BEVEZETÉS

1. sz. melléklet A magyar rádió közalapítvány kuratóriuma és elnöksége üléseinek legfontosabb témái (az 1999. áprilistól 2000. február 28-ig terjedõ idõszakban)

2/b sz. melléklet Elvetett, de kisebbségi véleményként rögzített javaslat (1999. szeptember 6-án)

2/c sz. melléklet Elvetett, de kisebbségi véleményként rögzített javaslat a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnökségének állásfoglalására az Alkotmánybíróság 1999. júniusi médiahatározata nyomán (1999. július 19-én)

3. sz. melléklet Összefoglaló kimutatás az 1999. évi panaszbizottsági ügyekrõl

4. sz. melléklet A közszolgálatiság érvényesülésének finanszírozási, tartalmi és jogi tapasztalatai a magyar rádió közalapítvány négyéves mûködésének tükrében

5. sz. melléklet A Magyar Rádió Rt. pénzügyi támogatásának alakulása

6. sz. melléklet A Magyar Rádió Rt. gazdálkodása legfontosabb jellemzõinek alakulása

A MAGYAR RÁDIÓ KÖZALAPÍTVÁNY BESZÁMOLÓJA AZ ORSZÁGGYÛLÉSNEK
AZ 1999. ÁPRILISTÓL 2000. FEBRUÁR VÉGÉIG TERJEDÕ IDÕSZAKRÓL ¹

1 7/1996. (III. 8.) határozat - a Közalapítvány Alapító okirata (továbbiakban: Ao.) 12.1. pont

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény) elõírása alapján a Magyar Rádió Közalapítvány negyedik alkalommal nyújtja be éves beszámolóját a Magyar Országgyûlésnek. Módot ad ez az alkalom arra is, hogy a beszámoló melléklete áttekintse a Közalapítvány megalapításától eltelt négy év történéseit, tapasztalatait, és ezeket megossza az alapítóval, a Magyar Országgyûléssel.

Az 1996. március 8-i alapításból következõen a beszámoló hagyományosan az elõzõ év áprilisától a folyó év márciusáig - a ciklus lejártát figyelembe véve ezúttal a 2000. február végéig - terjedõ idõszak eseményeit taglalja.

Ami a törvényalkotási, jogi környezetet illeti, mindenekelõtt kötelességünk jelezni, hogy a beszámolási idõszak alatt - a médiatörvény általunk is javasolt módosításának elmaradásán túl - nem került sor azokra a kisebb súlyú, jórészt technikai jellegû törvény-, illetve alapítóokirat-módosításokra sem, amelyeket 1998-ban az Állami Számvevõszék javasolt, továbbá amelyeket a Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezetként való bejegyzéséhez a Fõvárosi Bíróság szükségesnek tartott. (Az ezekkel kapcsolatos dokumentumokat 1998 során több ízben is elküldtük az Országgyûlésnek. A rájuk építhetõ jogszabály-módosítások - a médiatörvény egésze körül a politikai pártok között meglévõ vitáktól függetlenül - feltételezhetõen konszenzusos döntéssel meghozhatóak lehetnének.) Az ORTT-tõl 1999-ben sem kaptuk meg a közszolgálati médiumok archívumaira vonatkozólag tervezett egységes szabályozási szempontokat.

Miként a tavalyi, ez a beszámoló sem tekinthet el annak jelzésétõl, hogy a Közalapítvány kuratóriuma - s fõleg elnöksége - éves mûködését szintén végigkísérték a legitimitási vitákból, illetve az elnökség 1998. december 28-a utáni összetételének - az Alkotmánybíróság által is észrevételezett kiegyensúlyozatlanságából fakadó problémák, a többnyire politikai természetû belsõ és külsõ viták.

A kuratóriumon belül is vitatott, hogy ezek a problémák nem hatottak-e kedvezõtlenül a Magyar Rádió Részvénytársaság mûködésére, illetve hogy lehetõvé tették-e, megnövelték-e a közszolgálati rádió politikai befolyásolhatóságának kockázatát. A kuratóriumi elnökség összetételének kiegyensúlyozatlansága mindazonáltal oda vezetett, hogy az elnökségnek és a kuratóriumnak meggyengült az a "puffer"- szerepe, amelyet a médiatörvény annak érdekében ruházott rá, hogy e testületek mintegy felfogják, illetve csökkentsék a közszolgálati rádió felé ható különbözõ irányú politikai befolyásokat, s hogy az Országgyûlést mentesítsék a médiumokkal kapcsolatos állandó vitáktól, döntésektõl.

Ha a két elõzõ parlamenti beszámolóval 1999-ben nem foglalkozott is az Országgyûlés, az Rt. költségvetéséhez elengedhetetlen mûsorterjesztései költségekrõl, a zenei együttesek külön támogatásának kérdésérõl, továbbá a Közalapítvány kuratóriumának mûködéséhez kapcsolódó finanszírozási kérdésekrõl (az ún. kiegészítõ támogatásról) több ízben is tárgyaltak a törvényhozók. Számos esetben került sor az Országgyûlésben a Magyar Rádió Rt.-t, illetve a Közalapítványt érintõ napirend elõtti felszólalásra és interpellációra.

1999. december 9-én az Országgyûlés Kulturális és sajtóbizottsága tárgyalt az Rt. hangarchívumáról is.

2. 1. A KÖZSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSA

Azok a belsõ szabályozási feltételek, amelyek meghatározzák a Magyar Rádió Rt. mûködését, már az elõzõ beszámolási idõszakban kialakításra kerültek és lényegében 1999-ben sem változtak. Érvényben van a Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat, a Részvénytársaság Szervezeti és Mûködési Szabályzata, valamint a Kollektív szerzõdés.

A Közalapítvány az ellenõrzési tervében foglaltak szerint negyedévente beszámoltatja a Részvénytársaság elnökét a közszolgálati tevékenységrõl, a jogszabályi elõírások betartásáról. Ezen túlmenõen évi egy alkalommal ilyen vonatkozásban értékeli az elnök 1996-os pályázatában foglalt célkitûzések megvalósulását, illetve a Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat (KMSZ) érvényesülését.

2000. február 7-én és 21-én a kuratórium tárgyalta és - hosszú vitában - jóváhagyta az Rt. elnökének a KMSZ módosítására vonatkozó elõterjesztését. Ennek kapcsán a rádiós munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok közé bekerült, hogy összeférhetetlen, ha a mûsorkészítõ munkatárs egy párt vagy pártfrakció jelölése, delegálása alapján tisztséget vagy testületi tagságot tölt be. Ugyancsak bekerült a szabályok közé, hogy - miként ezt a belsõ munka tekintetében már eddig is rögzítette a szabályzat - a Magyar Rádió

Rt. mûsorkészítõi más médiumokban sem adhatnak hangot pártpolitikai elfogultságuknak. A módosítások az ORTT jóváhagyása után válnak hatályossá.

2. 1. 1. HALLGATOTTSÁGI ADATOK ÉS MÛSORARÁNYOK

Az országos kereskedelmi rádiók és televíziók megindulása óta lassan, de folyamatosan csökken a közrádió ún. elért közönsége. A hallgatókért folytatott verseny eredményeként a leghallgatottabb rádiók 1999-ben két csoportba rendezõdtek. Az elsõ csoportba a Kossuth, illetve a kereskedelmi jellegû Sláger és a Danubius rádiók tartoznak 35-38 % elért közönséggel, a másodikba pedig a Petõfi, a kereskedelmi Juventus, valamint a helyi és regionális rádiók egy része 15-20 %-os közönségaránnyal. Az egyes csatornák sajátosságainak megfelelõen alakul a rádióhallgatásra fordított idõ. A népszerû csatornákra heti 250-300 percet fordít az átlaghallgató, míg az egyes rádiók törzsközönségének rádiózásra fordított ideje eléri a heti 700-1000 percet is.

1999 elsõ félévében a Kossuth rádió mûsorát naponta jellemzõen 2 millió 971 ezer fõ hallgatta, amely a 14 év fölötti lakosság 36 %-át jelenti. A konkurens Danubius és Sláger rádióknál ugyanez az arány 26-26 %. A Petõfi rádió napi hatóköre 1 millió 209 ezer fõ (14 %). A CCIR-frekvenciasávra történt áttérés után kismértékben növekedett a Bartók rádió hallgatóinak száma, de - komolyzenei és irodalmi profilúként - a 14 évesnél idõsebb lakosság körében továbbra is 0,4 % körüli (1%= 85 ezer fõ) a jellemzõ hallgatottsága. A Gallup Intézet legújabb összesítése alapján a Kossuth rádió ún. heti reache (elért közönsége) 1999-ben 43 %-ról 40 % alá esett.

A Magyar Rádió Rt. közszolgálati mûsorszolgáltatói kötelezettségeit az 1997 szeptemberében érvénybe lépett mûsorrend alapján teljesíti. A rögzített struktúrától az egyes negyedévekben csak technikailag halaszthatatlan kisebb korrekciók, speciális mûsorrendet igénylõ ünnepek vagy tematikus akciónapok miatt térnek el az egyes adók programjai.

Az elmúlt idõszak során a Kossuth, Petõfi és Bartók rádiók mûsoridejének összességét tekintve a legnagyobb arányt az információs mûsorok (30,6 %) és a komolyzene (24,2 %) képviselik. Az elõzõ év átlagához képest kismértékben csökkent a mûvészettel és médiával foglalkozó (5 %), valamint az ún. emberközpontú mûsorok - életutak, portrék - (5,4 %), illetve növekedett a szórakoztató (8,8 %), az irodalmi (5,5 %) és a könnyûzenei mûsorok (8 %) aránya.

Az adóprofiloknak megfelelõen a Kossuth rádióban az információs és társadalompolitikai mûsorok aránya változatlanul 52 %. Ugyanez az arány a Petõfi rádióban 26 %-ról 24 %-ra csökkent, miközben a szórakoztató mûsorok és a könnyûzene a korábbi 33 %-ról 38 %-ra emelkedett. A Bartók rádió mûsorfolyamában a komolyzene 72 %-os arányú.

A három adó összességében a magyar szerzõk és elõadók megjelenése a zenei mûsorokban 41,7 %, a megelõzõ idõszakhoz képest kismértékben növekedett. A Kossuth 67,5 %-os, a Petõfi 58,6 %-os aránya mellett a Bartók rádióban a magyar szerzõk és elõadók megjelenése 27,3 %-os.

Az elkészült mûsorok 29,2 %-a az országos adóhálózatokon, 63,6 %-a a regionális adásokban, 7,2 %-a pedig a külföldre irányuló mûsorszolgáltatásban került sugárzásra. A három országos program mûsoridejének több mint 80 %-át a hírek, a társadalmi-politikai magazinok, a vallási mûsorok, a komolyzene, a népzene, a jazz, a tudományos-ismeretterjesztõ mûsorok, valamint a különbözõ kulturális tájékoztatók és ajánlatok - tehát a legszorosabb értelemben vett közszolgálati mûsorok - teszik ki. A Magyar Rádió mûsorfolyamának egészében a reklámidõ aránya 1,59 %; ezen belül a Kossuthon 3,39 %, a Petõfin 0,97 %, a Bartókon pedig 0,45 %.

A fentiekben részletezett adatok alapján a Magyar Rádió teljesíti, sõt túlteljesíti a médiatörvénynek a közszolgálati mûsorok tematikai, mûfaji, nemzeti arányaira, illetve a reklámidõre vonatkozó elõírásait.

2. 1. 2. A PÁRTATLANSÁG ÉRVÉNYESÜLÉSE

A közszolgálatiság tartalmi és minõségi szempontok szerinti érvényesülésérõl már erõsen megoszlik a kuratóriumi tagok véleménye.

A tulajdonosi testület rendszeresen törekedett ellenõrizni és megvitatni a médiatörvény 4.§-ában foglaltak teljesülését (az objektív, pártatlan, kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye), valamint a közszolgálati mûsorszolgáltatókra kötelezõ követelményeket részletesen megfogalmazó 23. § érvényesülését (a közszolgálati mûsorszolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve; biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl).

Az ORTT - mint médiahatóság - havi rendszerességgel megküldi és publikálja a politikai kiegyensúlyozottságot, a pártatlanság érvényesülését elemzõ monitoring-szolgálatának anyagait. A kormánypárti és ellenzéki szereplések, a leggyakoribb témák, a kudarcokról és sikerekrõl való beszámolás stb. adatai számszerûsített összegzésekben kerültek a testület elé. Értelmezésük, hitelességük ugyanakkor meg-megújuló - gyakran éles - viták tárgya a Közalapítvány testületi ülésein. Annyi tényként megállapítható, hogy az 1998-as választásokat követõen megalakult új kormány mûködése alatt a mért adatok tekintetében elmozdulás történt a korábbi idõszakhoz képest. A meghatározó, magas hallgatottságú információs mûsorokban 1999 során a kormányzati politikusok szereplése a korábbi ciklus 70 %-os átlaga helyett 80 % körüli lett; a reggeli és déli mûsorokban a politikusok közvetlen beszédidejét tekintve egyes esetekben például 97% is elõfordult.

Az ORTT ragaszkodik ahhoz, hogy objektív számokat adjon: pl. az azonos oldalakhoz tartozó (kormányzati vagy ellenzéki) szereplõk megszólalási gyakoriságának, idõtartamának (élõ beszéd) számszerûsítésével. A kormánypárti jelölésû elnökségi tagok szerint ezek a vizsgálati szempontok vitathatóak, a számok pedig - ha egyáltalán igazak - önmagukban nem lehetnek jellemzõek, mert pl. egy kormányzati szereplõhöz köthetõ botrány esetén a gyakori megszólalás kifejezetten hátrányos is lehet. Ugyanakkor a számok nem adnak szerintük eligazítást abban a kérdésben sem, hogy milyen az adott riport hangneme, kicsengése. Konkrét, mûsorokban is kifejezhetõ egyoldalú tendenciákat említve a kormánypárti és MIÉP-es jelölésû tagok az egyik állandó telefonos mûsort, valamint a rádiókabarét nevezték meg és egyes külpolitikai tudósításokat hoztak föl példaként. Voltak elnökségi tagok, akik folyamatosan érvényesülõ "liberális-baloldali" túlsúlyt emlegetnek a Rádió hír- és tájékoztató mûsoraival kapcsolatban.

Az MSZP-s és SZDSZ-es jelölésû elnökségi tagoknak viszont az a véleménye: még ha tudomásul vehetõ is, hogy a fele-fele aránytól eltérõen valamivel nagyobb legyen a kormányzati/kormánypárti szereplõk/szereplések aránya, ennek az immár másfél éves aránybillenésnek a mértéke elfogadhatatlan és törvénysértõ. A gyakran 80 %-os, illetve az olykor 90 % fölötti kormányzati szereplési arány esetén az ellenzéknek "fizikailag" sem biztosított az a Mtv. 4.§-ában és a KMSZ-ben elõírt esélye, hogy a véleményét lehetõleg ugyanolyan feltételek között kifejthesse a meghatározó témákról. Külön sérelmezték a vasárnap reggeli politikai magazin szélsõséges egyoldalúságát, továbbá azt a gyakorlatot is, hogy a Magyar Rádió Rt. minden szerdán (anélkül, hogy ezt külön feltüntetné) tartalmilag önálló és állandó mûsorszámként közöl interjút a miniszterelnökkel, amelyek kapcsán a releváns más véleményt képviselõknek vagy akár az interjúban bíráltaknak nincs módjuk a megszólalásra, illetve a válaszadásra.

Az ORTT-adatok értelmezése körüli vitákhoz is kapcsolódva a kuratórium 1999. december 6-i ülése határozatot hozott saját pártatlanságvizsgálat megrendelésére. A szakmailag megalapozott megrendelés elõkészítése, a szakértõ elemzõk felkérése az elnökhelyettes asszony koordinálásával megkezdõdött.

A közszolgálati ellenõrzés módszere - az Rt.-elnök negyedéves és éves beszámoltatásán túl - elsõsorban az volt, hogy egy-egy sajátos témáról, adóról stb. részletes beszámolót vitatott meg az elnökség és a kuratórium. Tájékoztatót hallgatott és vitatott meg a Kossuth, a Petõfi és a Bartók rádió helyzetérõl és fejlesztési elképzeléseirõl; a gyermek- és ifjúsági, az oktatási (köztük a felnõtt- és távoktatási) jellegû mûsorok megújításának elveirõl és kereteirõl; a mûsorszerkezet-változások elõkészítésérõl stb. E kérdésekkel kapcsolatban a Közalapítvány testületei, illetve kurátorai - hatáskörükön belül - ajánlásokat fogalmaztak meg és határozatokat hoztak.

Az adóprofilokról szóló testületi eszmecserékben a legtöbb egyéni kritikát az év során a Petõfi rádió túlzottan vegyes arculata, népszerûségcsökkenése, a gyermek- és fiatal hallgatók alacsony száma váltotta ki. Szóvá tette ezeket a tendenciákat az Rt. Felügyelõbizottságának 2000. január 10-i állásfoglalása is, amelyrõl február 14-én az elnökség részletes tájékoztatást hallgatott meg.

A számos eszmecsere és állásfoglalás közül - közérdekûsége okán - a Magyar Rádió Rt. mûsorainak nyelvi kulturáltságáról hozott 1999. június 28-i határozatát idézzük:

"A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma meghallgatta, megvitatta és tudomásul vette az Rt. vezetésének, a Nyelvi Bizottság és a Mikrofonbizottság vezetõinek tájékoztatóját a rádiómûsorok nyelvi kulturáltságáról, a tapasztalható ellentmondásokról és hibákról, illetve az ezek korrekciójára irányuló teendõkrõl.

A kuratórium a rádiós közszolgálatiság érvényesülése egyik legfontosabb területének tartja az anyanyelvi példamutatást. Ezért kéri a részvénytársaság vezetését a magyar nyelvi kultúra javítását célzó törekvései megerõsítésére, határozott stratégia kialakítására és következetes képviseletére. A magyar nyelv értékeinek féltõ õrzése, a szép hangzású, választékos, tiszta beszéd a Rádió közszolgálati mûsoraiban alapvetõ követelmény.

A kuratórium bátorítja a részvénytársaság munkatársait és a velük együttmûködõ nyelvészeti szakembereket a magyar nyelvi éthosz erõsítéséért, a nemzeti kultúra értékeinek terjesztéséért kifejtett munkájukban."

2. 1. 3. A REGIONÁLIS ÉS A KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ MÛSOROK

A helyi demokratikus közélettõl elválaszthatatlan információk felértékelõdésének, a regionalitás erõsödésének megfelelõen tovább korszerûsödött a vidéki stúdiók hálózata. Folytatódott a hálózati kommunikáció eszközeinek fejlesztése; Miskolcon, Gyõrben és Nagykanizsán digitalizálttá vált a mûsorok készítése. Befejezés elõtt áll a pécsi stúdió un. "második technikájának" felújítása, az év utolsó napjaiban Pécs körzetében CCIR-sávon is megindult a regionális mûsor sugárzása. Elkészültek a miskolci stúdió saját épületének tanulmánytervei, új bérlemény mûszaki felszerelése kezdõdött meg Szombathelyen.

A regionális, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek rádiózásának aktuális kérdéseirõl rendezett nemzetközi konferencián 14 ország rádiósai tartottak elõadásokat és mûsorbemutatókat. A "vidéki" és "fõvárosi" Magyarország közelítésének értékes médiumaként a Magyar Rádió Rt. regionális hálózata növekvõ népszerûségnek örvend. Ugyanakkor erõsödik, sõt élezõdik a piaci verseny a regionális közszolgálati és kereskedelmi programok között is.

A Magyar Rádió Rt. az 1999-es év során jelentõs változtatásokat hajtott végre külföldre irányuló adásainak mûsorrendjében és a mûsortovábbítás módszereiben. A Külföldi Adások Fõszerkesztõsége napi 24 órás mûholdas adással jelentkezik a Duna TV egyik mellék-hangcsatornáján. A mûsorban egymást követik a különbözõ idegen nyelvû adások és - különös tekintettel a határokon túl, Európában élõ magyarok által megfogalmazott igényekre - a közöttük levõ mintegy 6 órányi idõt magyar hír- és magazinmûsorok, valamint különbözõ mûfajú magyar zene töltik ki. A kispénzû, mûholdvevõvel és számítógéppel nem rendelkezõ hallgatók rövidhullámon hajnali 5 órától éjjel 23.30-ig foghatják a Rádió külföldre szóló adását, benne a több mint 8 órányi magyar nyelvû mûsort. Tekintettel a magyar nyelvû egyházi szertartások iránti határokon túli érdeklõdésre, 1999 júliusától ebben a mûsorban is hallhatók e mûsorok közvetítései.

Az Egyesült Államokban a magyar és angol nyelvû adásainkat földi hálózaton tovább sugározza a National Public Radio, ugyanitt amerikai szerverrõl is elérhetik az internethasználók adásainkat. Az Ausztráliában, Új-Zélandon és Dél-Afrikában élõ magyarok kérésére a Szülõföldünk mûholdról is fogható e térségekben. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének megbízásából készült felmérés szerint a több mint másfél millió 15 évnél idõsebb, magát magyarnak valló, Erdélyben élõ rádióhallgató 44 %-a kíséri figyelemmel a Magyar Rádió adásait.

2. 1. 4. AZ ARCHÍVUM ÉS A ZENEI EGYÜTTESEK HELYZETE

Továbbra sem számolhatunk be az Archiválási Szabályzat véglegesítésérõl, holott a kuratórium által már 1997 nyarán elfogadott szabályzatot az elkészítés után nyomban elküldtük az ORTT-hez. A Magyar Rádió Rt. mind ez idáig nem kapta meg tõle a jóváhagyás helyett 1999. január végére ígért - a közszolgálati archívumokra egységesnek tervezett - szabályozási szempontokat. Ezt az Országgyûlés Kulturális és sajtóbizottsága is szóvá tette.

A kuratórium önálló napirendi pontként egyszer, az elnökség több ízben is foglalkozott az Archívum helyzetével. A Magyar Rádió Rt. archívumában mintegy félmillió egyedi hangfelvétel, százezer sokszorosított, kereskedelmi forgalomban kapható lemez, több ezer zajfelvétel, 106 ezer könyv- és folyóiratkötet, valamint 1800 iratfolyóméter mûsorlebonyolítási dokumentum található. Az archívum a mûsorkészítéshez évente egymilliónyi hanghordozót, könyvet és iratot kölcsönöz. Az év során - az ORTT irányelvei híján - elnöki utasítás formájában kiadásra került az archiválási szabályzat és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási utasítások csomagja. Folytatódott a zenei adatbázis digitalizálása, elkészült a digitális hanglemezek nyilvántartásának új rendszere, a határon túli magyarság és az emigráció felvételeivel is bõvült a gyûjtemény.

A roppant nemzeti értéket jelentõ gyûjtemény védelme, raktározási, õrzési és kölcsönzési mechanizmusa - egy közelmúltbeli kollektív szakértõi vélemény szerint is - megnyugtatóan van szabályozva, illetve megoldva. Az Állami Számvevõszék javaslatának megfelelõen megtörtént a könyvtár és a sajtóarchívum leltározása és értékbecslése. A hanganyagoknak a számviteli törvény szerinti leltározására a gyors megvalósítás reményében közbeszerzési pályázat került kiírásra, de azt az egyik pályázó esetében szakmai megalapozatlanság, a másik esetében pedig az igen magas ajánlott ár miatt eredménytelennek kellett nyilvánítani. A kialakult pénzügyi helyzetben a leltározást csak hosszabb idõ alatt, lényegesen kisebb költségbõl, saját erõ felhasználásával lehet megvalósítani. 1999 utolsó heteiben befejezõdött a szakkönyvtár teljes építészeti felújítása, barter-ügylet keretében pedig kiegészítésre került az archívum számítógépes rendszere.

A közszolgálati rádió mûsorkötelezettségein messze túlnyúló, nemzetközileg is elismert küldetésük van a zenei együtteseknek. Az elmúlt hangversenyévadban mindhárom együttes (a szimfonikus zenekar, az énekkar, a gyermekkórus) kiemelkedõ szakmai- és közönségsikereket ért el. Felkészültségük és elismertségük a több mint 50 teltházas hazai koncert mellett számos külföldi fellépésen is igazolódott. Nemzetközi elismerést hozott a zenekar angliai és dél-amerikai turnéja, valamint fellépésük a brüsszeli Europália rendezvénysorozaton. A koncerteken olyan neves szólisták mûködtek közre, mint Maxim Vangerov és Msztyiszlav Rosztopovics. Emlékezetes siker volt az énekkar görögországi és a gyermekkórus salzburgi fellépése, utóbbi Philip Glass oratóriumának világpremierjén.

A zenei együttesek szûkös lehetõségeik ellenére is fontos feladatuknak tekintik az új magyar mûvek bemutatását és sikerre vitelét, valamint a Rádió hangarchívumának új felvételekkel történõ gyarapítását. Az elmúlt év során 13 jelentõs zenemû stúdiófelvétele készült el.

2. 2. A MAGYAR RÁDIÓ RT. FÜGGETLENSÉGE

Az Rt. függetlenségének védelmével önálló napirendi pontként a kuratórium és az elnökség nem foglalkozott; az Rt. elnöke nem jelezte, hogy az intézmény függetlenségének megsértését tapasztalta volna.

A negyedéves beszámolók, a Kossuth rádióról szóló eszmecsere és az Rt. elnöki beszámoló 1999. november 1-jei vitája kapcsán azonban többször is szóba került a kuratóriumban a Magyar Rádió Rt. függetlenségét esetleg sértõ törekvések észrevételezése. Ugyanakkor a függetlenség sérelmét szóvá tevõ eme kezdeményezéseket - köztük a kuratórium elnökéit, lásd például a 2/a sz. mellékletet - ebben a beszámolási periódusban sem fogadta el a kuratórium. A kuratóriumi, illetve elnökségi tagok közül többen viszont éppen a kuratóriumi elnök s egyes tagok médiaszerepléseit, a rádió egyes mûsoraival kapcsolatos nyilvános véleményét minõsítették az MR Rt. mûsorpolitikájába való durva beavatkozásnak.

2. 3. A MAGYAR RÁDIÓ RT. GAZDASÁGI HELYZETE

Az 1997. évi 144,4 millió Ft veszteséggel szemben a Magyar Rádió Rt. az 1998-as évet adósság nélkül, mintegy 110 millió forintos eredménnyel zárta. A szolid egyensúlyt jelentõ eredményt - egyebek mellett - rendkívül szigorúan takarékos gazdálkodással, fokozatos létszámcsökkentéssel sikerült elérni.

A Magyar Rádió Rt. kiemelt gazdálkodási feladatai az 1999/2000. évi beszámolási idõszakban az alábbiak voltak:

• energiaracionalizálási intézkedések bevezetése.

A kiemelt célok legtöbbjében - ha némi idõbeli csúszással is - sikerült az eredményes gazdálkodást segítõ intézkedéseket végrehajtani. A Kossuth rádió reklámlehetõségeit kivéve ugyanakkor az Rt. nem érte el a tervben meghatározott rendkívül feszített célokat a reklámértékesítésben és az élõmunka-takarékosságban. A kuratórium és az elnöksége által is sürgetett új bér- és jövedelemrendszerre való áttérés egyes részlegekben elindult, de a kívánatosnál lassúbb.

A Részvénytársaság bevételei nagymértékben átstrukturálódtak. A sugárzási díj nélkül számolt bevételek 44 %-át teszi ki az üzembentartási díj, a reklámbevételek 21 %-os részesedése mellett. A mûködés alapját tehát a befolyt üzembentartási díjak jelentik. Az 1999 januárjától megvalósított díjemelés következtében 1994 óta elsõ ízben nem csökkent e fontos bevételi forrás reálértéke, ugyanakkor a Magyar Rádió Rt-nek nincs ráhatása arra, hogy az elõfizetõk rendszeresen fizessék meg az üzembentartási díjat. Nem hozta meg várt kedvezõ hatását a díj adóként történõ kezelése, hiszen a befizetések aránya nem emelkedett. Sajnálatos, hogy 2000-re az Országgyûlés nem fogadta el a

három közalapítvány kuratóriumának az üzemben tartási díj 10%-os, szerény emelésére vonatkozó javaslatát, ami biztosíthatta volna az idei stabil finanszírozást.

Az üzembentartási díj fizetése alól a médiaörvény néhány esetben felmentést ad. A felmentettek után a központi költségvetés fizeti az üzembentartási díjat. A felmentettek számát 1995-ös adatok alapján állapították meg, s azóta a Pénzügyminisztérium változatlan számmal kalkulál az éves költségvetési törvény elõkészítése során, holott a nyugdíjfolyósításban ellátottak száma 1995 és 1998. december 31. között már eleve 174.000 fõvel nõtt (KSHadatok).

Nem sikerült orvosolni azt a pénzügyi eredményt rontó körülményt, hogy - a Részvénytársaság, illetve a Közalapítvány többszöri kérése ellenére, a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján - a sugárzási díjat át kell vezetni a Magyar Rádió Rt. könyvein, annak ellenére, hogy azt az állam közvetlenül az Antenna Hungáriának utalja át. Ez hozzávetõlegesen évi 300 millió forinttal rontotta a társaság áfa-visszaigénylési lehetõségét. A mûsorterjesztési költségek tehát - túl az elvonásokon - csak formálisan kerültek kielégítésre teljes egészében az állami költségvetés részérõl, az áfa-visszaigénylésbõl eredõ hátrány a Rádiót terheli. A fenti problémát mérsékelné, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény legalább az elõfizetõi díjbevételt a nulla felszámított adómérték alá tartozó termékek körébe sorolná és így a közszolgálati és kereskedelmi rádiók azonos áfa-szabályok szerint dolgozhatnának.

Az 1999. évi költségvetési törvény szövege már eleve magában hordott egy olyan lehetõséget, miszerint a költségvetésbe beállított összeg nem teljes egészében kerül átutalásra. A törvény szövege - más elõirányzatokhoz hasonlóan - 1,9 %-ot visszatartani rendelt a mûsorterjesztésre (sugárzásra) szánt támogatás összegébõl, azzal, hogy errõl a kormány késõbb - a gazdasági folyamatok ismeretében - dönt. 1999 márciusában - a téli-tavaszi ár- és belvizekre hivatkozva - a kormány a visszatartott összegek más célra történõ felhasználásáról határozott. 1999 augusztusában a 2208/1999. (VIII.18.) sz. kormányhatározat pedig arról döntött, hogy a nyári esõzések folytán kialakult károk helyreállításának indokával a kormány újabb összegeket vont el az egyes fejezetekbõl, illetve elõirányzatoktól. Így a Magyar Rádió Rt. e két intézkedés folytán 1999-ben mintegy 150 millió forinttól esett el.

Nagy gondot okoz az is, hogy az 1999. évi költségvetés nem biztosított ténylegesen külön forrásokat a mûvészeti együttesek fenntartására és mûködtetésére, hanem a korábban beállított mûsorterjesztési költségek terhére megállapított összeggel támogatta a mûvészeti együtteseket. Már 1998-ban is úgy kapta meg a Rádió a 450 millió Ft támogatást, hogy azt a sugárzási díj összegébõl gazdálkodja ki. Ez mindenképpen gazdálkodási kényszerintézkedéshez, a sugárzási teljesítmény és idõ csökkentéséhez vezet, ami rontja a rádiózás színvonalát és a MR Rt. versenypozícióit, s mindezen túl szerzõdési konfliktusokhoz is vezet az Antenna Hungáriával. Ugyanez a helyzet a 2000-re az Országgyûlés által elfogadott támogatással, amelyben 500 millió forintot úgy biztosítanak a zenei együtteseknek, hogy ennyivel is csökkentették a sugárzási költségek támogatását.

Igen komoly likviditási gondot okoz az MR Rt.-nek, hogy a költségvetési támogatások összegének befolyása a Közalapítványhoz, illetve a Részvénytársasághoz nem egyenletesen történik. A likviditási helyzet javítása érdekében a társaságnak rendszeres jelleggel folyószámlahitelt kell felvennie. Ezt a problémát vagy elõleg-folyósítással vagy minden hónap 20-i pénzügyi rendezéssel lehetne megoldani. Ebben a kérdésben a Magyar Rádió Rt. kuratóriuma a 2000. évben kezdeményezni fogja az ORTT-nél, hogy a Magyar Rádió Rt. likviditási helyzetének megoldása érdekében minden hónap 10-ig folyósítson elõleget, illetve minden hónap végén tételes elszámolást eszközöljön.

A belsõ gazdálkodás területének legvitatottabb problémája továbbra is a bér, a honorárium és egyéb személyi jellegû kifizetések rendszere, az egyes jövedelem-összetevõk aránya. Az Rt. dolgozóinak létszáma az 1996. augusztus 1-jei (az Rt. megalakulásának idõpontjától) 1993 fõrõl 1999 végén 1577 fõre csökkent, ami lényegében összhangban van a stratégiai tervvel; ezen belül kb. 300 fõt tesz ki a zenei együttesek és a jóléti intézmények dolgozóinak a száma. A Rádió bér- és jövedelemrendszere, a törzsbér, a kiegészítõ jutalékok, az ún. belsõs és külsõs honoráriumok struktúrája ugyanakkor mindmáig nehezen áttekinthetõ. 1999-ben csak néhány szervezeti egységnél kezdõdött el a bér- és jövedelemrendszer átalakítása. A kuratórium véleménye szerint az Rt.-nek fel kell gyorsítania a bér- és jövedelemrendszer reformját, s el kell érni, hogy a kiáramló jövedelmek, illetve a foglalkoztatás keretei összehangoltan tervezhetõek és szabályozhatóak legyenek, ugyanakkor egyértelmûen a minõségi munkát preferálják, legyen szó belsõ vagy külsõ munkatársakról.

A súlyos tartozásokkal és fizetésképtelenséggel küzdõ Magyar Televízió Részvénytársaság a Rádióval közösen mûködtetett jóléti intézmények költségei után 110 millió forintos tartozást halmozott fel, ami szintén jelentõsen rontotta a Magyar Rádió Részvénytársaság likviditási pozícióját. A követelés behajtása érdekében peres eljárás van folyamatban. Az Rt. arra kényszerült, hogy néhány az MTV Rt-vel közösen mûködtetett, de az MTV Rt. tulajdonában lévõ - üdülõt bezárjon és a dolgozókat elbocsássa.

Az Rt. gazdálkodását a most lezáruló 1999-es pénzügyi évben a korábbi idõszak során kivívott egyensúlyi helyzet megõrzésére tett erõfeszítések jellemezték. Az elõzetes adatok szerint 1999-ben 30-40 millió forintos mérleg szerinti eredmény várható.

Az MR Rt-nél 1998-99-re örvendetesen kialakult pénzügyi egyensúly mindazonáltal rendkívül törékeny, a napi mûködés biztonságához megfelelõ, de akadályozza a mûszaki-technikai megújulást, a valóban hatékony, modern közszolgálati rádió kiépítését. A készülék-üzembentartási díjak reálértékének megõrzése az MR Rt. gazdasági stabilitásának fontos feltétele. Reális a veszélye annak, hogy - miként már részben 1998-1999 során is - csak a Danubius rádió mûsorszolgáltatási jogosultságáért járó 2000. évi támogatás egy részének fölélése árán lesz biztosítható a közszolgálati feladatok folyamatos ellátása, az Rt. likviditása, illetve az elkerülhetetlen fejlesztések végrehajtása.

2. 4. A MAGYAR RÁDIÓ RT. MÛSZAKI ÁLLAPOTA ÉS STRATÉGIAI TERVE

A részvénytársaság értékcsökkenési leírásként 1999-ben 440 millió forintot számolt el és mintegy 550 millió forintos beruházást valósított meg. A megvalósult fontosabb beruházások:

• a digitális adás-elõkészítõ és -lebonyolító rendszer fejlesztése,
• a központi kapcsolóterem bõvítése,
• a biztonsági tartalékrendszerek fejlesztése,
• digitális soksávos rögzítõ üzembeállítása,
• digitális editáló állomások üzembeállítása,
• az ISDN-hálózat bõvítése,

- elektromos hálózatfejlesztés,

• számítógépes energiafelügyeleti rendszer üzembeállítása,
• a klímarendszer fejlesztése.

1999-ben befejezõdtek az elõzõ évben kiírt informatikai tender szállításai. Szerverek, különbözõ hálózati eszközök, irodai számítógépek, multimédiás munkaállomások és szoftverek kerültek a mûsorkészítõ részlegekhez, mintegy 193 millió forint értékben. 50 millió forintos elõirányzattal folytatódott az épületek felújítása és karbantartása, 96 millió forintos beruházással befejezõdött a fûtési rendszer jelentõs energiamegtakarítást eredményezõ rekonstrukciója.

A kuratórium 59/1997. számú határozatában elfogadta a Részvénytársaság stratégiai tervét. Ez a stratégiai terv az akkori - még a mélyreható médiapiaci változások elõtti - körülményekbõl adódóan elsõsorban "túlélési" alapfilozófiára épült. A megfogalmazott feladatok így elsõsorban

• a közvetített közszolgálati értékek választékának fenntartására,
• a rádiópiaci pozíció legfontosabb elemeinek megõrzésére,

• az új irányítási (tulajdonosi) rendszer feltételei közötti mûködés kialakítására,
• a digitális technika bevezetésének megalapozására irányultak.

A korábbi értékek megõrzését középpontba állító fokozatos átalakítási folyamat elsõ három évben fontos eredményeket hozott:

• a programok egy részének sugárzása új hullámsávra került át,
• új regionális rádióhálózat épült ki,

Az elmúlt három évben nyilvánvalóvá vált, hogy az elért eredmények ugyan szolgálhatnak egy, a nem túl távoli jövõben elkerülhetetlen, mélyreható változássorozat alapjaiul, de nem elõlegezhetik meg azt.

A kuratórium a tervet már 1998-ban felülvizsgálta; 1999-ben pedig - a nemzeti médiastratégia összefüggésében, elsõdlegesen a mûszaki fejlesztés vonatkozásában - újra tárgyalta, de világos, koherens koncepció híján nem újította meg gyökeresen. A hazai médiarendszer változásai mindenesetre elodázhatatlanná teszik, hogy - a kuratórium 1999. december 6-i határozata szerint is - 2000 végéig kerüljön sor a közszolgálati rádió új stratégiájának megfogalmazására.

3.1. A MÉDIATÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT FELADATOK TELJESÍTÉSE

A beszámolási idõszakban (1999. áprilistól 2000. február 27-ig) a kuratórium 7 alkalommal, a Közalapítvány elnöksége 20 alkalommal ülésezett. Az ülések tematikáját a beszámoló melléklete tartalmazza.

3.1.1. A KURATÓRIUMHATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ KÉRDÉSEK

A Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat 1998 februárjában lépett hatályba; elõírásainak érvényesülését az elnökség ebben az évben is folyamatosan ellenõrizte, 1999 õszén a kuratórium - az elnöki pályázat idõarányos teljesítésének értékelésével együtt - elvégezte a KMSZ érvényesülésének minõsítését is, 2000 februárjában pedig módosításokat fogadott el.

A Részvénytársaság elnökének pályázatában foglalt célkitûzések harmadik éves értékelése 1999. november 1-jén megtörtént, a kuratórium - hat tartózkodás mellett - elfogadta az Rt. elnökének errõl szóló beszámolóját.

Az évi adásidõ jóváhagyására a 2000. év vonatkozásában 1999. december 6-án került sor. 1999. október elseje óta újra sugároz éjszakai mûsort (Budapest körzetében) a Bartók rádió s tervbe van véve a Kossuth éjszakai ismétlõ mûsorának elindítása is, de ezt a pénzügyi nehézségek veszélyeztethetik.

A kuratórium 1999. június 28-án támogatólag küldte tovább az ORTT-nek az Rt. frekvenciapályázati igényeit. Az ezzel kapcsolatos állásfoglalás szerint:

"A médiatörvény hatályba lépése óta eltelt három és fél év ellentmondásos gyakorlati tapasztalatai, az országos és helyi kereskedelmi rádióknak - a törvény intenciói ellenére - objektíve elõnyösebb frekvencia-ellátottsága s mindenekelõtt a nemzeti, illetve a közszolgálati rádiózás feladatai maradéktalan teljesítésének követelményei alapján a kuratórium határozottan támogatja a Magyar Rádió Rt. mellékelt - frekvencia-pályázati igényeit.

A Petõfi és Bartók vételi lehetõségeinek a törvény szelleméhez és betûjéhez illeszkedõ kibõvítése (1); a regionális mûsorok sugárzási lehetõségeinek javítása (2); végül a Kossuth CCIR-sugárzási esélyei megteremtésének elindítása (3) értelmezésünk szerint belefér a jelenleg hatályos médiatörvény keretébe, ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy a közszolgálati rádió helyt tudjon állni az erõsödõ versenyhelyzetben s ne kerüljön még hátrányosabb helyzetbe a kereskedelmi médiumokhoz képest. (Tájékoztatásul megjegyezzük: már tavaly kezdeményeztük a médiatörvény olyan irányú módosítását, amely egyértelmûbb megfogalmazással biztosítja a közszolgálati rádiózás távlati mûsorterjesztési szükségleteinek teljesítését.)"

A mérleg- és az eredménykimutatás jóváhagyása az 1998. évre vonatkozóan 1999 májusában határidõre megtörtént. 1999. november elsején ugyanakkor a kuratórium - az év elején befolyt üzemben tartási díj bevétel késedelmes átutalása nyomán - önrevízióval módosította az Rt. 1998. évi mérlegét és eredményét. Eszerint a társaság eredménye mínusz 28 millió 255 ezer forintról 109 millió 982 ezer forint pluszra módosult. Az 1999. évi mérleg tárgyalása már az új összetételû kuratórium feladata lesz, melynek 2000. május 31-ig kell eleget tenniük.

A Magyar Rádió Rt. 2000. évi gazdálkodási és pénzügyi terve elveinek és fõ összegeinek a jóváhagyása a beszámolási idõszak végén, 2000 február 21-én - a könyvvizsgáló és a Felügyelõbizottság véleményének figyelembevételével - megtörtént.

A Magyar Rádió Rt. Felügyelõbizottságának személyi összetételével márciustól kezdve többször is foglalkozott az elnökség és a kuratórium; a vita erõsen megosztotta a testületeket. Végül 1999. szeptember 13-án a kuratórium visszahívta dr. Kindler József Fb.-elnököt és dr. Kenyeres János Fb.-tagot; dr. Gõblyös Istvánt, a Közalapítvány addigi gazdasági igazgatóját és dr. Kecskés Gusztávot választotta meg helyettük. A három tag közül az Fb. dr. Gõblyös Istvánt választotta meg elnökének.

3. 1. 2. AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ KÉRDÉSEK

Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Részvénytársaság gazdálkodásának, a Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat érvényesülésének és az Rt.-elnök pályázatában foglalt célkitûzések megvalósításának folyamatos ellenõrzése, ez utóbbi két témakörben a kuratórium éves értékeléseinek elõkészítése.

Szóltunk már róla, de itt is meg kell említeni, hogy a komplex ellenõrzési tervnek megfelelõen 1999-ben is mûködött a Részvénytársaság elnöke negyedéves közszolgálati és gazdasági beszámolójának az elnökség által bevezetett - és az eddigi tapasztalatok alapján elmondható: jól bevált - intézménye. A közszolgálati beszámoló felöleli a KMSZ és a pályázati szempontoknak a közszolgálatiság vonatkozásában releváns részét, míg a gazdasági beszámoló kiterjed a pályázati gazdasági szempontok, illetve a stratégiai terv érvényesülésének bemutatására. E viták több vonatkozásáról már szólt a beszámoló. A negyedéves közszolgálati beszámolókat követõ elnökségi viták során is gyakran fogalmazódtak meg ellentétes, többségi és kisebbségi vélemények. Az elnökség elutasította pl. a Kossuth rádió hír- és krónikamûsorainak a közszolgálatiságot állítólag sértõ tendenciáit bíráló határozattervezeteket (az egyiket lásd a 2/b sz. mellékletben).

A beszámoló korábbi részében már utaltunk rá, hogy az ilyen természetû viták szakszerû megoldása, a pártatlanság-analízis elmélyítése érdekében a kuratórium, illetve az elnökség saját vizsgálatot is megrendelni tervez; ennek elõkészítésére három tagú elnökségi munkabizottság kezdett dolgozni.

3. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

A médiatörvény szerint a Közalapítvány kuratóriumának civil tagjait a társadalmi szervezetek egy évre delegálják, míg az elnökség mandátuma négy évre szól. Ennek megfelelõen a beszámolási idõszak alatt, 1999 áprilisában a kuratóriumban megtörtént a delegált tagok harmadik váltása; ezúttal mind a 21 hely betöltésre került, így a kuratórium létszáma 37 fõ. Itt kell megjegyeznünk, hogy az elnökség és a titkárság minden igyekezete ellenére a társadalmi kurátorok helyzete - a túlzottan rövid ciklus és így a tájékozottság érthetõ hiányosságai miatt is - rendezetlen, miközben felelõsségük aránytalanul nagy. Ezt az ellentmondást a médiatörvény módosításával lehet feloldani, erre vonatkozó javaslatunkat már 1998-ban elküldtük az Országgyûlésnek.

A Közalapítvány Ellenõrzõ Testülete által korábban kifogásolt - a médiatörvény 56.§ e) kategóriájában megválasztott delegáltakra vonatkozó - legitimitási problémát ugyan nem döntötte el az Országgyûlés, de megoldotta az idõ: jelenleg nincs olyan, társadalmi szervezetek delegálta kuratóriumi tag, akinek a legitimitása kérdéses lenne, ezért már nem is rögzítjük minden esetben a szavazatokat. Az elnökség öt tagja (Agárdi Péter, Ambrus György, Fodor Tamás, Haraszti Miklós és Szabó Attila) viszont az Alkotmánybíróság 1999 nyári - az elnökség összetételét érintõ - állásfoglalása nyomán, az esetleges késõbbi legitimitási viták miatt minden elnökségi és kuratóriumi szavazásra vonatkozólag kérte jegyzõkönyvezni a véleményét.

Személyi változások 1999-ben nem történtek. Az Ellenõrzõ Testület továbbra is csak két taggal mûködik, az elnöki pozíciót nem töltötte be az Országgyûlés. Ugyanakkor korrektül mûködött az Ellenõrzõ Testület és a kuratórium, illetve az elnökség kapcsolata. Az Ellenõrzõ Testület folyamatosan jelen volt a kuratórium, illetve az elnökség ülésein, rendszeresen figyelemmel kísérte a határozatok törvényességét és teljesítését, illetve a testületek eljárási szabályainak betartását. Szóban, illetve írásban közölt észrevételeiket, bírálataikat az általuk ellenõrzött szervezetek megfogadták, a feltárt hiányosságokat igyekeztek orvosolni.

3. 3. AZ ELNÖKSÉG MÛKÖDÉSE

Az elnökség a beszámolási idõszakban rendszeresen, általában hetente ülésezett. Személyi kérdésekben (az Fb.-tagok jelölése) két ízben rendkívüli tanácskozást is tartott.

A beszámolási idõszak egészét az elnökségi üléseken is érzékelhetõ feszültség jellemezte. Az MSZP és az SZDSZ által jelölt kurátorok a testületi üléseken továbbra is rendszeresen hangot adtak az Országgyûlés 1998. december 28-i - az elnökség létszámát 10-rõl 16 fõre növelõ - döntésével, a kuratórium és a közrádió mûködésére gyakorolt hatásával kapcsolatos bírálatuknak. Az elnökség más tagjai - köztük a IVIZÉP által jelölt kurátor 1999. június 18-i beadványával - a kuratóriumi elnök legitimitását kérdõjelezték meg, lemondatását kezdeményezve; ez utóbbit azután a kezdeményezõ visszavonta.

Vitát váltott ki az Alkotmánybíróság 1999. június 29-i döntésének értelmezése, amely szerint a parlamentbõl kikerült pártok által jelölt tagok nem tekinthetõek sem ellenzékinek, sem kormánypártinak. 1998 májusa óta tehát az elnökség összetétele kiegyensúlyozatlan volt; 1998 december végéig ellenzéki, majd a parlamenti döntés - azaz 6 új elnökségi tag megválasztása - után kormánypárti túlsúly jellemezte. Az elnökség 1999. július 19-i ülésén nem fogadott el egy - öt elnökségi tag által beterjesztett - határozattervezetet, hanem többségi szavazással kinyilvánította, hogy "az Alkotmánybíróság döntése következtében elõállott helyzettel kapcsolatban nincs hatásköre" (EH 34/1999). A kezdeményezõk kisebbségi állásfoglalásként hozták nyilvánosságra véleményüket (lásd a 2/c sz. mellékletet).

Az Alkotmánybíróság döntését követõen semmilyen változás nem következett be az elnökség összetételében.

3. 4. A KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK GAZDÁLKODÁSA

A Közalapítvány saját gazdálkodását 1998-ra vonatkozólag 2 millió 683 ezer Ft-nyi szerény eredménnyel zárta, pénzügyi helyzete azonban az elnökség 6 fõs létszámnövekedését követõen megingott. 1999 elejétõl kezdõdõen - a kiegészítésre vonatkozó országgyûlési döntés híján - a három média -közalapítvány együttesen ismét csak 1 %-ban részesült a Mûsorszolgáltatási Alapból. (Ez az összeg már akkor sem volt elég, amikor az elnökség csak tíz fõbõl állt.) A Közalapítvány amúgy is szerény tartalékai rohamosan apadtak, olyannyira, hogy a kuratórium részben fizetésképtelenné vált. Az elnökség a helyzetet úgy próbálta áthidalni, hogy idõlegesen felfüggesztette az elnökségi tagok számára a törvény alapján járó költségtérítés folyósítását, sõt néhány hónapon át nem tudtuk befizetni a közterheket sem, ezért fizetési haladékot kértünk.

A helyzet akkor fordult törvényesre, amikor az Országgyûlés - a Költségvetési és pénzügyi bizottság javaslatára - 1999. június 3-án visszamenõleg is megszavazta a részesedés 1,8 %-ra történõ kiegészítését. Ekkor kifizettük tartozásainkat és visszatértünk a "rendes" gazdálkodásra. Az egyensúly azonban továbbra is nagyon törékeny; nem sikerült visszapótolni az alapításkor juttatott 15 millió forint induló vagyont.

A fentiek eredményeként - igen szigorú gazdálkodás mellett - a Közalapítvány 1999. évi várható eredménye elérheti a 3 millió forintot.

A kuratórium 1999. december 6-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a Magyar Rádió Közalapítvány elõzetes 2000. évi gazdálkodási tervét. A Közalapítvány 2000. évi költségvetésének végleges kialakításánál több bizonytalansági tényezõ játszott közre. Így többek között:

A gazdálkodásunk során abból indultunk ki, hogy a Közalapítvány nem élheti fel az induló tõkéjét, gazdálkodása nem lehet veszteséges, sõt tovább kell, hogy folytatódjon az induló vagyon visszapótlása.

Az Országgyûlés 1999. december végi döntése a kb. 10 %-os, az üzembentartási díjra vonatkozó emelési kérést nem akceptálta, 2000. január 1jétõl kezdõdõen viszont folyamatosan érvényesítendõként határozta meg a három közalapítványnak járó, 1,8 %-ig kiegészített támogatást az ORTT Mûsorszolgáltatási Alapjából.

A Magyar Rádió Közalapítvány 1999-2000-ben teljesítette alapvetõ törvényi kötelezettségeit, ellátta a tulajdonosi kezelõ testület feladatkörébõl adódó teendõket. A kuratórium és elnöksége - a maga eszközeivel - segítette és ellenõrizte a Részvénytársaság munkáját, további átalakulását a kiélezõdõ médiapiaci viszonyok között. A Rádiónak a kuratórium felõl megítélhetõ tevékenysége lényegében megfelelt a törvényeknek; gazdálkodása egyensúlyközeli eredményt hozott; a mûsorfolyam nagy része eleget tett a nemzeti közszolgálati médiumok számára elõírt kötelezettségeknek. Igaz, többek szerint mûsorainak, szervezetének, gazdálkodásának korszerûsödése a kívánatosnál lassúbb.

A kuratórium - és az Rt. - tevékenységét mindezekkel együtt alapvetõen befolyásolták az 1998 nyarán megváltozott politikai viszonyok, amelyek a testület belsõ vitáiban, megosztottságában is kifejezésre jutottak. A tulajdonosi testület egyensúlytalan és számos esetben túlpolitizált mûködésébõl adódó feszültségek megoldására az alapítónak, az Országgyûlésnek van lehetõsége 2000 tavaszán, az új elnökség megválasztása során, illetve a médiatörvény - tervezett módosításával.

Az Rt. elnökének négyéves megbízási periódusa pedig 2000. augusztus 1-jével jár le. Az új elnökségnek lesz hatásköre, hogy eldöntse: az Rt. elnöke megbízatásának egyszeri meghosszabbítását javasolja-e a kuratórium számára, avagy új pályázat kiírását kezdeményezi.

Budapest, 2000. február 21.

Mellékletek

2000. július 27-tõl augusztus 29-ig nyári szünet

2/b sz. melléklet

"A Közalapítvány kuratóriumának elnöksége megtárgyalta a Magyar Rádió Rt. elnökének 1999. II. negyedévi közszolgálati beszámolóját a rádió mûsorairól, a mûsorok belsõ arányairól, a panaszügyekrõl stb.

Az elnökség felhívja a figyelmet arra, hogy a közrádió mûsoraiban a második negyedév során érzékelhetõen romlott a sokoldalú, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (Médiatörvény: 4 §; Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat: III., XVI.) érvényesülése.

Ezeknek a törvényi elõírásoknak és a hallgatók érdekeinek a folyamatos megsértése különösen szembetûnõ a Kossuth Rádió reggeli krónikáiban. E mûsort a kormánypártok vezetõ képviselõi uralják - köztük hetente legalább egyszer a miniszterelnök -, kormányrádióvá és személyes szolgáltatássá változtatva a Reggeli Krónikát. A kormányzati politikusok beszédideje a politikusok össz-idején belül 1999 áprilisában 72%, májusában 91 %, júniusában 97 % volt.

A vasárnap reggeli politikai magazinmûsor pedig szélsõséges és gyûlöletkeltõ hangvételével, gyakran egyetlen politikai párt melletti szembetûnõ elkötelezettségével, az elemi szakmai normákat is átlépõ szerkesztési gyakorlatával tûnik ki, ezt az ORTT Panaszbizottságának több közelmúltbeli döntése is alátámasztja."

"A közszolgálati Magyar Rádió tulajdonosi kezelõ testületének az Országgyûlés által megválasztott tagjaiként felhívjuk a figyelmet arra, hogy a múlt év december 28-a óta - amikor az Országgyûlés új tagokat választott - az elnökségben nem érvényesül a parlamenti pártok, a kormányzati és az ellenzéki oldal törvény által kötelezõen elõírt egyensúlya. Az Alkotmánybíróság határozata szerint egyértelmû: az Országgyûlésnek nem lett volna szabad ellenzékiként figyelembe venni az országgyûlési frakcióval nem rendelkezõ két párt - a KDNP és az MDNP - jelöltjeit; alkotmányossági és törvényességi követelmények sérültek meg azáltal, hogy jelenlétük kompenzációjaként két kormánypárti jelölésû tagot is megválasztottak.

Az azóta eltelt idõben - a fentiek miatt is - sérült az "állami szervektõl való szabadság" elve, csorbult annak a követelménynek a garanciális érvényesülése, hogy a közszolgálati rádió biztosítsa »a társadalomban meglévõ vélemények teljes körû, kiegyensúlyozott arányú és valósághû kifejezésre jutását, valamint a közérdeklõdésre számot tartó eseményekrõl és tényekrõl való elfogulatlan tájékoztatást«.

Amióta alkotmányellenes túlsúly érvényesül a kuratórium elnökségében, a Kossuth Rádió hétköznapi és hétvégi reggeli mûsorsávja az egyoldalú, szinte válaszlehetõség nélküli kormányzati szereplés és önpropaganda, sõt esetenként a szélsõséges hangvétel fórumává torzult.

Bízunk benne, hogy az alkotmányellenes túlsúlyhoz hozzájáruló kormánypárti jelölésû tagok (két személy) - az õket ajánló frakciók megértõ támogatásával, a nemzeti közszolgálati médiumok iránti felelõsség jegyében - mielõbb és önként meghozzák törvényes, méltányos és erkölcsös döntésüket".

4. sz. melléklet

A Magyar Rádió Közalapítvány eddig elkészített három beszámolójából az Országgyûlés ez idáig csak az elsõt, az 1996/97-es idõszakról szólót tárgyalta. Az 1997/98-as beszámolót 1998 õsze és 1999 márciusa között ugyan megvitatták az Országgyûlés illetékes bizottságai, de a plenáris ülés napirendjére nem került. Az 1998/99es idõszakról a kuratórium által 1999. március 30-án elfogadott beszámolót pedig az Országgyûlés nem tárgyalta sem bizottsági, sem plenáris ülésen. A mostani, negyedik - egyúttal az elnökség négyéves mandátumát is lezáró - beszámolóhoz rövid áttekintést csatolunk az eddigi tapasztalatokról.

1. MEGALAKULÁS, KEZDETI IDÕSZAK

Az Országgyûlés a médiatörvény alapján eljárva 1996. február végén választotta meg a Közalapítvány kezdetben nyolc fõs elnökségének tagjait, elnökét, elnökhelyettesét, az Ellenõrzõ Testület elnökét és két tagját, majd ezt követõen a 17/1996. (III.8.) OGY határozattal létrehozta a Magyar Rádió Közalapítványt. A Közalapítvány jogi személlyé azonban csak a bejegyzését követõen válhatott, a Fõvárosi Bíróság 6122. sorszám alatt 1996. május 2-án jegyezte be a Magyar Rádió Közalapítványt. Az elnökség ugyanakkor már ezt megelõzõen dolgozni kezdett, mivel a médiatörvény szoros határidõket szabott meg számára¹. Elõ kellett készíteni a majdan delegálandó tagokkal bõvülõ kuratórium munkájának megkezdését, ki kellett írni az elnöki pályázatot, határidõre meg kellett alkotni a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatát. Az átmeneti idõben is el kellett látni az akkor még költségvetési szervként mûködõ Magyar Rádió folyamatos gazdasági ellenõrzését, egyes szerzõdéseivel kapcsolatos jóváhagyásokat, ugyanakkor elõ kellett készíteni a Magyar Rádió Részvénytársaság megalapítását is.

Nem kívánjuk megismételni a korábban benyújtott országgyûlési beszámolók tartalmát. Jelentõsége miatt azonban itt is rögzítjük, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány a médiatörvény által elõírt határidõket mindenkor betartva, a törvény elõírásainak legteljesebb érvényre juttatásával elvégezte mindazokat a feladatokat, amelyeket a saját indulása és a Részvénytársaság megalapítása, elnökének megválasztása terén az alapítója számára elõírt. A Részvénytársaság - habár jelentõs adóssággal - 1996. augusztus 1-jén sikeresen megalakult, megkezdte mûködését, létrejött az elsõ közszolgálati rádiótársaság Magyarországon.

1 Mtv. 66.§ (2) bekezdés a) pontja, a 140.§ (3) bekezdése, a 66.§ (2) bekezdés b) pontja, a 141.§ (9)

bekezdése, és erre figyelemmel a 66.§ (2) bekezdés c), da)-dc) pontja.

2. A MAGYAR RÁDIÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FINANSZÍROZÁSA

(lásd az 5. és 6. sz. mellékleteket is)

1. Az állam a központi költségvetés "Országgyûlés" fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot a mûsorterjesztés költségeinek megfelelõ támogatásban részesíti.
2. Az állam a központi költségvetés "Országgyûlés'' fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot - a Közalapítvány útján - a mûvészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti.

A költségvetési támogatások szempontjából az 1996-os év még magán hordozta a költségvetési intézmény és az annak "átalakulása"² folytán létrejött gazdasági társaság finanszírozási mechanizmusának kettõsségét. 1996. július végéig a Magyar Rádió állami költségvetési szervként összességében 170 millió forint beruházási támogatást, valamint 323,4 millió forint fejezeti kezelésû támogatást kapott. Az év második felében a Rádió bevételei az ún. készülékhasználati díjnak nevezett bevételbõl eredtek, amelybõl 1996 végéig csak a Magyar Televízió és a Magyar Rádió részesedett, kétharmad-egyharmad arányban. A médiatörvény üzembentartási díjként tartotta fenn ezt a típusú bevételt, ám a Magyar Rádió Rt. részesedését ebbõl már csak 28 %-ban állapította meg.

Az üzembentartási díj fizetése alól a médiatörvény néhány esetben felmentést ad. A felmentettek után a központi költségvetés fizeti az üzembentartási díjat, amelynek nagyságát az 5. számú melléklet táblázatának negyedik sora mutatja. A felmentettek számát 1995-ös adatok alapján állapították meg, s azóta a Pénzügyminisztérium változatlan számmal kalkulál az éves költségvetési törvény elõkészítése során. A médiatörvény eredeti szövege a központi költségvetés által támogathatónak definiálta a Magyar Rádió mûvészeti együtteseit, valamint a külföldre szóló adásait. A törvény logikája érthetõ volt, mivel mindkét terület a közvetlen rádiós mûsorszolgáltatási feladatokon túlmutató tevékenységet reprezentál. Ennek megfelelõen az éves költségvetési törvények elõkészítése során a Magyar Rádió Közalapítvány rendszeresen kérte is a külön támogatások megítélését.