Magyar Köztársaság Országgyűlése

A központi költségvetés, továbbá az egyes elkülönített állami pénzalapok bevételeinek folyamatos biztosítása, az onnan teljesítendő kiutalások lebonyolítása, az adóztatási feladatok a kor követelményeinek megfelelő ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó államigazgatási szerv.

(2) Az APEH a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel. A területi szervek, az Oktatási Igazgatóság és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet (a továbbiakban: APEH-SZTADI) költségvetését az APEH költségvetése tartalmazza.

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adóvisszaigénylés vagy adóvisszatérítés [az a)-b) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: adó]

(3) Az APEH feladata az adó- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezése, feldolgozása és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek, a törvényhozás részére információk szolgáltatása.

(4) Az APEH szervei évente kötelesek a helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az önkormányzat részére tájékoztatást adni. Az adatszolgáltatás tartalmát a belügyminiszter bevonásával a pénzügyminiszter határozza meg.

(5) Az APEH az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat feldolgozza és a Pénzügyminisztériumnak átadja, továbbá a pénzügyminiszter által meghatározott körben a költségvetési szervek részére számítástechnikai szolgáltatást nyújt.

(7) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval, vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igény előterjesztésére az APEH területi szerve jogosult.

(8) Az APEH a felszámolás, illetőleg a végelszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseivel kapcsolatos engedményezési jogát pályáztatás útján gyakorolhatja.

(3) Az APEH-SZTADI összegyűjti, és tárolja az adóztatással összefüggő adatokat, azokról a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és az adatok egyedi azonosítására alkalmatlan adatszolgáltatásokat teljesít.

(2) Az APEH elnökét hat év időtartamra a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel. Az elnök felmentése esetén a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénytől eltérően végkielégítésként tizennyolc havi illetményének megfelelő összegre jogosult. A felmentést írásban részletesen indokolni kell.

(3) Az APEH elnökévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább öt év közigazgatási gyakorlattal, öt éves vezetői tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tekintéllyel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(4) Az APEH elnökének kinevezését az Állami Számvevőszék elnöke előzetesen véleményezi, a jelöltet a pénzügyminiszter kezdeményezésére az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága meghallgatja.

(2) Az APEH-nál elnökhelyettesi és gazdasági vezetői tisztséget tölthet be az a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár, aki legalább öt éves közigazgatási gyakorlattal és három év vezetői tapasztalattal rendelkezik.

7. § Az APEH elnöke felett a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. Az APEH elnökhelyettesei és gazdasági vezetője felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat az APEH elnöke gyakorolja.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet, és az ezt módosító 186/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet, a 181/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet, a 169/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 42/1997. (III. 5.) Korm. rendelet, a 11/1999. (II. 1.) Korm. rendelet, a 48/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, a 225/1999. (XII. 30.) Korm. rendelet azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben a jelen törvényben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az APEH elnökének kinevezése határozott idejűvé válik, melynek kezdő időpontja e törvény hatálybalépésének napja, azzal, hogy a törvény 5. §-ának (4) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (a továbbiakban: APEH) 1987-ben Minisztertanácsi rendelet hozta létre, amelyet 1991-től kormányrendelet váltott fel. Az 55/1991. (IV. 11.) kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) a legmagasabb szintű jogi norma, ami az APEH-ról szól, ide nem értve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: APEH tv.), amely szinte kizárólag az APEH nyomozó hatóságáról rendelkezik. A Kormányrendelet ezzel szemben egy tipikus szervezeti norma, amely elsődlegesen az APEH jogállásával, feladataival és szervezetével foglalkozik. A törvény és a Kormányrendelet tehát nem a klasszikus kétszintű szabályozást valósítja meg, mert az APEH tv. alig tartalmaz az APEH egészére vonatkozó rendelkezéseket, a Kormányrendelet pedig nem szabályozza az APEH bűnüldözési tevékenységét.

Az APEH országos hatáskörű, alkalmazottainak létszámát tekintve pedig a legjelentősebb államigazgatási szerv, ezért a szervezetére vonatkozó normákat törvényi szinten indokolt rendezni. Törvényi szintű szabályozást követel a jogállamiság alkotmányos elvének az adóztatás területén való maradéktalan érvényesülése is. Az APEH feladata, hogy az adójogszabályoknak maradéktalanul érvényt szerezzen, biztosítva ezzel az arányos közteherviselés elvének megvalósulását. Ezért nem engedhető meg, hogy az adóhatóság szervezete, vezetése és működése a politikai váltógazdaság által befolyásolható legyen. Az APEH politikától független, szigorú szakmai működését garantáló, stabil törvényi szabályozásra van szükség. Ennek a szervezetet érintő normáit fogalmazza meg a Javaslat, amely mellett említést érdemel az adózás rendjének az adócsomagban szereplő módosítása is. Az adózás rendjének módosítása szintén a szigorú szakmai működés biztosítása érdekében újraszabályozza a pénzügyminiszternek az adóhatóság működése feletti felügyeleti jogosítványait és szabályozza az ellenőrzésre kiválasztás szempontrendszerét.

A Javaslat rögzíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a területi szervek (megyei igazgatóságok) jogállását. A jövőben mind az APEH, mind a területi szervek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek. A jogi személyiség elnyerésével az igazgatóságok a polgári jog alanyaivá válnak, a polgári perben félként vehetnek részt, vagyis perelhetnek, illetve az APEH-től függetlenül perelhetők, a képviseletre jogosító meghatalmazás kiadása nélkül. A területi szervek félként vehetnek részt különösen a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben, a végrehajtási igényperben és a szerződéskötések körében.

Az önálló jogi személyiség megteremti az adóhatóság költségvetési gazdálkodási rendje átláthatóbbá tételének lehetőségét is. Ehhez a Javaslat megváltoztatja a területi szervek jelenlegi költségvetési szervek struktúráján belül elhelyezett státuszát. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 15. § (1) bekezdésében szereplő csoportosítás ismérveinek megfelelően a Javaslat 1. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az APEH területi szerve részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv.

E szakasz határozza meg az APEH feladatait, melyek közül leglényegesebb az államháztartás bevételeit garantáló adóztatási tevékenység, melybe beletartozik az adó megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, valamint az ezzel kapcsolatosan teljesített adatfeldolgozás, illetve adattovábbítás.

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény - 1996. évi módosításával bevezetett - 80. §-ának (1) bekezdésén alapul az APEH azon jogosítványa, hogy a felszámolási- és a végelszámolási eljárásokban a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, illetve a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követelésről lemondhat, ideértve annak engedményezését is.

Az 55/1991. (IV.11.) számú kormányrendelet 1998-as módosítása az APEH engedményezési jogkörét szűkítette annak előírásával, hogy az APEH által képviselt követelések engedményese kizárólag a Magyar Követeléskezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: MKK Rt.) lehet. A felszámolási eljárásokba befagyott adóköveteléseknek az adóbevételek szempontjából minél kedvezőbb engedményezésének biztosítása érdekében a Javaslat - megszűntetve az MKK Rt. kizárólagos engedményesi státuszát - előírja, hogy az APEH engedményezési jogát kizárólag pályáztatás útján gyakorolhatja.

A Javaslat rögzíti az APEH szervezeti felépítését, meghatározza a központi és területi szerveket. A megyei illetve fővárosi igazgatóságok - az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott - általános illetékességi okok alapján látják el az adóztatási feladatokat. Az APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága ezzel szemben speciális illetékességi szabályok alapján jár el. E területi szerv alá tartoznak azok a Pest megye, illetve Budapest területén működő adózók, akik megfelelnek a szintén az Art-ben meghatározott feltételeknek, kiemelt költségvetési kapcsolatokkal rendelkeznek, illetve akiknek ellenőrzéséhez a tevékenységhez igazodó, speciális szakértelem szükséges.

Az APEH a legnagyobb adatállománnyal rendelkező közigazgatási szerv, ezért külön szervezeti egység, az APEH-SZTADI végzi az adatok összegyűjtését, tárolását, illetőleg egyes adatfeldolgozásokat.

Az APEH mintegy 13 ezer alkalmazottat foglalkoztat, mely személyi állomány képzése, továbbképzése szervezett rendben kell, hogy történjék. E feladatot 2000-től az Oktatási Igazgatóság látja el.

A Javaslat rendezi a szervezeten belüli felügyeleti, irányítási viszonyokat, és a hatósági eljárásra vonatkozóan meghatározza a felettes szervek rendszerét. Ennek értelmében a hatályos szabályozáshoz képest nem változik a jogorvoslati fórumrendszer, első fokon a megyei (fővárosi) igazgatóságok, másodfokon a Központi Hivatal jár el, melynek döntésével kapcsolatban jogszabálysértés esetén rendkívüli jogorvoslatként az APEH elnöke tehet felügyeleti intézkedést.

A Javaslat rögzíti az APEH vezetők kinevezésének szakmai feltételeit, illetve a vezetői megbízatás időtartamát. A szakmai követelmények között a szakirányú felsőfokú végzettség mellett a közigazgatási és vezető gyakorlat is szerepel, mely a vezetési feladatok megfelelő szakmai színvonalon történő ellátását hivatott biztosítani.

Az APEH elnökét a jövőben is a pénzügyminiszter nevezi ki. Az APEH elnökének kinevezése hat évre szól, amely biztosítja a szakmai kontinuitást, az adóhatóság működésének stabilitását, a politikai váltógazdálkodástól való függetlenedését. Az elnök az államtitkári juttatások teljes körére jogosult, ennek megfelelően felmentésére a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az APEH elnökhelyetteseit és gazdasági vezetőjét a pénzügyminiszter az elnök javaslatára nevezi ki. A munkáltatói jogokat az elnökhelyettesek felett - az egyszemélyi vezetés felelősségének növelése érdekében - az elnök gyakorolja, a kinevezés és a felmentés kivételével. Az elnökhelyetteseknél szintén kritérium a közigazgatási gyakorlat, mely alól az informatikai elnökhelyettes kivétel, aki olyan területet felügyel, melyhez a szükséges gyakorlat nem kizárólag, sőt alapvetően nem a közigazgatásban szerezhető meg.

A Javaslat a törvény hatálybalépésének 2003. január 1-jét jelöli meg, s rendelkezik az ennek kapcsán szükségessé váló hatályon kívül helyezésekről, valamint az önálló jogi személlyé váló megyei (fővárosi) igazgatóságok jogutódlásáról.