Az MTV Közalapítvány Országgyûlési Beszámolói közül ez az elsõ, amely a beszámolási idõszakot tekintve igazodik az üzleti év kezdõ- és végpontjához. Jelen esetben tehát a Magyar Televízió Közalapítvány, illetve a kuratórium és az MTV Rt. 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységét öleli fel.

A tartalom kialakításakor igyekeztünk megõrizni a tavalyi beszámoló szerkezetét. Ez elõsegíti az adatok és értékelések áttekinthetõségét, illetve az elõzõ idõszak vonatkozó adatsoraival való összehasonlíthatóságot. A beszámoló számos táblázatot, grafikont és ábrát is tartalmaz, amelyek ugyancsak megkönnyítik a tájékozódást.

A mégoly alkalmas szerkesztési elvek érvényesítése sem formálhatja azonban kedvezõvé a Magyar Televízió Részvénytársaság 2000. évi mûködésérõl alkotható képet. Az intézmény tavaly is, miként megalapításától fogva minden esztendõben súlyos nehézségekkel küzdött. Közszolgálati feladatainak ellátása, sõt mûködésének puszta fönntartása szinte állandó válságmenedzselést igényelt, amely a mûsorszolgáltatás folyamatosságát biztosította ugyan, de a nemzeti közszolgálati televíziózás stabil, kiszámítható feltételeinek kialakítására képtelen volt.

Kuratóriumi tagok és delegáló társadalmi szervezetük (1) (A megbízatás kezdete: 1999. március 23.)

Kuratóriumi tagok és delegáló társadalmi szervezetük (2) (A megbízatás kezdete: 2000. március 30.)

Országgyûlési megválasztás hiányában 2000. február 28-tól a közalapítványnál ellenõrzõ testület nem mûködött,

az egyetlen megválasztott tag, (21/2000. OGY.Hat. 2000. 03. 24.) dr. Szalay Péter volt.

Titkárságvezetõ: Zay Andrea

Munkatársak:

Gazdasági szakértõ: dr. Pilli Gyula, majd 2000. március 1-tõl Gulya András,

Jogi szakértõ: dr. Gelenczei Csilla, majd 2000. március 1-tõl dr. Piller Ágnes,

Médiaszakértõ: dr. Grezsa Ferenc.

dr. Siklós Márta (Proxy Kft., 1037 Budapest, Bécsi út 85.)

A beszámolási idõszakban a kuratórium elnöksége összesen 40 ülést tartott, amelyen összesen 117 határozatot hozott.

1. A kuratórium elnöksége a közalapítvány általános mûködési keretében

• folyamatosan gazdálkodott a közalapítvány vagyonával,

• ellátta a közalapítvány, illetve a kuratórium mûködtetésével kapcsolatos feladatokat.

2. A kuratórium elnöksége a Magyar Televízió Részvénytársaság mûködésének körében

• folyamatosan elemezte és értékelte a Magyar Televízió Részvénytársaság gazdálkodását, ennek keretében és egyebek mellett:

- folyamatosan figyelemmel kísérte és értékelte a Magyar Televízió Részvénytársaság likviditási helyzetét,

- folyamatosan figyelemmel kísérte és értékelte a Magyar Televízió Részvénytársaság székházépítési programját,

- felszólította a Magyar Televízió Részvénytársaság vezetését, hogy 2000. szeptember 14-ig dolgozzon ki válságtervet a tõkevesztés megállítása érdekében, illetve haladéktalanul kezdje meg a szükséges intézkedések megtételét (78/2000.EH),

- felszólította a részvénytársaság vezetését, hogy folytasson le vizsgálatot, illetve 2000. október 12-ig készítsen gyorsjelentést a mûsorkészítéssel kapcsolatos kiadások alakulásáról (91/2000.EH),

- meghatározta az Országos Rádió és Televízió Testülettõl a közalapítvány számlájára koncessziós díjbevétel címen érkezett 780 millió forint felhasználásának irányelveit, illetve módját: likviditás kezelése, székházépítés pályáztatása (65/2000.EH, 79/2000.EH),

- az alaptõke megóvása, a tervezett hiány mérséklése érdekében felszólította a részvénytársaság vezetését a 2001. évi üzleti terv elõirányzatainak módosítására (113/2000.EH, 114/2000.EH),

- a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 66§ (2) bekezdésének "da" és "db" pontjai alapján elõzetes felhatalmazást, illetve jóváhagyást adott a Magyar Televízió elnökének, hogy

•  meghatározott feltételekkel - médiaértékesítési szerzõdést írjon alá az ARBO GmbH Multimédia Kereskedelmi Társasággal, melynek székhelye: D-80801 München, Kaiserstrasse 14., cégjegyzékszáma 92217 (4/2000.EH),

•  a szükséges kiegészítések megtétele után - szerzõdést kössön a Football Duó Kereskedelmi Kft.-vel, melynek székhelye: 1140 Budapest, Gyarmat u. 52. (7/2000.EH),

•  tárgyalásokat folytasson, illetve engedményezési szerzõdést kössön az Antenna Hungária Magyar Mûsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársasággal, melynek székhelye: 1119 Budapest, Petzvál J. u. 31-33. (8/2000.EH, 72/2000.EH, 101/2000.EH),

•  produkciós szerzõdéseket kössön a SZFÉRA TV Kulturális Szolgáltató Kft.-vel (38/2000.EH),

•  a Magyar Televízió Részvénytársaság likviditási hiányának fedezése érdekében újabb folyószámlahitel igénybevételére irányuló tárgyalásokat folytasson, illetve szerzõdéseket kössön az Országos Takarékpénztár Részvénytársasággal (54/2000.EH, 89/2000.EH, 96/2000.EH, 100/2000.EH),

•  a Magyar Televízió Részvénytársaság tervezett székházépítése kapcsán tárgyalásokat folytasson a Postabank Részvénytársasággal (55/2000.EH),

•  székháztervezési szerzõdésre irányuló tárgyalásokat folytasson, illetve szerzõdést kössön a Finta és Társai Stúdió Kft.-vel, székhelye: 1055 Budapest, Szent István körút 11. (69/2000.EH, 75/2000.EH),

•  a Magyar Labdarúgó Szövetség Hivatásos Labdarúgó Alszövetsége által szervezett NB I. bajnokság mérkõzéseinek közvetítése céljából jogosítási szerzõdést kössön a Profi Liga Kft.-vel (76/2000.EH),

•  ingatlanértékesítést elõkészítõ tárgyalásokat folytasson, illetve szerzõdést írjon alá (*) az ÁPV Rt.-vel a következõ ingatlanok eladásáról

•  kössön szerzõdést az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezettel, székhelye: 2500 Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky út 11. az Új Képújság Kft. 2,94%-os tulajdoni hányadának 200%-os árfolyamon történõ megvásárlásáról (93/2000.EH),

•  kössön szerzõdést az Új Képújság Kft. dolgozói üzletrész tulajdonosaival (képviselõ: dr. Szántó Tamásné) az Új Képújság Kft. 6,62%-os tulajdoni hányadának 200%-os árfolyamon történõ megvásárlásáról (94/2000.EH),

•  a Fortuna Kft. székhelye: 1027 Budapest, Ganz u. 16. közremûködésével szerzõdést kössön a Szerencsejáték Részvénytársasággal, székhelye: 1015 Budapest, Csalogány u. 30-32. (97/2000.EH),

A beszámolási idõszakban a kuratórium összesen 10 ülést tartott, melyeken összesen 44 határozatot hozott.

1. A kuratórium a közalapítvány általános mûködése keretében

• elfogadta a Magyar Televízió Közalapítvány 1999. évi mérlegét, szöveges beszámolóját és a vonatkozó könyvvizsgálói jelentést. (12/2000.KH)

• az 1999. április 30.-1999. december 31. közötti idõszakra vonatkozóan elfogadta a kuratórium országgyûlés részére készített beszámolóját. (23/2000.KH)

2. A kuratórium a Magyar Televízió Részvénytársaság mûködésének körében

• elfogadta a Magyar Televízió Részvénytársaság 2000. évi üzleti tervét és az éves gazdálkodás elveit. Egyúttal döntött arról, hogy az üzleti terv idõarányos teljesítését, illetve az esetleg szükséges módosításokat a közbensõ mérleg adatainak alapján 2000 júniusában megtárgyalja, (3/2000.KH)

• jóváhagyta a Magyar Televízió Részvénytársaság két programja 2000. évre tervezett adásidejét, (5/2000.KH)

• meghatározta az új, magyarországi gyártású, a mûsorszolgáltatásban felhasználásra kerülõ mozgóképes alkotásokra fordítható pénzösszegek nagyságát, (6/2000.KH)

• meghatározta az új, magyarországi gyártású, a mûsorszolgáltatásban felhasználásra kerülõ mozgóképes alkotásokra fordítható elõirányzatból a külsõ gyártású mûsorokra fordítható összeg nagyságát, (7/2000.KH)

• jóváhagyta a Magyar Televízió Részvénytársaság 1999. évi mérlegét és eredménykimutatását,

• elfogadta a Magyar Televízió Részvénytársaság független könyvvizsgálójának jelentését a Magyar Televízió Részvénytársaság 1999. évi mérlegének és eredménykimutatásának vizsgálatáról, (14/2000.KH)

• a gazdasági társaságokról szóló törvény 243.§. (1) "a" pontjára hivatkozással a Magyar Televízió Részvénytársaság alaptõkéjét 1,2 Mrd, azaz egymilliárd-kettõszázmillió forintra leszállította, egyúttal elrendelte a részvénytársaság alapító okiratának ennek folytán szükségessé vált egyidejû módosítását, (27/2000.KH)

• felkérte az Országos Rádió és Televízió Testületet, hogy kezdeményezze az Országgyûlés illetékes bizottságánál az üzembentartási díj összegének emelését, (25/2000.KH)

• átdolgozásra visszaadta, illetve nem fogadta el a Magyar Televízió Részvénytársaság 2000. évi üzleti tervének módosítását, (31/2000.KH., 32/2000.KH)

• Wighardt Marát a 2004. november 23-ig terjedõ idõszakra a Magyar Televízió Részvénytársaság Felügyelõ Bizottsága tagjának megválasztotta, (39/2000.KH)

• Dr. Kovátsits Lászlót a 2004. november 23-ig terjedõ idõszakra a Magyar Televízió Részvénytársaság Felügyelõ Bizottsága tagjának megválasztotta, (40/2000.KH)

• a 2004. november 23-ig terjedõ idõszakra vonatkozóan tudomásul vette Farkas László megválasztását a Magyar Televízió Részvénytársaság Felügyelõ Bizottsága tagjának, (41/2000.KH)

• tudomásul vette Such György alelnöki megbízatásának közös megegyezéssel történõ megszûnését, (42/2000.KH)

• Tudomásul vette Kiss T. Anna alelnöki megbízatásának közös megegyezéssel történõ megszûnését, (43/2000.KH)

• tudomásul vette Horváth Lóránt alelnöki megbízatásának megszûnését. (44/2000.KH)

A vonatkozó törvényi elõírások, illetve a bennük nevesített tulajdonosi, illetve társadalmi ellenõrzõ és felügyeleti testületek mellett a Magyar Televízió függetlenségének fontos biztosítéka az intézmény vezetésének stabilitása. A beszámolási idõszak szinte teljes egészében a részvénytársaságot lényegében változatlan személyi összetételû felsõ vezetés irányította, a függetlenség megóvásának ez a feltétele tehát folyamatosan adott volt.

Tartalmi szempontból a Magyar Televízió függetlensége egyrészt a mûsorfolyam, azon belül elsõsorban a hírszolgáltatás pártatlansága és kiegyensúlyozottsága, másrészt pedig a gazdasági-pénzügyi szuverenitás szempontjaiból értékelhetõ. A hírszolgáltatás pártatlan és kiegyensúlyozott mûködésének figyelemmel kísérése érdekében - folytatva az elõzõ években kialakult gyakorlatot a kuratórium elnöksége független szakértõ cégtõl ismét megrendelte a Magyar Televízió m1-es programja, valamint a Duna Televízió, a tv2 és az RTL Klub fõmûsoridõs híradóinak összehasonlító vizsgálatát. A kutató és elemzõ munka 2000. október, november és december hónapok egy-egy elõre meghatározott hetének (vasárnapok nélküli), összesen 18 napjára terjedt ki. Az összehasonlító vizsgálat legfontosabb megállapításai a következõk voltak.

Akárcsak megelõzõen, az m1 fõmûsoridõs híradói a vizsgált idõszakban is hosszabb idõtartamban, illetve több eseményrõl számoltak be, mint a többi programé. Mennyiségi szempontból tehát a leginkább informatív fõmûsoridõs hírmûsor az m1 híradója volt.

Fõmûsoridõs híradók idõtartama és híregységeinek száma
(MTV Kuratórium, 2000. október-november-december, 3 hét)

Témacsoportok megoszlása az m1 program fõmûsoridõs híradóiban
(MTV Kuratórium, 2000. október-november-december, 3 hét)

*1999. november, december és 2000. január 1-1 hete.

A vizsgálat idõszakát meghatározó olyan jelentõs témák ellenére, mint például az elhúzódó amerikai választás, a minisztercserékrõl felröppent hírek, a költségvetési vita stb., a fõbb tematikai arányok a korábbi idõszakhoz képest az m1 fõmûsoridõs híradóiban lényegében nem változtak, a szerkesztési koncepció tehát folyamatos maradt. A témastruktúra a vizsgált idõszakban végig kiegyensúlyozott volt, azt továbbra sem uralta el a kereskedelmi csatornákon immár megszokottnak minõsíthetõ "katasztrófa (baj) tematika".

A fõbb témacsoportok megoszlása a fõmûsoridõs híradókban
a híregységek száma alapján

(MTV Kuratórium 2000. október-november-december, 3 hét)

A fõbb témacsoportok megoszlása a fõmûsoridõs híradókban
a híregységekre fordított idõ alapján

Bár a Duna Televízió vonatkozó adataitól - érthetõ okokból - némileg elmaradt, mégis örvendetes változást jelentett a megelõzõ idõszakhoz képest, hogy az m1 fõmûsoridõs híradói a híregységek számát és a ráfordított idõt tekintve többet foglalkoztak a határon túli magyarság ügyeivel. Szintén kedvezõ irányú változás, hogy a megelõzõ, 1999. végi helyzethez képest az m1 nem hazai témát bemutató híregységeinek számát és a rájuk fordított idõt tekintve jelentõsen nõtt a szomszédos országok szerepe.

Fõmûsoridõs híradók határon túli magyarokról szóló híregységeinek száma
és idõaránya a hazai és a magyar vonatkozású hírekben

(MTV Kuratórium 2000. október-november-december, 3 hét)

(MTV Kuratórium, 2000. október-november-december, 3 hét)

Az m1 fõmûsoridõs híradói híregységeinek 17 százaléka a médiatörvény által külön is nevesített, kiemelt témákról szólt. (Például a tudományos életrõl, a kultúráról, az oktatásról, a mûvelõdésrõl, az egyházakról és hitéletrõl, a gyermekekrõl, a családokról, a hátrányos helyzetûekrõl, a fogyatékosokról, a nemzeti, etnikai kisebbségekrõl, a határon túli magyarokról, a testi és lelki egészségrõl, az életmódról, az emberi, kisebbségi jogokról.) Ez az arányszám meghaladja a kereskedelmi televíziók vonatkozó adatait, melyeknek híradóit a média hatóság egyébiránt ugyancsak közszolgálati jellegûnek tekinti.

*1999. november, december és 2000. január 1-1 hete.

(MTV Kuratórium 2000. október-november-december, 3 hét)
A médiatörvény által kiemelt témák aránya a teljes híranyagban

(MTV Kuratórium, 2000. október-november-december, 3 hét fõmûsoridõs híradójában)

*1999. november, december és 2000. január 1-1 hete.

(MTV Kuratórium 2000. október-november-december, 3 hét)

A túlzottan, illetve egyoldalúan negatív hírtematika immár bizonyítottan szorongáskeltõ hatásaira tekintettel értékelhetõ adat, hogy az m1 fõmûsoridõs híradóiban - szemben a kereskedelmi televíziók híradóival - az egyértelmûen pozitív, illetve negatív kicsengésûnek tekinthetõ híregységek aránya lényegesen kiegyenlítettebb.

(MTV Kuratórium 2000. október-november-december, 3 hét)

(MTV Kuratórium 2000. október-november-december, 3 hét)

Az m1 fõmûsoridõs híradóiban megszólaltatott szereplõk (és az interjúidõk) felét politikusok megszólalásai tették ki. Ez az arány a korábbinál és a többi híradókénál magasabb és azt jelzi, hogy az m1 vezetõ hírmûsora számos téma bemutatásánál elsõsorban a hivatásos politikusok véleményére támaszkodik. Bizonyos esetekben ez teljes mértékben indokolt, összességében azonban kívánatos, hogy az érdeklõdésre számot tartó események közlésekor az m1 híradóiban a jelenleginél hangsúlyosabban jelenjék meg a közigazgatás nem politikus szereplõinek, illetve általában a civil társadalom tagjainak a véleménye.

(MTV Kuratórium 2000. október-november-december, 3 hét)

(MTV Kuratórium 2000. október-november-december, 3 hét)

A vitatott témák bemutatását szolgáló híregységek döntõ többségében mindkét fél kifejthette álláspontját. Ez az adat mindenképpen a kiegyensúlyozottság jeleként értékelhetõ. Az e normától eltérõ néhány eset hátterében az állott, hogy valamelyik érdekelt fél nem kívánt élni a felkínált lehetõséggel, illetve a válaszadásra késõbbi idõpontban került sor.

Az m1 híradóiban a kormányzati és ellenzéki oldalra fordított interjúidõk aránya 69:31 százalék volt. (Az elõzõ évben 73:27, 1997-ben 72:28 volt a vonatkozó arány.) Ez az adat lényegében megegyezik a kuratórium által elvégeztetett korábbi vizsgálatokban kapottakkal, illetve az ORTT 2000 januári adataival.

(MTV Kuratórium 2000. október-november-december, 3 hét)

A kormányoldal túlsúlya valamennyi csatornán megjelent, a Duna Televíziónál 76:24, az RTL Klubnál 63:37, a tv2-nél 70:30 százalékos arányban. Mivel ezek az adatok egymáshoz nagyon hasonlóak, függetlenül attól, hogy mely szakértõ cég, mely kormányzati ciklusban, illetve mely csatorna programjánál végezte el a vizsgálatot, okkal feltételezhetõ, hogy - amint azt elõzõ beszámolónkban is leszögeztük - nem politikai szándékról, hanem inkább a magyar sajátosságokhoz igazodó szerkesztõi gyakorlatról van szó. Valószínûsíthetõ ugyanis az a beállítódás, hogy az adott témában a leginkább megfelelõ, leginkább hírértékû tájékoztatást különbözõ csatornák hírmûsorainak szerkesztõi elsõsorban az éppen legmagasabb "pozícióban" levõ (kormányzati) politikusoktól várják.

Kormánypártok és ellenzék szereplési aránya az m1 híradóiban a politikusokra fordított interjúidõk alapján
2000. 3. hete (Forrás: MTVKuratórium)

E feltételezést látszik alátámasztani az a tény is, hogy az m1 fõmûsoridõs híradóiban a kormányzati oldal megszólalásaiban a kormányzati, az ellenzéki oldalon pedig a képviselõi szerep-pozíció dominál. A pártok képviselete a kormányzati oldalon alig, az ellenzéki oldalon viszont erõteljesebben jelent meg.

(MTV Kuratórium 2000. október-november-december, 3 hét)

A parlamenti pártokhoz tartozó képviselõk szerepléseit tekintve az m1-en az elsõ helyen a Fidesz, a másodikon az MSZP, a harmadikon az FKGP, a negyediken az SZDSZ, az ötödiken-hatodikon pedig az MDF és a MIÉP politikusai szerepeltek. A Fidesz - mind az alkalmak, mind az idõ tekintetében - nagy fölénnyel vezeti a listát, melynek oka az, hogy az m1 híradóiban megszólaló Fidesz-politikusok többsége egyúttal kormánytag is.

(MTV Kuratórium 1999. november-2000. január és 2000. október-december, 3-3 hét)

(MTV Kuratórium 1999. november-2000. január és 2000. október-december, 3-3 hét)

Az m1 fõmûsoridõs híradóinak szerkezete, tartalma és értékstruktúrája a vizsgált idõszakban megfelelt a közszolgálatiság követelményeinek. Arányeltolódás egyedül a politikai mezõben volt kimutatható, mely részben a közszolgálatiság különleges tájékoztatási kötelezettségeivel, másrészt pedig a hazai szerkesztési hagyományokkal függhet össze. A hírszolgáltatás kiegyensúlyozottságát az is igazolja, hogy az m1 híreit nem kommentálták, a vitás kérdéseknél pedig mindkét érintett fél számára megszólalási lehetõséget biztosítottak. A kereskedelmi televíziók hírmûsoraival összehasonlítva szembeszökõ különbség, hogy az m1 és a másik közszolgálati csatorna, a Duna Televízió híradóinak témaszerkezete kiegyensúlyozottabb volt, azokban sokkal hangsúlyosabban jelentek meg a jellemzõen közszolgálati, a médiatörvény által is kiemelt témák. Másfelõl az m1 és a Duna Televízió híradóiban lényegesen kevesebb "katasztrófáról" (negatív szenzációról, botrányról, bajról) tudósítottak, mint a kereskedelmi csatornákon. A vonatkozó tudományos eredmények tükrében megállapítható, hogy a közszolgálati csatornák hírmûsorai e szempontból fontos mentálhigiénés küldetést is teljesítenek. Az adatok összessége azt mutatja, hogy az m1 fõmûsoridõs híradója majdnem minden vonatkozásban egy "köztes" helyzetet foglal el a Duna Televízió, másfelõl a kereskedelmi televíziók híradói között, az elõbbihez közelebbi pozícióban.

A Magyar Televízió Részvénytársaság függetlenségének gazdasági-pénzügyi összefüggésrendszerét illetõen megállapítható, hogy súlyos, olykor kritikus likviditási és tõkehelyzete miatt, mint média piaci szereplõ csupán erõsen korlátozott szuverenitással mûködhetett. A finanszírozás szempontjából a beszámolási idõszakban is folyamatosan függött a médiatörvény elõírásaitól és különbözõ szerzõdõ partnerei, nem utolsósorban a hirdetõk és a mûsorfolyam létrehozásában résztvevõ (!) külsõ gyártó cégek döntéseitõl. A gazdálkodási értelemben korlátozott szuverenitás keretei között a közalapítvány, illetve a részvénytársaság megfelelõ szervei, a kuratórium, a kuratóriumi elnökség, illetve (megbízatása megszûntéig) az ellenõrzõ testület és az rt. felügyelõbizottsága törvényi kötelezettségüknek megfelelõen folyamatosan óvták az intézmény függetlenségét, annak sérelmét megállapító határozatot e szervek a beszámolási idõszakban nem hoztak.

2.1. Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat

Már elõzõ Országgyûlési beszámolónkban nagy hangsúllyal utaltunk arra, hogy "a hatályos médiatörvény szerint az a mûsorszolgáltatás minõsül közszolgálatinak, amely Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat (KMSz) alapján mûködik. Ennek hiányában az MTV Rt. - a törvény betûje szerint - voltaképpen nem közszolgálati mûsorszolgáltató, illetve ebben az értelemben jelenleg is jogszabályellenesen mûködik. A kuratórium - hosszas késlekedést követõen - 1999 júliusában elfogadta a KMSz-t és azt ellenjegyzésre megküldte az ORTT-nek. Sajnos a testület a hozzá eljuttatott dokumentumot még nem ellenjegyezte, arról még nem foglalt állást." *

Idõközben az Országos Rádió és Televízió Testület 2000. november 27-én (945/2000. sz. hat.) kelt levelében arról értesítette a kuratóriumot, hogy a KMSz-t nem ellenjegyzi, annak átdolgozását tartja indokoltnak. Sajnos ez az értesítés nem tartalmaz irányelveket a benyújtott Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat szükségesnek minõsített átalakítására vonatkozóan. Mivel a benyújtott dokumentum szellemisége, az abban megfogalmazott alapértékek és a mûsorkészítéssel kapcsolatban megfogalmazott konkrét követelmények aligha eshetnek kifogás alá, a kuratórium elsõsorban az elvárások teljesülését figyelemmel kísérõ ellenõrzési rendszer további finomításában, részletezésében látja a megoldás útját. E sürgetõ feladat elvégzése azonban már kívül esik a jelen beszámolóban tárgyalt idõszakaszon. Az ORTT 2000. június 2-án kelt levelében (379/2000. sz. hat.) jelezte, hogy az MTV Kuratórium által a testületnek megküldött Archiválási Szabályzathoz nem adta egyetértését, arra hivatkozva, hogy a közszolgálati intézmények archiválási szabályzatait egységes irányelvek mentén kívánja megfogalmaztatni.

A kuratórium természetesen az ORTT mindkét elutasító levelét, illetve az abban foglaltakat tudomásul vette. Viszont érthetetlen számára, hogy ilyen nagy jelentõségû dokumentumokról, mint a KMSz és az Archiválási Szabályzat a testület miért csak hosszas, egy évet meghaladó idõ elteltével alakította ki álláspontját.

2.2. A mûsorszolgáltatás általános adatai

Az MTV az elmúlt évtizedben folyamatosan növelte mûsoridejét, ez a trend 2000-ben sem tört meg. Az 1999-ben elhatározottaknak megfelelõen az m2-es program mûsora folyamatossá vált, az m1 mûsorideje ugyancsak nõtt. Így 2000-ben az MTV összesen 10%-kal több, azaz 921 466 mûsorpercet sugárzott. Mennyiségi értelemben tehát mûsorkínálatát növelte, ilyen szempontból közönségét jobban kiszolgálta. A nagyobb mûsoridõ azonban - az anyagi korlátok miatt - nem jelentett egyúttal változatosabb mûsorkínálatot, mivel - az elõzõ évekhez hasonlóan - az ismétlési arány ugyancsak emelkedett.

* Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyûlése számára az MTV Közalapítvány Kuratóriumának tevékenységérõl.
1999. április 30.-1999. december 31. (J/3025)

A közönségarány alakulásának értékelését nehezíti olyan megbízható és ellenõrizhetõ nézettségi vizsgálatok hiánya, melyeknek kutatási szempontrendszere a közszolgálati televíziózás sajátosságaira is kiterjed. A vonatkozó adatokat (monopolisztikus jelleggel) 2000-ben is csupán egyetlen cég szolgáltatta folyamatosan, olyan módszertan alapján, amely messzemenõen a kereskedelmi televíziók és a hirdetõk elvárásrendszerére épült, illetve annak felelt meg. E problémával a kuratórium elnöksége több alkalommal is foglalkozott és felhívta az rt. vezetését alkalmasabb közönségvizsgálati lehetõségek fölkutatására, illetve kimunkálására.

A jelzett aggályok ellenére bizonyosnak tûnik, hogy az MTV programjainak nézettsége a beszámolási idõszakban is jelentõsen elmaradt a kereskedelmi csatornákétól. Az 1999-ben bekövetkezett jelentõs hanyatlás viszont megállt, ám e tény legfeljebb részsikerként könyvelhetõ el, hiszen az adatok alacsony szinten látszódtak stabilizálódni. Az év során két idõszakban mutatkozott érdemi emelkedés, a labdarúgó Európa-bajnokság és az Olimpia közvetítésekor. E két esemény nézettsége is csak a többi MTV-s mûsorhoz képest volt nagyobb, így ezek a viszonylag kedvezõ adatok csak tovább erõsítették a vizsgálatok hitelessége iránti bizalmatlanságot.

Összességében megállapítható, hogy az m1, mint nemzeti fõadó mért közönségaránya 10% körüli értéket mutat, az m2-é ettõl lényegesen elmarad, a két program együttesen pedig a 10-15% közötti sávban mozog. Némileg jobb a helyzet a fõmûsoridõben, mégpedig valószínûsíthetõen a híradó viszonylag nagyobb nézettsége miatt. Az is bizonyosnak tûnik, hogy az MTV programjainak közönsége jórészt az idõsebb korosztályokból kerül ki, a 18-49 évesek korcsoportjában a nézettség alacsonyabb, mint a teljes lakosság körében. Ez hirdetési szempontból kedvezõtlen, mivel a hirdetések célközönsége éppen e fiatalabb korosztály.

(Forrás: MTV Rt.)

(Forrás: MTV Rt.)

Csatornák közönségaránya 2000-ben - fõmûsoridõ (Forrás: MTV Rt.)

A 2000. évi nézettségi adatokból levonható az a következtetés, hogy az MTV még mindig nem tudott olyan mûsorfolyamot, illetve ezt népszerûsítõ kommunikációs stratégiát kialakítani, amely a kereskedelmi programoknál kétségkívül igényesebb és színvonalasabb mûsorait a jelenleginél sokkal szélesebb nézõi réteghez lenne képes eljuttatni. Elõzõ beszámolónkban az alacsony nézettség egyik lehetséges okaként az MTV nyilvánosságban megjelenõ "rossz hírét" tételeztük. Ahhoz az idõszakhoz képest 2000-ben sokkal kevesebb negatív hír jelent meg a sajtóban az intézményrõl, másfelõl viszont mintha fölerõsödött volna az iránta való érdektelenség. E feltételezett változás természetesen nem tekinthetõ optimálisnak. A kuratórium továbbra is érvényesnek tekinti az elõzõ beszámolóban tett megállapítást, hogy minden bizonnyal segítené az elfogadottságot, ha az MTV "nagyobb gondot fordítana nemzeti közszolgálati identitásának kimunkálására és megerõsítésére, továbbá ilyen identitásának tudatosabb és hitelesebb kifejezésére a belsõ és külsõ nyilvánosságban.* "

* Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyûlése számára az MTV Közalapítvány Kuratóriumának tevékenységérõl.
1999. április 30.-1999. december 31. (J/3025)

A mûsorok származási helyét tekintve a két program teljes mûsorfolyamában nõtt a hazai (+6%) és csökkent a reklám (-47%), az európai (-17%) és az Európán kívüli (-8%) mûsorok idõaránya. A különösen jelentõs fõmûsoridõben 1999-hez viszonyítva még inkább emelkedett a hazai (+12%) és még inkább csökkent az Európán kívüli (-54%) mûsorok idõaránya. Ebben az idõsávban az európai eredetû mûsorok aránya lényegében változatlan maradt (+1%). A mûsorok eredetét illetõ változások 2000-ben általában, a fõmûsoridõben pedig kifejezettebben is a mûsorszolgáltatás nemzeti jellegének erõsödését jelezték, de a mûsorok jobb minõségére önmagukban még természetesen nem nyújthattak biztosítékot.

Az összes mûsor forrás szerinti megoszlásában 1999-hez képest némileg nõtt a saját gyártású produkciók idõaránya (+4%), ezen belül jelentõsebben emelkedett a külsõ cég által gyártott új (+55%), illetve kisebb mértékben csökkent a belsõ gyártású új mûsoroké (-11%). A saját gyártású új mûsorok idõaránya a fõmûsoridõben még inkább emelkedett (+9%), ezen belül pedig elsõsorban a külsõ cég által gyártott új produkcióké nõtt meg (+52%). A külsõ cég által gyártott új mûsorok ideje az összes saját gyártású új mûsorperc 20%-át tette ki, a fõmûsoridõben ez az arány már 54% volt. Tehát az MTV fõmûsoridõben sugárzott összes új, saját gyártású mûsorpercének nagyobb hányadát külsõ cég gyártotta, minden bizonnyal az intézmény vezetése elsõsorban e produkcióktól várta a nézettségi adatok javulását. Mivel a fõmûsoridõ legtöbb belsõ gyártású mûsorának, például a hírmûsoroknak a költsége tervezhetõbb és jobbára változatlan, a mûsorkészítésre elõirányzott ráfordítások jelentõs túllépése a jelzett arányváltozásokkal is összefügghetett.

(reklám nélkül)

Az 1999 szeptemberében megújított mûsorrend 2000-ben több alkalommal is változott, jóllehet annak kockázataira a kuratóriumi elnökség még a tervezés szakaszában fölhívta a menedzsment figyelmét. Hiszen ismert szakmai tapasztalat, hogy a nézõ "konzervatív", nehezen változtatja televíziózási szokásait, továbbá az új mûsorszerkezet általában - legalább is átmenetileg - többletköltséggel jár. A mûsorkészítés költségeinek megugrása, illetve a nézettségi mutatók stagnálása egyaránt visszaigazolták a megfogalmazott aggályokat.

Igen örvendetes fejlemény volt viszont a médiatörvény 2.§. 19. pontja által "különösen" közszolgálatinak minõsülõ mûsorok arányának jelentõs növekedése a mûsorfolyam egészében. Mivel az m2 mûsorainak kétharmada már 1999-ben is e körbe tartozott, a kedvezõ folyamat jórészt az m1 program ilyen irányú változásának köszönhetõ. Az adatokból úgy tûnik, hogy az MTV vezetése megszívlelte a kuratórium elõzõ beszámolóban is megfogalmazott kritikáját, miszerint komoly probléma, hogy 1999-ben a teljes lefedettséget nyújtó m1 program mûsorainak alig több mint fele volt a törvény alapján "különösen" közszolgálatinak minõsíthetõ, az e tekintetben sokkal jobb, illetve elvárható arányt (67,8%) pedig a lakosság csupán 40%-a által fogható m2 programja mutatta. Az m1-es program közszolgálati jellegének erõsödése a beszámolási idõszak - sajnos nem sok - kedvezõ folyamatának egyike.

A két program teljes mûsorfolyamának tematikai arányai 2000-ben három mûsorkategóriában változtak jelentõsebben. Az úgynevezett nem zenés fikciós (film, dráma, irodalmi) mûsorok aránya 30%-kal csökkent, a sportmûsoroké több mint 100%-kal nõtt, a reklámok idõaránya pedig a felére esett vissza. (Utóbbi adat a közszolgálatiság szempontjából feltétlenül kedvezõ, viszont elmaradt kereskedelmi bevételeket is jelez.)

A leginkább nézett fõmûsoridõben is jelentõsebben csökkent a nem zenés fikciós (-40%) és jelentõsebben nõtt a sport (+56%), továbbá a mûvészeti, tudományos és kulturális (+37%), illetve a politikai, gazdasági (+30%) mûsorok aránya. Noha a teljes mûsoridõt tekintve a mûvészeti, tudományos és kulturális mûsorok idõaránya némileg csökkent, biztató jel, hogy 2000-ben e mûsortípus súlya az m2 fõmûsoridejében 30%-kal nõtt. Visszautalva a kuratórium elõzõ beszámolójára, ismét megállapítható, hogy az elmúlt évben az m1 program fõmûsoridõben egyetlen perc oktatási mûsort sem sugárzott, de e mûsortípus ebben az idõsávban az m2-n legalább nyomokban már megjelent. (Egész évre vonatkoztatva 383 percben.)

A tematikai arányok alakulásáról összességében állítható, hogy a 2000-ben tapasztalt változások már az 1999 õszén bevezetett új mûsorrendben is megjelentek, tehát a beszámolási idõszakban az MTV mûsorpolitikája e szempontból következetes volt. A két program teljes mûsorfolyamában a nem zenés fikciós, az információs, a sport, hír- és a mûvészeti - tudományos - kulturális mûsorok a meghatározók. E mûsortípusok adják az összes mûsorperc közel 75%-át. Ezek a mûsorok (az információs kivételével) a fõmûsoridõt is uralják. A két program összehasonlítása azt mutatja, hogy 2000-ben az m2 megõrizte kulturális arculatát, az m1 mûsora pedig határozottan közszolgálatibbá vált, azon belül elsõsorban tájékoztatást és a korábbinál talán igényesebb szórakoztatást kínál. A kuratórium szinte valamennyi elõzõ Országgyûlési beszámolója tartalmazott olyan minõsítést, hogy az MTV mûsorfolyama közszolgálati feladatokat is betöltõ kvázi kereskedelmi program. A 2000. év mûsorfolyamának tükrében úgy tûnik, hogy az m1 arculata és tematikája immár kevésbé viselte magán a kereskedelmi televíziók vonásait, az m2-nek pedig sikerült megõriznie markáns közszolgálati jellegét.

A médiatörvény vonatkozó elõírásainak többsége a beszámolási idõszakban teljesült. A teljes mûsoridõben meghatározó (és növekvõ) volt a közszolgálati mûsorok aránya. Ez a kötelezettség a fõmûsoridõben, illetve a fõmûsoridõ hírszolgáltatásra fordított idõmennyiségével kapcsolatban is többszörös mértékben teljesült. Továbbá az MTV az elõírtnál sokkal több hazai gyártású mûsort sugárzott.

Az általános mûsorszerkezeti követelmények közül az m2-n, illetve a teljes mûsorfolyamban sem teljesült az a kötelezettség, hogy a mûsoridõ legalább 15%-a hazai, külsõ vállalkozónál készüljön. (Noha ez az arány 1999-hez képest mindkét programon jelentõsen nõtt.)

A közszolgálati mûsorszolgáltatással kapcsolatos külön követelmények

A beszámolási idõszakban mindkét program jelentõsen túlteljesítette a hazaiakat is magába foglaló európai eredetû mûsorok idõarányára vonatkozó elõírást. A filmmûsorokon belül a magyar, illetve az új, nem az MTV vagy a Duna Tv által gyártott filmek elõírt idõaránya is teljesült, sajnos az új, gyermekeknek szóló filmalkotások esetében - bár e mutatók is javultak - ez egyik programon sem történt meg. Az igényesebbé vált közszolgálati mûködés jele, hogy a filmalkotásokra vonatkozó valamennyi külön elõírást az MTV 1999-hez képest jelentõsebben túlteljesítette.

A reklám és sport nélkül számított mûsoridõ nem saját, de magyarországi gyártású mûsoraira fordítandó 15%-os arányát az MTV 2000-ben sem teljesítette, bár a mutatók e kategóriában is javultak.

Javuló volt a tendenciája a (reklám és sport nélkül számított) mûsoridõ egészében és a fõmûsoridõben megkívánt nem saját, de magyarországi gyártású mûsorokra fordított idõ arányának is, de a törvényben megfogalmazott 15%-ot 2000-ben sem sikerült elérni. A magyar állampolgárságú, illetve nemzetiségû alkotók, mûvészek közremûködésével készült mûsorok idõaránya a beszámolási idõszakban jelentõsen nõtt, és 1999-hez hasonlóan a törvényben megfogalmazott elvárásoknak szintén megfelelt.

Összességében az MTV 2000. évi mutatói a megelõzõ évnél jobbak voltak, csupán néhány ponton nem teljesültek a médiatörvény elõírásai.

Idõszak: 1999. január 1.-december 31.

A közszolgálati mûsorszolgáltatással kapcsolatos külön követelmények teljesülése MTV 2000. (Forrás: MTV Rt.)

28.§ (1a) A mûsoridõ 51%-a legyen hazai (reklám, hírek, sport, vetélkedõ, játék nélkül), ezzel együtt legalább 70%-a európai.

28.§ (1c) A filmek 20%-a legyen magyar, ennek 20%-a új, ennek 30%-a nem MTV vagy Duna Tv gyártású alkotás.
Ezeket az arányokat a gyermek- és ifjúsági filmeknél is alkalmazni kell.

28. §(1d) Mûsoridõ (reklám, sport nélkül) 15%-a legyen nem saját, de magyarországi gyártású mûsor.

Az (1) bekezdésben meghatározott arányoknak a fõmûsoridõben is érvényesülnie kell. A mûsoridõ 51%-a (reklám, hírek, sport, vetélkedõ, játék nélkül) legyen magyarországi gyártású, ezzel együtt legalább 70%-a európai:

A filmek 20%-a legyen magyar állampolgárságú, ill. nemzetiségû alkotók, mûvészek közremûködésével készült, ill. magyarországi gyártású, ennek 20%-a legyen új, ennek 30%-a nem MTV vagy Duna Tv saját gyártása

Reklámok idõkorlátozásának megsértése másodpercben (MTV, 2000) (Forrás: MTV RT.)

ReklámkorlátozásokAz MTV reklámok sugárzására fordított mûsorideje 2000-ben mind az össz-, mind pedig a fõmûsoridõben jelentõsen csökkent. 1999-ben a két program együttesen összesen 268 perccel lépte túl a reklámokra bármelyik idõponttól számított egy órán belül fordítható idõkeretet. 2000-ben a túllépések idõmennyisége töredékére, hatodára csökkent, azonban a média hatóság által emiatt kirótt büntetések összege így is tetemes volt, a részvénytársaság 2000. évi mérlege ORTT bírság címen 282 890 E Ft-ot tartalmaz. (Mely összegnek csak egy része adódott a 2000. évi reklámkorlátozások megsértésébõl.)2.5. Panaszügyek és kezelésükAz ORTT Panaszbizottsága azon panaszokat bírálja el, amelyek a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (médiatörvény, 4.§) megsértése miatt kerülnek a testület elé.A 2000. évben az MTV Rt. ellen 20 alkalommal kezdeményeztek eljárást az ORTT Panaszbizottságánál. Ezek többsége aktuális politikai hír- és háttéranyagokhoz kapcsolódott, illetve történelmi események bemutatását kifogásolta.A 20 panasz kapcsán az ORTT Panaszbizottsága 15 esetben elutasító, egy esetben helyt adó (egyben helyreigazításra kötelezõ), három esetben pedig kötelezést nem tartalmazó, véleményt formáló határozatot hozott. Egy panaszos panaszát idõközben visszavonta.2.6. Összefoglaló megállapításokA fentiekben az MTV közszolgálati mûködését több szempont alapján, a Közszolgáltatási Mûsorszolgáltatási Szabályzat (hiánya), a mûsorszolgáltatás általános adatai (mûsoridõ, nézettség, a mûsorok eredete és forrása), a mûsorrend, a törvényi elõírások teljesülése, valamint a panaszügyek és kezelésük tükrében mutattuk be. Ennek eredményeképpen megállapítható, hogy 2000-ben az MTV mûsorszolgáltatása közszolgálati értelemben - bár a kívánatostól még messze van - de érzékelhetõen és dokumentálhatóan fejlõdött. Ennek ellenére továbbra is érvényesnek tûnik a kuratórium elõzõ beszámolójában megfogalmazott értékelés, miszAz MTV Rt. gazdálkodása és annak ellenõrzéseÁttekintésA Magyar Televízió Részvénytársaság 2000. évi gazdálkodásának elemzését - a globális eredmények áttekintését követõen - a biztonság, a likviditás és a jövedelmezõség témaköreihez rendelt mutatók elemzése révén végeztük el. Ez hozzájárult az átfogó helyzetértékeléshez, az alapvetõ okok megnevezéséhez, a kiúthoz szükséges elengedhetetlen külsõ segítség megadásának alátámasztásához. Az utolsó négy évben a veszteség folyamatosan növekedett - amennyiben az 1999. évi rendkívüli bevételt kiszûrjük - a tárgyévben rekord nagyságot ért el (-11 386 346 E Ft). A saját tõke negatív értéket mutat (-5 807 902 E Ft). Az értékesítés nettó árbevétele folyamatosan csökkent.Ezen abszolút számok akár a mérlegfõösszegre, akár az eredménykimutatás fõösszegére vetítve meghatározó arányokat mutatnak. Biztonság A saját tõke jelentõs csökkenésén túlmenõen fontos, más tényezõkkel való együttváltozásának figyelemmel kísérése.A nemzetközi gazdasági életben (tõzsdén) a saját tõke a jegyzett tõkével kerül összevetésre. Jelen esetben a saját tõke/jegyzett tõke arányának összefüggésében a saját tõke negatív állományával több, mint 555 százalékponttal csökkent a bázisidõszakhoz képest. A saját tõke, mint klasszikus esetben egyfajta "fedezet", már nem értelmezhetõ, a kötelezettségek/saját tõke arány, tehát az eladósodottság mértéke 590 százalékponttal esett vissza.(Ez egyébként tükrözõdik a kötelezettségeknek az összes eszközön belüli részarányának közel 60 százalékponttal való növekedésében is.)LikviditásA pénzügyi helyzetet, illetve az azt tükrözõ fizetési zavarokat, fizetésképtelenséget jól mutatják az egyes likviditási mutatók. A társaság fizetõképességét általánosan jellemzõ mutató a forgóeszközök/kötelezettségek aránya, illetve annak változása. Elõzõ évhez képest ez a mutató közel 140 százalékponttal csökkent. A rövidtávú pénzügyi zavarokat jelzi, hogy ha a forgóeszközök készletek nélküli állományát a rövid lejáratú kötelezettségekre vetítjük, akkor e jelzõszám közel 210 százalékpontos csökkenést mutat. (A mobilizálható eszközök összehasonlítva a rövid lejáratú kötelezettségekkel.)Külsõ szemlélõ szempontjából (például bank, befektetõ, tulajdonos, stb.) a hitelfedezettségi mutató jelképezi azt, hogy a társaság követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket. A követelések/rövid lejáratú kötelezettségek mutatója 1999-hez képest közel 110 százalékponttal csökkent. A szállító állomány finanszírozásában jelentõs szerepet tölt be a vevõállomány. A vevõk/szállítók aránya a bázishoz képest közel 21 százalékponttal csökkent. JövedelmezõségAz MTV Rt. gazdálkodásának jövedelmezõségérõl - a kifejezés eredeti közgazdasági értelmében - nehéz beszélni, mert minden mutató, melyben az eredmény szerepel, negatív értékû. Ezért a jövedelmezõséget jelen helyzetben megítélésünk szerint a költségek és árbevételek együttes változásának tendenciái jelentik. A bázisidõszakhoz viszonyítva az árbevétel 1%-nyi növekményére a költségeknek 1%-nál nagyobb mértékû többlete jut.Az MTV Rt. alaptevékenységét jellemzõ üzemi eredmény az utolsó négy évben mindvégig veszteséges volt, és a jelenlegi beszámolási idõszakban mértéke közel azonos volt a mérleg szerinti eredménnyel, jelezve, hogy bár külsõ tényezõk befolyásolják a televízió gazdálkodását, eredendõen azonban a veszteség növekedése a belsõ folyamatokon érhetõ tetten.Az értékesítés nettó árbevétele az elõzõ idõszakhoz képest közel 5 százalékponttal csökkent. A racionalizációnak, reorganizációnak a nyomai megmutatkoztak például a létszámgazdálkodásban, ahol a 2000. évben a csoportos létszámcsökkenés keretében 193 fõ munkaviszonyát szüntették meg. Más oldalról a béremelések együtt jelentkeztek a végkielégítésekkel, részben ennek is következménye, hogy a veszteséges tevékenység ellenére a bázisidõszakhoz képest a személyi jellegû ráfordítások hányada a teljesítményhez (bruttó termelési értékhez) képest növekvõ tendenciát mutatott.

A létszám csökkenésével "összefüggésben" jelentõsek voltak a külsõsök foglalkoztatásának ráfordításai.

A pénzmozgások (cash-flow) értéke közel 7 milliárd forinttal csökkent.

Az MTV Rt.-nek a 2000. esztendõben sem sikerült megközelítõen nullszaldós szokásos vállalkozási eredményt elérnie. E mérlegtétel 800 millió forinttal megnõtt veszteséget jelez az elõzõ évvel szemben. A tartós vagyonvesztést és vagyonfelélést nem sikerült fékezni, illetve megállítani, a mérlegfõösszeg a tárgyév során 10,1 milliárd forinttal csökkent.

Az MTV Rt. saját tõkéjének összege 9,8 milliárd forinttal csökkent, míg a jegyzett tõkevesztés 6,8 milliárd forint volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az 1999-ben még meglévõ 8 milliárd forintot kitevõ jegyzett tõke 75%-át le kellett "írni".

Noha a részvénytársaság elnökének 1999-es elnöki pályázata (is) célként fogalmazta meg a gazdálkodás új alapokra helyezését, a likviditás helyreállítását. Ennek ellenére 2000-ben a gazdálkodás mutatói nem javultak, sõt bizonyos kedvezõtlen tendenciák érvényesültek.

A vonatkozó tényadatok egyértelmûen visszaigazolják az egymást váltó kuratóriumok évek óta hangoztatott és ismételt megállapítását, hogy az MTV Rt. megalakulásától fogva követett - nem kis mértékben az adóssággal történt alapítással és a médiatörvény egyes rendelkezéseivel összefüggõ - gazdálkodási gyakorlata, illetve "kényszerpályája" mellett a nemzeti közszolgálati televízió olyan harmadik oldali forrásokra utalt (elsõsorban az állami költségvetésre és a hirdetési bevételekre), melyeket az MTV menedzsmentje, valamint az MTV Közalapítvány Kuratóriuma közvetlen módon befolyásolni nem tud.

A beszámolási idõszakban állandó fenyegetést jelentettek a szállítói tartozások, melyek összege 2000. december 31-én 6,4 milliárd forintra rúgott. Mivel az rt. mérleg szerinti eredménye negatív, a bel- és külföldi szállítói követelések jelentõs mérséklésére a jelenlegi gazdálkodás mellett nincsen mód. A kereskedelmi bevételek az 1997. évvel összevetve 2000-ben több mint nyolcadukra estek vissza. Noha e folyamat nem hirtelen kezdõdött, a kiadások megszorítása csak akadozva történt, az erõsen csökkenõ bevételek mellett bizonyos területeken (például a mûsorkészítésben) a költségek csak tovább nõttek.

Az ingatlanok értékesítésének üteme és mértéke az üzleti tervtõl eltért. Az elõirányzott 6,7 milliárd forint helyett 2000 végéig csak 1,3 milliárd forint bevétel keletkezett. Nyilvánvaló, hogy az 5,4 milliárd forint összegû rendkívüli bevételelmaradás - amelyrõl a menedzsment nem tehetett - érzékenyen érintette az MTV Rt.-t.

A 2000. év elõremutató gazdálkodási fejleménye volt az új, a korszerû televíziózás igényeit messzemenõen kielégítõ székház beruházásának megkezdése. Az építészeti tervpályázatot a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. nyerte meg. Az MTV Rt. eddigi történetének talán legnagyobb technikai, szervezeti kihívása komoly finanszírozási kérdéseket is fölvetett. (Jelenleg úgy tûnik, hogy az ÁPV Rt. által alapított társaság finanszírozza majd a beruházást és az elkészült székházat az MTV Rt. bérelni fogja.)

Az MTV Rt. a 2000. évet negatív saját tõkével, 4,2 milliárd forinttal zárta. Mivel az Országgyûlés a 2001. évi költségvetési törvényben társaságnak 8,4 milliárd forint köztartozását elengedte, az MTV Rt. vezetése, a közalapítvány kuratóriuma és a kuratóriumi elnökség kellõ gondossággal és ésszerûen járt el, amikor eltekintett a felszámolási eljárás megindításától. (E 8,4 milliárd forintot a 2001. évi mérlegben bevételként lehet majd elkönyvelni, így megszûnik a saját tõke negatív értéke.)

1999-ben folytatódott, illetve nagyobb méreteket öltött a létszámleépítés, mely a számvitelt tekintve 2000-ben éreztette hatását. "Abszolút" számokban kifejezve (a végkielégítési összegek miatt) a személyi jellegû ráfordítások majdnem 1 milliárd forinttal haladták meg az elõzõ évit, és 8 milliárd forintot tettek ki. Amennyiben viszont "megtisztítjuk" ezt a költségtételt a kapott állami támogatás összegétõl, úgy 800 millió forint az éves elért megtakarítás annak nyomán, hogy 1999-ben 865 fõ munkaviszonya szûnt meg. Ez éves szinten és elbocsátott személyenként, átlagban 924 855 Ft-tal kevesebb kiadást jelent.

Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának intézkedései a vagyon megóvása, a likviditás biztosítása és a gazdálkodás ellenõrzése érdekében.

A kuratórium január 20-i ülésén 18 igen szavazattal és 1 tartózkodással fogadta el a 2000. évi üzleti tervet, amely 61 millió forint mérleg szerinti eredményt irányzott elõ.

Észlelve az elsõ negyedév kedvezõtlen pénzügyi-gazdasági folyamatait, a 2000. május 18-i elnökségi ülés egyhangú határozatot hozott, melyben úgynevezett közbensõ féléves mérleg elkészítését írta elõ az MTV vezetése számára. E határozattól az elnökség azt remélte, hogy az MTV helyzetérõl rövidebb idõintervallumokban kap majd mélyreható információkat, amelyek alapján rugalmasabban tud majd reagálni a gazdasági, pénzügyi helyzet kihívásaira. Az elnökség e döntését megalapozó aggodalmakat a közbensõ mérleg messzemenõen visszaigazolta, mutatva, hogy az rt. mérlegadatai az elsõ félévben a tervezettõl jelentõsen eltértek, ezért szükségessé vált az üzleti terv módosítása.

Augusztus 17-én az elnökség kötelezte az MTV vezetését, hogy ugyanazon év szeptemberi 14-ig dolgozzon ki válságtervet a tõkevesztés megállítására, valamint haladéktalanul kezdje meg az azonnal megtehetõ intézkedések feltérképezését és bevezetését.

A források bõvítése érdekében az elnökség 2000. szeptember 7-i ülésén elhatározta, hogy a kuratórium útján hivatalosan is az ORTT-hez fordul, hogy a testület a Parlament illetékes bizottságánál kezdeményezze az üzembentartási díj emelését. A kuratórium szeptember 21-i ülésén meg is hozta erre vonatkozó határozatát, amelyben az üzembentartási díj összegét havi 640 forintról 800 forintra javasolta emelni.

2000. október 5-én az elnökség hozzájárult ahhoz, hogy egy már meglévõ 500 millió forintos hitel mellé az MTV Rt. további 490 millió forintos rulírozó hitelt vegyen fel. Ezt a döntést nem csupán a likviditás szûkössége indokolta, hanem humánpolitikai megfontolások is, mivel az elnökség úgy ítélte meg, hogy az MTV Rt. csak hitelfelvétellel képes biztosítani alkalmazottainak fizetését.

A kuratórium 2000. október 19-i ülésén nem fogadta el a 2000. évi üzleti terv módosítását és annak átdolgozására szólította fel az rt. vezetését.

2000. december 7-i ülésén az elnökség egyhangúlag elutasította az MTV Rt. elnöke által benyújtott 2001. évi üzleti tervet, így azt nem bocsátotta a kuratórium elé. Az elnökség leszögezte, hogy olyan üzleti tervet tart elfogadhatónak, melyben az üzemi tevékenységbõl származó eredmény -8,5 milliárd forintot tesz ki, erre alapozva a mérleg szerinti eredmény nullszaldóval zár, az rt. alaptõkéje pedig a pozitív tartományban marad.

"A" típusú eredménykimutatás

Az eredménykategóriák alakulása 1997-2000. (E Ft)

(december 31-i létszám)

Az elnöki pályázat sarokpontjai

Az MTV Rt. elnökének elnöki pályázata az intézmény szervezetének és gazdálkodásának új alapokra helyezését, a likviditás helyreállítását, az alkalmazotti létszám ésszerû csökkentését és a technika fejlesztését helyezte kilátásba. A mûsorszolgáltatás tekintetében pedig hiteles tájékoztatást, a nemzeti és egyetemes kulturális értékek megõrzéséhez és terjesztéséhez való hozzájárulást ígért. Ennek érdekében az m1 programon a kulturált szórakoztatást, az m2 programon a klasszikus közszolgálati feladatok betöltését kívánta megvalósítani. A pályázat a megteendõ konkrét intézkedések sorában az intézmény mielõbbi hatékonnyá és költségérzékennyé tételét, átlátható szervezeti rendszer kialakítását, jelentõs létszámcsökkentést, és gyors technikai, technológiai fejlesztést irányzott elõ.

A célkitûzések megvalósulása

Tény, hogy az öröklött súlyos pénzügyi helyzet a célkitûzések megvalósítását nagymértékben nehezítette. A pályázatban megfogalmazott szándékokból a jelentõs létszámcsökkentés, a két csatorna pozícionálása és az arculat megújítása történt meg a 2000. esztendõben.

Ugyanakkor az elnök által benyújtott és a kuratórium által elfogadott 2000. évi üzleti terv elõirányzatai messze nem teljesültek, bizonyos pontokon jelentõs költségnövekedés és költségtúllépés következett be. Mivel az MTV Rt. kötelezettségei már 1998-ban meghaladták saját tõkéjének nagyságát, a fizetõképesség fenntartására nem maradt más út, mint a még meglévõ, de jelzáloggal terhelt ingatlanvagyon értékesítése. A folyamatos mûködést még e lépés sem tette volna lehetõvé, ahhoz az Országgyûlés által megítélt jelentõs költségvetési hozzájárulásra is szükség volt.

1999 derekán jelentõsen átalakult az rt. vezetése, a 2000. évben az intézményt már az új vezetés irányította. A szervezeti rend megújítása csak ebben az értelemben történt meg, az új szervezeti és mûködési szabályzat megalkotása és életbe léptetése elmaradt, mely tény jelentõsen akadályozta az rt. hatékony mûködését.

A mûsorfolyam átalakítását szolgáló új mûsorrend tükrözte a pályázati elképzeléseket, a két adót annak szellemében pozícionálta. A mûsorfolyam közszolgálati jellege erõsödött. (Ezzel részletesebben a beszámoló egyik elõzõ fejezete foglalkozik.)

A lényegében változatlan szervezeti rend keretei között folytatódott, sõt felgyorsult az rt. vagyonvesztése, a likviditási problémák folyamatossá váltak és elmélyültek. (Amely tendenciát egyébként az ésszerûsített számviteli rend és az adatbázisok összekapcsolása nyomán jelentõsen fejlõdött adatszolgáltatás igen alkalmas módon dokumentálta.)

A súlyos gazdasági helyzet a kuratóriumi elnökség és az rt. elnöke közötti munkakapcsolatra is kedvezõtlenül hatott. Sajnálatos módon olykor az rt. elnöke késve, vagy egyáltalán nem tájékoztatta az elnökséget olyan tervezett, illetve meghozott döntéseirõl, amelyeket illetõen tájékoztatási, illetve engedélyeztetési kötelezettsége állt fönt. Így bizonyos esetekben mintegy kényszerhelyzetbe hozta az elnökséget, például a reklámértékesítési szerzõdés és egyes mûsorszerzõdések ügyében. Éppen ezeknek az ügyeknek a kapcsán merült föl nemegyszer a megkötött, illetve megkötni tervezett szerzõdések célszerûségének a kérdése, amely az rt. felügyelõbizottságát (az elnökség egyetértésével) célvizsgálatok lefolytatására ösztönözte. Az MTV romló általános helyzete, valamint a kuratóriumi elnökség és az rt. elnöke közötti, olykor nehezített munkakapcsolat nyomán az arra hivatott testületekben (kuratóriumi elnökség, kuratórium) 2000 utolsó negyedévében fölmerült a vezetõváltás lehetõsége, illetve szükségessége.

A közalapítvány éves mérlege

Statisztikai számjel vagy adószám

Közalapítvány megnevezése: MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY

Közalapítvány címe: 1066 Budapest, Ó utca 14.

A közalapítvány fõkönyvi könyvelésének, mérlegének és eredmény-kimutatásának felülvizsgálata során törvénysértést nem tapasztaltam. A közalapítvány vagyontárgyainak értékelése során lényeges hibát nem észleltem, a mérleg adatait elfogadom. Az eredmény-kimutatás vizsgálata során megállapítottam, hogy annak számviteli elszámolása elõírásszerû, a valós eredményt helyesen tükrözi. A kiegészítõ mellékletben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

A fentiek alapján a közalapítvány által készített egyszerûsített éves beszámolóban foglaltakkal egyetértek és ezért azt az alábbi záradékkal látom el:

"A Magyar Televízió Közalapítvány a 2000. évi Egyszerûsített éves beszámolóját a Számviteli Törvényben és az általános számviteli elvekben foglaltak szerint állította össze.

A beszámoló a közalapítvány vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad.

Budapest, 2001. március 20.

A 2001. év elsõ hónapjairól és a közeljövõ lehetõségeirõl

Az rt. ingatlanjainak értékesítése és az állami költségvetésrõl szóló törvény által elengedett köztartozások nyomán (hatásuk a 2001. évi gazdálkodásban, illetve mérlegbeszámolóban jelentkezik) csak mérséklõdni fognak a vagyoni, likviditási és jövedelmezõségi problémák, azonban azok nem oldódnak meg. Ezt bizonyítja, hogy az új vezetés dinamikus, ésszerû hozzáállása ellenére a 2001. I.-IV. hónapok tényadatai alapján alapvetõ pénzügyi változás nem történt és az külsõ segítség nélkül nem is várható.

A saját tõke összegének 2001. április 30-i pozitív értékûvé változása szorosan összefügg a köztartozások elengedésével. (Megjegyezzük, hogy ez bizonyos értelemben csak "virtuális"-nak tekinthetõ, készpénzzel, bankszámlapénzzel nem jár együtt.)

A tervszerûséget vizsgálva megállapítható, hogy a 2001. április 30-ig az üzleti tervhez képest idõarányosan megtakarított ráfordítások közel 1,3 milliárddal kisebbek, mint az elmaradó bevételek.

Változatlanul aggasztó, hogy a reklámbevételek részaránya ebben az idõszakban is közel 2,8 százalékpontot csökkent.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy az új vezetés tevékenysége ésszerû munkát, felülvizsgáló tevékenységet és eredményközpontúságot vetít elõre. "Kompromiszszumos" megoldásnak tekinthetõk a reklámügyletek területén megvalósuló "árucsere" bevételek, melyek készpénzt ugyan nem jelentenek, de tarifálisan, listás áruk miatt a nagy versenyben - a különbözõ engedményeket figyelembe véve - jónak mondhatók.

Az üzemi (üzleti) eredmény változatlanul veszteséges, de a bázisidõszak azonos idõtávjához viszonyítva az akkori 2,9 milliárdhoz képest mérsékeltebb, az elsõ negyedévben 2,1 milliárd forint. Az egy mûsorpercre jutó mûsorköltséget figyelembe véve - a média törvény által elõírt korlátokig bezáróan - további elemzésre, stratégiaváltásra van szükség,.

A külsõ pénzforrások tekintetében az egyszeri (eredeti nagyságú) alaptõke-emelés, egyszeri adósság konszolidáló juttatás, a közszolgálatiságból eredõ havi veszteségek ellensúlyozására költségvetési "csepegtetett" juttatás jöhet szóba.

A belsõ erõfeszítéseknek elsõsorban a költségek árbevételek alatt tartásában kell megjelennie. Az MTV Rt. vezetésének folytatni kell a SWOT elemzést, és annak aktív alkalmazását. Vagyis a nemzetközi tendenciák (a közszolgálati tévék részarányvesztése) mint gyengeségeknek, nem szabad kombinálódni a belföldi kereskedelmi tévékkel való passzív, érdemi marketinget nélkülözõ versennyel, mint fenyegetéssel. Ki kell használni az elõnyöket, különösen azt, hogy az MTV Rt. a közszolgálatiság tekintetében meghatározó szerepet tölt be, ennek társulnia kell a marketing, a promóciós tevékenység javításával, a hatékonyabb mûsorstruktúrával, a majdani új székház kínálta technológiai korszerûsítéssel.

Természetesen az MTV Rt. új vezetésének tevékenysége a tehetetlenségi törvényszerûségek következtében még pontosan nem ítélhetõ meg, de 2001. I. negyedévi beszámolójuk már kedvezõ folyamatot tükröz, miszerint önkritikusan, tényfeltáróan és a külsõ felek számára is érthetõen közelítik meg saját helyzetüket.

Az MTV Közalapítvány Elnöksége elõírta a 2001. év félévre a köztes mérleg elkészítését. Az MTV Rt. vezetése a féléves mérleg kidolgozását elvállalta és a féléves mérlegkészítés folyamatban van.

A gazdasági, pénzügyi folyamatok szorosan összefüggenek a nézettségi adatokkal, illetve a közszolgálati mûsorszolgáltatás szakmai követelményeivel. Az MTV Rt. idõsebb, konzervatívabb nézõközönségét bõvíteni kell a 18-49 év közötti korosztály bevonásával.

Amint azt már az 1999-es Országgyûlési beszámolónkban is bemutattuk az MTV Rt.-t több hátrányos döntés érintette az elmúlt években.

A "médiatörvény" hatására 1997-tõl visszaesett az MTV Rt. bevétele, amelyet a következõ grafikonok szemléltetnek.

(Adatok: E Ft-ban)

(Adatok: E Ft-ban)

(Adatok: E Ft-ban)

(Adatok: E Ft-ban)

(Adatok: E Ft-ban)

Kidolgozott stratégiára van szükség, amelyet az új elnöki pályázat alapozhat meg.

Növelni kell a tervezés pontosságát és a terv szerinti fegyelmezett teljesítést.

A kuratórium meggyõzõdése, hogy megfelelõ mértékû költségvetési támogatás, továbbá a hamarosan hivatalba lépõ új vezetés innovatív munkája együttesen szükségesek ahhoz, hogy az MTV Rt. a jövõben is folyamatosan mûködjék, fenn tudja tartani mûsorszolgáltatását, elkerülje a felszámolást, mûsorfolyama megfeleljen a médiatörvény elõírásainak, illetve kiegészítõ kereskedelmi bevételekre is szert tehessen.