AZ 1997. ÁPRILISTÓL 1998. MÁRCIUSIG TERJEDÕ IDÕSZAKRÓL

Az 1996. I. számú törvény (továbbiakban Médiatörvény) meghatározta a rádiózás és a televíziózás törvényi feltételeit Magyarországon és a közszolgálati mûsorszolgáltatók tulajdonosi intézményeként közalapítványokat hozott létre, melyek egyike a Hungária Televízió Közalapítvány. A törvény kötelezi a közalapítványokat, hogy tevékenységükrõl évenként számoljanak be az Országgyûlésnek. A Hungária Televízió Közalapítvány ezúttal másodszor tesz eleget kötelezettségének.

Az elõzõ, 1997-ben kelt beszámoló a törvény hatályba lépésétõl eltelt elsõ év meghatározó fontosságú eseményeire és tendenciáira terjedt ki. Ezt a beszámolót az Országgyûlés 1997. szeptemberében tárgyalta, majd elfogadta.

A második beszámoló alapját képezõ idõszakban a Közalapítvány és a Részvénytársaság jogszerûen mûködött. A Közalapítvány gondjaira bízott közszolgálati mûsorszolgáltató intézmény az Alapító Okiratban lefektetett elveknek megfelelõen végezte tevékenységét, dinamikusan bõvítette mûsoridejét, gazdagította mûsorkínálatát.

A beszámolás alapját képezõ idõszak alatt teljeskörûen kiépültek a Médiatörvény által létesíteni szándékozott szervezetek és kommunikációs pályák.

A HTVKA elnöksége mûködési ideje alatt másodszor változott meg a Kuratórium összetétele. A változás részben terjedt ki a határon túli magyarokat képviselõ kurátorokra, többségük megbízatása érvényben maradt. A megváltozott személyi összetételû Kuratórium és az Elnökség közötti kapcsolat a beszámolási idõszak alatt ha nem is zökkenõmentesen, de élt és mûködött. A Kuratórium elnöksége rendszeresen konzultált az Rt. elnökével, akit a részvénytársaságot érintõ ügyekben üléseire meghívott.

A Közalapítvány folyamatos kapcsolatot tartott az Országgyûlés illetékes bizottságaival, a Pénzügyminisztérium és más állami szervek képviselõivel, a másik két közalapítvánnyal. Létrejött és részben intézményesült a kapcsolat az Országos Rádió és Televízió Testülettel, folyamatos konzultációkra került sor a Testület tagjaival és szakapparátusának munkatársaival.

Javította és kiszámíthatóbbá tette a mûködési feltételeket a Médiatörvény módosítása, melynek következtében növekedett az üzembentartási díjak összegébõl a Duna Televízióra esõ hányad. Az üzembentartási díj valóságos összege azonban minden évben elmaradt a lehetségestõl, ez azonban akadályozza a Médiatörvény létrehozóinak azt a szándékát, hogy megvalósulhasson a közszolgálati mûsorszolgáltató intézmények biztonságos finanszírozása.

A beszámolás alapját képezõ idõszak Közalapítványunk szempontjából legfontosabb fejleménye, hogy az ORTT által országos kereskedelmi televíziós mûsorszolgáltatásra kiírt pályázatok 1997-ben sikeresen lezárultak és a magyar médiapiacon megjelent két országos földi sugárzású kereskedelmi televízió (TV 2, RTL Klub). Földi sugárzású maradt a Magyar Televízió 1-es csatornája, míg a második csatorna mûholdra került. Megkezdte mûködését a korlátozottan elérhetõ, de országos programot ambicionáló, kereskedelmi célzatú TV3 is.

Mivel a pályázati kiírás úgy szólt, hogy valamennyi kereskedelmi adónak közszolgálati mûsorokat is kell sugároznia, jelentõs verseny keletkezett, mely ma elsõsorban a hír- és tájékoztató mûsorok terén észlelhetõ. A Médiatörvény megvalósította azt a minden demokratikus országban érvényes célt, hogy szûnjön meg a hírszolgáltatás monopóliuma. Ma Magyarországon esetenként öt egymástól független, többször megismételt televíziós hírmûsorból tájékozódhat a nézõ, melyek egyikét a Duna Televízió Rt. szolgáltatja. Ugyanakkor a mûsorfigyelõ szolgálatok felmérései azt mutatják, hogy továbbra sem beszélhetünk kiegyensúlyozott tájékoztatásról.

A duális médiarendszer létrejötte hatalmas kihívás a közszolgálati mûsorszolgáltatóknak, melyek sorában a Duna Televízió Rt.-re az Alapító Okirat elõírásai miatt különleges feladatok hárulnak.

3.1. A közszolgálati mûsorszolgáltatás ellenõrzését lehetõvé tevõ feltételek kialakulása

A beszámolás alapját képezõ idõszakban a Duna Televízió - az országos közszolgálati mûsorszolgáltató intézmények közül másodikként - érvényes Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzatot /továbbiakban KMSZ/ alkotott. A szabályzat elõzetes szövegváltozatainak elkészülésérõl és annak az ORTT-hez való elküldésérõl az elõzõ évi beszámolóban már szót ejtettünk. Az ORTT az elküldött szövegváltozat módosítását igényelte.

Többszöri átdolgozás után, melyben a Kuratórium elnöksége kezdeményezõ szerepet töltött be, a Kuratórium 1997. januárjában egy ellenszavazattal elfogadta az Rt. elnöke által beterjesztett KMSZ-t. Az ORTT 1998. március 3-án 6/9 szavazati arányú támogatás és 1/9 arányú tartózkodás mellett a szabályzattal egyetértett. A szabályzat a Mûvelõdési Közlöny 1998/12-es számában jelenik meg, s ezzel egyidejûleg lép hatályba. Ezáltal teljesül a közszolgálati mûsorszolgáltató intézményekkel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, miszerint közszolgálati mûsorszolgáltatónak az az intézmény minõsül, amely rendelkezik az ORTT egyetértésével és a Közalapítvány kuratóriuma által jóváhagyott Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzattal.

A szabályzat érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatok összegzése, az esetleges módosítás a Kuratórium és az Rt. elnöke közös feladata lesz a jövõben. A módosító javaslatokat a szükségessé válás idõpontjában az Rt. elnöke a HTVKA kuratóriumának elnöksége révén terjeszti a HTVKA kuratóriuma elé a KMSZ szerint.

A Médiatörvény elõírásai alapján - az Elnökség álláspontja szerint késedelmesen - készül az Archiválási Szabályzat. A szabályzatot az Elnökség elsõ olvasatban tárgyalta és úgy ítélte meg: egyelõre nem alkalmas arra, hogy az ORTT-nek el lehessen küldeni egyetértésre illetve a Kuratórium elé lehessen terjeszteni jóváhagyásra.

A Részvénytársaság Szervezeti és Mûködési Szabályzata elkészült. Még várat magára a belsõ érdekvédelmi szervezetekkel történõ egyeztetés eredményeképpen elkészítendõ Kollektív Szerzõdés. Erre azért is szükség van, mivel az Rt. munkavállalói a Munka Törvénykönyve hatálya alá kerülnek.

Amennyiben a fent említett szabályozások elkészülnek, a Duna Televízióban megteremtõdnek azok a keretfeltételek, amelyek a Médiatörvényben elõírt közszolgálati feladatok minõségi elvégzéséhez elengedhetetlenek.

A Duna Televízió Rt. betartotta a Médiatörvényben elõírt reklámkorlátozást és a szponzorációs elõírásokat. Szintén eleget tett a gyártási eredetre vonatkozó mûsorarányok törvényben meghatározott elõírásainak.

A Duna Televízió mûsorszolgáltatásának erõssége a filmkínálat, melyre a minõség, az európai és magyar filmmûvészet méltó reprezentálása, az átgondolt ismétlési rend jellemzõ.

A beszámolás alapját képezõ idõszakban a közszolgálatiság érvényesülésének jellege és mértéke nehezen volt ellenõrizhetõ, mivel hiányzott a KMSZ. Ugyancsak hiányzott a rendszeres értékelést megalapozó monitoring rendszer, melynek kialakítása az ORTT-vel együttmûködésben a következõ idõszak egyik legfontosabb feladata.

Sem a részvénytársaságnak, sem a Közalapítványnak nincs saját monitoring szolgálata. Az ORTT által készített 1997. második félévi jelentéseket az Elnökség 1998. márciusában kapta kézhez.

Noha nem volt jóváhagyott KMSZ, a Médiatörvény közszolgálatiságra vonatkozó elõírásai ismertek voltak. A beszámolási idõszakban a Duna Televízió legtöbb mûsora megfelelt a Médiatörvény közszolgálatiságra vonatkozó elõírásainak és a közszolgálatiság általános követelményeinek. A Híradó viszont elmarasztalható, mivel a felmérések szerint a kormánypártok szereplése parlamenti mandátumaik számához képest is mennyiségileg nagyobb arányú volt. Különösen kirívó az aránytalanság a politikusok saját hangon való megszólalását vizsgálva.

A sporadikus mûsorfigyelés és a folyamatos testületi eszmecsere tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a Duna Televízió Rt. mûsorai összességükben nem voltak ellentétben a közszolgálatiság törvényben megadott kritériumaival. (Saját felmérésünk ugyanakkor a nõk alulreprezentáltságát dokumentálja.)

1998. márciusáig három szervezet nyújtott be panaszt a Duna Televízió mûsoraival kapcsolatosan az ORTT panaszbizottságához. Ezek közül a Panaszbizottság kettõt elutasított, egynek pedig helyet adott. Az utóbbi határozatban foglaltaknak a Duna Televízió Rt. eleget tett (ügyiratszám 22-1-227l/97.) Egy további panasz esetében a Duna Televízió Rt. válaszát a panasztevõ elfogadta és nem fordult az ORTT-hez. (Az arányokat jelzi, hogy 1997-ben összesen 222 bejelentés érkezett a Panaszbizottsághoz, s ezek közül mindössze 3 érintette a Duna Televízió Rt.-t.)

A mûsorstruktúrát megmerevíti a túlzásba vitt magazinszerkezet, hiányoznak a tényfeltáró dokumentummûsorok, változatlanul elégtelen a távoktatásban rejlõ lehetõségek kiaknázása. Ugyanakkor magas színvonalon mûködik az eredeti alkotások létrehozására alakított Duna Mûhely.

3.2. Az Alapító Okiratban foglalt célkitûzéseknek való megfelelés

Az Alapító Okirat a Duna Televízió Rt. kötelességévé teszi, hogy elsõsorban a határon túl élõ magyar közönséget lássa el közszolgálati mûsorokkal. A mûsorokban nagy arányú a romániai magyarok jelenléte, emiatt is fokozandó a szlovákiai, kárpát-ukrajnai és vajdasági magyar közösségeket foglalkoztató témákra fordított figyelem.

A romániai magyarok körében a Duna Televízió és a román tévé (RTV-1) a legnézettebb tévécsatorna. A Duna Televízió esetében az átlagosan magas nézettség egy igen nagy törzsközönségnek köszönhetõ, ugyanakkor a romániai magyarok közel egyharmada sosem nézi a Duna Televíziót. Döntõ többségük olyan területeken él, ahol a földi sugárzású magyarországi adók foghatók. A román nyelvû RTV1-es csatornát többnyire közepes gyakorisággal nézik a romániai magyarok, akik körében 16 % azok aránya, akik ezt a csatornát sosem nézik.

Azok körében, akik nézik a Duna Televízió programjait, nagyobb a nézõi figyelem intenzitása. A Duna Televíziót nézõk fele a mûsort napi rendszerességgel követi , míg az RTV1-et nézõknek csak egyharmada nézi ezt a csatornát naponta. A PROTV és az RTV magyar adásának átlagos nézettsége alacsonyabb, mint az elõzõ kettõ esetében, de teljesen más a két csatorna nézettségének megoszlása. A magyar adást egyenletesen megosztva többen nézik keveset, míg a román nyelvû kereskedelmi PROTV-t viszonylag szûk (fiatal) törzsközönség követi intenzív figyelemmel. Feltûnõ a Duna Televízió törzsközönségének elöregedése.

A nézettséget befolyásolja a földrajzi régió helye, ahol a nézõk élnek. A nézettség magas a Székelyföldön, és alacsony a magyar-román határ mentén.

Meg kell jegyezni, hogy a tévécsatornák nézettsége nem feltétlenül a tényleges preferenciákat tükrözi. Az alacsonyabb nézettség a technikai korlátoknak is lehet következménye.

Külön kiemelésre méltó, hogy a Duna Televízió fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencében élõ magyar anyanyelvû nézõk, valamint az Európa más részein élõ szórványmagyarság és az anyaország kapcsolatának ápolásában is. Ezen túlmenõen további fontos feladata e televíziónak - mint mûholdas csatornának is - a magyar külképviseleteken és más munkahelyeken dolgozó magyar állampolgárok folyamatos tájékoztatása.

3.3. Mûszaki, technikai fejlõdés

Jóllehet a Duna Televízió mûszaki tervezése kezdettõl a legkorszerûbb digitális technika követelményeinek való megfelelésen alapult, a kedvezõ lehetõségek teljes- körû kiaknázását megakadályozta az adáslebonyolító stúdió hiánya. Az adás közvetítõkocsiból folyt, mely jelentõs kockázati elemet vitt a mûsorkészítésbe és továbbításba. Az eredeti funkciójától kényszerûen eltérõ módon mûködtetett közvetítõ kocsi nem tette lehetõvé az élõ, mozgalmas közvetítéseket és szükségtelenül elmerevítette a mûsorstruktúrát.

Ez a kényszerhelyzet 1997 õszétõl kedvezõen megváltozott: jelentõs összegû beruházással létrejött az új, korszerû adáslebonyolító stúdió.

A határon túli eseményekrõl való tudósítások naprakészsége és minõségi javítása érdekében 10 stúdió korszerû kézi kamerát kapott. Az 1 %-os SZJA-rendelkezés rendszere lehetõvé tette egy adókamera megvásárlását.

További fejlesztések is elengedhetetlenül szükségesek, mint pl. a hír-, a szinkron- és a grafikai stúdió megépítése, üzembe állítása.

A beszámolás alapját képezõ idõszakban vált esedékessé a Duna Televízió programját sugárzó mûhold váltásának szükségessége. Felvetõdött 1997-ben - s ezt az ORTT érvekkel alátámasztva támogatta -, hogy a Duna Televízió mûsortovábbítása a Hot Bird III-ról történjék az MTV 2-ével együtt. Az Rt. menedzsmentje viszont úgy döntött, hogy a Duna Televízió mûsorszórása a Hot Bird IV. mûholdról történjék. (A Hot Bird IV. 1998. áprilisában megkezdte mûködését.) Az 1998-as év egyik feladata lesz az átállással kapcsolatos tapasztalatok kiértékelése, valamint a két magyar nyelvû mûholdas csatorna külön-külön való elhelyezkedésébõl fakadó esetleges konfliktusok elemzése, beleértve versenyhelyzetük, együttmûködésük vagy ellenérdekeltségük esélyeit is.

Az 1997-es esztendõben a mûszaki fejlõdés egyik legnagyobb eredményének tartjuk a Duna Televízió egyes mûsorainak Internetre tételét. Tartalmilag és formailag is ez a legszínvonalasabb, leghatékonyabb és legpiacképesebb "információs termék", amely önmagában is kihat az Rt. arculatának formálására. A Duna Televízió Rt. elsõként a magyar televíziózásban a szöveges információk mellett képben és hangban is felkerült az Internetre (real video-ra). Ezáltal olyan területeken is élõben veheti a magyarul értõ közönség a napi három órás program-válogatást, amelyek eddig mûholdas vételi lehetõség híján fehér foltként szerepeltek a Duna Televízió térképén. Fõként az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában élõ magyarok látják nagy hasznát az archívumként is mûködtethetõ reál videó programnak. Az Interneten való megjelenés lehetõséget ad arra is, hogy pontos visszajelzést kapjanak a szerkesztõk az információs igényrõl, a Híradó által kínált témakörök fogadtatásáról, az általános érdeklõdésrõl. Jelenleg a "látogatók" többsége (bár abszolút számuk ma még alacsony) Magyarországról, az USA-ból, Németországból, Hollandiából, Svédországból, Nagy-Britanniából jelentkezett. A környezõ országokból ma még kisebb a "látogatottság".

Az Internet által kínált lehetõségek kihasználására 1997-ben önálló szerkesztõséget hoztak létre az Rt.-nél. A szerkesztõség a PR irodán mûködik, szakképzett újságíró, számítógépes szakember vezetésével, viszonylag alacsony költségvetéssel. A kísérleti adások már jelezték, hogy az Internet ma még ugyan alacsony nézõszámot vonz, de fontos célcsoporthoz jut el.

A Duna Televízió Rt. vezetése felismerte, hogy a televíziós adások és az Internet összekapcsolása a jövõ interaktív médiaszolgáltatásainak irányába mutat.

3.4. A médiapiac kihívásai és a Duna Televízió

A beszámolás alapját képezõ idõszakban a Duna Televíziónak nem sikerült jelentõs mértékben növelni alacsony hazai nézettségét. A határon túli nézettségre vonatkozó felmérések azt mutatják, hogy a határok mentén a Duna Televízió nézettségét felülmúlja az MTV1 és a két földi sugárzású magyar kereskedelmi csatorna nézettsége. A Duna Televízió fölénye elsõsorban ott érvényesült, ahol nem volt versenytársa.

Ez a helyzet módosulhat és feltehetõen módosulni fog a jövõben. Bár az MTV2 nem ugyanarról a mûholdról sugározza adását, mint a Duna Televízió, a technikai feltételek lehetõvé teszik a határon túli nézõk számára a választást, akár kábelen, akár parabolaantennán keresztül érkezik hozzájuk a mûsor. Kiélezi a versenyt a nem magyar kereskedelmi mûsorszolgáltatás, melynek nem lebecsülendõ hatása már érzékelhetõ fiatalabb nézõk körében.

A Duna Televíziónak a Médiatörvény és az Alapító Okirat által meghatározott közszolgálati feladatai csak akkor teljesülhetnek maradéktalanul, ha a mûsorok nézettsége számottevõen javul. A beszámolás alapját képezõ idõszakban a Kuratórium elnöksége számos alkalommal foglalkozott a nézettség kedvezõtlen alakulásával, valamint a Duna Televízió PR tevékenységével, melynek jelentõs javítását tartotta szükségesnek.

A Duna Televízió osztozik a többi országos közszolgálati mûsorszolgáltató intézmény dilemmájában. A dilemma lényege, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltatók egyfelõl versenyben állnak a kereskedelmi mûsorszolgáltatókkal a közönség megnyeréséért, másfelõl törvényszabta feladataik ellátásának rovására nem tehetnek engedményeket a nagyobb közönségszám elérése érdekében. Ha viszont a közszolgálati mûsorok nem élvezik a széleskörû közönség figyelmét és csak szûk körbõl képesek nézõket toborozni, akkor a közszolgálati mûsorszolgáltatók jelenlegi kiterjedtsége válhat kérdésessé.

A Duna Televízió közszolgálati feladatainak teljesítéséhez nélkülözhetetlen egy stratégiai terv elkészítése. A stratégiai tervnek ki kell terjednie a közszolgálati mûsorszolgáltató intézmény optimális szervezeti feltételeinek alakulására, a költségérzékeny gazdálkodás kereteinek megteremtésére és biztosítására, a mûsorkészítõk továbbképzésére, a középszintû vezetõk vezetési kultúrájának fejlesztésére, a Magyarország euroatlanti csatlakozása révén gyorsuló ütemben kialakuló információs társadalmi környezet által támasztott kihívásokra való reagálásra.

A beszámolás alapját képezõ idõszakban a Kuratórium öt alkalommal, az Elnökség több mint 30 alkalommal ülésezett. A Közalapítvány Kuratóriuma és annak Elnöksége - élve a Közalapítvány kezelõjének felelõsségébõl adódó jogosítványokkal - a Médiatörvényben elõírt valamennyi feladatának eleget tett.

4.1. A Médiatörvényben meghatározott feladatok ellátása

a./ A Kuratórium tevékenysége

A Kuratóriumnak semmi nyomós oka nem volt és jelezés sem érkezett arra, hogy fellépjen a Részvénytársaság politikai függetlenségének védelmében. A politikai függetlenség biztosítását nagy mértékben elõsegítheti a Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat következetes érvényesítése. A gazdasági függetlenség kisebb részben a saját bevételektõl és a nézõi hozzájárulásoktól (SZJA 1 %), nagyobb részben a Médiatörvényben biztosított finanszírozási automatizmusok eredményeként keletkezõ források nagyságától függ. A gazdasági függetlenség területén nehezíti a helyzetet, hogy a legfontosabb bevételi forrás, az üzembentartási díj ingadozik és nehezen tervezhetõ. A részvénytársaság álláspontja szerint a Duna Televíziót kompenzáció illeti meg a Médiatörvény 84. §-a szerint, mivel az 1997-es bevétel nem érte el az 1995-ös bázisszámot. Ezt azonban a Pénzügyminisztérium indoklás nélkül elutasította.

A beszámolás alapját képezõ idõszakban a Kuratórium öt ülést tartott, ebbõl négy volt érvényes. (Az 1997. május 8-i rendkívüli közgyûlés határozatképtelennek bizonyult.) Az 1997. május 29-re ismételten összehívott ülésnek az volt a feladata, hogy megvitassa és jóváhagyja a Duna Televízió Rt. 1996. évi tevékenységérõl szóló beszámolót, a mérleg- és eredmény-kimutatást, meghallgassa a Felügyelõ Bizottság és a könyvvizsgáló véleményezését. A továbbiakban módosítani kívánta a Duna Televízió Rt. Alapító Okiratát és célul tûzte ki a Duna Televízió Rt. elnöke pályázatában foglalt célkitûzések éves megvalósításának értékelését. A Kuratórium a KMSZ tervezetének harmadik változatát is napirendre tûzte.

Közgyûléssé átalakulva a Kuratórium képviselõje a megadott felhatalmazással az elsõ napirendi elõterjesztést annak teljességében elfogadta. A Közgyûlés jóváhagyta a Duna Televízió Rt. Alapító Okiratának módosítását, melynek következtében új tevékenységi körök ellátására jogosult.

A Közgyûlés az 1997-es költségvetés megtárgyalását és elfogadását a következõ közgyûlésig elhalasztotta. Ugyancsak elhalasztotta a KMSZ-tevezet elõterjesztett harmadik változatának jóváhagyását, valamint az elnöki pályázatban foglaltak kiértékelését.

Az 1997. május 29-én felfüggesztett Közgyûlés folytatására 1997. július 4-én került sor. A napirendi pontok sorában szerepelt az 1997. évi üzleti, gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek, fõ összegeinek megvitatása és jóváhagyása.

Ugyancsak napirendre került az 1997-ben jelentõsen megnövelt éves mûsoridõ jóváhagyása. (Ez a kérdés értelmezési problémát vetett fel. Mûholdas mûsorszórás esetében kérdés, hogy a 24 órás sugárzási - adás - idõ azonos-e a tényleges mûsoridõvel.) Az ülés tárgyalni kívánta a Duna Televízió Rt. elnöke pályázatában foglalt célkitûzések éves megvalósításának értékelését, valamint a KMSZ tervezet harmadik változatát.

Név szerinti, 18 : 12 arányú szavazással a Kuratórium felhatalmazta megbízottját, hogy a Közgyûlésen fogadja el a menedzsment által elõterjesztett 1997. évi üzleti, gazdálkodási és pénzügyi terv elveit és fõ összegeit. (Ebben a kérdésben a Kuratórium elnöksége más álláspontot foglalt el, mint a Kuratórium többsége, vagyis a Kuratórium leszavazta az Elnökséget.) A meghatalmazott ugyancsak jóváhagyta a Duna Televízió Rt. 1997. évi adás- ill. mûsoridejét.

A Közgyûlés határozott továbbá arról is, hogy 1997 õszén az elsõ félév tényszámainak ismeretében Közgyûlést kell összehívni az elfogadott üzleti terv esetleges felülvizsgálatára.

A Kuratórium elfogadta, hogy a HTVKA forduljon elõterjesztéssel az Országgyûléshez. Az elõterjesztés kérelmet foglalt magában arra vonatkozólag, hogy az 1998-as költségvetési törvény a Duna Televízió Rt. részére 3.6 milliárd forint költségvetési támogatást folyósítson. A Közgyûlés úgy határozott, hogy a menedzsment által beterjesztett és az Elnökség által aggályosnak minõsített KMSZ-tervezetet változatlan formában véleményezés kikérése végett átküldi az ORTT-nek. A Duna Televízió Rt. elnöke pályázatában foglalt célkitûzések megvalósulását illetõen a Kuratórium úgy határozott, hogy elfogadja a HTVKA elnöksége által készített konszenzusos elõterjesztést, amely az Elnök tevékenységét a pályázatban foglalt célkitûzésekkel alapvetõen összhangban levõnek minõsítette.

A Kuratórium következõ ülésére 1997. október 31-én került sor. Az elõzõ ülésen hozott határozatnak megfelelõen felül kellett vizsgálni a Duna Televízió Rt. 1997. évi üzleti, gazdálkodási és pénzügyi tervét. A felülvizsgálat során kiderült, hogy az elfogadott tervvel szemben hangoztatott elnökségi kifogások megalapozottak voltak. Ennek következtében a pénzügyi, gazdálkodási és üzleti tervet a valóságos helyzetnek megfelelõen módosítani kellett.

A Kuratórium megvitatta a mûholdváltás gyakorlati problémáit, melyek abból adódnak, hogy a Duna Televízió 1998-ban az Eutelsat 2-F3 mûhold helyett a Hot Bird IV-rõl sugározza mûsorát. A menedzsment elzárkózott attól, hogy a mûholdváltás során a Duna Televízió a Hot Bird III. szolgáltatásait vegye igénybe, ami lehetõvé tette volna a két mûholdas magyar televíziós csatorna mûsorainak azonos mûholdról történõ sugárzását.

1998. január 30-án került sor a jelen beszámolónk alapját képezõ idõszakban a Médiatörvény elõírásainak megfelelõ gyakorisággal megrendezett utolsó kuratóriumi ülésre. A Kuratórium elfogadta az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöksége és a HTVKA Közalapítvány kuratóriumának elnöksége közös megállapodási javaslatát, amely szabályozza a két közszolgálati mûsorszolgáltató költségvetés által támogatott mûsorsugárzási idejének megosztását.

A Kuratórium megtárgyalta a Duna Televízió menedzsmentje által elõterjesztett 1998. évi üzleti, gazdálkodási és pénzügyi tervet, melyet közgyûlési elfogadásra javasolt.

Mivel az ORTT az 1997. május 29-én véleményezés céljából elküldött KMSZ-t egyetértésre alkalmatlanként átdolgozásra javasolta, a Kuratórium elnöksége kérte a menedzsmenttõl, hogy az Elnökség és az ORTT által egybehangzóan képviselt szempontok alapján egy alapvetõen új változat készüljön. A menedzsment a kérésnek eleget tett, és ennek eredményeképpen az 1998. január 30-i kuratóriumi ülésen egy újra alkotott KMSZ- tervezet került megvitatásra. Az Elnökség támogatását bíró KMSZ- tervezetet a Kuratórium kisebb kiegészítésekkel módosította, majd jóváhagyta. A jóváhagyott KMSZ-t a Kuratórium azzal a kéréssel küldte el az ORTT-nek, hogy a Testület értsen vele egyet. A KMSZ-ben szereplõ kulcsfontosságú definíciókra vonatkozóan a Kuratórium azt javasolta, hogy az ORTT készítsen egy valamennyi közmédium számára egységes értelmezést lehetõvé tevõ segédanyagot.

b./ Az Elnökség tevékenysége.

Az Elnökség törvény által meghatározott kizárólagos kötelezettségei sorába tartozik a közszolgálatiság érvényesülésének, a Részvénytársaság gazdálkodásának és az Rt. elnöke pályázatában foglalt célkitûzések megvalósításának folyamatos ellenõrzése. Az Elnökség feladata továbbá a Kuratórium éves értékelésének elõkészítése a közszolgálatiság és az elnöki pályázatban foglalt célkitûzések megvalósítása kapcsán. KMSZ hiányában a közszolgálatiság érvényesülésének folyamatos ellenõrzésére csak sporadikusan, testületi mûsorfigyelés és eszmecsere keretében kerülhetett sor.

A határon túli nézettség felmérésére az Elnökség megbízást adott a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem Szociológiai tanszékének. A tapasztalatok szerint - mint arra már korábban utaltunk - a Duna Televízió Rt. legtöbb mûsora nem adott okot a közszolgálatiság érvényesülésével kapcsolatos lényeges kifogásokra. A választási mûsorok tervének megismerése viszont felvetette azt a dilemmát, hogy a közszolgálatiság érvényesülésének folyamatos ellenõrzése kiterjedhet-e a mûsortervek ismerete alapján valószínûsíthetõ közszolgálatiságra is. A közérdeklõdés sérelmére utal, hogy a Duna Televízió Rt. - mint arra már szintén utaltunk - a felmérések szerint nem tudja növelni nézõinek számát, s a csatorna nézettségét a határon túli magyar nézõk körében is visszaesés fenyegeti.

Az Elnökség folyamatosan konzultált a Részvénytársaság elnökével és a konzultációk során mód és alkalom nyílott az elnöki pályázatban foglalt célkitûzések megvalósulásának folyamatos ellenõrzésére.

Az Elnökség felvette a kapcsolatot az ORTT monitoring ügyekkel foglalkozó bizottságával és célul tûzte ki, hogy a rendelkezésre álló illetve a megrendelt elemezéseken túl a jövõben jobban támaszkodik az Rt. és az ORTT monitoring szolgálata közötti koordináció révén várható következtetésekre. A következõ év feladata lesz a Médiatörvény és a KMSZ alapján kidolgozott, egységes kódolási szempontokra épülõ mûsorfolyam értékelési mechanizmus kialakítása.

A Kuratórium elnöksége folyamatosan ellenõrizte az Rt. gazdálkodását, ennek részeként negyedévenként az üzleti, pénzügyi terv alakulását, a reklám és szponzorációs bevételeket. Mint már utaltunk rá, a Kuratórium elfogadta, majd módosítani kényszerült az Rt. 1997-es üzleti, gazdálkodási és pénzügyi tervét. Az elfogadást megelõzõen az Elnökség többször megvitatta és fõ számaiban ellenezte a tervet, s e viták nem nélkülözték az Rt. elnökével való, olykor éles ütközéseket sem. Az 1998-as év üzleti, pénzügyi és gazdálkodási tervének megtárgyalása és elfogadása viszont - a tanulságokon okulva - zökkenõmentesebben zajlott, ami arra utal, hogy az Elnökség és az Rt. menedzsmentje közötti együttmûködés érdemben javítható.

Az Elnökség élt az Rt. hitelfelvételével kapcsolatos jóváhagyási jogkörével. A bankkölcsön a halaszthatatlan mûszaki beruházást szolgálta, az Rt. a hitelt kamataival visszafizette, illetve törlesztette.

Az Elnökség a feladatok könnyebb áttekintése és teljesítése érdekében tevékenységi területek szerint szakmai munkamegosztást alakított ki. Mint korábban, a beszámolás alapját képezõ idõszakban is az Elnökség különös gondot fordított a Kuratórium Magyarország határain kívül élõ tagjaival való kapcsolattartásra. A határokon kívül élõ kurátorok személyének részbeni változatlansága megkönnyítette a munka folyamatosságát, melynek része volt a rendszeres tájékoztatás és javaslatok kérése.

Az Elnökség úgy szervezte meg munkáját, hogy az év során összehívott kuratóriumi üléseken az Elnökség által már megtárgyalt és elõkészített tervezetek és javaslatok kerüljenek napirendre és ha lehetséges, a Kuratórium a napirendi ügyekrõl határozhasson. A Kuratórium civil szervezetek által delegált tagjainak évközbeni változása (s némely személyek motivációja) a koordinációs munkát néha megnehezítette.

4.2. A Közalapítvány kuratóriumának gazdálkodása

A Hungária Televízió Közalapítvány Alapító Okiratának 1. számú melléklete rendelkezik a Közalapítvány gazdálkodására vonatkozó szabályokról.

Ennek a 2. pontja a következõt írja elõ:

"2./ A Közalapítvány a mûködési költségeit az üzembentartási díjnak a Tv. szerint õt megilletõ hányadából illetve az Alapító által a Tv. 84 §-ának (3.) bekezdése alapján megállapított külön támogatásból fedezi. A mûködési elõirányzatból elért megtakarítást a Duna Televízió Részvénytársaság támogatására köteles fordítani /Tv. 60 § (4.) bek. és 84 § (3.) bek./"

A Hungária Televízió Közalapítvány a 1996-os év gyakorlatának megfelelõen 1997. évben is megfontoltan, takarékosan gazdálkodott. /Lásd: 1. és 2. számú melléklet./

4.3. Személyi változások

A Kuratórium elnöksége 1997-ben Kodolányi Gyula lemondásával átmenetileg 9 tagúra csökkent, majd Bába Iván megválasztásával kiegészült.

A Kuratórium magyarországi, társadalmi delegált tagjai kicserélõdtek, a határon túlról delegáltak személye részben változatlan maradt. Az évrõl évre történõ csere igen nagy nehézségeket jelent mind a Kuratórium és az Elnökség, mind a Kuratórium és az Rt. elnöke közötti kapcsolatok folyamatossá és érdemivé tételében. A Kuratórium a jelenlegi helyzet megváltoztatására - törvénymódosítási szándékkal - javaslatot dolgoz ki.

A Hungária Televízió Közalapítvány az 1997/98-as beszámolási idõszakban a Médiatörvény elõírásainak megfelelõen mûködött. A Duna Televízió Rt. mûszaki struktúrája jelentõsen fejlõdött, bõvült a mûsorszolgáltatás ideje és kínálata. Az üzembentartási díj Duna Televízióra esõ hányadának növelése stabilizálóan hatott a gazdálkodásra, bár továbbra is gondot jelent a forgótõke hiánya. Szükségesnek ítéljük az üzembentartási díj beszedési mechanizmusának hatékonyabbá tételét.

Idõszerûnek tartjuk a Médiatörvény megvalósulásából adódó tapasztalatok áttekintését, és a törvény módosításának szakmai konzultációk keretében történõ elõkészítését.

Az Elnökség meggyõzõdése, hogy a KMSZ hatályba lépésével a Duna Televízió mûsorszolgáltatásában érvényesülõ közszolgálatiság ellenõrzése nem rendezõdhet végérvényesen. Elõzmény nélküli, élõ szabályzatról van szó, melynek érvényesülését nap mint nap nyomon kell követni és a tapasztalatokat ki kell értékelni. A KMSZ érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatok áttekintése, valamint a Médiatörvény eredeti szellemének teljes megvalósulását akadályozó törvényi feltételek elégtelensége arra készteti a HTVKA kuratóriumának elnökségét, hogy 1998. õszén országos konferenciát rendezzen a két kérdéskör tudományos és empirikus feldolgozására.

Kritikával illethetõ, hogy a Duna Televízió Rt.-nek nincs elfogadott Archiválási Szabályzata.

Az Elnökség különös gondot kíván fordítani az MTV Rt. és a Duna Televízió Rt. közötti együttmûködés formáinak bõvítésére, melyek sorában eredményeként értékeljük a korábban már említett megállapodást. Elérendõ célnak tartjuk az MTV archívumában található mûsorok, filmek, tévéjátékok Duna Televízióban való újrafelhasználásának rendszeressé tételét, a közszolgálatiság közös és kölcsönös érdeke alapján.

A Duna Televíziónak az eddigieknél keményebb médiakörnyezeti feltételek között kell mûködnie sajátos közszolgálati céljai megvalósítása érdekében. Ennek segítésében látjuk a HTVKA jövendõ tevékenységének legfontosabb irányát.

Budapest, 1998. május 20.

A Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége nevében

1./ Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat

2. / Megállapodás a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumai között.

3./ A HTVKA 1997. évi gazdálkodási adatai forintban.

4./ A HTVKA 1997. évi mûködési ráfordításainak részletezése forintban.

5./ A Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma éves beszámolójának ellenõrzõ testületi véleményezése.

A Magyar Köztársaság Országgyûlésének
dr. Gál Zoltán elnök úr útján

Parlament

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény) 62. § (4) bekezdésének záró mondata alapján a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának az 1997. évrõl készített beszámolójával - mint a Kuratórium Ellenõrzõ Testülete (a továbbiakban: ET) - egyetértünk.

A beszámolót alábbi véleményünkkel terjesztjük az Országgyûlés elé.

1. Álláspontunk szerint a Kuratórium és annak Elnöksége 1997. évi tevékenysége

tekintetében megfelelt a médiatörvényben és a más jogszabályokban rögzített elõírásoknak.

Az elõzõ esztendõ tapasztalataihoz hasonlóan azok a ritka hiányosságok, amelyeket az ET a fenti körökben észlelt, nem tekinthetõk érdemieknek, és a jövõben kiküszöbölhetõk. Elõfordulásuk részint a jogszabályalkotásnak az 1997. évben sem felszámolt egyes anomáliáira vezethetõ vissza (közelebbrõl a médiatörvény, a társasági törvény, a számviteli és egyéb pénzügyi jogszabályok hézagaira és kollízióira). Másrészt pedig arra, hogy a Kuratórium körén kívül álló egyes szervek kellõ határidõre nem teljesítették törvényi, illetõleg belsõ szabályzatokban megfogalmazott kötelezettségeiket (e körben viszont a Kuratórium, valamint az Elnökség a vonatkozó szükséges jelzéseket a tárgyév során is minden alkalommal megtették).

Az 1996-os esztendõre vonatkozó korábbi észrevételeink harmadik, nagyságrendben legkisebb része a Kuratórium és annak Elnöksége saját mûködési körének adminisztrációs környezetét érintette. E körben tavaly kedvezõ változások következtek be. Az ún. bevezetõ évben szinte szükségszerûen elõforduló gyakorlati tapasztalatlanság megszûnését és az elnökségi titkárság stabil személyi összetételének kialakulását követõen az ügyviteli munka gördülékeny és zökkenõmentes. Mûszaki hátterét azonban, az elõzõ évben már felvetetteknek megfelelõen, bõvíteni és fejleszteni látjuk szükségesnek. (E kérdést alább még röviden érintjük).

2. A Kuratórium, az Elnökség és az ET már korábban gyorsan kialakult munkamegosztása és kapcsolati rendszere 1997-ben is változatlan módon, jó hatásfokkal mûködött.

Az ET valamennyi tagja állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet az elõbbi kettõ ülésein, így az ott folyó munkát közvetlenül (tehát nem csupán jegyzõkönyvek tanulmányozásával) nyomon követheti és nyomon is követi. Kifejtett álláspontjával a Kuratórium és az Elnökség döntéshozatalát is képes befolyásolni. A részvétel joga vonatkozik az egyébként zárt ülésekre is, amelyeken a titkárság munkatársai nem vesznek részt.

A közvetlen részvétel gyakorlatban is kihasznált lehetõsége biztosítja a folyamatos kapcsolattartást, és javarészt továbbra is nélkülözhetõvé teszi a házon belüli írásbeli szignalizációk alkalmazását.

A fentiek mellett az ET nem egy ízben alkotott - kifejezetten az Elnökség felkérésére - írásos vagy jegyzõkönyvbe foglalt szóbeli (alapvetõen gazdasági és jogi természetû) szakmai véleményt.

E körben - annak tágabb összefüggései miatt is, egyúttal figyelemmel a kuratóriumi beszámoló 4.1. a) alpontjának hetedik és tizedik bekezdéseire ("Név szerinti, 18:12 arányú...", illetve "A Kuratórium következõ ülésére...", 10. old.) - külön is kiemeljük az 1997. május 27.-én kelt, mellékelt állásfoglalásunkat "a Duna Televízió Rt. 1997. évi üzleti terveirõl kialakult vitáról".

Ezt volt az a pont, ahol az ET a maga szerény törvényes lehetõségei között törekedett arra, hogy a egyrészt a Kuratórium Elnöksége, másrészt a társaság menedzsmentje és a társadalmi kurátorok jelentõs része között kialakult nézetkülönbségek végül is a Duna Televízió közszolgálati mûködése hosszú távú fenntarthatóságának messzemenõ figyelembe vételével kerüljenek feloldásra.

3. Az ET ellenõrzési tevékenységének az Rt. gazdálkodási tevékenységéhez való közvetett kapcsolódását az elõzõ évben már kifejtettük.

Mint említettük, a médiatörvény direkt módon csak a közalapítványi kuratórium mûködése jogszerûségének ET általi ellenõrzését teszi lehetõvé (ideértve különösen a vagyonkezelést). Az Rt. gazdálkodási kérdéseinek közvetlen vizsgálatát viszont már, összhangban a társasági törvénnyel, a részvénytársaság Felügyelõ Bizottságára bízza, amely tapasztalatairól és indítványairól a Közalapítvány Kuratóriumának és annak Elnökségének számol be.

Az elsõ évben kialakított - a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban is rögzített - gyakorlat alapján azonban a Kuratórium folyamatosan tájékoztatja az Ellenõrzõ Testületet a Közalapítvány tulajdonosi jogainak gyakorlásáról és a Felügyelõ Bizottság e körben kifejtett tevékenységérõl, különös tekintettel a közvetlen tulajdonosi ellenõrzésre; teszi mindezt gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseinek megfelelõen. E tájékoztatása körében biztosítja a saját és a részvénytársaság irataiba való folyamatos betekintést, illetõleg - az ET igényére - indokolással szolgál állásfoglalásairól, határozatairól és más döntéseirõl vagy azok elmaradásáról.

Az ET a döntések vagy azok elmaradása tárgyában kialakított állásfoglalásairól haladéktalanul tájékoztatja a Kuratóriumot, illetõleg annak Elnökségét.

Az 1997. évben nem került sor annak a rendelkezésnek az alkalmazására, amely szerint "...amennyiben ezen állásfoglalásának a Kuratórium (vagy annak Elnöksége) részérõl történõ figyelmen kívül hagyása álláspontja szerint a tulajdonosi jogok jogszerû gyakorlását veszélyeztetheti, az ET a médiatörvényben meghatározottak szerint jár el." Az ET ugyanis valamennyi vitás esetben a Kuratórium Elnökségének álláspontjával értett egyet.

1. Az ET-nek a Kuratórium beszámolóját tételesen is kiegészítõ észrevételei az alábbiak.

2. Más keretek között részletesebb kifejtést is érdemlõ álláspontunk szerint az ET szükségesnek látná az ún. társadalmi kuratórium állandóbb összetételét. A kuratóriumi elnökség nagyfokú állandósága ugyanis láthatóan szemben áll a társadalmi kurátorok évrõl évre történõ cseréjével (bár e tekintetben - a határon túli magyar kurátorok személyének állandósága révén - a HTVKA Kuratóriuma két média- közalapítványi társánál még kedvezõbb helyzetben is van).

Mindkét letudott ciklusban ugyanis joggal jellemezhettük az elsõ teljes kuratóriumi ülést az "ismerkedés", a másodikat pedig a "betanulás" fórumaként. Csak az ezt követõ teljes kuratóriumi összejöveteleket lehetett a "célirányos és pragmatikus döntések" színtereinek nevezni.

Ez a nézet nem mond ellent a társadalmi kontrollra vonatkozó jogos igénynek. Valós társadalmi ellenõrzés azonban csak akkor létezhet, ha az "ellenõr" a tevékenységéhez szükséges információkkal és az azok megszerzéséhez és hatékony felhasználásához kellõ idõtartammal is rendelkezik. Mindez pedig az éves csere mellett nem valósulhat meg.

Több megbeszélésen is felvetõdött a közmédiumok társadalmi kurátorainak négy esztendõre való állandósítása, köztes megoldásként pedig az egy-egy közalapítvány melletti évenkénti (kétévenkénti), de csupán részleges rotálásuk. A jelenlegi elõírásoknál mindkét megoldás szerencsésebbnek tûnik. E kérdés újraszabályozása természetesen már a médiatörvény tételes rendezését is igényli.

3. Észrevételezi az ET, hogy - a Kuratórium Elnökségének nem egy esetben többszöri kérése ellenére - a menedzsment tárgyalásra szánt anyagai olyan rövid idõközben érkeztek az elnökséghez, hogy azokat a teljes kuratórium, éppen a rövidségre figyelemmel, csak jelentõs többlet-ráfordításokkal tudta felelõsséggel tanulmányozni. Emiatt nem egyszer a kurátorok álláspontja is nehezebben volt megfogalmazható.

E "gyakorlat" jövõbeni elkerülésének érdekében az ET szükségesnek tartja felhívni az érintettek figyelmét a folyamatos mûködés biztosításának fontosságára. Az a tény, hogy a médiatörvény a tulajdonosi kuratóriumnak a menedzsmenttel szemben a más gazdasági társaságoknál megszokotthoz képest jóval kevesebb jogosítványt biztosít, nem vezethet e helyzet kihasználásához, különösen nem a stratégiai és a napi döntéshozatal ellehetetlenüléséhez.

4. Az ET - az 1997 májusában megkezdett és júliusában befejezett közgyûlés tapasztalataira figyelemmel - idézi a joggyakorlatban meghonosodott alábbi elvet is:

"... a bírói gyakorlat elvárja, hogy a hirdetmény (t.i. a közgyûlés napirendjének hirdetménye - közbevetés tõlünk, ET) a közgyûlés napirendjét kellõ információt tartalmazó módon jelölje meg, így pl. egyéb címszóval megjelölt napirendi pont alatt lényeges döntések nem hozhatók vagy pl. az igazgatósági tagok személyében bekövetkezõ változások esetén nem elégséges, ha a hirdetményben napirendi pontként döntés személyi kérdésekben szerepel." (In A társasági törvény magyarázata, KJK, Budapest 1993. 518.)

A jövõben töretlenül tartjuk szükségesnek alkalmazni a leírtakat; mégpedig nemcsak a közgyûlések, hanem azon teljes körû kuratóriumi ülések esetén is, amelyek közgyûlési döntéseket készítenek elõ. A döntések elõkészítése és meghozatala körében ugyanis a médiatörvény és a társasági törvény rendelkezéseinek egyidejûleg kell érvényesülniük. Másrészt csak így kerülhetõk el a szokásos elõkészítés mechanizmusát megkerülõ ún. puccsszerû beterjesztések.

5. Az ET a Kuratórium és annak Elnöksége gazdálkodását példamutatónak, kiegyensúlyozottnak tartja, amely tény tükrözõdik a vonatkozó mérlegben is. Ezzel együtt rámutat arra, hogy az elnökségi titkárság adatkezelésének és -feldolgozásának terén (elsõsorban a számítógépi kiszolgálást illetõen), nem túl jelentõs tárgyi beruházás árán, még szükséges az elõrelépés.

Ugyanígy - a HTVKA sajátos feladataira tekintettel - több mint két esztendõ után már illenék megvalósítani azt a régi tervet is, amelynek keretében az elnökség teljes köre vagy több tagja ebbéli minõségében a helyszínen közvetlen tapasztalatcserét folytatna a Duna Televízió erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és õrvidéki közönségével.

Tisztelettel:

dr. Sándorfi György
az ET elnöke