A Magyar köztársaság kormánya

J/2221. számú

J/639.

JELENTÉS

a Nemzeti Környezetvédelmi Program
1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről

Előadó: dr. Pepó Pál
környezetvédelmi miniszter

Budapest, 2000. március

Tartalomjegyzék

Bevezetés

Magyarország fejlett országokhoz történő felzárkózásának egyik meghatározó kihívása az, hogy hogyan lehet az élet- és a környezetminőség javítását a gazdasági fejlődéssel összeegyeztetni. A magyar környezetpolitika - a társadalmi-gazdasági átalakulással párhuzamosan - nagy ívű változáson ment keresztül, szakítva a központi tervezés korábbi mechanizmusaival és megteremtve a piackonform szabályozás feltételrendszerét. A társadalmi-gazdasági változások kedvező folyamatai a természeti környezetre és a természeti értékekre káros hatásokkal is jártak, ugyanakkor a természeti környezet, a természeti értékek gazdagsága és viszonylagos épsége Magyarország nemzetközileg is elismert erőforrás tartaléka.

Az ország környezetpolitikájának célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelemének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben előírtak alapján az Országgyűlés 83/1997. (IX. 26.) OGY határozata a Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban Program) határozza meg. A Program egy olyan hat évre szóló beavatkozási tervrendszer, amelynek alapvető célkitűzése a fenntartható fejlődéshez szükséges legfontosabb környezeti, társadalmi és gazdasági feltételek kialakítása és a környezetvédelem stratégiai feladatainak meghatározása. A Program prioritásokat jelöl ki, illetve felvázolja a konkrét beavatkozásokat és azok várható költségeit is. A Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997-2002. időtartamának első beszámolási időszaka (1997-98) lezárult. A megvalósítás tapasztalatairól, az előrehaladás értékeléséről a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény szerint be kell számolni az Országgyűlésnek:

"A Kormány (...) kétévente összefoglaló jelentést nyújt be a környezet állapotáról és a Program végrehajtásának helyzetéről, továbbá irányítja és összehangolja a Programban meghatározott feladatok végrehajtását."

1995. évi LIII. törvény 41. § (3) bek.

A jelentés összefoglaló értékelést ad a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásának előrehaladásáról az 1997-98 időszakban. Az értékelés alapjául (egyebek mellett) a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításának általános terve (83/1997. (IX. 26.) OGY hat.), továbbá az 1998. évi Intézkedési Terv (2031/1998. (II. 13.) Korm. hat.) szolgált. Ennek megfelelően a megállapítások és a levont következtetések nem a jelen állapotra vonatkoznak, hanem a beszámolási időszak 1997-98-as viszonyait tükrözik. Az összefoglaló értékelés áttekinti a Program céljainak teljesítését és a hátralévő feladatokat, elemzi az egyes beavatkozások és intézkedések hatásait, végül javaslatot tesz a megvalósítás hatékonyságának javítására. A megvalósítás sajátosságairól a Program elérni kívánt céljai, célállapotai szerinti bontásban összefoglaló táblázatok adnak számot. Az összefoglaló értékelést két tájékoztató jellegű melléklet egészíti ki. Az 1. mellékletben a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtását szolgáló intézkedések és beavatkozások részletes egyedi értékelése kapott helyet, míg a 2. melléklet "Magyarország környezeti és természeti állapota" címmel átfogó helyzetértékelést mutat be a környezetállapotról.

1. A megvalósítás helyzete a beszámolási időszakban

A Program 1997-98 évekre vonatkozó teljesítésének értékelése első megközelítésben a kiemelt ágazatok szerint kerül bemutatásra. Ezek az ágazatok mind a környezetvédelmi célok teljesítése, mind a gazdasági növekedés szempontjából egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

1.1. Kiemelt ágazatokat érintő programok és beavatkozások

Az energetika környezeti (például az éghajlatra gyakorolt) hatását tekintve az egyik legjelentősebb nemzetgazdasági ágazat. A levegő minőségére gyakorolt hatása miatt a Program kiemelt figyelmet fordít az ágazat tevékenységének környezetvédelmi összefüggéseire. A beszámolási időszakban az energetika négy nagyobb környezetvédelmi vonatkozású programmal rendelkezett. A programok környezeti hatásait tekintve döntően a levegőtisztaság védelmét szolgálták, kivételt képez ez alól az atomerőművi radioaktív hulladék kezelésének és végleges elhelyezésének megoldására irányuló nemzeti program. A további három program (az erőmű létesítési terv, az energiatakarékossági program, valamint a nehézfűtőolaj feldolgozására vonatkozó program) környezeti hatásai a légszennyezés megelőzésében és a levegőtisztaság megőrzésében mutatkoztak meg. A beszámolási időszakban ugyanakkor a pozitív környezeti hatások a lehetségesnél kevésbé érzékelhetők, ugyanis a környezetvédelmet közvetlenül szolgáló fejlesztések (pl. kéntelenítő létesítése a Mátrai Erőműben) még váratnak magukra.

Az ipar nemzetgazdasági súlya folytán továbbra is jelentős befolyásoló tényezője a hazai környezetminőségnek, annak ellenére, hogy a gazdasági szerkezetváltás és korszerűsítés, valamint az utóbbi több mint egy évtizedben több nagy szennyező üzem megszűnése következtében az ágazat szennyezőanyag kibocsátása szinte minden környezeti elemre vonatkozóan csökkent. Az ágazat fejlődése azonban, a környezetvédelmet szolgáló fejlesztések megvalósítását tekintve, elmarad a kívánatos mértéktől. A beszámolási időszakban az ágazat hét programjában azonosíthatók környezetvédelmi vonatkozások. E programok végrehajtása azonban - a gázolaj kéntartalmát és a benzin ólomtartalmát csökkentő programok kivételével - nem indult be, vagy csak a korai előkészítő fázisig jutott. A benzin ólomtartalmának és a gázolaj kéntartalmának csökkentését szolgáló program, elsősorban a közlekedés környezetterhelésének mérsékléséhez járul hozzá. A fejlesztések eredményeként a gázolaj kéntartalma 1997-ben negyedére csökkent, így vált lehetővé, hogy az ólmozott benzint röviddel a beszámolási időszak lejárta után, 1999. április 1-től kivonják a forgalomból.

A mezőgazdaság környezeti szempontból is különleges ágazat, mivel gazdálkodásának eszköze, a talaj egyben környezeti elem is, amelynek állapota döntően befolyásolja a mezőgazdaság termelékenységét. Az agráriummal kapcsolatos tennivalók több természet- és környezetvédelmi intézkedéshez is kapcsolódnak, így jelentős mezőgazdasági hatása van többek között az Alföld-programnak, a Duna-Tisza közi homokhátsággal kapcsolatos intézkedéseknek, az érzékeny természeti területek kialakításának. Az erdőtelepítési program alapján, a kétéves beszámolási időszakban mintegy 17 ezer hektár új erdő telepítése valósult meg. (Forráshiány miatt ez a terület a tervezett nagyságnak csak mintegy felét tette ki.) A vadon élő állatvilág tartamos hasznosítása érdekében adminisztratív, valamint állomány- és élőhelyvédelmi intézkedések egyaránt történtek. Jelentős fejlemény volt, hogy 1997. március 1-én hatályba lépett az 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról. Ugyanakkor a beszámolási időszak alatt nem született meg a környezetvédelmi szempontból fontos növényvédelmi törvény.

A közlekedés a levegő szén-monoxid és nitrogén-oxid terhelésében a legnagyobb kibocsátással résztvevő ágazat. E mellett kibocsátásaival hozzájárul az éghajlat nem kívánatos változásaihoz, és a zajterhelésben is jelentős a szerepe. A beszámolási időszakban mind a levegőminőség, mind a zajterhelések szempontjából a legtöbb megoldatlan problémát okozó ágazattá vált. A közlekedési ágazat sajátossága, hogy szennyezőforrásai nem helyhez kötöttek, hatásai szétszórtak és eloszlanak az ország egész területén. A közlekedéssel kapcsolatos programok célkitűzéseinek teljesítése tehát a levegőtisztaság védelme és a zaj-rezgés elleni védelem szempontjából is kulcsfontosságú. A közlekedés környezetvédelmet szolgáló programjai közül a tömegközlekedés fejlesztési programoknak elvileg a legkedvezőbb a környezeti haszon/gazdasági költség viszonya. E programok előrehaladása a beszámolási időszakban forráshiány miatt igen mérsékelt volt. Lemaradás tapasztalható a vasúti járműpark fejlesztése tekintetében, ahol a beruházások messze elmaradtak a környezeti szempontból és a társadalmi igény szerinti kívánatostól. Környezeti szempontból kedvezőbb lehetőségeket teremt a kombinált áruszállítás használatának elterjesztése, a teherforgalom vasúti és vízi útra terelése (RO-LA és RO-RO szállítási mód). A kombinált áruszállítás infrastruktúrájának fejlesztése a rendelkezésre álló források alapján folytatódik. A településeket elkerülő utak építése egy-egy különösen szennyezett település zaj- és levegőminőségi helyzetének javításához járul hozzá. A kerékpárutak építésének üteme szintén elmarad a tervezettől, azonban figyelemre méltó, hogy a fejlesztések finanszírozásában több forrás is szerepet vállalt. A közlekedésből származó kibocsátások mérséklését szolgálja az - iparnál már említett - üzemanyagok károsanyag-tartalmának csökkentését szolgáló program. A gépkocsikból származó légszennyezés csökkentését kívánja elősegíteni a katalizátor program, a gázüzemanyag használatára történő jármű-átalakítás, és a tehergépjárművek, autóbuszok korszerűsítésének, cseréjének támogatása.

A szolgáltatások körébe tartozik a Nemzeti Környezetvédelmi Programban alkalmazott felosztás szerint a vízgazdálkodás szolgáltatói része, a kereskedelem, a turizmus, valamint a települési szolgáltatások. (A települési hulladékokkal kapcsolatos beavatkozások - az átfogó hulladékgazdálkodás részeként - az integrált ágazatközi beavatkozások keretében kerülnek bemutatásra.) A beszámolási időszakban a szolgáltatói szféra programjai jellemezhetők a legnagyobb ráfordítással és a legjelentősebb környezetvédelmi eredménnyel. A beszámolási időszak legnagyobb volumenű programja Magyarország szennyvízelvezetési- és tisztítási programja. A program keretében 1997-1998-ban átadásra került csaknem 3 000 km csatorna és folyamatban volt közel 5 000 km építése. Újonnan kiépítésre került 234 ezer m3/nap szennyvíztisztító kapacitás, illetve 40 ezer m3/nap kapacitás bővítése történt meg. A csatornahálózatba bekötött lakások aránya a beszámolási időszak közepére elérte a 46 %-ot. Az EU csatlakozás szempontjából is kiemelten fontos e program, ugyanis e területen igen jelentős a lemaradás. Az országos intézkedéscsomag részeként a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítása érdekében külön program is indult. A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv szintén tartalmaz olyan beavatkozásokat, amelyek a szennyvízelvezetési és -tisztítási programnak is részei. A települések biztonságát és képének megőrzését is elősegítik a pincék és partfalak okozta veszély elhárítását szolgáló projektek.

Az integrált ágazatközi programok és intézkedések keretébe tartoznak azok az átfogó jellegű környezetvédelmi programok, amelyek több ágazatot érintő intézkedéseket tartalmaznak. (Ebben a részben kerülnek elemzésre a természetvédelem és a műemlékvédelem feladatai is.) A Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Akcióprogram a beszámolási időszak végére fejeződött be. Eredményei ismeretében, azokra alapozva célszerűnek tűnik az akcióprogram folytatásaként egy újabb középtávú intézkedési program kidolgozása. Az akcióprogram egyik legjelentősebb eredménye, hogy Magyarországon megszűntek az összefüggően szennyezett régiók. A zaj és rezgés elleni védelem területén mind az aktív védelemre (a 75 dBA feletti zajterheléssel járó helyzetek megszüntetése), mind a passzív védelemre (fokozott hangszigetelésű épületszerkezetek és nyílászárók elterjesztése) indult program, azonban érdemi előrelépés a beszámolási időszak alatt még nem történhetett, e programok jelenleg a felmérési és kutatási fázisnál tartanak. Az ivóvízbázisok védelme érdekében kiterjedt diagnosztikai munkálatok folynak. A stratégiai jelentőségű programok keretében 3,1 millió m3/nap jelenlegi és 2,1 millió m3/nap távlati ivóvíztermelő kapacitás védelmére kerül sor. A térségi programok (Szigetköz, Alföld) közül a Szigetköz kárainak mérséklése érdekében a vízpótló rendszer üzemeltetése, valamint a monitorozás folyamatos. Az Alföld program keretében a felszín alatti vizek megfigyelése, a talajállapot értékelése és az arzén-, vas-, mangántartalmú iszapok ártalmatlanítási eljárásainak kipróbálása folyt. A Duna-Tisza közi homokhátságon a mérő és megfigyelő rendszer bővítése és működtetése került előtérbe, miközben a vízvisszatartás és vízpótlás területén műtárgy- és mederrekonstrukciós munkák folytak. A hulladékgazdálkodási törvény koncepcióján alapuló programok szintén súlyponti feladatot kell, hogy megoldjanak, hiszen az EU csatlakozást tekintve ezen a területen jelentős a lemaradásunk. A hulladékgazdálkodási törvény a beszámolási időszakban nem készült el, ami jelentős nehézségeket okoz a célok megvalósítása területén. A települési hulladékgazdálkodás esetében jelentős erőfeszítésekre van szükség, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése például még várat magára. Jelentős eredmény, hogy a települési hulladékgazdálkodás fejlesztésének programja keretében a két beszámolási évben 22 térségi lerakó beruházása kapott céltámogatást. A termékdíjas termékek gyűjtése és feldolgozása általában szerényebb mértékű volt a vártnál. Nem szerepel külön programként, de jelentős fejlesztésekre van szükség a termelési nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatban. Környezetvédelmi szempontból különleges és igen komplex feladat az állami felelősségi körbe tartozó tartós környezetkárosítások, szennyezett területek kármentesítési programja. A program keretébe 9 alprogram tartozik az érintett tárcák felügyelete alatt, illetőleg egyedi kármentesítési projektek is folynak a környezetvédelmi tárcára háruló állami feladatvállalás keretében. A műemlékvédelem finanszírozási nehézségei következtében a Nemzeti Környezetvédelmi Programban szereplő beavatkozások nagy része nem fejeződött be vagy meg sem kezdődött. Az eredetileg tervezett ütem a beszámolási időszakban gyakorlatilag nem volt tartható. A természetvédelem is jelentős forráshiánnyal küzd. Bár a védett területek hálózata bővült, új Nemzeti Parkok kerültek létrehozásra, azonban a védelmi tevékenység ellátásához szükséges személyzet, a természetvédelmi őrök létszáma sokkal alacsonyabb a hatékony védelem által megkívántnál. A felhagyott bányaterületek rekultivációs programja - pályázati rendszerben - a források által engedélyezett mértékben valósul meg. Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) fontos szerepet játszanak a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításában is. Az erdőrezervátum program a génmegőrzésben játszik jelentős szerepet.

1.2. A Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításának átfogó eszközei

A programszerű beavatkozások mellett fontos szerepe van a célok megvalósítását szolgáló további eszközöknek is.

A kutatás, műszaki fejlesztés keretében megvalósuló Nemzeti Környezetvédelmi K+F program két fő összetevőből áll. Az Országos Környezettudományi Pályázati Rendszer átfogó, alkalmazott kutatási feladatainak megoldására koncentrál. A Nemzeti Környezetvédelmi Műszaki Fejlesztési pályázat, amely a Gazdasági Minisztérium, az OMFB és Környezetvédelmi Minisztérium közös gondozása alatt valósul majd meg, várhatóan a 2000. évben indul be. Az OMFB 1999-ben elindította a Környezetvédelmi Műszaki Fejlesztési Pályázatot, amelyhez csatlakozva 2000-ben a tárcák közösen indíthatják a Nemzeti Környezetvédelmi Műszaki Fejlesztési Pályázatot.

A környezetvédelmi információs rendszer fejlesztése keretében a beszámolási időszak elején (1997. április 21.) megnyílt a UNEP/GRID-Budapest központ (Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja/Globális Erőforrás Információs Adatbázis), amelynek egyik feladata a Magyarországon fellelhető környezeti vonatkozású adatok átfogó adatbázisának kialakítása. PHARE-támogatással 1997-ben kialakításra került egy-egy azonos térinformatikai alapokra épített környezetvédelmi (Székesfehérvár) és természetvédelmi (Debrecen) tematikus információs központ, amelyek egységes rendszerben tárolják és kezelik a vonatkozó szakterületi és egyéb információkat.

A szakterületi információs rendszerek fejlesztése keretében a svájci támogatással kialakított veszélyes hulladék nyilvántartó rendszer (HAWIS) felváltotta a régi rendszert (VEHUR). A levegőtisztaság-védelmi információs rendszer és mérőhálózat EU követelmények alapján történő felülvizsgálata megkezdődött, a felszín alatti vizek megfigyelését szolgáló hálózat kiépítése 1995 óta folyik. A Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszerben 1998-ban került sor másodszor a vizsgálati paraméterek teljes körének meghatározására valamennyi mérési pontra kiterjedően. A nemzeti biodiverzitást monitorozó rendszer kiépítése 1998-ban kezdődött meg, amelynek keretében a nemzeti parkok igazgatóságaihoz kapcsolódva történt intézményfejlesztés.

Megkezdődtek az integrált környezeti-gazdasági információs rendszer kialakításának munkálatai, amelynek célja a csatlakozás az integrált környezeti és gazdasági mutatószámok európai rendszeréhez. A környezetállapot-jelentések tartalmi vázának, a környezeti teljesítmény és a környezeti elszámolások mutatóinak kidolgozása megkezdődött, de a tervezett ütemtől elmaradt.

Az oktatás, a társadalmi részvétel és tudatosság erősítése keretében a legfontosabb feladatok közé tartozott a közoktatásban a nemzeti alaptanterv környezeti nevelési céljainak megvalósítása. Ennek érdekében fejleszteni kell a pedagógusok továbbképzését. Ki kell fejleszteni az oktatás módszertanát, és azt a gyakorlatban is meg kell valósítani. Kidolgozásra kerül a Nemzeti Környezeti Nevelési Program. A közép- és felsőfokú szakképzés erősítésében jelentős lépések történtek. 1998-ban 34, 1999-ben pedig már 40 szakközépiskola folytatott szakmai képzést, akkreditált képzésre 14 felsőoktatási intézmény jelentkezett. A tudatformálást számos kiadvány segítette, illetve segíti elő, pl. az ÖKFA és a KÖRLÁNC környezeti nevelési kiadványai.

A nemzetközi együttműködés keretében a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének célterületei elsősorban a szomszédos országok, valamint az EU tagországok voltak. A többoldalú kapcsolatok ápolásán belül külön figyelmet kapott az euro-atlanti integráció, ezen belül a NATO-val, az EU-val és az OECD-vel történő együttműködés. Erősödtek az ENSZ szakosított szerveivel (UNEP, WHO, UNESCO, ENSZ EGB stb.) kialakított kapcsolatok. Igen fontos az Európai Unióhoz való csatlakozás környezetvédelmi feladatainak az ellátása, a jogharmonizáció előkészítése. A környezetvédelem területén a harmonizáció keretében a jogszabályok 30 %-a teljes mértékben, másik 30 %-a részlegesen átvételre került. A Kormány 1998. szeptember 30-án fogadta el a 2211/1998. (IX. 30.) számú határozatot, a kiterjesztett jogharmonizációs kormányprogramot, amely 2001. végére az Acquis adaptációját tűzte ki célul. 1998. márciusában kimunkálásra került az Európai Unió Közösségi Vívmányai (acquis communautaire) átvételének Nemzeti Programja környezetvédelmi fejezete.

A program pénzügyi igényeivel kapcsolatban megállapítható, hogy összességében a Program pénzügyi teljesítése az intézkedési terv által jelzett nagyságban történt meg.

Az egyes programok költségeivel kapcsolatban a Nemzeti Környezetvédelmi Program 1999. évi Intézkedési Tervében (2126/1999. (V. 31.) Korm. hat.) elfogadott besorolásokat alkalmaztuk abban a tekintetben, hogy a felmerült költségek mekkora hányada tekinthető környezetvédelminek.

A számszerűsített fejlesztési célok költségei a Program intézkedéseinek csak azon részét fedik le, amelyekre programszerű és egyedi beavatkozások történtek a beszámolási időszakban. Hangsúlyozni kell, hogy nem áll rendelkezésre a költségekről teljes körű információ, valamint több esetben becsléseket kellett alkalmazni.

A Program energetikai szektorban szereplő programjainak teljes költsége a beszámolási időszak alatt mintegy 35 milliárd Ft-ra tehető. A finanszírozás nagy részben a gazdálkodók saját forrásaiból, illetve a kedvezményes hitelkonstrukciók igénybe vételéből történt (56 %, illetve 33 %). Az energetikai programok keretében azonban még nem kezdődtek meg a környezetvédelmet érintő fejlesztések, pl. a Mátrai Erőmű kéntelenítőjének beruházása. Ezért a beszámolási időszaki fejlesztések környezetvédelmi szempontból még nem vehetők figyelembe. Az energiatakarékossági cselekvési program keretében 6 300 millió Ft összegű fejlesztés valósult meg, amelynek döntő részét, 4 400 millió Ft-t a program által biztosított hitelek fedezték. Környezetvédelmi szempontból ennek az összegnek 50 %-a vehető figyelembe. Az atomerőművi hulladékokkal kapcsolatban 4 300 millió forintos költség jelentkezett, döntően 1998-ban, amelyet túlnyomó részben a Központi Nukleáris Alap finanszírozott. Ezek a fejlesztések teljes mértékben környezetvédelmi célúnak tekinthetők.

Az iparban történt beavatkozások költségvonzatai az olajiparnak a gázolaj kén és a benzin ólomtartalmát csökkentő programja kivételével sajnos nem állnak rendelkezésre. A MOL Rt. a gázolaj kéntartalmának csökkentésére érdekében 1997-ben 3,8 milliárd Ft-os, míg a benzin ólomtartalmának csökkentésére, illetve kivonására 1997-ben 3,3 milliárd, 1998-ban 1 milliárd Ft-os beruházást végzett.

A mezőgazdasági programok teljes egészében központi forrásból valósultak meg. A beszámolási időszak 4,2 milliárd Ft-os költségéből 2,6 milliárd Ft 1998-ban teljesült. A fejlesztések döntően gazdasági célt szolgálnak, amelyeknek jelentős, kedvező környezeti hatásai is van, ezért környezetvédelmi szempontból a költségek 25 %-a került figyelembevételre.

A közlekedés programjainak beszámolási időszakra vonatkozó költsége az elkerülő utak építésének kivételével mintegy 29 milliárd Ft-ra tehető. Ezeknek a fejlesztéseknek a nagyobb hányada 1998-ban valósult meg. Az elkerülő utak építésének költsége csaknem 55 milliárd Ft volt, amelynek nagy része 1997-ben valósult meg a kecskeméti elkerülő szakasz koncesszióban történő finanszírozásával. A közlekedési programok közül a VOLÁN és MÁV rekonstrukció - beleértve a vasúti fővonalak fejlesztését is - költségeinek 10 %-a, a kikötőfejlesztés, az elkerülő utak építése költségeinek 50 %-a, míg a kombinált fuvarozás és a kerékpárút építés 100 %-a tekinthető környezetvédelmi fejlesztésnek. Így számolva a beszámolási időszak környezetvédelmi fejlesztési összege 37 448 millió Ft, amelyből - a kecskeméti elkerülő útnak köszönhetően - 1997-ben 27 193 millió Ft realizálódott. A fejlesztésekhez a gazdálkodók hozzájárulása a koncesszióban megvalósuló kecskeméti elkerülő szakasztól és a MÁV fővonalak villamosításától eltekintve csekély volt.

A szolgáltatások programjai közül mind súlyával, mind jelentőségével kiemelkedik Magyarország szennyvízelvezetési és -tisztítási programja. A beszámolási időszak alatt ez a mintegy 90-110 milliárd Ft-os program az egész Nemzeti Környezetvédelmi Program legnagyobb volumenű programja. A többi szolgáltatási program összes költsége 6 milliárd Ft körül van. (Meg kell jegyezni, hogy a Főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítási programja teljes egészében, a Balaton program részben a nagy szennyvíztisztítási program része.) A szolgáltatási programokat a fentiek értelmében nagyrészt a céltámogatásokra épülő központi források, valamint az önkormányzatok finanszírozták. A fejlesztések nagy része 1998-ban került megvalósításra. A szolgáltatási szféra a pincék és partfalak okozta veszélyeztetések elhárításának programjait (10 %) kivéve teljes egészében környezetvédelminek minősül.

Az integrált ágazatközi programok ráfordításai a beszámolási időszak alatt 45 milliárd Ft-ot tettek ki. A költségek mintegy felét a gazdálkodók finanszírozták a Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Akcióprogram megvalósításához való hozzájárulásukkal. A központi források között legnagyobb súllyal a KKA és a hulladéklerakók finanszírozásában szerepet játszó céltámogatások szerepeltek. Az önkormányzatok szerepe ez utóbbi program esetében számottevő.

2. A kitűzött célok időarányos teljesítése és a hátralévő feladatok

2.1. Levegőtisztaság-védelem

A levegőminőségi állapotot tekintve a Program kiemelt célja az ország szennyezett településeinek és térségeinek levegőminőségét javítani, olyan mértékben, hogy azok legalább a mérsékelten szennyezett minősítésnek megfeleljenek. A szennyezettnek minősített településeken a szálló por és toxikus szilárd anyagok tekintetében 1997 és 2002 között a szennyezettség mértékének 20 %-os csökkentését irányozta elő a Program. A cél a kibocsátások közül a közlekedés eredetű emissziók, és a technológiák korszerűsítésével és az energiaigény csökkentésével az erőművi, ipari és kommunális eredetű terhelések csökkentése volt. Külön célként jelent meg a nemzetközi egyezményekből adódó feladatok végrehajtása a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az üvegházhatású gázok, az illékony szerves vegyületek és az ózonkárosító anyagok tekintetében.

1990 és 97 között az ipari és kommunális kibocsátások érzékelhető csökkenésével mind a regionálisan szennyezetnek tekinthető területek kiterjedése, mind a szennyezéssel érintett lakosság száma csökkent. Az 1991-1993-ban szennyezett minősítést kapott az ország területének közel 4 %-a, ahol a lakosság 32 %-a élt. 1997-1998-ban az érintett terület 2,3 %-ra, az érintett lakosság száma 25 %-ra mérséklődött. A közlekedés egyértelműen a legnagyobb szennyező forrássá vált az elmúlt időszakban, ezzel párhuzamosan a korábban elsősorban az iparvidékekhez kapcsolódó regionális levegőminőségi problémák helyett egyre inkább a települések városias belterületeire és a nagy átmenő forgalmat bonyolító településekre koncentrálódó szennyeződések kerülnek előtérbe.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

Javaslatok a további legfontosabb feladatokra nézve

2.2. A vizek védelme

A felszíni vizek esetében a Program csökkenteni kívánta a vízhiány okozta kritikus vízgazdálkodási helyzetek előfordulását, külön célként megjelenítve a takarékos vízhasználatok elérését. Az állapot tekintetében a vízfolyásoknál a legalább III. (tűrhető), az állóvizeknél a legalább II. (jó) osztályú minősítés elérése volt a hosszú távú cél. Szintén hosszabb távú cél volt, hogy az élővizekbe jutó szervesanyag terhelés a jelenlegi szint 20 %-a alá csökkenjen, illetve hogy mérséklődjön a felszíni vizek só- és toxikusanyag-koncentrációja. Távlati célként jelent meg a települési csatornázás kb. 65 %-os ellátottsága, és a közcsatornán az élővizekbe vezetett szennyvizek legalább biológiai tisztítása.

A felszín alatti vizeknél a Program célként jelölte meg a túlzott regionális igénybevételek megállítását, a tartós vízszintsüllyedések következtében veszélyeztetett térségekben a vízháztartási egyensúly javítását. A Program szerint el kell érni a felszín alatti vizek minőségi célállapotának ütemezett megközelítését, kiemelten kezelve a sérülékeny környezetű vízbázisok problémáit. Célként jelent meg a nitrátterhelés és a nem természetes eredetű diffúz mikro-szennyezések csökkentése, és vízbázisokat veszélyeztető felhalmozott szennyeződések megszüntetése.

A felszíni vizek hiányából eredő problémák jelentősége - a vízfelhasználás 1990 és 1997 közötti 43 %-os és a vízigény 25 %-os visszaesésével, és a csapadékosabb, aszálymentesebb időszak bekövetkeztével - csökkent. 1997-ben a legtöbb mintavételi szelvényben, a paraméterek nagyobb részénél jellemző a II.-III. osztályú vízminőség, azaz a "jó" és "tűrhető" vízminőségi állapot. Ennél rosszabb vízminőség jellemezte általában hazai vizeink mikrobiológiai állapotát (jellemzően IV. "szennyezett" vízminőségi osztály) és egyes paraméterek esetén ugyanezt mutatták a mikroszennyezők értékei. 1997-ben a legtöbb V. osztályú felszíni vizünk szennyező komponensei a coliformszám, a foszfor és nitrogénháztartás mutatói voltak. 1997 végére a közüzemi szennyvíz-hálózatba bekötött lakások aránya elérte a 46 %-ot, a közcsatornán összegyűjtött és biológiailag tisztított szennyvizek aránya pedig a 49 %-ot.

A felszín alatti vizekből történő összes víztermelés 1990 és 1997 között 33 %-kal esett vissza (4 millió m3/nap mennyiségről 2,7 millió m3/napra). A karsztvizek kiemelésénél a víztermelés csökkenése több mint 50 %-os. A Dunántúli-középhegységben a vízkivétel és a beszivárgás negatív egyenlege az 1990-es évek bányabezárásai következtében megfordult. A közüzemi vízellátás több mint 90 %-a a felszín alatti vízbázisokra épül, ezek kétharmada sérülékeny földtani környezetben van. Jelenleg a keletkező szennyvízből körülbelül 90 millió m3/év szikkad el a tároló műtárgyak helytelen kialakítása miatt.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv feladatai között sok szolgálta a célok teljesülését. Például regionális szennyvíztisztítók kapacitás bővítése, a települési csatornahálózatok, valamint a regionális csatorna-főművek bővítése.

2.3. Földvédelem

A Program földvédelmi céljainak mindegyike eszköz jellegű, azaz nem célállapotokat, hanem intézkedéseket tartalmaz. A célok talajvédelmi stratégia kialakítására, átfogó, a talajvédelmet szolgáló jogi és közgazdasági szabályozórendszer kialakítására és működtetésére vonatkoznak. Konkrét beavatkozási célként jelenik meg a meddőhányók és a külszíni bányagödrök elmaradt rekultivációjának elvégzése, és a környezetföldtani, környezet-érzékenységi felmérések, valamint nagy méretarányú térképek elkészítése.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

2.4. Települési környezet védelme

A települési környezet védelmét szolgáló célok egy része a környezeti elemekkel kapcsolatos állapotjellemzők, a zaj és a hulladék helyzet javítására irányul. Ezek a célok az értékelés szempontjából az érintett szakterületeknél szerepelnek. Több cél a települési kép és a települések általános tisztaságának a javítására, a települési zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztésére, a települések területén található természeti értékek, élőhelyek védelmére vonatkozik.

Az elmúlt időszakban, így 1997-ben és 1998-ban is a településkép és a település-tisztaság a városok és falvak nagy részében javult. Az adatok szerint a városi közhasznú zöldterületek nagysága 1997-ben 19 %-kal volt nagyobb, mint 1990-ben, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a városok sűrűn lakott központjaiban, ahol legnagyobb a hiány, ott nem tapasztalható előrelépés.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

Az alábbi programok végrehajtásának folytatása:

A kifogásolt ivóvízminták aránya az 1990-es 42 %-ról 1997-re 31,1 %-ra esett vissza. Ez azonban még mindig magas arány és jelenleg ahhoz, hogy az ivóvíz minősége a szabványban megfogalmazott határértékeknek megfeleljen, 410 településen kell valamilyen vízkezelési eljárást alkalmazni. A visszaforgatásos technológiát alkalmazó fürdőknél a kifogásolt minták aránya 1990-ben 28,4, 1997-ben 14,7 % volt. A töltő-ürítő technológiát alkalmazó fürdőknél ugyanezek a mutatók lényegesen rosszabbak voltak, az 1990-es 52 %-ról 1997-re csak 42 % körüli értékre esett vissza a kifogásolt minták aránya. A természetes fürdővizeket illetően a nagy tavak állapota javult, a vízfolyásoké ebben a tekintetben inkább stagnált, míg a kavicsbánya-tavak vonatkozásában a helyzet inkább romlott.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

2.6. Az épített környezet védelme

A célok egyik köre a károsodott, leromlott településrészek felmérésére és rendbehozatalára, a fenntartási tevékenység megfelelő szabályozására vonatkozik. Külön cél foglalkozik a műemlékvédelem helyzetének és az esztétikai, történeti, nemzeti szempontokat figyelembe vevő településkép kialakítási lehetőségeinek javításával.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

2.7. Természetvédelem

A természetvédelem céljai a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben megfogalmazott feladatokra épülnek. Cél a nemzeti parkok országos hálózatának kialakítása és annak elérése, hogy a védett területek aránya érje el az ország területének 11-12 %-át, ehhez biztosítani kell a természetvédelmi kompenzációs rendszer pénzügyi alapjait. Valamennyi védett területre vonatkozóan alapállapot felvételt kell végezni, amelyek alapján el kell készíteni a területek kezelési, fenntartási terveit. Külön cél foglalkozik a Nemzeti Ökológiai Hálózat, és az Érzékeny Természeti Területek rendszerének létrehozásával. A célok szerint ki kell alakítani, és működtetni kell az Országos Biomonitoring Rendszert, és a génbankok hálózatát. A célok kiemelt természetvédelmi feladatként kezelik a világ- vagy nemzetközi viszonylatban ritka víztípusok természetközeli állapotban megmaradt képviselőinek megmentését és a barlangok védelmét. A Program el kívánja érni, hogy az erdősültség érje el az ország területének 20 %-át, a természetközeli erdők kiterjedése pedig a 12 %-ot.

A beszámolási időszak végére Magyarország területének mintegy 9 %-a, 832 634 hektár terület állt természetvédelmi oltalom alatt. Összességében a természetvédelmi oltalom alatt álló területek 1990-hez képest 25 %-kal, míg a fokozottan védett területek mintegy 30 %-kal növekedtek. Az összes erdőterület aránya 1990-1997 között 0,8 %-kal nőtt, és jelenleg az erdővel borított területek elérik az ország összterületének 19 %-át. A természetközeli erdők aránya 9,5 % körül mozog, ami az ország összes erdőterületének 50 %-a.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

2.8. Tájvédelem

A tájvédelmi célok a földvédelemhez hasonlóan eszköz jellegűek és intézkedési javaslatokat tartalmaznak. Célként jelenik meg az országos tájkataszter létrehozása és ennek alapján a védelem és a helyreállítás biztosítása, ahol ez szükséges. Cél a tájvédelmi tervezés rendjéről szóló jogszabály megalkotása és a tájvédelmi felhatalmazások szükség szerinti beépítése az egyes törvényekbe. A tájterhelhetőség- és kapacitásvizsgálatok rendszerének kialakítása és érvényesítése szintén célként jelent meg.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

2.9. Hulladékgazdálkodás

A települési szilárd hulladékok tekintetében a Program célul tűzte ki a hulladékmennyiség növekedésének megállítását és a lerakott hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését 20 % értékig. A szervezett hulladékgyűjtés arányát legalább 90 %-ra kívánta a Program növelni, jelentősen fejlesztve a veszélyes és hasznosítható komponensek szelektív gyűjtését és magát a hulladékhasznosítást. Konkrét cél volt évente legalább 10-15 regionális lerakó létesítése, átlagosan 2 millió m3 évi összkapacitással. A csatornázott területek arányának növelésével csökkenteni kívánták a települési folyékony hulladék mennyiségét, növelve eközben a folyékony hulladék fogadó és/vagy kezelő kapacitást, és a szennyvíztisztítóba kerülő hulladék arányát.

A termelési nem veszélyes hulladékokat illetően cél volt a mennyiség teljes körű felmérése és csökkentése, elsősorban technológiaváltással és az újrahasznosítási arány növelésével. A Program szerint a veszélyes hulladékokra önálló programot kell kidolgozni a veszélyeztető források, komponensek felmérésére, helyettesítésére és csökkentésére, és növelni kell a hulladékhasznosítás arányát. A következő hat évben az égetési és lerakási kapacitást egyaránt mintegy 25 ezer t/év mértékben kell a Program szerint növelni, fokozatosan megszüntetve az átmeneti tárolást. Külön cél vonatkozott a vörösiszap hányók, a veszélyesnek tekintett kórházi hulladékok, és a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos problémák kezelésére.

A települési szilárd hulladékok mennyisége a becslések szerint évente átlagosan 2-3 %-kal nő, 1997-ben több mint 24 millió laza m3 települési hulladékkal számoltak. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma mintegy 14 %-kal közel 80 %-os szintre nőtt 1990-től 1997-ig. 1998 elején 1,8 millió vízellátásba bekapcsolt lakás estében kellett a keletkező folyékony hulladékot valamilyen csatornapótló megoldással elhelyezni. Az így elhelyezett szennyvízből becsülhetően 5 %, amit szippantással távolítanak el, a többi 90 millió m3/év elszikkad a tároló műtárgyak helytelen kialakítása miatt.

A veszélyes hulladékok mennyiségét a vörös iszappal együtt nézve a hulladék éves mennyisége 4,7 millió tonnáról, 23 %-kal, 3,6 millió tonnára csökkent. Az EWC minősítés alapján az EU-ban is veszélyesnek tekintett hulladékok mennyisége 1997-ben csak 232 364 tonna volt. 1997-ben kb. 170 ezer tonna volt a veszélyes hulladékok tényleges újrahasznosításának nagysága, de ebből csak 7 000 tonna volt az a hulladék, amely az EU szerint is veszélyes.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

2.10. Zaj és rezgés elleni védelem

A településeken a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget és közérzetet veszélyeztető hatásainak csökkentése volt a Program általános célja, amely középtávon a nemzetközileg elfogadhatatlannak tekinthető 75 dBA terhelés fölötti helyzetek megszüntetésével valósítható meg.

Az ország zajhelyzete, zajterhelése az elmúlt időszakban továbbra is igen kedvezőtlennek tekinthető. A zajterhelési határértékek túllépése helyenként eléri a 20 dBA-t is. Az elfogadhatatlan zaj- és rezgésterhelések kialakulásáért elsősorban a közlekedés a felelős, de számos helyen okoznak problémát ipari üzemek, szórakoztató, sport és rekreációs létesítmények is. A becslések szerint a lakosság közel 40 %-a él olyan területen, ahol a közlekedéstől származó zaj nagyobb a megengedhetőnél.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

2.11. Környezetbiztonság

A Program célként rögzítette, hogy az OECD és az EU követelményekkel összhangban kell kidolgozni a kémiai biztonsággal foglalkozó szabályozást és információs rendszert, és ennek alapján külön programot kell indítani az ipari balesetek, a kémiai kockázatok csökkentésére. Ezzel párhuzamosan el kell érni szakmailag megalapozott kárelhárító szervezet és a hozzá-kapcsolódó képzési rendszer létrehozását. Az előzőektől eltérő cél a környezettudatos irányítás cselekvési programjának kidolgozása.

Az elmúlt időszak legfontosabb intézkedései

Javaslatok a további legfontosabb feladatokra nézve

3. KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ TERÜLETEK

3.1. A fővárosi agglomeráció

A különböző környezeti problémákat tekintve az elmúlt időszakot a következők jellemezték:

  1. Környezetvédelmi szempontból az egyik legnagyobb konfliktus a beépített területek koordinálatlan terjedése. Az agglomerációs térség településein 1985 és 1998 között 13,5 %-kal nőtt a belterületek nagysága.

  2. A zöldfelület nagysága csökken, a korábbi települési zöldterületeken új létesítmények épülnek.

  3. A fővárosi szennyvíztisztítás megfelelő megoldása hiányzik, ami miatt a Duna egy sor mutató tekintetében IV. és V. osztályú, szennyezett és erősen szennyezett besorolást kap ma is.

  4. A levegőminőség és zajterhelés szempontjából a közlekedés okozza a legnagyobb problémát. Az M0 körgyűrű építése nem halad megfelelő ütemben, nem kis részben a környezetvédelmi problémák megoldatlansága miatt. A legfontosabb keleti szakasz építése nem kezdődött el és az észak-keleti szakasz megvalósítása sem zökkenőmentes. A tömegközlekedés színvonala nem megfelelő, fejlesztése forráshiány miatt elmarad a szükségestől. A számadatok szerint csökken a tömegközlekedés részaránya a személyközlekedésen belül, de a jelenlegi tömegközlekedési infrastruktúra még így is túlterhelt. Jelentős fejlesztés nélkül nem várható a csökkenési trend megfordítása.

A fenti környezeti problémák körében az elmúlt időszakban a helyzet nem javult, inkább romlásról lehet számot adni. A pontszerű levegőszennyező-anyag kibocsátások csökkentek mind a lakossági, mind az ipari, mind a szolgáltatói szféra tekintetében.

  1. A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása tekintetében az utóbbi időben átadott, illetve jelenleg tervezés vagy megvalósítás alatt lévő lerakóhelyek már megfelelnek a hazai és gyakran az EU előírásoknak is.

A fentiekkel kapcsolatos környezeti problémák esetében tehát inkább javulás figyelhető meg.

Összességében elmondható, hogy a környezetállapot kívánni valót hagy maga után, és az elmúlt időszakban lényegében különleges környezetvédelmi intézkedések nem történtek az agglomerációban. A fejlesztések egy-egy általános, nem az agglomerációhoz kötődő projekt keretében vagy egyedileg valósultak meg.

3.2. A Balaton térsége

A térség üdülésben és idegenforgalomban betöltött szerepe is indokolja, hogy különös figyelem kísérje a környezet állapotát. Hazánk legnagyobb állóvize elsősorban a vízminőségi problémák miatt igényelt az elmúlt időszakban különleges környezetvédelemi kezelést, de a nagy vízfelület az élőhelyek védelme tekintetében is kiemelkedő szerepet juttat a Balatonnak. A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési tervről 1068/1996. (VI. 21.) számmal Kormányhatározat született, amelyet az 1054/1997. (V. 28.) számú, majd az 1038/1999. (IV. 21.) számú Kormányhatározat módosított. A Kormányhatározatokban foglalt intézkedési terv a Nemzeti Környezetvédelmi Programba is beépült.

A környezeti problémák kialakulásában a következő okok játszottak szerepet:

  1. A július-augusztus időszakra jellemző túlhasználat a strandok környékén. Az intézkedési terv nem tekinti célnak a helyzet változtatását.

  2. A szennyvizek mennyiségének növekedése, valamint nem megfelelő szintű és mértékű tisztítása. Az intézkedési terv súlyponti feladata a probléma rendezése, jelentős lépések történtek ennek érdekében, pl. korszerűsítésre került, illetve megépült a keszthelyi és zalaegerszegi, valamint a zalaapáti szennyvíztisztító telep és jelentős gyűjtőrendszer-főművi és belterületi csatornafejlesztések történtek.

  3. A Zala továbbra is szennyező- és tápanyaggal terheli a tavat. Az intézkedések következtében korlátozott javulásról lehetett szó, a Kis-Balaton tápanyag-visszatartó képessége még nem megfelelő. A II. ütem befejezéséről a természetvédelmi érdekeket is figyelembe vevő, konszenzuson alapuló 2371/1999. (XII. 27.) számú határozatában döntött a Kormány.

  4. A balatoni nádasok pusztulása. A probléma változatlanul fennáll.

  5. Hulladékgazdálkodási problémák. A településeken keletkező hulladékok elszállítása megoldottnak tekinthető, azonban a hulladéklerakók közül több kisebb lerakó bezárása szükséges és 15 illegális lerakót is felfedeztek a vízgyűjtő területén. A felhagyott és az illegális lerakók felszámolása és tájba illesztése megtörtént, illetve folyamatban van. A települési folyékony hulladék mennyisége a csatornázottság növekedésével csökken. A helyzet javult.

  6. A természeti értékek pusztulása. A Balaton természeti értékeinek védelme érdekében a 31/1997. (IX. 23.) számú rendeletével a Környezetvédelmi és Területfejlesztési minisztérium létrehozta a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot. A javulás feltételei létrejöttek.

  7. A levegőminőség romlása és a zajterhelés növekedése. A Balaton problémái közül a közlekedés okozta levegő- és zajterhelés továbbra is jelentős probléma. A beszámolási időszak alatt közlekedési helyzetet javító lényeges intézkedés nem történt. Feltétlenül célszerű javasolni, hogy a Balatonnal foglalkozó programok foglalkozzanak a közlekedés problémájával is, amely különösen a nyári időszakban okoz súlyos zaj- és légszennyezést. A helyzet romlott.

Összességében elmondható, hogy a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv beavatkozásainak köszönhetően a Balatonnal kapcsolatos problémák nagyobb részénél javuló tendencia figyelhető meg. A fennmaradó problémák (levegő-, zajterhelés stb.) megoldására beavatkozások szükségesek, mivel az Intézkedési Terv ezekkel eltérő irányultsága miatt nem foglalkozik. A beavatkozások körét részben meghatározta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi LXVII. törvénnyel módosított 1999. évi XXXII. törvény.

4. Javaslatok a megvalósítás hatékonyságának javítására

Összességében megállapítható, hogy az elmúlt évtized, illetve a beszámolási időszak a környezet állapotát és a hatótényezőket tekintve kedvező változásokat hozott Magyarországon. Ugyanakkor a pozitív változások nem mindig vezethetők vissza egyértelműen a környezeti szempontokat figyelembevevő fejlesztési törekvések eredményeire, hanem számos esetben spontán következményei is lehettek az elmúlt időszak jelentős gazdasági-társadalmi átalakulásának.

Az állapotjellemzők és a hatótényezők alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági szerkezetváltás és a recesszió nagyban hozzájárult az állapot javulásához, a kibocsátások csökkenéséhez. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy az ezredfordulót követően mind a természeti erőforrások igénybevétele, mind a terhelések alakulása terén jelentős növekedés vetíthető előre. E kedvezőtlen tendencia, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításának előzőekben ismertetett értékelése ráirányítja a figyelmet a végrehajtás 2002-ig terjedő időszakában a beavatkozások környezeti hatékonyságnak fokozására.

Az EU csatlakozás követelményei a környezetvédelmi beruházásoknak és fejlesztéseknek a GDP növekedésénél gyorsabb ütemű bővülését igénylik. A tartós gazdasági növekedés esetén az Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításának eszközrendszerébe beilleszthető a környezetvédelmi ráfordítások szintjének emelése is, ugyanis a gazdasági növekedés kedvező feltételeket teremt a környezetvédelmi ráfordítások bővítésére, elsősorban a gazdálkodói szféra bővülő beruházásai által, előtérbe helyezve a hatékonyságot és eredményességet mind gazdasági, mind környezetvédelmi dimenziókban, valamint a "szennyező fizet" elv alkalmazásának figyelembe vételét. A végrehajtás hatékonyságának javítása érdekében a Program végrehajtásának 2002-ig terjedő időszakában:

Összefoglaló táblázatok a végrehajtás értékeléséről

A Nemzeti Környezetvédelmi Program összesen 97 különböző célt tartalmaz, így az 1997-1998. évekre vonatkozó végrehajtásáról szóló beszámoló legfontosabb megállapításait táblázatos formában is össze kellett foglalni. A táblázat a Program összes célját tartalmazza és bemutatja az elért eredményeket, minősíti a célok teljesülésének alakulását, és javaslatokat tesz a hátralévő feladatokat illetően.

A táblázat első oszlopában maguk a Programban szereplő célok kerülnek felsorolásra környezeti elemek, hatótényezők szerint. A lényegében azonos tartalmú célok, amelyek több környezeti elemnél vagy hatótényezőnél is szerepeltek a Programban, a táblázatban együtt jelennek meg.

A második oszlop az elmúlt, jellemzően az 1990-1997 közötti időszaknak a célra vonatkozó tendenciáit ismerteti a környezeti állapotjellemzők és a hatótényezők alakulása tekintetében. Ezek a tendenciák nemcsak a célok teljesítésére, teljesíthetőségére hatnak, hanem a célok fontosságára is. Az időszak kezdeteként azért volt célszerű az 1990-es évet választani, mert ez az esztendő ugyan már a rendszerváltás utáni első teljes év, de a nagy strukturális átalakulások környezeti hatásai még nem voltak teljességükben érzékelhetők.

Az összefoglaló táblázat egyik célja a környezeti állapotváltozások és a hatótényezők alakulásának összevetése a Program céljaival, és annak tisztázása, hogy a működő természeti vagy társadalmi-gazdasági folyamatok segítik vagy gátolják a célok elérését. Az ilyen típusú értékelés főleg azokra a célokra végezhető el, amelyek vagy környezeti állapot jellemzőre vagy valamilyen hatótényezőre vonatkoztak. A többi cél nagy része eszköz jellegű és a múlt állapotváltozásain keresztül nem értékelhető, ilyen például értelemszerűen az összes megadott környezetbiztonságra vonatkozó cél.

A harmadik oszlop tartalmazza azokat az eszközöket, intézkedéseket, amelyeket a beszámolási időszakban a cél elérése érdekében hoztak. Az intézkedések közé tartoznak elsősorban a programszerű beavatkozások, amelyeket részletesen a Jelentés 1. számú melléklete tartalmaz. Szerepelnek azonban az oszlopban olyan intézkedések is, amelyek nem tekinthetők egyik programhoz tartozónak sem, de mégis mint beavatkozások a cél megvalósítását szolgálják. Ilyenek például a cél érdekében megtett szabályozási lépések, egyedi beruházások.

A negyedik oszlop értékeli a cél teljesülését, együttesen figyelembe véve a kapcsolatos intézkedéseket, a környezet állapotának és a hatótényezőknek az alakulását. Itt történik annak az előrejelzése, hogy a kitűzött cél a meghozott és tervezett intézkedések függvényében teljesíthető-e 2002-ig.

Az ötödik oszlop a cél teljesítése érdekében megtenni szükséges javaslatokat tartalmazza, elsősorban jövőbeni feladatokat, intézkedéseket. Itt szerepelnek azok az intézkedések is, amelyek a Program időszakában meg kellene tenni, de a beszámolási időszakban még nem került rá sor.

A Program megvalósításának alakulása az elmúlt időszakban

I.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

LEV-1. A szálló por és toxikus szilárd anyagok tekintetében a szennyezettnek minősített településeken el kell érni, hogy hat év alatt 20 %-kal csökkenjen a szennyezettség mértéke, a többi településen pedig legalább ne emelkedjék.

A kibocsátások jelentősen csökkentek (szálló pornál több mint 35, a toxikus szilárd anyagoknál 60 %-kal 1990-1997 között) az elmúlt időszakban, főleg a lakossági, hőerőművi, és ipari kibocsátások visszaesése miatt. A szálló por tekintetében a közlekedés vált a fő szennyezővé. A toxikus anyagoknál az ólmozott benzinek forgalmazásának megszűnése okozta a nagymértékű csökkenést.

A Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program keretében: kommunális fűtéskorszerűsítés, gázellátó rendszerek továbbfejlesztése.

Az Országos Energiatakarékossági Cselekvési Program: energia megtakarítás következtében kibocsátás csökkenés.

Az olajiparnak a benzin ólomtartalmát csökkentő programja keretében fokozatosan megszűntek az ólmozott benzinek. A nehézfűtőolaj feldolgozására vonatkozó projekt megvalósítása.

A szálló pornál a közlekedés kivételével sikerült a helyzetet javítani.

A toxikus anyagoknál a közlekedési kibocsátások csökkentek jelentősen.

A cél várhatóan teljesülni fog, ha sikerül a javuló tendenciákat fenntartani, ehhez az új problémák megjelenését kell elkerülni.

A közlekedési eredetű szálló por tekintetében javítani az állapotot.

Az úthálózati, és ipari fejlesztések telepítésénél erőteljesebben kell a környezetvédelmi szempontokat érvényesíteni.

LEV-2. Az 1994-1998 közötti évekre elfogadott Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program alapján kiemelt cél az ország súlyosan szennyezett településeinek és térségeinek levegőminőségét javítani olyan mértékben, hogy azok legalább a mérsékelten szennyezett minősítésnek megfeleljenek. Biztosítani kell e program további folytatását 1998 után.

TEP-1. A települési légszennyezés csökkentése az önkormányzatok környezetvédelmi programjainak megfelelően.

Az ipari és kommunális kibocsátások csökkenésével mind a regionálisan szennyezettnek tekinthető területek kiterjedése, mind az érintett lakosság száma csökkent. A közlekedés egyértelműen fő szennyezőforrássá vált, és ezzel párhuzamosan az 1990-es évek elején még elsősorban az iparvidékekhez kapcsolódó regionális levegőminőségi problémák helyett, a települések városias belterületeire és a nagy átmenő forgalmat bonyolító településekre koncentrálódó szennyeződések kerülnek előtérbe.

Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program: A környezeti szempontból kedvezőtlen közlekedési hatások (gk. állománynövekedés, gk. életkor növekedés, tömegközlekedés súlyának csökkenése) ellensúlyozására történtek közlekedési eredetű légszennyezés mérséklését szolgáló intézkedések, továbbá 210 telephely kötelezése káros légszennyezés megszüntetésére, kommunális fűtéskorszerűsítés, gázellátó rendszerek továbbfejlesztése történt.

Általában a többi levegőminőséggel kapcsolatos pontnál található intézkedések.

A gazdaságban történt változások, a települési infrastruktúra fejlődése, és a megtett intézkedések kedvező hatásai a tervezési időszakhoz mérve már 1997-re is kedvezőbb állapotot teremtettek.

A térségek tekintetében a fővárosi agglomerációt kivéve a cél teljesül, a településeknél a közlekedési hatások csökkentése esetében lehet erről beszélni.

A további lépéseknek a közlekedésre kell elsősorban koncentrálniuk.

A regionális fejlesztéseknél ne alakuljanak ki újra térségi típusú problémák.

A fővárosi agglomeráció tekintetében ellenőrizni kell a beépítési terveket és a kibocsátással járó fejlesztések telepítését.

A várostervezés javítása a klimatológiai kérdések figyelembe vételéhez.

II.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

LEV-3. A közlekedés eredetű emissziók csökkentése érdekében:

  1. Mérsékelni kell a közlekedési-szállítási igényeket;

  2. elő kell segíteni a nem motorizált közlekedés prioritásának biztosítását;

  3. biztosítani kell a tömegközlekedés, a vasút, a víziközlekedés fejlődését;

  4. vám- és adópolitikai intézkedésekkel elő kell segíteni a gépjárműállomány korszerűsítését;

  5. az üzemelő gépjárműpark emissziós jellemzőinek javítása;

  6. megfelelő fejlesztésekkel javítani kell az üzemanyagok minőségét, a tervezési időszak végére el kell érni az ólomadalék használatának teljes megszűnését;

  7. a környezetvédelmi és közlekedési prioritásokat összehangolva folytatni kell a településeket elkerülő utak építését és a hiányzó úthálózati elemek kiépítését;

  8. a közbeszerzéseknél előnyben kell részesíteni a kisebb szennyezőanyag-kibocsátású, alacsonyabb üzemanyag-felhasználású közlekedési eszközök üzembe helyezését.

1990 és 1997 között a gépkocsik száma jelentősen emelkedett. Az egyéni közlekedési formák aránya tovább nő a tömegközlekedéshez képest. A gépkocsik minőségének javulása nem tudta környezeti szempontból ellensúlyozni ezeket a tendenciákat. A járműállomány átlagéletkora még mindig magas és jelentős a korszerűtlen, nagy szennyezőanyag kibocsátású gépkocsik mennyisége. A fizető autópályák bevezetése tovább rontotta a helyzetet a települések környezeti terhelése tekintetében. Az ólommentes benzin elterjedése, majd kizárólagossá válása volt a legkedvezőbb változás a közlekedési kibocsátások tekintetében az elmúlt időszakban.

Az NO2 és a CO kibocsátások több mint 50 %-a közlekedési eredetű, és a közlekedés részaránya szinte minden kibocsátás tekintetében nő.

Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program: A környezeti szempontból kedvezőtlen közlekedési hatások (állománynövekedés, életkor növekedés, tömegközlekedés súlyának csökkenése) ellensúlyozására történtek közlekedési eredetű légszennyezés mérséklését szolgáló intézkedések. Tömegközlekedési fejlesztési program keretében a VOLÁN rekonstrukció új autóbusz beszerzései szennyezőbb típust váltanak fel. A vasúti fővonalak fejlesztése keretében a Budapest-Szob vonalon megvalósuló pályarekonstrukció, a Felsőzsolca-Hidasnémeti vonal villamosítása. Kikötőfejlesztés, vízi szállítás keretében RO-RO kikötőterminálok építése a bajai és a Győr-gönyüi országos közforgalmú kikötők részeként. Településeket elkerülő utak építése 85 km hosszúságban. A kerékpárút építés keretében 176,9 km út épült. Kombinált fuvarozási módok elterjesztése során 50 darab speciális RO-LA kocsi beszerzése történt meg. A Huckepack (nem kísért) fuvarozási módon továbbított TEU egység 241 ezerre nőtt 1998-ra.

A kedvezőtlen tendenciákat a nagy számú beavatkozás, projekt sem tudta ellensúlyozni. A közlekedés a települések vonatkozásában a legfontosabb szennyezőforrássá vált.

A programokra nincs elég forrás, főleg a tömegközlekedés fejlesztés céljaira.

A megvalósított fejlesztések környezetvédelmi szempontból lényegesen igényesebbek a korábbiaknál, de a környezetvédelem nem integrálódik megfelelően a közlekedéspolitikai döntéseknél.

A részcélok közül a b) és a c) megfelelő teljesülésére kevés az esély, az e) és az f) cél várhatóan teljesülni fog. A többi célnál ma kevésbé becsülhető.

Tovább kell folytatni a célok megvalósítása érdekében megkezdett támogatási programokat. Elő kell mozdítani, hogy a környezetvédelem jobban integrálódjon a közlekedés politikai és fejlesztési döntésekbe.

A fő hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni, miután az utólagos beavatkozások kevéssé hatékonyak.

Fizető autópályák bevezetése csak a velük foglalkozó stratégiai hatástanulmányokban megadott környezeti feltételek betartásával történhet.

Fokozni kell a tömegközlekedés támogatását.

III.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

LEV-4. Az ipari és erőművi kibocsátások csökkentése területén - elsősorban a megelőzés elvének figyelembevételével - a korszerű és a kisebb energiaigényű technológiákat kell előnyben részesíteni és támogatni a megfelelő jogi-műszaki-gazdasági ösztönzők kidolgozásával és bevezetésével.

Az utóbbi időszakban javult a nemzetgazdaság energiahatékonysága.

A hőerőműveknél az SO2 kibocsátás közel 9 %-kal nőtt, a nitrogén-dioxid kibocsátás változatlan maradt, míg a CO és szilárd anyag kibocsátás csökkent. Az ipari kibocsátások egyértelműen csökkentek, aminek elsődleges oka az elavult technológiával dolgozó nagy ipari üzemek bezárása, az ipari szerkezetváltás és az új termelő üzemek korszerűbb technológiája.

Az Országos Energiatakarékossági Cselekvési Program hatására az energia megtakarítás következtében kibocsátás csökkenés várható.

A nehézfűtőolaj feldolgozására vonatkozó projekt szintén csökkenti a kibocsátásokat.

Az utóbbi időszak változásai kedvezőek voltak.

A cél teljesítéséhez a kedvező tendenciák fenntartására van szükség, ami elsősorban az energiatermelés korszerűsítésével, és megfelelő szabályozás kialakításával biztosítható.

A "Magyar erőműrendszer 2010-ig tartó fejlesztése" program környezetvédelmi feladatainak megvalósítására és a célban magadott ösztönzőrendszer kialakítására kell koncentrálni.

A kibocsátások alakulására jelentős hatással lesz az energiatermelés szerkezetének várható változása, amely nagy valószínűséggel csökkenteni fogja a magas kéntartalmú szenek felhasználását.

LEV-5. A kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások csökkentése, a fűtési energiaigény csökkentésével kis szennyezőanyag-kibocsátású tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok alkalmazásával, kutatásának, fejlesztésének támogatásával. A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldásokat előnyben kell részesíteni.

A lakossági kibocsátások drasztikusan csökkentek, 1997-ben az SO2 az 1990. évinek csupán 34,2 %-a volt, a szilárd anyag a 45,8 %-a, az NO2: 61,8 %-a, CO: 35,5 %-a. Az SO2 kibocsátás csökkenésekhez, a gázfűtés elterjedése mellett, hozzájárult a gázolajok kéntartalmának csökkentése is. A szolgáltatási szektor kibocsátásai szintén jelentősen csökkentek.

Az Országos Energiatakarékossági Cselekvési Program fejlesztései a kommunális légszennyezés mérsékléséhez is hozzájárulnak. A Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program keretében: a kommunális fűtéskorszerűsítés és a gázellátó rendszerek továbbfejlesztése történt meg.

A változások nagyon kedvezőek, a cél várhatóan teljesülni fog.

A továbbiakban kifejezetten az energiatakarékos megoldásokra, és a kibocsátásokat tovább csökkentő technológiák terjesztésére kell a fő hangsúlyt helyezni.

IV.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, a cél megvalósíthatósága

Jövőbeni feladatok, javaslatok

LEV-6. A nemzetközi egyezményekből adódó feladatok végrehajtása:

  1. A kén-dioxid kibocsátást 1980-hoz viszonyítva 2000-ig 45 %-kal, 2005-ig 50 %-kal kell csökkenteni.

  2. Az illékony szerves vegyületek kibocsátása 1999 végéig nem lépheti túl az 1988-as szintet; új technológiáknál a hatálybalépést követő két éven, meglévő forrásoknál öt éven belül alkalmazni kell a rendelkezésre álló legjobb technológiákat.

  3. Az ózonkárosító anyagok felhasználásának megszüntetése, az egyezményekben elfogadott határidők betartásával.

  4. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása; 2000-re a kibocsátás ne haladja meg a meghatározott viszonyítási szintet.

  5. A kén- és a nitrogén-vegyületek kibocsátásának csökkentése a Program időszaka alatt olyan szintre, hogy a légköri savas ülepedés a kritikus terhelési szint alatt maradjon.

  6. Folyamatban van a nehézfémek kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzetközi megállapodás véglegesítése.

Az SO2 kibocsátás 36,4 %-kal csökkent, az ágazatok közül egyedül a hőerőműveknél volt növekedés, ez adja 1997-ben a kibocsátások 45 %-át.

Az NO2 kibocsátás 15,2 %-kal csökkent, viszont a közlekedési kibocsátások 7,6 %-kal nőttek, ezek tették ki 97-ben az összkibocsátásnak több mint 60 %-át.

Az illékony szerves vegyületek kibocsátása a 90-es években stagnál.

Ózonkárosító anyagok tekintetében a felhasználás több mint 73 %-kal csökkent, az ózonréteget erősen károsító anyagok helyét fokozatosan átvették az úgynevezett lágy freonok.

A nehézfém kibocsátás egyrészt a színesfémkohászat visszaesése, a hőerőműveknél felszerelt filterek, másrészt és elsősorban az ólommentes benzinek elterjedésével 60 %-kal esett vissza.

A CO2 kibocsátás is csökkent 1990-hez (19 %), de még inkább az 1985-87-es bázisidőszakhoz képest, a csökkenés elsősorban a lakossági és ipari szférában történt. A metán esetében is hasonló a helyzet.

A Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program keretében: 210 telephely kötelezése káros légszennyezés megszüntetésére, kommunális fűtéskorszerűsítés, gázellátó rendszerek továbbfejlesztése.

Az Országos Energiatakarékossági Cselekvési Program: energiamegtakarítás következtében kibocsátás csökkenés. Az olajiparnak a gázolaj kén és a benzin ólomtartalmát csökkentő programja keretében a gázolaj kéntartalmának 0,2 %-ról 0,05 %-ra történő csökkentése 1997-ben megtörtént.

Az EN-590 gázolajszabvány adaptálására a MOL technológiai fejlesztése a lehetőséget megteremtette, így ez 1999. július 1-től adaptálható. A benzin ólomtartalmának csökkentése is végbe ment, 1999. április 1-től megszűnt az ólmozott benzin forgalmazása Magyarországon.

A nemzetközi egyezmények szempontjából a célok teljesítése következőképpen alakult:

A SO2 kibocsátás 1997-ben a 2010-re vállalt szintnél is alacsonyabb volt.

Az illékony szerves vegyületek kibocsátása 140-150 ezer tonna szinten stabilizálódott a 1988-as 205 000 tonnához képest.

Az ózonkárosító anyagok felhasználásának megszüntetése megtörtént.

Az üvegházhatású gázok közül a CO2 kibocsátás 1997-ben a bázisidőszakhoz képest több mint 20 %-kal volt kisebb. A metán kibocsátás a bázis időszakhoz képest folyamatosan csökkent.

A nitrogén-oxidok kibocsátása a bázis évhez képest több mint 20 %-kal alacsonyabb, a gépjárműforgalom növekedése miatt az utóbbi években enyhén emelkedik.

A nehézfémekre vonatkozó megállapodás előkészítésében részt vállaltunk és 1998 végén ratifikáltuk az egyezményt.

A célok teljesíthetők.

A megelőzés elve alapján az Országos Energiatakarékossági Program megújítása és végrehajtása kiemelt fontosságú feladat.

A kén-dioxidnál a jövőben a hőerőművekre kell koncentrálni, figyelembe véve az energiatermelési koncepció változásait.

A közlekedési problémák kiemelt kezelését az előző pontok már jelezték.

V.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

LEV-7. A levegőtisztaság-védelmi információs rendszer és mérőhálózat fejlesztése a kidolgozott koncepció és megvalósítási terv szerint. A Program hat éve alatt 40 települési és 10 háttérszennyezettségi mérőállomást kell telepíteni.

A cél eszköz jellegű*

1997-ben egy-egy földrajzi információs rendszeren és relációs adatbázis kezelőn alapuló környezet- és természetvédelmi tematikus információs központ került kialakításra. Megnyílt a UNEP/GRID-Budapest központ, amely felépíti a Magyarországon fellelhető környezeti vonatkozású adatok és információk metaadatbázisát.

A levegőtisztaság-védelmi információs rendszer és mérőhálózat fejlesztésére kidolgozott koncepciót az EU követelmények alapján felül kellett vizsgálni.

Mérsékelt eszközfejlesztések a hatósági mérőhálózatoknál.

Az OMSZ 4 háttérszennyezettségi mérőállomást üzemeltet jelenleg.

A koncepció felülvizsgálatának befejezése után történhetnek meg a konkrét fejlesztési lépések. A legutóbbi időszak szakterületi vizsgálatai a célban foglalt fejlesztési igényt nem támasztották alá.

A cél várhatóan csak az NKP időszakán túlnyúlóan teljesíthető, ha a közeljövőben megkezdődik a települési mérőállomások üzembe helyezése.

Az EU szabályozásnak megfelelő fejlesztési koncepció elfogadása és megvalósításának megkezdése. A PHARE program keretében 6 új állomást kap az ÁNTSZ, és ezzel kielégíthetők a csatlakozásig az Uniós követelmények.

LEV-8. A megújuló energiaforrások használatának akadályait meg kell szüntetni, fokozatosan ki kell építeni elősegítésének rendszerét.

A cél eszköz jellegű

Az adórendszer és a támogatási rendszer keretében történtek lépések: ÁFA kedvezmény, KKA támogatás.

Történt előrelépés, de a cél teljesítéséhez további erőfeszítésekre van szükség.

A megújuló energiaforrások használatának elterjesztésére program készítése.

Megfelelő tájékoztatás és propaganda tevékenység szükséges.

* A környezetállapotra és a hatótényezőkre vonatkozó tendenciák alapján a cél nem értékelhető.

VI.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

VÍZ-1. A vízhiány okozta kritikus vízgazdálkodási helyzetek előfordulásának csökkentése.

VÍZ-2. A vízhiányos területeken, elsősorban az Alföld egyes régióiban, a lefolyás-szabályozás fejlesztésével, illetve - amennyiben az ökológiailag fenntartható - felszíni víz átvezetéssel a felhasználható felszíni vízkészletek növelése.

A vízfelhasználás 43 %-os, és vízigény 25 %-os csökkenésével, és a csapadékosabb, aszálymentesebb időszak eljövetelével a probléma jelentősége időlegesen csökkent.

A jelenlegi csapadékosabb időszakra jelentősebb felszíni vízhiány csak a Duna Tisza közén maradt fenn.

A Szigetköz kárainak mérséklésére vonatkozó programban a kárenyhítést célzó vízpótló rendszer üzemeltetése folyamatosan történik. A Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartását és vízpótlását célzó program keretében a környezeti hatásokat figyelő monitoring rendszer kiépítése megkezdődött, 1997-ben 18 műtárgy rekonstrukciójára került sor, 78 km hosszan történt kotrás és mederrekonstrukció. 3 új műtárgy épült. 1998-ban 15 műtárgy rekonstrukciója mellett 145 km hosszan végeztek mederkotrást, mederrekonstrukciót és 5 új műtárgy épült. Az Alföld programban a térség vízgazdálkodásával, kapcsolatban több vizsgálat, felmérés történt mind a felszíni, mind a felszín alatti készletekre

Az elmúlt időszak időjárás változásai és a vízhasználatok jelentős visszaesése önmagában is megkönnyítette a célban foglaltak teljesülését. Az intézkedéseknek azt kell szolgálniuk, hogy a jövőben, kedvezőtlenebb csapadékalakulás mellett se ismétlődjenek meg a tervezésnél figyelembe vett problémák.

A regionális vízgyűjtőgazdálkodási tervek további kidolgozása és az azokban meghatározott készletgazdálkodás megvalósítása lehet a megoldás kulcsa.

Térségi szempontból következőkben elsősorban a Duna-Tisza közére kell koncentrálni, kiemelten kezelve a természetvédelem, valamint a mezőgazdaság vízigényeit

VÍZ-3. A takarékos vízhasználatot ösztönző szabályozás kialakítása, mind a kommunális szolgáltatások, mind a gazdasági élet területén.

A cél eszköz jellegű

33 vízgyűjtőre regionális vízgyűjtő-vízgazdálkodási terv készítését irányozták elő, amelyek közül eddig 5 készült el.

Vízdíj-meghatározás korlátozása központi kompenzálás szűkítésével.

A vízhasználatok és igények jelentős visszaesésének fő oka az árak emelkedése és a fogyasztók gazdasági helyzetének változása. A víztakarékosság maga is gyakran az árak emelkedését eredményezte, így a célban foglaltak voltaképpen még nem valósultak meg.

A cél által meghatározott, ösztönző szabályozás bevezetéséhez az önkormányzatoknak árképzési útmutatót kell adni, illetve új szabályozást igényel maga az árképzés is.

VII.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

VÍZ-4. Hosszabb távra szóló konkrét vízminőségi célkitűzések:

  1. a Duna esetében a szerves mikroszennyezők és a mikrobiológiai paraméterek szempontjából a vízminőség legyen legalább III. osztályú (a jelenlegi öt osztályos rendszer alapján);

  2. a Tisza vízminősége általában legalább III. osztályú legyen;

  3. az állóvizek legyenek legalább II. osztályúak és a klorofill koncentráció ne haladja meg a 75 mg/m3-es értéket;

  4. a felszíni vizek só- és toxikusanyag-koncentrációjának növekedését meg kell állítani, az öntözővíz-bázisok esetében a magas sótartalmú használt- és szennyvizek bevezetésének további korlátozásával e befogadók sótartalmát csökkenteni kell.

A Duna esetében a 90-es évek elejétől vízminőség javulás tapasztalható. Emellett nem csökkent viszont a Duna tápanyagterhelés növekedésének üteme, és nem csökken a bakteriális terhelés sem. A mikrobiológiai mutatók tekintetében nagyon sok még az V. osztályú minősítéssel jellemezhető mérési szelvény.

A Tiszánál hasonlóan a javuló vízminőségi tendencia a jellemző, viszont a mikrobiológiai paraméterek tekintetében a besorolások majd fele IV. osztályú.

A nagy tavak esetében a minőség javult.

A technológiai eredetű összes só kibocsátása 1994-ben az 1990-esnek kevesebb mint a fele, de a kibocsátás ettől kezdve változatlan. A toxikus anyagok esetében az adatok ingadoznak, javulás csak egy-egy anyag, illetve év tekintetében tapasztalható.

Magyarország Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Programja, ezen belül a Főváros és a Megyei Jogú Városok Szennyvíztisztítási Programja és a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv feladatai jelentős mértékben ennek a célnak az elérését szolgálják.

Történt előrelépés a cél teljesítése érdekében, de ez az ütem várhatóan nem lesz elegendő a cél teljesítéséhez.

A cél csak a városok szennyvíztisztításának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése esetében közelíthető meg.

A vízminőségi célok várhatóan 2002-ig nem fognak teljesülni, de ezek eleve hosszabb távra vonatkoznak.

A már csatornázott nagyobb települések és a főváros szennyvíztisztítását meg kell oldani. Ehhez nem csupán több forrásra, de jobb ösztönzésre, is szükség van. A Főváros és a Megyei Jogú Városok Szennyvíztisztítási Programja támogatási rendjét módosítani kell (pl. meg kell növelni a támogatás arányát).

VIII.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

VÍZ-5. Mindent meg kell tenni annak a távlati célnak a megvalósulása érdekében, hogy a települési csatornázás a kb. 65 %-os ellátottságot elérje. Minden közcsatornán élővízbe vezetett szennyvizet legalább biológiailag meg kell tisztítani. A kiemelten védendő, tápanyagokra érzékeny vizek nitrát- és foszforterhelését csökkenteni kell; ezeken a területeken harmadik fokozatú szennyvíztisztítás is szükséges. Az EU irányelvei alapján a tagországokban a 2005. év végére a 2000-nél nagyobb lakos-egyenértékű településeken meg kell oldani a szennyvízelvezetést és tisztítást. Ezeket a feladatokat Magyarország 2010-re szándékozik teljesíteni. A Program hat évében a kiemelten védendő területeken lévő települések szennyvízelvezetésének és tisztításának fejlesztésével a csatornázottság 60 %-ra növelése a cél. Ahol lehetséges az egyedi, kiskapacitású, természetkímélő szennyvízártalmatlanítás, megvalósítását ösztönözni kell.

TEP-2. A települések csatornázottságának, szennyvíztisztításának és speciális szennyvízkezelésének fejlesztése, ivóvízbázisok védelme.

1997 végére a közüzemi szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya elérte a 46 %-ot, ezeknél a biológiailag tisztított szennyvizek aránya pedig a 49 %-ot. A jelenleg is tartó fokozott ütemű fejlesztések hatására kétezerre mindkét mutató várhatóan 50 % feletti lesz. A csatornára való rákötés, főleg az utóbbi időszak fejlesztéseinél, még nagyon alacsony, az ellátott területen bekötetlen lakások száma 360 ezer.

Magyarország Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Programja keretében 1996-1997-ben közel 3 000 km szennyvízelvezető közcsatorna átadására került sor, 1998-ban mintegy 3 300 km vezeték építése folyamatban volt és elindult több mint 1 500 km csatorna fektetése. A beszámolási időszak alatt újonnan kiépítettek 234 ezer m3/nap szennyvíztisztító kapacitást, illetve 40 000 m3/nap kapacitásbővítés történt meg. 1998-ban további 192 ezer m3/nap új tisztító kapacitás kiépítése volt folyamatban. Jelentős volt a hatásfoknövelő korszerűsítés mértéke is. A fejlesztések következtében a szennyvízelvezető hálózattal rendelkező települések száma 1995 és 1997 között 566-ról 744-re nőtt, a szennyvíztisztító telepeké pedig 413-ról 477-re. A programnak része a Főváros és a Megyei Jogú Városok Szennyvíztisztítási Programja és a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv szennyvízelvezetési és
-tisztítási feladatai.

Az elmúlt időszakban a csatornázási, szennyvíztisztítási fejlesztések nagyon erőteljesen megnövekedtek, főleg a támogatási rendszer működésének hatására, ugyanakkor a rákötések arányának növelése, és a már a múltban csatornázott területek szennyvíztisztítása nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel.

A cél a jelenlegi fejlesztési ütem mellett elérhetőnek látszik, azzal a feltétellel, hogy ösztönözni kell a rákötéseket az újonnan csatornázott területeken és gyorsítani kell a nagyvárosok megfelelő mértékű szennyvíztisztításának elérését.

A jövőben a városokra, és a már csatornázott területeken a rákötések növelésére kell koncentrálni. Fontos, hogy az eddigieknél körültekintőbb fejlesztések történjenek, azaz ott csatornázzanak, ahol arra valóban szükség van, és a szennyvíztisztítók méretezésénél is a valós igények legyenek a mérvadók.

Szükség van környezetbarát közmű pótló megoldások elterjesztésére is.

A fentiek megalapozása érdekében szükséges mielőbb elkészíteni a települési szintű és a megyei szintű szennyvízelhelyezési koncepciókat és programokat.

IX.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

VÍZ-6. Hosszú távú cél, hogy az élővizekbe jutó szervesanyag terhelés a jelenlegi szint 20 %-a alá csökkenjen, a kibocsátott szennyvizek mennyiségének feltehető növekedése mellett is. A Programban ennek a részarányos teljesítését kell megvalósítani.

A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 35 %-kal csökkent. Ugyanakkor a szervesanyag terhelést jellemző kibocsátási mutatók inkább növekedtek 1997-ig. A helyzetet jól jellemzi, hogy a tápanyagháztartási jellemzők a felszíni vizek mintavételi szelvényeinek fele szennyezett (IV.), erősen szennyezett (V. osztályú) minősítésűek voltak.

Magyarország Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Programja, ezen belül a Főváros és a Megyei Jogú Városok Szennyvíztisztítási Programja és a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv feladatai jelentős mértékben ennek a célnak az elérését szolgálják.

Az állapotváltozás még nem tükrözi a megtett erőfeszítéseket.

A célt csak a Főváros és a Megyei Jogú Városok Szennyvíztisztítási Programjának a jelenleginél gyorsabb megvalósításával lehet elérni.

A helyzet csak a már csatornázott térségek szennyvíztisztításának gyorsütemű fejlesztésével fog megfelelő mértékben javulni.

VÍZ-7. Az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvíztisztítását megfelelő gazdaságszabályozási rendszer segítségével fokozatosan meg kell oldani. Az új üzemek esetében már eleve csak a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő megoldások engedélyezhetők. Hasonlóképpen el kell érni a közcsatornába kerülő szennyvizek előtisztítását. El kell érni, hogy a mérgező anyagokat tartalmazó ipari szennyvizek ne jussanak kommunális szennyvízbe.

A cél eszköz jellegű

A cél elérésére irányuló lépések már történtek (bírságolás, KKA támogatás), a környezetterhelési díj koncepciójának kidolgozása megtörtént.

A környezeti engedélyezési rendszer az új létesítmények tekintetében biztosítja a cél elérését.

A működő üzemeknél a cél csak a szabályozás megváltoztatásával, a jelenlegi bírságolási rendszernek egy EU kompatíbilis, terhelési díjakra és iparági határértékekre alapuló rendszerrel történő felváltásával érhető el.

A tervezés alatt álló és a hatályos EU direktíváknak megfelelő szabályozási rendszer bevezetése.

VÍZ-8. A szennyvíztisztítás megfelelő megoldása érdekében minden tisztítóműnél biztosítani kell a szennyvíziszapok ártalmatlanítását, elsősorban komposztálását. E megoldást kell alkalmazni a csapadékvíz-elvezető közcsatornákból származó iszapra is.

A cél eszköz jellegű

A szennyvíztisztítási programok és a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv feladatai között ezek a célok szerepelnek.

A megfelelő szabályozás az új létesítmények esetében biztosítja a cél elérését.

A korábban létesített szennyvíztisztítók problémáinak megoldását kell erősíteni.

X.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

VÍZ-9. A felszín alatti vizek nagyobb arányban és mértékben a kitermelés térségében hasznosuljanak az arra alkalmas tisztított szennyvizek helyben tartásos elhelyezésével, újrahasznosításával.

A cél eszköz jellegű

Nem áll rendelkezésre információ.

A cél a nagyarányú csatornázási fejlesztések közepette háttérbe szorult.

A talajban, illetve a faültetvényeken történő szennyvízelhelyezés, valamint a környezetbarát, korszerű közműpótló megoldások elterjesztése azokon a területeken, ahol ez indokolt, illetve lehetséges.

VÍZ-10. A tartós vízszintsüllyedések következtében veszélyeztetett helyzetben lévő térségekben - elsősorban a Duna-Tisza közi homokhátságon, a Maros hordalékkúpon és a Dunántúli-középhegységben - javuljon a vízháztartási egyensúly.

VÍZ-11. A felszín alatti vizek nyomáscsökkenése ütemének mérséklése, majd megállítása, a túlzott regionális igénybevétel megállítása

A felszín alatti vizekből történő összes víztermelés 1990 és 1997 között 33 %-kal esett vissza
4 millió m3/nap mennyiségről 2,7 millió m3/napra. A karsztvizek kiemelésénél a víztermelés csökkenése több mint 50 %-os. A Dunántúli-középhegységben a vízkivétel és a beszivárgás negatív egyenlege az 1990-es évek bányabezárásai következtében megfordult. A Duna-Tisza közi homok hátságon a talajvízszint süllyedés az 1990-es évek közepéig tartott, azóta stagnálás tapasztalható, tehát a Maros hordalékkúphoz hasonlóan a probléma ma is fennáll.

Az Alföld program keretében folytatódott a talajvíz megfigyelőhálózat fejlesztése és a talajállapot értékelése. A térség vízgazdálkodásával, vízminőségével kapcsolatban több vizsgálat, felmérés történt mind a felszíni, mind a felszín alatti készletek tekintetében. A Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartását és vízpótlását célzó program keretében a vízvisszatartás és vízpótlás területén 18 műtárgy rekonstrukciójára került sor, 78 km-nyi kotrás és mederrekonstrukció. 3 db új műtárgy épült. 1998-ban 15 műtárgy rekonstrukciója mellett 145 km hosszan végeztek mederkotrást, mederrekonstrukciót és 5 db új műtárgy épült.

A beszámolási időszak két éve alatt megtörtént a mérő és megfigyelő rendszer bővítése. 33 vízgyűjtőre regionális vízgyűjtő-gazdálkodási tervből eddig 5 készült el. A Maros hordalékkúp vízháztartásának felmérése befejeződött.

A problémás területek közül a Duna-Tisza közi homokhátságon, a Maros hordalékkúpon maradt meg a veszélyeztetett helyzet.

A cél a víztermelés visszaesését és a megtett és tervezett intézkedéseket figyelembe véve várhatóan megvalósítható.

Továbbra is kezelésre váró feladat a Duna-Tisza közi homokhátság problémája. Miután a Maros hordalékkúp átnyúlik Romániába, és a hatások átterjednek a határon, a térség vízgazdálkodását egy közös program keretében kell szabályozni. A regionális vízgyűjtő-vízgazdálkodási tervek további kidolgozása és az azokban meghatározott készletgazdálkodás lehet a megoldás kulcsa. A másik lényeges feladat a víztakarékos megoldások fenntartása, a növekedés körülményei között is.

XI.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

VIZ-12. Az engedély nélküli felszín alatti vízkitermelések megszüntetése, majd - ütemezetten, a prioritási területek meghatározásával - az engedélyezettek módosítása.

A cél eszköz jellegű

Mind a regionális vízgazdálkodási tervek megvalósítása, mind ivóvízbázisok védelmére vonatkozó program elősegíti a cél megvalósítását.

A célban meghatározott munka folyik, a cél megvalósulása még nem becsülhető.

A két megemlített intézkedéscsomag megvalósítása.

VÍZ-13. A felszín alatti vizek minőségi célállapotának ütemezett megközelítése, fokozott figyelemmel a sérülékeny környezetű vízbázisok környezetére, az ivóvízbázis-védelemre szerződött társulások létrejöttének elősegítésével.

A közüzemi vízellátás több mint 90 %-a a felszín alatti vízbázisokra épül, ezek kétharmada sérülékeny földtani környezetben van. Ez a probléma a távlati vízbázisok esetében is fennáll.

Az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó program keretében diagnosztikai vizsgálatok alapján kijelölhetőkké váltak a védőterületek és meg lehetett határozni a szennyező forrásokhoz kapcsolódó beruházási és egyéb feladatokat (biztonságba helyezési fázis). A program 3,1 millió m3/napos víztermelési kapacitás védelmére irányul. A távlati vízbázisok biztonságba helyezése keretében 78, még nem kihasznált, kedvező vízbeszerzési adottsággal rendelkező terület védelme történik meg. Ez 2,1 millió m3/nap kapacitást és 1300 km2 védendő területet jelent. A távlati vízbázisok esetében is a diagnosztikai fázis folyik a beszámolási időszak éveiben. 1997-ben 16 vízbázis esetében befejeződtek a diagnosztikai munkálatok, 35 vízbázisnál folyamatban volt és 4 vízbázisnál megkezdődött a munka. 1998-ban 11 vízbázisnál befejeződtek, 23-nél folytatódtak, míg 5 vízbázisnál megkezdődtek a diagnosztikai fázis munkálatai. A szennyvízelvezetési programok is szolgálják a cél megvalósítását.

Az 1998-as és 99-es év tekintetében az eredeti ütemezéshez képest
3 milliárd forint finanszírozási forrás elmaradásával kell számolni, kérdéses hogy ez behozható e 2002-ig.

A célban foglaltak teljesítése a program ütemezett megvalósítását igényli.

Biztosítani kell a célprogramnak az eredeti ütemezésnek megfelelő végrehajtását, az eddigi lemaradás behozásával.

XII.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

VÍZ-14. a FÖV-5. -nél található

 

 

 

 

VÍZ-15. A nitrátterhelés és a nem természetes eredetű diffúz mikroszennyezések csökkentése.

HUL-6. A közcsatornákkal nem rendelkező területeken növelni kell a környezetkímélő szennyvízszikkasztással elhelyezett szennyvizek arányát a leghatékonyabb megoldások legalább 30 %-ra történő emelésével.

A keletkező szennyvízből a tároló műtárgyak helytelen kialakítása miatt körülbelül 90 millió m3/év ellenőrizetlenül szikkad el.

A cél elérését Magyarország szennyvízelvezetési és -tisztítási programja, a Főváros és a Megyei Jogú Városok Szennyvíztisztítási Programja, az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram, valamint a távlati vízbázisok biztonságba helyezésére vonatkozó program segíti elő.

A csatornázás rohamos fejlődésével az első célban megfogalmazottak teljesülni fognak, ezzel szemben a HUL-6.-ban megfogalmazott cél tekintetében nem történt lényegi előrelépés.

Az előrelépéshez egyrészt a közcsatornákra való rákötést preferáló szabályozásra van szükség másrészt, ahol nem érdemes csatornázni, ott el kell érni megfelelő közműpótló megoldások alkalmazásának elterjedését.

VÍZ-16. Azoknak a meghatározott területeknek, térségeknek az azonosítása, ahol természeti okok, folyamatok miatt a felszín alatti víz minősége eltér a WHO ivóvíz szabványban rögzített határértékektől.

1997-ben a szolgáltatott ivóvíz minőség szabványban meghatározott határértékeinek eléréséhez 410 településen kellett valamilyen vízkezelési eljárást alkalmazni.

Speciális esetekre, mint az arzén tartalom, végeztek felméréseket.

Átfogó, az egész országra kiterjedő vizsgálat nem történt. A cél a jövőben teljesíthető meglévő adatállomány kiegészítésével, összehangolásával.

A meglévő felmérési eredmények összehangolása, feldolgozása, a szükséges további felmérések elvégzése.

VÍZ-17. A folyamszabályozás, vízrendezés, művelési ág változás, bányászati tevékenység, az ez által megváltoztatott területhasználat (pl. bányatavak) ne csökkentsék a felszín alatti vizek utánpótlódó mennyiségét és minőségét.

A cél eszköz jellegű

33 vízgyűjtőre regionális vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítését tervezik, ezek közül eddig 5 készült el.

A regionális vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a felsorolt tevékenységek nagy részére vonatkozó környezeti hatásvizsgálatok biztosíthatják a cél elérését.

A kialakított szabályozások megvalósítása, betartása. Szükség lenne a fennmaradt bányatavakkal kapcsolatos szabályozás mielőbbi bevezetésére.

XIII.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, a cél megvalósíthatósága

Jövőbeni feladatok, javaslatok

VÍZ-18. Ki kell építeni a vízvédelmi információrendszert. Meg kell kezdeni a felszín alatti vizek minőségének megfigyelését szolgáló hálózat kiépítését, és biztosítani kell a már meglévő észlelőrendszerrel együtt történő működtetését. Ezeket a célokat a Program időtartamának végére legalább a legveszélyeztetettebb területeken meg kell valósítani.

A cél eszköz jellegű

Lásd a LEV-7.-nél leírtakat.

A felszín alatti vizek minőségének megfigyelését szolgáló hálózat kiépítése 1995 óta folyik. A kiépítés jelenleg is tart, a befejezés várhatóan 2000-ben történik.

A vízvédelmi információs rendszernek voltak a múltban a legjobb alapjai.

A célok a program ideje alatt megvalósulhatnak.

A megfigyelő hálózat kiépítésének befejezése.

Az adatértékelés és
-feldolgozás javítása.

FÖV-1. A földvédelem stratégia kialakítása.

A cél eszköz jellegű

A földvédelmi stratégia kidolgozása folyamatban van. Elemző, értékelő előkészítő munkák történtek a stratégia kialakításához.

A cél a hátralévő időszakban a stratégia kidolgozásával és elfogadásával teljesíthető.

A stratégia kidolgozás folyamatos munkát igényel, biztosítva ennek összhangját a kialakítás alatt lévő EU földvédelmi és hazai agrárstratégiával.

FÖV-2. A támogatási rendszer korszerűsítésével ösztönözni kell a termőföld minőségének védelmét és termelékenységének megőrzését, illetve javítását szolgáló beruházások megvalósítását, a talajvédelmi létesítmények fenntartását, a talaj vízgazdálkodásának ésszerű szabályozását, a szélsőséges vízháztartási helyzetek mérséklését.

A cél eszköz jellegű

Nem történt ilyen célú korszerűsítés a vizsgált időszakban, ugyanakkor 1999-re véglegesítésre kerül a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, amely tartalma számos célt érint, és tartalmazza a talajvédelmi beruházási támogatásokat.

A célban megfogalmazott szándékok megvalósíthatók az NKP időszakában.

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program bevezetése, megvalósítása.

FÖV-3. Átfogó, a földvédelmet szolgáló jogi és közgazdasági szabályozórendszer kialakítása és működtetése.

A cél eszköz jellegű

Nem került elfogadásra még ilyen szabályozó rendszer.

A célban megfogalmazott szándékok megvalósíthatók az NKP időszakában

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program bevezetése, megvalósítása

XIV.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

FÖV-4. A földtulajdonnal gazdálkodók tevékenységének szakszerűbbé tétele érdekében fontos feladat a gazdálkodók és az intézmények közötti gyors információcsere feltételrendszerének kialakítása, a szakmailag megalapozott szaktanácsadás biztosítása a talajvédelem területén is. A mezőgazdasági kemikáliák alkalmazásának korszerűbb, a megváltozott termelési viszonyoknak megfelelő szabályozása.

A cél eszköz jellegű

A 1998-ban még előkészítés alatt lévő és 1999-ben elfogadásra kerülő Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program a célban megfogalmazott szándékok megvalósítását is szolgálja. A növényvédelmi törvény kidolgozás alatt áll.

A célban megfogalmazott szándékok megvalósíthatók az NKP időszakában.

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program bevezetése, megvalósítása

FÖV-5. A jelentős környezeti kockázatot hordozó, állami felelősségi körbe tartozó környezeti károk felszámolása, illetve kockázatcsökkentő beavatkozások végrehajtása.

VÍZ-14. A felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrások felderítésével, a korábbi évtizedekben felhalmozott tartós környezetkárosodások számbavételével és feltárásával egyidejűleg a veszélyeztetések megszüntetése, a környezetkárosodások felszámolása ütemterv szerint.

A megkezdődött számbavételi munka eredményeként, a különböző szervezetek nyilvántartásai 26 000 területre nézve tartalmaznak információkat, amelyek vélelmezhetően 30-40 %-os átfedést tartalmaznak. Ezek legnagyobb része: termelési hulladéklerakók, tárolók, iszaplerakóhelyek, kőolajszármazékokkal, hígtrágyával, vegyi anyagokkal szennyezett területek.

Az állami felelősségi körbe tartozó tartós környezetkárosítások, szennyezett területek kármentesítési programja hivatott a cél teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtételére. A program keretében szabályozási, számbavételi (emissziós kataszter), kapcsolódó K+F, és konkrét kármentesítési munkák valósulnak meg. Jellemző feladat például a volt mecseki uránbánya meddőlerakóinak és zagytározóinak rekultivációja. Költségvetési támogatással a GM koordinációjában a program végrehajtása ütemezetten folyik.

A nagyszámú veszélyeztető szennyezőforrás miatt nyilvánvalóan csak a legsúlyosabb problémák orvosolhatók.

A célok által megfogalmazott környezeti problémák csökkenni fognak az NKP ideje alatt, de a teljes megoldás több időt vesz igénybe, mint azt a kármentesítési program időtávja mutatja.

A programot a megfelelő ütemben kell végrehajtani, és meg kell akadályozni újabb problémák kialakulását. Ez utóbbi érdekében mielőbb kormányrendeletben szükséges szabályozni a felelősség és a megelőzés kérdését.

XV.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

FÖV-6. A meddőhányók és külszíni bányagödrök elmaradt rekultivációjának elvégzése.

TÁJ-6. Intézkedési tervet kell kidolgozni a felhagyott külszíni bányák tájrendezésére, a tájat döntően meghatározó geológiai értékek felmérésére és védelmére.

A felmérések szerint mintegy 15 000 tájseb rehabilitációjára lenne szükség.

A felhagyott bányaterületek rekultivációs programjának keretében folyt a tevékenység. A beszámolási időszakban tájrendezési terv készítésére 117 pályázó, a tájrendezési feladat végrehajtására 116 pályázó nyert el támogatást. A kármentesítési program keretében is sor kerülhet a feladatok egy részének elvégzésére.

Történtek intézkedések a célok teljesítése érdekében, de a felhagyott bányaterületek rekultivációs programjának sorsa bizonytalan.

Nem várható, hogy megfelelő előrelépés fog történni.

Megfelelő intézkedési tervet kell kidolgozni, összhangban más létező programokkal (pl. kármentesítési program).

FÖV-7. A külszíni bányászat számára a környezetvédelmi, természetvédelmi érdekek miatt zárt területnek tekinthető térségek lehatárolása.

A cél eszköz jellegű

Kutató, előkészítő munkák folynak jelenleg.

A szakmai előkészítettség alapján a cél elérhető, de a rendelkezésre álló erőforrások nem elegendők.

Meg kell hozni a szükséges szabályozási intézkedéseket a lezárt területek meghatározásához, biztosítani kell az anyagi fedezetet.

FÖV-8. A környezeti károk megelőzése érdekében el kell készíteni a környezetföldtani, környezetérzékenységi felméréseket, nagy méretarányú térképeket.

A cél eszköz jellegű

A MÁFI-ban kidolgozták a vulnerabilitási térképek szerkesztésének módszertanát, 1:25000 méretarányra. A térképek kidolgozása még nem kezdődött el.

A cél megvalósítása megkezdhető, de a Program hátralévő ideje alatt nem valószínű a befejezése.

Megfelelő pénzügyi háttér megteremtése után a térképsorozat elkészítésének a megkezdése legkésőbb 2000-ben.

XVI.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

TEP-1. a LEV-2.-nél, a TEP-2. a VÍZ-5.-nél, a TEP-3. a HUL-4.-nél a TEP-4. a ZAJ-1.-nél található

 

 

TEP-5. A települési zöldfelületek lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése elsősorban a nagyvárosokban.

A KSH adatai szerint a városi közhasznú zöldterületek nagysága, 1997-ben 19 %-kal volt nagyobb mint 1990-ben. A tapasztalatok azt mutatják azonban, hogy ahol legnagyobb a hiány, ott nincs előrelépés.

A feladat helyi önkormányzati szinten jelenik meg, az NKP szintjén csak valamilyen, e célt elősegítő szabályozás tekintetében lehetne tárgyalni a kérdéskört.

A cél, főleg a nagyvárosokban nem valósult meg. Hatékony ösztönzés, szigorú szabályozás szükséges a meglévő települési zöldterületek védelmére.

A fejlesztési és rendezési tervek tekintetében erősíteni a települési zöldfelületek védelmét, és újak létrehozásának igényét.

TEP-6. Lakosság bevonása a települési környezetvédelmi döntésekbe.

A cél eszköz jellegű

Csak közvetett módon, jogszabályokon keresztül befolyásolható.

Nem értékelhető.

NKP keretében ehhez csak minták adhatók.

TEP-7. A települési kép és a települések általános tisztaságának a javítása, ennek érdekében többek között programok kidolgozása, intézkedési tervek megvalósítása.

Csak a tapasztalatokra lehet támaszkodni az értékeléskor: a településkép és a településtisztaság a városok és falvak nagyobbik részében javult.

A cél megvalósítása helyi feladat, a beszámolási időszakban a megvalósítás támogatására több jogszabály született, különösen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és végrehajtási rendeletei.

Bár nem születtek országos programok, jelentős fejlődés tapasztalható. A cél teljesítése elérhető.

További támogató szabályozások bevezetése.

TEP-8. A települések területén található természeti értékek, élőhelyek védelme és sokszínűségének megőrzése.

A cél eszköz jellegű

Helyi feladat, nagyobb jelentőségű természeti értékek esetén központi természetvédelmi intézkedések történnek.

A helyi védettség alá helyezett értékek mennyiségi növekedése alapján történt haladás.

Fenntartás, kezelés, megőrzés feladatainak megoldása

TEP-9. az ÉPT-1.-nél található

 

 

 

 

EMB-1. A szálló pornak az egészségügyi hatások miatt fontos apró - 10, illetve 2,5 mikrométer átmérőnél kisebb - részecskeössztevőit illetően az állapot javítása, azok mennyiségének legalább 10 %-os csökkentése.

Nem értékelhető

Ld. LEV-1, valamint a NEKAP kapcsolódó területei, amelyek tekintetében 1997-98-ban már történtek intézkedések. Ezek átfogják a levegőminőség egészségügyi hatásaival kapcsolatos feladatokat.

Nem értékelhető.

Állapot értékelésre alkalmas felmérések és adatbázis kialakítása.

XVII.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

EMB-2. A belsőtéri levegőszennyezettségi helyzet javítása, elsőként megfelelő szabályozás kialakításával.

Nem értékelhető

NEKAP munkahelyi környezettel, munkaegészségüggyel kapcsolatos területei, amelyek tekintetében 1997-1998-ban történtek intézkedések.

Nem értékelhető.

A belsőtéri levegőszennyezettségi állapot értékelésére alkalmas felmérés elvégzése.

EMB-3. Az ivóvízellátással kapcsolatban az arzéntartalmú ivóvizek, a bakteriológiai fertőzöttség, a nitráttartalom és a klórozási melléktermékek kérdésének megnyugtató rendezése.

A kifogásolt ivóvízminták aránya 42 %-ról 31,1 %-ra esett vissza, a kémiai és a bakteriológiai vizsgálatok alapján kifogásolt minták aránya 31,7 %-ról 25,1 %-ra, és 22,4 %-ról 5,6 %-ra csökkent. Ez azonban még mindig magas arány és ahhoz, hogy az ivóvíz minősége a szabványban megfogalmazott határértékeknek megfeleljen, 410 településen kell valamilyen vízkezelési eljárást alkalmazni.

Az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram és a távlati vízbázisok biztonságba helyezésére vonatkozó program hivatott a cél elérését teljesíteni. A NEKAP ivóvízminőséggel összefüggő feladatai tekintetében 1997-98-ban már történtek intézkedések.

A kétségtelen javulás ellenére is, a cél eléréséhez jelentős erőfeszítésekre van szükség. Nem várható a Program végéig a kérdéskör megnyugtató rendezése.

Az arzén esetében a WHO és a szigorú EU határértéknek való megfelelés - szükség esetén - a jövő feladata.

A további előrelépéshez a vízbázisvédelmi programok ütemezett megvalósítására, és a partiszűrésű vízkivételi helyek környékén a települési szennyvíztisztítás megfelelő szintű megoldására van szükség.

EMB-4. A bakteriológiai fertőzöttség következtében fellépő fürdőjárványok veszélyének csökkentése.

A visszaforgatásos technológiát alkalmazó fürdőknél a kifogásolt minták aránya 1990-ben 28,4 %, 97-ben 14,7 % volt. A töltő-ürítő technológiát alkalmazó fürdőknél ugyanez a mutató lényegesen rosszabb, 52 % és 42 % körüli volt.

A természetes fürdővizeket illetően a nagy tavak állapota javult, a vízfolyásoké inkább stagnált, míg a kavicsbánya-tavakkal továbbra is sok a probléma.

A cél eléréséhez Magyarország szennyvízelvezetési és -tisztítási programja, a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv, valamint a NEKAP fürdővíz minőségével összefüggő tennivalókat tartalmazó részei járulnak hozzá.

A cél elérése érdekében megtett intézkedések hatásai még csak néhány részterületen jártak eredménnyel.

A cél csak a megfelelő szennyvíztisztítási színvonal, a bányatavak kialakításának és használatának szabályozása és a fürdőkre vonatkozó szabályok szigorúbb betartatása esetén teljesíthető.

A bányatavak kérdésének mielőbbi rendezése.

Strandok szigorúbb ellenőrzése.

Felszíni vízminőségi célállapotok mielőbbi elérése.

EMB-5. A sportolás társadalmi és nevelési fontosságának érvényesítése.

A cél eszköz jellegű

Nem történt intézkedés.

Nem értékelhető.

A cél nehezen illeszthető az NKP-hoz, értelmezni szükséges a feladatot.

XVIII.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

ÉPT-1. A károsodott, tönkrement településrészek felmérésére és rendbehozatalára megfelelő stratégiák kidolgozása és a végrehajtás megkezdése.

TEP-9. A településrészek
- különösen a történelmi településközpontok, településmagok - rehabilitációja, revitalizációja.

Ebben a tekintetben is csak a tapasztalatokra lehet támaszkodni, sok településen a célban megfogalmazott szándékok megvalósultak. Új problémát jelent viszont a történelmi városrészekbe nem illeszkedő, igénytelenül vagy igényesen, de a meglévő városképpel nem harmonizáló módon kialakított épületek, épületegyüttesek elszaporodása.

A pincék okozta veszélyek elhárítási programja keretében mintegy 10 km pince megerősítése vagy megszüntetése történt meg, 150-nél több településen. A partfalak okozta veszélyek elhárítási programja keretében támfalépítésre, partfalrézsűzésre, partfalállékonyság megerősítésére, felszíni vízelvezetésre, esetenként építmények szanálására került sor.

Műemlékvédelmi beavatkozási program keretében a műemléki védelem alá tartozó fontos épületek, épületegyüttesek rekonstrukciója történt meg. A cél eléréséhez hozzájárul a várak, romok helyreállítási programja.

A cél elérése érdekében jelentős előrelépés történt, elsősorban az önkormányzatok teherbíró képességének, és a bevonható vállalkozói tőke nagyságának függvényében. A fejlődést a szabályozási rendszer változása elősegítette.

A célok teljesülése az önkormányzatok pénzügyi helyzetének a függvénye.

A történelmi városrészek, településmagok rehabilitációja, revitalizációja, illetve egyáltalán az ilyen területeken történő fejlesztéseknél a városképi harmonizáció fokozottabb figyelembe vétele.

ÉPT-2. A műemlékvédelmi szabályozás és finanszírozás középtávú fejlesztési tervének elkészítése és végrehajtása.

A cél eszköz jellegű

1997-ben törvény született a műemlékvédelemről, majd ehhez kapcsolódva végrehajtási rendeletek.

A szabályozás megtörtént ugyan, de a finanszírozás továbbra sem kellően megoldott.

A műemlékvédelmi programok ütemezett végrehajtásához szükséges pénzügyi háttér megteremtése.

ÉPT-3. A fenntartási tevékenység javítására megfelelő szabályozás kialakítása, alkalmazása.

A cél eszköz jellegű

Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997-ben törvényt fogadtak el.

A szabályozás megtörtént.

Jogszabályokba foglaltak végrehajtása.

ÉPT-4. Jobb és az esztétikai, történeti, nemzeti szempontokat figyelembe vevő tervezési módszerek kialakítása, elterjesztése, a településkép javításának befolyásolására.

Ebben a tekintetben is csak a tapasztalatokra lehet támaszkodni, településkép már említett javulása mellett, nem alakult ki sem nemzeti, sem tájegységi települési karakter. Sőt, főleg a kistelepülések esetében ennek az esélye is csökkent.

Rendeletek születtek a témában. A tényleges intézkedések tekintetében nem áll rendelkezésre információ.

A törvény IV. fejezete az épített környezet fenntartásával és az építészeti örökség védelmével foglalkozik.

A településkép kétségtelen javulása mellett a célban megfogalmazott szándékok nem valósulnak meg.

Megfelelő minták kialakítása. Az önkormányzatok ösztönzése.

XIX.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

TEV-1. Meg kell valósítani a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben megfogalmazott feladatokat.

Lásd a további természetvédelemre vonatkozó pontokat.

Lásd a további pontokban.

Lásd a további pontokban.

Lásd a további pontokban.

TEV-2. Ki kell alakítani a nemzeti parkok országos hálózatát. A jelenlegi adottságokra építve létre kell hozni a kimondottan a természetvédelem menedzselésére, a védett területek kezelésére alkalmas nemzeti parki szervezet közgazdasági és jogi feltételrendszerét. Magukat az igazgatóságokat kell alkalmassá tenni feladatuk ellátására és nem új szervezeteket kell létrehozni. Ki kell alakítani a természeti területek természetvédelmi menedzselésének szempontjait.

A nemzeti parkok területe az 1994-es 177 738 hektárról, 1998 végére 428 559 hektárra növekedett. Összességében a természetvédelmi oltalom alatt álló területek 1990-hez képest
25 %-kal, míg a fokozottan védett területek mintegy 30 %-kal növekedtek. A védett területek közel nyolcada,
108 634 hektár fokozott védelem alatt áll, azaz csak engedéllyel látogatható. A védettség belső struktúrája is változott, a nemzeti parkok területe jelentősen növekedett, míg a tájvédelmi körzetek és a természetvédelmi területek kiterjedése csökkent a nemzeti parkká vált területekkel.

A beszámolási időszakban 4 új Nemzeti Park létesült. A legértékesebb területek védelmének jobb biztosítása érdekében a védett területeken belül az 1990-es 3,3 %-ról 1998-ra közel 25 %-ra növelték a Nemzeti Park Igazgatóságok kezelésében lévő országos jelentőségű védett területek arányát. Annak érdekében, hogy maga a védelem ne foltszerűen érvényesüljön, kialakításra kerül a Nemzeti Ökológiai Hálózat. A védett területek nyilvántartását 1997 óta rendelet szabályozza. A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozások, és tilalmak 1998-ban újra szabályozásra kerültek.

Az eddigi és a tervezett intézkedések alapján a cél megvalósítható, de a kielégítőnek tekinthető állapot 2006 körüli időpontra valósulhat meg.

Kutatások és előkészítő munkák elvégzése a védelemre tervezett további természeti területek tekintetében.

A védett területek megvásárlásának folytatása.

Növelni kell a védett területek kezelésével foglalkozók létszámát.

TEV-3. Valamennyi védett területre vonatkozóan alapállapot felvételt kell végezni, amelyek alapján el kell készíteni a területek kezelési, fenntartási terveit.

A cél eszköz jellegű

Megtörtént a nemzeti parkok övezeti besorolásának szabályozása (természeti, kezelt, bemutató övezet), amely a legkiemelkedőbb értékeknek további védelmet jelent.

A kezelési tervek készítése folytatódhat, de ennek befejezése túlnyúlik a Program záróévén.

A természetvédelmi kezelési tervek elkészítésének folytatása.

XX.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

TEV-4. Az ország erdősültsége, érje el a 20 %-ot, a természetközeli erdők kiterjedése pedig a 12 %-ot. A védett területek aránya érje el az ország területének 11-12 %-át. A tervezett erdőtelepítések a természet védelméről szóló törvényben foglaltakkal összhangban, elsősorban őshonos fafajokkal és a hazai természetes erdőtípusoknak megfelelő összetételben történjenek, javítva ezzel a természetközeli erdők arányát. Növelni kell az erdők biológiai sokféleségét, mind a korosztálymegoszlás, mind a fafajösszetétel, mind pedig az erdőművelési és fahasználati módok és technológiák megválasztásával.

1998 év végére természetvédelmi oltalom alatt 832 634 hektár terület állt. Ez Magyarország területének mintegy 9 %-a. 1990-ben az ország területének csak 6,8 %-ka állt valamilyen védelem alatt. Az összes erdőterület aránya 1990-97 között 0,8 %-kal nőtt, és jelenleg az erdővel borított területek elérik az ország összterületének 19 %-át. Az 1 763 ezer ha erdőterületnek több mint a 75 %-a gazdasági célokat szolgál. Kedvező változás a természetvédelmi célú erdőterületek 20 %-os növekedése. A természetközeli erdők aránya 50 % körül mozog.

Az erdőtelepítési program keretében az 1996/97 tenyészeti évben 8 319 ha, az 1997/98 tenyészeti évben
8 204 ha új erdő első kivitelű telepítése valósult meg. Az erdőrezervátum program keretében folyó tevékenység az erdőterületek minőségére vonatkozóan volt eredményes.

A 4 tervezett új Nemzeti Park megvalósult.

Mind az ország erdősültsége mind a védett területek aránya növekedett az elmúlt időszakban. A védett területek aránya a program végéig nem fogja elérni a tervezett mértéket, a tervek szerint a 11-12 % 2006 körül érhető el.

A számszerűsített célok a kétségtelen előrelépése ellenére sem fognak teljesülni a Program időszakának végéig, de ez az erdőtelepítés szempontjából jelent inkább valós lemaradást.

Az erdőtelepítési program gyorsítása.

Program indítása az erdők biológiai sokféleségének növelésére.

A természetközeli erdőgazdálkodás többletköltségeinek finanszírozására támogatási rendszer kialakítása.

A védett természeti területek növelése, évi kb. 20 000 ha területtel.

TEV-5. Biztosítani kell a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelmét.

Jelenleg a 3 000 körüli hazai növényfaj közül 516 védett, 52 fokozottan védett. A védett 855 állatfaj közül 84 fokozottan védett. 1998-ban védelem alatt állt: 389 gerinctelen faj, és a Magyarországon található 556 gerinces fajból 466.

A védett növény- és állatfajok száma egyharmaddal emelkedett napjainkra 1990-hez képest.

A legtöbb felhasznált természetvédelmi eszköz ezt a célt is szolgálja. A cél túl általános az értékeléshez, azonban az előrelépés egyértelmű.

Lásd a további pontokban.

TEV-6. Létre kell hozni az ország ökológiai hálózatát, amely illeszkedik a Pán-Európai Ökológiai Hálózathoz.

A cél eszköz jellegű

Finanszírozási források hiányában nem kezdődött el a hálózat kialakítása.

Elmaradás van a cél megvalósításában.

A "Nemzeti Ökológiai Hálózat" stratégiája és koncepciója elkészítése 1999-ben.

XXI.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

TEV-7. A világ- vagy nemzetközi viszonylatban ritka víztípusok természetközeli állapotban megmaradt képviselőinek megmentése a jövőben kiemelt természetvédelmi feladat.

Az 1990-es évek közepéig tartó, több mint 10 éves száraz periódus fokozta a védelem igényét. A jelenlegi csapadékosabb időszak enyhítette a problémákat.

Holtág programban az ún. "Szentély" típusú helyek természetvédelmi vagyonkezelésbe vétele, a Tisza-völgyben 39 esetben, a Duna-völgyben felmérés alatt.

Új Ramsari területek kialakítása, illetve a meglévők bővítése.

Kormányrendeletek a balatoni nádasok és a hullámterek kezelése ügyében.

E célok részben megvalósultak, illetve megvalósulás alatt vannak.

A hatékonyság növelhető az anyagi eszközök célraorientált felhasználásával.

Aktív védelmi célú beavatkozások (rehabilitáció, konzerváció).

Hatékonyabb hatósági érdekvédelem. Fenntartási, kezelési feladatok ellátása. Ökológiaifolyosók kialakítása.

TEV-8. A természetvédelmi hatóságok által működtetett génbankok létrehozása. Biztosítani kell az anyagi feltételeit az in situ génbankok működtetésének, s azon fajok esetében, ahol az in situ védelem nem lehetséges, létre kell hozni az ex situ génbankok rendszerét. Meg kell határozni ezen fajok körét, s meg kell kezdeni az ex situ génbankok kialakítását 2 év alatt.

A cél eszköz jellegű

Az erdőrezervátum program keretében 2000-re 63 terület erdőrezervátummá való minősítésével hálózat kerül kialakításra.

Őshonos háziállat fajok és fajták (racka, szürkemarha, mangalica) állományait a Nemzeti Parki Igazgatóságok fenntartják, bővítik.

A cél teljesítése további alprogramokat igényel.

In situ erdei génbankok létrehozására és az erdőrezervátumok fenntartására vonatkozó program indítása.

TEV-9. Meg kell teremteni a fenntartható fejlődést biztosító gazdálkodás alapjait. Ennek keretében létre kell hozni - az Európai Unió hatályos direktívájának figyelembevételével - a Környezetileg Érzékeny Területek rendszerét és az ehhez kapcsolódó közgazdasági feltételrendszert.

Az Érzékeny Természeti Területek magyarországi hálózatának potenciális összterülete 2 millió ha.

Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) fontos szerepet játszanak a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításában. A Nemzeti Parkok Igazgatóságai működési területükön lehatárolták az ÉTT-ket. Kiválasztásra került 9 kiemelt ÉTT, ahol megkezdődhet speciális támogatási rendszer bevezetése.

A cél megvalósítása folyamatban van az eredmények az elképzelések gyakorlati megvalósíthatóságától függenek.

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program elfogadása és megvalósításának megkezdése.

TEV-10. Biztosítani kell a természetvédelmi kompenzációs rendszer pénzügyi alapjait.

A cél eszköz jellegű

A témában készülő kormányrendelet kidolgozás alatt van.

A cél megfelelő jogi szabályozás elfogadása és érvényre juttatása után megvalósítható.

A kormányrendelet mielőbbi elfogadása.

XXII.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

TEV-11. Ki kell alakítani, és működtetni kell az Országos Biomonitoring Rendszert.

A cél eszköz jellegű

Program folyik a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer kiépítésére és üzemeltetésére. 1997-ben a program megalapozása történt meg. 1998-ban igazgatóságonként 1-1 fő monitorozó alkalmazása is megtörtént.

Élőhely térképezési program indult el, részletes tervek készültek különböző élőhelycsoportok mintavételezésére.

A cél megvalósítható a program ütemének gyorsítása esetében.

A program megvalósításának gyorsítása, a térképezéshez információs rendszer kiépítése.

TEV-12. A veszélyeztetett mesterséges föld alatti üregek (bányák stb.) felmérésére, értékelésére, védetté nyilvánítására, fenntartására és bemutatására programot kell kidolgozni, és meg kell teremteni a végrehajtás feltételeit és pénzügyi fedezetét.

Nem állt rendelkezésre információ, a természetvédelmi szempontok figyelembe vételéhez.

Megindult a mesterséges föld alatti üregek tematikus felmérése.

30 védelem alá helyezés indult meg, a bányák által kialakított üregek tekintetében.

A cél teljesíthetőségét a továbbiakban rendelkezésre álló anyagi források határozzák meg.

A felmérések elvégzése, szükség esetén a védetté nyilvánítási eljárások lefolytatása.

TEV-13. A barlangok esetében olyan módon kell rendezni a tulajdonosi kezelés kérdését, hogy a természetvédelmi szervezet legyen a kincstári vagyon kezelője. Meg kell határozni, hogy ezzel milyen feladatok, kötelezettségek járnak, ki kell dolgozni a használattal kapcsolatos közgazdasági és jogi feltételrendszert. Ezzel párhuzamosan közszolgálati, hivatalos alapadatokat, állapotra, értékekre vonatkozó információkat tartalmazó országos értéknyilvántartási rendszert kell működtetni.

Az ismert barlangok száma Magyarországon jelenleg több mint háromezer, amelyből 125 fokozottan védett. A fokozottan védett barlangok nagy része a Bükkben (46), és az Aggteleki karszton (20) található. 1990 és 1998 között több mint 800 új barlang vált ismertté.

1998 óta a barlangok nyilvántartását, látogatásának, kutatásának, kiépítésének feltételeit KTM rendelet szabályozza.

A barlangok tulajdonosi kezelésének megoldását a Nemzeti Park Igazgatóságokon keresztül 2000-ig tervezik megoldani.

Megkezdődött a közhiteles nyilántartás felállítása, mintegy 500 objektum alapadatainak felvétele megtörtént.

A cél teljesíthetőségét a továbbiakban rendelkezésre álló anyagi források határozzák meg.

A barlangok tulajdonosi kezelésének 2000-ig való megoldása, a jelenlegi ütem mellett nem lehetséges.

A tulajdonosi kezelés és a közhiteles nyilvántartás elvégzésének fokozott ütemű megvalósítása.

XXIII.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósít.

Jövőbeni feladatok, javaslatok

TEV-14. A földtani, felszínalaktani értékek, barlangok védelmére, a velük kapcsolatos kutatási, megőrzési és bemutatási feladatok összehangolására cselekvési programot kell kidolgozni.

A cél eszköz jellegű

A program tervezés alatt van. A fokozottan védett barlangok állapotfelvétele megtörtént, a különösen veszélyeztetett objektumok megőrzésére műszaki beavatkozások történtek. Folyamatban van az Abaligeti és a Pálvölgyi barlang idegenforgalom számára nyitott részeinek rekonstrukciója.

A cél teljesíthetőségét a továbbiakban rendelkezésre álló anyagi források határozzák meg.

A program folytatása, terv szerinti kiterjesztése.

A Baradla Barlang idegenforgalom számára nyitott részeinek rekonstrukciója.

TEV-15. Ki kell dolgozni a kövületek, ősmaradványok, ásványok és lelőhelyeik védelmére szolgáló intézményi rendszer kialakításának módját, az időszak végére meg kell kezdeni kialakítását.

A cél eszköz jellegű

A miniszteri rendelet szakmai előkészítése, alapanyagainak elkészítése megtörtént.

A cél megvalósítható.

A rendelet véglegesítése és kodifikálása. A kodifikáció 2000-ben várható.

TÁJ-1. A törvényalkotás folyamatában biztosítani kell a tájvédelmi felhatalmazások szükség szerinti beépítését az egyes törvényekbe.

A cél eszköz jellegű

Az államigazgatási eszközök tekintetében csak a védett tájak esetében történtek intézkedések.

Az eddigiekben a cél részlegesen teljesült.

Tájvédelmi kormányrendelet megalkotása és végrehajtása.

TÁJ-2. A kerettörvényekhez illeszkedve és a többi tervezési rendszerhez kapcsolódóan jogszabályt kell alkotni a tájvédelmi tervezés rendjéről.

A cél eszköz jellegű

A kezelési tervek módszertana elkészült, útmutató formájában. Miniszteri rendelet tervezet készül a természetvédelmi törvény alapján.

Az eddigiekben a cél részlegesen teljesült

Miniszteri rendelet tervezet jóváhagyása. Kezelési tervek készítésének megkezdése.

TÁJ-3. Programot kell indítani országos tájkataszter létrehozására, különös tekintettel a hagyományos, természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag tájak védelmének, illetve a komplex tájpotenciál szempontjából degradálódott tájak rehabilitációjának megalapozására, és ezek alapján biztosítani kell a védelmet és a helyreállítást.

A cél eszköz jellegű

Elkészült az egyedi tájértékek kataszterének szabványa, megkezdődött a kataszter kidolgozása.

Az Alföld-program és a Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartási és vízpótlási programja elősegíti a cél megvalósulását.

Az eddigiekben a cél nem teljesült, de programok indulnak az 1999 utáni időszakra.

A tervezett programok folytatása, újak megkezdése: Egyedi tájértékek felmérése.

Egyes roncsolt területek tájrehabilitációja.

Tájértékelési rendszer készítése.

TÁJ-4. Ki kell alakítani a tájterhelhetőség és kapacitásvizsgálatok rendszerét, ki kell dolgozni az e vizsgálatok eredményeként megfogalmazott javaslatok érvényesítésének eszközrendszerét

A cél eszköz jellegű

A természeti állapotfelmérések keretében történtek ilyen vizsgálatok.

Az eddigiekben a cél csak részlegesen teljesült

A célban foglaltak komplex megvalósítása.

XXIV.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, a cél megvalósíthatósága

Jövőbeni feladatok, javaslatok

TÁJ-5. Ki kell dolgozni a tájvédelmi szemlélet fejlesztésének hatékony módszereit.

A cél eszköz jellegű

Az oktatás különböző szintjein megjelennek a tájvédelem egyes kérdései

A cél teljesítése további lépéseket igényel.

Módszertani fejlesztés szükséges.

TÁJ-6. a FÖV-6.-nál található

 

 

 

 

HUL-1. A hulladékmennyiség ne növekedjék a jelenlegi mértéken túl (4 millió t/év), a lerakott hulladék szervesanyag tartalmát fokozatosan csökkenteni szükséges 5 % végső értékig. A Program hat éve alatt ebből 20 %-ig kell eljutni.

A mennyiség a becslések szerint évente átlagosan 2-3 %-kal nő, 1997-ben 24 millió m3 laza települési hulladékkal számoltak, ami már több a célban jelzett mértéknél. A becslés bizonytalanságát jelzi, hogy a KSH adatai szerint az egy lakásra jutó hulladék mennyiség enyhén csökken. A szervesanyag tartalom a főváros tekintetében 32 %-ról 29 %-ra csökkent, amitől az országos átlag nyilvánvalóan eltér.

Nem történt intézkedés.

Megfelelő intézkedések és szabályozás hiányában, a célban foglalt törekvések nem tudnak megvalósulni. Ugyanakkor maga a cél is túl nagy feladatot jelent az NKP időszakára nézve. Az előkészítő munkák elvégzésére lehetőség van a hátralévő időszakban.

A hulladékgazdálkodási törvény véglegesítése és elfogadása. Kutatások végzése a hulladék mennyiségének és összetételének alakításához. A városokban a komposztálható összetevők szelektív gyűjtésének előkészítése, komposztáló telepek kialakítása. Az Országos Hulladékgazdálkodási Keretterv elfogadása.

HUL-2. A szervezett hulladékgyűjtés arányát legalább 90 %-ra kell növelni, a veszélyes és hasznosítható komponensek szelektív gyűjtését el kell kezdeni az infrastruktúra megteremtésével. A szelektív hulladékgyűjtés arányát a Program időszakának végéig legalább 10 % mértékre kell emelni.

TEP-3. A szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének elősegítése, a települési szilárd hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása, valamint a településtisztasági feladatok ellátásának fejlesztése.

A hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma mintegy 14 %-kal nőtt 1990-től 1997-ig. A közel 80 %-os szervezett gyűjtésnek körülbelül 85 %-a kerül pormentesnek számító formában lebonyolításra. A szelektív hulladékgyűjtés arányát 2-3 %-ra tehető, bár a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy spontán szelekció szinte minden szeméttelepen van.

A cél elérését KKA támogatás segíti elő.

A települési infrastruktúrák jelenlegi ugrásszerű fejlődésébe belefér a szervezett hulladékgyűjtésnek az eddigi évi 2 % körüli mértékénél gyorsabb növekedése, ami a cél 5-6 év alatt való teljesülését is jelentheti. Lakossági szelektív gyűjtéshez szükséges infrastruktúra kiépítése meglehetősen lassan halad, itt a 10 % elérésére még részleges szelekció esetén is kevés remény van.

A hulladékgazdálkodási törvény véglegesítése és elfogadása. A szelektív hulladékgyűjtés, illetve az utólagos válogatás kialakításánál a spontán módon kialakult szelekciót, mint adottságot figyelembe kellene venni. A fejlesztések jelenlegi ütemét fenn kell tartani.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Keretterv és települési hulladékgazdálkodási tervek elfogadása.

XXV.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló ért., megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

HUL-3. Évente legalább 10-15 regionális lerakót kell létesíteni átlagosan 2 millió m3 évi összkapacitással. Megfelelő műszaki védelemmel rendelkező regionális lerakókat kell telepíteni. Csökkenteni kell az illegális lerakást, bezárni a nem megfelelő műszaki védelemmel, illetve az engedély nélkül működő lerakókat. Meg kell kezdeni hasznosításon alapuló felszámolásukat.

Jelenleg nagyon nagy számú lerakó működik, egy részük engedély nélkül. Számukat 800 és 2700 közé teszik. A tervek szerint 2010-re 100-120 regionális lerakóval kell ezeket felváltani.

A települési hulladékgazdálkodás fejlesztésének programja keretében 1997. évben 12 térségi lerakó beruházása kapott céltámogatást. A regionális lerakók 89 település hulladékát fogadják. Az ellátott lakosság száma 412 ezer fő, a lerakók kiépítési térfogata 3 316 ezer m3. 1998-ban 10 térségi lerakó létesítése kapott céltámogatást. Az ellátott lakosság száma 429 ezer fő, a kiépített lerakó térfogat 5 177 ezer m3. A cél elérését a címzett- és céltámogatás segíti elő.

Az új térségi lerakók létesítése megfelelően, a célban meghatározott mennyiséget meghaladó módon történik. A meglévő problémás lerakóhelyek felszámolása már nem mutat ilyen eredményeket.

A cél az új lerakók létrehozása szempontjából várhatóan teljesülni fog.

A fejlesztések jelenlegi ütemének fenntartása mellett a meglévő problémák felszámolására is törekedni kell.

HUL-4. A hulladékhasznosítás arányát növelni kell a keletkező hulladék mintegy 25-30 %-ának újrafeldolgozásával, vagy másodnyersanyagként való hasznosításával.

A hulladékhasznosítás aránya jelenleg az összmennyiség 13-16 %-ára tehető.

 

A cél a termékdíj rendszer keretében történő támogatások segítségével az NKP időszak végére elérhető néhány hulladékfajta esetében.

A cél a települési szilárd hulladékok összetevőinek legnagyobb része szempontjából teljesíthető.

Műszaki feltételek kialakítása, előkezelő telepek megvalósítása, felmérések, kutatások. Vonatkozó EU direktívák figyelembe vétele.

HUL-5. A települési folyékony hulladék mennyiségének csökkentéséhez növelni kell a csatornázott területek arányát (vagy. megfelelő közműpótló megoldást kell találni).

HUL-6. a VÍZ-15-nél található

HUL-7. A folyékony hulladék fogadó és/vagy kezelő kapacitást, a szennyvíztisztítóba kerülő hulladék arányát növelni kell

1998 év elején 1799 ezer vízellátásba bekapcsolt lakás esetében kellett a keletkező szennyvizet alkalmas csatornapótló megoldással elhelyezni. Az így elhelyezett szennyvízből becsülhetően 5 %, amit szippantással távolítanak el, a többi 90 millió m3/év elszikkad tároló műtárgyak helytelen kialakítása miatt.

Ld. VÍZ-5

Mindkét cél várhatóan teljesülni fog a csatornázás és szennyvíztisztítás nagyarányú fejlesztésével, illetve az egyedi helyi szennyvízelhelyezés korszerűsítésével.

A már csatornázott területeken a rákötések növelésére kell koncentrálni, míg ahol a csatornázás felesleges, ott megfelelő közműpótló megoldást kell kifejleszteni és elterjeszteni.

HUL-8. Be kell zárni a nem megfelelő műszaki védelemmel működő lerakókat, ehhez felmérés és rangsorolás szükséges.

A cél eszköz jellegű

Nem készült ilyen felmérés, rangsorolás.

A cél megvalósítása nem kezdődött meg.

A felmérés megkezdése.

XXVI.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

HUL-9. A termelési nem veszélyes hulladékok mennyiségét teljes körűen fel kell mérni, és csökkenteni kell a hulladékszegény és fajlagosan kevesebb alapanyagot felhasználó technológiák bevezetésével, az újrafelhasználás és újrahasznosítási arány növelésével.

A felmérések szerint 1997-ben 10,3 millió tonna termelési nem veszélyes hulladék keletkezett. Az adatok nem fedik le teljesen a kibocsátókat, a becsült összmennyiség kb. 12 millió tonna.

Nem értékelhető

A cél megvalósítása nem kezdődött meg.

A felmérés megkezdése, az érintett tárcák közreműködésével.

HUL-10. A nemzetközi egyezményekből és programokból adódó feladatok végrehajtása, különös tekintettel a Bázeli Egyezményre.

A cél eszköz jellegű

A szabályozás megfelel az egyezményekben előírtnak.

A feladatok végrehajtását szolgáló szabályozás már létezik, de az intézkedések jó része még hátra van.

A feladatok megvalósítását szolgáló konkrét lépések megtétele.

HUL-11. Programot kell kidolgozni a veszélyeztető források, komponensek felmérésére, helyettesítésére és csökkentésére.

A veszélyes hulladékok mennyisége 4,7 millió tonnáról, 23 %-kal, 3,6 millió tonnára csökkent. Az EWC minősítés alapján az EU-ban is veszélyesnek tekintett hulladékok mennyisége 1997-ben csak 232 364 tonna volt.

Nem indult el ilyen program.

A cél megvalósítása nem kezdődött meg.

A program kidolgozása és elfogadása.

HUL-12. Növelni kell a hulladékhasznosítás arányát. A hasznosíthatatlannak minősülő veszélyes hulladékok esetében a hulladékgyűjtés rendszerének az ellenőrizhető ártalmatlanítást (égetés, lerakás) kell elősegítenie. A következő hat évben az égetési és lerakási kapacitást egyaránt mintegy 25 ezer t/év mértékben kell növelni.

Az 1997-es HAWIS adatbázis szerint kb. 170 ezer tonna volt a tényleges újrahasznosítás nagysága, de ebből csak 7 000 tonna az a hulladék, amely az EU szerint is veszélyes.

A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos fejlesztések KKA támogatási rendszere hozzájárul a cél teljesítéséhez.

Az aszódi veszélyeshulladék lerakó telep bővítése 10-ről 30 ezer tonna/év kapacitásra folyamatban van, hasonlóképpen a rudabányai égető első üteme 20 ezer tonna/év kapacitással. A 3 000 t/év kapacitású tiszavasvári égetőt 97-ben helyezték üzembe.

Az égetési, lerakási kapacitás bővítése megvalósulhat az igényelt mértékben, azonban a hasznosítás arányának növekedése csak hosszabb távon indulhat meg jelentősebb mértékben.

A hulladékgazdálkodási keretterv elfogadása és megvalósítása. A tervezett fejlesztések megvalósítása.

XXVII.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

HUL-13. Az átmeneti tárolást fokozatosan meg kell szüntetni.

Felmérések szerint évtizedek alatt 70-80 millió tonna veszélyes hulladék üzemi depóniákban halmozódott fel.

A kármentesítési program keretében történtek egyedi beavatkozások egy-egy problémás lerakó kezelésére. Átfogó program nincs a tárgyban.

Az NKP ideje alatt nem várható jelentős előrelépés a cél teljesülésében.

A felhalmozott mennyiség felmérése, az ártalmatlanítás ütemezése.

HUL-14. Növelni kell a termikusan ártalmatlanított hulladékmennyiség arányát.

Jelenleg kb. 76 000 tonna/év égető kapacitás üzemel az országban.

A rudabányai hulladék égető két üteme (2x20 000 t/év kapacitás) és egy dél-dunántúli égető 2004-ig megvalósulhat.

A cél megvalósítható a tervezett fejlesztések megvalósításával.

A megadott fejlesztések ütemezett megvalósítása.

HUL-15. Technológiai- és termékváltás szükséges a hulladékmennyiség csökkentéséhez, ennek érdekében a gazdasági szabályozásba ösztönzőrendszert kell beépíteni.

A cél eszköz jellegű

Még nem történt intézkedés.

Az ösztönzőrendszer megvalósulhat a Program időszaka alatt

Ösztönző rendszer megvalósítása.

HUL-16. Vörösiszap-hányók, érces meddőhányók problémáját hosszú távú projektekkel meg kell oldani, felmérve az ehhez szükséges pénzügyi források mértékét és biztosításának lehetőségeit.

1990-ben kb. 2 millió tonna vörösiszap keletkezett, a mennyiség 1997-re 0,4 millió tonnára csökkent.

Az állami felelősségi körbe tartozó tartós környezetkárosítások, szenynyezett területek kármentesítési programja keretében történtek lépések a cél elérése érdekében. A felhagyott bányaterületek rekultivációs programjának keretében a beszámolási időszakban tájrendezési terv készítésére 117 pályázó kapott támogatást, a tájrendezési feladat végrehajtására 116 pályázó nyert el támogatást.

A cél csak akkor teljesíthető, ha az érintett cégeket is sikerül rávenni és-vagy rákényszeríteni a problémák megoldására.

Olyan szabályozási, támogatási környezet kialakítása, amely képes az érintetteket a megoldásra ösztönözni.

HUL-17. A veszélyesnek tekintett kórházi hulladékok ártalmatlanítására több intézményt kiszolgáló égetőket kell létesíteni, megyénként átlagosan egyet-egyet.

Az egészségügyben 1997-ben kb. 7 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezett.

Megyei égetőket létesítettek Csongrád, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyékben.

A cél teljesíthető, ugyanakkor nem biztos, hogy szükséges a célban megjelölt megyénként egy-egy égető.

A meglévő kapacitások jobb kihasználásával párhuzamosan meg kell határozni az égetők számát, kapacitását, helyét.

XXVIII.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

HUL-18. A kórházi hulladékok egységes szabályozáson alapuló teljes körű kezelésére kormányrendelet, illetve a teendőket részletező együttes miniszteri rendelet szükséges.

A cél eszköz jellegű

Előkészítés alatt.

A rendelet kiadása a jövőben megvalósítható.

A rendelet megalkotása.

HUL-19. Meg kell oldani a kiégett nukleáris üzemanyagok kezelését, illetve az atomerőművi kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezését, és meg kell kezdeni a "nulla állapot" felmérését.

A cél eszköz jellegű

Az atomerőművi radioaktív hulladék kezelésének és végleges elhelyezésének megoldására indított nemzeti projekt keretében a kiégett kazetták átmeneti tárolója I. üteme 2. fázisának beruházási munkálatai folytak. A Paksi Atomerőmű kiégett üzemanyag kazettái részére 50 éves ideiglenes tárolást biztosító léghűtéses tároló bővítésének beruházása 1997-1999 között bonyolódik le. Az 1997-es évben a tervezési munkák folytak, majd 1998-ban megkezdődött a kivitelezés. Az atomerőművi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére irányuló kutatások közül megkezdődtek a helyszíni geológiai kutatások az üveghutai gránitkőzetben, valamint a tároló létesítéséhez szükséges műszaki és biztonsági előkészítő vizsgálatok Udvariban. Megkezdődött az atomerőművi hulladékok végleges elhelyezésének szempontjából fontos izotópok aktivitás koncentrációjának meghatározása.

A közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló kutatási programja 1999-ben felfüggesztésre került.

A cél a megkezdett munkák alapján megvalósítható, de a felfüggesztés miatt növekedett ennek bizonytalansága.

A kutatások folytatása, majd a szükséges létesítmények megvalósítása.

XXIX.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, a cél megvalósíthatósága

Jövőbeni feladatok, javaslatok

ZAJ-1. Középtávon a nemzetközileg elfogadhatatlannak tekinthető 75 dBA terhelés fölötti helyzetek megszüntetése lehet az elérendő általános cél, míg hosszabb távon a legfeljebb 65 dBA terhelési szintet lehet még elfogadhatónak tekinteni.

TEP-4. A településeken a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget és közérzetet veszélyeztető hatásainak csökkentése.

Az elmúlt időszakban az ország zajhelyzete, zajterhelése továbbra is igen kedvezőtlen volt. A zajterhelési határértékek túllépése helyenként eléri a 20 dBA-t is. Az elfogadhatatlan zaj- és rezgésterhelések kialakulásáért elsősorban a közlekedés a felelős. A becslések szerint a lakosság közel 40 %-a él olyan területen, ahol a közlekedéstől származó zaj nagyobb a megengedettnél.

Fokozott hangszigetelésű épületszerkezetek, nyílászárók elterjesztésének programja keretében a témával kapcsolatos kutatási feladatok, az EU-ban alkalmazott módszerek adaptációs lehetőségeinek vizsgálatai folytak. A 75 dBA feletti zajterheléssel járó helyzetek megszüntetésére vonatkozó akcióprogram keretében folyamatban van a közúti közlekedés által legnagyobb mértékben terhelt területek feltárását célzó zajvizsgálat sorozat. Az adatbázis évente 30 vizsgálati ponttal bővül. A felmérések az átfogó adatbázis létrehozását és az információs rendszer feltöltését szolgálják.

Konkrét zajvédelmi beruházások támogatására (pl. Törökbálint-Budaörs) a tervek ellenére finanszírozási nehézségek miatt egyelőre nem került sor.

Megtörtént a repülőterek körzetében lévő zajgátló védőövezetek szabályozása és kialakítása is elkezdődött.

Figyelembe véve az elsősorban a közlekedés zajkibocsátása okozta jelenlegi határérték túllépésének mértékét és az állapot javítására vonatkozó lehetséges intézkedéseket, ezek együttes alkalmazása esetén sem várható, hogy a zajterhelés a kritikusnak tekintett helyeken belátható időn belül a határértékeknek megfelelő legyen.

A célban meghatározott megszüntetendő helyzetek csökkentése lehetséges, megszüntetése azonban nem a Program ideje alatt.

Az eddigieknél sokkal körültekintőbb közlekedés- és területfejlesztés a környezeti vonatkozások tekintetében.

A legkritikusabb helyeken a passzív zajvédelem megoldásának elindítása.

XXX.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

BIZ-1. Az OECD és az EU követelményekkel összhangban ki kell dolgozni a kémiai biztonsággal foglalkozó szabályozást és ennek alapján az ipari balesetek, a kémiai kockázatok csökkentésére külön programot kell indítani.

A cél eszköz jellegű

Megalakult a Kémiai Biztonsági Intézet, amelynek működése kiterjed a veszélyes anyagok törzskönyvezésére, forgalomba hozásuk engedélyezésére. Megjelent magyarul az OECD "Irányelvek a vegyi balesetek megelőzésére, a felkészülésre, elhárításra" c. kiadvány.

A katasztrófa-törvény előkészítése, az elfogadás 1999-ben megtörtént.

A cél elérése érdekében történtek intézkedések, de fontos lépések még hátra vannak.

A cél teljesíthető a lépések meggyorsítása mellett.

A Kémiai Biztonságról szóló törvény megalkotása és elfogadása. A tervezett program beindítása.

BIZ-2. Egységes környezetbiztonsági informatikai rendszer kiépítése, megfelelő információs központ és ügyeleti rendszer kialakításával és működtetésével.

A cél eszköz jellegű

Az egyes környezeti elemekre van információgyűjtés a tárcáknál, egységes rendszer még nem épült ki.

A cél a jogszabályi háttér és az anyagi források megteremtésével teljesíthető.

A katasztrófa törvény végrehajtási rendeletének megalkotása során kell az integrációt biztosítani.

BIZ-3. Szakmailag megalapozott kárelhárító szervezet és a hozzákapcsolódó képzési rendszer létrehozása.

A cél eszköz jellegű

Még nem alakult ki központi szervezet, a nagyobb, potenciálisan veszélyeztető gazdálkodóknak saját szolgálatuk van.

A cél csak a jogszabályi háttér és az anyagi források megteremtésével teljesíthető.

A központi kárelhárító szervezet kialakításának jogi és gazdasági hátterének megteremtése, és magának a szervezetnek a felállítása.

XXXI.

Az NKP céljai, szándékai

Az 1990-1997-es időszaknak a célra vonatkozó tendenciái

A megvalósítás eszközei a beszámolási időszakban

Összefoglaló értékelés, megvalósíthatóság

Jövőbeni feladatok, javaslatok

BIZ-4. Ki kell dolgozni a Környezettudatos Irányítás cselekvési programját (KIP). Ez a program - alkalmazkodva a piaci elvárásokhoz - segítse a környezettudatos irányítás eszméjének és eszközeinek önkéntes bevezetését szervezeteknél, főleg az ipar, mezőgazdaság és önkormányzatok körében.

A cél eszköz jellegű

A hazai vállalatok között terjed az ISO 14001 környezet irányítási szabvány bevezetése.

Ki kell alakítani az EMAS bevezetésének hazai jogszabályi, intézményi és terjesztési mechanizmusait.

Összefogott lépéseket kell tenni a piaci alapon egyelőre nem terjedő önkéntes eszközök (pl. környezeti teljesítményértékelés, költségszámítás, tisztább termelés, életciklus elemzés, illetve környezetorientált termékfejlesztés) demonstrációs projektjeit támogatandó, illetve a projektek állami legitimációja érdekében. A minisztériumoknak meg kell hirdetni a KIP-et és felsorolni az abban helyet kapó projekteket, a bonyolító szervezeteket és a csatlakozás módját: ld. US EPA "Partners for Environment" program.

A cél teljesíthető a Program végéig.

Minimális forrásokat igényel, mivel a projektek nagyrészt állami, külföldi vagy hazai finanszírozással folynak.

Azonosítani kell a KIP-be tartozó jelenleg futó projekteket (KöM, GM, OMFB, KÖVET, KSZSZ, TTMK stb.)

Ki kell jelölni a KIP-et koordináló titkárságot (államigazgatási vagy társadalmi szervezetnél).

Ki kell dolgozni a KIP-be kerülő projektek ellenőrzési mechanizmusait.

Meg kell hirdetni a KIP-et, hogy a vállalatok és a lakosság csatlakozzon az önkéntes projektekhez: rövid brosúra, média, honlap (elkötelezett állami szerepvállalás szükséges).

A jogszabályi feltételek megteremtése, a főbb felelősök szerepének, hatáskörének meghatározása, az akkreditált felülvizsgálók listájának kialakítása, ösztönző rendszer bevezetése, PR tevékenység megszervezése.

Rövidítésjegyzék

AC IMPEL

Accession Countries Implementation of Environmental Law; az (EU-hoz) csatlakozó országok környezetvédelmi jogalkalmazói (ld. IMPEL)

ÁPV Rt.

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság

BM

Belügyminisztérium

CFC

telített freonok, telített klórozott-fluorozott szénhidrogének

CNG

Compressed Natural Gas; sűrített földgáz

CO

szén-monoxid

ECU

European Currency Unit; európai fizetési (pénz)egység

EIONET

European Environment Information and Observation NETwork; európai környezetvédelmi információs és megfigyelő hálózat

EMAS

Environmental Management and Auditing Schemes; Környezeti irányítási és auditálási keretrendszer

ENSZ EGB

Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága

ENVSTAT

Environmental Statistics; az OECD/EU közös környezetstatisztikai adatbázisa

EU

Európai Unió

EUROSTAT

European Statistical Office, Statistical Office of the European Communities; Európai Statisztikai Hivatal

EüM

Egészségügyi Minisztérium

EWC

European Waste Catalogue; Európai Hulladék Katalógus

ÉTT

Érzékeny Természeti Területek

FVM

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

GDP

Gross Domestic Product; Bruttó Hazai Termék

GM

Gazdasági Minisztérium

GYSEV

Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.

HAWIS

Hazardous Waste Information System;

Veszélyes Hulladék Információs Rendszer

  

HCFC

lágy freonok, telítetlen klórozott szénhidrogének

HM

Honvédelmi Minisztérium

IMPEL

Implementation of Environmental Law; környezetvédelmi jogalkalmazás:

az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi területi szervezeteinek szakmai konzultatív és együttműködési szervezete

  

ISO

International Standardization Organization; Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

K+F

kutatás és fejlesztés

KAC

Környezetvédelmi Alap Célfeladat

KHVM

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

KKA

Központi Környezetvédelmi Alap

KöM

Környezetvédelmi Minisztérium

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

LPG

Liquefied Petrol Gas; folyékony gáz üzemanyag

MÁV Rt.

Magyar Államvasutak Részvénytársaság

MOL Rt.

Magyar Olajipari Részvénytársaság

MVM Rt.

Magyar Villamosművek Részvénytársaság

NBmR

Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

NEKAP

Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram

NKP

Nemzeti Környezetvédelmi Program

NM

Népjóléti Minisztérium

NO2

nitrogén-dioxid

OECD

Organisation for Economic Co-operation and Development; Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

OTK

Országos Területfejlesztési Koncepció

PHARE

Poland and Hungary, Assistance for Reconstruction of Economy; Segélyprogram Lengyelország és Magyarország (ma már minden EU társult ország) Gazdasági Újjáépítésére

PJ

petajoule

PM

Pénzügyminisztérium

RO-LA

Tehergépjárművek vasúti továbbítása

RO-RO

Tehergépjárművek vízi úton történő továbbítása

SAPARD

Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development; az EU mezőgazdasági és a vidékfejlesztési (elő)csatlakozási (pénzügyi támogatási) programja

SCORE

Supporting the Co-operative Organisation of Rational Energy-use; Holland-Magyar kormányzati és vállalati energiatakarékossági együttműködési program

SO2

kén-dioxid

TEFA

Területfejlesztési Alap

TEU

Terhelt egység

TFC

Területfejlesztési célelőirányzat

TIM

Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer

TJ

terajoule

toe

ton oil equivalent; tonna olaj egyenérték

TPES

Total Primary Energy Supply; teljes elsődleges energiaellátás

UNEP/GRID

United Nations Environmental Program/Global Resource Information Database; Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Program / Globális Erőforrás Információs Adatbázis

UNESCO

United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization; ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet

VEHUR

Veszélyes hulladék rendszer

vgy.

vízgyűjtő

WHO

World Health Organisation; Egészségügyi Világ Szervezet

WWF

World Wildlife Found; Vadvédelmi Világ Alap

1. számú melléklet Részletes értékelés a Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről