Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény (privatizációs tv.) alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. végzi az állam vállalkozói vagyonának magánosítását és a tartósan illetve ideiglenesen még állami tulajdonban lévõ vagyon kezelését.

Az ÁPV Rt-nek tevékenysége során a privatizációs törvényen túlmenõen többek között be kell tartania a Gazdasági Társaságokról valamint az éves Központi Költségvetésrõl szóló törvények reá vonatkozó szakaszait.

Az ÁPV Rt. a többi gazdasági társasághoz hasonlóan éves beszámolót készít, amelyet a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter - az igazgatóság határozata, a könyvvizsgáló, a Felügyelõ Bizottság, az Állami Számvevõszék jelentése alapján - elfogad és letétbe helyez.

1997-ben az ÁPV Rt. tevékenységére vonatkozóan ezek a jelentések súlyos hiányosságokat tártak fel. Mûködése során több esetben megsértette a reá vonatkozó törvényeket, gazdálkodását a tervszerûtlenség, a szakszerûtlenség jellemezte.

Feladatait, tevékenységét 1997-ben - a korábbi évekhez hasonlóan - alárendelte a Kormány politikai akaratának, amely minél hamarabb azonnal elkölthetõ privatizációs bevételhez akart jutni. Az elõzõ kormányzat jogosulatlanul költött el a privatizációs bevételbõl mintegy 500 milliárd forintot, amelyet (a Postabank Rt. hiánya, az MFB Rt. hiánya, a gázközmûvek, az áramszolgáltatók privatizációs szerzõdéseibõl adódó kötelezettségek, az önkormányzatoknak belterületi földek és alapítói jogon járó tartozások, az elvont vagyon utáni kezesi felelõsség, a ki nem fizetett privatizációs ellenérték hányad, a be nem vont kárpótlási jegyek stb. miatt) az ÁPV Rt. tartalékába kellett volna helyezni.

Az 1997. évi záró adatok tartalmaznak ugyan még 353 mrdFt értékû privatizálható vagyont, de e szám pontatlanságát mutatja, hogy ennek közel egyharmada felszámolás alatti gazdálkodó szervezetek vagyona, amelybõl tényleges bevétel nem várható.

Az Állami Számvevõszék megállapítja, hogy a hozzárendelt vagyont illetõen "a teljes portfolióra kiterjedõ vagyonkezelési tevékenysége szervezettségében az elmúlt idõszakban elõrelépés nem történt".

A vagyon nyilvántartása a könyvvizsgáló szerint sem elégíti ki a számviteli rendszerekkel kapcsolatos követelményeket, véleménye szerint az nem teljes körû és nem pontos.

A Dunaferr Dunai Vasmû Rt. vagyonkezelési szerzõdése mind koncepciójában, mind tartalmában erõsen kifogásolható.

A borsodi reorganizációra fordított súlyos milliárdok mind az ÁSZ, mind a Felügyelõ Bizottság szerint hatástalanok voltak.

Az ÁPV Rt-nek a Felügyelõ Bizottság jelentése alapján humánpolitikai koncepciója nem volt, a gazdálkodó szervezetek vezetésében végrehajtott tömeges változtatások

60 %-a megalapozatlan volt.

Az ÁPV Rt. értékesítési tevékenységét 1997. évben a tervszerûtlenség jellemezte. Pozitívumként értékelhetõ viszont a tõzsdei értékesítések elõtérbe kerülése (a készpénzbevétel csaknem 80%-a ebbõl származott).

A tõzsdei árfolyamok hosszabb távú alakulásából arra következtethetünk, hogy az azonnali privatizációs bevételek minden áron való növelése kapkodással járt és az összbevételt hosszabb távon lényegesen csökkentette.

Az ÁSZ megállapította, hogy a Pénzintézeti Központ Bank Rt. privatizációja során az ÁPV Rt. megsértette az 1995. évi XXXIX. tv. 28. § (2) bek. c. pontjának, valamint az 1995. évi XXXIX. tv. 55. §-ának elõírásait. Megállapította továbbá, hogy a cukoripar privatizációja szakmailag kifogásolható.

Azzal, hogy a Hungarocamion Rt-t az ÁPV Rt. érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevõnek adta el, megsértette a Versenyeztetési Szabályzatot.

A költségvetési törvény rögzíti az ÁPV Rt. záró pénzkészletét. Az ÁPV Rt. záró pénzkészlete 20,3 mrd forinttal meghaladta ezt a szintet. Az ÁSZ véleménye szerint "Ez az összeg 1997. évben a központi költségvetést illette meg, amelyet az államadósság törlesztésére kellett volna fordítani, de a társaság nem utalta át".

Az ÁPV Rt. kis mértékben túllépte a törvényben elõírt közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások mértékét is.

A Felügyelõ Bizottság megállapította, hogy "az 1996. évi beszámoló véleményezése során, a privatizációs törvény 24/A. § (1) bekezdésének megsértése miatt kifogásolt a UNIC Banknál vezetett elkülönített beruházási számla 1997. december 31-én is élõ bankszámla volt, egyenlege 9.185 eFt".

Az ÁPV Rt. 1997. évi költségvetési kapcsolatait az 1996. évi CXXIV. törvény írta elõ.

A privatizációs elszámolások hiányosságai jelentik az ÁPV Rt. jelenlegi problémái közül a legsúlyosabbakat. A tranzakciók, a vagyonváltozást eredményezõ egyéb események nyilvántartásának rendszere, a folyamatos vezetés hiánya kezdettõl fogva nem volt méltó az ország vállalkozási vagyonát kezelõ szervezethez.

Az ÁPV Rt. átértékelés utáni követelésállománya a nyitó 27 mrdFt-ról 62 mrdFt-ra nõtt az év végére. A követelések túlnyomó többsége értékesítésekbõl adódott. Az ÁPV Rt. a bruttó 85 mrdFt követelését a partnerek fizetési készségének minõsítése után értékelte le 62 mrdFt-ra.

Az ÁPV Rt. vagyonkezelési tevékenységének és kötelezettségeinek nyilvántartására jellemzõ, hogy 1998-ban és 1999-ben mintegy 500 mrdFt olyan költségvetési illetve ÁPV Rt. kötelezettség merült fel, amelyet az ÁPV Rt. a tulajdonosok számára készített és a Cégbíróságnál letétbe helyezett 1997. évi beszámolója nem tartalmazott. Az ÁPV Rt-vel szemben indított és még folyamatban lévõ több mint 500 per azt sejteti, hogy sajnos ez az összeg még korántsem teljes.

A Kormány 1998. második felében - figyelembe véve a felmerült problémákat - jelentõs változtatásokat hajtott végre az ÁPV Rt. vezetésében és

várja az ÁPV Rt. új vezetésétõl.

Az összefoglaló az elõzõ kormány által kinevezett Igazgatóságnak a társaság tevékenységérõl készített éves beszámolójának alapján ismerteti

• a jogi keretek változását,
• az ÁPV Rt. jelentõsebb eseményeit 1997-ben,
• a privatizáció kormányzati felügyeletét,
• a vagyonváltozást,
• az ÁPV Rt. követeléseit, kötelezettségeit,
• a saját alapítású társaságokat,
• a társaság reorganizációs tevékenységét,
• az ÁPV Rt. 1997 évi kiadásait.

A mellékletek és a függelék között táblázatos formában megtalálhatók a gazdálkodás konkrét adatai, és az éves beszámoló (mérleg, ereedménykimutatás).

Az állami tulajdon magánosításáról az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény rendelkezik. A törvény részletes szabályokat tartalmaz a privatizációs szervezettel, a privatizációs eljárási szabályokkal, a kedvezményes privatizációs technikákkal, valamint a vagyonkezeléssel kapcsolatban. A törvény hatályba lépése után több vonatkozásban is szükségessé vált annak módosítása.

Az elsõ jelentõsebb törvényi módosításra a hatályba lépést követõ másfél év után került sor. A módosító rendelkezéseket az 1997. évi IV. törvény tartalmazta. Az új szabályok elsõsorban a privatizációs ügyletek lebonyolításának folyamatos ellenõrzését tûzték ki célul azáltal, hogy olyan belsõ ellenõrzési rendszert kellett az ÁPV Rt.-nek kialakítani, amely e törvényi célkitûzést mindenhol biztosítani tudja.

A módosított törvény kizárta a meghirdetett pályázat feltételeinek módosítását és a pályázat eredménytelenné nyilvánítását csak kivételes esetben - lényegében az ÁPV Rt. Igazgatósága egyöntetû elutasító állásfoglalásakor - tette lehetõvé. Ez utóbbi elõírás hibásnak bizonyult, mert például egy kisebb vízerõmû magánkézbe adása során hiába volt többségben azok tábora akik azt aggályosnak tartották, a szerény véleménykülönbség elég volt az ügylet kényszerû jóváhagyásához.

A privatizáció jobb átláthatóságának és nyilvánosságának jelszavával a törvényalkotók új rendelkezésként bevezették a lezárt privatizáció fõbb adatait tartalmazó emlékeztetõ elkészítésének kötelezettségét és annak bárki által történõ megtekintési lehetõségét. A módosítás rendelkezett arról is, hogy a privatizációs részdokumentumokat az emlékeztetõvel együtt az Országos Levéltárnál kell letétbe helyezni. A gyakorlati megvalósítás rendszerének kialakítása, a kapcsolódó szabályozás kialakítása nagyrészt elmaradt, az ellenõrzésre, számonkérésre nem került sor, így 1997-ben mindössze mintegy félszáz emlékeztetõ letétbe helyezésére került csupán sor.

A törvény módosítása bõvítette a versenyeztetés mellõzésével történõ értékesítés lehetõségeit. Pontosította a kincstári vagyon és a vállalkozói vagyon elhatárolásának, valamint az 1989. évi XIII. törvény alapján átalakult vállalatok részére visszatérítendõ vételárrész feltételeit. Lehetõvé tette az ÁPV Rt. számára, hogy a Kormány döntése alapján térítés nélkül adhasson át ingatlanvagyont a helyi önkormányzat részére foglalkoztatás és szociálpolitikai célok megvalósításának elõsegítése érdekében.

A második jelentõs törvényi módosításra 1997 júliusában került sor, melyet az 1997. évi LXXVI. törvény tartalmazott. Szükségessé vált a tartós állami tulajdonú társaságok körének felülvizsgálata és ezt követõen a Privatizációs törvény mellékletének módosítása. Az e körbe tartozó cégek közül néhány idõközben megszûnt, illetve a besorolás oka már nem állt fenn, másrészt pedig több esetben indokolatlanul magas, néhány esetben pedig alacsony volt a tartósan állami tulajdonban maradó rész mértékének meghatározása.

A módosítás során a jogalkotó megállapította, hogy az állam szükséges rendelkezési joga nemcsak a többségi tulajdoni részesedésen keresztül érvényesülhet, hanem a megfelelõ szavazati jogon keresztül is. Ennek biztosítására a szavazatelsõbbséget biztosító részvény és a hozzá fûzõdõ legfontosabb jogok törvényi szintû szabályozását valósította meg a módosító törvény.

A Kormány a korábban hozott döntése alapján úgy ítélte meg, hogy az energiaipari társaságok szavazatelsõbbségi részvényeit, a tulajdonosi jogok gyakorlását át kell telepítenie az ágazati felügyeletet ellátó akkori szaktárcához, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez.

Az 1997. év jelentõs eseménye volt, hogy gyakorlatilag befejezõdött a bankprivatizáció. A kereskedelmi bankrendszer lényegében a magántulajdon keretei között mûködik. Befejezõdött a magánosítás az élelmiszeriparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a nyomdaiparban, az alumíniumiparban, az acéliparban.

A vagyonátadási illetve vagyonelem-csere kötelezettségeken belül két csoportot különböztethetünk meg. Az egyik az államkincstár és a társadalombiztosítási önkormányzatok részére történõ vagyonátadások csoportja. A társadalombiztosítási önkormányzatok részére történõ vagyonátadás elõkészítése már 1996-ban megtörtént, a keretszerzõdések megkötése, a végrehajtás azonban 1997-re maradt. Az ÁPV Rt. és a KVI összesen mintegy 60,4 milliárd Ft értékben adott át vagyonelemeket. A Kincstári Vagyonkezelõ Szervezetnek történt vagyonátadások illetve az attól történt vagyonátvétel aktuális állami feladatok megoldását - például közintézmények elhelyezése, kárpótlási alap megteremtése - szolgálták, illetve az ÁPV Rt.-n keresztül az értékesítést célozták. A privatizációs értékesítések és magának a vagyonnak a fel - és leértékelõdése jelentõs, több tízmilliárdos mértékben befolyásolta az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonnak az értékét, mennyiségét.

A vagyonmozgások másik csoportja a portfolió csere mind az ÁPV Rt. portfoliójának értékét, mind az összetételét megváltoztatja. A portfolió cserék minden esetben kormányzati, alapítói jogkörben elhatározott és az ÁPV Rt. részére kötelezettségként elõírt vagyoncserék voltak, amelyeket a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és az ÁPV Rt. üzleti érdekeire, illetve a Postabank esetében a bankrendszer kiegyensúlyozott mûködésének elõsegítésére hivatkozva kezdeményezett az akkori Kormány.

A privatizáció és az állami vagyonkezelés korábbi sikertelen akciói közül 1997-ben külön említést két ügy kíván. Az egyik a már korábban elhíresült CONEXUS vagyonkezelési szerzõdés, amelyben az ÁPV Rt. büntetõ eljárást kezdeményezett, amellett hogy többmilliárdos kárigényét peres útra volt kénytelen terelni. A másik, az ugyancsak polgári pert és büntetõfeljelentést kiváltó ügy a Szekszárdi Húsipari Rt. korábbi sikertelen privatizációjából származó csõdtömeg elhárítása volt.

Nem lehet egyértelmûen minõsíteni a Dunaferr vagyonkezelési szerzõdését. Mindenesetre a jövõben szükséges a szorosabb tulajdonosi ellenõrzés, ami a Conexus ügyben elmaradt.

Néhány területen elhalasztották a magánosítást. Ebbe a sorba tartoznak az ún. kulturális portfolió megmaradt vállalatai, mint a Nemzeti Tankönyvkiadó, vagy a MAFILM, a mûsorszórás magánosítása, a lóversenyzés sorsának rendezése, a közúti személyszállítás cégeinek privatizációja. Az agrárgazdasági társaságok részleges privatizációjának megkezdését, helyesebben az eladható vagyonhányadok értékesítését a földtulajdonnal kapcsolatos politikai vita és az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás halasztása lehetetlenítette el.

Voltak olyan pályázatok, ahol többszöri nekifutásra sem sikerült 1997-ben eredményt elérni, de az év végére a társaság olyan helyzetet alakított ki, hogy a privatizációs lépések 1998-ban megtörténhettek. Ilyen a HUNGAROCAMION sok kritikát kiváltó privatizációja és az IKARUS állami kézben lévõ részvénycsomagjának az értékesítése.

Az ÁPV Rt. 1997-ben 57 elõterjesztéssel mûködött közre a Kormány közvetlen tájékoztatásában, illetve elõterjesztés formájában kérte a Kormány döntését.

Az ÁPV Rt. elõterjesztést készített a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszternek, illetve rajta keresztül a Kormánynak az ÁPV Rt. elõzõ évi tevékenységérõl szóló országgyûlési beszámolóhoz, a foglalkoztatási irányelvek végrehajtásáról, a borsodi acélipar reorganizációjáról, a helyi önkormányzatoknak történõ vagyonátadásról, a reorganizációs tevékenységérõl, a privatizációs törvény módosítására vonatkozó javaslatáról, a privatizáció lezárására és a vagyonkezelési törvény elõkészítésére készített koncepciójáról.

Ezen elõterjesztések mellett nagy számban konkrét, a gazdaság egészére kiható, az egyes társaságokkal, bankokkal kapcsolatos stratégiai mértékû privatizációs feladatokkal összefüggõ adatszolgáltatási és elemzési kötelezettségeinek is eleget tett a szervezet.

Az ÁPV Rt. 1997-ben kormányzati kapcsolataiban teljesítette a privatizációs törvény közvetlen elõírásait.

A kiinduló állapotban az ÁPV Rt.-hez 1997. január 1-jén 498 mûködõ cég tartozott. A 498 cégbõl 494 volt társaság és 4 vállalat. A társaságok között 109 darab tartós állami tulajdonba sorolt cég található.

Vállalati vagyon változása

1997. elején a mûködõ vállalatok száma az ÁPV Rt. portfoliójában jelentéktelen volt (4 darab), ami az év során a növekedés és csökkenés egyenlegeként további egy darabbal csökkent.

A végelszámolás és felszámolás alatt álló vállalati vagyon a vagyonkezelõnél már sokkal jelentõsebb. Ebben a körben a vagyon nyilvántartási értéke meghaladja a 100 MrdFt-ot, ami azonban csak elszámolás-technikai tartalommal használható, hiszen a cégkör jellegébõl adódóan a valóságban ezen csõdbe ment cégek értéke a kimutatottnak csak a töredéke.

Az év során a végelszámolások ütemezett végrehajtása eredményeképpen a portfoliónak ez a része közel a felére csökkent. A felszámolás alatt álló vállalatok száma a növekedés és csökkenés egyenlegeként 285 darabra csökkent 1997-ben.

Társasági vagyon változása

Az ÁPV Rt. társasági vagyonában a mûködõ társaságok száma 1997-ben több mint 200 céggel csökkent. A privatizálható vagyon gyors csökkenését jelzi, hogy az év végén kevesebb mint 300 mûködõ cég volt az ÁPV Rt. vagyonában. A társasági vagyon csökkenése értékben is jelentõs volt az év során. A mûködõ társaságokban a vagyon több mint 400 MrdFt-tal csökkent, és a közel 43 MrdFt értékû vagyonnövekedéssel együtt a mûködõ társaságok ÁPV Rt.-re jutó saját tõke értéke összességében 632,67 MrdFt.

Felszámolás és végelszámolás alatt levõ társaságok

A társaságok körében a végelszámolás alatt álló társaságok száma jelentõsen csökkent, miközben a cserélõdés eredményeképpen az e körbe tartozó vagyon nagysága közel 6,87 MrdFt-tal növekedett. A változás alapvetõen a Hungalu Rt. végelszámolásba kerülésébõl következik. Alig változott a felszámolás alatt álló társasági cégkör, a növekedés és a csökkenés egyenlegeként 1997. végén felszámolás alatt volt 142 társaság, aminek nyilvántartási értéke közel 2,73 MrdFt-tal alacsonyabb volt mint az év elején.

Összességében a végelszámolás és felszámolás alatt álló cégkör (vállalatok és társaságok) több mint tíz százalékkal csökkent, miközben az ide tartozó cégek értéke több mint 3,5 MrdFt-tal alacsonyabb mint egy évvel korábban.

A hozzárendelt vagyon

A vagyonkezelõ hozzárendelt vagyonának nagysága 1997. december 31-én 872,61 MrdFt volt.

Az ÁPV Rt. teljes vagyona ennél nagyobb, hiszen a vagyonába tartozik a 386.158 ha termõföldterület is, amelynek a nyilvántartása azonban nulla értéken történik.

Az ÁPV Rt. privatizálható vagyona 1997. december 31-én

Értékesítés

1997-ben a vagyonkezelõ összesen 104 pályázatot írt ki részvények, üzletrészek és egyéb vagyontárgyak értékesítésére.

1997-ben a vagyonkezelõ 48 pályázat keretében 57 részvénytársaság részvénycsomagját hirdette meg közel 82 MrdFt érékben.

Az üzletrész értékesítésre kiírt pályázatok száma 1997. évben 13 volt, amely során a vagyonkezelõ 24 cégnél keresett befektetõket több mint 4 MrdFt értékû üzletrészre.

1997. évben az ÁPV Rt. közel 4 MrdFt értékû ingatlan-tömegre írt ki pályázatot. Az ingatlanértékesítésre kiírt pályázatok száma ebben az évben 43 volt, amelyek keretében 97 ingatlanra keresett vevõt. A 64 tranzakció keretében 2,82 MrdFt könyvszerinti ingatlant értékesített 1997-ben. Az értékesített ingatlanok szerzõdés szerinti értéke összesen 2,2 MrdFt, ennek megfelelõen az értékesítési árfolyam 79 százalék volt. (lásd a 3. sz. mellékletben)

Részvény és üzletrész értékesítés

Az ÁPV Rt. 1997. évben 222 db részvény és üzletrész értékesítési tranzakciót hajtott végre, amely során az értékesítés volumene névértéken 133,84 MrdFt, saját vagyon értéken 229,58 MrdFt, szerzõdéses értéken pedig 371,29 MrdFt volt. A részvény és üzletrész értékesítési tranzakciók mintegy 160 társaságot érintettek. Az értékesítések átlagos árfolyama a jegyzett tõkéhez viszonyítva 277 %-os és a saját tõkéhez viszonyítva 162 %. (lásd a 4. sz. mellékletet)

Az összes tranzakcióból a tõkepiac intézményrendszerén keresztül 7 értékesítés történt, amely az értékesítések szerzõdéses értékének több mint 2/3-át teszi ki. Nyilvános pályázat keretében 78 tranzakció valósult meg, ennek szerzõdéses értéke 59,7 MrdFt volt és a tranzakciók 67 céget érintettek. Zárt körû pályázattal 2 társaságot értékesített 10,4 MrdFt szerzõdéses értéken, míg zárt körû elhelyezés 4 esetben történt 10,9 MrdFt értéken. A számszerû tranzakciók döntõ többségét a kisebbségi részesedések értékesítése tette ki 1997-ben. Ebben a körben volt elsõsorban jellemzõ a kárpótlási jegy ellenében történõ értékesítés.

Részvénycsere keretében az ÁPV Rt. tulajdonából névértéken 37,86 MrdFt, saját vagyon értéken 45,55 MrdFt részvény és üzletrész hányad került ki, amelynek szerzõdéses értéke 21,81 MrdFt. A részvénycsere során átadott portfolióban három olyan társaság volt, melynek 100 %-os, egy melynek 75 %-os részvényhányadát adta át az ÁPV Rt. és 78 cég esetében a tulajdoni hányad 50 % alatt volt. (lásd. az 5. sz. mellékletet)

A részvény és üzletrész értékesítésen alapuló szerzõdés szerinti érték elérte a 367,85 MrdFt-ot. A részvény és üzletrész értékesítés ágazati adatait mutatja be a következõ táblázat.

Jelentõsebb részvényértékesítések

Az 1997. év legnagyobb bevételt eredményezõ fõbb értékesítései a következõk voltak:

Magyar Távközlési Részvénytársaság, MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Országos Takarékpénztár és Ker. Bank Rt., Hungária Szálloda Rt.

1997-ben az összes részvény és üzletrész értékesítéshez kapcsolódó szerzõdéses érték 77 százaléka néhány cég értékesítéséhez kapcsolódik.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy a vagyonkezelõ privatizációs tevékenysége eredményének döntõ része 5 társaság értékesítéséhez kapcsolódik.

A Privatizációs törvény az ÁPV Rt. részére - a hatálya alá tartozó vagyon értékesítése során - követelményként határozza meg többek között a kárpótlási jegyekkel szembeni megfelelõ vagyoni kínálat biztosítását (különös tekintettel az alanyi kárpótlási jegy tulajdonosokra és a kárpótlási jegy kényszer elfogadókra).

Az általánosan jellemzõ privatizációs gyakorlat szerint a vagyonkezelõ a privatizációra kiírt társaságok pályázata során lehetõvé teszi a vevõk számára, hogy a vételár egy meghatározott részét kárpótlási jegyben fizesse.

A kárpótlási jegyekkel szembeni megfelelõ vagyoni kínálatot az ÁPV Rt. - alapvetõen két tranzakció-típuson keresztül teremti meg. Egyrészt a kisebbségi állami részesedések nyilvános forgalomba hozatalával kárpótlási jegy-részvény csere révén, másrészt portfolió-társaságok létrehozásával.

Összességében 1997-ben jelentõs elmaradás, visszaesés keletkezett a kárpótlási jegyek bevonása terén. (1996-ban a kárpótlási jegyért felajánlott részvények mennyisége 19 MrdFt, 1997-ben a részvénycserékkel bevont kárpótlási jegyek kamattal növelt névértéke 6,06 MrdFt.)

A kárpótlási jegy - részvény cserék során felajánlott részvény-mennyiségek

A portfolió-csere, mint a vagyonmozgások egyik csoportja korrekt vagyonértékelés esetén, elvben nem befolyásolja az ÁPV Rt. portfoliójának piaci értékét, csak összetételét.

Ezek olyan alapítói jogkörben elhatározott és az ÁPV Rt. részére kötelezettségként elõírt vagyoncserék voltak, amelyeket az akkori Kormány kezdeményezett. A három tranzakció, összesen mintegy 38 milliárd Ft értékû társasági részesedés cseréjét eredményezte. Ebbe a sorba tartozott a RÁBA privatizációjának elõsegítésére hivatott, a részvények egy kézben koncentrálását célzó portfoliócsere, illetve az MFB, és a Postabank - ÁPV Rt. portfoliócsere.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonához tartozó állami tulajdonú ingatlanok két fõ csoportba sorolhatók:

1. Az állami vállalatok átalakulása, társaságok végelszámolása, felszámolása és elvonás során képzõdött ingatlanvagyon. Ezek az ingatlanok funkciójukat, értéküket, területi elhelyezkedésüket tekintve rendkívül változatos képet mutatnak. Általános jellemzõjük, hogy valamilyen oknál fogva korlátozottan piacképesek, hiszen emiatt nem lehetett ezeket mostanáig privatizálni.

Az ingatlanokon található építmények állaga leromlott, azok speciális rendeltetésûek, a szokásos teleknagyság és az épületek száma miatt gyakran csak szûk befektetõi körben, vagy csak megosztást követõen értékesíthetõk. Elõfordul erdõ, vagy más egyéb besorolású részt is magába foglaló ingatlan, melynek ésszerû és az erdõtörvény rendelkezéseit is kielégítõ megosztása, átsorolása aktuális.

A privatizációs törvényben elõírt, a térítés nélküli vagyonátadás feltételeként elõírt törvényi felhatalmazás az 1997. évben megvalósult, így a Kincstár és a helyi önkormányzatok részére az ingyenes vagyonátadás 1997. elsõ felében elkezdõdött. Az év folyamán összességében 9,47 Mrd Ft könyvszerinti értékû ingatlan átadására került sor. (3/b. sz. melléklet)

2. A volt szovjet és munkásõr ingatlanok az egész ország területén szétszórtan elhelyezkedõ, speciális adottságú ingatlanvagyont takar, amely az 1995. évi XXXIX. törvény alapján, mint vállalkozói vagyon került az ÁPV Rt-hez. A vagyon átvétele 1995. szeptember és 1996. augusztus hónap között több lépcsõben történt, 158 db, mintegy 25,7 Mrd Ft nyilvántartási értéket képviselõ volt szovjet-, és volt munkásõr-ingatlan került az ÁPV Rt.-hez.

Az értékesítendõ vagyonrészek sajátos jellege folytán a nyilvános egyfordulós pályázati forma volt jellemzõ a tranzakciókra. A vételár általában a becsült forgalmi érték közelében volt, a fizetési konstrukció általában a fele részt meghaladó készpénz és a fennmaradó rész kárpótlási jeggyel történõ fizetésének kombinációja.

Az egyszerûsített privatizáció jellemzõi és lezárása 1997-ben

Az egyszerûsített privatizáció keretében 1996-ban megkezdett és 1997-ben befejezõdõ, illetve az 1997-ben meghirdetett privatizációs tranzakció 34 állami tulajdoni hányaddal rendelkezõ társaság értékesítését jelenti.

30 társaság nem kelt el az egyszerûsített privatizáció második ütemében, limitáron, készpénzért, jegyzékrõl, ezért értékesítésükre versenyeztetés nélküli vezetõi és munkavállalói kivásárlás keretében, vagy a menedzsment, illetve az ÁPV Rt. privatizációs pályáztatásának eredményeként került sor.

A harmadik jegyzéken 19 társaságban lévõ állami tulajdonú részesedését kínálta fel értékesítésre az ÁPV Rt. Ebbõl négy esetben jött létre adásvételi szerzõdés. A 378 millió Ft névértékû állami tulajdont 95,35 millió Ft készpénzért értékesítette a vagyonkezelõ.

A nettó követelések állománya 1997. január 1-én 27,06 MrdFt volt.

Az alábbi táblázatban szereplõ adatok, az 1997. december 31-i állapotot bemutató számok bruttó értékek, átértékelés elõttiek. A vagyonkezelõ bruttó követelései összességében 1997. december 31-én 85,39 MrdFt-ot tettek ki.

A vagyonkezelõ bruttó követeléseinek címenkénti megoszlását mutatjuk be a következõ táblázatban:

A bruttó követelések 1997. december 31-i állományának növekedése az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva a belföldi nyilvános kibocsátás keretében, készpénzes részletfizetési konstrukcióban bonyolított részvényértékesítésbõl származik.

A bruttó követelések tényleges, átértékelés utáni (nettó) értéke 1997. december 31-én 62,04 MrdFt. A követeléseknek ez a nettó értéke szerepel az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonát bemutató vagyon-mérlegben.

A kötelezettségek nettó állománya 1997. január 1-én 179,46 MrdFt volt kamat kötelezettségek nélkül.

A nettó kötelezettségek állománya 1997. december 31-én 107,73 MrdFt volt, figyelembe véve a várható kamatkiadásokat is. Ezek nélkül a nettó kötelezettségek állománya 95,85 Mrd Ft-ot tett ki.

A kötelezettségek állományának csökkenése fõként a települési önkormányzatok belterületi föld jogán keletkezett járandóságai kiadásából, a társaságoknak kiadott

PEH járandóságból, illetve a közmûvagyon és a TB vagyonátadás teljesítésébõl adódott.

Az állami vagyonkezelõ kötelezettségeinek összetételét és részletes bontását a következõ táblázat tartalmazza (MrdFt). A táblázatban szereplõ, kamat fizetési kötelezettségeket is tartalmazó kötelezettségek összege jelenik meg az ÁPV Rt. 6. sz mellékletben bemutatott vagyonmérlegében.

A törvényi elõíráson alapuló kötelezettségek - önkormányzatokkal (alapítói és belterületi jogosultság), valamint a társaságokkal szemben (PEH) - értékelése könyv szerinti értéken történik. A kötelezettség aktuális nagysága a törvény szerinti mérték és az adott idõszakig megtörtént rendezések különbsége. A mérlegbeszámolóban a kötelezettségek alapértékén felül a kötelezettség megnyílásától a fordulónapig számított évi 20%-os mértékû kamat is beszámításra kerül.

Garanciális ill. szavatossági kötelezettségek esetében a nyilvántartott érték a szerzõdésekben vállalt maximális érték. A kötelezettség aktuális értéke a vállalási érték és a beszámoló fordulónapjáig bekövetkezett változások különbsége. A mérlegbe a kötelezettségek aktuális értékének a bekövetkezés valószínûségével súlyozott értéke kerül. A fentieken túlmenõen a kötelezettségek mérlegbe kerülési értéke a könyv szerinti (nyilvántartás szerinti érték).

Privatizációs ellenértékhányad (PEH)

A PEH kifizetéseknél a tervezett 27 Mrd Ft, a törvény elõkészítésének idõpontjában ismert bruttó, minden elvileg lehetséges kötelezettséget tartalmazott. Az ÁPV Rt. igazgatósága 1997 januárjában határozta meg a PEH visszatérítésre jogosultak körét, amely a fenti kört jelentõsen szûkítette. Az 1997. évi kifizetések ez alapján folytak és így érték el kamatokkal együtt a 15,2 Mrd Ft-os értéket. A Legfelsõbb Bíróság 1997. novemberi ítélete alapján a PEH kötelezettségre jogosultak körét az ÁPV Rt. Igazgatósága kiterjesztette és a PEH kifizetések ennek hatására 1998-ra is elhúzódnak. A PEH kötelezettségek állománya 1997. december 31-én 8,89 MrdFt, amelyhez évi 20 százalék kamattal számolva további 5,71 MrdFt kötelezettség társul.

TB vagyonátadás

1997-ben a Társadalombiztosítási Önkormányzatok számára közel 24 MrdFt értékû vagyon került átadásra. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évben 17,676 MrdFt értékû vagyont kapott, amely érték az áramszolgáltató társaságok értékesítését követõ korrekció következtében végeredményben 18,689 MrdFt. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 1997-ben 5,167 MrdFt értékû vagyont kapott.

Az elvont vagyon utáni kezesség a Ptk. 274. §-ának (1) bekezdése szerinti sortartó kezesség, ami azt jelenti, hogy amíg a fõkötelezettõl a tartozás behajtható, addig a kezestõl nem követelhetõ a teljesítés. E kezesség másik fõ jellemzõje, hogy mértéke korlátozott mind összegszerûségében, mind a hitelezõk körét tekintve, mivel csak az elvonás idõpontjában meglévõ hitelezõkkel szemben és az elvont vagyon erejéig és arányában áll fenn. Az ÁPV Rt. fizetési kötelezettsége a kezesi felelõsség alapján a felszámolási zárómérleg elkészítését követõen áll be

Az elvont vagyon utáni bruttó kötelezettség összege 19,5 MrdFt.

1997-ben az elvont vagyon alapján keletkezõ kezesi kötelezettségre kifizetés nem történt. Ebbõl kiindulva a vagyonelvonás körében teljesítendõ kötelezettségek alapösszege nem nõtt. Az elvonások óta eltelt 3-5 éves idõszakra tekintettel 1,5 Mrd Ft érékû kamat kötelezettség szerepel.

Egyéb kötelezettségek három tételt tartalmaz:

- pályázók által befizetett bánatpénz és annak 1997. december 31-ig

Az ÁPV Rt-t Egzisztencia hitel (E hitel) után terhelõ kötelezettség csak az 1990. évi LXXXIV. tv. hatálya alá tartozó bérleti jogok E hitelre történõ értékesítése kapcsán keletkezik.

A felvett E hitel összesen 58,26 MrdFt.

Garanciális ill. szavatossági kötelezettségek teljesítésére az ÁPV Rt. a Költségvetési törvény alapján tartalékot képez. Az ÁPV Rt. bruttó garancia és szavatossági kötelezettségének elméleti maximális értéke 649,89 milliárd Ft 1997. dec. 31-én.

A SAJÁT ALAPÍTÁSÚ TÁRSASÁGOK

Hess András Kft.

A Hess András Kft. a Kultúra Külkereskedelmi Rt. tovább folytatható kulturális tevékenységére alakult, alapítását az alábbiak indokolták:

A Kultúra Külkereskedelmi Rt. 1992-95. között saját vagyonának 70%-át elvesztette, ami elsõdlegesen a bevételek drasztikus csökkenése, az Rt. piacvesztése miatt következett be. A társaság pénzügyi helyzete 1996. végére kritikussá vált, hitelezõinek kifizetést gyakorlatilag nem teljesített, közüzemi számláit sem fizette és 1997. elején már a dolgozók munkabérének kifizetésére sem volt fedezet. Ezért a dolgozók 1997. február havi járandóságának kifizetésére az ÁPV Rt. 3 MFt kamatmentes kölcsönt nyújtott a társaságnak.

Az ÁPV Rt. Igazgatósága a Kultúra Külkereskedelmi Rt. végelszámolással történõ megszüntetésérõl döntött úgy, hogy a végelszámolás megindítását megelõzõen az ÁPV Rt. a Kultúra Rt. tovább folytatható kulturális tevékenységére új társaságot alapít.

Az új társaság alapítása Andreas Hess Kft. cégnévvel, 40 MFt pénzbeni hozzájárulással, 1997. március 15-i hatállyal történt meg. A társaság 14 fõt vett át a Kultúra Rt.-tõl a dolgozók munkaviszonyának jogfolytonosságát fenntartva és a rendelkezésére bocsátott 40 MFt-os pénzbeni hozzájárulásból eszközöket vásárolt a Kultúra Rt.-tõl könyv szerinti értéken 16,6 MFt vételáron.

A határozatban foglaltak végrehajtását követõen az ÁPV Rt. döntött a Hess András Kft. privatizációs pályázati felhívásának feltételrendszerérõl a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztériummal egyetértésben. A pályázati felhívásban nem a megajánlott vételár nagysága volt a meghatározó. A társaság privatizálása 1998. elsõ félévében lezárult.

Váltó-3 Szivárvány Kft.

A Váltó-3 Szivárvány Kft.-t az ÁPV Rt. Igazgatósága 1997. április 29-én alapította egyszemélyes Kft.-ként, 40 MFt törzstõkével, amely teljes egészében pénzbetét szolgáltatásával valósult meg.

A társaság létrehozásának alapvetõ célja a többi Váltó jellegû társasághoz hasonlóan az volt, hogy a késõbbi tõkeemelések során az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyonelemeket kezelje, szükség, illetve lehetõség szerint értékesítse.

Az ÁPV Rt. Igazgatósága határozatával jóváhagyta a Váltó-3. Kft. törzstõke-emelésének elsõ szakaszaként a 31 vagyonelembõl (részvény, üzletrész, ingatlan) álló, 1.527.454 eFt értékû apportot, amelynek jelentõs része olyan nehezen értékesíthetõ vagyonrész volt, amelynek ÁPV Rt. általi eladása rövid távon nem volt valószínûsíthetõ. Ugyanakkor a részesedések bizonyos hányada könnyebben értékesíthetõ értékpapírban testesült meg, amely a társaság fennmaradásához szükséges hozam biztosításában játszott szerepet.

A nem likvid portfolió csoportba jelképes és kis értékû részesedések, kiemelt részesedések, egyszemélyes társaságok és ingatlanok tartoztak. Az alapító által elfogadott stratégiai célkitûzések és az üzleti terv az apportálást követõen a portfolió átstrukturálását, ennek keretében a portfoliócsomagból részesedések értékesítését írták elõ. Elõzõek eredményeként a likvid portfolió átalakítása és a reorganizációkhoz szükséges pénzügyi források feltöltése, új, mûködõ tõkebefektetés elõkészítése volt a feladat.

A társaság 1997-ben önálló székhellyel egy bérelt, Hermina úti irodában, 3 fõs létszámmal mûködött. A könyvvezetését, a jogi munkákat és az egyéb speciális feladatait megbízási szerzõdés alapján külsõ szakértõk végezték.

Az ÁPV Rt. Igazgatósága a törzstõke emelés második ütemérõl és részvénytársasággá történõ átalakulásáról is határozott késõbb és végsõ célként a befektetési társaság részvényeinek lehetõleg nyilvános forgalombahozatal keretében történõ értékesítését jelölte meg végsõ célként.

Nemzetközi Privatizációs Tanácsadó és Befektetési Kft.

Az 50 MFt törzstõkével alapított társaság célja a magyar privatizációs tapasztalat átadásának és az ÁPV Rt. szakemberei által végzendõ külföldi privatizációs tanácsadásnak a megszervezése volt, elsõsorban a környezõ, vagy az egyéb érdeklõdõ országok privatizációs szervezeteinek, hivatalainak.

A Kft. három alkalmazottja kirendeléssel, az ÁPV Rt.-nél meglévõ munkaviszonya keretében látta el a feladatát, az ÁPV Rt. székházában.

A Kft. nem tudta teljesíteni a feladatát, az alapítói szándékra épülõ üzleti tervet nem készített, hatékony üzleti tevékenységet nem végzett, törzstõkéje rohamosan csökkent.

A társaság tulajdonjoga átkerült az MFB-hez, és várhatóan végelszámolással meg fog szûnni.

Az 1997-re vonatkozó költségvetési törvény eredetileg 12 MrdFt reorganizációs kiadási lehetõséget biztosított az ÁPV Rt. részére. Az elõzõ évre jóváhagyott keretébõl az ÁPV Rt. 2,5 MrdFt-ot nem használt fel, mert az Antenna Hungária, kormányhatározatban elõírt tõkeemelését nem hajtotta végre az elõírt határidõben.

Az 1997. évi reorganizációs kiadás 12,144 MrdFt volt melybõl 10,963 MrdFt kormány hatáskörben, 1,181 MrdFt ÁPV Rt Igazgatósági jóváhagyás alapján került kifizetésre.

Az ÁPV Rt 1997. évben 8,289 MrdFt tõkeemelést hajtott végre a társaságainál, amelybõl 7,478 MrdFt a kormány jóváhagyásával, 0,811 MrdFt pedig Igazgatósági döntés alapján történt. A Kormány jóváhagyással felhasznált összeget növeli a borsodi reorganizációra kifizetett 3,081 MrdFt, és a lóversenyzés támogatására adott 0,404 MrdFt hosszúlejáratú hitel. A saját hatáskörû kifizetéseket növeli a 0,37 MrdFt éven túl nyúló hitel.

Összességében az ÁPV Rt tehát 12,144 MrdFt reorganizációs támogatást nyújtott a társaságai részére, amely 0,356 MrdFt-tal elmaradt a jóváhagyott 12,5 MrdFt-os lehetõségtõl. Ugyanakkor a DAM Rt. által vissza nem fizetett összeg miatt túllépte a saját hatáskörben adható támogatások határát, a kifizetett összeg 1,181 MrdFt volt.

Az ÁPV Rt kiadásai közül az egyik legjelentõsebb csoport a privatizációt elõkészítõ, a privatizációhoz és vagyonhasznosításhoz kapcsolódó kiadás.

1997-ben a privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadások 48,31 MrdFt-ot tettek ki. A vagyonkezelési tevékenységhez nem közvetlenül kapcsolódó kiadások egyik tétele, a befektetési alapok, gazdasági társaságok alapításával kapcsolatos kiadások 1997-ben meghaladták a 18 MrdFt-ot. E területen kifizetett összegek legnagyobb tétele a Richter Rt. értékesítésével összefüggésben szükséges több mint 14 MrdFt-os kiadás, tõkeemelés volt. A 18,01 MrdFt nagyságú összkiadás másik jelentõs tétele a Budapesti Erõmû 1,7 MrdFt értékû opciós részvény vásárlása volt.

1997-ben a reorganizációs kiadások összege jóval alacsonyabb mint az elõzõ évben, valamivel 12 MrdFt fölött alakult. A további legjelentõsebb tételt ebben az évben is az értékesítésért kifizetett díjak alkották.

A privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadások

A tartalékképzés és felhasználás 1997-ben

Az 1996. évi költségvetési törvény adott elõször felhatalmazást arra az ÁPV Rt.-nek, hogy a garanciális és szavatossági kötelezettségvállalások mögé tartalékot képezzen. Ennek a tartaléknak a képzésére 1997-ben is sor került a költségvetési törvény felhatalmazása alapján.

A tartalékalap-felhasználás jelentõs része két kifizetéshez kapcsolódik 1997-ben. Az MVM részére kifizetésre került 3,7 MrdFt, illetve a DAM Rt. részére 2,9 MrdFt a tartalékalap terhére.

Az ÁPV Rt. saját mûködésével kapcsolatos bevételei és kiadásai

Az ÁPV Rt. bevételei:

A személyi jellegû ráfordításoknál a növekedést a jelentõs létszámleépítéssel összefüggõ kiadások és az átlagosan 16,7 %-os bérfejlesztés eredményezte.

Az ÁPV Rt. saját mûködési költségeinek és ráfordításainak összetevõi:

Mellékletek

1./. Az értékesítés és a vagyonhasznosítás bevételei, 1990-1997

2./ Helyzetkép a privatizációról, 1990-1997

3.a./ Az 1997. évi ingatlan értékesítések listája

3.b./ Átadott eszközök listája, 1997

4./ Az 1997. évi értékesítések listája

5./ A portfolió csomagban értékesített társaságok listája, 1997

6./ Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának változása, (vagyon-mérleg)

7./ Külföldi befektetések Magyarországon 1990. évtõl halmozottan

8./ Kimutatás a hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával

kapcsolatos bevételekrõl és kiadásokról, a (pénz)forgalmi eredmény

9./ Az ÁPV Rt.-hez rendelt termõföldterületek (1997. december 31.)

Függelék

Az ÁPV Rt. 1997. évi mérlege (saját vagyon)

Az ÁPV Rt. 1997. évi eredmény kimutatása (saját vagyon)