T/945/188.

Módosító javaslat

Dr. Szili Katalin asszonynak

az Országgyűlés elnökének

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és a 102.§ (1) bekezdése alapján az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló T/945. számú törvényjavaslathoz az alábbi

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztjük elő:

A törvényjavaslat 47.§-ának az alábbi módosítását javasoljuk:

"47. §

(1) A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény (a továbbiakban: Ptt.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. §

 A Tao. a következő címmel és a cím utáni 22/B. §-sal egészül ki:

«Fejlesztési adókedvezmény

22/B. §

(1) Az adózó a Kormány engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek szerint adókedvezményt vehet igénybe. A Kormány az adókedvezményt az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján engedélyezi, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. A Kormány az adókedvezmény tárgyában hozott határozatát a Határozatok Tárában közzéteszi.

(2) Az adózó az adókedvezményt a 2002. december 31. után megkezdett, a fejlesztési program keretében megvalósított beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő négy adóévben, vagy - ha az engedély az adózó kérelmére így rendelkezik - a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő négy adóévben veheti igénybe. Ha a fejlesztési program keretében megvalósuló eszközök üzembe helyezése több időpontban (ütemben) történik, akkor az üzembe helyezés adóéve az az adóév, amelyben a fejlesztési program befejeződik. E rendelkezés alkalmazásában a földterület, a telek, a telkesítés, valamint az említett ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a 2002. december 31-éig történő átvétele nem minősül a beruházás megkezdésének.

(3) Az adózó által a fejlesztési programhoz

a) az engedély alapján igénybe vett adókedvezmény, valamint

b) visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett vagy egyéb formában igénybe vett, a kormányrendeletben meghatározott más államháztartási támogatásösszege nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan az engedélyben meghatározott - de legfeljebb a ténylegesen felmerült - beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.

(4) Az adókedvezményt a Kormány akkor engedélyezi és az adózó akkor veheti igénybe, ha a fejlesztési program megvalósítása legalább 10 milliárd forint - ha az adózó a beruházást teljes egészében a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat(ok) közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 3 milliárd forint - értékű beruházás üzembe helyezését eredményezi, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény(ek) létrehozatalát, meglévő létesítmény(ek) bővítését, vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezi, valamint az engedélyben az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévet követő négy adóévben:

a) az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 300 fővel - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ezerötszázszorosával - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább kilencszázszorosával - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét, vagy

c) az adózónál keletkezett szállítói kötelezettségek bekerülési értékéből a kötelezettség alapjául szolgáló szerződés megkötésekor - de legkorábban az engedélyben az adókedvezmény igénybevételére meghatározott első adóévben - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősülő személyekkel szembeni kötelezettségek bekerülési értéke meghaladja az 50 százalékot.

(5) A Kormány - a (4) bekezdésben meghatározottak helyett - akkor is engedélyezi a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét, ha a fejlesztési program megvalósítása legalább 100 millió forint értékű, kizárólag önálló környezetvédelmi beruházás, vagy legalább 3 milliárd forint értékű, szélessávú Internet szolgáltatást szolgáló beruházás üzembe helyezését és üzemeltetését eredményezi, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény(ek) létrehozatalát, meglévő létesítmény(ek) bővítését vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezi. Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál.

(6) Az adókedvezményre jogosító beruházás értékéből

a) legalább 50 százalékot el kell érnie a korábban még használatba nem vett beruházás értékének;

b) legfeljebb 20 százalék lehet a felújítás értéke, kivéve, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat(ok) közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti.

(7) A kormányrendelet - figyelembe véve különösen a környezetvédelmi előírásokat, valamint a beruházás üzemeltetési helye szerinti térség(ek) (megye, régió, kistérség) fejlesztési programját - a (4)-(6) bekezdésben foglaltakon túlmenő feltételeket is megállapíthat.

(8) A kormányrendelet - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségre tekintettel - az abban meghatározott érzékeny ágazatokra a (4)-(7) bekezdésben foglaltakon túlmenő feltételeket állapít meg.

(9) Ha az adózó nem teljesíti az engedélyben meghatározott bármely feltételt, de teljesíti a (4)-(7) bekezdésben meghatározott feltételeket, akkor - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - a kormányrendeletben meghatározott legalacsonyabb arány szerinti összegnek megfelelően veheti igénybe az adókedvezményt. Ha az adózó a (4)-(7) bekezdésben meghatározott feltételeket sem teljesíti, nem veheti igénybe az adókedvezményt, és a már igénybe vett adókedvezményt köteles késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával visszafizetni.

[(10) Az engedélyben az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévben és az azt követő négy adóévben az adózó köteles adózás előtti eredményét az elhatárolt veszteség teljes összegével - de legfeljebb az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül megállapított adóalapnak megfelelő összeggel - csökkenteni.]

[(11)] (10) A fejlesztési program keretében megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan fizetett kamat után az adózó nem veheti igénybe a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.

[(12)] (11) Az adózó az igénybe vett adókedvezményt, a fejlesztési programhoz igénybe vett más államháztartási támogatást, valamint a fejlesztési program keretében elszámolt beruházási értéket, költséget, ráfordítást adóbevallásában fejlesztési programonként - a kormányrendeletben meghatározott részletezettséggel - feltünteti.

[(13)] (12) Az adóhatóság a [(12)] (11) bekezdés alapján rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és fejlesztési programonként haladéktalanul tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a Pénzügyminisztérium részére adatot szolgáltat. Az Államháztartási Hivatal által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[(14)] (13) Az adókedvezmény iránti kérelmet az adózó a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal a Pénzügyminisztériumhoz nyújtja be. A kérelmet a benyújtását, hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a Pénzügyminisztérium a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolta, a Pénzügyminisztérium határozatában elutasítja a kérelemnek a Kormány elé terjesztését.

(14) E § valamint az (1) bekezdésben hivatkozott kormányrendelet alkalmazásában beruházás alatt az (1) bekezdés szerinti kérelemben bemutatott fejlesztési program keretében és annak célja érdekében megvalósított, az immateriális javak és a tárgyi eszközök között üzembe helyezett eszközök összessége értendő.»"

I n d o k o l á s

A törvényjavaslat 22/B§ (2) bekezdésének szövege nem rendezi azt az esetet, amikor a fejlesztési program keretében az eszközök üzembe helyezése nem egy időpontban, hanem több ütemben történik. A módosító javaslat elfogadása esetén az ilyen fejlesztési programok esetében is egyértelműen meg lenne határozva az adókedvezmény igénybevételének első adóéve.

A törvényjavaslat 22/B§ (5) bekezdésének szövege nem tér ki a szélessávú Internet szolgáltatás meghatározására. Mivel a hatályos jogszabályok egyikében sem kerül definiálásra a "széles sáv" fogalma, ezért azt szükséges általános és példálózó jelleggel kifejteni.

A törvényjavaslat 22/B§ (10) bekezdésének szövege Javaslat indokolatlanul korlátozza a veszteségelhatárolás szabályait. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adókötelezettség keletkezésének, és az azt követő három adóévnek vesztesége korlátlan ideig elhatárolható. A törvényjavaslat (10) bekezdése ezt a szabályt bekorlátozná, s a veszteség felhasználására kényszerítené a kedvezményt igénybe vevő adóalanyt. Ennek eredményeképpen a kedvezményben részesülő vállalkozó lehet, hogy igénybe sem tudja venni az adókedvezményt.

A törvényjavaslat 22/B§ (4), (5), (7) és (14) bekezdéséinek szövege a jelenleg hatályos Tao tv. 4. § 8. pontja szerint a "beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz bekerülési értéke". Ennek alapján a javaslat által beiktatandó 22/B. § rendelkezéseiben szereplő "beruházás értéke" fogalom értelmezhető úgy, hogy a kedvezmény arra az esetre vonatkozik, ha a fejlesztési program egyetlen - meghatározott értéket elérő - tárgyi eszköz megvalósítására vonatkozik. Az egyértelműsítés érdekében a módosító javaslat a (14) bekezdésben javasolja rendezni a fejlesztési program keretében megvalósított beruházás fogalmát.

Fentieken túlmenően a Javaslat nem egyértelműsíti, hogy a fejlesztési program több helyszínen (településen, megyében, régióban) is megvalósulhat, ezért a módosító javaslat a (4), (5) és (7) bekezdésekben pontosító javaslatokat tesz.

Budapest, 2002.október.9.

Molnár Albert
MSZP

Podolák György
MSZP