Magyar Köztársaság Országgyűlése

Az egykor a mecseki uránbányákban dolgozó, a bányában végzett munka során egészségkárosodást szenvedett bányászok a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebt.) 51. § (1 ) bekezdése alapján baleseti ellátásra jogosultak.

Az Ebt. 57. § szerint baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ. A munkaképesség-csökkenés fokának megfelelően

A baleseti járadék összege a fentiekben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8; 10; 15 illetőleg 30 %-a.

A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

A Mecsekurán Kft. végelszámolása 1997. december 31-ével befejeződött. A leépítésre kerülő létszám elhelyezésének elősegítésére, az ún. Gyors Reagálási Projekt keretében a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal együttműködve Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság alakult, amely három évig folyamatosan működött. A bizottság tanácsadással, át-és továbbképzéssel segítette a dolgozók munkába állását. Az eredményes működésben korlátokat jelentett a tény, hogy Pécs városában és a város körzetében korlátozott az ipari dolgozók elhelyezkedésének jelentősége. A leépítésre kerülő dolgozók több mint fele a Munka Törvénykönyvében megállapított végkielégítésnél kedvezőbb ellátásban részesült.

Az 5 /1987. (VII.22.) IpM-EüM-PM együttes rendelet alapján a vájvégen dolgozó uránbányászok esetében 3000 műszak (szénbányászok esetében 4000 műszak) után lehetőség nyílt a másik munkakörbe történő áthelyezésre , ha nem teljesíthetett tovább föld alatti műszakot. Ez mintegy megelőző intézkedés volt a bányászok egészségi állapotának megőrzésére. Bányászati keresetkiegészítési ellátás mellet sokan elhelyezkedtek, dolgoznak és megtalálták helyüket a gazdaságban. Ebben az esetben nem beszélhetünk rehabilitációs intézkedés szükségességéről, hiszen nem történt egészségkárosodás.

Amennyiben egészségkárosodás történt, ún. rehabilitációs intézkedés következtében (ahol a megváltozott munkaképesség mértékét az orvosszakértők megállapították) a bányász rehabilitációs keresetkiegészítésben részesült. A rehabilitációs keresetkiegészítés mellett munkaviszonyt kellett létesíteniük, visszaemlékezve: udvaros, portás, gondnok, karbantartó, könnyebb fizikai munkakörök voltak a lehetőségeik.

Amennyiben munkaköre megszűnik a rehabilitációs keresetkiegészítésben részesülő, megváltozott munkaképességű bányász dolgozónak, igénybe veheti a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát, ami a mindenkori nyugdíj minimum háromszorosának megfelelő járadék ellátás. A bányász dolgozóknak az egészségkárosodási járadék igénybevétele mellett is lehet munkaviszonyt létesíteniük.

1998. január 1-től a megváltozott munkaképességű személyek (így a bányász dolgozók is) jogosultak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásainak ingyenes igénybevételére. Foglalkoztatásuk elősegítéséhez támogatás nyújtható a Munkaerőpiaci Alapból. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat foglalkozási rehabilitációs eljárása szerint támogatásra jogosult az a megváltozott munkaképességű személy, aki rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában részesül. A foglalkozási rehabilitációt segítik az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök (képzés, foglalkoztatáshoz kapcsolódó bértámogatás, önfoglalkoztatási beruházási támogatás, vállalkozóvá válás támogatása).

A mecseki uránbányászok elhelyezkedését segítő Baranya Megyei Munkaügyi Központ foglalkozási rehabilitációs tevékenysége kiépült, a központ munkatársai kellő felkészültséggel rendelkeznek, hogy elősegítsék a megváltozott munkaképességű dolgozók munkába helyezését. A munkaügyi központ jelzése szerint azonban az uránbányász dolgozók a szolgáltatásait nem veszik igénybe, nem jelentkeznek állásért, vagy olyan aktív támogatásért, amelyre pedig mint megváltozott munkaképességű munkanélküliek jogosultak lennének.

Annak érdekében, hogy mind az uránbányászok, mind a szénbányászok munkaerőpiaci, társadalmi újraintegrálása megkezdődhessen, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ - a Mecseki Bányák Szakszervezetével együttműködve - Komlón és Pécsen a közeljövőben irodát nyit tanácsadási szolgáltatások (jogi, özvegyi-jogi, egészségügyi, állásbehelyezési, képzési komplex tanácsadás) igénybevételére.

Az állásba helyezés elősegítésére, a meglévő munkavégző képesség megállapítása érdekében az uránbányában dolgozott csilléseket, vájvégen ércdúsító üzemben dolgozott embereket érintően a foglalkozás-egészségügyi szakértők vizsgálata már széles körben megkezdődött (11.000 főből eddig 4.000 főt vizsgáltak meg).

A nyugdíjas korúvá váló, járadéki ellátásban részesülő bányász öregségi nyugdíját az általános szabályok szerint kell megállapítani. Amennyiben a volt uránbányász egészségi állapota és a helyi munkaerő-piaci viszonyok lehetővé teszik, a járadék folyósítása mellett is vállalhat munkát, és így növelheti szolgálati idejét.

Létezik azonban egy, a bányászok számára kedvezőbb időskori pénzbeni ellátási forma is - ez a bányásznyugdíj (a 150/1991 (XII. 4.) Kormány rendelet alapján). A bányásznyugdíj a legalább 3000 műszakot teljesített uránbányászoknak jár. Ennek szabályai úgy lettek kialakítva, hogy az ellátás összege magasabb legyen, mintha az általános szabályok szerint kapnának öregségi nyugdíjat. Ezt az ellátást a bányászok életük végéig megkapják. Haláluk esetén özvegyük az általános szabályok szerint jogosult özvegyi ellátásra.

Természetesen minden emberi sors egyedi, így minden uránbányász esetét, élet lehetőségeit egyenként kell megvizsgálnia az illetékes szerveknek. Sorsuk életkoruk, egészségi állapotuk, képzettségük függvényében alakulhat.

Már évek óta folyik a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének átfogó felülvizsgálata. Ennek célja az, hogy minél több egészségkárosodást szenvedett ember részesüljön rehabilitációban, egészségügyi és foglalkoztatási szempontból egyaránt. Az átalakítás növelni fogja az ellátások hatékonyságát és csökkenti a meglévő feszültségeket. Ennek során kerülhet sor a járadéki rendszer átalakítására. A felmerülő kérdések összetettsége azonban időigényes folyamattá teszik a tejes rehabilitációt.