A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/10021. számú
törvényjavaslat

az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény
módosításáról

Előadó: Dr. Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Budapest, 2004. április

2004. évi......törvény
az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény
módosításáról

1. §

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § A törvény hatálya kiterjed a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl és prémes állat, méh, hal, gazdasági célú, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú tenyésztésére és az egyéb állatok tenyész- és haszonérték növelés céljából történő tenyésztésére."

2. §

(1) Az Átv. 3. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Gazdasági cél: a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a prémtermelés, a sport- és szabadidős tevékenység céljára történő állat-, illetve állati eredetű termék előállítás, forgalmazás."

(2) Az Átv. 3. §-ának 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. Tenyésztő egyesület, illetve szövetség: a tenyésztők által létrehozott olyan társadalmi szervezet, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tenyésztő szervezetként elismer, és amely a tagjai által jóváhagyott és a minisztérium által elismert tenyésztési programot hajt végre."

3. §

Az Átv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § Szarvasmarha-, bivaly-, juh-, kecske-, ló-, szamár- és sertésfajoknál utódok előállítására csak olyan apaállat használható fel, amely megfelel a 3. § 1. pontjában előírt feltételeknek."

4. §

Az Átv. 5. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés helyébe (5) bekezdés jelöléssel a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a forgalomba hozott műszalmában egynél több petesejt vagy embrió található, amelyek csak azonos szülőktől származhatnak, azt erre vonatkozó egyértelmű igazolásnak kell kísérnie.

(5) A keltető- és tenyésztojást tenyészetazonosító jelzéssel kell ellátni, és a tenyésztojást az elismert tenyésztő szervezet származási igazolásának, a keltetőtojást pedig az azt termelő állomány származási igazolása alapján kiállított szállítólevélnek kell kísérnie."

5. §

Az Átv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Tenyészállat-kiállítást, -árverést a vonatkozó állategészségügyi, közegészségügyi és egyéb előírások megtartásával, csak az elismert tenyésztő szervezet, több faj, illetve fajta együttes részvétele esetén az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség hozzájárulásával és a tenyésztési hatóság felügyeletével lehet tartani."

6. §

Az Átv. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az állattenyésztés irányításával, szervezésével kapcsolatos feladatokat e törvényben meghatározottak szerint/

"c) az elismert tenyésztő szervezetek, valamint az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség"

/látják el./

7. §

Az Átv. 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A minisztérium az állattenyésztés hatósági feladatainak keretében:/

"a) elismerést ad ki;"

8. §

Az Átv. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében

a) hozzájárul a több állatfajt, fajtát érintő kiállítás és árverés rendezéséhez, és közreműködik azok lebonyolításában;

b) összehangolja az egyes elismert tenyésztő egyesület (szövetség) közös tevékenységét, igény esetén irányítja és végzi azok tevékenységét, továbbá kezeli a közös pénzügyi alapokat;

c) képviseli a magyar állattenyésztést hazai és a nemzetközi fórumokon;

d) ellátja a minisztérium által - meghatározott feltételekkel - ráruházott feladatokat."

9. §

Az Átv. 20. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az elismerési eljárás kérelem alapján indul."

10. §

Az Átv. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A minisztérium meghatározott időtartamra a feltételek teljesítésére ideiglenes elismerést adhat a tenyésztő szervezet részére, ha a 20. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltételnek csak részben felel meg."

11. §

Az Átv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elismerés - évenként kötelező hatósági felülvizsgálat eredményétől függően - visszavonásig szól."

12. §

Az Átv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § Tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatala a beszállítást megelőző tizenöt napon belül a tenyésztési hatósághoz történt bejelentés és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételek megtartásával végezhető, ha

a) a tenyészállat vagy a szaporítóanyagot adó állat és annak szülei a származási ország hivatalos nyilvántartásában szerepelnek, és azok tenyészértékét is meghatározták, illetve hiteles származási igazolással rendelkeznek;

b) a tenyészállat vagy szaporítóanyag megfelel az adott fajta elismert tenyésztő szervezete tenyésztési programjában előírt feltételeknek, az ezek felhasználásával előállított utódok hazai törzskönyvezésének feltételei biztosítottak;

c) korábban már fajtaelismerésben részesített fajták esetében a fajtafenntartást szolgálja;

d) szaporítóanyag esetén - kivéve a kisállatfajok körét - az utódok származás-ellenőrzéséhez rendelkezésre áll a szaporítóanyagot termelő állat vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálatának eredménye;

e) a szaporítóanyag fizikai és biológiai, minőségi tulajdonságai a behozatali előírásoknak megfelelnek."

13. §

Az Átv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 17. § d) pontjában, a 18. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésének a), b) pontjaiban és a 16. § a), b), c) és e) pontjaiban felsorolt feladatok ellátásához az állam hozzájárul."

14. §

(1) Az Átv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tenyésztési hatóság elrendeli a 26. § (2) bekezdésében előírt feltételek hiányában felhasznált, tenyésztett, forgalmazott állat esetében, valamint a 41. §-ban leírt behozatali feltételek be nem tartása esetén az állat haszonállatként történő hasznosítását, továbbá az állat forgalmi értékének megfelelő összegű állattenyésztési bírság befizetését. A 4. § előírásainak be nem tartása esetén a szervezőt a kiállításon, az árverésen részt vevő állatok létszámának arányában, az egyes állatok értékének figyelembevételével meghatározott mértékű bírsággal kell sújtani."

(2) Az Átv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állattenyésztési bírságot a 13. §-ban leírt tenyésztési hozzájárulás külön jogszabályban meghatározott számlájára kell befizetni; a határidőre meg nem fizetett bírság behajtására a 13. § (5) bekezdésében leírtak az irányadók."

15. §

(1) Az Átv. 49. § (1) bekezdés a) pontjának felvezető szövege és 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Felhatalmazást kap/

"a) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat,"

"13. a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalának és kivitelének előírásait,"

Záró rendelkezések

16. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 21. §-ának (6) bekezdése, 25. §-ának (3) bekezdése, a 49. § (1) bekezdés a) pontjának 17. alpontja és a 49. § (3) bekezdése hatályát veszti."

(2) E törvény 7. §-ában foglaltakat a hatálybalépés idején elismeréssel rendelkező tenyésztő szervezetek esetében, a korábbi előírások alapján kiadott elismerés lejártát követően kell alkalmazni.

(3) A kizárólagos forgalmazási joggal nem rendelkező ideiglenes elismeréssel rendelkező fajták esetében az Átv. 26. § (3) bekezdés c) pontjának való megfelelőséget 2005. december 31-ig kell teljesíteni, azt hitelt érdemlően igazolni. A kizárólagos jog hiányában a kiadott ideiglenes elismerés visszavonásra kerül.

(4) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a Tanács 90/427/EGK Irányelve a lófélék Közösségen belüli kereskedelmét szabályozó tenyésztéstechnikai és származástani feltételekről,

a Tanács 77/504/EGK Irányelve a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól,

a Tanács 87/328/EGK Irányelve a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak tenyésztés céljára történő engedélyezéséről,

a Tanács 89/361/EGK Irányelve a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről,

a Tanács 88/661/EGK Irányelve a tenyészsertésekre alkalmazandó állattenyésztés-technológiai előírásokról,

a Tanács 90/119/EGK Irányelve a tenyésztési célú hibrid tenyészsertésekről,

a Tanács 90/118/EGK Irányelve a fajtatiszta tenyészsertések tenyésztésének jóváhagyásáról,

a Tanács 91/174/EGK Irányelve fajtatiszta állatok értékesítéséhez az állattenyésztési és származási követelmények meghatározásáról és a 77/504/EGK és a 90/425/EGK irányelvek módosításáról.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs feladatok körébe tartozik az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény folyamatos felülvizsgálata és módosítása.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel egységes szabályozást kell alkalmazni az állattenyésztés területén.

Az állattenyésztési törvény felülvizsgálata során megállapított eltérések nem jelentenek jelentős változást az eddigi szabályozáshoz képest, csak pontosítást, illetve az Európai Unió szabadságjogaiból adódó kötelezettségek átvételét.

A módosításban új elemként a tenyészállat és szaporítóanyag behozatal szabályozásának enyhítése jelenik meg. Megszűnik a minisztérium engedélyező szerepe, azaz a behozatalhoz nem szükséges a minisztérium szakmai hozzájárulása. Ehelyett a behozatal bonyolítójának a behozatalt be kell jelenteni - a szakmai tartalom bemutatásával - a tenyésztési hatóságnak, hogy az szúrópróbaszerű, illetve eseti ellenőrzést végezhessen, viszont a bejelentéssel kapcsolatos előírások megszegőire bírságot lehet és kell kiszabni.

A társadalmi elvárással teljes összhangban a módosítás az európai gyakorlattal szinkronban - a tenyésztés társadalmi alapjait erősítve - az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség (a továbbiakban: állattenyésztő szövetség) állattenyésztéssel összefüggő feladatait is meghatározza.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. és 3. §-hoz:

Az állattenyésztésről szóló hatályos törvény hatálya nem terjedt ki a bivaly és a szamár fajokra, míg az Európai Unió ezen fajok fajtáinak fenntartását, törzskönyvi nyilvántartását, az ezt végző szervezetek elismerési rendjét, teljesítményvizsgálatuk módját stb. szabályozza. Ennek megfelelően - a hazai tenyésztő szervezetek igényével is egyetértésben - a törvény hatálya kiterjed ezeknek a fajok tenyésztésére is. Ezen kívül szükséges, hogy a fel nem sorolt állatfajok tekintetében a törvény úgy határozza meg az egyéb állatok körét, hogy abba bármely állat beletartozzék, és azt ne rendeleti szintű szabály határozza meg.

A 2. §-hoz:

A tenyésztés eredményét, a tenyészállatot és szaporulatát az élet egyre szélesebb területén használják fel, ezért a megváltozott társadalmi környezetben a gazdasági cél fogalmának kibővítése vált szükségessé. Erre példa a ló és az egyéb állatfajok sport- vagy kedvtelési céllal folytatott tenyésztése. A jogalkalmazásban ez a bővítés érdemi változást nem jelent, hiszen ez ideig sem csak a húshasznú és a mezőgazdasági igavonásra használt lófajták, hanem az angol telivér és ügető fajták tenyésztésére is kiterjedt a szabályozás. A módosítás e kérdésben összhangba hozza a szabályozást az Európai Unió előírásaival.

A törvény elfogadása óta a minisztérium neve megváltozott, amit ez a módosítás javít ki a törvény szövegében.

A 4. §-hoz:

A közösségi jog vonatkozó előírásainak megfelelő szabályozást tartalmaz a szaporítóanyagok kísérő dokumentumaira vonatkozó módosítás. Eszerint, ha a műszalmában egynél több embrió, illetve petesejt található, azt a kísérő dokumentumban egyértelműen jelezni kell. Ez esetben az embriók és petesejtek genetikai hátterének egyformának kell lenniük.

A Javaslat a tojások esetében a jogalkalmazás során felmerült igény szerint határozza meg a kísérődokumentumokkal kapcsolatos követelményeket. Ez a változás nem jelent eltérést a jelenleg alkalmazott szabályoktól, mivel a végrehajtási rendeletek alapján eddig is ez érvényesült.

Az 5-6. és a 8. §-hoz:

A tenyésztő egyesületek és szövetségek az elmúlt tíz év alatt faji szövetségeket, illetve a teljes állattenyésztés területére egységes szövetséget hoztak létre. Ezek a szervezetek nem rendelkeznek a törvény előírásai szerinti elismeréssel, de egy-egy fajjal kapcsolatos, illetve az állattenyésztés egészét érintő fontos feladatokat látnak el. Ezeknek a szervezeteknek a jelentősége igen nagy az Európai Unió tagállamaiban. A törvény ilyen irányú módosítása jogszabályi háttérrel erősíti meg ezeknek a szervezeteknek a szerepét, növelve az állattenyésztés területén a társadalmi szerepvállalást és ezzel együtt a felelősséget is.

A 7. §-hoz:

A tenyészállat és a szaporítóanyagok behozatalához a hatályos törvény a minisztérium faladataként szakmai hozzájárulás kiadását írta elő. Ez a kereskedelem liberalizálódásával túlzott és formális adminisztrációvá vált, továbbá nincs összhangban az Európai Unió szabályozásával. Ezért a szakmai hozzájárulás kiadása a Javaslat szerint kikerül a minisztérium feladatainak köréből, az Átv. 15. § (2) bekezdésének a) pontjában csak az elismerés kiadása marad. Ezáltal a minisztérium mentesül egy hatósági feladat végzése alól, ami összhangban áll a közigazgatás korszerűsítésének céljával.

A 9. §-hoz:

Az Európai Unió szabályozása szerint a tenyésztő szervezeti elismerés kérelem alapján induló eljárás. Ez eddig kifejezett módon nem jelent meg a törvényben.

A 10-11. §-hoz:

A hatályos szabályozás a tenyésztő szervezeti elismerésre határozott időtartamot írt elő. Ez nincs összhangban a közösségi jog szabályaival, amelyek alapján az elismerést visszavonásig adják meg. A Javaslat szerint az ideiglenes elismerés a tenyésztési program végrehajtásához szükséges állatlétszám eléréséhez van kötve, amit meghatározott idő alatt kell elérnie az elismerést kérő szervezetnek. Ezt követően lehet kiadni az elismerést a tenyésztő szervezetnek. Ez jelentősen csökkenti az elismerésekhez kapcsolódó adminisztrációt.

A 12. §-hoz:

A tenyészállat és a szaporítóanyagok behozatalához a Javaslat szerint nem szükséges a minisztérium által kiadott szakmai hozzájárulás, a behozatalt a tenyésztési hatósághoz kell bejelenteni.

A 13. §-hoz:

A Javaslat szerint a jövőben az állam nem ad támogatást a tenyésztésvezetők díjazásához, a többi eddig támogatott feladathoz azonban továbbra is hozzájárul.

A 14. §-hoz:

A Javaslat az állattenyésztési bírság intézményét kiterjeszti a tenyészállat és a szaporítóanyag behozatal, illetve a kiállítás és árverés szervezés szabályainak betartására is. Az állattenyésztési bírság befizetésére és behajtására vonatkozó rendelkezés a hatóságok jogalkalmazását segíti elő.

A 15. §-hoz:

A Javaslat korrigálja a felhatalmazó rendelkezést, amely eddig az "így különösen" szövegrésszel példálózó jellegű volt, ami nem felelt meg a jogalkotásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

A 16. §-hoz:

A törvényjavaslat rendelkezései az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs feladatok körébe tartoznak, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba.

Az állattenyésztési törvény a behozott állatok tekintetében a kizárólagosság hiánya esetében több szervezet részére is lehetővé tette az elismerés megadását (21. § (6) bekezdése). Ez a szabály nincs összhangban a törvény azon előírásával, amely szerint egy fajta esetében csak egy tenyésztő szervezet ismerhető el (21. § (3) bekezdése), valamint a 26. § (3) bekezdés c) pontja szerinti szabállyal, miszerint fajta elismerését a kizárólagos forgalmazási joggal rendelkező szervezetnek kell kérnie. Az összhang megteremtése és az átlátható szervezeti rendszer érdekében ez a szabály hatályát veszti. A további rendelkezések hatályon kívüli helyezése a Javaslat szerinti módosításokból következik.