SZALAI ANNAMÁRIA országgyûlési képviselõ

FIDESZ - Magyar Polgári Párt

Magyar Köztársaság Országgyûlése

Kossuth tér

1055

A hazai közmûvelõdésben dolgozó kulturális szakemberek alapképzésének minõsítésére, továbbképzésének mûködésére, fejlesztésére vonatkozó kérdéseire válaszolva az alábbiakról szeretném Önt tájékoztatni:

Az 1959-tõl egymásra épülõ, fõiskolai és egyetemi "népmûvelõ" szakképzést 1991-ben a Kormány megszüntette. Helyette - a kultúra közvetítésének új feladataihoz szükséges tudás és képességek kialakítására hangsúlyos tantervvel - az egyetemeken a "mûvelõdési és felnõttképzési menedzser", fõiskolákon a "mûvelõdésszervezõ" elnevezésû szakképzésrõl rendelkezett.

A Magyar Akkreditációs Bizottság - a 199/2000. (XI.29.) Korm. rendelet alapján - a felsõfokú közmûvelõdési szakemberképzés szakjainak követelményeit, a képzéssel foglalkozó intézményeket vizsgálta, minõsítette, a képzési alapkövetelményeket jóváhagyta.

A 129/2001. (VII.13.) Korm.rendelet - 2001-ben a szak elnevezését egységesítette -, okleveles, egyetemi szintû "mûvelõdésszervezõ", fõiskolai szintû "mûvelõdésszervezõ" szak elnevezésre változtatta.

A kredit-rendszerrel egymásra épülõ képzés követelményrendszere EU konform. Mindkét szinten felkészít a kultúra jelenségeinek interdiszciplináris tanulmányozására, a kultúraelsajátítás folyamatának, tartalmának értékelését, alakítását elõsegítõ ismeretek alkalmazására, a szervezés- és vezetés tennivalóira.

A közgazdasági, a jogi, a mûvelõdési marketing témakör, a nonprofit szervezetek, a kulturális vállalkozások szervezési követelményeinek ismerete, a településfejlesztés, a mûvészeti ágak, a testkultúra, a turisztika intézményi- és a stratégiai menedzsmentjéhez szükséges tudás a felnõttoktatásban és a szociokulturális animációban való részvételre készít fel, s alapot biztosít a kutatási és fejlesztési feladatokban való részvételre.

Minden közmûvelõdési szakképzéssel foglalkozó felsõfokú intézmény feladatának tekinti olyan szakirányok kínálatát, amelyek a vonzáskörzet kulturális életének fejlesztéséhez dinamizáló ösztönzést kínálhatnak. A felsõfokú intézmények autonómiája alapján az alapképzés mellett - választható szakirányként - tanulható: ifjúsági referens, népi hagyományõrzõ, nonprofit menedzser, andragógus, protokoll-referens, közösségfejlesztõ, szociokulturális animátor, rendezvény- és fesztiválszervezõ, tömegkommunikátor, gyermek - és szabadidõ szervezõ, idõs szabadidõ szervezõ, film- és video-kultúra szervezõ, idegenforgalmi és turisztikai, néprajzi, vizuális kultúra, stb. ismeret is. A közmûvelõdési intézményben, tevékenységben meghatározott idejû, ellenõrzött szakmai gyakorlat mindkét szinten követelmény.

2002-tõl a fõiskolai képzés 2, az egyetemi képzés 3 szigorlatából egy, a választott specializáció témakörét kéri számon. A záró vizsgához, a diplomához követelmény az informatikai és számítógépes kommunikáció-képesség és az egy illetve két középszintû nyelvvizsga is. A felsõoktatás közmûvelõdési szakemberképzõ tevékenységének fejlesztése a felsõoktatási intézmények autonómiájának körébe, minõségi ügyei az Oktatási Minisztérium és a Magyar Akkreditációs Bizottság felelõsségi és feladatkörébe tartoznak.

A helyi közmûvelõdési feladatellátásért felelõ önkormányzatok képviselõ-testületei rendeletben szabályozzák azokat a feladatokat, amelyek a település szellemi, közösségi értékeinek megóvása, fejlesztése érdekében szükségesnek tartanak. A közmûvelõdési szakemberek feladatait elsõsorban e rendeletek határozzák meg.

Szakfelügyeleti tapasztalataink szerint az önkormányzatok irányítják, elismerik a közmûvelõdési szakemberek tevékenységét.

Megítélésünk szerint a mûvelõdésszervezõk nemcsak a közmûvelõdés, hanem a kulturális élet különbözõ intézményeinek kultúraközvetítõ, szervezõ munkájában (színház, galéria, kulturális-, rendezvényturizmus, hazai és nemzetközi fesztiválszervezés, helyi kommunikáció, környezetvédelmi mozgalmak, mentálhigiénés szervezõ munka, stb.) jól helytállnak, piacképesek.

Örvendetes, hogy egyre több kulturális, környezetvédelmi, emberbaráti, kisebbségi, roma civil szervezet munkáját is õk fogják össze.

A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló - többször módosított - 1997. évi CXL. törvény 100. § w) pontjának felhatalmazása alapján alkotta meg, adta ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma " A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerérõl, követelményeirõl és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I.14.) NKÖM rendeletet (továbbiakban: R), amely a közép-és felsõfokú kulturális - köztük a közmûvelõdésben dolgozó - szakemberek 7 évente kötelezõ, 120 órás, akkreditációval minõsített szakmai továbbképzésérõl rendelkezik, annak rendszeres, évi, központi normatív támogatását biztosítja.

A szervezett továbbképzési kötelezettség a közép- és felsõfokú szakmai végzettséghez kötött munkakörben, - és az önkormányzatok közmûvelõdési feladatellátását közmûvelõdési megállapodás alapján ellátó egyesületek, alapítványok - teljes munkaidõben foglalkoztatott dolgozóira vonatkozik.

A R. a 120 órás továbbképzésben való részvételt és annak normatív támogatását a közmûvelõdési intézmény fenntartója által - a jogosult dolgozóval történt megállapodás alapján - elfogadott 7 éves továbbképzési tervhez köti.

A 2000-2001. között megkezdõdött, a R. által szabályozott, szervezett továbbképzés tapasztalatai az alábbiakban összegezhetõk.

A jogosultak az alábbi formák között választhattak, választhatnak:

1. Az NKÖM által megbízott testület által akkreditált, tanfolyam jellegû szakmai továbbképzésben való részvétel. Ilyen képzésbõl 142 program áll rendelkezésre, eddig 504-en éltek vele.
2. A szakképzési törvény Országos Képzési Jegyzékének szakképesítései közül, a kulturális területen hasznosítható szakképzettség megszerzése. Iskolarendszeren kívüli formában eddig 947-en szereztek képesítést, legtöbbet a számítástechnika területén.
3. Államilag elismert alap-, közép-, felsõfokú nyelvvizsgával záruló képzésben 538 fõ tanult.
4. Felsõfokú oktatási intézmény által folytatott, oklevél kiadásával záruló képzésben, szakirányú továbbképzésben 538-an tanultak /tanulnak.
5. Kulturális területen tudományos fokozat megszerzését 199-en választották.
6. Nemzetközi szerzõdés alapján szervezett szakirányú továbbképzésben 58-an vettek részt.

A képzésre jogosult, teljes munkakörben foglalkoztatott, közel 17.000 fõre tehetõ kulturális dolgozó (muzeológus, könyvtáros, levéltáros, közmûvelõdési, gazdasági, mûszaki szakember ) közül - a 2000-2007. közötti idõszak 7 éves képzési tervével arányosan - eddig összesen 2948 fõ kezdte meg tanulmányait, vagy tett eleget a minimum 120 órás továbbképzési kötelezettségének. E képzési formákban a 3331 közmûvelõdési intézményben foglalkoztatott, 6254 jogosult, létszámával arányosan vett részt.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a szervezett továbbképzésben való részvételt, a fenntartókon keresztül 2000-ben 170, 2001-ben és 2002-ben 180 millió Ft normatív hozzájárulással, a 157/2000. (IX.13.) Kormányrendelet alapján a mindenkori minimálbér 50 %-hoz igazított dokumentumvásárlást 2000-ben 123, 2001-ben 200, 2002-ben 250 millió Ft összeggel támogatta.

A kulturális minisztérium növelni kívánja a képzés normatív támogatását, az informatikai továbbképzésben résztvevõk arányát, 2006-tól tervezi a képzési kötelezettség és támogatás kiterjesztését a szakképesítéshez kötött munkakörben a legalább 4 órában foglalkoztatottakra is. Élni kíván a felnõttképzési törvény által nyújtott képzéstámogatási lehetõségekkel, szakmai ösztöndíjak és a korszerû közmûvelõdési formákról szóló képzések rendszerével kívánja elõsegíteni a kulturális szervezõ és közvetítõ munka hatékonyságát.

Budapest, 2002. szeptember 5.