ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
FÜGGELÉK
A Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetése végrehajtásának helyszíni ellenőrzéséhez
Az államháztartás központi szintje
Együtt kezelendő a T/762/1. Sz. jelentéssel
Tartalomjegyzék
A. A központi költségvetés *
I. Országgyűlés *
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA *
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG *
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG *
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA *
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK *
VI. BÍRÓSÁGOK *
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE *
X. MINISZTERELNÖKSÉG *
kormányzati ellenőrzési hivatal *
POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK *
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM *
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM *
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM *
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM *
XV. GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM *
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM *
XVII. KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM *
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM *
XIX. SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM *
XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM *
XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM *
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM *
XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA *
XXIV. IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM *
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL *
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL *
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA *
XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL *
XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS KÖLTSÉGEI *
XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE ÉS FEJLESZTÉSI CÉLÚ HITELFELVÉTELEI *
B. Az elkülönített állami pénzalapok *
I. MUNKAERŐPIACI ALAP *
1. A Munkaerőpiaci Alap (MPA) 2001. évi költségvetési beszámolójának ellenőrzése *
1.1. Az MPA költségvetési beszámoló jelentésének elkészítése *
1.2. A beszámolóhoz kialakított számviteli rend *
1.3. A beszámolási folyamat irányítása a felügyeleti szerv által *
1.4. Az Alap költségvetési beszámolójának Áht.-ban eloírt könyvvizsgálata *
1.5. A bevételek és kiadások eloirányzati és teljesítési adatainak ellenorzése *
2. Az MPA pénzügyi helyzetének vizsgálata *
2.1. Az Alap likviditási helyzete *
2.2. Az MPA bevételi és kiadási eloirányzatainak teljesülése, az eltérések okai *
2.3. Az MPA APEH által beszedett járulék-és hozzájárulás bevételeinek bevallása, beszedése, nyilvántartása *
3. A foglalkoztatási törvény betartásának ellenőrzése *
3.1. A foglalkoztatáspolitikai irányelvek kidolgozása *
3.2. A Munkaerőpiaci Alap létrehozása és feladatai *
3.3. Az MPA alaprészei között a MAT által jóváhagyott átcsoportosítások *
3.4. Az egyes "aktív" és "passzív" eszközök 2001. évi alakulása *
3.5. Az FA, a RA és a FKA központi és decentralizált keretösszegei *
3.6. A MAT és a területi munkaügyi tanácsok muködése *
3.7. Az MPA-ból átadott muködési kiadások *
3.8. Az Alapból (a központi költségvetésnek és a települési önkormányzatoknak) teljesített befizetések *
II. Központi Nukleáris pénzügyi Alap *
4. Az Alap 2001. évi költségvetésének teljesülése *
4.1. A bevételek teljesülése *
4.1.1. A Paksi Atomerőmű Rt. befizetése *
4.1.2. Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése *
4.1.3. Egyéb bevételek *
4.1.4. Központi Költségvetéstől kapott támogatás *
4.2. A kiadások teljesülése *
4.2.1. Kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése *
4.2.2. Nagyaktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése *
4.2.3. Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése *
4.2.4. Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése *
4.2.5. Működési kiadások *
4.2.6. Az RHK Kht. üzemeltetési feladatai *
4.2.7. Önkormányzatok támogatása *
4.2.8. Az Alapkezelő (OAH) működési kiadása *
4.3. Felhalmozott egyenleg *
C. A társadalombiztosítás alapjai *
I. A Nyugdíjbiztosítási Alap *
5. A Ny. Alap és az alapkezelő 2001. évi költségvetési beszámolója *
5.1. A kincstári beszámoló és az alapok költségvetési beszámolóinak előirányzati és teljesítési adatai közötti egyezőség *
5.1.1. Az ellátási szektor egyeztetése *
5.1.2. A működési szektor egyeztetése *
5.2. A beszámolók elkészítéséhez adott felügyeleti szervi intézkedések *
5.3. A beszámolók könyvvizsgálói hitelesítése *
5.4. A bevételek és kiadások teljesítésének valódiságával összefüggő megállapítások *
5.5. Az APEH által átutalt járulékbevételek megosztása *
6. A Ny. Alap pénzügyi helyzete *
7. A költségvetési bevételek teljesítése *
7.1. Járulékbevételek és hozzájárulások *
7.2. Az egyéb bevételek (megtérülések, visszafizetések) *
7.3. Vagyongazdálkodási bevételek *
8. A Ny. Alap központi költségvetéstől kapott támogatásai *
9. Az APEH és az Államháztartási Hivatal tevékenysége társadalombiztosítási alapok bevételeivel összefüggően *
9.1. A bevételek és kiadások elszámolása *
9.1.1. Az ÁHH számlavezetési és könyvelési gyakorlata *
9.1.2. Az APEH pénzforgalmi számlái *
9.1.3. A bevallások és befizetések összevetése, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése *
9.1.4. A folyószámla egyeztetések, átvezetések, kiutalások *
9.2. A társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás-állomány alakulásával kapcsolatos APEH tevékenység *
9.2.1. Tartozásállomány alakulása *
9.2.2. A behajtási, beszedési tevékenység *
9.2.3. A behajtási bevétel megosztása adó- és járulék nemekre *
9.3. Az egységes késedelmi pótlék és bírság bevételi számla kezelése és megosztása *
9.4. A tartozás fejében átvett vagyon *
10. A tartozás fejében átvett vagyon állományának alakulása a Ny. Alapnál *
11. A Ny. Alap ellátási kiadási előirányzatainak teljesülése *
11.1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések *
11.2. A nyugellátások 2001-ben megvalósított emelése *
11.3. A méltányossági alapon megállapított nyugellátások *
11.4. A Ny. Alap egyéb kiadásainak teljesülése *
11.4.1. A postaköltségek *
11.4.2. Az APEH részére a járulékbeszedési feladatok ösztönzésére átadott pénzeszközök nagysága, jogszerűsége *
11.5. A vagyongazdálkodással, valamint a Postabank garanciális kötelezettségének teljesítésével összefüggő kiadások *
12. A Ny. Alap Működési költségvetése *
12.1. Az ONYF működési költségvetési bevételeinek és *
12.1. kiadásainak alakulása *
12.2. Az ONYF szervezeti, gazdálkodási szabályozottsága *
12.2.1. A szervezet szabályozottsága *
12.2.2. A gazdálkodás szabályozottsága *
12.3. Az előirányzat-felhasználási keret megnyitásának és felhasználásának szabályszerűsége *
12.4. Az előirányzatok közötti átcsoportosítások indokoltsága, célja, szabályszerűsége *
12.5. A központi kezelésű előirányzatok felhasználása, az informatikai és egyéb fejlesztések eredményei *
12.5.1. Integrált pénzügyi irányítási rendszer (PIR-SAP) *
12.5.1.1. Az alapcélkitűzések teljesülése *
12.5.1.2. A SAP előirányzata és teljesülése *
12.5.1.3. A SAP alkalmazásának értékelése *
12.5.2. A nyilvántartás korszerűsítése *
12.5.2.1. A rendelkezésre álló előirányzatok és pénzügyi teljesülésük *
12.5.2.2. A nyilvántartási rendszer szakmai teljesítése *
12.5.3. Járulékfizetők tájékoztatása (az ún. kiértesítési projekt) *
12.6. A 2000. évi maradvány és a 2001-ben keletkezett előirányzat-maradvány felhasználása *
12.7. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításának hatásai az ONYF személyi jellegű kiadásaira *
12.8. Az ONYF működési kiadásaiból finanszírozott világbanki kölcsön törlesztéséhez kapcsolódó kiadások *
12.9. A nyugdíjbiztosítás fővárosi szerveinek elhelyezése érdekében tett intézkedések *
12.9.1. A Fiumei úti ingatlan üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával kapcsolatos 2001. évi előirányzatok és azok teljesülése *
12.9.2. A beruházás rövid előtörténete *
12.9.3. A beruházás eddigi megvalósulása *
12.9.4. Az épületrekonstrukcióval összefüggő intézkedések *
12.9.4.1. A FPMNYI munkavégzési feltételeinek biztosítása *
12.9.4.2. A központi irattár kialakítása *
12.9.5. A rekonstrukcióval összefüggő, felügyelő miniszteri, kormányzati intézkedések *
12.9.6. Forrásszükséglet-számítások *
12.9.7. A beruházás előkészítésének értékelése, következtetések *
12.10. A méltányossági nyugdíj-megállapítás jogkörének megváltozásával kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás *
II. Egészségbiztosítási Alap *
13. Az E. Alap és az alapkezelő 2001. évi költségvetési beszámolója *
13.1. A kincstári beszámoló és az E. Alap költségvetési beszámolóinak előirányzati és teljesítési adatai közötti egyezőség *
13.2. A beszámoló elkészítéséhez a felügyeleti szerv által kiadott intézkedések *
13.3. A beszámolók könyvvizsgálói hitelesítése *
13.4. A Kvtv. által jóváhagyott bevételek és kiadások teljesítése *
13.5. Az APEH által alaponként utalt bevételeknek az alapkezelők általi megosztása *
14. Az E. alap pénzügyi helyzetének vizsgálata *
14.1. Az E. Alap éves pénzügyi helyzetének alakulása *
14.2. Az E. Alap napi likviditási helyzete *
14.3. Az előirányzati szinten finanszírozható kiadásoknál az időarányos teljesítés éven belüli túllépése és azok szükségessége és szabályszerűsége *
14.4. Az alapkezelők működési kiadásainak az időarányos előirányzat-felhasználási keret szerinti finanszírozása *
15. Az E. Alap költségvetési bevételének ellenőrzéséről *
15.1. Az E. Alap járulék és hozzájárulás bevételének alakulása *
15.2. Az E Alap egyéb bevételeinek alakulása *
15.3. Az E Alap egyéb bevételeinek teljesülése *
16. Az E. Alap központi költségvetéstől kapott támogatásai *
17. Az E. Alap 2001. évi kiadásai *
17.1. A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági és hozzátartozói nyugellátások *
17.2. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai *
17.2.1. Terhességi gyermekágyi segély *
17.2.2. Táppénz *
17.2.2.1. Baleseti táppénz *
17.2.2.2. Gyermekápolási táppénz *
17.2.2.3. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról *
17.3. Betegséggel kapcsolatos segélyek *
17.3.1. Külföldi gyógykezelés *
17.3.2. Egyszeri szociális segély *
17.4. Kártérítési járadék *
17.5. Baleseti járadék *
17.6. Gyermekgondozási díj *
17.7. Természetbeni ellátások kiadásai *
17.7.1. Gyógyító-megelőző ellátások *
17.7.2. A gyógyító-megelőző ellátás jogcímei közötti átcsoportosítások *
17.7.3. Az egészségügyi kapacitások befogadásának 2001. évi rendje *
17.7.4. A Kvtv. előirányzat-felhasználásokra vonatkozó előírásai *
17.7.4.1. A 13. havi illetmény kifizetése *
17.7.4.2. Felmentés, végkielégítés kiadásainak megtérítése *
17.7.4.3. A munkahelyi pótlék emelése *
17.7.4.4. Az irányított betegellátási modellkísérlet 2001. évi működése *
17.7.4.5. Méltányossági alapon megállapított ellátások *
17.8. Gyógyfürdő-szolgáltatás *
17.9. Anyatej-ellátás *
17.10. A gyógyszer-támogatási kiadások alakulása *
17.10.1. A gyógyszer-támogatási kiadások mérséklésére tett intézkedések *
17.10.2. A külön-keretes gyógyszerekre fordított támogatások *
17.10.3. A támogatás növekedés okai, a betegellátás eredményei *
17.11. Gyógyászati segédeszköz támogatás *
17.12. Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai *
17.12.1. Nemzetközi egyezményekből eredő kiadások *
17.12.2. Külföldi sürgősségi gyógykezelés *
17.13. Az E. Alap egyéb kiadásai *
17.14. Vagyongazdálkodás kiadásai *
18. A működési költségvetés végrehajtása *
18.1. A működési költségvetés bevételei *
18.2. A működési költségvetés kiadásai *
18.3. Személyi kiadások *
18.4. Dologi kiadások és különféle befizetések *
18.5. Beruházási és felújítási kiadások *
18.6. Központi kezelési előirányzatok *
18.7. Az előző évi maradvány felhasználása és a 2001. évi előirányzat maradványa *
18.8. Szervezeti változások, szabályozottság, vagyonvédelem *
18.9. Közbeszerzési tevékenység *
18.10. Informatikai fejlesztések *
Rövidítések jegyzéke
ÁHH |
Államháztartási Hivatal |
Áht. |
Az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény |
AIK |
Agrárintervenciós Központ |
ÁKK Rt. |
Államadósság Kezelő Központ Rt. |
ALB |
Alkotmánybíróság |
Ámr. |
Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet |
APEH |
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal |
APEH-SZTADI |
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai- és Adatfeldolgozó Intézet |
Art. |
Az adózás rendjéről szóló - többször módosított - 1990. évi XCI. törvény |
ÁSZ |
Állami Számvevőszék |
ÁSZ tv. |
Az Állami Számvevőszékről szóló - többször módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény |
At. |
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIV. törvény |
BA |
MPA Bérgarancia Alaprész |
BIR |
Bíróságok |
BM |
Belügyminisztérium |
Bszi |
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló - többször módosított - 1997. évi LXVI. törvény |
E. Alap |
Egészségbiztosítási Alap |
EBB |
Európai Beruházási Bank |
Ebtv. |
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény |
EBRD |
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank |
EU |
Európai Unió |
EüM |
Egészségügyi Minisztérium |
EXIMBANK Rt. |
Magyar Export-Import Bank Rt. |
FA |
MPA Foglalkoztatási Alaprész |
Flt. |
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló - többször módosított - 1991. évi IV. törvény |
FKA |
MPA Fejlesztési és Képzési Alaprész |
FKT |
Fejlesztési és Képzési Tanács |
FPEP |
Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár |
FPMNYI |
Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság |
FVM |
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium |
GFS |
Government Financial Statistics |
GM |
Gazdasági Minisztérium |
GV |
Gazdasági Versenyhivatal |
GYED |
Gyermekgondozási díj |
GYFA |
Gyártmányfejlesztési Forgóalap |
HM |
Honvédelmi Minisztérium |
Hszt. |
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény |
IBRD |
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank |
IH |
Információs Hivatal |
IM |
Igazságügyi Minisztérium |
IM-BV |
Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtási Szervezet |
ISM |
Ifjúsági és Sportminisztérium |
Jöt. |
A jövedéki adóról szóló 1997. CIII. törvény |
KAIG |
Kiemelt Adózók Igazgatósága (APEH) |
Kbt. |
A közbeszerzésekről szóló - többször módosított 1995. évi XL. törvény |
KE |
Köztársasági Elnökség |
KEHI |
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal |
KESZ |
Kincstári Egységes Számla |
KfW |
Kreditanstalt für Wiederaufbau (Újjáépítési és Hitelbank) |
Kincstár |
Magyar Államkincstár |
Kjt. |
A közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. törvény |
KöM |
Környezetvédelmi Minisztérium |
KNPA |
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap |
KÖVIM |
Közlekedési és Vízügyi Minisztérium |
KSH |
Központi Statisztikai Hivatal |
KT |
Kincstári Tanács |
KT |
Közbeszerzések Tanácsa |
Ktv. |
A köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény |
KüM |
Külügyminisztérium |
KVI |
Kincstári Vagyoni Igazgatóság |
Kvtv. |
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló - többször módosított - 2000. évi CXXXIII. törvény |
MAT |
Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete |
ME |
Miniszterelnökség |
MEH |
Miniszterelnöki Hivatal |
MEHIB Rt. |
Magyar Exporthitel Biztosító Rt. |
ME-MKGI |
Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága |
MH |
Magyar Honvédség |
MK |
Munkaügyi Központ |
MKÜ |
Magyar Köztársaság Ügyészsége |
MNB |
Magyar Nemzeti Bank |
MTA |
Magyar Tudományos Akadémia |
MüM |
Munkaügyi Minisztérium |
MSZA |
MPA Szolidaritási Alaprész |
NBH |
Nemzetbiztonsági Hivatal |
NBSZ |
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat |
NKÖM |
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma |
NSZI |
Nemzeti Szakképzési Intézet |
Ny. Alap |
Nyugdíjbiztosítási Alap |
NYUFIG |
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság |
OBH |
Országgyűlési Biztosok Hivatala |
OECD |
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet |
OECF |
Tengerentúli Gazdasági Együttműködési Alap |
OFA |
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány |
OGY |
Országgyűlés |
OGYH |
Országgyűlés Hivatala |
OK |
Országimázs Központ |
OKÉV |
Országos Képzési és Vizsgaközpont |
OM |
Oktatási Minisztérium |
OM A.I. |
Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága |
OMT |
Országos Munkaerőpiaci Tanács |
OEP |
Országos Egészségbiztosítási Pénztár |
OOSZI |
Országos Orvosszakértői Intézet |
ONYF |
Országos Nyugdíjbiztosítás Főigazgatóság |
OszT |
Országos Szakképzési Tanács |
OTIVA |
Országos Takarékszövetkezeti Intézmény Védelmi Alap |
PM |
Pénzügyminisztérium |
PNSZ |
Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok |
RA |
MPA Rehabilitációs Alaprész |
SZA |
MPA Szakképzési Alaprész |
SZCSM |
Szociális és Családügyi Minisztérium |
Szt. |
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény |
TAKISZ |
Területi Államigazgatási és Közigazgatási Információs Szolgálat |
Tbj. |
A társadalombiztosítás ellátásaira, a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló1997. évi LXXX. törvény |
TH |
Történeti Hivatal |
Tny. |
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény |
VP |
Vám- és Pénzügyőrség |
VPOP |
Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága |
VPÜSZK |
Vám- és Pénzügyőrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja |
|
|
I. Országgyűlés
A Kvtv. a fejezet 1-4. címeinek kiadási előirányzatát 9.288,6 M Ft-ban, bevételi előirányzatát 380,0 M Ft-ban, a költségvetési támogatás összegét 8.908,6 M Ft-ban állapította meg. A módosított kiadási előirányzat 10.760,0 M Ft volt, ami 10.248,9 M Ft-ra teljesült. A bevételi előirányzatot 1.211,0 M Ft-ra módosították, a tényleges bevétel 1.214,3 M Ft volt.
A költségvetési előirányzat átcsoportosítások a hatásköri és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó előírásoknak megfeleltek.
A felügyeleti szerv eleget tett az Ámr. 149. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt előírásoknak, az intézményi beszámolót tartalmi és számszaki egyezőségek figyelembevételével ellenőrizte.
Az Országgyűlés Hivatala az Áht. 88. §-ában, valamint az Ámr. 10. §-ában előírt követelményeknek megfelelő alapító okirattal rendelkezett.
A feladatok végrehajtásával kapcsolatos hatás- és felelősségi körök szabályozása maradéktalanul megtörtént (SzMSz, Ügyrend, Belső Ellenőrzési Szabályzat).
A gazdálkodás szabályozottságát biztosító belső szabályzatokat elkészítették, illetve aktualizálták.
Az ÁHH által megküldött adatok és a Hivatal által készített beszámolójelentés adatainak egyeztetése a jogszabályban előírtaknak megfelelően megtörtént. A kincstári költségvetési beszámoló és az elemi beszámoló adatai között eltérés az előirányzatoknál nem volt. A teljesítéseknél a kiadások között szereplő kerekítési különbözetről a szöveges indoklás a Kincstár részére elkészült.
Az Országgyűlés Hivatala a Kvtv. 12. §-ában előírt befizetési kötelezettségének eleget tett. A befizetési kötelezettség alapja a 317.737,7 E Ft összegű saját bevétel volt, amelynek 5%-át - mivel a Kvtv.-ben előírt értékhatárt nem érte el - nem havonta, hanem két alkalommal - november 9-én (14.741,7 E Ft), illetve december 18-án (1.074 E Ft) - teljesítette.
A mérleg adatai a valódiság, a teljesség, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés számviteli alapelveknek megfeleltek. A mérleg előző évi adatai - figyelembe véve az Sztv. és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletből következő változásokat is - a 2000. évi mérleg záró adataival megegyeztek.
Az egyes mérlegtételeket leltárral alátámasztották. A leltározás során a leltározási szabályzatban foglaltakat betartották. A leltározás során mennyiségi eltérést nem tapasztaltak.
A pénzforgalmi jelentés a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 38. § (5) bekezdése értelmében, a költségvetéssel azonos formában és szerkezetben tartalmazta az intézmény eredeti, módosított bevételi és kiadási előirányzatait, valamint a ténylegesen befolyt bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, továbbá a pénzforgalmat szakfeladatonként, és azon belül főbb jogcímenként.
Az előirányzatokról és módosításukról vezetett nyilvántartás világos, jól áttekinthető. Adatai a beszámoló és a főkönyvi kivonat adataival megegyeztek. Az évközben végrehajtott előirányzat-módosítások bizonylatai rendelkezésre álltak. A módosításokat a főkönyvi könyvelésben hiánytalanul rögzítették.
A módosítások forrása a többletbevétel, az előirányzat-maradvány igénybevétele és a Kormány céltartaléka volt. Az előirányzat-módosítások eredményeként a feladatellátás pénzügyi fedezete folyamatosan rendelkezésre állt.
Az intézmény a többletbevételét és az előző évi előirányzat-maradványát az Áht. előírásai szerint, előirányzat-módosítás után használta fel.
Intézményi saját hatáskörű előirányzat-módosításra két alkalommal, összesen 540,1 M Ft összegben került sor.
Az előirányzat-módosításokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat (Kincstár/ÁHH, ÁSZ) a fejezet teljesítette. A módosított előirányzatok alapján megállapítható, hogy a fejezet/intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott volt. Kiemelt előirányzatot nem léptek túl.
A fejezetnél a beszámolási időszakban előirányzat zárolásra nem került sor.
A kiadási előirányzatok teljesítésének szabályszerűségét és dokumentáltságát tételesen, mintavételezési eljárással, illetve elemzési módszerrel ellenőriztük.
A kiválasztott gazdasági események könyvelésének ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy a tranzakciókat a megfelelő főkönyvi számlákra vezették fel, alakilag és formailag szabályos bizonylatokkal támasztották alá, a különféle módszerekkel kiválasztott gazdasági események létező tételek voltak.
A működési bevételeket a tervezetthez képest túlteljesítették, ezek döntően az országházi látogatások díjbevételével, parlamenti kiadványok értékesítésével, valamint egyéb, nem tervezhető bevételekkel voltak összefüggésben. A Hivatal többletbevételének meghatározó forrása költségvetési támogatás. A bevételi előirányzatok változásában is a támogatás növekedése játszott meghatározó szerepet. A többletbevételeket az Országház és berendezései látogatással összefüggő állagromlásának megállítására és felújításokra fordították.
A PM, a fejezet 2000. évi előirányzat-maradványát késve, szeptember 12-én hagyta jóvá. A maradvány előirányzat-módosítása a hatásköri előírások figyelembevételével történt, a PM levélben foglaltaknak megfelelő összegben. A 2000. évi kimutatott kötelezettségek a valóságnak megfeleltek, annak pénzügyi rendezése 2001. évben megtörtént.
A fejezet 2001. évben keletkezett előirányzat-maradványa 514.398 E Ft, amely az alaptevékenység előirányzat-maradványa (vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat) volt. Az előirányzat-maradvány megállapítása szabályosan történt.
A felügyeleti szerv értékelte a szakmai munka elvégzéséhez rendelt pénzügyi források összhangját. Az előirányzatok felhasználását a feladatok megvalósítása indokolta, az intézmény működése kiegyensúlyozott volt.
A fejezet 1-4 címénél a beszámoló összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámolók megfeleltek a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözték.
A Közbeszerzések Tanácsa (KT) az Országgyűlés fejezethez sorolt fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési cím.
A Kvtv. a KT részére 324,1 M Ft kiadási, 262,2 M Ft bevételi és 61,9 M Ft támogatási előirányzatot határozott meg. A kiadási előirányzat 757,5 M Ft-ra módosult és 703,1 M Ft-ban teljesült. A bevételi előirányzat módosított összege 540,4 M Ft, a tényleges teljesítés 562,6 M Ft volt.
A KT 2001. évre vonatkozó szabályzatai lefedték a gazdálkodási folyamatokat, a Számviteli politika és a Pénzkezelési Szabályzat pontosítása szükséges.
A KT, a 2001. évi gazdálkodásáról intézményi beszámolóját az előírt határidőben elkészítette. A beszámoló számszaki egyeztetését az ÁHH nyilvántartásával végrehajtották. Az eltérések indoklását az ÁHH-nak megküldték.
Az előirányzat-módosítások a hatásköri előírásoknak megfelelően történtek.
A KT az intézményi előirányzatok közötti módosításokat szakmailag indokolt időpontban és összegben hajtotta végre, az évközbeni feladatváltozásokkal összhangban. A szükséges módosításokat, az előírásoknak megfelelő dokumentumokkal alátámasztották.
A Kincstár, ÁHH az előirányzat felhasználási keret időarányos 1/12 részét nyitotta meg, amely a saját bevételekkel együtt fedezetet nyújtott a kiadásokra. A címnél a beszámolási időszakban likviditási problémák nem merültek fel.
A KT, az előírt feladatainak pénzügyi fedezetét saját bevételeiből - igazgatási szolgáltatási díj, közzétételi díj és bírság díj bevételekből - és központi költségvetési támogatásból biztosította. A 2001. évi bevétel 71%-a saját, 11%-a költségvetési támogatásból és 18%-a a 2000. évi előirányzat-maradvány felhasználásából származott.
A 2001. évi működési bevétel tervezett összege 262,2 M Ft volt, ami a 2000. évre tervezetthez képest 6,7%-os növekedést, a 2000. évi tényleges teljesítéshez képest (482,6 M Ft) 45,7%-os bevételi csökkenést irányzott elő. Ismerve a bírságbevételek 75%-os befizetési kötelezettségét és az óvatosság elvét is figyelembe véve, a KT bevételi terve alultervezettnek minősíthető.
A beszámolási időszakban az év közbeni "többletbevételek hatására" az előirányzat a kétszeresére 526,1 M Ft-ra módosult, a tényleges bevétel 13%-kal túlteljesült, 548,3 M Ft lett.
A kiemelt előirányzatokon elszámolt kiadások szabályszerűségét részben tételesen, részben mintavétel alapján ellenőriztük. A mintába került tranzakciók vizsgálata során lényeges hibát, szabálytalanságot nem tapasztaltunk. Az elszámolások dokumentáltak és az előírásoknak megfelelőek voltak, a beszerzéseknél a közbeszerzési eljárás előírásait betartották.
A 2000. évre a PM által jóváhagyott előirányzat-maradvány összege 129,8 M Ft volt, amelyet szabályszerűen használtak fel.
A 2001. évi előirányzat-maradványt az előírások szerint állapították meg. A vizsgált időszakban a terven felüli bevétel növekedés hatására 77,6 M Ft maradvány keletkezett, ami a KT tartalékképzési terveinek alapját képezte.
A KT sajátosságából, a bírság bevételek megtámadhatóságából adódóan, a határozatokban kirótt, de a bíróságon megtámadott összegek után tartalékot képzett. A 2001. évben 88 döntőbizottsági határozatot hoztak, amelyben összesen 183,7 M Ft, bírságot szabtak ki. A 2002. évre 39,5 M Ft megfellebbezett összeg 50%-a után, 19,7 M Ft-ot tartalékoltak.
A KT 2001. évi mérleg főösszege 432,5 M Ft volt, ami a megelőző évihez képest 13,2%-os növekedést jelent. A mérleg valódiságát a 2001. december 31-ei fordulónappal végrehajtott leltározással megfelelően alátámasztották. A vagyonleltár megegyezett a főkönyvi nyilvántartás adataival.
A címnél a beszámoló összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei.
A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A fejezet részére a Kvtv. 496,9 M Ft kiadási és ugyanekkora összegű támogatási előirányzatot állapított meg. A fejezetnél nem terveztek bevételt. A módosított kiadási előirányzat 597,5 M Ft volt, ami 588,4 M Ft-ra teljesült. A fejezetnek a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt 54,9 M Ft bevétele keletkezett, ami megegyezik a módosított előirányzat összegével. A támogatás módosított előirányzata 542,6 M Ft volt és ugyanezen összegben teljesült.
A fejezet zárszámadási adatai és az ÁHH adatai az előirányzatoknál megegyeztek. A teljesítéseknél az eltérések a kincstári elszámolásokkal kapcsolatos rendszerbeli okokra vezethetők vissza (a kincstári rendszer az előirányzat maradvány teljesítését és a készpénzforgalmat (házipénztár) kezelni nem tudta).
A KE Hivatal a belső szabályzatokat a jogi szabályozással összhangban készítette el, azok a szabályozó funkció betöltésére alkalmasak voltak, a fejezet kompetenciájába tartozó feladatokat teljes körűen tartalmazták. A szabályzatokat a fejezet szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével alakították ki.
A KE Hivatal a Kvtv. 10-13. §-aiban előírt befizetési kötelezettségének eleget tett. A befizetési kötelezettség alapja 3.309,6 E Ft volt, amelynek 5%-át - mivel a Kvtv.-ben előírt értékhatárt nem érte el - nem havonta, hanem két alkalommal, szabályszerűen teljesítették.
Az előirányzat felhasználási keret megnyitása - a fejezeti kezelésű előirányzat kivételével - időarányosan történt, ami a fejezet számára likviditási problémát nem jelentett. Az Állami kitüntetések fejezeti kezelésű előirányzat megnyitása a felhasználáshoz igazodott.
Az évközben végrehajtott előirányzat-módosítások bizonylatai rendelkezésre álltak. Az előirányzatokról vezetett nyilvántartáshoz mind a belső, mind a külső bizonylatokat csatolták. A nyilvántartás áttekinthető és rendszerezett volt. A módosított előirányzatok alapján megállapítható, hogy a fejezet/intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott volt. Kiemelt előirányzatot nem léptek túl.
A KE a 2000. évi CXXXIII. tv. 5. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselők új illetményrendszerének bevezetéséből adódó többletkiadások fedezetére a központi költségvetés céltartalékából - számításokkal alátámasztva - 16.868 E Ft kiadási és támogatási előirányzat emelést kapott.
A 2000. évi előirányzat-maradványt a PM jóváhagyása után az előírásoknak megfelelően használták fel.
A 2001. évben keletkezett előirányzat- maradvány 9090 E Ft volt, megállapítása szabályszerűen történt. A maradvány teljes egészében kötelezettség vállalással terhelt volt. A mérlegtételeket leltárral támasztották alá, amelyet mennyiségi felvétellel történő leltározás alapján állítottak össze. A leltározás során a szabályzatban foglaltakat betartották. Az Állami kitüntetések fejezeti kezelésű előirányzat meghatározott célt szolgált.
A felhasználás a törvényben engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg, maradvány nem keletkezett.
A KE Hivatal letéti számlával nem rendelkezett.
A Hivatalnál végzett financial audit ellenőrzés hiányosságot nem tárt fel.
A fejezetnél a beszámoló összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására vonatkozó kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A Kvtv. a fejezet részére 930,8 M Ft kiadási, 15,8 M Ft bevételi és 915,0 M Ft támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A kiadási előirányzat 1155,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 68,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 996,9 M Ft-ra módosult. A teljesítés a kiadásoknál 1026,6 M Ft, a bevételeknél 52,8 M Ft, a támogatásnál 996,9 M Ft volt.
Az ALB a beszámolási időszakban nem rendelkezett Szervezeti és Működési Szabályzattal. Ezt már a 2000. évi vizsgálatunknál is kifogásoltuk és javasoltuk az SzMSz 90 napon belüli pótlását. Az ellenőrzési szabályzatot nem aktualizálták a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet előírásának megfelelően.
Az ALB a 2001. évi gazdálkodásra vonatkozó szabályzatait elkészítette, ezek a számviteli jogszabályoknak és az intézményi sajátosságoknak megfeleltek.
Az ALB a 2001. évi fejezeti és intézményi beszámolóját az előírt időben elkészítette. A beszámolónak az ÁHH nyilvántartásával való számszaki egyeztetését végrehajtották. A feltárt eltérések alapvetően téves kódhasználatra vezethetők vissza. Az eltérések indoklását az ÁHH-nak megküldték.
Az intézményi előirányzatok megnyitása időarányosan történt. A vizsgált időszakban likviditási problémák nem merültek fel, az ALB gazdálkodása kiegyensúlyozott volt.
Az ALB intézmény eredeti előirányzata 810,8 M Ft volt, amely az évközi előirányzat-módosítások következtében 1050,6 M Ft-ra nőtt. Az előirányzat-módosítások meghatározó része felügyeleti hatáskörben történt (102,5 M Ft), a kormányzati hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások összege 81,9 M Ft, az intézményi hatáskörű 55,4 M Ft volt.
Az előirányzat-módosítások alapvető forrása költségvetési támogatás volt (132 M Ft) 55,4 M Ft az előző évi előirányzat-maradvány igénybe vételét jelentette, 31,4 M Ft a felhalmozási bevételek, illetve 21 M Ft a működési költségvetés bevételéből származott.
Az intézményi, és a fejezeti kezelésű előirányzatok közötti átcsoportosítást szakmailag indokolt időpontban az évközi feladatváltozással összhangban és azzal egyező összegben hajtották végre.
Az ALB a központi költségvetés általános tartalékából egyszeri kereset-kiegészítés címén 2,8 M Ft összegű támogatásban részesült.
A személyi juttatások módosított előirányzatából, mely az eredeti előirányzat közel 120%-a (469,1 M Ft) 442,2 M Ft kiadás teljesült. A teljesítés, az előző évi 373,5 M Ft-os tényleges felhasználáshoz képest 118%-os növekedést jelentett, amit a köztisztviselők engedélyezett bérnövekedése mellett, a jutalmak magasabb, az előző évihez képest 150%-os növekedése okozott.
A munkaadókat terhelő járulékoknál a felhasználás a módosított előirányzathoz képest 88%-os (145,1 M Ft) volt. A maradványt a január havi kötelezettségek fedezete képezte.
A dologi és egyéb folyó kiadások 218,6 M Ft-os főösszegéből az egyéb folyó kiadások összege 22,5 M Ft, melynek 99,2%-a az adók befizetését jelentette. A dologi kiadás altételei, a készletbeszerzési, a szolgáltatási, a kommunikációs szolgáltatási, kiküldetési, reprezentációs és reklám kiadások a tervezett kereteken belül maradtak. A kiküldetések és a reprezentációs kiadások tételes vizsgálata során szabálytalanságot nem tapasztaltunk.
Az ALB 2001-ben folytatta, illetve terv szerint befejezte a fejezeti beruházási tervében szereplő gépészeti felújítást. Az elszámolással kapcsolatban kifogás nem merült fel.
A saját bevételek előirányzata év közben fejezeti hatáskörben 52,4 M Ft-tal emelkedett. A teljesítés a módosított előirányzat mintegy 77%-a volt, a lemaradást a tervezett gépjármű értékesítés elmaradása okozta.
A fejezetnél a beszámoló összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A Kvtv. 599,3 M Ft - teljes összegében támogatással fedezett - kiadási előirányzatot hagyott jóvá a fejezet részére. A módosított kiadási előirányzat 986,5 M Ft, a bevételi előirányzat 87,2 M Ft a pénzforgalom nélküli bevétellel együtt, míg a támogatási előirányzat 899,3 M Ft volt. A kiadási előirányzat 719,9 M Ft-ra, a bevétel 86,6 M Ft-ra a támogatás 899,3 M Ft-ra teljesült.
A fejezet előirányzatai a hatáskörébe tartozó intézmény - az Országgyűlési Biztosok Hivatala - adatain kívül a fejezeti kezelésű előirányzatok adatait tartalmazzák.
Az éves szinten időarányosan megnyitott előirányzat-felhasználási keret fedezetet nyújtott a kiadások teljesítéséhez. Likviditási probléma az év során nem merült fel. Előirányzat zárolásra nem került sor.
Az OBH belső szabályzatai a hatályos jogi szabályozással összhangban voltak, és a fejezet kompetenciájába tartozó feladatokat teljes körűen tartalmazták. A belső szabályzatokat a fejezet szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével alakították ki és azok a szabályozási funkció betöltésére alkalmasak voltak.
Az OBH zárszámadási adatai és az ÁHH adatai csak összesítetten egyeztek meg, a működési és felhalmozási célú pénzeszköz átvétel előirányzatoknál téves kódszám használata miatt. Az előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele - 39,9 M Ft - a kincstári költségvetési beszámolóban nem szerepelt.
Az Ámr. 146. § (3) bekezdésének megfelelően a fejezet az eltéréseket dokumentálta és indokolta. A pénzforgalmi adatok a főkönyvi kivonattal és a kincstári számlakivonat adataival alátámasztottak voltak.
A Kvtv. 10. §-a alapján az OBH-nak befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ugyanezen törvény 12. § (1-3) bekezdései szerint a fejezet 440,3 E Ft bevételt realizált, aminek 5%-át az OBH határidőn belül befizette a központi költségvetés számlájára.
Az előirányzatok módosítása - valamennyi esetben - a hatásköri előírásoknak megfelelően történt. A módosítások a számviteli nyilvántartásban közgazdaságilag és funkcionálisan is helyesen szerepeltek.
Az OBH tényleges kiadásai 20,1%-kal, 120,6 M Ft-tal haladták meg a tervezett mértéket (599,3 M Ft helyett 719,9 M Ft).
A személyi juttatások az eredeti előirányzathoz képest 18,2%-kal, 67,3 M Ft-tal növekedtek. A növekmény döntő többsége - 50,9 M Ft - a kormányzati hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások eredménye volt. A munkaadókat terhelő járulékok felhasználása, illetve felhasználásának növekménye (a tervezetthez képest 17,1%), 21,1 M Ft az év folyamán a személyi juttatásokkal arányos volt.
A dologi és egyéb folyó kiadások alig maradtak el az eredetileg tervezett mértékhez képest (1,5 M Ft, 1,4%). Ugyanakkor év közben jelentős előirányzat emelés történt - 255,3 M Ft-ra - döntően a 2001. évi általános tartalék felhasználásáról szóló 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat alapján. A megemelt előirányzathoz képest a kiadások elmaradása 148,2 M Ft volt.
A hivatkozott kormányhatározat a beszámolási időszak utolsó napjaiban született meg és így a rendelkezésre álló forrás törvényes és hatékony felhasználására a beszámolási időszakban már nem volt mód. Az OBH - a fejezetnek nem felróható okból - csak 2002. januárjában tudott új székházába átköltözni és így a tervezett beruházásokat maradéktalanul nem tudták teljesíteni a beszámolási időszakban.
Az OBH támogatása és bevételei 64,5%-kal, 386,6 M Ft-tal haladták meg a tervezett mértéket (599,3 M Ft helyett 985,9 M Ft). A költségvetési támogatás a már bemutatott kormányzati intézkedések hatására 30,0 M Ft-tal növekedett.
A PM - a felülvizsgálatot követően - a fejezet 2000. évi előirányzat-maradványát (9,501 M Ft) 2001. szeptember 12-én jóváhagyta, amiből az Ámr. 66. § (5) bekezdés c) pontja szerinti 3,9 M Ft befizetési kötelezettségének a fejezet eleget tett.
A 2001. évi felhasználható előirányzat-maradvány 266,0 M Ft volt. Az előirányzat-maradványból a költségvetési szervet meg nem illető összeg a beszámolási időszak vonatkozásában 136 E Ft.
Az OBH 2001. évi gazdálkodásának értékelését elkészítette és azt határidőben megküldte a PM-nek. A beszámoló lényegi elemei tekintetében megfelelt a PM köriratban megfogalmazott tartalmi követelményeknek.
A pénzforgalmi jelentés a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 38. § (5) bekezdésének megfelelt. A tételes és mintavételezési eljáráson alapuló gazdasági események létező tételek voltak, az elszámolások eleget tettek a szabályszerűségi követelményeknek.
A mérleg adatai a valódiság, a teljesség, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés számviteli alapelveinek megfeleltek.
Az OBH mérlegének főösszege 2001. december 31-én 327.860 E Ft volt. Az OBH-nál - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben 37. § (4) bekezdése alapján - a leltárt az eszközök esetében a részletező nyilvántartásokból készített összesítő kimutatással helyettesítették. A források leltározását egyeztetéssel hajtották végre.
A leltározás során mennyiségi eltérést nem tapasztaltak. Az értékcsökkenést az immateriális javak, ingatlanok, és tárgyi eszközök után negyedévenként az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésében meghatározott leírási kulcsok alapján számolták el.
Az OBH 2001-2002 évek fordulóján új helyre költözött, amelynek jogi helyzete a vizsgálat idején rendezetlen volt.
A fejezetnél a beszámoló összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
Az Állami Számvevőszék fejezet Gazdálkodó Szervezetének 2001. évi zárszámadását független könyvvizsgáló ellenőrizte.
A felülvizsgálatot követően az auditor az alábbi hitelesítő záradékkal hagyta jóvá a beszámolót:
"Elvégeztük az Állami Számvevőszék 2001. évi december 31-i mérlegének - melyben az eszközök és források egyező végösszege 1.348.671 E Ft - pénzforgalmi jelentésének, valamint előirányzat-maradvány kimutatásának és kiegészítő mellékletének (továbbiakban: a mérleg, a pénzforgalmi jelentés, az előirányzat-maradvány kimutatás és a kiegészítő melléklet együtt: pénzügyi kimutatás) vizsgálatát, melyeket az Állami Számvevőszék 2001. évi éves költségvetési beszámolója tartalmaz.
A könyvvizsgálatot a Magyar Könyvvizsgálati Standardok és Magyarországon a könyvvizsgálatra vonatkozó érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fenti szabványok értelmében a könyvvizsgálat elvégzése révén kellő bizonyosságot kell szereznünk arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak lényeges hibás állításokat. A könyvvizsgálat magában foglalja a pénzügyi kimutatás tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát. Emellett tartalmazza az alkalmazott számviteli alapelvek és a pénzügyi kimutatások bemutatásának értékelését.
Meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói vélemény (záradék) megadásához.
Véleményünk szerint az éves beszámolót a számviteli törvényben és az általános számviteli elvekben foglaltak szerint állították össze. Az éves beszámoló az Állami Számvevőszék 2001. december 31-én fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad."
A Kvtv. a fejezet részére 36.348,8 M Ft kiadási, 4822,6 M Ft bevételi előirányzatot állapított meg, 31.526,2 M Ft támogatás mellett. A kiadási előirányzat 42.058,9 M Ft-ra módosult és 37.532,0 M Ft-ra teljesült. A módosított bevételi előirányzat 6212,5 M Ft, a tényleges bevétel 4589,1 M Ft volt. A támogatás összege a módosított előirányzattal azonos 32.695,6 M Ft összegben teljesült.
A felügyeleti szerv a fejezet költségvetési beszámolóját az Ámr. 146. §-a alapján meghatározott határidőre megküldte az ÁHH részére. Az ÁHH kimutatása és a fejezeti beszámoló adatai között mind az előirányzatoknál, mind a teljesítési adatoknál eltérés volt.
Az előirányzatoknál csak kerekítésből adódó eltérés volt. A teljesítési adatoknál az eltérést jellemzően téves kódhasználat okozta.
A felügyeleti szerv, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) eleget tett az intézményi beszámolókra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségének.
A fejezet két intézménye 2001. évben támogatott non-profit szervezetet. A támogatás elszámolása és könyvviteli rögzítése szabályszerűen történt.
A Kvtv. által a bevételekre előírt kötelező befizetési kötelezettségekre a fejezet külön kért elszámolást a bíróságoktól, annak alapján ellenőrizte a tényleges befizetéseket, ennek figyelembevételével a fejezet teljesítette a Kvtv. 12. § (1), (2) és (3) bekezdésének előírásait.
Az intézmények létrehozásáról alapító okiratok nem készültek, alapításukról a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény rendelkezett, amely az Áht. előírásainak megfelelt.
A felügyeleti szerv a Szervezeti és Működési Szabályzat és a számviteli rend egységes kialakítására irányelvet adott ki. Az egyéb szabályzatokat az intézmények saját hatáskörben készítették el.
A Bíróságok 2001. évben rendelkeztek a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(4) és az Ámr. 10. § (3) bekezdése értelmében előírt szabályzatokkal. A szabályzatok szerkezete megfelelt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (5)-(9), (11) bekezdéseiben meghatározott előírásoknak, és tartalmában teljesítették az előírások követelményeit.
A Számviteli politikát, illetve az azon belül elkészített szabályzatokat a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (10) bekezdése értelmében az államháztartás szervezeteinek vezetői jóváhagyták.
A fejezet intézményeinek több, mint felénél a szabályzatokat nem aktualizálták a 2000. évi C. törvény 14. § (8) bekezdése, illetve 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. § előírásainak megfelelően, illetve késtek az elkészítési határidőkkel, de azok előírásait január 1-jétől valamennyi intézmény alkalmazta.
Az OIT elnöke a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás szabályozásával végrehajtotta az Áht. 49. § o) pontjában előírtakat.
A fejezet 2001. évi kiadásaira jóváhagyott előirányzat 86,73%-a költségvetési támogatás volt, amelyet a működési bevétel egészített ki. A 2001. év során a költségvetési támogatás növekedése az eredeti előirányzathoz képest 3, 7% volt. A fejezeti kezelésű előirányzat (központi beruházási előirányzat) a bírósági épületek rekonstrukcióját és a technikai ellátottsági színvonal javítását biztosította.
A fejezet intézményei dologi kiadásai többletének fedezetére költségvetési támogatást nem kapott, azt saját bevétellel ellentételezte. A rendelkezésre álló pénzügyi források - költségvetési támogatás és saját bevételek - az egyes kiemelt előirányzatokat terhelő kiadások teljesítéséhez megfelelő fedezetet biztosítottak. A likviditási problémákat előirányzat-átcsoportosítással oldották meg (év közben 11 megyei bíróság részesült pótelőirányzatban).
A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak.
A fejezet a központi költségvetés általános tartalékából - a szabálysértési ügyek számának növekedése miatt - 30 fő titkári és 30 fő tisztviselői állás bővítésére kapott 117,1 M Ft összegű pénzügyi fedezetet. Ezen felül a Pest Megyei Bíróság épület-rekonstrukciójára 250,0 M Ft-os támogatásban részesült.
A jóváhagyott előirányzatok felhasználását és hasznosulását a fejezet az intézményi beszámolók felülvizsgálata során ellenőrizte.
A fejezet, a központi költségvetés céltartalékából a 40.000 Ft-os minimálbér kiegészítésére 57,1 M Ft-ot, az igazságügyi alkalmazottak a köztisztviselőkével azonos bérszínvonalának biztosítására pedig 717,6 M Ft-ot kapott. Az igényelt összeget számításokkal alátámasztották.
A személyi juttatásokra kifizetett összeg - amely az összes kiadás 55,6%-át tette ki - 20.406 M Ft volt.
Ezen belül a rendszeres személyi juttatás (16.307,9 M Ft) az illetményalap 8,75%-os növekedéséhez, a szabálysértési feladatok ellátásával kapcsolatos 60 fős létszámfejlesztéshez, a 40.000 Ft-os minimálbérhez, valamint a közalkalmazottak és fizikai dolgozók egyszeri kereset-kiegészítéséhez biztosított támogatás hatására 17,1%-kal emelkedett.
A nem rendszeres személyi juttatások összege 9,7%-kal (3.059,8 M Ft) haladta meg az előző évi szintet és 2,7%-kal (1927,8 M Ft) az eredeti előirányzatot. A külső személyi juttatásokra kifizetett 1.038,3 M Ft - amely mindössze 0,4%-kal több az előző évinél - az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, védők, tanúk részére, továbbá a bírák európai jogra való felkészítésével összefüggő megbízási díjakra fizették ki.
A dologi kiadási előirányzatok az előző évhez képest - mivel az ár- és díjemelkedéseket költségvetési támogatás nem ellentételezte - csak a saját bevételi többletek összegével és a szabálysértéshez kapcsolódóan említett létszámfejlesztéshez biztosított előirányzattal emelkedtek. A fejezet, hogy elkerülje a likviditási gondokat, belső átcsoportosításokat és felügyeleti szervi intézkedéseket hajtott végre a pénzügyi folyamatok naprakész ismeretében.
A dologi és egyéb folyó kiadások 997,2 M Ft-tal elmaradtak a módosított előirányzat összegétől, aminek oka, a fizetési kötelezettség teljesítésének 2002. évre történő áthúzódása. A maradvány - 0,5 M Ft kivételével - kötelezettségvállalással lekötött volt.
A felhalmozási kiadások összege 4043,3 M Ft volt, ebből a központi beruházások 2993,2 M Ft-ot, az intézményi beruházások 803,5 M Ft-ot, a felújítások 108,1 M Ft-ot és a pénzeszköz átadás 138,5 M Ft-ot tett ki.
Fejezeti szinten a teljesített kiadások egyetlen esetben sem haladták meg a módosított kiadási előirányzatot. Az előirányzatok módosítását a 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet 18. § (1), (4) bekezdése szerint hajtották végre.
A Bíróságoknál 2001. évben a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházásoknál a közbeszerzési eljárás megfelelt az Áht. 13/B. § (1), (2), illetve a közbeszerzési eljárásról szóló 1995. évi XL. törvény 59. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A bevételek tervezését a bázis adatok alapján, a korábbi évek tendenciái figyelembevételével végezték.
A Bíróságok cím működési költségvetésének tárgyévi bevétele 4589,1 M Ft volt, ez 460,6 M Ft-tal (11,1%-kal) haladta meg az előző évi teljesítést. A bíróságok cím felhalmozás jellegű tárgyévi bevétele 1176,6 M Ft volt, amelyből 860,0 M Ft a központi beruházás előző évi maradványa, 316,6 M Ft pedig az épületrekonstrukciók céljára az épületet használó ügyészségtől, továbbá önkormányzattól átvett pénzeszköz miatt keletkezett.
Kis összegű (80 ezer Ft-ot el nem érő) követelés elengedésére - a Pest Megyei Bíróságot kivéve - nem került sor.
A központi beruházásokról az OIT döntött, döntése alapján osztották el a keretet a megyei bíróságok között. A beruházási keretek felhasználását a Műszaki Főosztály ellenőrizte, és erről beszámolót készített. A bíróságok az OIT központi irányításával, felügyeletével kötöttek szerződést, majd annak alapján finanszírozták a beruházást.
A központi beruházások eredeti előirányzata 2910,0 M Ft volt, a Kormány általános tartalékából biztosított 250,0 M Ft-tal 3160,0 M Ft-ra módosult. A kiadási előirányzat-maradvánnyal (1719,7 M Ft) szemben a PHARE támogatás igénybevételének elhúzódása miatt 840,0 M Ft bevételkiesés mutatkozott. A tényleges előirányzat-maradvány így 879,7 M Ft lett, amely a 2002. évre áthúzódott épület-rekonstrukciós munkák fedezetét képezi.
A központi beruházásoknál meghatározták a feladatot, a kezdeti és a célállapotot, valamint biztosították a folyamatos mérhetőséget és ellenőrizhetőséget az Ámr. 71. § (1) bekezdése szerint.
A PM a fejezet 2000. évi előirányzat-maradványát felülvizsgálta, és azt az Ámr. által előírt május 15-i határidőn túl 2001. szeptember 12-én kelt levelével jóváhagyta.
A jóváhagyott maradvány összege 3150,8 M Ft volt, amelyből a 320,2 M Ft befizetési kötelezettséget teljesítették. A maradvánnyal kapcsolatos könyvviteli tételeket szabályszerűen, pénzforgalom nélküli bevételként vették nyilvántartásba.
A 2001. évi maradványok jóváhagyása a jogszabályokban rögzített határidőig - a PM késedelme miatt - nem történt meg.
A fejezet intézményeinél vagyonváltozást alapvetően beruházás és felújítás eredményezett.
Az egyes mérlegtételeket leltárral és főkönyvi kivonattal alátámasztották, eltérést az ellenőrzés nem állapított meg. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenését a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. § (2), (3) bekezdése szerint számolták el, a mérlegben a nettó érték helyesen szerepelt, az üzembe helyezést dokumentálták. A készleteknél, követeléseknél, illetve a szállítói tartozásoknál a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások közötti egyeztetés szabályszerűen dokumentálva rendelkezésre állt.
Az intézményeknél - kivéve az OIT Hivatalát, amely 1998. február 1-jén alakult - a saját tőke mérlegsoron az induló tőke az 1993. január 1-jén fennálló értéken szerepelt. A tőkeváltozás címén a saját tőke növekedését, illetve csökkenését dokumentummal alátámasztva átvezették.
A fejezet a PM köriratnak megfelelően készítette el szöveges beszámolóját.
Fejezeti letéti számlával nem rendelkeztek. Az intézmények a letéti számláikon lévő pénzforgalmat szabályszerűen mutatták ki. A letéti számlák kezelése és nyilvántartása megfelelt az Áht. 12/A. § (4) bekezdésében foglaltaknak.
A fejezetnél a beszámoló összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámolók megfeleltek a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözték.
A Kvtv. a fejezet részére 15.120,0 M Ft kiadási, 90,0 M Ft bevételi és 15.030,0 M Ft támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A kiadási előirányzat 17.761,6 M Ft-ra módosult és 16.074,2 M Ft összegben teljesült. A bevételi előirányzat 1003,5 M Ft, a támogatás 15.420,7 M Ft összegben teljesült.
A felügyeleti szerv folyamatosan eleget tett a Kincstárral való egyeztetési- és adatszolgáltatási kötelezettségének.
Az eredeti és módosított előirányzat adataiban eltérés nem mutatkozott.
A teljesítési adatoknál keletkezett eltérések téves kódhasználatra, a lakáskölcsön teljesítésével összefüggő előirányzat év végi rendezésének időbeli elmaradására, az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételére, valamint a függő kiadások pénzforgalom nélküli feladására voltak visszavezethetők.
A felügyeleti szerv az intézményi beszámolókat a számszaki egyezőségek szempontjából felülvizsgálta, a főkönyvi kivonatok, a függő tételek listái, a szállítói állomány tételes listái egyeztetését is elvégezték.
A felügyeleti szerv az intézmények költségvetési törvényben előírt befizetési kötelezettségeit a számszaki beszámoló felülvizsgálata keretében ellenőrizte, és azt külön adatlapokon dokumentálta.
Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben előírt belső szabályzatokkal - Számvitel politika, Számlarend, Pénzkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat, Önköltség számítási szabályzat - a fejezet rendelkezett.
Az előirányzat-felhasználási tervet a beszámolási időszakban határidőre elkészítették az Ámr. előírása szerint. A tervek adatai a finanszírozási igényeket tükrözték.
A Kincstár, ÁHH által biztosított időarányos előirányzat-felhasználási keretek elégségesnek bizonyultak a fejezet kiadásainak fedezetére, a finanszírozási rendből következően finanszírozás előrehozás öt alkalommal fordult elő. A támogatás előrehozási kérelmek számításokkal alátámasztottak, illetve indokoltak voltak.
Az előirányzat-módosításokat, átcsoportosításokat a hatásköri előírásoknak megfelelően hajtották végre, amelyek kellően előkészítettek voltak.
A kormány- és fejezeti, valamint az intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások dokumentáltsága megfelelő volt. Az előirányzat-módosítások időpontjai összhangban voltak a kormányhatározatokkal.
Az Ügyészség, a központi költségvetés általános tartalékából a 2378/2001.
(XII. 18.) Korm. határozat szerint az informatikai fejlesztés fedezetére 80,0 M Ft-ot, a BM vonalak működtetéséhez 20,0 M Ft-ot kapott.
A többlet előirányzat felhasználása részben a következő évre húzódott át.
A központi költségvetés céltartalékából kapott többlet előirányzatok - a kötelező minimálbér többletkiadásaira 15,6 M Ft, az új illetményrendszer bevezetésére 5,3 M Ft, és 267,9 M Ft, a közszféra kereset-kiegészítésére 1,8 M Ft - biztosították az illetmény-emelések fedezetét. A fenti előirányzat többletek számításokkal alátámasztottak voltak.
A fejezet intézményei tárgyévi beszerzéseinél a közbeszerzés szabályait alkalmazták.
A Kvtv. 2001. évre a fejezet részére 90,0 M Ft saját bevételi előirányzatot írt elő. A saját (működési) bevételek 42,2 M Ft összege jellemzően az üdülő igénybevételéért fizetett térítési díjak, bérleti díjak, dolgozók térítései voltak. A bevételek között szerepelt a dolgozók lakás támogatásának visszatérülése (évi törlesztések) 19,6 M Ft összegben.
Követelés elengedésére 2001. évben nem került sor.
A fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési törvény szerinti összege 1017,0 M Ft volt. Az előirányzatot a tervezett, illetve jóváhagyott jogcímen és rendeltetéssel használták fel.
A fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési törvény szerinti, illetve módosított összege a meghatározott beruházási feladatok fedezetét szolgálta. Az előirányzat 59,9%-át felhasználták, az előirányzat-maradvány kötelezettséggel lekötött volt.
A MKÜ költségvetési évet megelőző évi előirányzat-maradványát a PM az Ámr.-ben előírt határidővel szemben 2001. szeptember 19-én hagyta jóvá.
Az intézmény az előző évi jóváhagyott 1310,3 M Ft előirányzat-maradványából 1251,2 M Ft-ot használt fel. Az előirányzat-maradványt jóváhagyás előtt csak az áthúzódó kötelezettség vállalások kiadásainak teljesítésére fordították.
A beszámolóban kimutatott 2001. évi előirányzat-maradvány 1687,3 M Ft kiadási megtakarításból és 27,2 M Ft bevételi lemaradásból képződött. A tárgyévi maradvány összege 1660,1 M Ft, amelyeknek teljes összege megilleti a fejezetet.
Az Ügyészség szabályszerűen állapította meg az előirányzat-maradvány összegét. A beszámoló pénzforgalmi adatai megegyeztek a vonatkozó főkönyvi számlák egyenlegeivel. A helyszíni vizsgálat befejezéséig a PM részéről az előirányzat-maradványának jóváhagyására nem került sor.
A központi beruházás 1907,0 M Ft módosított előirányzatával szemben a teljesítés 1141,9 M Ft-ot tett ki. Az előirányzat-maradvány kötelezettséggel lekötött volt. Beruházási ütemterv nem készült, a megvalósítás jelentős mértékben az év második felében realizálódott.
A letéti számla éves forgalma a tárgyévben 0,4 M Ft bevétel és 0,4 M Ft kiadás volt. A számla vezetés és a kifizetések bizonylatai megfeleltek a szabályszerűségi követelményeknek.
A fejezetnél a beszámoló összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A fejezet részére a Kvtv. 67.353,0 M Ft eredeti kiadási előirányzatot állapított meg, ami 102.833,5 M Ft-ra emelkedett és 63.998,2 M Ft összegben teljesült. Az eredeti bevételi előirányzat 14.980,7 M Ft volt, ami 48.303,4 M Ft-ra módosult és a tényleges teljesítés 43.515,4 M Ft volt. A támogatási eredeti előirányzat 52.372,3 M Ft-ról 54.530,2 M Ft-ra változott és 54.530,2 M Ft-ban teljesült.
A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) eredeti kiadási előirányzata 3542,8 M Ft, bevételi előirányzata 2,1 M Ft, támogatási előirányzata 3540,7 M Ft volt. A kiadási előirányzat 4626,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevétellel együtt) 402,9 M Ft-ra és a támogatási előirányzat 4223,6 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 4370,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel) 399,9 M Ft, a támogatásoknál 4223,6 M Ft volt.
A zárszámadási adatok az előirányzati és teljesítési adatok vonatkozásában a kerekítések, az előző évi maradvány igénybevétele, továbbá a pénztár nyitó- és záró állománya közötti különbség következtében tértek el a Kincstár adataitól.
A felügyeleti szerv eleget tett a költségvetési beszámolóra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségének. A bevételek meghatározott köre utáni befizetési kötelezettséget (150 E Ft) teljesítette.
A gazdálkodás szabályozottsága összhangban volt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8., 47-49. §-ainak előírásaival.
A 2001. évi gazdálkodás során likviditási problémák nem merültek fel. Az időarányos előirányzat felhasználási keret elegendő volt a gazdálkodás folyamatos viteléhez.
Az előirányzat-módosításokra elsősorban feladatváltozások miatt került sor. Az előirányzat-átcsoportosítások - hatáskörönként elkülönítve - dokumentáltan, szabályszerűen rendelkezésre álltak. Saját hatáskörű előirányzat-módosítással használták fel az előző évi előirányzat-maradványt (216,9 M Ft). A Kormány hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítások - a köztisztviselői illetmény alap emelése, a Népesedési Kormánybiztosság működési feltételei, az év közben jelentkező többlet feladatok, a közszféra egyösszegű kereset-kiegészítése - 281,9 M Ft-tal növelték a MEH Igazgatás alcím 2001. évi költségvetési forrásait.
A fejezeti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások 584,9 M Ft-tal növelték az alcím keretszámait.
A fejezeti tartalékból - az év közben új feladatokhoz - engedélyezett többlet létszámokkal kapcsolatos kiadás finanszírozására az alcím 10,2 M Ft személyi juttatási előirányzatot kapott, ugyanakkor a dologi és folyó kiadási előirányzatokból 150 M Ft-ot zároltak és a fejezeti tartalékba helyezték. Az átcsoportosítás szabályszerűen dokumentált volt, a teljesítés megtörtént.
A fejezet, az általános tartalékból a Népesedési Kormánybiztosság működési feltételeire kapott előirányzatot. A rendelkezésre bocsátott előirányzatból
2,2 M Ft-ot nem használtak fel, mivel a Kormánybiztosság titkársági feladatait ellátó munkatársakat csak a IV. negyedévben nevezték ki. Az év közben jelentkező új feladatok ellátására a tartalékból 40 M Ft-ot biztosított a fejezet, amelyet maradéktalanul felhasználtak.
A MEH Igazgatás 2001. évi kiadása 4370,5 M Ft volt, ez az eredeti előirányzatánál 827,78 M Ft-tal, az előző évi kiadásoknál 803,2 M Ft-tal volt több.
A személyi juttatások módosított előirányzatával (2695 M Ft) szemben a teljesítés 2627,2 M Ft volt. Az év folyamán egy alkalommal került sor teljes körű jutalmazásra, aminek nettó összege a besorolás szerinti illetmény 100%-át érte el. Az állományba nem tartozók juttatásaira 719,5 M Ft-ot számoltak el, ennek 89,4%-a megbízási és szerzői díjként került folyósításra.
A teljesített bevételek 2,9 M Ft-tal elmaradtak a módosított előirányzattól, mivel 3 szerződés meghiúsult.
A költségvetési támogatáson felül befolyt bevételek nem játszottak meghatározó szerepet az alcím gazdálkodásában, de forrást jelentettek a kiadások teljesítéséhez.
Kisösszegű követelés elengedésére nem került sor, a kincstári vagyon koncesszióba adása az alcímet nem érintette.
A felügyeleti szerv az intézmények előirányzat-maradványának felülvizsgálatát elvégezte. A maradványok jóváhagyása az Ámr. 66. §-ában meghatározott határidőig - a PM késedelme miatt - nem történt meg. A MEH Igazgatás a 2000. évi előirányzat-maradványát szabályosan használta fel.
A tárgyévi előirányzat-maradványt szabályszerűen állapították meg.
A mérleg szerinti Eszközök és Források állománya 269,8 M Ft volt, 18,6%-kal meghaladta a nyitó állomány értékét. Valamennyi mérlegtételt leltárral támasztották alá és mellékelték a főkönyvi könyvelés és az analitikus
nyilvántartás egyeztetett bizonylatát. A mérlegtételek felülvizsgálata során az ellenőrzés eltérést nem talált.
A MEH Igazgatás 2001. évi gazdálkodásáról a PM köriratban meghatározott követelményeknek megfelelően készítették el a szöveges indoklást.
Az intézmény letéti számlával nem rendelkezett.
Az MKGI részére a Kvtv. 2761,0 M Ft kiadási, 525,1 M Ft bevételi és 2235,9 M Ft támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A kiadási előirányzat 6812,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel) 2324,2 M Ft-ra és a támogatás 4488,1 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 5857,2 M Ft, a bevételeknél (szintén a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2305,4 M Ft, a támogatásnál 4488,1 M Ft volt.
Az MKGI zárszámadási adatai és az ÁHH által összesített adatok csak a teljesítésnél tértek el, amit a KTK kódok felcserélése, valamint a kerekítések okoztak. Eltérésként jelentkezett az előző évi előirányzat-maradvány nyilvántartása, valamint a házipénztár pénzkészletének állományváltozása (136 E Ft) is.
A felügyeleti szerv a beszámolót ellenőrizte, nyilvántartásaival egyeztette, és annak elfogadásáról az intézményt értesítette. Az MKGI, a Kvtv. 10-13. §-aiban előírt befizetési kötelezettségeit határidőben teljesítette.
A gazdálkodás szabályozottsága - a Számlarend 2001. évi aktualizálásának hiánya miatt - teljes körűen nem felelt meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak.
A fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről az 1/2001. MEHVM utasítás rendelkezik, amelynek előírásai érvényesültek az MKGI gyakorlatában.
Az MKGI részére a Kincstár, ÁHH által megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret - november és december hónapok kivételével - elegendő volt a feladatok finanszírozására.
A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak, azokat az előírásoknak megfelelő időpontban, dokumentáltan hajtották végre.
A fejezeti tartalék terhére végrehajtott előirányzat-módosítások összege 37,3 M Ft volt. Ebből két Kht. alapítására 4,5 M Ft-ot, az ÁSZ átfogó ellenőrzése során megállapított "Forrás PC" szoftver hiányosságainak felszámolására 26 M Ft-ot, míg az MFB felügyelet finanszírozására 6,8 M Ft-ot irányoztak elő. E feladatokra vállalt kötelezettségek összegével (37,3 M Ft) szemben a teljesítés 11,3 M Ft volt, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összege 26 M Ft, a visszafizetendő maradvány összege 13 E Ft volt.
A személyi juttatások módosított előirányzata (581,0 M Ft) 575,2 M Ft-ra teljesült.
A jutalmazás forrását a rendszeres személyi juttatásokon belül a betöltetlen álláshelyek, illetve távollétek miatti megtakarítások, továbbá a gépjármű javítási (és kárrendezési) tevékenység többletbevétele biztosította.
A dologi és egyéb folyó kiadások módosított előirányzata 2342,9 M Ft, a tényleges teljesítés 94,7% volt. Az elért megtakarítás a 2002. évre áthúzódó feladatok - az integrált ügyviteli rendszer és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer bevezetésének elhúzódása - miatt keletkezett.
A felújítási kiadások összege 88,6 M Ft volt, 63,9%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az intézményi feladatok ellátását szolgáló felhalmozási kiadások összege 1608,1 M Ft volt. Az intézmény egyéb beruházási kiadásai a kormányzati infrastruktúra fejlesztésére és a kormányzati távközlési célprogram megvalósítására szolgáló kiadásokat, továbbá a törvényhozó és végrehajtó szervek beruházási kiadásait foglalta magába, 645,8 M Ft összegben.
A működési bevételek összege 1234,2 M Ft volt, amelyek az előző évhez képest 43,5%-os növekedést mutattak.
Az MKGI részére átadott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása az
Áht.-ban engedélyezett jogcímeken és rendeltetéssel valósult meg, a MEHVM által kiadott szabályzat szerint.
A 2001. évben igénybe vett fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása dokumentált volt.
Az MKGI az előirányzat-maradványokat szabályszerűen állapította meg.
A 2000. évi előirányzat-maradvány (625,0 M Ft) összegéből a befizetési kötelezettség 88,3 M Ft volt, így a felhasználható, kötelezettségvállalással lekötött maradvány 536,7 M Ft. Ennek csaknem 84%-a felújítási és beruházási célokra vonatkozott, s a felhasználás a jóváhagyott célokra történt.
Az MKGI 2001. évi maradványa 969,3 M Ft volt, amely a kiadási előirányzat 955,2 M Ft összegű megtakarításából és a bevételi előirányzat 14,1 M Ft túlteljesítéséből keletkezett.
Az MKGI vagyoni helyzetének alakulását és változását részletesen, helyesen mutatta be a mérlegbeszámolójában. Valamennyi mérlegtételt egyeztetett leltárral támasztották alá.
Az MKGI 2001. évi gazdálkodásáról a PM, illetve a fejezet Költségvetési Főosztályának köriratában meghatározott követelményeknek megfelelően készítették el a szöveges indoklást.
Az intézmény letéti számlával nem rendelkezett.
Az Igazgatás cím 2. alcímének beszámolója összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámolók megfeleltek a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözték.
A ME fejezet a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozását az 1992. évi XXXVIII. törvény 24. § (4)-(5) bekezdésében, valamint a 49. § o) pontjában foglaltaknak megfelelően elkészítette.
Az 1/2001. MEHVM utasítás tartalmazza a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendet, szabályozza az előirányzatok kezelésével kapcsolatos hatásköröket. Célelőirányzatonként meghatározták az előirányzat felhasználás célját, az előirányzat feletti rendelkezési jogot, a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre jogosult szervezeti egységeket (személyeket). A szervezeti egységek ügyrendjei tartalmazzák a döntési, aláírási jogköröket. A Költségvetési Főosztály dolgozói részletes munkaköri leírással rendelkeznek. A feladatfinanszírozásba vont és ezen kívül eső előirányzatokra is részletesen meghatározták (kötelezettségvállalás, teljesítésigazolások, a vissza nem térítendő támogatások szerződésének tartalmát) az alkalmazandó előírásokat.
A Költségvetési Főosztály számviteli politikával nem, de számlarenddel - amely a mérlegtételek értékelési szabályait, az előirányzati és pénzforgalmi főkönyvi számlák tartalmát, vezetésük módját, a számlákhoz tartozó analitikus nyilvántartások rendjét meghatározza - és számlatükörrel rendelkezett. A főkönyvi könyvelést a féléves és az éves beszámoló elkészítését, a zárlati munkákat számítógépes programmal készítik, az analitikus nyilvántartásokat táblázatokban vezetik.
A fejezeti kezelésű célelőirányzatok teljes körére jellemző volt az a kedvezőtlen (törvényi, illetve kormányzati szintű) szabályozási környezet, miszerint a feladatok, az elérendő célok konkrét, egyértelmű kijelölése helyett azoknak csak fő irányait határozták meg. A laza szabályozási környezet nehezítette a pénzeszközök szabályszerűségi szempontok szerinti elszámoltatását.
Fejezeti szinten a fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti előirányzata
43.922 M Ft, a módosított előirányzata 53.594 M Ft, a pénzügyi teljesítés 27.643 M Ft volt.
A fejezeti kezelésű előirányzatok teljes körénél az előirányzat-módosítások megfeleltek a jogszabályi előírásoknak.
A célelőirányzatok 2000. évi maradványával kapcsolatos befizetési kötelezettségét a fejezet határidőre teljesítette.
A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a Beruházások (9. cím 1. alcím), a Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása (9. cím 2. alcím 18. jogcímcsoport) a Világbanki segély, az EU-hoz való csatlakozást szolgáló intézményfejlesztés (9. cím 2. alcím 7. jogcímcsoport) célelőirányzatok a feladatfinanszírozás körébe tartoztak.
A beruházásokat finanszírozó programismertetők, alapokmányok az előírt tartalmi és formai követelményeknek megfeleltek, azokat a Kincstár elfogadta.
A finanszírozás megkezdéséhez szükséges engedélyokiratokat, illetve alapokmányokat az előirányzatok szakmai felügyeletével megbízott szervezeti egységek vezetői engedélyezték. A MEH Költségvetési Főosztályvezetője ellenjegyezési kötelezettségének eleget tett.
A mintavételezéssel kiválasztott tranzakciók esetében az előirányzatok felhasználása összhangban volt a kormányhatározatokban, illetve a költségvetési törvényben meghatározott célokkal.
A programfinanszírozás körébe vont előirányzatok pénzügyi teljesítése jelentősen elmaradt az előirányzatoktól. Néhány kiemelt programfinanszírozott feladatnál a pénzügyi teljesítés a módosított előirányzat 12-41%-át érte el. Ezek a kedvezőtlen folyamatok a programok nem kellően megalapozott előkészítésére és a tervszerűség hiányára egyaránt visszavezethetők. A tárgyévi pénzügyi teljesítések nagyobbrészt az előző évekről áthozott kötelezettségek teljesítéséhez kötődtek. A 2001. évi kötelezettségvállalással lekötött előirányzat-maradvány aránya két előirányzatnál csak 7,8; illetve 34%-os volt.
A Kormányzati távközlési célprogramra tervezett előirányzatnak (228,1 M Ft) kevesebb, mint felét (103 M Ft) használták fel, amely az előző évek felhalmozott előirányzat-maradványának terhére történt. Év végén az előirányzat-maradvány 256 M Ft volt, amelynek 7,8%-ára vállaltak csak kötelezettséget.
A Központi kormányzati informatikai infrastruktúra-fejlesztése célelőirányzat, 2001. évi eredeti előirányzata 435,8 M Ft, a módosított előirányzat - döntően az 1999. évtől felhalmozódott előirányzat-maradványhoz kapcsolódóan - 599,1 M Ft-ra növekedett. A pénzügyi teljesítés 245,7 M Ft volt. A célelőirányzat év végi maradványának csak 34%-ára vállaltak kötelezettséget.
A programfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámolójelentés - figyelemmel a lényegesség elvére - megbízható, valós képet nyújt.
A programfinanszírozás körébe nem tartozó előirányzatok felhasználása - két kiemelt előirányzat kivételével - a mintavételezési eljárás alapján ellenőrzött tranzakciókból levont következtetések alapján a költségvetési törvényben, illetve kormányrendeletekben meghatározott céloknak megfeleltek, a tranzakciók elszámolási rendje (a teljesítések megtörténtét igazoló bizonylati rend, azok regisztrálása a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokban), a törvényi soronként összeállított elemi beszámolójelentés - figyelemmel a lényegesség elvére - megbízható, valós képet nyújt.
A fejezeti kezelésű előirányzatok közül az Informatikai távközlés-fejlesztési és frekvencia-gazdálkodási feladatok és az Országimázs Központ által kezelt előirányzat-csoport esetében állapítottunk meg - a lényegességi szintet meghaladó - hibát, ezért mindkét fejezeti kezelésű előirányzat beszámoló jelentésében bemutatott helyzet nem nyújt megbízható és valós képet.
Az Informatikai távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatokra fordítható célelőirányzat 2001. évi eredeti előirányzata 31.199 M Ft, a módosított előirányzata 35.764,4 M Ft, míg a pénzügyi teljesítés 16.251 M Ft volt.
Az Informatikai távközlés-fejlesztési és frekvencia-gazdálkodási feladatok célelőirányzat a hírközlési és informatikai célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 2/2000. (XII. 1.) MEHVM rendeletben meghatározott feladatok ellátására, illetve a 100/2000. (VI. 23.) Korm. rendeletben megfogalmazott információs társadalom megvalósítását szolgáló, a közigazgatási, gazdasági és civil szervezetek közötti együttműködés segítésére és támogatására nyújtott fedezetet. Az előirányzat terhére az informatikai kormánybiztos (IKB) vállalhatott kötelezettséget, a szakmai teljesítésigazolásokat is az Informatikai Kormánybiztosság végezte.
A vonatkozó jogszabályok szerint a fejezeten belül történő felhasználáskor a forrást pénzeszköz átadással, illetve előirányzat-átadással kellett teljesíteni. A pályázatokhoz kapcsolódó támogatási szerződések megkötése ügyvédi ellenjegyzéssel, az egyéb szerződések megkötése a szakmai szervezet kezdeményezése alapján a MEH Költségvetési Főosztályának a pénzügyi fedezet meglétét igazoló ellenjegyzésével történt.
A fejezeti kezelésű célelőirányzat 16.251 M Ft kiadása közül két tranzakciót, összesen 4850 M Ft-ot a 2001. év LXXV. törvényi szabályozástól, illetve megállapodástól eltérő felhasználásnak minősítettünk. Az egyik tranzakció a Divatcsarnok épületének 1750 M Ft-ért történő megvásárlásával összefüggő, törvényi szabályozástól eltérő szabályozási környezet kialakításával, a másik 3,1 Mrd Ft-os tranzakció pedig a támogatási céltól eltérően került lekötésre a GM-nél.
A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság - mint a célelőirányzat kezelője - írásban tájékoztatta a MEH helyettes államtitkárát egy Teleház modell alapján nemzetközi színvonalú, országos jelentőségű, fővárosi székhelyű, az információs társadalmat reprezentáló telekommunikációs kulturális, oktatási és szórakoztató központ létrehozásának igényéről. A célok megvalósítása a becslések szerint 4696 M Ft-ra tehető. Az Informatikai Kormánybiztosság és a KVI szakemberei a Divatcsarnok épületét az elképzelések szerinti funkcióra alkalmasnak minősítették.
A MEH döntése alapján a fejezeti kezelésű előirányzat terhére 2001. július 9-én - a MEH által kezelt előirányzat KVI-hoz való átcsoportosítása mellett - a KVI 1750 M Ft-ért megvásárolta - mint a Magyar Állam képviselője az államot megillető elővásárlási joggal élve - a Divatcsarnok épületét. Az ingatlan megvásárlását követően a KVI-nek további 45 M Ft kiadása merült fel (késedelmi kamat, költség továbbterhelések), amelyet az Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok alcím előirányzata terhére számolt el. A tranzakció lebonyolítása 2001. júliusában nem volt ellentétes a 100/2000. (VI. 23.) Korm. rendelet előírásaival.
A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. tv. 40. § (2) bekezdés c) pontja ugyanakkor a Divatcsarnok épületének megvásárlását és az épület KVI-nek való átadását az ÁPV Rt. 2001. évi forrásai terhére nevesítette.
A 2001. évi LXXV. törvény 40. § (2) bekezdés c) pontja: "Az ÁPV Rt, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 6. §-a (10) bekezdésének o) pontja terhére megvásárolja, majd térítésmentesen a volt Divatcsarnok budapesti épületét a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak átadja."
Az ÁPV Rt. privatizációs tartalékának felhasználásáról szóló 1131/2001. (XII. 11.) Korm. határozat 1/c.) pontja szerint a 2001. évi LXXV. törvény 40. §-a (2) bekezdésében előírt ingatlanok átadásával kapcsolatos feladat teljesítésének határidejét 2002. december 31-re módosította, miközben az ÁPV Rt. 2001. évi privatizációs tartalékának jogcímei között a feladatot nevesítették.
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat 30. § (2.b) bekezdése hatályon kívül helyezi az LXXV. tv. 40. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Divatcsarnok épületének megvásárlásával kapcsolatos törvényi szabályozások hátterét dokumentációk hiányában feltárni nem tudtuk.
A MEH, az Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzata terhére - a Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági Minisztérium között 2001. november 13-án létrejött Megállapodás szerint - 3,1 Mrd Ft felhalmozási célú pénzeszközt átutalt a GM Regionális Gazdaságépítés Célelőirányzata javára azzal a céllal, hogy az induló informatikai kis- és középvállalkozások finanszírozását elősegítse.
A megállapodás szerint a MEH a 3,1 Mrd Ft-ot a GM Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat fejezeti előirányzat-felhasználási keretszámlára utalta át.
A megállapodásban a két tárca minisztere rögzítette, hogy a GM a MEH által átadott pénzeszközt és annak felhasználását analitikus nyilvántartásában köteles elkülönítetten nyilvántartani és 2002. február 28-ig elszámolni.
A megállapodás megkötését és a pénz átutalását megelőzően 2001. szeptemberben - a két minisztérium közös tulajdonát képező Regionális Fejlesztési Holding Rt. vonatkozásában - a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek a 23/2001. sz. Tulajdonosi Határozattal döntöttek a Regionális Fejlesztési Holding Rt. alapítói részvételéről egy Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt-ben, illetve az Informatikai Kockázati Tőkealap alapításában. A megállapodás ezt a szándékot nem tartalmazta.
A 3,1 Mrd Ft átutalását követően a 28/2001. (XI. 19.) Tulajdonosi Határozat alapján a GM 3,1 Mrd Ft-tal megemelte a Regionális Fejlesztési Holding Rt. tőkéjét.
A GM, a megállapodásban előírt 2002. február 28-i elszámolási kötelezettségének, a Miniszterelnöki Hivatal többszöri megkeresésének ellenére sem tett eleget.
A GM-nél előtalált iratok alapján megállapítható, hogy az induló informatikai kis- és középvállalkozások finanszírozásának elősegítését szolgáló támogatási célelőirányzat nem jutott el a támogatandó körhöz.
A Kockázati Tőkealap - a PSZÁF engedélyének hiányában - 2002. június közepén sem funkcionált. A GM által a Holding felé történt pénzeszköz átadásakor (alaptőkeemelés) előrelátható volt, hogy az Informatikai Tőkealapkezelő Rt. majd a Tőkealap létrehozásának többlépcsős PSZÁF engedélyeztetési eljárásai 2001. évben egy hónap alatt nem rendezhetők.
Az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. 100 M Ft alaptőkével jött létre (Alapító Okirata 2002. január 31-én kelt). A 99%-ban tulajdonos Regionális Fejlesztési Holding Rt. mellett 1%-ban az RFH Rt. csoporthoz tartozó Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. szerepel alapítóként.
A Tőkealap induló tőkéje 3 Mrd Ft, ennek lejegyzésére a Regionális Fejlesztési Holding Rt. a 23/2001. számú Tulajdonosi Határozat alapján szándéknyilatkozatot adott ki.
A kockázati tőketársaságokról szóló törvény alapján a Tőkealap-kezelő Rt. a PSZÁF engedélye alapján kizárólag a 65.23-as TEÁOR szám alá tartozó kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végezheti. Az engedélyezési eljárást a Regionális Fejlesztési Holding Rt. március 22-én indította meg, melyre a Felügyelet tevékenységi engedélye 2002. április 25-én érkezett meg. Az engedély birtokában a Társaság cégbejegyzése 2002. május 3-án megtörtént.
A kockázati tőketörvény előírásai szerint a konkrét tőkealap létrehozása, a tőkejegyek lejegyzése előtt a PSZÁF újabb engedélye szükséges, ezért az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. - mint a létrehozandó Informatikai Kockázati Tőkealap alapkezelője - elkészítette az alapkezelési szabályzatot és 2002. május 9-én jóváhagyásra benyújtotta a PSZÁF-hez.
Az országkép építésre, a kulturális kiadványok, a költségvetési tájékoztató és a gazdaságfejlesztési eszközprogram céljait szolgáló - négy jogcímcsoportra bontott - eredeti fejezeti kezelésű előirányzat összességében 7225,4 M Ft volt, amely az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételével, működési célú pénzátvételek, fejezeten belül átadott pénzeszközökkel összefüggésben szabályszerűen végrehajtott előirányzat-átcsoportosításokkal 7736,9 M Ft-ra növekedett. A tényleges kiadás 5500,9 M Ft volt. Az előirányzat-maradvány 2236 M Ft, amely 6,3 M Ft kivételével kötelezettségvállalással lekötött, áthúzódó fizetési kötelezettségek finanszírozására nyújt fedezetet.
A költségvetési törvényben jóváhagyott feladatokat - a Miniszterelnöki Hivatalon belül - az Országimázs Központ látta el. Az OK 2001. szeptember 26-tól rendelkezett a felügyeletét ellátó államtitkár által jóváhagyott ügyrenddel. Ezt megelőzően a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával összefüggő hatás - jog - és felelősségi körök meghatározása az OK-nál szabályozatlan volt.
Az ügyrend hatálybalépéséig kötelezettséget az OK osztályvezetője vállalt a kommunikációs államtitkár ellenjegyzésével. A teljesítések igazolása a tranzakciók többségében szintén az OK osztályvezetőjétől származtak.
A 2001. szeptember 26-tól hatályos ügyrend szerint a fejezeti előirányzatok terhére a főosztályvezető és az osztályvezető közösen vállalhatott kötelezettséget, amelynek érvényességéhez a kommunikációs politikai államtitkár ellenjegyzése volt szükséges.
A teljesítések igazolását is e két vezetői státusra írták elő.
A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a kifizetések többségét az 1999. évben 4 évre, illetve a 2001. február 27-én megkötött keretszerződésekre hivatkozva a Kbt. 2. § (1) bekezdését megsértve eseti szerződések szerint teljesítették. (Az 1999. évi keretszerződés megkötésének körülményeit és megállapításainkat a 2000. évi zárszámadási jelentésünk tartalmazza.)
A MEH, a Közbeszerzési Értesítő VI. évf. 50. számában (2000. december 13.) hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos közbeszerzési eljárásra tett részvételi felhívást.
A beszerzés tárgya: Magyarország arculatának hiteles, a Millenniumhoz méltó megfogalmazása a marketing, reklám, PR, valamint nyomtatott és elektronikus média eszközeinek felhasználásával. Az ezzel kapcsolatos marketing-
reklám kommunikációs tevékenység stratégiai tervének megfogalmazása. A kreatív tervek kidolgozása, megvalósítása, a kampány célkitűzéseinek valóra váltása.
A beszerzés tárgyában elvégzendő szolgáltatás konkrét összege a pályázók előtt ismeretlen volt, a pályázati felhívásban - "a beszerzés tárgyában elvégzett szolgáltatás pénzügyi teljesítéséhez szükséges fedezet az ajánlatkérő rendelkezésére áll" - szerepelt.
A Közbeszerzési Értesítő VII. évf. 12. számában jelent meg a MEH tájékoztatója az eljárás eredményéről. A tájékoztató már tartalmazta a beszerzés tárgyában elvégzett szolgáltatás pénzügyi teljesítésére kifizethető maximális keretösszeget 2001 - 2002. évekre 2,1-2,1 Mrd Ft-ot, a Magyar Köztársaság 2001 - 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. X. fejezet 9. cím, 2. alcím 2-5. jogcímcsoportot megjelölve.
A közbeszerzési eljárás nyertesével az OK 2001. február 27-én megkötötte a 2 évre szóló keretszerződést.
A keretszerződés szerint a vállalkozót ügyleti díj illeti meg, ami az egyes ügyleti teljesítések kapcsán vállalkozó által megadott, megrendelő által az eseti szerződések aláírásával elfogadott költség, valamint ezen költség 10,7%-a, mint ügynökségi díj összege + áfa, kivéve a saját gyártású anyagokat.
A keretszerződésben rögzítették a vállalkozó költségigényeinek független szakértő bevonásával történő felülvizsgálati jogát is.
Országkép építés és tájékoztatás alcímen 2001. évben 4625,4 M Ft-ot terveztek, amely év végére 4834,4 M Ft-ra növekedett, a pénzügyi teljesítés 3901,6 M Ft volt, a kötelezettségvállalással lekötött maradvány összege 927 M Ft, önrevízió keretében elvonásra felajánlott maradvány 218 E Ft, a szabad maradvány 5,4 M Ft volt.
A célelőirányzat a Kormány tevékenységének mozgóképes és fotó dokumentálását, a dokumentációs tár fenntartását, az állami ünnepek, konferenciák szervezését nevesítette.
Az OK és a Happy End Kft. Álomalapítás címen szerződést kötött (2000. 09. 14.) a 2000. évi szilveszteri rendezvény lebonyolítására, amelynek szerződés szerinti értéke 482.739 E Ft volt. A 2001. január hóban benyújtott végszámla 270.274 E Ft volt, amely pénzügyi rendezése megtörtént. A szerződés szerinti 482.739 E Ft helyett a tényleges bekerülési költség 504.827 E Ft volt. A 2001. évben kifizetett végszámlára a fejezeti kezelésű előirányzat 2000. évi előirányzat-maradványa csak 178.254 E Ft erejéig nyújtott fedezetet, a 92.020 E Ft-ot a 2001. évi előirányzat terhére számolták el.
A "Millenniumi Országjáró" című - kéthavonta megjelenő - kiadvány ügyleti díjára összesen 988,1 M Ft-ot fordítottak. A kiadvány 4.,5.,7.,8.,9. számait erről a célelőirányzatról, a 6. számot a Gazdasági eszközprogram célelőirányzatról finanszírozták.
A "Millenniumi Országjáró" című kiadvány megjelenéséről szóló 2000. május 18-án megkötött XXXII/Sz/7-4/2000. számú eseti szerződést - melynek ügyleti díja 155.865.920 Ft volt 3.800.000 példányra vetítve - 2001. május 10-én módosították. A példányszámot 3.620.000 darabra csökkentették. A papír áremelkedés többletköltségét az OK elfogadta, így az ügyleti díj (11,73%-kal) 174.159.910 Ft-ra növekedett, a példányszám csökkenéssel összefüggésben az ügyleti díj 168.744.128 Ft-ra módosult. A szerződés módosításához nem készítettek kalkulációt (milyen minőségű papírt használnak fel, egy lap előállításának mekkora a papírszükséglete), miközben az ügyleti díjból a papírköltség aránya 125 M Ft-ot, 74%-ot képviselt.
A kiadványt a Magyar Posta Rt. terjesztette: a 4-5. lapszámot szórólapként, az ezt követő lapszámok a 2001. május 14-én megkötött vállalkozási szerződés szerint címzett nyomtatványként, országos kézbesítéssel; a kiadványonként felmerülő költség mintegy 80 M Ft volt. Ugyanezen a napon az OK a Magyar Posta Rt.-vel egy másik szerződést is kötött adatfeldolgozásra, etikett beszerzésre, nyomtatásra, feladójegyzékek és fedőlapok nyomtatására, kötegképzésre, ennek költsége mintegy 21 M Ft volt kiadványonként.
A Happy End Kft. a Millenniumi Országjáró kiadvány ügyleti díját két részletben számlázta. Az egyik számlában a papírköltséget, a végszámlában a gyártási költséget.
A Kft. által benyújtott számlák nem tartalmaznak mennyiséget, egységárat, minőséget, a termék vagy szolgáltatás besorolását, így nem felelnek meg a 2000. évi C. tv. 166. § (1)-(2) bekezdés követelményeinek.
A kiadvány 8. és 9. lapszámának papírköltségét tartalmazó részszámla mellékleteként csatoltak egy Rt. által kiadott nyilatkozatot, amely arra vonatkozott, hogy adott lapszámhoz a papírmennyiség milyen bruttó összegben került beszerzésre. A nyilatkozat nem tartalmazta a beszerzés tárgyát képező mennyiségi és minőségi adatokat, továbbá azt, hogy a papírmennyiség az Rt. tulajdonát képezte. A 6. és a 8. lapszám Postához eljuttatott szállítóleveleiből megállapítottuk, hogy a lap nyomdai előállítását nem a papír beszerzését igazoló Rt. végezte.
A Költségvetési Főosztályhoz, kifizetésre benyújtott számlák mellékletét képező teljesítésigazolások formalevél alapján történtek, amely azt tartalmazta, hogy az adott számla tartalmát a vállalkozó teljesítette.
A teljesítések megtörténtének igazolására az OK dokumentumaiban, bizonylatokon alapuló összesítő kimutatások sem voltak. Ezek hiányában a tényleges teljesítés megtörténtéről meggyőződni nem lehetett. Az elszámolások nem tartalmazták a megrendelt példányszámot, a terjesztésre került és megsemmisített kiadvány darabszámát. A Magyar Posta Rt. számlákhoz szállítólevelet két esetben csatoltak, amelyek összesítésével egyértelműen nem volt megállapítható, hogy a Magyar Posta a terjesztésre mekkora példányszámot vett át, miközben a nyomdai teljesítés nyomon követésének módja a posta által átvett példányszám lehet.
A 6. kiadvány postai számlája 3.543.708 db terjesztését tartalmazza. A szerződésben rögzített darabszámhoz (3.620.000 db) képest 76.000 példány felhasználásának módját bizonylatok hiányában nem tudtuk nyomon követni.
A 8. lapszámhoz az előtalált szállítólevelek (66 tétel) alapján a Magyar Posta Rt. 3.399.800 db-ot vett át. A szerződött darabszámhoz képest az eltérés 220.200 db volt.
Két esetben a 6. és 7. lapszámnál állt rendelkezésünkre bizonylatok alapján olyan információ, hogy a terjesztésre nem került példányszámokat megsemmisítették.
Az OK és a Magyar Posta Rt. között 2001. június 18-án létrejött szerződés alapján a Magyar Posta Rt. vállalta a 6. kiadvány 110.000 db maradvány példányának (60.000 db originál és kb. 50.000 db kézbesíthetetlen) megsemmisítését, amelynek ellenértéke 481 E Ft volt.
Az OK 2001. augusztus 29-én rendelkezett a MEH Műszaki és Ellátási Főosztálya felé a kiadvány 7. száma maradvány példányainak kezeléséről.
A Magyar Posta raktárából 60.000 példány megsemmisítéséről rendelkeztek. Eredeti nyomdai csomagolású kiadvány 52.000 példányát pedig a Reménység Szigete, Gyógyszergyári útra szállíttatták.
A 2001. szeptember 6-án kelt "zúzdai" jegyzőkönyv szerint 3.430 kg mennyiséget a Millenáris Parkból, az október 9-i feljegyzés alapján 8.640 kg és 3.680 kg mennyiségű kiadványt semmisítettek meg. Ennek példányszámmal való összevetése, dokumentumok hiányában nem volt lehetséges.
Az OK a XXIV/Sz/20/1999. számú keretszerződésre hivatkozva 119.943 E Ft összegben eseti szerződést kötött a Happy End Kft-vel a 2001. március 15-i ünnepségek lebonyolítására. A pénzügyi teljesítés két számla alapján 35.862 E Ft, illetve 95.569 E Ft összegekben történt. Az eseti szerződés összegét - amelyre a keretszerződés és az eseti szerződés lehetőséget adott - 11.488 E Ft-tal (10%) túllépték. Az OK a felmerült többletköltségek jogosságának igazolása nélkül a kifizetést engedélyezte.
Az OK 2001. augusztus 20-i állami ünnepségek megrendezésére három eseti szerződést kötöttek - a XXIV/Sz/20/1999. számú keretszerződésre hivatkozva - összesen 824.807 E Ft értékben. A költségeket a szerződésben megengedett határokon belül 10.731 E Ft-tal túllépték, 4140 E Ft összegű szerződésben vállalt szolgáltatást nem teljesítettek, így a tényleges kifizetés 831.398 E Ft volt.
A XXXII/380-1/2001. számú 219. 062 E Ft-ról szóló eseti szerződés a 2001. augusztus 20-i állami ünnepség megszervezését és lebonyolítását tartalmazta a Kossuth Lajos téren megrendezendő központi állami ünnepség, a budapesti légi parádé, valamint egész napos budapesti programok vonatkozásában.
A 2001. augusztus 20-i állami ünnepség megszervezése és lebonyolítása az egész napos miskolci, siófoki és zalaegerszegi programok, valamint ezen a helyszíneken megrendezendő ünnepi tűzijáték vonatkozásában (XXXII/381-1/2001. szerződés, 126.000 E Ft összegben),
A 2001. augusztus 20-i állami ünnepség megszervezése és lebonyolítása az állami fogadás, a Budapesten megrendezendő tűzijáték, valamint a média kommunikáció vonatkozásában (XXXII/382-1/2001. szerződés, 479.745 E Ft összegben).
Mindhárom szerződés mellékleteit képezik a forgatókönyvek és a költségvetések. Az ügyiratokban szereplő költségvetések tematikusan összevontak, az egyes költségelemek kibontása - a médiakampányok, sajtó és internet kivételével, amely a szerződött összeg töredékét jelenti - nem történt meg. A költségvetések egyes tételei, így pl. a pirotechnikai termékek esetében hivatkoznak a melléklet szerinti részletezésre, azonban az ügyiratban ennek dokumentációja nem volt fellelhető.
A teljesítések igazolása formalevél alapján és jegyzőkönyv felvétele mellett történt. A teljesítések igazolására négy jegyzőkönyvet vettek fel, 2001. augusztus 8-án, augusztus 21-én és augusztus 29-én.
A vállalkozó mind a négy jegyzőkönyvben röviden tájékoztatta megrendelőt a szerződésben vállalt feladat teljesítéséről, továbbá, hogy "mindezek igazolását a jegyzőkönyvhöz mellékelték", illetve "a teljesítést igazoló anyagokat jelen jegyzőkönyvhöz mellékelték", amely dokumentumok az OK-nál fellelhető ügyiratokból hiányoznak.
A teljesítés megtörténtét a Költségvetési Főosztály felé formalevélben igazolták. Ennek az alátámasztására szolgáló dokumentumokkal a teljesítést igazoló OK-nak kell rendelkeznie.
Az Országimázs Központ és a Happy End Kft. között az "Amit a szívedbe rejtesz" kampány lebonyolítására nyolc eseti szerződést kötött, 493,3 M Ft értékben a XXXII/SZ/26-12/2001. számú vállalkozási keretszerződés keretében.
A gyártási szerződésekhez költségvetést mellékeltek, a sajtó, közterületi, közszolgálati és kereskedelmi TV szerződésekhez csatoltak reklámfoglalási helyekre vonatkozó terveket.
A teljesítések igazolása jegyzőkönyvek felvételével történt.
Az on-line média szerződés teljesítésének igazolása bizonylattal alátámasztott volt.
A közterületi reklámok elhelyezésének igazolásánál tételesen felsorolták azok fellelhetőségét, azonban a kimutatás a bizonylati követelményeknek nem felelt meg, a kiadmányozó aláírása és a bélyegző hiányzik.
A közszolgálati TV-k reklám szerződéséhez olyan média visszaigazolást csatoltak, amelyből nem állapítható meg, hogy ki a megrendelő és mennyi a reklámidő költsége. A teljesítés igazolást megalapozó OK dokumentumok között a médiák teljesítésre vonatkozó igazolásai nem voltak fellelhetők.
Az Országimázs Központ és a Happy End Kft. 2001. október 11-én - az 1999. évi keretszerződésre hivatkozva - 206.727 E Ft összegű szerződést kötött, melyben vállalta a 2001. október 22-23-i állami ünnepség, valamint a november 4-i emlékezés az áldozatok előtti tiszteletadás ünnepének megszervezését és lebonyolítását.
A szerződésekben rögzítették a teljesítés igazolás kiadásának bizonylati
feltételeit. A szerződött költségek (ügyleti díj és áfa nélkül) e feltételrendszernek csak a 40%-át fedték le, a hirdetések, a nyomdai és médiaköltségekhez kapcsolódtak. A 82.670 E Ft teljesítés igazolása (amely az éves nettó költség 60%-a) csak jegyzőkönyv alapján, bizonylati alátámasztás nélkül történt.
A Kulturális kiadványok célelőirányzat a millenniumi eseményekről szóló különböző példányszámú könyvek, kiadványok megjelentetését szolgálta.
A 2001. évi eredeti előirányzat 740.000 E Ft, a módosított előirányzat 730.069 E Ft, a teljesítés 125.527 E Ft volt. Az eredeti előirányzatot növelte a központi költségvetési szervtől átvett működési pénzeszköz, csökkentette a fejezeten belül a dologi kiadások fedezetére átadott támogatás. Az előirányzat-átcsoportosítások és a pénzeszközök átadása, átvétele szabályszerűen történt. A 2001. évi előirányzat-maradvány 604.542 E Ft, amely kötelezettségvállalással terhelt volt.
A mintavételezéssel kiválasztott és ellenőrzött tranzakciók elszámolásaiban hibát nem találtunk.
A Költségvetési tájékoztató célelőirányzat célja az országgyűlés által elfogadott költségvetés fontosabb adatait tartalmazó kiadványok eljuttatása postai úton a polgárok részére.
A célelőirányzat eredeti előirányzata 390.000 E Ft, amely a módosított előirányzattal megegyezett, a teljesítés 10.500 E Ft volt. A 2001. évi előirányzat-maradvány 379.500 E Ft, amelyből 378.669 E Ft-ot kötelezettségvállalással szabályszerűen lekötött maradványként mutattak ki.
Ennek terhére fizettek ki a Happy End Kft. részére 7500 E Ft átalánydíját, ami az első közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódott, továbbá 3000 E Ft-ot az általános jogi tanácsadás átalánydíját, amely kifizetések az OK feladataival összefüggő általános kiadások arányos része volt.
A Gazdaságfejlesztési eszközprogram célelőirányzat az ország gazdasági állapotát dokumentáló, arról informáló, a továbblépés lehetőségeit feltáró kommunikációs anyagok tervezésére, szerkesztésére, előkészítésére, gyártására és terjesztésére, továbbá a Széchenyi terv és az ahhoz kapcsolódó információkról szóló tájékoztatókra nyújtott pénzügyi fedezetet.
A célelőirányzat eredeti előirányzata 1.470.000 E Ft, módosított előirányzata 1.782.500 E Ft, a teljesítés 1.463.155 E Ft volt. A 2001. évi előirányzat-maradvány 319.345 E Ft, amely szabályszerűen kötelezettségvállalással lekötött volt.
A "Széchenyi Terv" és a "Diákhitel" kampányára 697 M Ft-ot, illetve 232 M Ft-ot összesen 929 M Ft fordítottak.
A Széchenyi Terv kampányát a GM 326,5 M Ft-tal támogatta - átadott pénzeszköz formájában - a Turisztikai célelőirányzatból 128,9 M Ft-tal, a Gazdaságfejlesztési célelőirányzatból 100,7 M Ft-tal, a Kis- és Középvállalkozói célelőirányzatból 70,5 M Ft-tal, a Regionális Gazdaságépítési célelőirányzatból 26,4 M Ft-tal.
A Széchenyi Terv és a Diákhitel kampányára megkötött eseti szerződések mellékleteit képező költségvetések részletezettebbek, átláthatóbbak az OK által a többi tranzakció esetében alkalmazott gyakorlatnál. Ugyanez vonatkozik a teljesítések igazolására is, azonban az elszámolási rend - bizonylati alátámasztottság hiányában - nem biztosítja a Sztv. 15. § (3) bekezdésének érvényesülését.
Az Országimázs Központnál 2001. évben a zárszámadás keretében végzett átfogó ellenőrzésünk megállapításaival kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter intézkedési tervet készített.
Az intézkedési tervben vállalt határidőre elkészült az OK ügyrendje. A költségvetések, árajánlatok és a teljesítések ellenőrzésére 2001. november 27-én (2001. december 1-től - 2002. június 30-ig) az OK szerződést kötött egy ügyvédi irodával. A szakértői felülvizsgálatok a 2001. évi szerződések közül a 2001-2002. évi szilveszteri rendezvénysorozat, az adventi gyertyagyújtás és a parlamenti karácsony eseti szerződéseire, illetve a rendezvények teljesítésének igazolását érintették.
A fenti szerződések pénzügyi teljesítései egy-egy részszámla kivételével 2002. évben jelentkeztek. A költségvetések, árajánlatok és pénzügyi elszámolások bizonylati rendjének változásai, a szakértői felülvizsgálatok pozitív hatása csak a 2002. évről készítendő beszámolójelentés megbízhatóságának minősítését befolyásolhatják.
Nem történt előrelépés a közbeszerzésekkel kapcsolatos megállapításaink vonatkozásában, miközben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési törvény módosítása nélkül az általunk észrevételezett gyakorlat nem folytatható.
Az OK, a 2001. évi - a 2000. évre vonatkozó - ellenőrzési megállapításaink ismeretében 2001. második félévében - az intézkedési terv végrehajtási határidejét megelőzően - nem törekedett arra, hogy a költségvetések és a teljesítések megalapozottságának értékelésére eseti szakértőt foglalkoztasson. Ezen feladatok szakszerű végrehajtása speciális szakértelmet igényel, amellyel az OK nem rendelkezett. Az OK 2001. évben egy esetben sem élt a keretszerződésben foglalt szakértői felülvizsgálat lehetőségével.
Az OK által kezelt négy célelőirányzat 2001. évi felhasználásának ellenőrzésénél - a lényegességi szintet - meghaladó hibát találtunk, amelynek alapján ezen fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolójelentései nem mutatnak megbízható valós képet.
A jelentésben tranzakció mélységben bemutattuk, hogy a közbeszerzési törvény megsértése, a szerződések és azok mellékleteit tartalmazó költségvetések nem felelnek meg az Sztv. 166. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt előírásoknak, a teljesítések megtörténte tárgyában kiadott teljesítésigazolások - bizonylati alátámasztottság hiányában - nem biztosítják a Sztv. 15. § (3) bekezdésében foglalt valódiság alapelv érvényesülésének követelményét.
A Kvtv. a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2001. évi kiadási előirányzatát 577,3 M Ft-ban, saját bevételi előirányzatát 13,9 M Ft-ban, támogatási előirányzatát 563,4 M Ft-ban hagyta jóvá. Az eredeti előirányzat az előző évhez képest 154,7%-kal emelkedett, ennek 97,6%-át költségvetési támogatás jelentette.
A kiadási előirányzat az évközi módosítások következtében 652,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 23,8 M Ft-ra emelkedett. A támogatás módosított előirányzata 620,2 M Ft-ot tett ki, míg az előző évi előirányzat-maradványa 8,6 M Ft-tal növelte a költségvetési előirányzatot. A KEHI tényleges kiadása 554,5 M Ft-ra, a bevételek 16,9 M Ft-ra, a költségvetési támogatás - a tervezettel azonosan - 620,2 M Ft-ra teljesült. A 2001. évi gazdálkodás előirányzat-maradványa 91,2 M Ft-ot tett ki.
A KEHI és az ÁHH zárszámadási adatai közötti eltéréseket kimutatták, azokat az Ámr. 146. § (3) bekezdése értelmében indokolták. A szakmai feladatok ellátását, illetve teljesítését a KEHI szöveges beszámolója szabályosan tartalmazta.
Az előirányzat-módosításokat Kormány hatáskörben (56,8 M Ft) és saját (intézményi) hatáskörben (18,5 M Ft) hajtották végre. A Kormány hatáskörű módosítás az új köztisztviselői illetményrendszer bevezetéséből adódó többletkiadásokra biztosított forrást. A saját hatáskörű előirányzat-módosításokat részben az előző évi előirányzat-maradvány jóváhagyott összege, részben az átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó többletbevételek tették szükségessé.
A fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítást a létszámfejlesztésből adódott beruházási többletkiadások (26,5 M Ft) és az elhelyezés feltételeinek biztosítására (20 M Ft) fordított kiadások okozták.
Az előirányzat-módosítások dokumentumai időrendi sorrendben, a jogszabályban és a belső szabályozásban meghatározott előírásoknak megfelelően rendelkezésre álltak.
A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szakmai és pénzügyi beszámolót készítettek, részletezve abban az 1999. évtől végrehajtott feladatokat. Az EU csatlakozás programja keretében 1999. évben az AQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés támogatással fedezett része 7 M Ft, segéllyel fedezett része 286 M Ft volt. Az előirányzatot a program-finanszírozás körébe vonták, erre a szerződést még 1999. december 22-én kötötték meg. Annak dokumentumai a 217/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint rendelkezésre álltak. A fejezeti kezelésű előirányzat felhasználása megfelelt a szabályzatban és a közbeszerzési törvényben foglalt előírásoknak.
2001. évben az intézményi fejlesztés 11,1 M Ft módosított előirányzatából 10,8 M Ft-ot, a segéllyel fedezett rész 442,5 M Ft módosított előirányzatából pedig 343,3 M Ft-ot használtak fel.
A költségvetési beszámolóban a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról részletesen számot adtak.
A 9/2001. sz. Elnöki utasítással hatályba léptetett új SZMSZ szervezeti változásokat eredményezett 2001. szeptember 1-jével, a korábbi három helyett öt ellenőrzési osztály végzi az operatív ellenőrzési feladatokat.
A KEHI a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8 § (3)-(11) bekezdéseiben és a
47-49. §-ok előírásaiban rögzített szabályzatokat elkészítette és elnöki utasítással hatályba léptette. A kormányrendeletben előírt szabályzatokat aktualizálták s azok 2001. évtől eleget tettek a jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek. Ezeken felül elkészült a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata, a Gazdasági ügyrend, valamint a Belső ellenőrzési szabályzat.
A KEHI elnöke a 61/1999. (IV. 21.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján Hatékonysági szabályzatot adott ki a feladatok jogszerű, eredményes megvalósítása céljából, amely mellékletben tartalmazza a végrehajtás folyamatát. A KEHI ellenőrzéseinek részletes belső szabályait, eljárási rendjét és módszereit az Ellenőrzési szabályzat tartalmazza. A szabályzat az INTOSAI (Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete) által kiadott ellenőrzési standardok előírásaira épült.
A KEHI a költségvetés általános tartaléka terhére előirányzatból nem részesült.
A KEHI elkészítette a fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-felhasználási terveit és azokat megküldte az ÁHH-nak. A fejezeti kezelésű előirányzatokat költségvetési támogatásból finanszírozták, saját bevétele a pénzellátás ütemezését nem befolyásolta.
A fejezet 2000. évi előirányzat-maradványát a PM 2001. szeptember 12-én hagyta jóvá 8,6 M Ft összegben.
A KEHI befektetett eszközeinek értéke 2001. évben 33,8 M Ft-ra változott, amely - a részesedés kivételével - valamennyi eszközcsoportnál növekedést jelentett. A növekedés több jogcímen - beszerzés, felújítás - következett be.
A fejezet nem rendelkezik letéti számlával.
A fejezet 2001. évi gazdálkodásának financial audit típusú ellenőrzését elvégeztük, melynek során lényeges hibát, hiányosságot nem tapasztaltunk. A KEHI beszámolója összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott Kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A PNSZ részére 23.456,8 M Ft kiadási, 456,8 M Ft bevételi és 23.000,0 M Ft támogatási előirányzatot hagyott jóvá a Kvtv. Az előirányzatok a kiadásoknál 26.816,9 M Ft-ra, a bevételeknél 2367,4 M Ft-ra és a támogatásnál 24.449,6 M Ft-ra módosultak. A kiadások 24.990,1 M Ft, a bevételek 2366,9 M Ft és a támogatás a módosított előirányzatnak megfelelő összegben teljesültek.
A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok címhez három intézmény tartozik, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), az Információs Hivatal (IH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). A Hivatalok alaptevékenységüket a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján végzik.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek, melyeket a Magyar Államkincstár önálló kincstári alanyként kezel. A 19/1997. (II. 13.) Korm. rendelet alapján a szolgálatok a Kincstárnál vezetett előirányzat felhasználási keret-számla feletti rendelkezéseik során a kincstári tranzakciós kódokat nem használják.
A szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter Hivatalának költségvetési előirányzatait a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat intézményi előirányzatai tartalmazták.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2001. évi költségvetése végrehajtásának indoklása a 19/1997. (II. 3.) sz. Korm. rendeletben előírtak figyelembevételével készült. Eszerint a hivatali beszámolókban csak a kiemelt előirányzatok szerepeltek.
A fejezet és az intézmények zárszámadási adatai és a Magyar Államkincstár adatai között az egyezőség nem állt fenn. Az eltéréseket a kincstári zárás utáni időben bekövetkező gazdálkodási események, valamint egyéb egyedi okok. Az eltéréseket kimutató táblázatokat a szolgálatok mellékelték, a szöveges indoklást az ÁHH-nak megküldték.
A felügyeleti szerv az intézményi beszámolók felülvizsgálati követelményeinek eleget tett.
Az ellenőrzött szervezeteknél a gazdálkodás szabályozottsága összhangban volt a vonatkozó Korm. rendelet előírásaival. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásra szabályzatot adott ki. Fejezeti kezelésben kizárólag központi beruházások voltak.
Az intézmények előirányzat előrehozást kértek és kaptak a 13. havi juttatás és járulékai kifizetésére. Az előirányzatokat szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították.
Az előirányzatok módosításának, és teljesítésének jelentős hányada a Hszt. 2001. július 1-től történő módosításának költségvonzata, melynek fedezetét a költségvetés céltartalékából biztosította a Kormány 1479,1 M Ft összegben.
A fejezet 2001. évi kiadási előirányzata kormány hatáskörben 1479,1 M Ft-tal növekedett, fejezeti hatáskörben 29,5 M Ft-tal csökkent. A szolgálatok előirányzatai 93,2%-ra teljesültek. A 2001. évben keletkezett 1826,4 M Ft előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással lekötött volt.
A fejezeti kezelésű központi beruházás eredeti előirányzata fejezeten belüli átcsoportosításokkal 2086,0 M Ft-ra módosult. Az év során felhasználásra került 1546,7 M Ft. Az előirányzat felhasználása a törvényben engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg. Az év végi 589,2 M Ft maradvány szerződéssel lekötött volt. A szolgálatok 85,0 M Ft-os lakástámogatása teljes egészében felhasználásra került.
A közbeszerzési törvény előírásait betartva, nemzetbiztonsági érdekből az OGY Nemzetbiztonsági Bizottsága a szolgálatokat mentesítette a közbeszerzési eljárások lefolytatása alól. A szolgálatok a beszerzések döntő hányadánál zártkörű pályázatot írtak ki.
A fejezet eredeti bevételi előirányzata 456,8 M Ft, módosított előirányzata 2367,4 M Ft, teljesítése 2366,9 M Ft. A 2001. évben keletkezett bevételi többlet oka a kötelezettségvállalással terhelt 2000. évi előirányzat-maradványok átvett pénzeszközként való kezelése az intézményi költségvetésben. Az átvett pénzeszközök konkrét alaptevékenységi feladatokhoz kapcsolódtak, működési kiadások finanszírozására nem fordíthatták.
A fejezet számára a Kvtv. 1-19 címeken 247.818 M Ft kiadási, 211.708 M Ft támogatási és 36.110 M Ft bevételi előirányzatot határozott meg. Az évközi előirányzat-módosítások eredményeként a kiadási előirányzatok 355.820 M Ft-ra, a támogatási előirányzatok 263.646 M Ft-ra, a bevételi előirányzatok 83.311 M Ft-ra változtak. A kiadási előirányzatok teljesítése 339.149 M Ft, a bevételi előirányzatoké 63.182 M Ft, a támogatási előirányzatoké 293.206 M Ft, volt.
A fejezet zárszámadási adatai és az ÁHH adatai között az eltéréseket a Kincstár felé tévesen feladott vagy a fel nem adott előirányzat-módosítások, a téves kódhasználat, a Kincstáron kívül vezetett számlák forgalma és a kerekítési hibák okozták.
A felügyeleti szerv az Ámr. 149. §-ában előírtak szerint eleget tett az intézményi beszámolók felülvizsgálati kötelezettségének.
A mérlegek és beszámolók egyeztetése során az intézmények többségénél találtak hibát, amelyek azonban javíthatóak voltak a véglegesítés előtt. A feladatok szakmai teljesítésének, valamint a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjának értékelése megtörtént. A fejezet által alapított, illetve támogatott közhasznú társaságok, gazdasági társaságok, közalapítványok működésének értékelését helyszíni ellenőrzésünk idején elkezdték.
A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályzatát - a Kvtv.-ben jóváhagyott előirányzatokra vonatkozóan - a PM egyetértésével - egyhónapos késéssel - március közepére elkészítette. Az év közben kapott új feladatok és az évközi rendkívüli bevételek teljesülése miatt a szabályzatot két alkalommal módosították. Az USA elleni terrortámadással összefüggő belügyi feladatokra biztosított forrás felhasználásával kapcsolatban csak a döntési jogosultságot rögzítették, ami nem volt összhangban az Áht. 24. § (4) bekezdés előírásaival.
Az időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret április hónap kivételével nem volt elegendő az intézményi feladatok ellátásához. Az intézmények előfinanszírozást döntően a jogszabályban meghatározott esetekben kértek. Finanszírozási problémából eredő likviditási gondot a BM Központi Kórház, bevételek elmaradásából eredő likviditási gondokat az OKF Központi Javító Üzeme és a Soproni Rendészeti Szakközépiskola jelzett.
Az előrehozási kérelmeket az intézmények írásban kezdeményezték. A Kincstár a fejezet kérelmét 4 alkalommal utasította el, illetve a kért összeget módosította.
A fejezeten belüli előirányzat-módosítások és átcsoportosítások összességükben megfeleltek az Áht. 24. § (2)-(3), (6)-(7) bekezdései és az Ámr. 48-51. §-ok előírásainak. A felügyeleti szervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások - egy kivétellel - szakmailag indokolt időpontban történtek. A 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat értelmében biztosított 18.595,5 M Ft központi támogatás felhasználására azonban csak az év utolsó pár munkanapján tudtak intézkedni.
Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra a tárgyévben mintegy 12.000 M Ft összegben - 3 eset kivételével - a jogszabályokban meghatározottak szerint került sor.
A pénzügyminiszter a Kvtv. 49. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazásra hivatkozva év közben 3 alkalommal összesen 188,5 M Ft központi beruházási előirányzatot olyan feladat végrehajtásához adott át a BM-nek, amely nem képezi a fejezet feladatkörét.
Az előirányzatot a pénzügyminiszter leveleiben megnevezett önkormányzatok rendelkezésére kellett bocsátani beruházáshoz, felújításhoz.
A BM elkülönített nyilvántartási és elszámolási kötelezettséget nem írt elő a kedvezményezettek számára, ezáltal nem tett eleget az Ámr. 49. § (4) bekezdése előírásainak. A fejezet tájékoztatása szerint - az ÁSZ ellenőrzés megállapításaira tekintettel - az érintett önkormányzatokkal a felügyeleti gazdálkodó szerv utólagosan külön megállapodásokat köt, melynek jogi előkészítése folyamatban van.
A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet 2001-ben összesen 34.724 M Ft többlettámogatást kapott.
Az 1019/2001. (III. 9.) és a 2087/2001. (IV. 20.) Korm. határozatokban a BM fejezet "Katasztrófavédelmi célelőirányzat" javára jóváhagyott összesen 16.128 M Ft többlettámogatásra előre nem valószínűsíthető ok miatt került sor.
A 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat értelmében a BM fejezet összesen 18.595,5 M Ft pótelőirányzatot kapott. A határozati javaslatot a PM készítette el a fejezetek adatszolgáltatása alapján. A kormányhatározat és a javaslat jóváhagyott feladatok és források tekintetében eltérés volt.
A jelentés-tervezetre tett észrevétel szerint:
"A BM 2001. júliusában nyújtotta be a PM részére a fejezet intézményeinél jelentkező működési és fejlesztési többletigényekről készített dokumentációt, amelyben kezdeményezte a szükséges források általános tartalékból történő biztosítását. A többszöri egyeztetések eredményeként fejezetszinten 19,2 Mrd Ft-os támogatás negyedik negyedévben történő biztosításáról született előzetes megállapodás. Ezzel szemben a tartalék felosztására vonatkozó kormányzati döntés már csak 18,6 Mrd Ft-ot tartalmazott.
A központi költségvetés általános tartalékából 2001. december 18-át követően "az amerikai terrortámadással összefüggésben az intézményeknél felmerülő többletfeladatok költségeire" címen nevesített előirányzat felhasználása során a minisztérium vezetése a prioritásokat élvező, megalapozott, szakmailag előkészített, a működési feltételeket fenntartó feladatokat helyezte előtérbe, ezzel megelőzve bizonyos szervezeti egységek eladósodását."
A 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat 2000 M Ft többlettámogatást biztosított a BM fejezet "katasztrófavédelmi célelőirányzatára". A fejezet a rendelkezésre bocsátott forrást december 19-én átutalta a KÖVIM fejezetnek. Az előirányzat-átadás indokául az átadást kérő levélen kívül semmilyen dokumentumot nem tudtak bemutatni.
Az általános tartalékból az intézményekhez átcsoportosított előirányzatok felhasználását és hasznosulását a fejezet helyszíni ellenőrzésünk befejezéséig nem ellenőrizte.
A központi költségvetés céltartalék előirányzatából a fejezet 2001-ben összesen 13.855 M Ft többlettámogatásban részesült. A 2154/2001. (VI. 20.) és a 2294/2001. (X. 11.) Korm. határozatokban a Kormány a forrás megjelölésekor nem vette figyelembe a Kvtv. 5. § (1) bekezdés előírásait és a központi céltartalékot dologi, beruházási és felújítási feladatok támogatására is engedélyezte.
A fejezet részére a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal létrehozásával és 2001. évi fenntartásával kapcsolatos többletköltségekre póttámogatás biztosításával 2001. évre 806,9 M Ft, 2002. évre 158,3 M Ft pótelőirányzatot hagytak jóvá dologi kiadásokra, intézményi beruházásra és felújításra.
A közszolgálati életpálya rendszerének kialakítására a fejezet 450 M Ft póttámogatásban részesült, amely a fejezet előterjesztése szerint nem csak a személyi juttatások és járulékai fedezetére kellett, hanem tananyag-előállítására, terembérleti díjra, szállásdíjra is.
Az intézmények működésére a Kvtv.-ben jóváhagyott 199.061 M Ft kiadási előirányzat az évközi módosítások eredményeként 271.505 M Ft-ra nőtt. A kiadások teljesítése a módosított előirányzat 91%-ának felel meg.
A kiadások teljesítése az eredeti előirányzatot négy intézménynél nem érte el. Négy címnél a kiadások teljesítése az eredeti előirányzathoz közeli szinten alakult, a többi intézménynél a teljesítés az eredeti előirányzatot 2-4 szeresen is meghaladta.
Fejezeti szinten a működési kiadások az eredeti előirányzatot összességében alig haladták meg (107%), a felhalmozási kiadások 260%-ban teljesültek. Rendkívül magas volt az eredeti előirányzathoz képest a felhalmozási célú pénzeszköz átadás előirányzatának teljesítése (mintegy 800-szorosa az eredeti előirányzatnak).
Az eredeti előirányzattól való eltéréseket az évközi többletfeladatok, a központi beruházási keret terhére az intézményeknél megvalósított beruházások, valamint év közben intézményi hatáskörbe átadott ágazati célfeladatok indokolták.
A 2001. évben több intézménynél fordult elő jogszabályi felhatalmazás nélküli kiadási előirányzat túllépés, mely ellentétes az Áht. 12/A. § (1) bekezdés előírásaival.
Személyi juttatási előirányzat túllépés az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál (OKF) 35,7 M Ft, a BM Központi Kórháznál 49,2 M Ft, a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatán az OKF-nél 12,2 M Ft, a dologi kiadások előirányzaton a Rendőrtiszti Főiskolánál 9,3 M Ft, a működési célú pénzeszköz átadás előirányzatán az OKF-nél 39,4 M Ft, a BM Központi Gazdasági Főigazgatóságnál (KGF) 4,6 M 0Ft, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál (RSZVSZ) 0,3 M Ft, a felhalmozási célú pénzeszköz átadás előirányzatán a Központi Igazgatásnál 0,9 M Ft, a Rendőrségnél 1,1 M Ft, az OKF-nél 1300,6 M Ft.
Az intézményi bevételekre a Kvtv.-ben 24.768 M Ft előirányzatot hagytak jóvá, mely az évközi módosítások eredményeként 57.889 M Ft-ra nőtt. A bevétel teljesítése 47.203 M Ft. Az eredeti bevételi előirányzat négy címnél nem teljesült.
A működési bevételek teljesülése az eredeti tervhez képest 50%-os, a felhalmozási és tőke jellegű bevételeké 483%-os, a működési célra átvett pénzeszközöké 106%-os. A bevételek között nagyságrendileg a felhalmozási célra átvett pénzeszköz volt meghatározó (26.281 M Ft), mely az összes bevétel 56%-át tette ki.
Kisösszegű követelések elengedésére fejezeti szinten 13,2 M Ft-ban került sor.
A fejezet számára a Kvtv.-ben 48.757 M Ft kiadási, 37.415 M Ft támogatási és 11.342 M Ft bevételi előirányzatot hagytak jóvá a 19. "fejezeti kezelésű előirányzatok" címen.
A fejezeti kezelésű előirányzatok közül kiemelten ellenőriztük a "vagyonvédelmi bírság", az "amerikai terrortámadással összefüggésben a tárca intézményeinél jelentkező többletfeladatok" és a "fejezeti tartalék" című előirányzatokat.
A "vagyonvédelmi bírság" elnevezésű ágazati célfeladatra a Kvtv.-ben 1995 M Ft kiadási és bevételi előirányzatot hagytak jóvá, amit nem használtak fel, tekintettel arra, hogy a jogszabálytervezetet a Kormány visszavonta.
"Az amerikai terrortámadással összefüggésben a tárca intézményeinél felmerülő többletfeladatok" megnevezésű ágazati célfeladatról a Kormány 2378/2001. (XII. 18.) határozata rendelkezett, melyhez a BM fejezet a központi költségvetés általános tartalékából 15.310,3 M Ft költségvetési támogatásban részesült.
A kormányhatározat év végi megjelenésére való tekintettel a fejezetnél az előirányzat felhasználásának PM-mel egyetértésben történő szabályozására 2001-ben már nem került sor. A felügyeleti szerv a jóváhagyott előirányzatból fejezeti hatáskörben 2582 M Ft-ról rendelkezett, a többit az intézmények rendelkezésére bocsátotta. A felügyeleti szerv nem intézkedett az intézmények felé, hogy az átcsoportosított forrást az érintettek milyen jogcímen használhatják fel.
Az utólag kiadott szabályzat szerint a felhasználás, a belügyminiszter erre vonatkozó egyedi döntéseinek megfelelően történhetett. Miniszteri döntésről szóló dokumentációt nem tudtak bemutatni. Az elszámolás szerint az előirányzat 70%-a megmaradt a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnál (KANYVH), 90%-a a Duna Palotánál, 100%-a a Határőrségnél.
A fejezeti hatáskörben maradt 2582 M Ft előirányzatot 2001-ben nem használták fel, az előirányzat-maradványt 100%-ban kötelezettségvállalással terheltként mutatták ki.
A fejezeti szinten közel 8000 M Ft nagyságú előirányzat-maradványra vonatkozó kötelezettségvállalási dokumentumok szerint a kötelezettségvállalás nem a Kormány által megjelölt célfeladatra történt.
A Kvtv.-ben 173,5 M Ft fejezeti tartalék-előirányzatot hagytak jóvá. A tartalék előirányzatok felett a minisztérium Közgazdasági Főosztályának vezetője rendelkezett a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával. A felügyeleti szerv az év folyamán további 2328,2 M Ft előirányzatot vont el az intézményektől (az elvonásra vonatkozó indoklások hiányosak). A fejezeti tartalékot év közben teljes egészében felhasználták. Tapasztalataink szerint a tartalékból való átcsoportosítások előkészítése, illetve dokumentáltsága nem volt teljes körű.
A PM, a fejezet 2000. évi előirányzat-maradványát 8779,6 M Ft összegben 2001. szeptember 12-i levelével hagyta jóvá. A PM nem tartotta be az Ámr. 66. § (1) bekezdésében előírtakat.
A 2001. évi alaptevékenység jóváhagyandó előirányzat-maradványa összesen 26.100 M Ft, mintegy háromszorosa az előző évi maradványnak. Az intézmények a 2001. évi előirányzat-maradványukat az Ámr. 65. §, valamint a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 38-39. §-ai figyelembevételével állapították meg.
Az intézményi szektorra vonatkozó jóváhagyandó előirányzat-maradvány 14.439 M Ft, a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány 69,6 M Ft volt.
A fejezeti kezelésű előirányzat jóváhagyandó maradványa 11.661 M Ft, melyből kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány 50,7 M Ft volt.
A fejezet 2001-ben intézményi beruházásokra és felújításokra 41.124,7 M Ft, központi beruházási célokra 8.459 M Ft előirányzattal rendelkezett. Beruházási, felújítási munkáknál ütemezéstől eltérő megvalósítást nem jeleztek.
Az intézményeknél a mérlegtételek valódiságának a számviteli nyilvántartá-sokkal való alátámasztottságát a felügyeleti gazdálkodó szerv a 2001. évi beszámolók felülvizsgálata keretében ellenőrizte. Az egyeztetések alapján javított főkönyvi kivonatok a mérlegtételeket minden intézménynél alátámasztották. A mérleg leltárral való alátámasztottságáról az intézményvezetők írásos nyilatkozatban adtak számot.
A fejezetnél 2001-ben a 30 intézményi letéti számlából (20 a Rendőrség, 10 a Határőrség címnél) 16 számlán volt forgalom. Az intézményi letéti forgalom tartalmi ellenőrzésére a számvevőszéki vizsgálat nem terjedt ki.
A 2000. évi zárszámadás ellenőrzése során feltárt hiányosságok felszámolására tett fejezeti intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt, a hibák egy része ismételten előfordult.
A BM Igazgatás alcím 2001. évi beszámolójának felülvizsgálata során az ellenorzés olyan megállapításokat tett, amelyek azt igazolták, hogy a beszámoló jelentés nem minden esetben felelt meg a számviteli alapelveknek.
A feltárt hiányosságok ugyan - figyelemmel a lényegesség elvére - nem kérdojelezték meg a beszámoló jelentés pénzforgalmi adatainak valódiságát, a vagyoni adatok esetében viszont a megbízható, valós kép kialakítása és annak bizonylatokkal való alátámasztottsága nem volt kielégíto.
A beszámoló pénzforgalmi jelentését érintő eltérések a függő bevételek helytelen elszámolására vezethetők vissza: a függo bevételek záró állománya 15,1 M Ft volt, ami tartalmazott - a nyitó állományban is már szereplő 23,5 M Ft közbeszerzési díj engedményből - 8,2 M Ft-ot. A 2001. év folyamán 15,3 M Ft-ot használtak fel, a megmaradt 8,2 M Ft esetében a csatolt iratokból kiderült, hogy azért tartották több mint egy éve függo bevételként nyilván, mert még nem tudták eldönteni, mire akarják felhasználni. Ez ellentétes az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. sz. mellékletének 3. pont g) alpontjával. A tételt többletbevételként el kellett volna számolni.
Egy tranzakció esetében állapítottuk meg, hogy 30 M Ft kifizetése bizonylati alátámasztás és teljesítésigazolás nélkül történt.
Egy ügyvédi iroda részére december 12-én 30 M Ft értéku átutalás történt egy 2001. október 3-i egyezség alapján, amelyet a miniszter kabinetfonöke írt alá. A kifizetés az orosz államadósság még nem törlesztett és szerzodésileg le nem kötött haditechnikai keretébol a LADA Niva személygépkocsik beszerzésében való közremuködés díja volt. Az iratokból kiderült, hogy az Igazgatás cím pénzügyi szervezete nem tudott a megbízásról, a szerzodés a BM területén nem volt fellelheto, sot a Jogi Képviseleti Iroda vezetojének levele szerint ilyen nem is került aláírásra, teljesítésigazolás nem készült az ügyben. A kifizetés minden kötelezoen eloírt kelléket nélkülözött.
A szervezet mérlegét érintő hibát állapítottunk meg a befektetett eszközöknél.
A vagyoni értékű jogok mérlegtételen mutatták ki helytelenül a szellemi termékek mérlegtételt érintő vagyonelemet bruttó 1079,7 M Ft értékben. Szolgáltatásra kifizetett eloleget helytelenül kiadásként tartottak nyilván, 45 M Ft értékben.
Itt tartották nyilván a 12 000 db Microsoft Office szoftver használati jogát. Ezeket szabályosan a szellemi termékek között kellett volna nyilvántartani. A számlacsoport bruttó értéke emiatt 1050 M Ft-tal magasabb, a szellemi termékeké ugyanennyivel alacsonyabb volt a valóságosnál. Ennek következtében a 2001-ben elszámolt és nyilvántartott amortizáció, a két értékcsökkenés eltérése miatt összességében 122 M Ft-tal volt kevesebb, a kimutatott vagyon pedig több a valóságosnál.
A vagyoni értéku jogok között helytelenül tartottak nyilván több, összesen 35 M Ft bruttó, illetve 12,7 M Ft nettó értéku propaganda filmet.
A PHARE eloleg számlákat rendszeresen beruházásként könyvelték, aktiválták oket és az év végi egyeztetett leltárnál ezeket tárgyi eszközként tartották nyilván. Ennek következtében a beruházásra adott eloleg értéke 1735,6 M Ft értékkel kevesebb, a tárgyi eszközök bruttó és nettó értéke ugyanennyivel több volt a valóságos értéknél. A kis értéku tárgyi eszközökre kifizetett eloleg, amelyet tárgyi eszközként aktiváltak, 438,9 M Ft volt.
A PHARE forrásból beszerzett eszközöket, amelyeket 90%-ban kifizettek, de a tulajdonjogot csak az utolsó részlet kifizetésével szerzik meg 90%-os értéken aktiválták. Ezek értéke 219,6 M Ft. Hasonló módon 90%-on aktiváltak kis értéku tárgyi eszközöket, értékük 82,4 M Ft.
Ezen - a fentiekben felsorolt nagy értéku, helytelenül kimutatott - tételek miatt sérült a valódiság számviteli alapelv. A PHARE forrásból beszerzett tárgyi eszközök esetében a tapasztalt hiányosságok azonban sem a mérleg foösszeget, sem a befektetett eszközök számlacsoport összegét nem változtatták meg.
Az Igazgatás alcím beszámoló jelentésének felülvizsgálata során az ellenőrzés olyan megállapításokat tett, amelyek azt igazolták, hogy a beszámoló jelentések az előzőekben ismertetett esetekben nem feleltek meg a számviteli alapelveknek. Mindezek figyelembevételével a minisztérium vezetésének hatékony intézkedéseket kell tennie a kockázatok csökkentése érdekében.
Az FVM és intézményei feladataikat 299.130,0 M Ft kiadási és 62.388,0 M Ft bevételi főösszeg teljesítés mellett látták el (melyből 14.061,6 M Ft az előző évi felhasználható maradvány és 2.026,5 M Ft a tárgyévi többletbevétel).
Az FVM fejezet intézményeinek zárszámadási adatai és az ÁHH adatai között az éves módosított előirányzatok esetében a bevételeknél két intézmény esetében nem volt eltérés. A teljesítés tekintetében 13 intézménynél volt eltérés a kiadásoknál összesen 220 M Ft, a bevételeknél 235 M Ft értékben, amelyeket a téves kódhasználat és az előző évi maradvány igénybevétel elszámolása okozott.
A fejezeti kezelésű előirányzatoknál három esetben kerekítésből adódó eltérés volt.
A felügyeleti szerv a 2001. évi intézményi beszámolókat értékelve, megállapította, hogy az intézmények egyes kiadási jogcímeinél a módosított előirányzatot meghaladó tényleges teljesítés okai az előirányzat rendezések elmaradása, illetve hibás KTK használat voltak.
Az FVM Igazgatás címen szereplő két gazdálkodó szervezet nem rendelkezik alapító okirattal. Az FVM Gazdasági Hivatalt viszont - az Alapító Okiratot helyettesítő - minisztériumi rendelettel hozták létre, amely nem tartalmazza az érvényben lévő Áht. által meghatározott adatokat.
A gazdálkodás szabályozottsága összhangban van a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(11) bekezdéseivel és a 47-49. §-ok előírásaival.
A fejezet felügyeletét ellátó szerv által elkészített - a 2001-2002. évi fejezeti kezelésű, ágazati célelőirányzatok felhasználásáról, kezeléséről, rendelkezési jogosultságáról és ellenőrzéséről szóló - FVM 3/B/2001. évi utasítás 2001. március 20-án - határidőn túl - lépett hatályba. Az utasítás nem szabályozza az előirányzat-maradványok jóváhagyását, következő évi felhasználását, az éven túli kötelezettségvállalást, a visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való lemondásának rendjét.
Az intézményi előirányzat-felhasználási keretszámlát a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi eredeti előirányzat összegének az 1/12 részével nyitotta meg az ÁHH, amely jellemzően biztosította a feladatok ellátásának finanszírozását is.
Néhány esetben előfordult az időarányostól eltérő keretfelhasználás több címnél, kérelem alapján, amit a 13. havi illetmény és járulékai kifizetése, az intézmény tevékenységének sajátosságaira visszavezethetően a bevételek és kiadások eltérő időben való jelentkezése indokolt.
Az FVM az intézményeinél mutatkozó átmeneti likviditási zavarokat a fejezeti kezelésű előirányzatokból történő átcsoportosítással oldotta meg felügyeleti hatáskörben.
A fejezeten belüli, illetve fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítások kellően előkészítettek és indokoltak voltak, a vonatkozó előírásokat betartották.
A fejezet 2001. évben rendelkezett fejezeti tartalékkal, amelynek felhasználására 2001 decemberében a felügyeleti szerv javaslatot készített. A tartalékból összesen 109,4 M Ft került elosztásra 18 intézmény között.
A központi költségvetés általános tartalékából jóváhagyott előirányzat átcsoportosítások megalapozottak, alátámasztottak voltak, és a jóváhagyásukra előre nem tervezhető ok miatt került sor.
A központi költségvetés céltartalék előirányzatából (a kötelező minimálbér felemeléséből adódó többletkiadásainak fedezetére, a 2001-ben megvalósuló létszámcsökkenések egyszeri többletkiadásainak támogatás-arányos forrására, a köztisztviselők új illetményrendszere bevezetéséből adódó többletkiadások fedezetére és az egyösszegű kereset-kiegészítés fedezetére) történt átcsoportosításokat megfelelő igényfelmérés előzte meg, felhasználása a fejezetnél a törvényi előírásokkal összhangban volt.
A fejezet 310.029,4 M Ft-os eredeti kiadási előirányzata év végére 379.459,6 M Ft-ra (22.8%-kal) nőtt. A törvény szerinti kiadások kiegészültek a privatizációs bevételek 2000. évi maradványösszegével, így az összes kiadási előirányzat 384.245,0 M Ft lett, amelynek teljesítése (303.352,7 M Ft) 79%-os volt.
Az FVM intézményeinek eredeti kiadási előirányzata 65.464,3 M Ft-ot tett ki, amely 94.476,1 M Ft-ra (44,31%-kal) növekedett. A tényleges kiadási teljesítés 81.792,9 M Ft volt, amely a módosított előirányzat 86,56%-a, a fejezet összes tényleges kiadásainak 21,28%-a.
Az FVM miniszter utasítására 2001. I. negyedévben az EU támogatások igénybevételéhez szükséges Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) kidolgozásának finanszírozására a költségvetési intézmények jóváhagyott felhalmozási előirányzataiból 1168,0 M Ft-ot zároltak.
Az FVM vezetése a zárolást ideiglenesnek tekintette, mivel közben tárgyalást kezdeményezett az IIER-nek a MEH-nél informatikai fejlesztésre elkülönített összegből való finanszírozására. Az FVM-ben történt vezetőváltást követően a tárgyalások megszakadtak, az IIER kifejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket felfüggesztették és intézkedtek 2001. július hónapban a zárolt felhalmozási előirányzatok feloldásáról.
A fejezet 2001. évben teljesített bevétele 57.796,4 M Ft, ami az eredeti bevételi előirányzatot 3.796,5 M Ft-tal haladta meg.
A fejezetnél tárgyév során nem került sor követelések elengedésére. A fejezet a központosított bevételekkel kapcsolatos - a 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerinti - az ÁHH felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének 2002. februárban eleget tett.
Az FVM 2000. évi előirányzat-maradványát a PM késve, 2001. szeptember 12-én hagyta jóvá 14.054 M Ft összegben és egyidejűleg intézkedett az önrevízió alapján, valamint a kötelezettség vállalással nem terhelt 298,0 M Ft összegű elvonás befizetéséről.
Az FVM fejezet 2001. évi jóváhagyásra javasolt előirányzat-maradványa 41.115,0 M Ft, melyből önrevízió alapján elvonásra felajánlott 208,5 M Ft-ot és felhasználásra javasolt 40.906,6 M Ft-ot. A kötelezettség vállalással nem terhelt maradvány 2229,1 M Ft volt. Az előirányzat-maradvány összegét szabályszerűen állapították meg és megfelelően dokumentálták.
A fejezet vagyon-növekedése 19.774,3 M Ft, amely beszerzésből, létesítésből, felújításból és térítésmentes átvételből származott. Az 5.173,7 M Ft értékű vagyon csökkenést értékesítés, selejtezés, megsemmisülés, térítésmentes átadás okozta.
Az FVM 2001. december 31-én 23 társaságban 100%-os tulajdoni hányaddal, összesen 34.487,6 M Ft értékben, illetve 8 társaságban kisebbségi tulajdoni hányaddal, összesen 700,0 M Ft értékben rendelkezett.
A gazdasági társaságok közül egy Kht. veszteségesen gazdálkodott. Az elszámolt veszteség összege - döntően a Kht. által tárolt készlet értékvesztés elszámolása miatt - 5.009,0 M Ft volt.
Az FVM 2001-ben 2 letéti számlával rendelkezett. A letéti számlákon kimutatott forgalom a letéti kezelés előírásaival összhangban valósult meg.
Az AIK letéti számlán jelenleg is szerepel, egy az FVM Agrárrendtartási Hivatal (ARH) illetékességébe tartozó (2000. szeptember 30. óta a számlán levő) 387.063,6 E Ft összegű tisztázatlan tétel, amelynek összetételét az AIK mai napig nem ismeri. Az intézmény többször is kérte a fejezettől a tétel rendezését, azonban ezzel kapcsolatban intézkedés a fejezet részéről nem történt.
A 2000. évi zárszámadás ellenőrzése során feltárt hiányosságok felszámolására a felügyeleti szerv 2001. novemberben készített intézkedési tervet, amelyet a miniszter decemberben hagyott jóvá. A megvalósítás áthúzódott a 2002. évre.
A fejezeti kezelésű előirányzatoknál 2001. évben összesen 97.904 M Ft kiadás, 21.834 M Ft saját bevétel és 107.203 M Ft támogatás teljesült. Az eredeti előirányzatokhoz képest jelentős eltérések voltak tapasztalhatók mind a kiadásoknál, mind a saját bevételeknél. A támogatási előirányzat 121.704 M Ft-ról 107.203 M Ft-ra csökkent, ebből 11.800 M Ft a támogatási célelőirányzatoknál, ezen belül a beruházások támogatása alcímen több kormányhatározattal történt.
A bevételi előirányzatoknál jelentős összegű a tényleges teljesítés eltérése az eredeti és a módosított előirányzatoktól egyaránt.
Az eredeti előirányzat 17.710 M Ft volt, amely 58.295 M Ft-ra módosult. A növekményből 10.557 M Ft az előző évi felhasználható maradvány, míg a további 30.028 M Ft a tervezett bevételi többlet, ebből 28.364 M Ft a PHARE segélyek előző évi keretmaradványa.
A fejezeti kezelésű előirányzatok és az ágazati célfeladatok tervezésénél a korábbi évek gyakorlatához képest - amikor a tárca vezetése a PM által kiadott előzetes irányszámoknál lényegesen magasabb támogatási keretekkel számolt - pozitív előrelépés volt tapasztalható.
A korábbi helytelen gyakorlat megszüntetését szolgálta a 3/B/2001. (III. 20.) sz. miniszteri utasítás "a fejezeti kezelésű ágazati célelőirányzatok 2001. és 2002. évi felhasználásáról, valamint a felhasználás ellenőrzéséről".
Ez a belső szabályzat részletesen meghatározza a kötelezettségvállalás módját és időtartamát, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok előkészítését, bonyolítását és ellenőrzését, a maradványok és fejezeti tartalékok felhasználásának szabályait és szervezeti felelőseit.
Tartalmazza alcímek és jogcímcsoportok forrás felhasználásának egyedi előírásait és konkrét felelőseit.
Az ellenőrzött tranzakciók esetében jogszerűtlen kötelezettségvállalást vagy kifizetést - a nagy számban beérkezett kérelmek ellenére - csak az előző évről áthúzódó döntések következményeként, lezárásaként találtunk.
A központi beruházások eredeti kiadási előirányzata 1800 M Ft volt, amely az évközi átcsoportosításokkal, illetve az előző évi maradvány hozzáadásával 1100 M Ft-ra módosult. A felhasználás 508 M Ft, ami 46,1%-os teljesítést jelent. Az elmaradás nagyobb részben a közbeszerzési eljárások elhúzódására, a pályázati felhívások késői kiírására és az elbírálások elhúzódására volt visszavezethető. A maradvány 593 M Ft, amelyből 564 M Ft kötelezettségvállalással lekötött maradvány.
Az elmúlt évben összesen 35 beruházás volt folyamatban, ezek közül jelentősebbek: a Kisvárdai Földhivatal székház építése, (111,4 M Ft), a FAO alregionális iroda átalakítása (53,9 M Ft), valamint informatikai eszközök beszerzése (314,9 M Ft), Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal rekonstrukciója (98.2 M Ft), FVM informatikai eszközök beszerzése (314,9 M Ft), FVM székház rekonstrukció (97,9 M Ft) megvalósítása. Ezen beruházások alapdokumentációit áttekintettük - különös tekintettel arra, hogy azok mind a feladatfinanszírozás körébe tartoztak - szabálytalanságot, téves kifizetéseket nem találtunk. Az FVM-en belül történő felhasználásoknál a közbeszerzési törvényt alkalmazták.
A központi beruházások felhasználható forrásai évről-évre azonos nagyságrendben állnak rendelkezésére, ennek ellenére indokolatlanul alacsony a pénzügyi teljesítés (46,1%-os). Az előzetes igények jelenleginél korábban történő felmérésével és a több évre áthúzódó feladatok pontosabb tervezésével a maradvány minimálisra csökkenthető.
Az ágazati célelőirányzatok eredeti kiadási előirányzata 28.045 M Ft volt, amely 53.023 M Ft-ra módosult. A teljesítés mindössze 26,9% volt. A bevételi előirányzat 16.610 M Ft-ról 42.706 M Ft-ra emelkedett, amelyből 5791 M Ft az előző évi maradvány. A 20.305 M Ft különbözet döntően az előzetesen tervezett PHARE segély, amely alacsony szinten realizálódott.
A tervezettől elmaradó pénzügyi teljesítés néhány olyan jogcímcsoportnál következett be, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából különösen fontosak, ezért ezeken a területeken szakmai és pénzügyi vonatkozásban előrelépés szükséges. Ezek közül első helyen említhető az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja.
A 2000. évi maradvánnyal együtt 5427 M Ft állt a múlt évben rendelkezésre, amely csak 45,1%-ra, 2447 M Ft-ra teljesült.
A jelentős elmaradás okai visszavezethetők arra, hogy a tárcánál a szakmai feladatok kidolgozása elhúzódott, a végleges keret elosztására ezért csak az év utolsó negyedévében került sor. Ilyen tevékenységek az intézményfejlesztés, az információs rendszer kialakítása, a minőség ellenőrző és bevizsgáló állomások felszereltségének javítása.
A munka szakmai színvonalának és tervszerűségének javítása annál is inkább indokolt, mert a feladatok jelentős része több éves átfutással valósítható meg. A szakértők által reálisnak minősített belső igények lényegesen meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat.
Nem volt 2001-ben kiadás a B.A.Z. Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (ISZVP) támogatással fedezett kiadásai költségvetési soron, ahol az 1.331 M Ft maradvány kötelezettségvállalással terhelt, a program várhatóan ez évben befejeződik be.
A támogatási célelőirányzatok eredeti előirányzata 107.753 M Ft volt, amely 109.340 M Ft-ra módosult. A támogatás 106.653 M Ft-ról - kormányzati átcsoportosítások miatt - 94.853 M Ft-ra csökkent. A tervezett bevételek 1100 M Ft-ról 14.487 M Ft-ra módosultak, amelyből 3.860 M Ft az előző évi maradvány és 9527 M Ft a területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai, amely csak 24,3%-ra teljesült.
A támogatási célelőirányzatok közül legjelentősebb tétel a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím, amelynek módosított kiadási előirányzata 56.554 M Ft, kiadása 55.821 M Ft volt.
A beruházások tervezését és a források felhasználását rendkívüli mértékben hátráltatta, hogy a 2312/2001. (X. 26.) Korm. határozattal 10.000 M Ft-ot átcsoportosítottak az Agrártermelés költségeit csökkentő támogatások előirányzatra. Emiatt az elmúlt évekhez hasonlóan forráshiány miatt már az első félévben le kellett állítani a normatív jellegű kifizetéseket, illetve pályázatokat.
Az agrárgazdasági célú beruházások közül kiemelt szerepe volt az új gépvásárlások, gépfelújítások és lízing normatív támogatásának, ami a teljes előirányzat 45%-a. A folyósított támogatás 25.610 M Ft, amelyből 9400 M Ft az előző évi kötelezettségvállalásra kifizetett összeg. Így a tárgyévben felmerült 30.000 M Ft-ot meghaladó támogatási igény csak 50%-ban volt teljesíthető.
Az erdőtelepítés, erdészeti feladatok jogcímcsoportokra 10.337 M Ft került felhasználásra, melynek eredménye 13.479 hektár új erdőtelepítés, 22.011 hektár első kivitelű és 20.316 hektár befejezett erdő felújítás volt.
A területfejlesztési célfeladatok és vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásainak teljesítése jelentősen elmaradt a pénzügyi lehetőségektől. Ennek fő oka, hogy a döntést hozó kormányrendeletek csak június 15-én (89/2001. (VI. 15.), illetve 104/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletek) születtek meg, így a pályázatok kiírására és értékelésére csak késéssel került sor. Az előirányzott támogatások csak 40,7%, illetve 14,1%-ban valósultak meg, de az év végére a szükséges szerződéseket megkötötték, a maradványok kötelezettséggel terheltek.
Különösen nagy a felhasználásban tapasztalható elmaradás a vidékfejlesztési célfeladatoknál, ahol az előző évi kötelezettséggel terhelt áthúzódó maradvány (3.864,1 M Ft) terhére 2002. május végéig mindössze 999,4 M Ft értékben történt kifizetés.
Az agrárlogisztika jogcímen az 1500 M Ft előirányzatra kifizetés nem történt, a decemberben elbírált pályázatok támogatási összege 1363 M Ft.
A 2001. évben összesen mindössze 4 pályázat érkezett be, amelyekből kettőt szerződéskötés után visszamondtak. A 2002. évre azonos nagyságrendben tervezett célelőirányzatra május végéig egyetlen pályázat sem érkezett.
A vállalkozások folyó támogatása eredeti kiadási előirányzata 105.151 M Ft volt, amely 119.485 M Ft-ra módosult és csaknem teljes egészében felhasználásra került. A finanszírozás az APEH közreműködésével, nemzetgazdasági számlákról történik. A módosított bevételi előirányzat (430 M Ft) 274 M Ft-ra teljesült.
Az Agrárrendtartási Hivatal feladatkörébe tartozó piacra-jutási támogatások eredeti előirányzatát a Kormány év közben 5600 M Ft-tal csökkentette (2312/2001. (X. 26.), 2328/2001. (XI. 21.), 2383/2001. (XII. 20.) Korm. határozatok), a felhasználás közel az előirányzatnak megfelelő. Az előirányzat csökkentése nem okozott likviditási zavarokat, ami arra utal, hogy az előirányzatot eredetileg felültervezték.
A piacra-jutási támogatási keret forrásai teszik lehetővé az év közben bekövetkező piaci zavarok kedvezőtlen hatásainak mérséklését. A legfontosabb piacszabályozási feladatok a szőlő, a bor, a kukorica és az alma termékpályákon merültek fel és hitel-kamattámogatás, valamint jövedelemkiegészítő és egyéb vissza nem térítendő támogatások formájában kerültek kifizetésre.
Az Agrártermelés költségeit csökkentő támogatások 67.091 M Ft eredeti támogatási előirányzat több, korábban már ismertetett kormányhatározattal az év során 86.595 M Ft-ra nőtt, amely 100%-ban felhasználásra került.
Az előirányzat felhasználását a tárca a 15/2001. (III. 3.) FVM rendelettel szabályozta, a végrehajtás nagyobb részét az FM Hivatalok és a falugazdászok közreműködésével valósították meg.
Évek óta jelentős feszültségek forrása az előirányzat alultervezettsége, mely következtében 2001-ben csaknem 20 Mrd Ft-ot kellett átcsoportosítani erre a területre, amely 29%-os forrásnövekedést jelentett. Ennek nagyobb részét a támogatási célelőirányzatok alcím előirányzatából vonták el, ahol ez ugyancsak gondot okozott és több milliárdos nagyságrendben jogos igények kifizetését akadályozta meg. Több esetben előfordult az elmúlt évben, hogy az így megemelt kereteket is jelentősen túllépték (pl. kezesség beváltás, gazdálkodás kockázatát csökkentő támogatások, termékminőség javítását ösztönző támogatások).
Itt említjük meg azt a problémát, amelyet a nyilvántartási rendszer teljes körű zártságának hiánya okoz. Az FM Hivatalok decentralizált jogkörben hozott döntései eredményeként keletkező teljesítési adatok nem kerülnek vissza a döntéshozóhoz. Ez azt jelenti, hogy a megállapodások betartását csak az APEH ellenőrzi, amely az intézmény jellegéből adódóan kizárólag pénzügyi és nem szakmai felülvizsgálatot jelent.
Az FVM fejezeti előirányzatok (10. és 11. cím együtt) 2001. évi összes maradványa 31.124 M Ft volt, amely a módosított kiadási előirányzat 10,9%-a. (Amennyiben azonban az előirányzatot a be nem folyt PHARE segélyek 28.367 M Ft-os összegével csökkentjük, 13,1% a maradvány.)
Ez az összeg háromszorosa az előző évi maradványnak és semmiképpen nem tekinthető indokoltnak. Az okok elsősorban a döntések elhúzódására vezethetők vissza.
A kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány 1748 M Ft, amelynek jelentős része, 1322 M Ft a tárca által nem befolyásolható állatkár-térítésből származik. A nagyobb rész-szerződéssel lekötött áthúzódó feladatokból és olyan programok kötelezettségvállalásaiból adódik, amelyek teljesítése nem az év végéhez igazodik.
A támogatási célelőirányzatok közül feladatfinanszírozás körébe tartozó programok, illetve részprogramok kezelését és megvalósítását az államháztartás működési rendjéről szóló, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 70-77., valamint 78-93/A. §-aiban határozták meg, amelynek végrehajtását az FVM a 3/B/2001. sz. miniszteri utasításban külön is szabályozta.
A belső szabályozás meghatározta a Feladatismertető és a Feladatfinanszírozás Engedélyokiratának elkészítési módját és felelőseit, valamint az ellenőrzésért, az ellenjegyzésért és aláírásért felelős beosztású személyek funkciók szerinti megnevezését. Külön említi a szabályozás a PHARE programokban meghatározott főfelelős tisztviselőket, valamint a más fejezet felügyelete alá tartozó programok megvalósítását.
A fejezeti kezelésű előirányzatokból folyósított támogatások utólagos ellenőrzése ugyancsak a szabályzat része.
Megállapítottuk, hogy a Feladatismertetők, az Engedélyokiratok, valamint a Záró okmányok egységes szerkezetben, a Kincstárral, majd az ÁHH-val egyeztetett módon készültek el.
A szükséges okiratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak és biztosítják a feladatok teljesülésének mérhetőségét és ellenőrizhetőségét. Azokat a Kincstár, illetve az ÁHH - a megfelelő egyeztetések és pontosítások után - minden esetben elfogadta.
A finanszírozási szerződés és a pénzügyi bonyolítás megfelelően történt, a Kincstár, illetve az ÁHH a feladatok pénzügyi teljesítéséhez, valamint lezárásához a szükséges információkat rendszeresen és folyamatosan biztosította.
A programok megvalósulásáról a fejezet felügyeletét ellátó szervnek az éves zárszámadás keretében a nevesített feladatok megvalósulását elsősorban a pénzügyi teljesítés vonatkozásában értékelték. A műszaki teljesítés egyedi szakmai értékelése a különböző főosztályoknál nem azonos színvonalú, illetve több esetben elmaradt.
Jónak ítéltük a PHARE programok teljesítésének értékelését és dokumentálását, a mintegy 800 program nagyobb részét jelentő Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja jogcím vonatkozásában. A Központi Beruházások 5 jogcíme esetében azonban hiányos a programok lezárásának dokumentáltsága (megjegyzés: ez pl. a beruházásoknál azt jelenti, hogy döntés születik az adott intézmény beruházásának támogatásáról, az egyeztetések szabályszerűen megtörténnek, a MÁK, illetve az ÁHH a benyújtott számlák alapján pénzügyileg ellenőrzi és finanszírozza a megvalósítást, de a műszaki teljesülésről az FVM nem kap visszajelzést).
Az FVM, fejezeti tartalék alcímen a költségvetésben 330 M Ft forrással rendelkezett 2001-ben. Ennek felhasználása a jogszabályoknak megfelelően az intézmények és egyéb szervezetek előre nem tervezhető, rendkívüli kiadásainak fedezetére szolgált.
Az ellenőrzés során valamennyi pénzmozgást áttekintettük és ez alapján megállapítható, hogy a költségvetési soron szabálytalan kifizetést nem tapasztaltunk. Jellemző volt, hogy a költségvetési intézmények között a tárca ennek a forrásnak a felhasználásával hajtott végre szakmailag és pénzügyileg is indokolt átcsoportosításokat.
Az FVM fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználása területén a tárca felszámolta a korábbi évben tapasztalt helytelen gyakorlatot - amely a fejezeti sorok között a hatályos jogszabályoktól eltérő átcsoportosítást, pályáztatási rendtől eltérő kötelezettségvállalást és kifizetéseket egyaránt tartalmazott, - ezáltal a gazdálkodás áttekinthetőbbé vált.
Az Igazgatás cím beszámolója összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A HM fejezet 2001. évi költségvetése eredeti kiadási előirányzata 235.965,5 M Ft volt (a tervezett GDP 1,61%-a, összhangban a Magyar Köztársaság NATO csatlakozáskor vállalt kötelezettségével, valamint a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozattal), amelyhez a Kvtv. 13. § (1) bekezdése alapján bevételi előirányzat nem kapcsolódott. Az év során a fejezettől előirányzatot nem vontak el.
Az év végén a módosított kiadási előirányzat 257.094,3 M Ft volt, ami az eredeti kiadási előirányzathoz képest 8,9%-os változás. A fejezet kiadásai 242.135,6 M Ft-ra (94%) teljesültek.
A HM fejezet személyi juttatásai és járulékai - 92.981,6 M Ft - a teljesített kiadások 38,4%-át tették ki (ezzel teljesült a 2322/1999. (XII. 7.) Korm. határozat követelménye, hogy ezen előirányzatok részaránya ne haladja meg a költségvetés 40%-át). Tárca szinten a személyi juttatások a módosított előirányzat 96,5%-ában teljesültek (a személyi juttatás előirányzatot a minisztérium igazgatása, 1/1 alcím 2,8%-kal túllépte).
A HM fejezet 2001. évi költségvetési tervezett létszáma 47.168 fő. A 2001. évi átlagos statisztikai létszám 43.525 fő, a december 31-i munkajogi záró létszám 44.587 fő volt (a 62/2000. (VI. 21.) OGY határozat szerint 2001. év végére a tárca létszámának 45.000 főre kellett beállnia, az elvárás teljesült).
A költségvetési létszámban tervezett 6348 fő szerződéses sorállományi létszám betöltése nem valósult meg. Az éves átlagos statisztikai állományi létszámuk 2918 fő, a december 31-i munkajogi létszámuk 3581 fő volt.
A tárca dologi kiadásainak eredeti előirányzata 75.362,1 M Ft volt. A módosított dologi kiadási előirányzat (85.502,3 M Ft) 84.691,9 M Ft-ra teljesült.
Felhalmozási kiadásokra (intézményi beruházás, felújítás) a fejezet eredeti kiadási előirányzata 37.994,8 M Ft volt (közel 50%-kal több mint 2000. évben) ami az év végére 42.809,0 M Ft-ra módosult. A teljesítés 32.562,2 M Ft (76,0%). A felhalmozási kiadások a fejezet teljesített kiadásai 12,7%-át tették ki.
A késői időpontban meghozott kormánydöntések (MIG üzemidő hosszabbítás, laktanya rekonstrukciós program), részben a közbeszerzési eljárások (frekvenciasáv átrendezési feladat/híradó tender, gépjármű tender) 5-8 hónapos átfutási ideje miatt, valamint a TFG feladatok egy részének 2002. évre való szerződéses átcsúszása miatt nem valósult meg a felhalmozási kiadások előirányzatának teljes körű felhasználása.
A HM fejezetnél 2001. év végén (december 25-i állapot szerint) lejárt, kifizetetlen tartozás állomány nem volt. A fejezetnél 2001. évben kincstári vagyon koncesszióba adása nem történt.
A 2001. évről készülő számszaki és szöveges beszámolók megfelelő elkészítéséhez a fejezet körlevelet adott ki.
A fejezet szervezetei, intézményei gazdálkodását a 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően túlnyomó részt központi rendelkezések, utasítások szabályozták, melyek kitértek a fejezeti sajátosságokra is.
A fejezeti kezelésű előirányzatok 2001-2002. évi tervezése, felhasználása és elszámolása rendjéről az Áht. 49. § o) pontjában előírtaknak megfelelően a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben az 5/2001. (III. 13.) HM rendeletben intézkedett.
A fejezet zárszámadási adatai és az ÁHH adatszolgáltatása, főként a teljesítési adatok egymástól eltértek.
A fejezeti és kincstári adatok eltérését téves KTK alkalmazás, a fejezeti zárlati munkák és a Kincstár zárlati határideje közötti időbeli eltérés, előirányzat-maradvány, valamint a kincstári körön kívül vezetett bankszámlák okozták.
Az előirányzat-felhasználási keretszámlát a jóváhagyott költségvetésben megállapított előirányzat összegének 1/12 részével nyitotta meg a Kincstár. Az időarányostól eltérő finanszírozásra néhány esetben - elsősorban a 13. havi személyi járandóságok és járulékaik kifizetése, a NATO külügyminiszterek budapesti találkozója, a kormányhatáskörben jóváhagyott pótelőirányzatok miatt - került sor.
A Kvtv. 13. § (1) bekezdése szerint a HM fejezet összes alaptevékenységből eredő bevétele, meghatározott kivételektől eltekintve, a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
A Kvtv. 13. § (2) bekezdése, a 12/2000. (II. 18.) Korm. rendelet előírásai alapján a ténylegesen a fejezetnél maradó bevételek 19.781,1 M Ft-ot tettek ki.
A 2001. év folyamán a központi költségvetést megilletően 3022,2 M Ft bevétel keletkezett a fejezet intézményeinél, ami 86,6 M Ft decemberi bevétel kivételével (átutalása 2002. januárban történt) 2001. év végéig átutalásra került a központi költségvetés részére.
A Kvtv. 50. § (9) bekezdésében az Országgyűlés felhatalmazta a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a haderő átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel, a HM fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa. Az előirányzat-módosítások, átcsoportosítások 2001. évi engedélyezései az előírásoknak megfelelően történtek.
Az előirányzat-módosítások alapvetően a szükséges időben és mértékben történtek, de a nemzetközi gyakorlatok előirányzatát sokszor csak a gyakorlatok végrehajtását követően hagyták jóvá.
A központi költségvetés általános tartalékából 2001. évben a fejezet 819,4 M Ft előirányzat emelésben részesült Az igénylések alátámasztottan történtek.
A központi költségvetés céltartalékából a Kvtv. 5. § (1) és (9) bekezdése alapján a fejezet a kötelező legkisebb munkabér felemelése, a köztisztviselők, az
igazságügyi és ügyészségi közalkalmazottak, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai új illetményrendszere, valamint a közszféra egyösszegű kereset-kiegészítése többletkiadásaira összesen 356,1 M Ft többlet előirányzatot kapott.
A 2001. évi létszámcsökkentések egyszeri többletkiadásaira (3,5 Mrd Ft) a HM fejezet - bár jogszerű igénye volt - kiadási előirányzat emelést és költségvetési támogatási többletet nem kapott.
A HM fejezet 2000. évi maradvány elszámolása jóváhagyását a PM késedelemmel, 2001. szeptember 12-én végezte el. A fejezet szervezetei 2000. évi jóváhagyott maradványaikat 2001. IV. negyedéve során kapták meg.
A 2001. évi fejezeti maradványokról a HM tárca 2002. április 12-én küldött elszámolást a PM-nek. A fejezet bruttó előirányzat-maradványa 25.137,3 M Ft mintegy 5 Mrd Ft halmozódást tartalmazott, amit a fejezet az előirányzat-maradvány számlán "tartozik" forgalommal rendezett. Az így korrigált 20.607,7 M Ft-os jóváhagyandó előirányzat-maradványból a fejezet szerint 227 E Ft kivételével minden kötelezettségvállalással terhelt. Ténylegesen azonban a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványai még további 116 M Ft kötelezettségvállalással nem terhelt, de annak jelzett maradványt tartalmaztak.
Az előirányzat-maradvány elszámolása során az MH Központi Honvédkórház beruházási előirányzatának szerződéssel le nem kötött előirányzat-maradványát a fejezet az Ámr. 66. §-ával ellentétesen, kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványként szerepeltette a nyilvántartásában.
A PM a fejezet 2001. évi előirányzat-maradványa jóváhagyását 2002. május 15-ig nem végezte el, így azt a fejezet sem tudta intézményei részére elvégezni.
A HM tárca eszközei a 2000. december 31-i állapothoz képest 2001. december 31-re nyilvántartási értéken 2,6%-kal emelkedtek, elérték a 667,9 Mrd Ft értéket.
A fejezet 2001. évben új részvénytársaságot nem alapított.
A HM fejezeti letéti számlán 2001. évben forgalom nem volt.
A HM Igazgatás alcímnél a 2001. évi beszámolóban szereplő adatok, illetve az azok alátámasztására szolgáló alapbizonylatok, az 1-12. havi kincstári tranzakciós adatbázisból rendelkezésre bocsátott kiadási és bevételi forgalom adatai alapján az ellenőrzött tételeknél az ellenőrzés hiányosságokat nem tapasztalt. A megrendelések, szerződéskötések előtt - a belső szabályozások szerint - az ellenjegyzések teljesültek. A számlák megfelelően dokumentáltak voltak. Az utalványozások, érvényesítések szabály szerint megtörténtek. A teljesítések szakmai igazolásait az érintett főosztályok a megbízási díjak kivételével megtették.
A megbízási díjak ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a számfejtett, illetve az átutalt összegek vonatkozásában több esetben hiányoztak a teljesítés igazolások.
2001-ben a számfejtett és átutalt megbízási díjak összegének több, mint 70%-ánál nem volt teljesítésigazolás. A teljesítésigazolás nélkül kifizetett összeg 43.288 E Ft volt. Ez az eljárás nem volt összhangban az Ámr. XII. fejezet 135. §. (4) bek. előírásaival, mely szerint az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapulhat.
A helyszíni ellenőrzés ideje alatt a HM Igazgatás intézménynél 2002. 07. 01-től új szerződéseket kötöttek, melyben már nem szerepelnek a "teljesítés igazolása nélkül elszámolható" szövegrészek.
A mérleg sorok a zárás után főkönyvi kivonattal és az azokat alátámasztó leltárak alapján kerültek ellenőrizésre, eltérések nem voltak. A mérleg beszámoló adatai a főkönyvi kivonattal és az analitikus nyilvántartásokkal alátámasztottak.
Az 5.703.191 E Ft teljesített kiadásból a személyi juttatások és járulékok 51,47%-ot tettek ki. Személyi juttatások módosított előirányzata 2.141.374 E Ft, a teljesítés 2.218.842 E Ft (103,6%), a túllépés 77.468 E Ft.
A személyi juttatásokon belül a jutalom módosított előirányzata 571.184 E Ft, a teljesítés 633.309 E Ft (110,8%), a túllépés összege 62.125 E Ft.
A személyi juttatások kiemelt előirányzatánál szükségessé vált előirányzat-módosításra azonban nem került sor az 1. HM Igazgatás címen belül miniszteri (saját) hatáskörben.
A dologi kiadás teljesített összege 1.297.500 E Ft, mely 22,7%-os részarányt jelent az összes kiadáson belül. Az egyéb működési célú támogatások 249.533 E Ft, mely 4,37%-os felhasználást jelent a kiadási főösszeghez viszonyítva. Ezen pénzeszközök a sportszervezetek és a millenniumi ünnepségsorozathoz kapcsolódó rendezvények támogatására kerültek átutalásra. A felhalmozási kiadásokra 1.210.667 E Ft került felhasználásra, mely az összes teljesített kiadás 21,41%-a (ebből a beruházás 384.605 E Ft volt), valamint 10.000 E Ft felhalmozási célú pénzeszköz átadás történt.
A HM fejezet Igazgatás alcím Kvtv.-ben megjelenített előirányzatai teljesítéséről öt egymásra épülő, egymással logikai kapcsolatban álló beszámoló ad információt. Az ÁSZ ellenőrzése csak a hagyományos értelemben vett "a minisztérium igazgatatása" beszámolót vizsgálta.
Az Igazgatás alcím 2001. évi módosított kiadási előirányzata 6.227.771 E Ft volt. A kiadási előirányzat teljesítése 5.703.191 E Ft (91,5%), a kiadási megtakarítás 524.580 E Ft volt. Figyelembe véve a 13.169 E Ft bevételi túlteljesítést, a 2001. évi felhasználható előirányzat-maradvány 537.749 E Ft lett.
A fejezeti kezelésű előirányzatok - 9 kiemelt előirányzaton - összesen 22.252,1 M Ft-ot képviseltek az összes kiadási előirányzat 9,4%-át. A fejezeti kezelésű előirányzatok módosított kiadási előirányzata 25.996,9 M Ft volt. Az előirányzatok 25.709,0 M Ft-ban teljesültek. Az előirányzat-módosítások a hatásköri előírásoknak megfelelően történtek.
A fejezet területén a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés szabályozott volt. A fejezeti kezelésű előirányzatokat a HM Költségvetési és Munkabiztonsági Ellenőrzési Hivatal (HM KMEH) 3 évente ellenőrzi. A Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához fejezeti kezelésű előirányzat működési rendjét az ÁSZ a 2001. év folyamán ellenőrizte (jelentősebb hibát nem talált).
A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetései 2001. évben az Ámr. 36. § és 42. §-aiban meghatározottak szerint készültek el.
A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési cím előirányzatai teljesítéséről a gazdálkodási felelősök adatszolgáltatása alapján a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (HM KPSZH) összevont számszaki beszámolót, illetve szöveges indoklást készített a fejezet 2001. évi költségvetési beszámolójához.
2001. évben összesen 14 fejezeti kezelésű előirányzatot kezelt a fejezet, amelyek között szerepeltek különböző, hazánk NATO tagságával kapcsolatos hozzájárulások, kifizetések (hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez, az NSIP-hez, a WEAG-hoz, IFOR kártérítés) szakmai feladatok kiadásai (katonai, védelmi beruházások, frekvenciasáv feladatok), továbbá néhány speciális, a fejezet sajátosságaival összefüggő tétel (orosz haditechnikai szállítás, hadisírok létesítése, hozzájárulás a hivatásos állomány kedvezményes nyugellátásához) mellett az általános fejezeti kezelésű előirányzatok (lakástámogatás, lakásépítés) is.
A megbízhatósági vizsgálat során megállapítottuk, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása a jogszabályoknak és a fejezet belső szabályozásának megfelelően történt.
A HM igazgatási alcím, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési beszámolói alapjául szolgáló bizonylatok, nyilvántartások, valamint a belső szabályozatok ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló, 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámolók megfeleltek a törvény előírásainak, a pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözték.
A fejezet részére a Kvtv. 33.217,0 M Ft kiadási, 2274,1 M Ft bevételi és 30.942,9 M Ft támogatási eredeti előirányzatot hagyott jóvá. A kiadási előirányzat 40.151,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel) 4870,9 M Ft-ra és a támogatás 35.280,7 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 37.409,3 M Ft, együtt, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel) 4656,4 M Ft és a támogatásnál 35.285,2 M Ft volt.
A Kincstár és a fejezet intézményei az Ámr. 146. §-a szerinti tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségeiket teljesítették, eltérések téves feldolgozásból, kerekítésből és téves kódhasználatból adódtak. Az intézmények az eltérések levezetését, szöveges indoklását a beszámolóhoz mellékelték, a felügyeleti szerv a fejezeti összesített indoklást idoben megküldte a Kincstár részére.
A felügyeleti szerv - a PM köriratok kiegészítéseként - körlevelet adott ki valamennyi költségvetési címként szereplo intézménye számára, amely a fejezeti sajátosságok figyelembevételével az Ámr. 149. § (2) bekezdése szerinti követelményeknek teljes köruen megfelelt.
A felügyeleti szerv, az Ámr. 149. § (5) bekezdésének megfeleloen, a beszámolókat tartalmilag és számszakilag felülvizsgálta. Az egyes beszámolók elfogadása, a 2001. évi intézményi eloirányzat-maradvány jóváhagyása a PM jóváhagyásának késedelme miatt nem történt meg.
A jóváhagyott feladatok szakmai teljesítésének, illetve a pénzügyi teljesítés és feladatmegvalósítás összhangjának értékelése az Ámr. 149. § (3) bekezdése szerint - az IM Igazgatás kivételével - megtörtént. Az Igazgatás cím szakmai feladatai értékelésének összegzése a helyszíni ellenőrzés idején folyamatban volt.
A fejezeti kezelésu eloirányzatokkal és a közalapítványokkal összefüggo értékeléseket az Ámr. 149. § (6) bekezdése szerint elvégezték.
A felügyeleti szerv 2001-ben a Kvtv. 12. § alapján képzodo - 5%-os - befizetési kötelezettséget eredményezo bevétele után a 34.156 E Ft befizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.
Az IM Igazgatás alcímnél a gazdálkodás szabályozottsága összhangban volt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(11) bekezdéseiben, illetve 47-49. §-aiban foglalt előírásokkal.
A fejezeti kezelésu eloirányzatokkal való gazdálkodás szabályozása, az Áht. 49. § o) pontja szerint, megtörtént és tartalmában, illetve dokumentáltsága és ellenorzése tekintetében megfelelt az egyéb jogszabályi követelményeknek.
A fejezeti kezelésű előirányzatokra készült eloirányzat felhasználási terv az Áht. 102. § (1)-(3) és az Ámr. 139. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelt.
Az IM fejezetnél, az ÁHH által megnyitott idoarányos költségvetési keret fedezetet nyújtott - a Büntetés-végrehajtás intézményei kivételével - a kiadások teljesítéséhez. A Büntetés-végrehajtás cím intézményeinél likviditási probléma volt tapasztalható, amit előfinanszírozással oldottak meg.
A fejezeti kezelésu eloirányzatok finanszírozása az Ámr. 109. § (9)-(11) bekezdései szerint történt.
A fejezeten belüli eloirányzat-módosítás - a kiadási és bevételi oldalt egyaránt érintoen - felügyeleti hatáskörben összesen 1.789,8 M Ft volt, mely a többletbevételből és a 2000. évi fejezeti kezelésű előirányzat-maradványból származott. Intézményi hatáskörben 817.488 E Ft előirányzat-módosítás volt az intézmények 2000. évi előirányzat-maradványával összefüggésben.
Az eloirányzatok módosításait döntoen szakmailag indokoltan és a szükséges mértékben hajtották végre. Az eloirányzat-átcsoportosítások a hatásköri eloírásoknak megfeleltek.
A fejezeti kezelésu eloirányzatok alcímek közötti átcsoportosítására nem került sor.
A fejezeti tartalék felhasználása a Kvtv. 5. § (4) bekezdése szerint történt.
A fejezetek közötti átcsoportosítás felügyeleti szervi hatáskörben történt, a PM az ország-mozgósítás központi kiadásaira előirányzott összegből 11 M Ft-ot adott át a BVOP, illetve az IM Igazgatás részére feladat finanszírozásként.
A központi költségvetés általános tartalékából a 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat biztosított 2042 M Ft-ot, melyből a BV. többletköltségeinek fedezetére 1081 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzat várható többletkiadásaira 961 M Ft átcsoportosítás történt.
A központi költségvetés céltartalékából 2283,3 M Ft támogatást kapott a fejezet. Az átcsoportosítás a Kvtv. 5. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján történt.
Fejezeti szinten a személyi juttatások teljesítése 12.937,3 M Ft, ami az elozo évi tényhez képest 29,2%-os növekedést jelent, 4,2%-os létszámnövekedés mellett.
A dologi kiadások 10.311,9 M Ft-ra teljesültek.
A fejezetnél 2742,3 M Ft kiadási megtakarítás keletkezett, melynek oka bevételi lemaradás volt.
A fejezet költségvetési szervei többletbevételeiket és az elozo évi eloirányzat-maradványaikat az Áht. 93. §. (2) bekezdése szerint használták fel a tárgyévben.
Eloirányzatok zárolására, törlésére nem került sor.
Az IM fejezet 2001-ben rendelkezett az Áht. 12. § (4) bekezdése és a Kvtv. 44. § (1) bekezdése szerint előirányzat-módosítás nélkül túllépheto kiadási előirányzattal.
A kiadási eloirányzatok módosítás nélküli túllépése nem fordult elo a címeknél.
A közbeszerzések éves összegzését a Kbt. 7. sz. mellékletének megfeleloen a beszámolóhoz mellékelték, illetve a Közbeszerzési Tanácsnak megküldték.
A fejezet intézményeinél kis összegu (80 ezer Ft-ot el nem éro) követelések elengedésére a BV-nél 3,5 M Ft összegben került sor.
A PM, a 2000. évi eloirányzat maradványt az Ámr. 66. § szerinti határido helyett szeptember 12-én hagyta jóvá, a fejezet az előirányzat-módosítást szabályszerűen végrehajtotta.
A 2001. évi eloirányzat maradványt a fejezet szabályszeruen állapította meg és dokumentálta. Az IM fejezet 2001. évi eloirányzat maradványa összesen 2532,3 M Ft, a maradványból önrevízió alapján elvonásra felajánlott összeg 19,4 M Ft volt.
A PM a fejezet összesített eloirányzat maradványának felülvizsgálatát és jóváhagyását a jogszabályi határidore nem teljesítette.
A fejezetnél egyik cím sem folytatott vállalkozási tevékenységet.
Az IM eszközeinek és forrásainak mérleg foösszege 2001-ben 31.879,2 M Ft, ami 10,9%-kal haladja meg az elozo évit. A mérlegsorok leltárral alátámasztottak voltak.
A zárszámadási törvényjavaslat IM fejezetre vonatkozó szöveges indoklása szerkezetileg és tartalmilag megfelelt a PM köriratban foglalt követelményeknek, számszakilag egyezett a zárszámadási dokumentumokkal.
Az IM fejezetnél a Büntetés-végrehajtás egyes intézményei, intézetei - összesen 30 - kezelnek letéti számlákat, melyek a fogva tartottak tulajdonában lévo pénzeszközöket tartalmazzák. A BVOP éves szöveges beszámolója szerint 2001-ben átlagosan 14.000 fogva tartott rendelkezett saját pénzzel. A fejezetnek egyéb letéti számlája nincs.
A letéti számlák pénzforgalmának kimutatása megfelelt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44. § (4) bekezdésében, illetve az Áht. 12. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek.
A fejezet Igazgatási címe 2001. évi beszámolójának pénzügyi (szabályszerűségi) vizsgálata során az ellenőrzött tételeknél hibát, szabálytalanságot nem tapasztaltunk.
Az ellenőrzés kifogásolta, hogy az intézmény a kiegyenlítő kiadások között könyvelte a partnerek által megtérített külföldi kiküldetések kiadásait és bevételeit, amely megoldás nem felelt meg a bruttó elszámolás számviteli alapelvének.
AZ IM 2001-ben eredeti előirányzatként összesen 5490,9 M Ft fejezeti kezelésű előirányzattal rendelkezett. A módosított előirányzat 4270,6 M Ft volt, a teljesítés 2721,8 M Ft-ra alakult.
Az előirányzatokat szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították.
A 2001. évi fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa 1542,8 M Ft, felhasználásra javasolt előirányzat 1542,8 M Ft, kötelezettségvállalással terhelt maradvány 1529,8 E Ft volt.
A fejezeti kezelésű előirányzatok 2001. évi maradványát az Ámr. 65. §-ában foglaltak szerint szabályosan állapította meg és megfelelően dokumentálta a fejezet.
A fejezeti kezelésű előirányzatok célja meghatározott, a felhasználás szabályozottsága megfelelő volt. A kisebbségi koordinációs és intervenciós keret, valamint a cigány ösztöndíj támogatás célelőirányzatok felhasználhatóságát pontosítani kell.
Az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény 24. § (4)-(5) bekezdések, valamint a 49. § o) pontjának végrehajtására a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadásra került a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos feladatok és azok felhasználási rendjéről szóló szabályzat.
A kiválasztott tételek ellenőrzése során megállapítottuk, hogy az előirányzatok átadása, felhasználása szabályszerűen, a célnak megfelelően történt.
Hiányosságot a cigány ösztöndíj támogatásnál tapasztaltunk, ahol az előírt kötelezettség vállaló a miniszter, de a kötelezettségvállalás minden esetben a politikai államtitkár által történt meg. A kisebbségi koordinációs és intervenciós keret célelőirányzatnál a kötelezettség vállalás ellenjegyzése szabálytalanul a kötelezettség vállalás után történt minden esetben. A cigány ösztöndíj támogatás eredeti előirányzatának és az előző év maradványának felhasználási ideje nem volt összhangban a pályázati kiírásban rögzített idővel, emiatt eltérés mutatkozott a felhasználás területén.
A fejezeti kezelésű előirányzatokról készült beszámoló adata az elszámolási számlák kincstári kivonatával egyező, leltárral alátámasztott volt. A pénzforgalmi, előirányzat-módosítási, maradvány elszámolási kimutatások a helyes összegben tartalmazták az éves forgalmat, az előirányzat-módosításokat és az előirányzat-maradványt, melyek főkönyvi kivonattal alátámasztottak voltak.
Az Igazgatás cím, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolói összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámolók megfeleltek a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözték.
A GM fejezetnek a 2001. évi Kvtv. szerint 113.425,9 M Ft kiadási, 31.844,7 M Ft bevételi és 81.581,2 M Ft támogatási előirányzata volt. Az év során végrehajtott előirányzat-módosítások után a kiadási előirányzat 167.039,2 M Ft-ra, a bevételi (az előző évi előirányzat-maradvánnyal együtt) 58.695,4 M Ft-ra és a támogatási 108.343,8 M Ft-ra változott.
A fejezet feladatait 81.711,9 M Ft kiadás teljesítése mellett látta el. A bevételi főösszeg 51.348,1 M Ft (ebből 14.604,3 M Ft előző évi előirányzat-maradvány felhasználás), 108.814,5 M Ft támogatást kapott és 78.450,7 M Ft jóváhagyandó maradványa (pénzforgalmi egyenlege) képződött.
A fejezet zárszámadási adatainak a kincstári adatbázissal történő egyeztetésénél a módosított előirányzatok és a költségvetési támogatás teljesítési adatok egyeztek, a bevételek és kiadások teljesítési összegeinél eltérések voltak, amelyek az elszámolás rendszerbeli különbözőségéből, téves kódhasználatokból, illetve téves kincstári feldolgozásból adódtak.
A fejezet 2001. évi zárszámadási feladatait alapvetően a jogszabályok előírásai szerint valósította meg. A költségvetési beszámolók számszaki felülvizsgálatát az Ámr. 149. §-ában foglaltakkal összhangban elvégezték. A fejezet irányítása alatt működő költségvetési szervek által ellátott szakmai feladatok értékelését a szakmai főosztályok megfelelő színvonalon elkészítették.
A fejezet részesedéseinek összértéke 2001. december 31-én 9547,3 M Ft, az előző év hasonló időszakához képest 7325,9 M Ft-tal több volt. Részesedések után kapott osztalék két saját alapítású gazdasági társaságban került elszámolásra (12,27 M Ft).
A fejezet saját alapítású gazdasági társaságai között nyilvántartott hét Garancia Szövetkezetben 350,0 M Ft részesedés szerepelt.
A fejezet garancia szövetkezetekben való tulajdon szerzésével kapcsolatosan eltérő jogszabály értelmezés jogszabályi hiányosságokra enged következtetni.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatot végzett a fejezetnél és a GM garancia szövetkezetekben való tulajdonszerzésével kapcsolatosan - az Áht. 94. § (4) bekezdése és 100. § (1) bekezdésének c) pontjába ütköző - jogszabálysértést állapított meg.
A fejezet álláspontja szerint a GM a garancia szövetkezetekben való tulajdon szerzéssel jogsértést nem követett el. Véleményük szerint azzal, hogy az Áht. 94. § (4) bekezdése a szövetkezetekben való érdekeltség szerzését nem nevesítette, nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a részjegy jegyzéssel a szövetkezeti tagság létesítése a minisztérium számára tilalmazott. A GM értékpapírt nem vásárolt, hanem a garancia szövetkezetek alapítójaként eljárva részjegyet jegyzett, az Áht. 100. § (l) bekezdésének c) pontjában ütköző jogsértést nem követett el.
A GM Költségvetési Főosztályán - a garancia szövetkezetek 2001. évi beszámolóival kapcsolatosan - kifogásokat fogalmaztak meg. Egyidejűleg a GM Kis- és Középvállalkozás fejlesztési Főosztálynak javasolták a Garancia Szövetkezetek működése céljának felülvizsgálatát és szükség esetén azok módosítását.
A Közép-Magyarországi Garancia Szövetkezet 2001. évi beszámolója nem tartalmazta sem a könyvvizsgáló, sem a Felügyelő Bizottság jelentését, ezért annak elfogadását nem javasolták. A Dél-Dunántúli Garancia Szövetkezet ügyvezetése - a tulajdonosi döntéseket igénylő ügyekben - a határozat tervezetét, illetve az azt megalapozó dokumentumokat időben nem bocsátotta a GM, mint tulajdonos rendelkezésre. A Szövetkezet 2001. évi tevékenységének felülvizsgálata szükséges. Az Észak-Magyarországi Garancia Szövetkezet 2001. évi beszámolója nem tartalmazott kiegészítő mellékletet és hiányzott a könyvvizsgáló és a Felügyelő Bizottság jelentése is. A Közép-Dunántúli Garancia Szövetkezet középtávú üzleti tervének a GM részéről történő elfogadását mindaddig nem javasolták, amíg azt a Felügyelő Bizottság nem vizsgálja meg. A GM Költségvetési Főosztálya nem rendelkezett a Nyugat-Dunántúli Garancia Szövetkezet 2001. évi gazdasági tevékenységéről készített számszaki beszámolóval. A független könyvvizsgálói jelentés a 2001. évi gazdasági tevékenységről készített számszaki beszámoló hiányában önmagában nem volt értelmezhető.
Indokolt a garancia szövetkezetek alapítása körülményeinek, a működésük céljának és módjának teljes körű felülvizsgálata, szükség esetén a szövetkezetek megszüntetésének és más gazdálkodási formában történő működtetésének kezdeményezése.
A felügyeleti szerv az intézmények - a Kvtv. 10-13. §-aiban előírt - befizetési kötelezettségének teljesítéséről nyilvántartást vezet. A GM Ellenőrzési Főosztálya utólagosan, a költségvetési ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy az intézmények befizetési kötelezettségének időben eleget tettek-e, és ezt megfelelően dokumentálták-e.
Az ellenőrzött szervezeteknél a gazdálkodás szabályozottsága összhangban volt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(11) bekezdései és a 47-49. §-ok előírásaival.
A fejezet az Áht. 49. § o) pontjában előírt - fejezeti kezelésű előirányzatokról szóló - gazdálkodás szabályozási feladatait részben megkésve, határidőn túl teljesítette.
A fejezeti kezelésű előirányzatokról a negyedéves előirányzat-felhasználási tervet az Áht. 102. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint elkészítették. A költségvetési szervek részére a Kincstárnál megnyitott előirányzat felhasználási keret általában elegendő volt a feladatok folyamatos ellátásához.
Az intézmények az időarányostól eltérő keretfelhasználást (keret-előrehozást) 11 esetben kértek a 13. havi illetmény és járulékai kifizetéséhez, a kötelező legkisebb munkabér felemeléséhez, a létszámcsökkentésből eredő többlet kiadások fedezéséhez, a köztisztviselők új illetményrendszerének bevezetéséhez, a közszféra 2001. évi egyszeri kereset-kiegészítéséhez, az egészségügyi ágazat munkahelyi pótlékának 2001. évi emeléséhez, valamint az EU integrációra való felkészüléshez. A felügyeleti szerv az igényelt 550,5 M Ft előre hozott keret-felhasználást biztosította számukra.
Az előirányzatok közötti átcsoportosítások nyilvántartása és folyamatos vezetése biztosított és nyomon követhető volt. A fejezeten belüli előirányzat átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak megfeleltek. Az előirányzatokat általában szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították, azonban a 2001. december hónapban, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál végrehajtott - törvényi - módosítások miatt, a szakmai feladatok végrehajtása a következő évre húzódott át.
A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet két fejezeti kezelésű előirányzata részesült (összesen 1890,0 M Ft).
A központi költségvetés céltartalék előirányzatának felhasználásával kapcsolatosan a fejezet összesen 639,9 M Ft (6 tétel) egyszeri, céljellegű pótelőirányzatot kapott.
A GM fejezet, a 2001-ben a módosított kiadási előirányzatain belül (48,9%-ra) teljesített, a módosított bevételi előirányzata (12,5%-kal) alulteljesült.
A személyi juttatásra 13.931,6 M Ft-ot az összes működési kiadás 33,1%-át (a munkaadókat terhelő járulékokkal együtt 44,8%-a) fordították.
Dologi kiadásokra 13.008,4 M Ft, a módosított előirányzat (16.735,1 M Ft) 77,7%-a került felhasználásra.
Az intézményi beruházások kiadása 3102,5 M Ft volt, míg felújításra 477,1 M Ft-ot fordítottak.
A fejezet költségvetésében 2001. évben meghatározó jelentőségűek voltak a Széchenyi Tervben foglalt fejlesztések megvalósítását szolgáló ágazati célelőirányzatok (Állami Támogatású Bérlakás program és a Lakóépületek energia megtakarítási programja), a vállalkozási célelőirányzatok (Gazdaságfejlesztési, a Turisztikai-, a Kis- és középvállalkozói és a Regionális gazdaságépítési célelőirányzatok), valamint az Aktív foglalkoztatási célok támogatása célprogram előirányzatai.
A fejezetnél a felsorolt, a Széchenyi Terv megvalósítását szolgáló feladatokra összesen 73.019,4 M Ft eredeti kiadási előirányzatot terveztek, amely év végére 115.831,3 M Ft-ra módosult.
A kiadási előirányzatok az évközi módosítások következtében a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló LXXV. törvény alapján, országgyűlési hatáskörben 25.000,0 M Ft-tal, kormányzati hatáskörben
3065,5 M Ft-tal, fejezeti hatáskörű módosításokkal 14.746,4 M Ft-tal nőttek. A kiadások tényleges teljesítése összesen 38.293,2 M Ft, a módosított előirányzat 33,1%-a.
Az összes kiadás 41,0%-a (15.648,0 M Ft) működési, 53,0%-a (20.407,7 M Ft) felhalmozási és 6,0%-a (2237,9 M Ft) kölcsön kifizetés volt.
A Széchenyi Tervben foglalt fejlesztések megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok jóváhagyandó előirányzat-maradványa együttesen 77.334,1 M Ft, amelyből 10,5 M Ft-ot önrevízió alapján elvonásra, felajánlottak. Az előirányzat-maradványból 77.257,5 M Ft kötelezettségvállalással terhelt, 66,1 M Ft szabad maradvány volt.
A GM a fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatoknál a Kvtv.-ben jóváhagyott és a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló LXXV. törvénnyel módosított költségvetési előirányzatán túl 40% többlet kötelezettséget vállalt, hivatkozva az Áht 12/A § (1) és 12 § 4 pontjai, valamint a Kvtv 17. § (5) bekezdésére, amelyek alapján a fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási előirányzat 40%-ának mértékéig vállalható éven túli kötelezettség.
Az Ámr. 2002. január 1-től hatályos 134. § (5) bekezdése b) pontja az éven túli kötelezettségvállalás lehetőségét az alábbiak szerint szabályozza: "a fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat következő évi előirányzata terhére - ha törvény nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 40%-ának mértékéig, beleértve az előzetesen vállalt kötelezettségek összesített állományát is."
A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok áthúzódó kötelezettségvállalásának mértéke és forrása felülvizsgálatra szorul.
A 2001. évi 13.697 beérkezett összes pályázatból 10.710 került elfogadásra, az elbírált pályázatoknak több mintegy 75%-a sikeresnek tekinthető. A benyújtott 167,1 Mrd Ft támogatási igényből 118,9 Mrd Ft-ot fogadtak el, amely 34057 új munkahelyet és 463 Mrd Ft értékű beruházást eredményez.
A Regionális Gazdaságépítési célelőirányzatot (REGÉC) a Széchenyi Terv regionális fejlesztési szempontjai érvényesítése érdekében hagyta jóvá a 2001. évi Kvtv. A célelőirányzat felhasználását, működését és ellenőrzését a GM vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet, a 29/2001. (XI. 13.) GM rendelet és a 8/2001. (III. 29.) GM utasítás szabályozta.
A REGÉC részesedésének állományát a 2001. év decemberében a Regionális Fejlesztési Holding Rt-ben (RFH Rt.) történt tőkeemelés állománya alkotta. Az RFH Rt. 28/2001. számú Tulajdonosi határozata alapján a REGÉC összesen 4600,0 M Ft-ot utalt át alaptőke emelés címén az RFH Rt. számlájára. Az összegből 3100,0 M Ft a MEH-től átutalt forrás volt, amelyet az informatikai és távközlési piac területén működő mikro- kis és középvállalkozások tevékenységének előmozdítása érdekében kapott a fejezet.
A MEH és a GM között 2001. november 13-án - miniszteri szinten - megállapodást írtak alá, amely szerint a MEH a GM részére az induló informatikai kis- és középvállalkozások finanszírozásának elősegítésére (a MEH Informatikai, távközlés- fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat terhére) 3100,0 M Ft felhalmozási célú pénzeszközt biztosított. A GM az átvett pénzeszközt kizárólag a megállapodásban meghatározott célra, 2001. december 31-ig használhatta fel és a felhasználásról az MEH Informatikai Kormánybiztossága részére 2002. február 28-ig el kellett számolnia.
A GM 2002. február 28-ig nem tett eleget a MEH Informatikai Kormánybiztosság felé történő elszámolási kötelezettségének.
Az ÁSZ ellenőrzés részére bemutatott nyilvántartás alapján megállapítható volt, hogy a 3,1 Mrd Ft átutalásra került a Magyar Államkincstárnál vezetett Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat számlára, majd az összeget az RFH Rt. számlájára tőkeemelésként továbbutalták.
Az RFH Rt. vezetése az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság egyetértésével terjesztette a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek (a MEH és a GM miniszter is) elé aláírásra a 23/2001. sz. Tulajdonosi határozatot, amely az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. alapításáról és az alapkezelési engedély megszerzését követően 3,1 Mrd Ft tőkejegy bejegyzéséről intézkedett.
Az RFH Rt 28/2001. sz. Tulajdonosi határozata alapján a GM és az RFH Rt. között 2001. május 2-án aláírt Támogatási Keret-magállapodás alapján tőkeemelésként további 1,5 Mrd Ft-ot a REGÉC 2001. évi előirányzatából biztosított.
Az RFH Rt. és a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. 2002. január 16-án aláírt szindikátusi szerződés alapján 2002. január 31-én megalapították az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt.-t.
A 3,1 Mrd Ft támogatási összeg felhasználásának MEH részére való jelzésére helyszíni ellenőrzésünk befejezéséig nem került sor.
A 2001. évben a feladatfinanszírozás körébe 13 program tartozott, a részfeladattal lekötött kiadási előirányzat 4225,3 M Ft. A programokra történt összes kifizetés 1209,7 M Ft volt.
A fejezet 2001. évi 82.057,7 M Ft jóváhagyásra javasolt előirányzat-maradványának döntő hányada (96,3%-a) fejezeti kezelésű célelőirányzat volt. A központi beruházások maradványa 725,7 M Ft volt.
A helyszíni ellenőrzés befejezéséig a fejezet intézményeinek a 2001. évi előirányzat-maradvány jóváhagyását - PM jóváhagyás hiányában - nem tudta végrehajtani.
A fejezet 2001. évi vagyon gyarapodása 5963,7 M Ft, a vagyon csökkenése 4638,6 M Ft volt.
A GM fejezetnél jelentős mértékű és emelkedő tendenciát mutat a nullára leírt eszközállomány volumene.
A GM fejezet 30 gazdasági társaságban érdekelt, 9375,8 M Ft értékben, valamint 9 saját alapítású közhasznú társaságban 171,5 M Ft részesedéssel is rendelkezik. Ezen belül a GM Igazgatás alcím 13 gazdasági társaságban, illetve közhasznú társaságban 757,6 M Ft értékű érdekeltséggel rendelkezik.
A GM 2001. évben három letéti számlán mutatott ki forgalmat a letéti kezelés előírásaival összhangban. Év végén a fejezet két letéti számlával rendelkezett.
A Kincstár, a GM letéti számla megszüntetésének végrehajtásáról és a 2001. január 1-jével a jogutód megnevezéséről 2001. január 3-án értesítette a fejezetet.
A GM Igazgatás alcím pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzése során az ellenőrzés olyan hiányosságokat tapasztalt, amelyek az Igazgatás cím két alcíme közötti feladatmegosztás egyértelmű elhatárolásának elmaradására vezethetők vissza. Az Igazgatás alcím nem rendelkezett Alapítói Okirattal, ennek hiányában nem állapítható meg egyértelműen az intézmény által ellátandó tevékenységi kör, annak terjedelme, az ehhez kapcsolódó gazdálkodási jogkör teljessége, ezért nehezen ellenőrizhető a felhasznált források jogszerűsége és az intézményi beszámoló teljessége.
Az GM Igazgatás alcím - a számvitelről szóló 2000. évi törvény vonatkozó előírásainak és a GM Alapítói Okiratában foglaltak megsértésével könyvjóváírással - térítésmentesen adta át a tulajdonát képező önálló szellemi terméknek minősülő szoftvereket a GM Gazdasági Igazgatóságnak, melynek tulajdonosként történő kezelésére az átvevő nem jogosult.
A GM Igazgatás alcím tulajdonát képező, bérbeadással hasznosított ingatlanok után járó bérleti díjak egy részét - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az Ámr. vonatkozó előírásaival ellentétben - a GM Gazdasági Igazgatóság saját bevételei között számolta el.
A GM Igazgatás alcímnél a mérleget érintő hiányosság - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásaival ellentétesen -, hogy érték nélkül tartottak nyilván bérbeadással hasznosított, olyan ingatlanokat, amelyeket térítésmentesen más költségvetési intézménytől vettek át.
A GM Igazgatás alcím 2001. évben gazdasági társaságok részére tárgyi eszközök (mérőműszerek) beszerzésére és szolgáltatások végzésére adott át felhalmozási célú pénzeszközöket. A pénzeszközök átadására vonatkozóan támogatási szerződést nem kötöttek. A támogatási szerződés nélkül történő pénzeszköz átadás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény előírásaival ellentétes, ezért a mérőműszereket a jövőben saját eszközként kell beszerezni és nyilvántartani és azt a mérések elvégzése végett a gazdasági társaság részére rendelkezésre bocsátani.
A GM Igazgatás alcím - a számvitelről szóló 2000. évi, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény vonatkozó előírásaival ellentétesen - a GM rendeletekhez kapcsolódó szabványok értékét működési költségei között számolta el, azokat az eszközök között értékben és mennyiségben nem tartotta nyílván.
Hiányosságokat tapasztaltunk a bankbizonylatok és a pénztárbizonylatok kezelésében is, valamint a személyi reprezentáció felhasználása területén.
A Gazdasági Minisztérium Igazgatás alcím 2001. december 31-i intézményi beszámolóját, valamint a 2001. évi zárszámadásának adatait - melyben az eszközök és források egyező végösszege: 3414,5 M Ft, a bevételek összege: 4536,0 M Ft, kiadások összege: 4116,5 M Ft az előirányzat-maradvány összege: 366,8 M Ft - a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletekben foglaltak szerint állította össze.
Az Igazgatás alcím beszámolója összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A KöM fejezet 2001. évi Kvtv. szerinti eredeti kiadási előirányzata 53.756,9 M Ft, bevételi előirányzata 9862,5 M Ft, támogatási előirányzata 43.894,4 M Ft volt. A kiadási előirányzat a módosítások következtében 92.371,8 M Ft-ra emelkedett. A módosított bevételi előirányzat 48.903,2 M Ft-ra nőtt, melyből a 2000. évi jóváhagyott előirányzat-maradvány 25.545,6 M Ft-ot jelentett. A módosított kiadási előirányzat 59.303,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 31.873,1 M Ft-ra a támogatás 43.468,6 M Ft-ra teljesült.
A kiadási előirányzatok teljesítésének eltérését egyrészt a PM a 2000. évi előirányzat-maradvány jóváhagyásának jelentős késése (2001. szeptember 12.), másrészt a programok kései megkezdése okozta (Pl. 8/5/5/8 ISPA segélyprogramra biztosított 107,3 M Ft előirányzatból 2001. évben 15,0 M Ft-ot tudtak felhasználni). A KAC kiadási előirányzat teljesítése 18.261,8 M Ft-tal maradt el a tervezettől. A PHARE és ISPA programok 2002. évre áthúzódó kiadása összesen 2.300,9 M Ft volt.
A fejezet és az ÁHH által készített 2001. évi beszámoló adatai közötti eltérések kerekítésből, a maradvány igénybevételéből és hibás tranzakciós kódok használatából adódtak. A függő, átfutó kiadások és bevételek eltérései hiányos, nem egyeztetett adatszolgáltatásokból származtak.
A felügyeleti szerv az intézményi költségvetési beszámoló felülvizsgálati kötelezettségének eleget tett. A PM által kiadott körirat szerinti adatszolgáltatást teljesítette.
A KöM 2001 márciusában a 249/2000. (XII. 30.) Korm. rendelet figyelembevételével a Közigazgatási Államtitkár jóváhagyásával kiadta a Számviteli politikát, valamint a kapcsolódó belső szabályzatokat.
Az Áht. 49. § o) pontjának, valamint az Ámr. előírásainak megfelelően - a Pénzügyminiszterrel egyetértésben - elkészült a fejezeti kezelésű előirányzatok 2001. évi felhasználásának szabályzata, amely 2001. február 15-én hatályba lépett. Az utasítás hiányossága, hogy az előirányzatok rendeltetési céljának megfelelő felhasználás ellenőrzését nem tartalmazta.
A KöM a költségvetési előirányzatok-átcsoportosítása során betartotta a hatásköri jogosultságait. Az előirányzat-módosítás mértéke 2001-ben 38.614,9 M Ft volt, ennek 86,5%-a a felügyeleti hatáskörben, 10,7%-a intézményi hatáskörben, 2,8%-a kormány hatáskörben valósult meg.
Fejezetek közötti előirányzat átcsoportosításra négy esetben 635,2 M Ft összegben került sor.
A központi költségvetés általános tartaléka terhére előirányzat-módosítás 2001-ben nem történt.
A Kormány - a céltartalék terhére - 1066,8 M Ft-ot csoportosított át, melyet a 2001. július 1-től érvényes köztisztviselői új illetményrendszer rendezésére, a közszféra kereset kiegészítésére, a minimálbér rendezésére, valamint a létszámcsökkentésekkel kapcsolatos többlet kiadásokra használtak fel.
A fejezeti tartalékként képzett összeg 41,8 M Ft volt, amelyet személyi kiadásokra használtak fel.
A 2001. év folyamán előforduló havi időarányos előirányzat felhasználási kerettől eltérő, előre hozott finanszírozások indokoltak voltak.
A KöM intézményeinél kis összegű behajthatatlan követelés elengedésére nem került sor.
A fejezet 2001. évben keletkezett előirányzat-maradványa 16.036,0 M Ft volt, amelyet a jogszabályi előírásoknak megfelelően dokumentáltak. A PM részéről a maradvány jóváhagyása az Ámr.-ben foglalt határidőig nem történt meg.
A letéti számlán pénzforgalom nem volt.
A KöM Igazgatás cím eredeti eloirányzata 3261,0 M Ft volt, ami a módosítások folytán 7225,5 M Ft-ra növekedett.
A financial audit módszerrel történő ellenőrzés keretében végzett tételes, illetve mintavételes vizsgálat érintette a Fót nagyközség területén kármentesítési feladatra kiutalt 300 M Ft felhasználását.
A tranzakciók tételes vizsgálata során az ellenorzés megállapította, hogy a KAC (Környezetvédelmi Alap Célfeladat) keretébol rendelkezésre bocsátott összeg felhasználásáról készített belso elszámolás több tétele kifogásolható.
A kártalanítást a Felügyeloség saját vállalkozásban irányította. A kártalanítást ténylegesen végzo vállalkozót rendkívüli, sürgos minosítés folytán nem a közbeszerzési, hanem az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján választották ki.
A muszaki ellenorzést végzo BLAUTECH Kft. a megbízását nem szabályos eljárás alapján nyerte el.
A Felügyeloség belso elszámolása szerint a kártalanításra 141 M Ft-ot használtak fel, 159 M Ft-ot pedig más célra csoportosítottak át. A költségek elszámolásában összesen 23.0 M Ft összeget részletezo bizonylatok nélkül fogadtak el. A kártalanítási költségek között számoltak el 9.691 E Ft jutalmat (közterheivel együtt), amelybol a teljes állományi létszám 86%-a részesedett.
A további ellenőrzött tételeknél az ellenőrzés jelentős hibát nem tapasztalt.
Az Igazgatási cím fokönyvi kivonata és a csatolt tételes analitika kimutatása teljes köruen tartalmazza az eloirányzat módosítások, a felhasználás, a maradvány elszámolás adatait.
A KöM fejezeti kezelésű kiadási előirányzata (KAC nélkül) 10.861 M Ft, a módosított előirányzat 15.998 M Ft, a pénzügyi teljesítés 4571 M Ft volt. A 4274 M Ft előirányzat-maradvány a módosított kiadási előirányzat 26,7%-a.
A KAC kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása a részletes felhasználási tervekben megfogalmazottak szerint történt. Az eredeti céltól eltérő felhasználást a 36 fejezeti kezelésű előirányzat közül kettőnél tapasztalt az ellenőrzés. Az "ANP intézményfejlesztése technikai feltételeinek megteremtése" fejezeti kezelésű előirányzatnál az eredeti felhasználási céltól eltérő célú felhasználás több mint 40 M Ft, az "ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás" fejezeti kezelésű előirányzatnál közel 2 M Ft volt.
A fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámoló összeállítása megfelelt a számviteli előírásoknak, a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó szabályozásnak. A 36 fejezeti kezelésű előirányzatból 35 fejezeti kezelésű előirányzat vagyoni és pénzügyi helyzetét bemutató beszámoló a számviteli alapelvek között szereplő valódiság alapelvének megfelelt. Egy esetben az "ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás" fejezeti kezelésű előirányzat terhére vállalt kötelezettségvállalás esetén 56,3 M Ft kötelezettségvállalást megalapozó szerződés illetve megállapodás nem felelt meg az Ámr. kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásainak.
A KAC a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. §-a hatálya alá tartozó előirányzat. Működtetésére a környezetvédelmi miniszter jogosult. A KAC 2001. évi 30.490 M Ft kiadási előirányzata 47.917 M Ft-ra módosult, a teljesítés 29.655 M Ft volt.
A 2001. évben keletkezett 18.403 M Ft összegű kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány, a módosított kiadási előirányzat 38,4%-a. Keletkezéséhez nagymértékben hozzájárult az előirányzatok pályázati felhasználására vonatkozó kormányrendeletben előírt szabályozás időigényessége.
A KAC működési költségeire az alap elemi költségvetésében különítettek el fedezetet. Az alap kezelési feladatait 1999. január 1-jétől 2001. június 30-ig a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet (KÖFI) látta el, július 1-jétől a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) KAC Kezelési Igazgatósága.
A KAC működésének szabályait, a felhasználási célokat, a megvalósításért felelős szervezetek létrehozását, működésük szabályait a környezetvédelmi miniszter az Áht. előírásainak megfelelően, a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozta.
A 2001. évi szabályozás a korábbi évek gyakorlatára épült. Fenntartotta az 1999. január 1-jétől érvényben volt feladatmegosztást, szervezeti tagolást.
A 4/2001. KöM utasítás tartalmazta - az Áht. 49. § o) pontjában előírtaknak megfelelően - a KAC kezelésével összefüggő operatív, nyilvántartási, számviteli, adatszolgáltatási feladatokat, továbbá a költségvetési tervezéssel, pénzügyi tevékenységgel, nyilvántartással, beszámolással kapcsolatos kötelezettségeket.
A KÖFI a követelményeknek nem tudott megfelelni. Humán erőforrása, informatikai felkészültsége, technikai támogatottsága elégtelennek bizonyult. A várható átszervezés, majd a ténylegesen bekövetkezett szervezeti átalakítás akadályozta a nyugodt munkakörülmények kialakulását, biztonsági kockázatot okozott.
A KÖFI-t 2001. július 1-jei hatállyal a miniszter megszüntette és új szervezeti, működési rendet hagyott jóvá.
A döntés indokolt volt és azt célozta, hogy megszűnjön a KÖFI működésére jellemző, lassú döntés-előkészítés, a szerződéskötések elhúzódása, a minisztériumi információ igényekre adott információk pontatlansága.
A leglényegesebb korlátot az elavult, egy helyre koncentrált információrendszer jelentette. Alkalmatlan volt a sokoldalú, bonyolult folyamatok naprakész követésére, a megalapozott döntések előkészítésének támogatására, a kötelezettségek és a megvalósulás nyilvántartására.
Az átszervezés után a döntés előkészítési feladatok lényegében a Minisztériumba kerültek, a további feladatok ellátása a KGI KAC Kezelési Igazgatósága kötelezettségévé vált.
Ez az átszervezés azonban csak részlegesen volt eredményes, oldotta a korábbi feladat koncentrációt, de megmaradtak a munkafolyamat szervezési és nyilvántartási problémái.
A 8 évvel korábban beállított pályázati nyilvántartó rendszer (PNyR) a pénzügyi adatokon kívül nem tartalmazta az alapvető műszaki, technikai információkat, amelyek a körültekintő döntések alapjául szolgálhattak volna.
Az informatikai rendszer hiányosságai egyaránt érintették a szakmai és pénzügyi teljesítés színvonalát. Megszüntetése érdekében a minisztérium közbeszerzési pályázatot hirdetett egy új, a megismert korlátokat elhárítani képes nyilvántartó rendszer létesítésére.
Az új rendszer beállítása elhúzódott, nem volt idő a két rendszer párhuzamos működtetésére, a tapasztalatok hasznosítására. A régi javított adatbázis áttöltése nem valósult meg időben, ami az új rendszer beindításánál a folyamatos könyvelés késését okozta.
További jelentős változást okozott a KAC kezelési rendjében a minisztériumnak a Kincstárral kötött szerződése. A Kincstár 2002. év kezdetétől vállalta, hogy átveszi a pályázatos rendszerű döntések pénzügyi lebonyolítását, a folyamatba épített ellenőrzést, a követelések kezelését.
A szervezési, nyilvántartási problémák megoldása érdekében a KGI előterjesztette a KAC kezelés eljárásrendjének tervezetét, melynek a minisztériumi jóváhagyása nem történt meg. Az átszervezés nehezítette az új rendszer bevezetését is. Az új nyilvántartó rendszer beállítása és a Kincstárral kötött megállapodás együtt járt a kezelői szervezet újbóli átalakításával.
Megszűnt a KGI Kezelési Igazgatóságának illetékessége. A szakmai irányítás, és azok a korábbi feladatok, amelyeket a KÖFI, majd a KGI KI láttak el részben az ÁHH-hoz, de döntően a minisztérium KAC Koordinációs Főosztálya hatáskörébe kerültek. A többszöri szervezeti változást a működés szabályozása csak részben követte.
A KAC kezelési szervezetének szabályozottsága nem felelt meg az előírásoknak. Nem volt működési szabályzata, ügyrendje, ellenőrzési szabályzata. A gazdálkodási szabályzat kielégítette az Ámr. által előirt követelményeket.
A KAC-nak 2001. év végéig nem volt jóváhagyott számviteli politikája. A késedelmet az okozta, hogy a KöM számviteli politikára vonatkozó állásfoglalás kérésére csak december utolsó napjaiban érkezett érdemi válasz a PM-től. Az alá nem írt, de ténylegesen alkalmazott számviteli politika azonban alkalmas volt a hiteles beszámoló elkészítését elősegíteni.
A 2001. évi költségvetési beszámoló és mellékletei számszerűen helyesen tartalmazzák a bevételi és kiadási adatokat. Sorai főkönyvi és analitikai könyveléssel alátámasztottak. A beszámoló adatai számszerűen egyezőek. A beszámoló szerkezete és tartalma a kormányrendeletben előírt szabályoknak megfelelt.
A szöveges indokolás részletességében és tartalmában nem elégíti ki a 249/2000. (XII. 24.) 40. § (4) bekezdésben támasztott követelményeket. Nem ismerteti a költségvetési év folyamán bekövetkezett eseményeket, változásokat, amelyek a pénzügyi helyzetre, az előirányzatok változásának okaira indokul szolgáltak.
A KöM felügyelete alá tartozó célelőirányzat, a KAC 2001. évi beszámolójának felülvizsgálata során az ellenőrzés megállapításai azt igazolják, hogy a beszámoló jelentés nem felelt meg teljes körűen a valódiság alapelvnek.
A pályázatok megvalósulása tekintetében nem tudtunk meggyőződni arról, hogy a 2001-ben befejeződött programok esetében az elszámolások megtörténtek, a pályázatok lezárásakor a leírt céloknak megfelelően történt a felhasználás. Az erre vonatkozó nyilvántartás teljes körűen nem állt rendelkezésre.
A teljesítések kifizetéseinek igazolásául szolgáló, a támogatott cél megvalósulásairól történő elszámolási kötelezettség a közcélú támogatásoknál a 2001-ben esedékes 775 elszámolásból 195 esetében valósult meg. A környezet és természetvédelmi programok elszámolására vonatkozóan nem kaptunk információt.
Az ellenőrzés során feltárt hiba (1422 E Ft) - tekintettel a lényegességi küszöbre - a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásolta.
A feltárt hiányosságok ugyan - figyelemmel a lényegesség elvére - nem kérdőjelezik meg a beszámoló jelentés pénzforgalmi adatainak megbízhatóságát, de jelzésértékűek abból a szempontból, hogy a minisztérium vezetésének a kockázatok csökkentése érdekében hatékony intézkedéseket kell tennie.
Az Igazgatás cím és a KöM fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolói - a KAC kivételével - összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámolók megfeleltek a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözték.
A KÖVIM 2001. évi eredeti kiadási előirányzata 220.565,4 M Ft, a módosított előirányzat 294.509,5 M Ft, a teljesítés 244.367,0 M Ft volt. Az eredeti bevételi előirányzat 107.452,8 M Ft, a módosított előirányzat 137.672,3 M Ft, a teljesítés 116.931,4 M Ft volt.
A felügyeleti szerv a fejezet zárszámadási adatait a ÁHH adataival egyeztette, az eltérések levezetését szöveges beszámolóban rögzítette. A fejezeti kezelésű előirányzatok 2001. évi eredeti előirányzatai egyezőséget mutattak, a módosított és a teljesítési adatok egyes alcímeken eltértek az ÁHH által nyilvántartott adatoktól.
A fejezet intézményei részére körlevelet adott ki az előírt feladatok egységes értelmezésére, valamint a fejezeti sajátosságok figyelembevételére.
A felügyeleti szerv eleget tett az intézményi beszámolókra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségének, amely kiterjedt a költségvetésben jóváhagyott, az alaptevékenységbe tartozó feladatok szakmai teljesítésére, a pénzügyi teljesítés és a feladat megvalósítás összhangjának értékelésére.
A KÖVIM-hez tartozó kilenc gazdasági társaságból a MÁV állami támogatást kapott pálya felújítási tevékenység végzésére, ezen támogatás gazdasági hatásairól a tárca 2001. évben nem készített elemző anyagot.
A 23 közhasznú társaság (Kht.) működését elemezték. Megállapították, hogy "a Kht.-k alaptevékenységüket az elvárt színvonalon, a rendelkezésükre bocsátott költségvetési pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásával oldották meg; tevékenységük szabályozott, állami megrendeléseiket számla (elszámolás) ellenében, a szakmai feladat ellenőrzését követően utólagos finanszírozás mellett látták el."
A KÖVIM a 2001. évben folyamatosan figyelemmel kísérte a Kvtv. alapján fennálló intézményi éves befizetési kötelezettség időbeni teljesülését.
Az intézmények kincstári vagyon utáni részesedés címén járó 5%-os befizetési kötelezettsége 1.687.023 M Ft-ot tett ki, az ingatlanok értékesítése után befizetésre kerülő 50%-os fizetési kötelezettség 23.648,8 M Ft volt.
A KÖVIM Igazgatási címnél a gazdálkodás szabályozottsága nem volt összhangban a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §. (3-11) bekezdései és a 47-49. §-ok előírásaival, ezért az intézmény gazdálkodására vonatkozó belső szabályzatait - a hatályos jogszabályok előírásai szerint - módosítani szükséges.
A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás eljárási szabályait jóváhagyta.
A KÖVIM eleget téve törvényi kötelezettségének - a fejezeti kezelésű előirányzatok közül - az Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzatnál (UFCE) negyedéves előirányzat-felhasználási tervet készített.
A fejezet intézményeinél a havi időarányos költségvetési előirányzat felhasználási keret általában elegendő volt a havi feladatok ellátására, módosításra indokolt esetekben és szabályosan került sor.
Az előre nem tervezhető, év közben felmerülő többletfeladatok pénzügyi fedezete, elsősorban a fejezeten kívül álló okok miatt nem állt minden esetben időben rendelkezésre.
A tiszai árvízi védekezés pénzügyi kiadásait különféle előirányzatokból fizették ki. A 2130/2001 (V. 30.) Korm. határozat alapján az árvízi rendkívüli védekezés kiadásait csak az év második felében rendezték. A hiány átmeneti fedezetére a védekező szervezetek a pénzügyileg nem teljesen szabályos, átmeneti források igénybevételére kényszerültek, pl. a fenntartási kiadások pénzügyi fedezetének előrehozására, járulékok és adók késedelmes befizetésére, és nem utolsó sorban számlák késedelmes kiegyenlítésére.
A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatoknál, a tervezett előirányzatot a központosított bevételek alakulásának megfelelően, az ÁHH kezdeményezésére, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjével egyeztetve, a pénzügyminiszter egyetértésével módosították.
Az előirányzatok közötti átcsoportosítások a kiadási előirányzatot 73,9 Mrd Ft-tal (33%-kal), a bevételi előirányzatot 30,2 Mrd Ft-tal, a támogatásokat 14,1 Mrd Ft-tal növelték. A vizsgált esetekben az átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak, kellően előkészítettek és indokoltak voltak.
A fejezeti szintű előirányzat átcsoportosítások (41,5 Mrd Ft) az összes módosítás több mint felét tették ki. Ebben a hatáskörben módosították a központi beruházások és célprogramok maradvány-felhasználását (10 Mrd Ft), a bevételi előirányzati többletek majdnem egészét (29,3 Mrd Ft, 97%), és a támogatási többletek 12%-át.
A fejezeti szintű előirányzat-módosítás a vízügyi és az útgazdálkodási szakterületen volt legtöbb, aminek oka a fejezeti kezelésű központi beruházásból biztosított vízügyi és közlekedési beruházások, továbbá a fejlesztési célelőirányzatokból (UFCE, VICE) biztosított támogatások előirányzat-módosítással történő átadása az árvízvédekezéssel kapcsolatban felmerülő többletkiadásokhoz.
Jelentős összegű a fejezeti szintű módosítás az Igazgatás címnél is, mert a kormányzati igazgatási feladatokkal összefüggésben a fejezeti előirányzatok között szereplő ágazati célfeladatok - a feladat ellátással összefüggésben - előirányzat átadással kerülnek az Igazgatás címhez.
A fejezetek közötti átcsoportosítások kormányzati döntésen, törvényi felhatalmazáson, illetve fejezetek közötti megállapodáson alapultak. A vizsgált esetekben az átcsoportosítások és azok végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt.
A fejezeten belüli előirányzat-módosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak a véletlenszerűen kiválasztott esetekben (pl. vasúti szektor ISPA támogatása; többletbevétel miatti előirányzat-módosítási kérelmek; állami feladat díjbevételének eredeti előirányzatot meghaladó többlete).
A miniszter 2001. február 15-én kiadta "A feladatfinanszírozási körbe nem tartozó 2001-2002. évi ágazati célelőirányzatok, központi kezelésű központi előirányzatok és a fejezeti tartalék felhasználása" tárgykörű szabályzatot. A szabályzat az idevonatkozó kérdéseket megfelelően rendezi. Az eljárási rendben résztvevő alanyok eljárási tevékenysége nem egyértelmű, ezt a részt pontosítani szükséges. A szabályzatban foglaltakat betartották.
A fejezeti tartalék 2001. évi eredeti előirányzata 180 M Ft volt, amit az év folyamán teljes mértékben felhasználták.
A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet - elvonással együtt - összesen 13.485,2 M Ft támogatásban részesült. Az általános tartalék felhasználásáról kormányhatározatok intézkedtek a fejezet számításokkal, szakmai indokokkal alátámasztott igénylései alapján.
Az igények jóváhagyására az Áht. 25. § (1) bekezdésének megfelelően előre nem tervezhető ok miatt került sor. Ez alól kivétel volt az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. miatti támogatás, ami központi költségvetési tervezési hiányosságra vezethető vissza.
A központi költségvetés céltartalékából a fejezet 5 esetben összesen 456.362 E Ft-ot kapott.
A fejezet 2001. évi kiadási előirányzata a végrehajtott módosítások következtében 33,5%-kal emelkedett. A tényleges teljesítés a módosított kiadási előirányzatnak pedig 83%-a.
A módosított kiadási előirányzathoz viszonyított 50,1 Mrd Ft összegű megtakarítás 80%-a a felhalmozási kiadásoknál keletkezett.
Előirányzat-módosítás nélkül a kiadási előirányzatokat nem lépték túl.
A fejezet bevételeinek 107.452,8 M Ft-os előirányzata - elsősorban fejezeti hatáskörű módosítások révén - 137.672,3 M Ft-ra növekedett.
A módosítások 44%-a az előző évi maradványokból származott. Nagyságrendjében jelentős volt (11, illetve 9 Mrd Ft) a működési, illetve felhalmozási célú pénzeszköz átvétel.
Az intézményi működési bevételek módosított előirányzata 5 Mrd Ft-tal, tényleges teljesülése 3 Mrd Ft-tal haladta meg az eredeti 50 Mrd Ft-os előirányzatot.
Kis összegű követelés elengedett összege a fejezetnél 1338,1 E Ft volt, amely a vízkészlet-járulék központosított bevételét csökkentette.
A Kvtv. a KÖVIM fejezetnél 3 (ún. vonal alatti) központosított bevételi előirányzatot jelölt meg, melyek korábban a célelőirányzatok közvetlen bevételét képezték. 2001. január 1-jétől a fejezeti kezelésű célelőirányzatok költségvetési támogatási előirányzatát növelték.
A gépjárműadó és túlsúlydíjból az előirányzottnál 8%-kal kevesebb, 12.339,5 M Ft központi bevétel folyt be.
A belföldi gépjárműadó előirányzottól elmaradó bevételi teljesítésében feltételezhetően a gépjármű park összetételének változása játszott döntő szerepet. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben szereplő adókedvezmények ösztönzik a gépjárművek üzembentartóit a környezetet kevésbé szennyező típusok használatára.
Vízkészlet-járulék címen 6740,1 M Ft folyt be a központi költségvetésbe, a törvényben előirányzottnál (5750 M Ft) 17,2%-kal több.
A többletbevételhez hozzájárult a járulék mértékeinek mintegy 6%-os február 15-én végrehajtott növelése, de befolyásolta az időjárás, a vízhasználók számának változása is.
A központi költségvetés központi bevételét képező gépjárműadó és túlsúlydíj, valamint a Vízkészlet-járulék bevétel felhasználása a jogszabály szerint történt.
A fejezet 49.050 M Ft központi beruházási előirányzatából a helyszíni ellenőrzés az egyenkénti, az összegében nagyobb tételeket vizsgálta meg, amely a 2001. évben fejlesztésre tervezett összeg 41,2%-ának felelt meg.
A Vízkárelhárítási előirányzatot (4800 M Ft) a Kormány az 1037/2001. (IV. 13.) határozatával 441,8 M Ft-tal a megemelte. A többletforrás a "Felső -Tisza vidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztése" feladaton belül az árvízi jelenségek okainak megszüntetését és a helyreállítási munkákat szolgálta.
A Kormány a központi költségvetés általános tartaléka terhére további 561 M Ft előirányzat növelést hajtott végre (2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat). További előirányzat-növelést jelentett a 2000. évi maradvány 1026 M Ft összegben. A vízkárelhárítás egyéb beruházásai előirányzatát (5050,0 M Ft) az 1033/2001. (IV. 12.) a Korm. határozattal 3963,0 M Ft-tal megemelték (Felső-Tiszai védvonalak helyreállítására). A központi költségvetés általános tartalékból 126 M Ft, előző évi maradványból 139 M Ft kiadási előirányzat-növelést hajtottak végre.
A Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése II. ütem megbízási szerződéskötésénél az Áht., a 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet és a közbeszerzési törvény előírásait betartották. A beruházás megvalósításának dokumentumai a Beruházás finanszírozási alapokmány és a Beruházás-ismertető hiánytalanul, az előírt tartalommal, kincstári (ÁHH) befogadással rendelkezésre állt. Az utalványozást, az üzembe helyezést és a kapcsolódó adatszolgáltatást a 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet 75,76, 77. §-ai alapján valósították meg.
A Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése előirányzaton belül valamennyi jogcímet ellenőriztük. Végrehajtásuk pénzügyi fedezetére 2001-ben 1614,5 M Ft állt rendelkezésre, a felhasználás viszont csak 519,1 M Ft volt.
A Vasúthálózat fejlesztése 2001-ben felhasználható előirányzata 16.464,6 M Ft volt. Ebből 800,0 M Ft a GYSEV Rt. pénzügyi forrásait növelte. Az előirányzat felhasználása - 130 db projekt tervezése, jóváhagyása, megvalósítása, lezárása - a KÖVIM szabályzat szerint történt.
A Volán autóbusz-rekonstrukcióra 2001-ben 3129,6 M Ft-ot fordítottak, amiből beszereztek 99 db autóbuszt, valamint költségvetési juttatással a Volán társaságok további 392 db új autóbuszt vásároltak.
A Vasútegészségügyi fejlesztési előirányzatok 2001-es tényleges felhasználása lényegesen elmaradt a pénzügyi lehetőségektől (349,2 M Ft-ból 72,0 M Ft). A beruházás indítás időigényessége mellett késett a beruházási tartalom meghatározása.
Nem fejeződött be a MÁV Kórház és a Központi Rendelőintézet építési beruházása, a gép és műszerbeszerzések közbeszerzési eljárása is késedelmes volt.
Az Akadálymentes közlekedés fejlesztésére 2001-ben a 2000. évi maradvánnyal együtt 305,7 M Ft állt rendelkezésre, melyet folyami hajózás akadálymentesítésére, 5 Volán Társaság, néhány postahivatal, a MÁV Rt. és a GYSEV egyes beruházásainak fedezetére használtak fel.
Az esztergomi Mária-Valéria híd újjáépítése - az 1998-ben aláírt megállapodás alapján -, a rendelkezésre álló források felhasználásával megtörtént, a hidat 2001. október 11-én forgalomba helyezték.
A szlovén vasút átmenet építése 2001-ben felhasznált előirányzata 5808,5 M Ft volt. Az előirányzat 85%-át fejlesztésre, 15%-át fenntartásra fordították. A projekt elkészült, 2001. májusában átadták.
A felügyeleti szerv a 2001. évi alaptevékenység előirányzat-maradványának elszámolását az előírt formában készítette el.
A jóváhagyásra javasolt előirányzat-maradvány 25.320 M Ft, az önrevízió alapján elvonásra felajánlott előirányzat-maradvány 382,4 M Ft volt. Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány mindössze 13,8 M Ft, aminek visszahagyását egy állami alapfeladat ellátásához szükséges építési beruházás befejezéséhez kérik (Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet Műszaki Vizsgabázis).
A helyszíni ellenőrzés befejezéséig a PM, a fejezet 2001. évi összesített előirányzat-maradványát nem hagyta jóvá.
A fejezet használatában és kezelésében lévő vagyonelemek kincstári vagyoni körből való kikerülésének, illetve kincstári vagyoni körbe történő bekerülésének eljárási rendje a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően szabályozott. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során szabálytalan ügyintézést nem tapasztaltunk.
A fejezet ingatlan értékesítésekből befolyt bevételeinek 50%-át, 23.648,8 M Ft-ot befizetett a központi költségvetésbe. A vizsgált körben (5 vízügyi igazgatóság) az ingatlan értékesítések lebonyolítása, az előírt engedélyek, a befizetések időpontja a jogszabályi előírásoknak megfelelt.
A tárca elkészítette és a PM-hez beküldte 2002. május 31-én a zárszámadási törvényjavaslat fejezetre vonatkozó szöveges indokolását. A szöveges indokolás tartalma alapvetően megfelelt a PM Köriratban foglalt követelményeknek.
A fejezet letéti számláján a 2001. évben forgalom nem volt.
A fejezet Igazgatás cím financial audit vizsgálata során megállapítottuk, hogy az intézmény 2001. évben a gazdálkodási szabályzatokat nem aktualizálta a 2000. évi C. törvény és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján. A vizsgált időszakban a szabályozási tevékenység nem volt megfelelően koordinálva.
A minisztérium feladatai ellátásához a szükséges létszámmal nem rendelkezett. A 2001. évben az engedélyezett létszámkeretet túllépték, amely fedezetlen kifizetést nem okozott.
Az Igazgatás cím módosított kiadási, valamint bevételi és támogatási előirányzata 9743,8 M Ft volt, amely több mint ötszöröse az eredeti (1852,2 M Ft) előirányzatnak. Az előirányzat-módosítás a fejezeti kezelésű előirányzatok átadásával, a többletbevételekkel, a fejezeti tartalékból felhasznált összeggel és az előző évi előirányzat-maradvány felhasználásával volt kapcsolatos.
Az Igazgatás cím szabálytalanul, kormányzati hatáskörben - kormányhatározat nélkül - módosított előirányzatot 503 E Ft összegben (375 E Ft személyi juttatás és ennek 128 E Ft járuléka). A módosítás forrása a fejezeti tartalék volt, amelyet helyesen felügyeleti szervi hatáskörben végrehajtott módosításként kellett volna elszámolni.
Az Igazgatás cím előirányzat-módosításokról vezetett nyilvántartása nem áttekinthető, mivel nem tartalmazta az elrendelő okmány bizonylatszámát, a kiemelt előirányzat megnevezését, a módosítás dátumát és a hatáskörönkénti bontását.
Az intézmény egy esetet kivéve, - ahol a szabadkézi vétel szabályait nem tartották be - betartotta a közbeszerzési előírásokat, mind az intézményi működés, mind a fejezeti előirányzatok vonatkozásában.
Az intézmény a bevételek meghatározott köre utáni 5%-os befizetési kötelezettségének eleget tett, de a kötelezettség összegét pontatlanul határozták meg, és késedelmesen teljesítették.
Az intézmény az ingatlan-értékesítés bevétele utáni befizetési kötelezettséget a tárgyévben teljesítette. A befizetési kötelezettség megállapításánál az intézmény nem járt el szabályosan, ezért annak önrevízióját és a szükséges rendezést végre kell hajtani.
Az intézmény előirányzat-maradványa 1043,2 M Ft, amelyből kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány 120,0 M Ft.
Az Igazgatás cím a 2000. évi előirányzat-maradványát nem a jóváhagyásnak megfelelően használta fel, mert a személyi juttatások maradványa 3,1 M Ft, de az intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás 11,7 M Ft összegű volt. Az intézmény nem tartotta be az Áht. 93.§ (5) bekezdésében foglaltakat.
Az intézmény értékvesztést 2001. évben nem számolt el, az intézményi költségvetési beszámoló 57. sz. űrlapja (Befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékvesztésének alakulása) tévesen tartalmazott 23.327,0 M Ft összegű adatot.
Az intézmény a mérlegtételeket leltárral támasztotta alá. A leltározást 2001. december 31-i fordulónappal egyeztető eljárással végrehajtotta és erről jegyzőkönyvet készített, a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (4) alapján, a felügyeleti szerv hozzájárulásával.
Az Igazgatás cím 2001. évi intézményi költségvetési beszámolójának Mérleg űrlapja helytelen adatokat tartalmazott.
A 10-11. sorokban 1999. év óta befejezetlen beruházásként és előlegként tartották nyilván már megvalósított és a HM által használt - számvitelileg nem aktivált - kormányzati célú beruházást (36 M Ft). A 13. sor egyéb tartós részesedés 12.800 M Ft-tal volt kevesebb (a Postabank részvényeinek apportálása miatt). A 45. sor üzemelésére, kezelésére átadott eszközök kimutatott értéke 45 M Ft-tal magasabb a helyes értéknél.
A mérlegvalódiságot befolyásolta az a tény, hogy az értékcsökkenést nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapították meg, ennek következtében 31 M Ft-tal kevesebb értékcsökkenést számoltak el.
Az intézmény bevételeinek és kiadásainak financial audit módszertan szerinti mintavételes ellenőrzése alapján az alábbi hiányosságokat állapította meg az ellenőrzés: dologi kiadásként számoltak el pénzeszközátadást, annak felhasználására vonatkozóan megállapodás nem készült; a kötelezettség-vállalások ellenjegyzését kizárólag az EU integrációs keretek felhasználására kötött szerződések tartalmazták; az utalványozás ellenjegyzése nem történt meg, kivéve a bérszámfejtéssel kapcsolatos utalványozási tevékenységet; a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások főkönyvi számlái közül az Illetmény kifizetési számla téves könyvelést tartalmazott 6,7 M Ft értékben.
Az Igazgatás cím beszámolója összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A fejezet 2001. évi kiadásaira összesen 42.090,9 M Ft-ot irányzott elő a Kvtv., melynek finanszírozásához 35.323,4 M Ft támogatást rendelt. A kiadási főösszeg 7,9%-kal haladta meg az előző évi, teljesített előirányzatot. A támogatás 15,3%-kal volt nagyobb összegű, mint 2000-ben. A teljesített kiadás összesen 48.205,2 M Ft volt.
A fejezet zárszámadási, valamint a Magyar Államkincstár adatainak az összehasonlítása megtörtént, az eltéréseket intézményenként és előirányzatonként kimutatták, rövid indoklásukat 2002. március 21-i dátummal elkészítették. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Külképviseletek címnél fordultak elő eltérések.
Az eltérések egyik oka az állomáshelyek havi pénztárnaplóinak lezárása és az adatok feldolgozása, valamint a kincstári zárás határideje közötti ellentmondás. (A decemberi pénztárkönyv zárás határideje január 05. Az ezt követő postázás és feldolgozás időszükséglete meghaladta a kincstár által januárban engedett zárási határidőt.) A fejezet intézményeinél a kerekítéseken túl, téves kódhasználatok, a kincstári zárás utáni rendezések és téves könyvelések okoztak eltéréseket.
Minden intézmény megkapta a szervezet sajátosságainak megfelelő körlevelet a zárszámadás szöveges indoklásával és az előirányzat-maradványok levezetésével kapcsolatos tudnivalókról, mellékelve a PM körirat előírásait és a szükséges táblázatokat is.
A felügyeleti szerv az előírt határidőre, a hozzátartozó költségvetési szervek beszámolóit felülvizsgálta, de a felülvizsgálat nem volt teljes körű.
A felügyeleti szerv ellenőrizte és a 2002. március 20-án kelt dokumentumában kimutatta az intézményeknek a Kvtv. 10-13. §-aiban előírt befizetési kötelezettségei alakulását, a teljesítések időpontját és az előforduló késedelmeket is.
Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól és az eljárási rendről szóló, 7/2001. sz. külügyminiszter utasítást 2001. áprilisában adták ki, túllépve az Áht. 49. § o) pontjában meghatározott február 15-i határidőt. A szabályzat nem rendelkezett az előirányzat-maradványok jóváhagyásáról, a kölcsön folyósítás lehetőségéről és azok elszámolásának módjáról. Kimaradt az utasításból a folyósított előlegekkel történő elszámolás szabályozása is.
Az utasítás 5.1. pontjának rendelkezései ellentmondásban voltak, mivel az első mondatával tiltotta az utasításban szabályozott támogatási rendszerek felhasználását árubeszerzésekre, építési beruházásokra és szolgáltatások igénybevételére. A továbbiakban viszont a felsoroltak finanszírozását - a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait betartva - engedélyezte. Az év közben tervezett és engedélyezett fejezeti kezelésű előirányzatokat külön további utasításokkal szabályozták.
Fejezeti szinten kiemelt kiadási előirányzat túllépés nem történt.
Az előirányzat-átcsoportosításokról és előirányzat-módosításokról fejezeti szinten vezettek nyilvántartást. A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások megfeleltek az Ámr. 24. §-ában foglaltaknak. Az átcsoportosítási igényeket az előterjesztésben kellően megindokolták, de végrehajtásuk során időbeni eltérések fordultak elő. A kincstári és a saját adataik közötti eltérések egy része az utólagos (december és januári) rendezésekből adódott.
A tervezett fejezeti tartalékból felhasználás nem történt 2001-ben.
A fejezetek közötti átcsoportosítást minden esetben kormányhatározat rendelte el.
A központi költségvetés általános tartalékából összesen 2264,1 M Ft-ot csoportosítottak át. A számításokkal való alátámasztottság nem volt teljes körű.
A központi költségvetés céltartalékából a minimálbér emelése, az új illetményrendszer bevezetése, létszámcsökkentés és egyösszegű kereset-kiegészítés miatt kaptak támogatást. A fejezet nyilvántartása szerint a forrás felhasználása megfelelt az eredeti célnak.
A fejezet gazdálkodásában likviditási zavar nem jelentkezett és intézményeinél előirányzat zárolásra (vagy annak törlésére), kis összegű (80 E Ft-ot el nem érő) követelés elengedésére, valamint a kincstári vagyon koncesszióba adására nem került sor.
A fejezeti kezelésű előirányzatok módosított és teljesített előirányzatai között a felhalmozási kiadások lemaradása okozta a legnagyobb eltérést (44,7%-os a teljesítés). Ezen belül a központi beruházások 278,0 M Ft-os előirányzata mögött 2001-ben nem volt teljesítés.
A pénzeszköz átadás, egyéb támogatás kiemelt előirányzat teljesítése 70,8%-ot ért el. A lemaradásban az esetenkénti újra pályáztatás és a következő évre áthúzódó teljesítések játszottak közre. A többi kiemelt kiadási előirányzat teljesítése 90% fölötti volt.
A fejezeti kezelésű előirányzatoknál - a kiemelt előirányzatok szintjén - 2001-ben nem volt kiadási előirányzat túllépés a módosított előirányzatokhoz képest. Az intézményi működési bevételeknél a bevétel lemaradás 532,2 M Ft, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek esetén 96,4 M Ft összegű volt.
Az EU Kommunikációs Stratégia fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának egy része nem felelt meg az Áht. 24. § (4) bekezdésében előírtaknak, mert a 7/2001. sz. külügyminiszteri utasítás 10.1. pontja szerint ez az előirányzat elsősorban különféle támogatásokra, másodsorban a Telefonos Információs Szolgálat és a Központi Egység működtetésére (és csak ezek működtetésére) fordítható.
Az előirányzat felhasználásáért felelős EU Politikai Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének nyilatkozata szerint, sem a Telefonos információs Szolgálat, sem a Központi Egység még a helyszíni ellenőrzés idején sem volt használatba véve, nem volt üzemképes egyik sem, ezért a működtetésükre még nem lehetett kiadást elszámolni, tehát az ennek ellenére kifizetett működési költségek, úgymint személyi juttatások (7,0 M Ft) és munkaadókat terhelő járulékok (1,8 M Ft) szabálytalanok. A dologi kiadások működtetésre felhasznált rész szintén szabálytalannak minősíthető.
Az előirányzatból finanszírozott támogatásokat szerződések és igazolt teljesítések alapján folyósították. Kifogásolható, hogy az ellenőrzött szerződések közül a Bács megyei Területfejlesztési Kht.-val, 2001. júliusában kötött szerződésről (6 M Ft) és a Duna-Ipoly Euró régióval, 2001. augusztus 10-én kötött szerződésről (7,5 M Ft) hiányzott az Ámr. 134. § (2) bekezdésében előírt ellenjegyzés.
Az EU KS fejezeti kezelésű előirányzat 2001. évi előirányzat-maradványa 539,5 M Ft volt, melyből a kötelezettség vállalással lekötött összeg 517,2 M Ft.
A maradvány keletkezésének okai közül az áthúzódó teljesítések, az ismételt pályáztatások, szerződésmódosítások és esetenként a közbeszerzési eljárások elhúzódása említhetők.
A Kereskedelem-fejlesztési Célelőirányzat (KFC) 2001-ben került először a fejezet kezelésébe. A felhasználás első évében a jogcímek tervezését számos bizonytalansági tényező nehezítette, miután az egyes fejezetek felhasználási igényére vonatkozóan nem volt összehasonlítási lehetőség, ezen túlmenően a dél-kelet európai újjáépítési program nemzetközi összefüggései miatt annak beindulása is bizonytalan volt. Így az előirányzat felhasználás teljesítése elmaradt a módosított előirányzathoz képest.
Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól és az eljárási rendről szóló 7/2001. sz. külügyminiszteri utasítás 42. pontja szerint a KFC felhasználásának szabályairól külön jogszabály (a 7/2001. (IV. 5.) KüM rendelet) rendelkezett, így az előirányzatra nem az általános szabályok voltak érvényesek.
A KFC előirányzatainak felhasználása megfelelt a 7/2001. (IV. 5.) KüM rendelet előírásainak. A 2001. március 26-án kelt, "A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat 2001. évi felosztása" c. miniszteri rendelkezés szerint jártak el a forrás felosztás során, az engedélyezett keretet egy esetben lépték túl.
A KFC előirányzat-maradványa 439,0 M Ft volt, melyből kötelezettség vállalással lekötött 402,9 M Ft. Az előbb említett maradvány-keletkezési okokon túl, ennél az előirányzatnál közre játszott, hogy az előirányzat 2001-ben került a fejezethez. A szabályozatok, és az ügyrend elkészítése után kezdődhetett csak a pályáztatás, így a forrás felhasználása késéssel történt.
Mind az EU KS, mind a KFC fejezeti kezelésű előirányzat kezelői rendelkeztek az Áht. 103. § (1) és (2) bekezdésében előírt nyilvántartásokkal. A nyilvántartások tájékoztatást adtak az előirányzatokat terhelő, a következő évre áthúzódó kötelezettségvállalásokról is.
A fejezeti kezelésű előirányzatok alcímei között nem történt átcsoportosítás.
A feladatfinanszírozás körébe a központi beruházások és a PHARE segélyek előirányzatai tartoztak. A két előirányzat csoport 1998. óta szerepel a fejezet költségvetésében és beszámolójában.
A beruházáshoz a Nagy Imre téri épületszárny felépítése és a meglévő épület felújítása tartozott, mely hosszú évek óta tartott. A kormány- és vezetőváltások - más-más szempontok és prioritások miatt - módosították a határidőket és a célokat. 2001-ben a tényleges kivitelezés épp hogy elkezdődött.
A központi beruházás részletes feladat- és beruházás ismertetője, valamint a részfeladat okmányok, az előírt tartalommal elkészültek, azokat a Kincstár elfogadta. A beruházás pénzügyi lebonyolításának részletes szabályait tartalmazó, a Kincstár által rendelkezésre bocsátott Feladatfinanszírozási Szerződést megkötötték.
A PHARE programok már kifutó szakaszba jutottak, 2001-re csak a maradványok rendezése maradt.
A pénzügyminiszter az Áht. 24/A. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően állapította meg a 2000. évi előirányzat-maradványt. Az előirányzat-maradványok felülvizsgálata mind a PM, mind a fejezet részéről megtörtént, de a jóváhagyások késtek. A helyszíni ellenőrzés befejezéséig a 2001. évi előirányzat-maradvány jóváhagyása nem történt meg.
A felügyeleti szerv megfelelően dokumentálta a központi költségvetést megillető bevételeket és azok befizetési határidejét.
A fejezet egy intézményénél, a Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva intézménynél folytattak vállalkozói tevékenységet, amely 2001. év folyamán veszteséges volt.
"A XVIII. Külügyminisztérium fejezet 2001. évi költségvetésének végrehajtása" c. szöveges indoklás megfelelt a PM köriratban foglaltaknak. Kifogásolható, hogy a külképviseleti feladatokon túl, az egyes szakterületek szakmai teljesítményét csak nagyon érintőlegesen értékelték. A fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatások hatásáról, a támogatásokkal elért eredményekről, az ilyen jellegű "befektetések" hatékonyságáról nem tettek abban említést.
A 2000. évi zárszámadás ellenőrzése során feltárt hiányosságok felszámolására 2001. júniusában, a miniszter által jóváhagyott intézkedési terv született, amelyet végrehajtottak.
Az Igazgatási cím audit ellenőrzése során jelentős hibát nem találtunk, azonban a pénzkezelés területén - a beszámoló valódiságát, megbízhatóságát nem érintő - hiányosság volt tapasztalható. Az ellenőrzött időszakban a házipénztári pénzkészlet záró állománya rendszeresen meghaladta a szabályzatban engedélyezett maximális mértéket.
Az OTP lakásalap számlán lévő pénz évi 0,5%-kal kamatozik, a 1980-as évek óta. A KüM nem kezdeményezte ennek a kamatnak a felemelését, holott volt olyan időszak, amikor 20% körüli kamatot is kaphatott volna a számlán tartott, illetve ide érkező pénzek után.
Az Igazgatás cím beszámolója összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A fejezet eredeti kiadási előirányzata 34.608 M Ft volt, a központi költségvetés közvetlen kiadását jelentő GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések cím előirányzata nélkül. A módosított előirányzata 40.897 M Ft volt, amit 35.179,1 M Ft-ra (86%) teljesítettek. A fejezet saját bevétele 2557,4 M Ft-ra teljesült, amihez 3061,1 M Ft eredeti és 3512,7 M Ft módosított előirányzat tartozott. A fejezet támogatási előirányzata a módosításokat követően az eredeti 31.546,9 M Ft-ról 33.875,1 M Ft-ra változott, amit 35.610,7 M Ft-ra teljesítettek (a többletteljesítést a Kvtv. 47. §-ban meghatározott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesült előirányzatok okozták).
A felügyeleti szerv a Kincstári adatok és a beszámoló adatainak egyeztetését elvégezte. Az eltérések levezetését és szöveges indokolását az Ámr. 146. §-a szerint a beszámolóhoz mellékelték. Az eltérések főleg téves kódhasználatból, és az előirányzat-maradvány felhasználásából adódtak.
A felügyeleti szerv, az Ámr. 149. § (3)-(5) bekezdéseiben előírt, intézményi beszámoló számszaki felülvizsgálati kötelezettségének eleget tett, ellenőrizte az intézmények 2001. évi tevékenységét érintő egyéb befizetési kötelezettségek teljesítését.
Az intézmények 2001. évi kiadásainak több mint egyharmadát a személyi juttatások (3952,9 M Ft) tették ki, itt a legnagyobb a módosított kiadási előirányzat teljesítési aránya. A 2001. évi dologi kiadások teljesítési összege 2782,9 M Ft volt.
A fejezet eredeti saját bevételi előirányzata (3061,1 M Ft), a módosításokat (+14,8%) követően 3512,7 M Ft-ra növekedett. Teljesítése mindössze 72,8%.
A fejezet 2000. évi és az azt megelőző évek felhasználatlan előirányzat-maradványát a pénzügyminiszter a beszámolóban rögzített összegben 2001. szeptember 12-én hagyta jóvá. Az SZCSM 2001. évi kiadási és bevételi előirányzatát 3510,7 M Ft-tal emelték fel, és előírta a kötelezettségvállalással nem terhelt, valamint az önrevízióval elvonásra felajánlott maradvány befizetési kötelezettségét. A felügyeleti szerv az intézmények részére a 2000. évi előirányzat-maradványt a PM jóváhagyását követően adta át.
Vállalkozási tevékenységet a fejezet egyetlen intézményében végeztek.
A fejezet vagyoni helyzete 2001-ben 3113,5 M Ft-tal javult, eszközeinek állománya növekedett. Ebben meghatározó szerepe a pénzeszköz növekedésnek (98%) volt. Növekedett a követelések, valamint az immateriális eszközök záró állománya, míg a tárgyi eszközök nettó értéke 128,1 M Ft-tal csökkent.
Az SZCSM fejezeti indoklása megfelelt a PM körirat követelményének.
A fejezet letéti számláján 2001-ben pénzforgalom nem volt és év végén egyenleg nem képződött. Öt intézmény rendelkezett az ellátottak zsebpénzforgalmának lebonyolítására letéti számlával, melyekről az éves költségvetési beszámolás részeként - a pénzügyminiszter által meghatározott módon - számot adtak.
A 2000. évi zárszámadási törvényjavaslat összeállításának számvevőszéki ellenőrzése nem tárt fel átfogó intézkedést kívánó hiányosságot.
Az SZCSM fejezet Igazgatás címnél financial audit ellenőrzése keretében elvégeztük a költségvetési beszámoló alapjául szolgáló kiemelt tételek, bizonylatok és nyilvántartások, a belső szabályzatok, valamint a kiemelt előirányzatok tételes, illetve mintavételen alapuló pénzforgalmi tranzakcióinak számszaki és szabályszerűségi ellenőrzését, melynek során jelentős hibát, hiányosságot nem találtunk.
A fejezet a 2001. évi előirányzat-felhasználási tervét időarányos finanszírozási igények figyelembevételével készítette el. Az intézmények pénzellátásának ütemezését a 13. havi illetmény és a minimálbér, illetve járulékai rendezése miatt módosították. Az évközi likviditási gondok enyhítésére előirányzat-felhasználási keret előrehozást valósítottak meg.
A felügyeleti szerv a Kvtv.-ben jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzatát 6289,0 M Ft-tal (18,2%) módosította. A kiadási többlet közel kétharmadának (63%) fedezetét a tervezettet meghaladó saját bevétel biztosította, míg a 2278,0 M Ft-os támogatási előirányzat-módosítás kormányzati hatáskörben valósult meg.
A 2001. évben előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül négy fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a fejezetben megjelenített, de a központi költségvetés közvetlen kiadását jelentő "GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések" előirányzata térhetett el (Kvtv. 47. §).
A felügyeleti szerv csak a működési előirányzatok módosításairól rendelkezett analitikus nyilvántartással. A fejezeti kezelésű előirányzat-módosítások főkönyvi adatainak analitikus alátámasztása (részletező nyilvántartása) nem állt rendelkezésre, aminek hiányában a módosítások szakmai indokoltsága és a végrehajtás időbelisége nem volt értékelhető.
Az SZCSM fejezet fejezeti tartalék előirányzattal nem rendelkezett.
Az SZCSM fejezet 583 M Ft fejezetek közötti átcsoportosítást kapott a PM, az NKÖM és a GM fejezetek előirányzatai terhére.
A központi költségvetés általános tartaléka terhére a fejezet összesen 1232,9 M Ft kiadási és támogatási előirányzat emelésben részesült. A támogatási többletigény indokoltságának számszaki kimunkálása nem állt rendelkezésre.
A Kormány 2310/2001. (X. 26.) és a 2348/2001. (XI. 22.) határozatai alapján a központi költségvetés céltartalék előirányzatából a 2001. évben a fejezet a szociális ágazatban foglalkoztatottak megemelt munkahelyi pótlékának kifizetéséhez 4,4 M Ft támogatási többletben részesült.
A 2001. évben megvalósuló létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásainak részbeni, illetve teljes fedezetére 5,5 M Ft, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) többletkiadásaként 38,5 M Ft, a köztisztviselői törvény módosításának hatálybalépése miatt - két részletben - 450,8 M Ft támogatási többletet kapott. Az igények indokoltsága teljes körű felmérésre alapozott volt, a többletek felhasználását ellenőrizték.
A fejezeti kezelésű előirányzatok 2001. évi eredeti kiadási előirányzata 26,7 Mrd Ft, amely kormányhatáskörben + 1,7 Mrd Ft-tal, fejezeti hatáskörben + 1,5 Mrd Ft-tal, összesen 3,3 Mrd Ft-tal módosult, így a tárca 2001. évi módosított fejezeti kezelésű előirányzata 29,9 Mrd Ft volt, amely 25,6 Mrd Ft-ra (85,6%) teljesült.
A fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos feladatokról és azok felhasználási rendjéről szóló szabályzatot a költségvetési törvény hatályosságával összhangban 2001-2002. évekre - a miniszter és a pénzügyminiszter aláírásával - 2001. június 25-én adták ki.
A fejezeti kezelésű előirányzatok 2001. évi főkönyvi könyveléséhez az SZCSM rendelkezett Számviteli politikával és számlarenddel, amely azonban kiegészítésre szorul.
Az ellenőrzött okmányok adatai alapján megállapítható, hogy a felhasználás a költségvetésben engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg.
A fejezeti kezelésű előirányzatokról 2001. évben analitikus nyilvántartást az SZCSM számviteli politikájában meghatározottak ellenére nem vezettek, amelynek oka létszámhiány volt.
A 2001. évi pályázati felhívásokat 2001. február 28-ig közzétették. Az egyedi elbírálással meghatározott előirányzati keretekből megvalósult pályázatok felhasználásáról szóló javaslatot - a kötelezettségvállalásokra vonatkozó értékhatárok figyelembevételével - az SZMSZ alapján a miniszter, illetve az arra illetékes helyettes államtitkár hagyta jóvá.
A fejezeti kezelésű előirányzatok alcímei közötti átcsoportosításokat a fejezet az Áht. 24. § (6) bekezdése alapján hajtotta végre.
A pályázatokra kötött szerződések tartalma és formája megfelelt a jogszabályi követelményeknek.
A részfeladat, illetve a beruházási ismertetőket és a kapcsolódó okmányokat az Ámr. 71., 72. §-aiban foglaltak szerint készítették el. A pénzügyi teljesítés adatait az ÁHH időben biztosította.
Az Igazgatás cím financial audit módszerrel történt ellenőrzése során megállapítottuk, hogy az intézmény szabályozottsága megfelelt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak.
Az SZCSM Igazgatás 2001. évi eredeti kiadási előirányzata 1,6 Mrd Ft volt, amely év közben - különböző hatáskörben - 2,3 Mrd Ft-ra emelkedett; a teljesítés 2,1 Mrd Ft (88%) volt.
Az eredeti bevételi előirányzat 13,4 M Ft volt, amely az év folyamán nem változott. A tényleges teljesítés 6,2 M Ft-ban alakult. A lemaradás alapvetően a tervezett pályázati díjbevételek elmaradására vezethető vissza. (A pályázati díjbevételek a felügyeleti szervnél jelentek meg.)
Az intézmény kiadásainak és bevételeinek mintavételes ellenőrzése a beszámoló valódiságát, illetve szabályszerűséget érintő lényeges szabálytalanságot nem tárt fel.
Az Igazgatás cím beszámolója összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A Kvtv. a fejezet 2001. évi kiadási előirányzatát 284.160,0 M Ft-ban, saját bevételi előirányzatát 117.740,0 M Ft-ban, támogatási előirányzatát 167.970,0 M Ft-ban hagyta jóvá.
A kiadási előirányzat az évközi módosítások következtében 373.475,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel) 196.524,9 M Ft-ra emelkedett. A támogatás módosított előirányzata 178.500,9 M Ft-ot tett ki.
A fejezet tényleges kiadása 319.717,9 M Ft-ra, a bevételek (a pénzforgalom nélküli bevételekkel) 187.335,4 M Ft-ra, a költségvetési támogatás 178.509,0 M Ft-ra teljesült. A 2001. évi gazdálkodás előirányzat-maradványa 44.248,2 M Ft-ot tett ki.
A fejezet és az ÁHH zárszámadási adatai közötti eltéréseket kimutatták, azokat az Ámr. 146. § (3) bekezdése értelmében indokolták. A felügyeleti szerv az Ámr. 149. § (3)-(5) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően eleget tett az intézményi beszámolók felülvizsgálati kötelezettségének. A szakmai feladatok ellátását, illetve teljesítését az intézmények szöveges beszámolói rögzítik.
A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló szakmai és pénzügyi beszámolók ellenőrzéséről a számszaki és szöveges beszámolót valamennyi szakmai főosztály elkészítette.
A felügyeleti szerv nyilvántartotta és ellenőrizte az intézmények befizetési kötelezettségének teljesítését.
Az OM Gazdálkodó Szervezet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(11) bekezdéseiben és a 47-49. §-ok előírásaiban rögzített szabályzatokat és a Gazdálkodási Szabályzatát elkészítette és a gazdálkodását annak megfelelően folytatta. A szabályzatok elkészítése és hatályba helyezése hosszú átfutási időt igényelt, az év végéig fejeződött be.
A fejezetnél a felügyeleti szerv és az ÁHH engedélyével megvalósított finanszírozás átütemezések indokoltan és dokumentáltan történtek.
A fejezet részére a költségvetés általános tartaléka terhére összesen 7,1 Mrd Ft átcsoportosítást hajtottak végre. Az általános tartalékból jóváhagyott előirányzat-többleteket előre nem tervezhető okok indokolták. A többletigényt számításokkal támasztották alá.
A fejezet a költségvetés céltartalékából, különféle személyi kifizetések jogcímen, összesen 1,6 Mrd Ft-tal részesült. A létszámcsökkentés egyszeri többletének fedezetére igényelt 535 M Ft-ból 401 M Ft maradvány keletkezett, amelyet helyesen a befizetési kötelezettségek között mutatták ki. A nagy összegű maradvány arra utal, hogy az intézmények az igények felmérését nem megalapozottan végezték.
A fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-felhasználási terveit elkészítették és azokat megküldte az ÁHH-nak. A fejezeti kezelésű előirányzatokat két kivétellel költségvetési támogatásból finanszírozták, így saját bevételek a pénzellátás ütemezését nem befolyásolták.
A fejezeti kezelésű előirányzatok közül az ellenőrzés a magyarországi nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatok, valamint a közoktatási feladatok és szakmai programok támogatásának felhasználására terjedt ki. Mindkét előirányzat felhasználása - kevés eltéréssel - a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának előírásait tartalmazó szabályzatban (Gazdálkodási Szabályzat) meghatározottak szerint történt.
A magyarországi nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatok támogatására 2001. évben 143,5 M Ft előirányzat állt rendelkezésre. Az év végi maradvány 24,7 M Ft-ot volt, amely teljes mértékben kötelezettséggel terhelt. A rendelkezésre álló előirányzat felhasználásáról az érintett szakmai főosztály megfelelő, áttekinthető, naprakész nyilvántartást vezetett. A Költségvetési Főosztály a kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartotta és a szakmai főosztállyal rend-
szeresen egyeztette.
A dokumentációk alapján megállapítható, hogy a támogatásokat alapvetően a pályázatokban, illetve a támogatási szerződésekben megjelölt célokra használták fel.
A szakmai főosztály a pénzfelhasználásokat esetenként a helyszínen ellenőrizte és azokat - a jegyzőkönyvek tanúsága szerint - rendben találta. Ezt 15 jegyzőkönyv dokumentálta, amely összesen 30 M Ft összegű támogatás helyszíni ellenőrzésének eredményét foglalta magába. Célszerű lenne a jövőben a főosztály év végi beszámolójában ezt mind összegszerűen, mind tartalmilag összefoglalva megjeleníteni.
A közoktatási feladatok és szakmai programok ellátására 1140 M Ft állt rendelkezésre, amely az év során a központi költségvetés általános tartaléka terhére - kormányhatározat alapján - 200 M Ft-tal, bevételből 38 M Ft-tal összesen 1378 M Ft-ra módosult.
Az előirányzat felhasználása alapvetően a Gazdálkodási Szabályzatban megjelölt feladatokra terjedt ki, azonban a váratlanul előfordult helyzetben (pl. az árvíz) a közoktatási, kutatási programok helyett az árvíz sújtotta területeken lakó gyermekek számára erdei iskolai programokat szerveztek, taneszköz-csomagokat biztosítottak, a pedagógusokat és a gyermekeket utaztatták Zánkára.
Ezen túlmenően is a kötelezettségvállalásra jogosult helyettes államtitkár az alcímen belül a feladatok között átcsoportosítást hajtott végre a nem tervezett feladatok finanszírozása érdekében, amelyek "Sajátos szakmai feladatok támogatás" elnevezésen belül szerepelnek.
Az ellenőrzött esetekben az előírt elszámolási kötelezettségnek eleget tettek és a felhasználás is általában a céloknak megfelelően történt.
A fejezeti kezelésű előirányzatok elszámolásának határidejét a Gazdálkodási Szabályzatban nem egységesen határozták meg. Esetenként az elszámolási határidő a felhasználások elszámolásának ellenőrzését meghiúsítja. Az elszámolási határidő kitolódását az is indukálta, hogy a felhasználó intézmények, szervezetek részére későn, 2001. év utolsó hónapjaiban bocsátotta rendelkezésre a fejezet az előirányzatot, amely ellentétes azzal a követelménnyel, hogy az előirányzatok felhasználásának előkészítését úgy kell megszervezni, hogy a kifizetés aktuális évben teljesüljön.
A fejezet 2000. évi 43.822,6 M Ft összegű előirányzat-maradványát 2001. szeptember 12-én hagyták jóvá.
A 2001. évi előirányzat-maradvány összesítését a felügyeleti szerv elkészítette és az előírt határidőre a Pénzügyminisztériumhoz jóváhagyásra benyújtotta. Az adatszolgáltatás szerint a fejezet 2001. évi előirányzat-maradványa összesen 49,4 Mrd Ft, amelyből az önrevízió alapján elvonásra felajánlott összeg után fennmaradó, felhasználásra javasolt maradvány összege 48,3 Mrd Ft. Ebből 17,8 Mrd Ft a fejezeti, 30,4 Mrd Ft az intézményi szektor maradványa.
A fejezetnél összesen 32,8 M Ft értékvesztést számoltak el. Ebből a legnagyobb értékű visszaírás (26,9 M Ft) a Corvinus Nemzetközi Befektetés Rt.-ben, 5 M Ft a Multinova Kft.-ben, 0,9 M Ft a Bakonyi Erőmű Rt.-ben lévő részesedéseket érintette.
A Gazdálkodó Szervezet bruttó vagyonértéke 2001. évben összességében 3.204 M Ft-ról 4.127 M Ft-ra növekedett, amely valamennyi eszközcsoportot érintett. A növekedés több jogcímen - beszerzés, felújítás, térítésmentes átvétel, üzemeltetésre átadott eszközök (ingatlan) - történt.
A fejezet rendelkezett letéti számlával, de azon 2001. évben forgalom nem volt.
A fejezet Költségvetési Főosztálya számára az előző évi ÁSZ ellenőrzés javasolta a nem jogszerűen igénybevett céltartalék visszavonására történő intézkedést. Ennek megfelelően négy intézmény a 2000. évi létszámcsökkentés elszámolásának újbóli felülvizsgálata alapján összesen 87,8 M Ft összegű befizetési kötelezettséget teljesített.
A fejezet Gazdálkodó Szervezetének financial audit típusú ellenőrzését elvégeztük, melynek során lényeges hibát, hiányosságot nem tapasztaltunk.
Az Igazgatás alcím beszámolója összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
Az EüM Kvtv.-ben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzata 109,7 Mrd Ft-ról a módosítások következtében 132,4 Mrd Ft-ra növekedett, a teljesítés 109,1 Mrd Ft (82,4%) volt. A fejezet eredeti bevételi előirányzata 48,9 Mrd Ft, a módosított 56,2 Mrd Ft, a teljesítés 49,1 Mrd Ft (82,5%) volt. Az eredeti támogatási előirányzat 60,8 Mrd Ft-ról 63,8 Mrd Ft-ra módosult, amely 100%-ban teljesült.
A beszámolók felülvizsgálata, egyeztetése megtörtént. A fejezet zárszámadási eredeti és módosított előirányzatának adatai megegyeztek az ÁHH adataival. A teljesítési adatok szinte valamennyi előirányzatnál eltérést mutattak az intézményi beszámoló és az ÁHH adatai között. Az eltérések döntő többsége téves kódhasználatból, kerekítésből adódott. Az eltérésekre az írásos indoklást elkészítették.
Az intézményi beszámolók felülvizsgálata kiterjedt a 2001. évi szakmai feladatok megvalósítása és pénzügyi teljesítése közötti összhang, illetve eltérés értékelésére.
Az EüM körlevelet adott ki az intézményi beszámoló összeállításával kapcsolatosan.
A fejezet 2000-2001. évi szervezeti változásban érintett intézményei nem rendelkeztek a miniszter által jóváhagyott SZMSZ-szel. Az EüM alá tartozó összes intézmény Alapító Okirata átvizsgálásra került, megállapítható volt, hogy átdolgozásuk szükségessé és időszerűvé vált a szervezeti változások következtében.
A fejezet összevont előirányzati felhasználási tervet készített. A terv készítésének időszakában nagyobb részt fennállt az összhang a terv és a feladatellátás finanszírozási igénye között.
Az intézmények havi finanszírozását az ÁHH átutalta. Néhány intézménynél (Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Országos Kardiológiai Intézet, Országos Traumatológiai Intézet, Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet) a havi időarányos finanszírozás likviditási hiányt okozott, amelyet többlettámogatás, átvett pénzeszközök, illetve az előző évi előirányzat-maradvány felhasználásával szüntettek meg.
A Kormány az ágazati - intézményi - felügyeleti feladatok megvalósítására 837,0 M Ft-ot biztosított, amelyet az EüM elsősorban a likviditási problémákkal küzdő intézményei helyzetének javítására, valamint a 2001. évben egyes intézményi átszervezések következtében keletkezett többletköltségek fedezetére fordította.
A fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó jogszabályoknak megfeleltek.
Az EüM, az EU csatlakozás követelményeinek megfelelően folytatta a szervezeti, az ellátási rendszerek további átalakítását. 2001. évben nem volt olyan feladatváltozás, amely indokolta volna a fejezet központi költségvetés általános tartalékából pótelőirányzat igénylését.
A központi költségvetés céltartalék előirányzatából nem részesültek.
A Kormány 1066/2001. (VII. 11.) határozatában elfogadta a 2001-2010. közötti évekre szóló Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programot. A programot előterjesztették az OGY elé, többletforrást nem határoztak meg, holott a program megvalósítása szempontjából szükséges lett volna.
Kiadási előirányzat-túllépés nem fordult elő. A fejezet személyi juttatásra fordítható módosított előirányzata 36,2 Mrd Ft volt, amelyből 33,7 Mrd Ft-ot (92,5%) használt fel. A dologi kiadások 36,9 Mrd Ft-os eredeti és 42,3 Mrd Ft-os módosított előirányzata 36,0 Mrd Ft-ra (85,2%) teljesült. Felújításra 989,4 M Ft-ot fordítottak.
A fejezet módosított bevételi előirányzatának 2000-2001. évi elemzése azt mutatta, hogy a fejezet elérte a bevételi előirányzat-teljesíthetőség felső határát. A 2001. évi 56,2 Mrd Ft módosított előirányzattal szemben a teljesítés 49,1 Mrd Ft (87,5%) volt.
A PM a fejezet előző évi maradványát késedelmesen a 13.940/3/2001. számú átiratában 2001. szeptember 12-én hagyta jóvá. A fejezet számára 2000. évre 12,2 Mrd Ft maradvány került jóváhagyásra.
Kis összegű - 80.000,-Ft-ot el nem érő - behajthatatlannak minősített követelés elengedésére nem került sor.
A PM a fejezet 2001. évi összesített előirányzat-maradványának felülvizsgálatát és jóváhagyását a vizsgálat befejezéséig nem végezte el.
A fejezetet 2001. évben a kincstári vagyon koncesszióba adása nem érintette.
A felügyeleti szerv által ellenőrzött (Egészségügyi Szakképző- és Továbbképző Intézet, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Országos Mentőszolgálat, Országos Vérellátó Szolgálat, Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Állami Szívkórház Balatonfüred, Országos Tisztifőorvosi Hivatal) intézményeknél betartották a közbeszerzési eljárásokat.
A fejezeti kezelésű előirányzatok intézményekhez történő átcsoportosítását az Áht. 24. § (4) bekezdés előírásai szerint végezte el, felhasználásuk a Kvtv.-ben engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg.
A 2001. évi fejezeti kezelésű előirányzat kiadási megtakarítása 9899,3 M Ft volt. A bevételi lemaradás 4.117,2 M Ft-ban realizálódott, amely a 2000. évhez
(-3.005,8 M Ft) viszonyítva - 1.111,4 M Ft (37,0%) növekedést mutat. A tárgyévben keletkezett előirányzat-maradvány a 2000. évhez (481,3 M Ft) viszonyítva 471,6%-os emelkedést mutat.
A maradványok keletkezésének okai a pályáztatások késve történő megjelentetése, az év végi előirányzat-módosítások.
A fejezetnél 2001. évben összesen 23.286,8 M Ft kiadási megtakarítás keletkezett, ezt azonban csökkentette a - 10.168,3 M Ft bevételi lemaradás, így a tárgyévi előirányzat-maradvány 13.118,5 M Ft. Az előző évek felhasználatlan maradványa 2615,4 M Ft, a vállalkozási tevékenység eredményéből az alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 552,5 M Ft.
A befizetett elvonások összege 279,2 M Ft volt.
Az EüM intézményei a központi költségvetést megillető befizetési kötelezettségüknek eleget tettek.
A vállalkozási tevékenységet folytató intézmények eredményét a hatályos jogszabályi előírások alapján állapították meg. Az eredményt a befizetési teljesítési kötelezettséget követően 100%-os arányban visszaforgatták az alaptevékenység támogatására.
Az EüM 2001. december 31-i fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegében az eszközök és források állományi értéke a 2000. évi 6931,5 M Ft-ról 8055,2 M Ft-ra változott, a növekedés 16,2% volt.
Az EüM intézményeinél - a 2000-2001. években átszervezésben érintettek részben - a Sztv. követelményeinek megfelelően a mérleg adatainak leltárral való alátámasztása teljesült, betartották a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A fejezet 2001. évi letéti számlájának bankszámla egyenlege a tárgyidőszak elején 0,4 M Ft, a tárgyidőszak végén 2,5 M Ft volt.
A 2000. évi zárszámadás ÁSZ javaslataira tett, a gazdálkodás szabályozására vonatkozó intézkedések a 2001. évben végrehajtott további szervezeti változások, összevonások következtében csak részben valósultak meg, a teljes körű szabályozás kidolgozás alatt állt. Az EüM Közgazdasági és Pénzügyi főosztályainak, valamint a Gazdasági Igazgatóság létszámának feladatokkal összhangban történő növelése elmaradt.
Az EüM 2001. évi zárszámadási beszámolója tartalmilag és szerkezetileg megfelelt a PM köriratban foglalt követelményeknek.
Az EüM fejezet Igazgatási címénél a financial audit ellenőrzés hiányosságot tárt fel a tárgyi eszközök aktiválása, a gépjárművek értékesítése és a követelések állományának kimutatása területén.
A 66,52 M Ft tárgyi eszköz aktiválása nem folyamatosan, a használatba vétel időpontjaiban történt, hanem egy összegben, év végén. Az I-III. negyedévekre értékcsökkenést nem számoltak el. A le nem vont összeg 0,39 M Ft. 2001. évben tévesen az ingatlanra aktivált gépi berendezés elszámolt értékcsökkenés különbözete 0,13 M Ft. Az indokoltnál 0,52 M Ft-tal kevesebb értékcsökkenés számítása a mérlegben kimutatott saját tőke értékét is csökkenti.
A járművek állománycsökkentése (8 gépkocsi értékesítése) több szempontból is szabálytalanul történt.
Az adásvételi szerződések nem tartalmaztak fizetési határidőt, az aláíró a fejezet részéről kötelezettségvállalásra nem jogosult személy volt. A vevő lejárt tartozását elismerte, az esedékességtől számított 60 nap eltelte után mégsem fizetett. A minisztérium először 2001. októberében fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárást kezdeményezett, majd 2002. januárjában csalás, csődbűntett és tartozás elvonás bűncselekményének alapos gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tett.
Az értékesítést követően egy MERCEDES-BENZ típusú kisbuszt a tárgyi eszközök közül nem vezették ki. Nettó értéke 0,59 M Ft, a III. negyedévi értékcsökkenési leírása elszámolásra került, 0,25 M Ft értékben. Az állomány csökkenés 0,34 M Ft tőkeváltozást eredményez.
A követelések között szerepel a MEDINFO részére - az EU népegészségügyi programban való részvétel céljából - nyújtott 5,39 M Ft értékű kölcsön, amelyet 2001. decemberében visszautaltak. A követelések állományából szabálytalanul nem vezették ki.
Az aktív pénzügyi elszámolásokon belül 9,43 M Ft, a 2002. évi költségvetést terhelő bérkifizetés szabálytalan könyvelésének következménye. A passzív függő elszámolások között 1,80 M Ft hagyatékból származó ingatlan eladási árából befolyt pénz. Felhasználásáról a minisztérium évek óta nem hozott döntést. Rendeltetése a GI gazdálkodásától (költségvetésének végrehajtásától) független, ezért célszerű lenne valamelyik, a hagyományozó célját legjobban szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat növelésére fordítani.
Az Igazgatás cím beszámolója összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 2001. évi eredeti kiadási előirányzata 133.994,4 M Ft, módosított kiadási előirányzata 166.682,3 M Ft volt, melyet 92,7%-ban használtak fel. Eredeti bevételi előirányzata 15.995,0 M Ft, módosított bevételi előirányzata 24.766,6 M Ft volt, mely 93,08%-ban teljesült. A tárgyidőszaki eredeti támogatási előirányzata 117.999,4 Ft, módosított támogatási előirányzata 127.217,2 M Ft volt, mely 110%-ban realizálódott.
A fejezet és intézményei zárszámadási-, és a kincstári beszámoló adatai között az előirányzatok és az előirányzatok teljesítése esetében eltérés volt. A fejezet és intézményei az Ámr. 146. §, az Áht. 103. §-ának megfelelően az eltéréseket tételesen rögzítették és elkészítették a szöveges indoklást. A felügyeleti szerv az eltéréseket összesítette.
A felügyeleti szerv az intézményei részére az Ámr. 149. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tartalommal, a PM zárszámadási köriratában foglaltaknak megfelelő körleveleket adott ki, melyekben előírta a beszámoló és az adatszolgáltatás alaki és tartalmi követelményeit, formáját és meghatározta a határidőket.
A felügyeleti szerv az Ámr. 149. § (3)-(5). bekezdésének megfelelően, ellenőrizte az intézményi beszámolókat.
A fejezethez tartozó intézmények az alaptevékenységükbe tartozó szakmai feladatok elvégzéséről szöveges beszámolót készítettek, melyet a Fejezeti Költségvetési Osztály (FKO) a szakmai főosztályok számára hivatalból megküldött.
A PM szakmai főosztályain az ellenőrzés időszakában a szakmai beszámolók értékelése meg nem zárult le.
A felügyeleti szerv az intézmények által elkészített tanúsítványok, az intézményi beszámolók és a fejezeti befizetési számla adatállománya alapján ellenőrizte a Kvtv. 10-13. §-aiban az intézmények számára kötelezően előírt befizetési kötelezettség teljesítését. A 2002. évre áthúzódó befizetési kötelezettségeket dokumentálták.
A felügyeleti szerv és intézményei az Ámr. 139. §-ában és az Áht. 102. § (1)-(3) bekezdésében előírtaknak megfelelően készítették el a Kincstár részére negyedéves előirányzat-felhasználási terveiket.
Az ÁHH által megnyitott előirányzat-felhasználási keretek a fejezet és az intézményei számára általában elegendőek voltak a havi feladatok ellátására, esetenként azonban keret-előrehozásra is sor került. Az átütemezéseket engedélyezték, azok realizálódtak.
A fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítások közül az ÁHH személyi juttatások előirányzat-módosításait vizsgálta az ellenőrzés.
Az Áht. 88. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján az ÁHH-t a pénzügyminiszter alapította 2001. június 27-én. Az ÁHH feladatait 2001. október 1-jétől, illetve 2002. január 1-jétől látja el. Eredeti költségvetési előirányzattal az ÁHH 2001-ben nem rendelkezett.
A személyi juttatások kiadási-, támogatási előirányzat-átcsoportosítása felügyeleti hatáskörben 5 határozat alapján valósult meg, összesen 341,5 M Ft és járulékai értékben.
Az átcsoportosításokat az Áht. 24. §-a alapján hajtották végre, azok indokoltak voltak és időben lehetővé tették az ÁHH tevékenységének megkezdését. A fejezeti tartalékok átcsoportosítására, felhasználására minden esetben engedélyezés alapján került sor.
A fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítások összhangban voltak az Áht. 39. § (1)-(3) bekezdésében és a Kvtv. 49. §-ában foglaltakkal.
A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások közül a 4316/2/2001. és a 15476/1/2001. átcsoportosítást vizsgáltuk, azok szabályszerűek voltak.
A PM fejezet a központi költségvetés általános tartalékából a 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat alapján 3 Mrd Ft pótelőirányzatban részesült, melyből céltartalék növelésére 927,0 M Ft-ot csoportosítottak át.
Az előterjesztések nem jelölték meg az előre nem tervezhetőség konkrét okát.
A központi költségvetés általános tartalékából átcsoportosított előirányzatok tárgyévben nem használták fel.
A céltartalék 2001. évi eredeti előirányzata 2935,5 M Ft volt, melyet a központi tartalékból 927,0 M Ft növelt. A PM kiemelten az államháztartási hivatalok átalakítását preferálta.
A felügyeleti szerv az intézményeket az átcsoportosított céltartalék felhasználásáról az éves beszámoló keretében és külön kiadott szempontok szerint is beszámoltatta.
A PM fejezetnél előirányzat zárolására 2001-ben nem került sor, kincstári vagyon koncesszióba adása a vizsgált időszakban nem volt.
A költségvetési - támogatás nélküli - bevételi előirányzatok vonatkozásában az ellenőrzés a Szerencsejáték Felügyelet (SZF) költségvetési beszámolója alapján megállapította, hogy az intézmény 2001-ben a módosított bevételi előirányzatát 3,96%-kal túlteljesítette.
A SZF az illetékjellegű bevételek esetében 2001-ben nem előirányzatosított 161,1 M Ft-ot, amely főként engedélyezési eljárási bevétel volt, míg egyéb bevételek esetében (főként nyomtatvány értékesítése) 13,8 M Ft, kölcsön igénybevételénél 5,5 M Ft bevételi lemaradás mutatkozott.
A pótlólagos források által az APEH bevételi- és kiadási előirányzata kormányzati hatáskörben, 4,7 Mrd Ft-tal növekedett. A növekmény 99,7%-a az 1992. évi XXIII. számú köztisztviselői törvény illetményrendszerére való beállásra, 0,2%-a minimálbér emelésre csoportosították át.
Az SZF 2001. évi eredeti bevételi- kiadási előirányzatát a 254/2000. (XII. 25.) Korm. rendelet 16. § a) pontja alapján intézményi hatáskörben, előző évi előirányzat-maradványából 722,2 M Ft-tal emelte meg (PM 25947/2001.), míg felügyeleti hatáskörben a bevételi- és kiadási előirányzatot -az intézmény többletbevétele terhére - 545,7 M Ft-tal növelték.
A 80.000 Ft alatti egyedi értékű követelések elengedése: a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet (TJKSZ) 2001. évi Kárrendezési célelőirányzat költségvetési beszámolója 35. oldala alapján, a regressz ügyek lezárásának egyik módjaként megfogalmazta, hogy "az adós szociális helyzete miatt a hátralékot elengedi az igazgató"
A TJKSZ az államháztartás bevételét képező, ún. regressz bevételeket költségvetésében nem tervezi meg. A követelések elengedését beszámolójában nem jeleníti meg.
A beszámoló nem tartalmazta az esetek értékét, számát. A követelések elengedése nem szabályozott a szervezetnél.
A PM a fejezet 2000. évi összesített előirányzat-maradványát 14.698,5 M Ft-ban hagyták jóvá, 2001 augusztusában.
A jóváhagyás az Ámr. 66. § (1) bekezdésében foglalt határidőn túl, késedelmesen történt meg. E késedelem miatt a felügyeleti szerv sem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt határidőnek. Az intézmények és a fejezeti kezelésű előirányzat-maradványok jóváhagyása is késedelmesen történt meg.
Az Ámr. 66. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési szervet meg nem illető maradványt a jóváhagyást követő 30 napon belül kell befizetni, a költségvetést megillető befizetés jelentősen elhúzódik.
Az intézmények az előző időszakra vonatkozó előirányzat-maradvány befizetési kötelezettségüknek eleget tettek. A PM a felhasználható maradványát teljes mértékben előirányzatosította.
A maradványok a 2001. évi előirányzat-maradvány kimutatásokban jogcímenként elkülönültek.
A fejezet 2002. június 14-ig a 2001. évi előirányzat-maradványokat nem hagyta jóvá.
A fejezet mérleg szerinti eszközállománya 2001. december 31-ei állapot szerint 2001. január 1-hez képest 24,8% -kal nőtt. A vagyon változását a befektetett eszközök 18,3%-os és a forgóeszközök 45,4%-os növekedése okozta.
A fejezet egy letéti számlával rendelkezik, melyen a vizsgált időszakban forgalom nem volt.
A fejezet a 2000. évi zárszámadásának ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetésére jelentős előrelépést tettek, törekedtek a programokiratok tartalmi előírásainak és a határidőknek a betartására.
A financial audit módszerrel ellenőrzött PM Igazgatás beszámolója a PM Gazdálkodó Szervezet, mint önálló költségvetési szerv, valamint a PM Üzemeltetési Igazgatóság, mint részben önálló költségvetési szerv előirányzatait és teljesítéseit tartalmazta.
A jogszabályi környezet változásán túl módosult a PM szervezeti felépítése, amelyet 2000-ben hajtottak végre. Az Alapító Okirat és az SZMSZ módosítása a helyszíni ellenőrzés idején folyamatban volt. 2001. május 3-án készült el a hatályos jogszabályok szerinti Ügyrend. A számviteli törvény és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek könyvvezetési és beszámolási kötelezettségről szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint módosították a Számviteli Politika keretében kötelezően előírt szabályzatokat, kivéve az Eszközök és források értékelési szabályzatot, amely a jelen ellenőrzés idejéig sem készült el.
Az Igazgatási cím felügyeletét a fejezet vezetőjének jogaival és kötelezettségeivel rendelkező személy gyakorolta. Távollétében a Gazdálkodó Szervezet vezetője helyettesítette, aki helyettesi minőségében egyben felügyeleti és irányító szerepet is betöltött. Szabályozás hiányában ezt az összeférhetetlenséget úgy oldották meg, hogy a dokumentumot a GSZ vezetője mellett a közigazgatási államtitkár is aláírta. A helyettesítésre vonatkozó összeférhetetlenséget szabályozni szükséges.
A főkönyvi könyvelési rendszer nem integrált, az analitikus nyilvántartások a rendszertől függetlenül készültek el.
Az előirányzat-módosítások a kiemelt előirányzatokra vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfeleltek és azok dokumentáltsága elfogadható volt.
A családtámogatási ellátásokat a Pénzügyminisztérium - Pénzbeni ellátások számla, Családtámogatások - 10032000-00284794-00000000 számú számlájáról teljesítették. Az alkalmazott könyvelési technika következtében a 3311,88 M Ft helyett 461,02 M Ft forgalom került a PM könyvelésébe. A szabálytalan könyvelés eredménye, hogy a különbség 2.850,86 M Ft pénzforgalom nem került rögzítésre, amely ellentétes a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
15. § (3) bekezdés szerinti valódiság elvével. A beszámolóban szereplő mérleg tételek értékét nem befolyásolja a bankszámla forgalom hiánya.
Az intézményi beszámolók és az ÁHH adatai eltérést mutatnak. Az indoklásban nem voltak tételesen feltüntetve a különbségek okai, csupán utalás volt arra, hogy az előző éveket érintő függő, átfutó és kiegyenlítő kiadásoknál és bevételeknél keletkezett. A helyszíni vizsgálat végéig a módosítás teljes mértékben nem történt meg.
A 2000. évi előirányzat-maradvány jóváhagyása a felügyeleti szerv részéről késedelmesen 2001. szeptember 14-én a 225947/2001. számú ügyirat alapján történt.
A befizetési kötelezettségekről 2001. szeptember 25-ig kellett gondoskodni. A GSZ 2001. október 11-én egyenlítette ki a 0,45 M Ft értékű befizetési kötelezettségét.
A 2001. dec. 20-i karácsonyi fogadás címén elszámolt 0,775 M Ft reprezentációs kiadások után nem került befizetésre 0,341 M Ft SZJA és 0,085 M Ft Egészségügyi hozzájárulás. A helyszíni ellenőrzés alatt elkészült az önellenőrzés és átutalták az összegeket a 0,013 M Ft önellenőrzési pótlékkal együtt 2002. május 24-én.
A mérleg nem tartalmazott lényeges, hibás állításokat.
A személyi juttatások ellenőrzésénél megállapítható volt, hogy az elszámolásokat szabályosan végezték el. A megbízási szerződések vizsgálata során megállapítást nyert, hogy havi rendszerességgel 58 főnek fizettek megbízási díjat. Szabálytalan a havi rendszerességgel fizetett megbízási díjak fizetése, helyette munkaszerződést célszerű kötni a munkavállalóval.
A reprezentációs kiadásokból a vezetői reprezentációs keret felvételét szabálytalanul azonnal költségként - és nem előlegként - kezelték. Elszámolását számlával igazolták, a fel nem használt kerettel a költséget csökkentették. A választott könyvelési technika nem felelt meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15. § (3) bekezdés szerinti valódiság elvének.
A munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata 584,8 M Ft, módosított előirányzat 752,9 M Ft, a teljesítés 749,9 M Ft volt. A személyi juttatások után fizetendő járulékokon túl a bevallás tartalmazza a természetbeni juttatás után fizetendő járulékokat is.
Az ingatlan felújítás egyes tételeinél az aktiválás nem az üzembe helyezési időpontban történt. Az éves elszámolt értékcsökkenés 0,1 M Ft-tal volt kevesebb, mint a ténylegesen megállapított érték. A 2001. évben üzembe helyezett - 2002. évben kiegyenlített - felújítás értéke 7,2 M Ft volt, amelyet nem aktiváltak. A téves elszámolásból adódóan az ingatlanok és a tőkeváltozások értéke 7,1 M Ft-tal több volt, mint a mérlegben kimutatott érték. A helyesbítést az ellenőrzés befejezéséig végrehajtották.
Intézményi beruházási kiadások eredeti előirányzatát az ÁHH felállításához szükséges informatikai beruházásra biztosított összeggel - 24,4 M Ft-ról 503,4 M Ft-ra - növelték, amelyből tárgy évben 483,4 M Ft-ot teljesítettek. Az aktiválás az üzembe helyezés időpontjában megtörtént. Az ÁHH felállásával 2001. október 1-jén az eszközök értékét kivezették.
Központi beruházás 293 M Ft értékben valósult meg, fejezeti tartalékból. A beruházásokat szabályszerűen hajtották végre.
A működési bevételek vizsgálata során a tételek dokumentáltak voltak, szabálytalanságot nem tárt fel az ellenőrzés.
A PM Igazgatás költségvetési beszámolójának alapjául szolgáló bizonylatok, nyilvántartások, valamint a belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló - többször módosított --1991. évi XVIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása az Áht. 13/A. §, 24. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a Kvtv.-ben meghatározott jogcímen és rendeltetéssel valósult meg.
A programismertetők, részprogram engedélyokiratok, belső bizonylatok, feladatismertetők, feladatfinanszírozási engedélyokiratok, beruházási ismertetők, beruházási finanszírozási engedélyokiratok elkészültek.
A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának mértéke rendkívül alacsony volt. A módosított kiadási előirányzat-maradványa 68%, a módosított bevételi előirányzat fel nem használt része 52% volt.
A Fejezeti Költségvetési Osztály - melynek feladatkörébe tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése, felhasználása és elszámolása - rendelkezett költségvetési alapokmánnyal, ügyrenddel, számvitel politikával, munkaköri leírásokkal, de nem rendelkezett az Sztv. 14. § (5) bekezdésében előírt eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatával.
A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése a szakmai alátámasztottság tekintetében a követelményeknek esetenként nem felelt meg.
Például: a céltartalék az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztésére a 2064/2000. (III. 29.) Korm. határozatban előírt feladat végrehajtásához nem állt rendelkezésre tervezési adat.
A feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok teljesítésigazolására, kötelezettség vállalásra, utalványozásra jogosultak köre nem minden esetben volt szinkronban az FKO Ügyrendjével, a Feladatfinanszírozási engedélyokirattal, a programvezető által az ÁHH felé közölt jogkörökkel.
A teljesítésigazolási, kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörrel felruházottak köre nem volt teljesen összhangban pl. a Vámmodernizálás feladatok (Áht. azonosító 233 464), az ACQUIS adóadaptációja és az adórendszer harmonizációja (Áht. azonosító 228 268) programok esetében.
A PHARE programok esetében a szerződések idegen nyelven készültek, magyar nyelvű fordítás nem állt rendelkezésre.
Az előirányzat-átcsoportosítások során Ámr.-nek megfelelően, szakszerűen készítették el a belső bizonylatot, a betétlapokat, az értesítő leveleket.
A központi költségvetés általános tartalékát az előre nem látható, nem tervezhető eseményekre különítették el, melyből a fejezeti kezelésű előirányzatokból a 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat alapján részesültek. Az előterjesztések nem jelölték meg az előre nem tervezhetőség okait. A kiadási- és támogatási előirányzatot 2001-ben nem használták fel.
A megvásárolt tárgyi eszközök esetében a beruházási számláról az aktiválás a FKO-n tárgyi eszköz állományba vételi bizonylat alkalmazása nélkül történt, majd az eszköz könyvjóváírással, a 412. Tőkeváltozással szemben került átadásra az intézmények számára.
A 237 110 Áht. azonosító számú, TÁH ingatlanok tulajdonjogának megszerzése program keretén belül 3 db ingatlant és a hozzá tartozó 2 db földterületet vásároltak meg Heves, Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az adás-vételi szerződéseket a PM kötötte, az FKO beruházásként nyilvántartásba vette, aktiválta, az állományba vételi bizonylatot nem állította ki, majd térítésmentesen átadta a tárgyi eszközöket a megyei TÁH-ok részére. Állományba vételi bizonylatot csak az átvevőknél állítottak ki.
A Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet (TJKSZ) az 1999. március 31-én kelt módosítás alapján, mint teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, költségvetési előirányzataival önállóan rendelkezik, a gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi-gazdasági feladatokat az ÁHH-val kötött megállapodás szerint gyakorolja.
A kárrendezési célelőirányzatok nyilvántartását, könyvelését számítógépes támogatottság mellett végezték. A számítógépes programok a TJKSZ saját fejlesztésében készültek, melyek nyomtatott formában nem álltak rendelkezésre, a programok védettsége nem volt dokumentálva.
A kárrendezési célelőirányzatot kezelő TJKSZ többször módosított alapító okirattal rendelkezett.
Leltározási és selejtezési szabályzata 1999. január 1-jén lépett hatályba, aktualizálása elmaradt. A Szabályzat nem tartalmazta a kárrendezési célelőirányzatok szabályozását.
A Kvtv 47. §. (1) bekezdés 1) pontja alapján a Kárrendezési célelőirányzat a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai körébe tartozik, a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
A Kvtv. a kárrendezési célelőirányzaton 2001. évben bevételi előirányzatot nem tartalmazott.
A TJKSZ-nél a kárrendezés megtérülő, ún. regressz bevételei az államháztartás bevételét képezik, melyek nem kerülnek előírásra.
A Pénzügyminisztérium Pénzügyi és Gazdasági Főosztálya 15504/4/2001. szám alatt az Ámr. 109. §. (11) bekezdése alapján a központosított bevétel nemzetgazdasági számlára történő utalását rendelte el.
Az elő nem írt bevétel elengedésére is sor került, előírás hiányában az előirányzat csökkentése nélkül. A követelések elengedése nem jelent meg a főkönyvi könyvelésben. Az adósság törlésének feltételeit nem szabályozták a TJKSZ-nél.
A Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alapot az 1995. évi CXXI. törvény megszüntette, a feladatok ellátásával a TJKSZ-t bízta meg.
Az alap megszűnésekor a központi költségvetéssel szembeni 1,4 Mrd Ft, az ÁPV Rt-vel szembeni 1,7 Mrd Ft követelés, továbbá 815,5 M Ft értékpapír állomány "melyet az ÁKK kapott meg és a Kincstárnál őrzik és a fejezet mérlegében került kimutatásra..." jelenleg az 1091 szektor mérlegében szerepel, de valóságosan ott nem lelhető fel. Az ÁSZ jelentés javasolta a rendezést, amely az ellenőrzés befejezéséig nem történt meg.
Az FKO 2001. december 31-i fordulónappal a fejezeti kezelésű előirányzatok éves beszámolóját az Ámr. 11. § (1) bekezdésének megfelelő tartalommal elkészítette.
A mérlegsorok adatai a főkönyvi kivonat adattartalmával megegyeztek. A mérleg Eszközök és Források oldalai megegyeztek. A mérleget leltárral nem támasztották alá, ezáltal sérültek a teljesség és a valódiság számviteli alapelvek.
A feltárt hiányosságok - figyelemmel a lényegességi küszöbre - nem kérdőjelezik meg a beszámoló jelentés pénzforgalmi adatainak megbízhatóságát, de felhívják a figyelmet arra, hogy a minisztérium vezetésének a kockázatok csökkentése érdekében hatékony intézkedéseket kell tenni.
Aktualizálni szükséges a szabályzatokat, el kell készíteni a leltározási szabályzatot, és el kell végezni a leltározást. A TJKSZ számítógépes programjait hitelesíteni szükséges, a tartozások elengedésének feltételeit szabályozni kell, a megtérülő bevételek előírását biztosítani szükséges, a szerződések, számlák magyar nyelvű fordítását el kell készíteni.
Mindezek előrebocsátásával a PM fejezeti kezelésű előirányzatairól készült 2001. évi elemi beszámoló a pénzügyi helyzetről a vizsgálati szempontok figyelembevételével összességében a valóságnak megfelelő képet nyújtotta. A vagyoni adatok bizonylati alátámasztottsága nem volt kielégítő.
A központi költségvetés közvetlen kiadását és bevételét jelentő címek adatai nélkül a fejezet eredeti kiadási előirányzata 76.547,2 M Ft, a módosított előirányzata 117.458,4 M Ft volt, amit 100.592,4 M Ft-ra teljesítettek. A fejezet saját bevétele (a pénzforgalom nélküli bevételekkel) 24.818,8 M Ft-ra teljesült, amihez 3591,6 M Ft eredeti és 26.421,9 M Ft módosított előirányzat tartozott. A fejezet támogatási előirányzata az eredeti 66.685,6 M Ft-ról - a módosításokat követően - 84.766,5 M Ft-ra változott, amit 85.533,3 M Ft-ra teljesítettek.
A fejezet 2001. évi beszámolója, valamint az ÁHH adatai a módosított előirányzatok és a teljesítés esetében eltértek. Az eltérések kialakulásában külső (jogszabályi koherencia hiány, az intézményi és kincstári beszámolók elkészítési határnapjainak időbeli eltolódása, a kincstári körön kívül vezetett számlák, a házipénztári pénzkészlet úton lévő befizetése, az ÁHH felé elszámolatlan pénzforgalom nélküli tételek) és belső körülmények (a tévesen alkalmazott kincstári tranzakciós kódok, a zárlati átkönyvelések) egyaránt szerepet játszottak.
A 2001. évi költségvetési beszámoló összeállításához a felügyeleti szerv körlevelet adott ki az intézmények részére, ami összhangban állt a PM körirat előírásaival.
A felügyeleti szerv az Ámr. 149. § (3)-(5) bekezdéseiben előírt intézményi beszámoló számszaki felülvizsgálati kötelezettségének eleget tett. Az alaptevékenységi körbe tartozó intézményi feladatok szakmai teljesítésének értékelését elvégezték.
Vállalkozási tevékenységet a fejezet egyetlen intézményében folytattak. A fejezet közhasznú társaságokban, gazdasági társaságokban (közalapítványokban) lévő részesedése 2001-ben 495,9 M Ft-ról 3501,2 M Ft-ra emelkedett.
A legjelentősebb növekedés a Nemzeti Színház Rt.-ben (2220 M Ft) és a Gödöllői Király Kastély Kht.-ban (844 M Ft) következett be. A társaságok 2001. évi működésének tartalmi, gazdaságossági és jövedelmezőségi értékelése a helyszíni ellenőrzés lezárásakor folyamatban volt, részesedéseiből a fejezetnek 2001-ben nem származott jövedelme.
A minisztérium - az ellenőrzött időszakban hatályos - SZMSZ-ét 1999. májusában adta ki. A szabályzat főosztályi ügyrendkészítési kötelezettségre vonatkozó előírását -a minisztérium fennállása óta -nem teljesítették.
A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási keretszabályzatát a 2001. évre május hónapban módosították, amely megfelelt az Áht. 49. § o) pontjában előírt követelményeknek, és a fejezet szakmai sajátosságainak.
A felügyeleti szerv Számviteli politikát, továbbá valamennyi intézményében egységesen alkalmazandó Számlarendet 2001-ben adott ki. A kiadott gazdálkodási szabályzatok egy részét kiegészíteni, pontosítani szükséges.
A 2001. évi előirányzat-felhasználási tervet időarányos finanszírozási igények figyelembevételével készítették el. Az intézmények pénzellátásának ütemezését a 13. havi illetmény és a minimálbér, illetve járulékai rendezése miatt módosították első alkalommal. Az évközi likviditási gondok enyhítésére három intézménynél (Magyar Állami Operaház, Hagyományok Háza, Szabadtéri Néprajzi Múzeum) előirányzat-felhasználási keret előrehozására került sor.
A fejezet költségvetési törvényben jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzatát 39,4 Mrd Ft-tal (56%) emelték meg. A fejezet az előirányzat-módosításokról analitikus nyilvántartással rendelkezett.
Az intézmények működése során felmerülő, előre nem látható pénzügyi feszültségek enyhítésére, valamint az ismert, de pontosan nem számszerűsíthető többletköltségek fedezetére az NKÖM 1,1 Mrd Ft fejezeti tartalék előirányzattal rendelkezett. Az előirányzat 2001. évi felhasználási jogcímei között megtalálható volt több intézmény alap-, és szakfeladat ellátásához, intézményi jutalmazáshoz, a millenniumi filmprodukció támogatásához történt fedezetbiztosítás. Ezen kiadások egy része az éves költségvetés összeállításának időszakában tervezhető lett volna.
A fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítási jogkör gyakorlása során a pénzügyminiszter a NKÖM fejezet ingatlanfejlesztési fejezeti kezelésű előirányzatát 473,3 M Ft-tal megemelte.
A többletfejlesztési források rendelkezésre bocsátását egyházi és civil szervezetek kezdeményezték, amelyhez fedezetet a PM az Állami beruházási intervenció fejezeti kezelésű előirányzatból biztosított.
A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet 2 alkalommal részesült 3991,4 M Ft összegben, a fejezeti igény meghatározásának számszaki kimunkálása nem állt rendelkezésre.
Előfordult, hogy a fejezet létező kiadási jogcíme helyett (Millenniumi filmprodukciók támogatás) más előirányzati sorra (Nemzeti Örökség Program) kérte és kapta a kiadási és támogatási többletet. A Kormány -a Kvtv. címrendjéhez nem illeszthető döntésével - így lehetőséget teremtett arra, hogy a NKÖM könyvvezetésében és a 2001. évről összeállított beszámolójában a Millenniumi filmprodukció támogatása előirányzati sor teljesítéséről a számviteli törvénynek "a tartalom elsődlegessége a formával szemben" alapelvétől eltérve, ne a tényleges gazdasági tartalomnak megfelelően számoljanak be.
A központi költségvetés céltartalék előirányzatából az előző évek gyakorlatának megfelelően, a 2001-ben megvalósuló létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásainak részbeni, illetve teljes fedezetére - megfelelő felmérés alapján - a NKÖM fejezet 18 M Ft támogatási többletet igényelt és kapott.
A fejezet eredeti kiadási előirányzata - a jogosultságoknak megfelelően végrehajtott módosításokat (56,0%) követően - 117.458,4 M Ft-ra változott, a teljesítés 84,6% volt.
A fejezet 2001. évi kiadásainak közel egy-egy harmadát a személyi juttatások (10,8 Mrd Ft) és a dologi kiadások (10,9 Mrd Ft) tették ki.
A fejezet előző évi előirányzat-maradványát a pénzügyminiszter a beszámolóban kimutatott összegben hagyta jóvá, aminek több mint 10%-a (177,1 M Ft) a 2000. előtti évekről húzódott át. A NKÖM a 2001. évi kiadási és bevételi előirányzatát a Kormány 2203/2001. (VIII. 8.). határozatával összhangban 17,2 Mrd Ft-tal emelték meg, előírva a befizetési kötelezettséget is.
A fejezet a többletbevételt és az előző évi előirányzat-maradványt a tárgyévben az Áht. 93. § (2)-(3) bekezdései szerint, de csak részben használta fel. Ebben a pályázatos rendszerű, többévi megvalósítással tervezett feladatoknak volt meghatározó szerepe.
A fejezet által ellátandó feladatok esedékes pénzügyi fedezetének biztosításához megvalósítottak a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz tartozó jogcímcsoporton belüli, törvényi sorok közötti, illetve a fejezeti tartalék terhére előirányzat átcsoportosítást, átmeneti zárolást, amelyek az Áht. előírásaival összhangban voltak [12. § (6)-(9) bekezdései].
Egyes kiemelt előirányzatoknál (Országos Széchenyi Könyvtár, Magyar Nemzeti Filmarchívum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Néprajzi Múzeum) és kiadási előirányzat-csoportoknál egyaránt előfordult a módosított előirányzatot kis mértékben meghaladó teljesítés (NKÖM Hivatala, Kulturális Intézetek Igazgatósága).
Nem okozott ugyan módosítás nélküli előirányzat túllépést, de előfordult (2001. május 10.), hogy a fejezet megállapodásban olyan előirányzati sor terhére szándékozott később esedékes kifizetést teljesíteni (1020 M Ft), amelyen nem volt elegendő fedezete (10/2/10 előirányzati sor). Kezdeményezte a központi költségvetés általános tartaléka terhére az előirányzat megemelését, azonban a PM egyetértő levele csak másfél hónappal később érkezett meg. Az előirányzat biztosítása - a Nemzeti Örökség Program soron - 2001 augusztusában történt meg. Ekkor csoportosítottak át előirányzatot, rögzítették nyilvántartásban a kötelezettségvállalást és a NKÖM hivatalával új megállapodást kötöttek.
Kis összegű (80 ezer Ft-ot el nem érő) követelések elengedésére a fejezetnél nem került sor, kincstári vagyon koncesszióba adásából nem származott bevétel.
A NKÖM fejezeti kezelésű kiadási előirányzatát - döntően kormányzati hatáskörben - a költségvetési törvénnyel jóváhagyott összeghez viszonyítva 49,1%-kal emelték meg. A 23.401,1 M Ft-os növekményből 14.000,0 M Ft a Magyar Rádió Rt. és az MTV Rt. saját tőke egyes elemeinek megemelésére szolgált.
A fejezeti kezelésű előirányzatok közül az Új Nemzeti Színház építésére központi beruházási előirányzatként 490 M Ft fejlesztési lehetőséget biztosított a Kvtv., melyet a fejezet saját hatáskörben az előző évi maradvány összegével (456,1 M Ft) emelt meg.
A "Millenniumi filmprodukciók támogatása" előirányzat a felhasználás és az elszámolás módja tekintetében feladatfinanszírozási körbe tartozott, a 86/2001. (V. 30.) Korm. rendelettel azonban kivonták e körből.
A Millenniumi filmprodukciók támogatása jogcímen elszámolt költségvetési kiadás előirányzatának (3043,4 M Ft) kevesebb, mint egyharmada, mindössze 750,0 M Ft és a 203,6 M Ft előirányzat-maradvány jelenik meg a 10/2/10 címen. Kormányhatáskörben nem az érvényes címrendbe tartozóan biztosított többletforrás miatt a millenniumi filmek tényleges költségvetési támogatásának több mint kétharmada (2,1 Mrd Ft) a Nemzeti Örökség Program kiadásai között jelent meg.
A feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatoknál meghatározták a feladat kezdeti és a célállapotát, azonban az év(ek) folyamán többször módosították azt. A 2001. év végétől azonban sem a szerződött feltételként, sem a gyakorlat szintjén nem követelték meg újabb kifizetés előtt a korábbi összegekkel való elszámolást (Bánk Bán, Ének a Csodaszarvasról c. filmek).
A hatályos szerződések módosításaira szerződés felmondás helyett került sor annak ellenére, hogy az Áht. 13/A. § (2) bekezdése, a nem szociális ellátásként juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról való számadás elmulasztása esetére a további kifizetés felfüggesztésének kötelezettségét írja elő.
A szerződésmódosítással olyan Kft. elszámolási kötelezettségétől tekintett el a minisztérium, amely 400,0 M Ft támogatás célszerinti felhasználását a lejárt határidőt (2001. június 25.) követő féléven belül csak hiányosan igazolta. A NKÖM revizora az elszámolással kapcsolatban megállapította, hogy "A benyújtott 36 db szerződés közül egyetlen egy sem fogadható el, mivel azok a 1997. évi CXLV. tv. 43. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tesznek eleget. A vizsgált, csatolt számlák általam megjelölt - megjegyzésemmel ellátott - része nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167. § (3.) bekezdése előírásainak.".
A központi költségvetésnek 2001-ben 5074,9 M Ft kulturális járulék bevétele származott. A KSH osztályozása és besorolása szerint az egyéb áruhasználati és szolgáltatási adónak minősülő költségvetési bevételt önkéntes megállapítási és befizetési kötelezettség regisztrálása alapján az "APEH szedi be", és a NKÖM tartja nyilván (Ámr. 12/c melléklet). Az adóbevallások május 8-ai feldolgozottsága szerint, a közel 4 ezer adózó 2001. évi kötelezettsége 4989,5 M Ft volt. Az alapprogram finanszírozása 2001-től változott, bevételeit pályázati úton támogatásra használhatja.
A 2001-ben beérkezett pályázatokat mintegy kétharmad részben (62,0%) támogatták, az igényelt forrás 34,53%-ával. A pályázók között számottevő növekedés következett be a központi költségvetési szervek, azon belül a NKÖM irányítása alá tartozó intézmények támogatása tekintetében.
A pénzügyminiszter rendelkezése alatt álló, a "Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése" előirányzat az 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül állami tulajdonba került, és az 1991. évi XXXII. törvény hatálybalépésekor állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő beépített ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére szolgált. A 2001. évben 11 elszámolás történt, melyek pénzmozgásánál az 1/2001. utasítás előírását betartották. Az elszámolások helyességét a Költségvetési Főosztály munkatársa ellenőrizte, az eltéréseket szükség szerint javította.
A 2001. évi zárszámadási törvényjavaslat összeállításához megfogalmazott pénzügyminisztériumi követelményt a NKÖM fejezeti indokolása alapvetően teljesítette.
Két fejezeti kezelésű előirányzat (Millenniumi filmprodukciók támogatása és a Nemzeti Örökség Program) teljesítésének szöveges beszámolásánál sérültek a teljesség és a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvek.
A teljesítésről számot adó indokolás 914,4 M Ft-ról készült, miközben a "Hídember" című filmre 2001-ben összesen 1644,0 M Ft-ot, a "Bánk Bán" című filmre 2001-ben összesen 744,7 M Ft költségvetési forrást fizettek ki. A kifizetett számlák pénzügyi fedezetét nagyobb részben a Nemzeti Örökség Program előirányzata biztosította, aminek teljesítésére az indokolás nem tér ki.
A fejezet letéti számláján 2001. december 31-én egyenleg nem volt.
A 2000. évi zárszámadás ellenőrzése során feltárt hiányosságok felszámolására szükséges intézkedéseket a fejezet megtette.
A NKÖM Igazgatás 2001. évi financial audit ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy az előirányzatok felhasználása döntően a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt. Egyes eltérő tapasztalatainkat az alábbiakban foglaljuk össze:
Eltérést tapasztaltunk a kiemelt előirányzatok között, ahol dologi kiadásként felhalmozási kiadást számoltak el.
A szerződés késedelmes teljesítés esetére 20% késedelmi kamat fizetést vállaltak, mely magasabb a Ptk-ban rögzített vállalható mértéknél (11%), illetve a számlán feltüntetett kamat mérték nincs összhangban a szerződésben rögzítettel.
Két esetben szerződés szerinti előleget fizettek, amely ellentétes a 126/1996.
(VII. 24.) Korm. rend. 3. § (6) pontjával.
Felhalmozási forrás helyett dologi előirányzat terhére került kifizetésre a Pannonhalmi Bencés Apátság területén elhelyezett Szent István bronz szobor, mely a szerződés 4. pontja alapján az Apátság tulajdona. Utólagosan az előirányzat átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok között megtörtént, de a tulajdon - a szerződésben rögzítettek szerint - nincs rendezve.
Megbízási jogviszony esetén - amikor a szerződés szerinti megbízási díj minden költséget tartalmaz - a megbízott személy hivatali tevékenységével kapcsolatos mobiltelefon költségét az intézmény fizette.
Egy esetben - csupán megrendelésen alapuló - szerződés nélküli teljesítés történt az augusztusi Szent Korona szállítás rendezvénnyel kapcsolatban, mely nem elfogadható az összeg nagyságrendje, a tétel kiemelt jellege alapján sem.
Egy esetben találtunk nem megfelelő szerződést, mely utólagos szerződéskötéssel egy részben 2000. évi ígéret teljesítésének kifizetését eredményezte, mely így nem elfogadható.
A mintavételen felül a személyi juttatások közül tételes ellenőrzés alá vontuk a nem rendszeres és külső személyi juttatások, a jutalom kifizetések tételeit, valamint a reprezentációs kifizetéseket és a külföldi kiküldetések elszámolását.
A vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az átlagos statisztikai létszámon felül 2001-ben a megbízási és vállalkozási szerződéssel teljes évben foglalkoztatott munkatárs 79 fő volt. A teljes évre szóló szerződések - megbízási szerződés elnevezésükkel ellentétben - munkaviszony jellegű munkaszerződések, melyek munkavégzési kötelezettséget és ellenérték kifizetést írnak elő.
A külföldi kiküldetéseket - Együttműködési megállapodás alapján - több szervezeti egység közreműködésével bonyolították, ezért szükséges a Pénzkezelési Szabályzatban az ennek megfelelő gyakorlatot rögzíteni.
Az intézményi költségvetési beszámoló mérleg főösszege 10,8 Mrd Ft. A mérleg eszköz-forrás oldal egyezősége biztosított. A mérlegben az eszközök és források állománya a főkönyvi kivonat vonatkozó tételeivel és az analitikus nyilvántartás adataival - a rövid lejáratú kötelezettségek mérlegsor kivételével - megegyezik.
Rövid lejáratú kötelezettségek között nem került kimutatásra az MKB Rt-től 2001-ben felvett és december 31-ig ki nem fizetett 12.928 E Ft valuta ellenértéke. Mivel ezen összeg a mérleg főösszegének 1,1%-a és abszolút értékű nagyságrendje az eredetileg meghatározott lényegességi küszöbértéket nem haladja meg, a beszámoló elfogadását önmagában nem akadályozza.
Az intézményi mérleg D/1. induló tőke sorának összege 0. A fejezet 1998-évi alapításakor alapítói vagyont nem határozták meg. Az OM fejezettől az átadás elhúzódott, ezért az átadás tételeit a tőkeváltozásra könyvelték.
Az Igazgatás alcím beszámolója összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.
XXIV. IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM
A fejezet eredeti kiadási előirányzata 19.351,7 M Ft, amelynek a fedezete a törvény szerint 98%-ban költségvetési támogatás volt. A beszámolási időszakban végrehajtott előirányzat-módosítások következtében a kiadási előirányzat további 10.083,4 M Ft-tal növekedett. Az évközi előirányzat-módosítások kormányzati hatáskörben (4.699,9 M Ft), fejezeti hatáskörben (5.088,6 M Ft), intézményi hatáskörben (1.044,9 M Ft) történtek.
A 2001. évi költségvetés végrehajtása során az ISM szakmai feladatait a sportban, az ifjúságpolitikában illetve a kábítószer- fogyasztás visszaszorítása érdekében végzett munkák jellemezték.
A beszámolási időszakban a sportszakmai feladatok alapját a 2000. évi CXLV. sporttörvény által meghatározott intézményi és szakmai keretek határozták meg.
Az ifjúsági szakmai területen a határokon belüli, illetve kívüli pályázati rendszerű programok finanszírozása folytatódott.
A kábítószer visszaszorítása érdekében készített Nemzeti Stratégiai Program alapján a beszámolási időszakban elsődlegesen a megelőzés területén szükséges szakmai és tömegkommunikációs programok szervezése történt, valamint kutatások és egyéb vizsgálatok valósultak meg.
A 2254/2001. (IX. 12.) Korm határozat alapján realizált költségvetési támogatás többlete teremtette meg a magyar olimpiai mozgalom sportdiplomáciája támogatásának fedezetét, illetve a 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat szerint a fejezet támogatásból származó bevétele - a 2012-es nyári olimpiai játékok budapesti helyszínnel történő megrendezésének előkészítésével és a 2008. évi labdarúgó EB megrendezésével kapcsolatos feladtok, az Újpesti Torna Egylet által használt Megyeri úti stadion felújítása, a Sportági szakszövetségek működési kiadásainak támogatása, a Sportágfejlesztési programok támogatása, az olimpiai érmesek és fogyatékos sportolók elismerése, járadéka, MOB olimpiai feladatok támogatása miatt - növekedett.
Fejezet szinten a módosított kiadási előirányzat 94%-ban teljesült (27.596 M Ft), a kiemelt előirányzatokat nem lépték túl.
Az ISM Igazgatás cím 2001. évi költségvetési beszámolójának financial audit ellenőrzése keretében megállapítottuk, hogy az ISM Igazgatás beszámolója minden lényeges szempontból a beszámoló készítési elveknek megfelelően készült. A beszámoló áttekinthető formában, érthető módon és a hatályos jogszabályoknak megfelelően rendszerezett formában, az elemi költségvetéssel azonos szerkezetben tartalmazta az adatokat.
Az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályzatai a jogi szabályozással összhangban voltak, a fejezet kompetenciájába tartozó feladatokat teljes körűen tartalmazták.
Az intézmény 2001. évi engedélyezett létszáma 200 fő, mely létszám 186 főre teljesült. Az év során megbízási szerződéssel további 55 főt foglalkoztatattak. Ezen megbízási jogviszonyok szövegírásra, szakértői, titkársági, gépkocsivezetői, adminisztratív, kézbesítői munkákra vonatkoztak.
Az intézmény 2001. évi kiadási előirányzata 1178,3 E Ft volt, amely a kormányzati (47,4 E Ft), fejezeti (2149,2 E Ft), és intézményi hatáskörben (985,2 E Ft) végrehajtott előirányzat-módosítások következtében 4360,1 E Ft-ra emelkedett. A beszámolási évben a folyósított kiadások összege 4108,3 E Ft volt. Kiemelt előirányzatokat nem léptek túl.
A költségvetési beszámolóban valamennyi, a tárgy időszakra vonatkozó realizálódott bevétel és kiadás szerepelt; az előirányzatok módosítása és a teljesítés elszámolása megfelelt a hatályos jogszabályoknak, a pénzforgalmi kimutatás - valamint a vizsgálat alá vont tranzakciók nem tartalmaztak lényeges hibákat. A financial audit keretében kiemelten ellenőrzött előirányzatok - érzékeny tételek - a következők voltak:
A 2001. évben a kifizetett bérköltség zárszámadás szerinti értéke 343.846 E Ft volt, további 36 főnek 41.581 E Ft összegben megbízási díjat fizettek ki, mely a bérköltségnek 12,09%-a. A kifizetéseket a kijelölt vezető minden esetben igazolta.
Az ISM 2001. évben a személyi juttatások megtakarításából jutalmat nem fizetett.
A reprezentációval kapcsolatos kifizetéseket, illetve elszámolásokat az ISM 1999. november 1-jével hatályba lépett szabályzata, majd 2000. szeptember 11-ével beiktatott 23/B/2000. (IX. 11.) sz. utasítás szabályozta. A kifizetések a szabályzat alapján történtek.
A 2001. évben rendezvényekre, fogadásokra 71 alkalommal került sor, amelyekkel kapcsolatban felmerült kiadások összege 16.169 E Ft volt. A tárgykörbe tartozó költségeket a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletnek megfelelően külön-külön főkönyvi számlákra könyvelték.
A közúti gépjárművek igénybevételét és használatának rendjét a 16/B/2000. (V. 8.) sz. utasítás tartalmazta. A minisztérium tulajdonában 2001. évben 17 db gépjármű volt. Az év közbeni használatukról folyamatos nyilvántartást vezettek. A gépkocsik használata után a cégautó adót az intézmény befizette.
Az ISM Igazgatás 2001. évi költségvetése felhalmozási kiadásokra 25,2 M Ft felhalmozási célú keretet tartalmazott. Év közben - a szabályok betartása mellett - kormányzati, fejezeti és intézményi hatáskörű előirányzat-módosítással a beruházási források 959,3 M Ft-ra emelkedtek. A teljesítés 700,4 M Ft volt (73,01%) Az intézmény az előirányzat számláján rendelkezésre álló módosított előirányzatból 13,7 M Ft-ot fordított felújításra, intézményi beruházásokra 92,1 M Ft-ot, központi beruházásokra 501,2 M Ft-ot, míg az ÁFA fizetésre 107,1 M Ft összeget használt fel. A beérkezett bizonylatok ellenőrzése alapján megállapítható volt, hogy a kifizetések jogszerűek, a gazdasági események könyvelése a vonatkozó előírásokkal összhangban volt.
A 2001. évben keletkezett előirányzat-maradvány 220.150 E Ft volt, amelynek megállapítása szabályszerűen történt, kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősül.
Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés során egyedileg rögzítették, azokat a számviteli szabályoknak megfelelően értékelték.
A mérleg előző évi adatai 2000. évi beszámoló adataival, a tárgy évi mérlegsorok adatai a Főkönyvi kivonat II. vonatkozó adataival egyeztek meg. A mérlegsorok és a mérleg főösszeg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a leltárak, valamint a teljesítések alapbizonylatai biztosították.
Az intézmény mérleg főösszege (5610,39 E Ft) 2000. évhez viszonyítva 3588,3 M Ft-tal (277,46%) növekedett. A befektetett eszközök nettó értéke 3398,7 M Ft-tal emelkedett a beruházások, az eszköz átvételek, a részesedések növekménye, valamint az éves elszámolt értékcsökkenés következtében.
A befektetett eszközök mérleg tételeinek főkönyvi adatai megegyeztek a tételes analitikus nyilvántartásokkal.
Az immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásának helyességét alátámasztják a felvett mennyiségi leltárak, amelyek a leltározási utasítás és ütemterv alapján kerültek felvételre.
Az éves értékcsökkenés elszámolása alapján megfelelt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben előírtaknak.
A főkönyvi könyvelés adatait a gépi nyilvántartás által alkalmazott egyedi nyilvántartó kartonok kiállítása, vezetése támasztotta alá. A nyilvántartásokból egyértelműen megállapítható a tárgyi eszközök állománya mennyiségben és értékben, feltüntetve a beszerzés keltét, gyári számát tárolási helyét.
A 2001. évi mérleget alátámasztó fordulónapi vagyonleltár határidőre elkészült. Számszaki ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a zárszámadásban szereplő 3184 M Ft nettó eszközérték a főkönyvi és az analitikai adatokkal megegyezett.
A adott kölcsönök számlán a törlesztések összegeit a bank kivonata alapján könyvelték. A kölcsön tartozás állománya 24.748 E Ft, ami megegyezett a személyenkénti analitikus nyilvántartás adatával.
A dolgozók lakástámogatására szolgáló pénzeszközöket az intézmény elkülönítetten, az OTP-nél vezetett bankszámlán kezelte. Év közben az Intézmény szabályosan könyvelte a törlesztéseket, a kezelési költség terhelését, jutalék jóváírását.
A forgóeszközök az előző évhez viszonyítva szintén 189,6 M Ft-tal növekedtek, ezen belül az elszámolási számla záró értéke több mint 200 M Ft-tal volt több.
Az intézmény a beszerzett anyagokat (irodaszerek, nyomtatványok, üzemanyagok, egyéb készlet) a beszerzést követően azonnal kiadásként számolták el, majd év végén a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatban rögzítettek szerint leltározták. Az ISM Igazgatás fordulónapi készlet értéke 1315 E Ft volt, mely üzemanyagból és egyéb karbantartási anyagokból állt.
A vevői analitikus nyilvántartási adatai és a főkönyv egyeztetése megtörtént.
A pénzkészletek mérlegsorai a bankkivonatokkal egyeztek meg. A házi pénztár egyenleg nélkül zárt.
A szállítói kötelezettségek analitikus nyilvántartási adatai és a főkönyv egyeztetése megtörtént, a mérlegben kimutatott adatok a valóságnak megfeleltek.
Az ISM 16.440 M Ft fejezeti kezelésű előirányzata 22.428 M Ft-ra módosult, a teljesítés 20.226 M Ft volt.
Az előirányzat-maradvány 3262 M Ft volt, melyből 2715 M Ft minősül kötelezettségvállalással terhelt maradványnak.
Az előirányzat-módosítások a jogszabályi előírásoknak megfeleltek.
A fejezeti kezelésű előirányzatok célját meghatározták, a felhasználást szabályozták. A kialakított számviteli politika megfelelt az Sztv., valamint a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak. A számviteli politika keretében elkészített szabályzatok tartalmi előírásai kielégítették a beszámoló készítési követelményeket.
A központi beruházások előirányzatának felhasználásánál a közbeszerzési szabályokat betartották. A beruházásokat finanszírozó programismertetők, alapokmányok az előírt tartalmi és formai követelményeknek megfeleltek, azokat a Kincstár elfogadta. A mintavétellel kiválasztott tranzakciók esetében hibát nem találtunk.
Az ISM fejezeti kezelésű előirányzatai 2001. december 31-i zárszámadást, - melyben az eszközök és források egyező végösszege 4609,1 M Ft volt - a 2001. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokat, valamint a 2001. évre vonatkozó kiegészítő melléklet adatait a fejezet a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletekben foglaltak szerint állította össze.
Az Igazgatás cím, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolói összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is - érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámoló megfelelt a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözte.