Magyar Köztársaság Kormánya

a mezõgazdasági termelõket sújtó rendkívüli aszálykár kárenyhítési lehetõségeinek vizsgálatáról szóló 28/2001. (V.11.) OGY határozat végrehajtásáról

Budapest, 2001.

A mezõgazdasági termelõket sújtó rendkívüli aszálykár kárenyhítési lehetõségeinek vizsgálatáról szóló 28/2001. (V. 11.) OGY határozat (a továbbiakban: OGY határozat) több tárca közremûködését igénylõ feladat végrehajtására kérte fel a Kormányt.

Az OGY határozat elõzménye: 2000. évben Dr. Tóth Imre (FKgP) országgyûlési képviselõ H/3306. számú önálló indítványában a 2000. évi magyar mezõgazdaságot, fõként a Dél-alföldi térséget sújtó aszály következményeivel foglalkozott.

1. a károsult termelõk az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet 156. §-a alapján a hozamkiesésekrõl kárbejelentést tettek. A kárbejelentések eredményét a Melléklet foglalja össze. 2000. évben területileg pontos regisztrált kárérték felmérés tehát nem történt, így a kompenzáció érvényesítésének dokumentálható alapja nincs. Továbbá a károsultak aszály okozta árbevétel- és jövedelem kiesése, valamint a - termelõnkénti - likviditási helyzete ismeretlen,
2. egy területileg pontosan nem regisztrált aszály helyzetre visszatérni igazságtalan, aránytalan elosztáshoz vezetne, hiszen az utólag nem rekonstruálható,
3. az elõzõ évben az aránylag alacsony termés magasabb áron került értékesítésre, amely részbeni kompenzációt jelentett a termelõknek és ebbõl adódóan javult a jövedelmezõségük,
4. a központi költségvetés összeállításakor az általános tartalék keret terhére a mezõgazdasági elemi kár kompenzáció nem került beépítésre.

A 2000. évi aszály és a következmények enyhítésére tett intézkedések:

1. A 2000. évi aszály összesen 1,3 millió hektáron okozott terméskiesést. Az aszály okozta terméskieséssel is összefüggésbe hozható következmények:
2. a gabonafélék betakarított termésmennyisége országosan átlagban 13 %-kal volt kevesebb az elõzõ évinél, a vizsgált térségben a termés elmaradása meghaladta a 25 %-ot,
3. a gabonafélék közül a kukorica termés volt gyengébb, országosan átlagban 32 %-os volt a terméscsökkenés, a vizsgált térségben meghaladta az 50 %-ot,
4. a burgonya, és egyes vízigényes kertészeti termékek - különösen a zöldségfélék - termése 20 %-kal maradt el az elõzõ években kialakult átlagtól,
5. további érzékelhetõ terméskiesések voltak a gyümölcsféléknél is,
6. a mennyiségi csökkenés minõségi romlással párosult: a búzatermésnek például csak mintegy fele érte el a malmi minõséget,
7. a termelõk szerzõdéseiket nem, vagy csak részben tudták teljesíteni, a növénytermesztési és kertészeti termékekbõl 16 %-kal kevesebbet értékesítettek, a külkereskedelmi készletek csökkentek, árualaphiány következtében az FVM 2000. novemberében a takarmánykukorica exportjának tilalmát rendelte el,
8. az agrárexport árbevétele 2,4 %-kal csökkent, az agrár-külkereskedelmi aktívum 5,7 %-kal maradt el az elõzõ évitõl.

A kialakult helyzet súlyosságának csökkentésére az FVM közvetlen kármegelõzõ, illetve kárenyhítõ intézkedéseket tett. Közvetlen intézkedések voltak:

- az aszálykárok enyhítését szolgáló öntözõvíz használat 2000. évi támogatásáról szóló 30/2000. (VI.16.) FVM rendelet, amely a kiöntözött víz után 10 Ft/köbméter öntözõvíz használat támogatást biztosított;

- az aszálykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk 2000. évi talajmûvelési költségeinek támogatásáról szóló 71/2000. (IX. 30.) FVM rendelet, amelyhez a Kormány a költségvetés tartalékkeretébõl 1,5 milliárd Ft-ot csoportosított át.

Közvetett intézkedés volt a takarmánygabona szükséglet megvásárlásának támogatásáról szóló 35/2000. (VII. 6.) FVM rendelet, valamint a fémzárolt vetõmag és mûtrágya áruhitel akció.

Az OGY határozat végrehajtása:

Ezen elõzmények alapján a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az OGY határozatban megfogalmazott vizsgálatokat az érintett tárcák bevonásával elvégezte. A vizsgálat eredményérõl a Kormány az alábbiakban tájékoztatja az Országgyûlést.

Az OGY határozat végrehajthatósága megkérdõjelezhetõ, amit a Pénzügyminisztériumnak a tárcaegyeztetés során képviselt álláspontja is megerõsít. Az OGY határozati javaslat 2000. évben került benyújtásra. A benyújtáskor lehetõség lett volna az azévi általános tartalék felhasználására, de mivel a költségvetési év a naptári évvel egyezik meg, a 2001. évi tartalék kizárólag a 2001. évben nem várt eseményekkel kapcsolatosan használható fel. Azaz 2000. évre 2001-ben visszatérni nincs lehetõség.

A nemzetgazdaság fejlõdését és európai integrációját általában véve nehezíti a termelés - aszályra is visszavezethetõ - mennyiségi, minõségi bizonytalansága. A határozat ezen pontjában hivatkozott, 16-18 milliárd Ft nagyságrendû költségvetési tartalék felhasználásával kárenyhítésre azonban fentiek alapján nincs lehetõség.

Az elõzõekben ismertetett 2000. évi ágazati mutatókra hivatkozva is tény, hogy a magyar mezõgazdasági termelõk közül az aszálykárosultak - bel- és külpiacon egyaránt, a kiesõ termésmennyiség és a gyenge minõség következtében - versenyhátrányt szenvednek az idõjárási szélsõségek és azok következményeinek (árvíz, belvíz, aszály) kivédésére alkalmas nemzeti források hiánya miatt. A kárenyhítést eredményezõ hazai források hiányán túl további diszkriminációt jelentene - az EU piacain megjelenõ magyar termelõk számára - ha az Európai Unióban, vagy a tagállamain belül mûködik intézményrendszer az elemi károk enyhítésére. Az FVM - KüM-mel egyetértésben - nem ismer az EU által mûködtetett, a tagállamokra érvényesíthetõ elemi kárenyhítõ intézményt.

A PM és a MEH véleménye szerint agrártámogatási rendszerünk kevés eleme hasonló, vagy azonos az uniós szabályokkal. Egyetlen tényezõ - elemi kárenyhítés - eltérése, vagy hiánya önmagában véve nem hátráltat és versenypozíciót sem határoz meg.

A rendkívüli aszály következtében kialakult árualap csökkenés termelõi árszintnövekedést vont maga után: a termelõi árszint 2000. január-decemberben 22,5%-kal haladta meg az 1999. évit. Az árszintnövekedés részben kompenzálni tudta az aszálykárosult termelõket, az aszály miatt teljesen ellehetetlenült termelõk tömegérõl nincs információ.

Az elõzõ határozati pontokban leírtak alapján a Kormány jelen tájékoztató benyújtásával az OGY határozatot teljesítettnek tekinti.