Budapest, 2002. július

Az Országgyûlés
......./2002. (... ...) OGY határozata
az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelmérõl szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi Megállapodáshoz történõ csatlakozásról

Az Országgyûlés

Az Európai Közösség, valamint 52 állam képviselõi 1995. júniusában, Hágában aláírták "Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelmérõl szóló Megállapodás" (a továbbiakban: Megállapodás) záródokumentumát.

A Megállapodás célkitûzése az érintett térségre vonatkozóan a vándorló vízimadarak védelme, illetve az ehhez szükséges, nemzetközileg egyeztetett intézkedések kidolgozása és végrehajtása.

A vándorló vízimadarak természetvédelmi szempontból az élõvilág különösen sérülékeny csoportját alkotják, mivel életük során rendszeresen nagy távolságokat tesznek meg, ökológiailag pedig a környezeti behatásokra rendkívül érzékeny vizes élõhelyekhez kötõdnek. Ezeknek a területeknek a kiterjedése rohamosan csökken, ráadásul minõségük is folyamatosan romlik a különbözõ emberi tevékenységek hatására. E folyamatok megállításához azonnali, nemzetközileg összehangolt intézkedésekre van szükség. E felismerés eredménye a Megállapodás, amely nemzetközi jogi és politikai keretet biztosít az abban elõírtak végrehajtásához.

A Megállapodás 1999. november 1-jén, a Részes Felek elsõ konferenciáján, Dél-Afrikában (Fokváros) lépett hatályba, mikor 20 tagállam küldöttei találkoztak. Az Európai Unió és a következõ országok ratifikálták, illetve írták alá (ratifikációs erõvel) a megállapodást:

Guinea, Szudán, Egyiptom, Marokkó, Togó, Gambia, Szenegál, Nigger, Kongó és Tanzánia,

Hollandia, Németország, Írország, Anglia, Svájc, Jordánia, az, Luxemburg, Spanyolország, Görögország, Románia, Ukrajna, Svédország, Franciaország, Monaco és Belgium.

A Részes Felek 2. Konferenciájának ülésére 2002. szeptemberében, Bonnban kerül sor.

A Megállapodás pénzügyi támogatásának megállapítása a részes felek ENSZ költségvetéshez való hozzájárulásának alapján történik. Ennek hazánkra kirótt mértéke várhatóan nem haladja meg a más természetvédelmi egyezmények esetében szükséges hozzájárulások összegét és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezeti kezelésû nemzetközi tagdíjkeretében tervezendõ.

A Megállapodás elõírásai közül számos feladatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és annak területi szervei (nemzeti park igazgatóságok), valamint - részint állami feladatokat átvállalva - a társadalmi szervezetek már elvégeztek, illetve folyamatosan végzik. Ennek megfelelõen a fajok jogi védelme adott, hazai cselekvési terv készült a cigányréce védelmére; és hazánk részt vesz több faj (pl. vékonycsõrû póling, vörösnyakú lúd, kis lilik) esetében kidolgozott nemzetközi védelmi programok végrehajtásában. A kiemelt jelentõségû (legveszélyeztetettebb) fajok esetében megtörtént a fajok számára jelentõs élõhelyek számbavétele és a lehetõ legnagyobb fokú védelem kialakítása folyamatban van. Jelentõs hazai és külföldi támogatások megszerzésével történik a vizes élõhelyek rekonstrukciója, melyek közül kiemelkedõ a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Kis-Jusztus-Feketerét, Egyek-pusztakócsi-mocsarak, Zám-puszta), Kardoskúton, a Kiskunsági Nemzeti Park területén (Kelemen- és Büdös-szék, Kolon-tó), Gemencen, Béda-Karapancsán és a Hanság területén végzett élõhely-revitalizáció. A nem õshonos vízimadárfajok betelepítését a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény megfelelõen szabályozza. A mérgezett csalétkek használatának betiltása megtörtént a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény hatálybalépésével.

A Szerzõdõ Felek,

emlékeztetve az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élõ állatfajok védelmérõl szóló Egyezményre, amely a vándorló fajok megõrzése érdekében nemzetközi együttmûködésre buzdít;

továbbá emlékeztetve arra, hogy a Felek Konferenciájának elsõ, bonni, 1985 októberében tartott ülése utasította az Egyezmény Titkárságát, hogy tegyen megfelelõ intézkedéseket egy, a nyugat-palearktikus récefélékre vonatkozó megállapodásra;

tekintettel arra, hogy a vándorló vízimadarakat, melyek a világ biológiai sokféleségének fontos részét képezik, a jelen és a jövõ nemzedék számára meg kell õrizni, összhangban az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségrõl szóló Egyezménnyel és a Feladatok a XXI. századra címû dokumentummal;

felismerve bizonyos vándorló vízimadárfajoknak a természetbõl történõ begyûjtésébõl fakadó gazdasági, társadalmi, kulturális és rekreációs hasznot, valamint a vízimadarak általános környezeti, ökológiai, genetikai, tudományos, esztétikai, rekreációs, kulturális, oktatási, társadalmi és gazdasági értékeit;

meggyõzõdve arról, hogy a vándorló vízimadarak bárminemû zsákmányolása kizárólag fenntartható módon történhet, tekintettel egyrészt az érintett fajok teljes elterjedési területükön való védelmi helyzetére, másrészt biológiai sajátosságaikra;

tudatában annak, hogy a vándorló vízimadarak különösen sebezhetõk, mivel nagy távolságokat tesznek meg és mivel a vizes élõhelyek hálózata, melytõl fennmaradásuk függ, a nem fenntartható emberi tevékenységek miatt folyamatosan fogyatkozik és pusztul, melyet az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentõségû vizes élõhelyek, különösen, mint a vízimadarak élõhelyeirõl szóló egyezmény ismertet;

felismerve, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a vándorló vízimadárfajok és az afrikai-eurázsiai vonulási rendszer területén található élõhelyeik pusztulásának megállítására;

meggyõzõdve arról, hogy egy sokoldalú megállapodás megkötése, valamint annak egyeztetett vagy összehangolt végrehajtása jelentõsen hozzá fog járulni a vándorló vízimadárfajok és élõhelyeik hatékonyabb védelméhez, illetve járulékos elõnyeit sok más állat- és növényfaj fogja élvezni; és

elismerve, hogy egy ilyen megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges lesz segítséget nyújtani néhány érintett ország számára mind a vándorló vízimadarakkal és élõhelyeikkel kapcsolatos kutatáshoz, képzéshez és monitorozáshoz, mind pedig az élõhelyek kezeléséhez, valamint az ezen megállapodást végrehajtó tudományos és közigazgatási intézmények felállításához vagy továbbfejlesztéséhez,

a következõkben állapodtak meg :

1. Cikk

1. A Megállapodás hatálya alá területileg az afrikai-eurázsiai vízimadarak vonulási rendszerének az a területe tartozik (továbbiakban: a "Megállapodás területe"), melyet az 1. melléklet határoz meg.

2. A Megállapodás alkalmazásában:

(a) Egyezmény: az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élõ állatfajok védelmérõl szóló Egyezményt jelenti;

(b) Egyezmény Titkársága: az Egyezmény 9. cikke szerint felállított testületet jelenti;

(c) Vízimadarak: azok a madárfajok, melyek életciklusuk legalább egy részében vizes élõhelyekhez kötõdnek; részben vagy teljes mértékben a Megállapodás területén fordulnak elõ, és melyeket a 2. Melléklet sorol fel;

(d) Megállapodás Titkársága: a Megállapodás 6. cikk 7 (b) pontja értelmében felállított testületet jelenti;

(e) Felek: amennyiben a szövegben másként nem rendelkeznek, a Megállapodás feleit jelenti; és

(f) Jelenlévõ és szavazó Felek: csak azokat a jelenlevõ feleket jelenti, amelyek igennel vagy nemmel szavaznak; a szavazástól tartózkodók nem számítanak a jelenlevõ, szavazó felek közé.

A továbbiakban az Egyezmény 1. cikk 1(a)-(k) pontjaiban meghatározott kifejezések a Megállapodásban a szükséges változtatásokkal együtt ugyanazt jelentik.

3. A Megállapodás az Egyezmény 4. cikk 3. pontja szerinti megállapodás.

4. A Megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik. A Megállapodásra való bármely hivatkozás annak mellékleteire is utal.

2. Cikk

1. A Felek koordinált intézkedéseket tesznek, hogy a vándorló vízimadárfajok kedvezõ védelmi helyzetét megõrizzék vagy helyreállítsák. E célból alkalmazzák - nemzeti jogszabályaik határain belül - a Megállapodás 3. cikkében leírt intézkedéseket, összhangban a 4. cikkben említett Cselekvési Tervben pontosan meghatározott tevékenységekkel.

2. Az 1. bekezdésben elõírt intézkedések végrehajtása során a Felek figyelembe veszik az elõvigyázatosság elvét.

3. Cikk

1. A Felek lépéseket tesznek a vándorló vízimadárfajok védelmére, különös figyelmet fordítanak a veszélyeztetett fajokra és azokra, melyek kedvezõtlen védelmi helyzetben vannak.

2. Ennek megfelelõen a Felek:

(a) biztosítják az Egyezmény 3. cikk 4. és 5. bekezdése által elõírt szigorú védelmet a veszélyeztetett vándorló vízimadarak számára a Megállapodás területén;

(b) biztosítják, hogy a vándorló vízimadarak bármilyen hasznosítása a fajok ökológiájának lehetõ legjobb ismeretén alapul, és hogy az mind a fajok, mind az õket magukban foglaló ökológiai rendszerek szempontjából fenntartható;

(c) meghatározzák területükön azokat az élõhelyeket, ahol a vándorló vízimadarak elõfordulnak, illetve támogatják ezeknek az élõhelyeknek a védelmét, kezelését és helyreállítását azokkal a szervezetekkel együtt, melyek érintettek az élõhelyek védelmében, és amelyeket a Megállapodás 9. cikkének (a) és (b) pontja felsorol;

(d) a megfelelõ élõhelyek hálózatának fenntartására, illetve helyreállítására tett erõfeszítéseiket összehangolják minden érintett vándorló vízimadárfaj teljes elterjedési területén, különösen, ahol a vizes élõhelyek két vagy több olyan országra is kiterjednek, melyek a Megállapodás Felei;

(e) felderítik azokat a problémákat, amelyeket emberi tevékenység okoz vagy valószínûleg fog okozni és törekednek az azokat megszüntetõ lépések végrehajtására, mint például az élõhelyek helyreállítására és az élõhelyek elvesztésének pótlására;

(f) együttmûködnek egyrészt a nemzetközileg összehangolt cselekvést igénylõ veszélyhelyzetekben, és azoknak a vándorló vízimadárfajoknak a meghatározásában, melyek a leginkább sebezhetõk ilyen helyzetekben, másrészt olyan veszélyelhárítási módszerek kidolgozásában, amelyek fokozott védelmet biztosítanak e fajok számára ilyen esetben; továbbá azoknak az irányelveknek az elkészítésében, amelyek az egyes Feleket segítik e helyzetek kezelésében;

(g) ha a nem õshonos fajok a vadon élõ növény- és állatfajok védelmi helyzetét károsítanák, megtiltják ezeknek a vízimadárfajoknak a szándékos betelepítését és megfelelõ intézkedéseket tesznek az ilyen fajok véletlenszerû kijutásának megelõzésére; abban az esetben, ha a nem õshonos vízimadárfajokat már betelepítették vagy behurcolták, a Felek minden szükséges lépést megtesznek, hogy ezek ne veszélyeztessék az õshonos fajokat;

(h) kezdeményezik és támogatják a vándorló vízimadarak biológiájának és ökológiájának kutatását, amely egyúttal a kutatási és monitorozási módszerek összehangolását, és adott esetben közös vagy együttmûködési kutatási és monitorozási programok felállítását is jelenti;

(i) felmérik képzési szükségleteiket - többek között - a vonuló vízimadarak felmérésében, a monitorozásban, gyûrûzésben, valamint a vizes élõhelyek kezelésében, hogy meg lehessen határozni a legfontosabb képzési témákat és területeket, valamint együttmûködnek a megfelelõ szakképzési programok kidolgozása és végrehajtása során;

(j) olyan programokat dolgoznak ki és folytatnak, ahol egyrészt az általános vízimadár-védelmet, másrészt pedig a Megállapodás célkitûzéseit és elõírásait ismertetik és népszerûsítik;

(k) kölcsönösen tájékoztatják egymást a kutatási, monitorozási, védelmi és oktatási programok eredményeirõl; és

(l) együttmûködnek a Megállapodás végrehajtásában, egymást támogatva, különösen a kutatás és monitorozás területén.

4. Cikk

1. A Megállapodás 3. Melléklete olyan Cselekvési Terv, amely - az alábbi tagolásban - részletesen kifejti, hogy a Feleknek a Megállapodás 3. Cikkében vázolt általános védelmi intézkedésekkel összhangban milyen lépéseket kell tenniük a legfontosabb fajokkal és feladatokkal kapcsolatban:

(a) fajok védelme;

(b) élõhelyek védelme;

(c) az emberi tevékenységek szabályozása;

(d) kutatás és monitorozás;

(e) oktatás és tájékoztatás;

(f) végrehajtás.

2. A védelmi irányelvek figyelembevételével a Cselekvési Tervet a Felek minden rendes találkozóján felül kell vizsgálni.

3. A Cselekvési Terv bármilyen módosítását a Felek Találkozója fogadja el, figyelembe véve a Megállapodás 3. Cikkének elõírásait.

4. A védelmi irányelveket a Felek Találkozójának elsõ ülésére kell elõterjeszteni elfogadásra, majd rendszeresen felül kell vizsgálni.

5. Cikk

1. Minden Fél:

(a) kijelöl a Megállapodás végrehajtása érdekében egy vagy több hatóságot, melyek többek között figyelemmel kísérik mindazon tevékenységeket, amelyek hatással lehetnek az állam területén elõforduló vándorló vízimadárfajok védelmi helyzetére;

(b) kijelöl egy személyt, aki a többi Féllel tartja a kapcsolatot; nevét és címét haladéktalanul eljuttatja a Titkársághoz, mely azonnal továbbítja azt a többi Félhez; és

(c) a Felek Találkozójának minden rendes ülésére - a második üléstõl kezdõdõen - jelentést állít össze a Megállapodás végrehajtásáról, különösen a vállalt védelmi intézkedésekkel kapcsolatban. A jelentések formátumát a Felek Találkozója elsõ ülése határozza meg és amennyiben szükséges, a következõ üléseknek felülvizsgálják. A jelentést legalább százhúsz nappal a rendes ülés elõtt megküldik a Titkárságnak, amely a másolatokat azonnal továbbítja a többi Fél felé.

2. (a) Minden Fél hozzájárul a Megállapodás költségvetéséhez az ENSZ költségvetési hozzájárulás alapján. Az egyes Felek maximális hozzájárulásának mértéke nem haladhatja meg a teljes költségvetés 25%-át. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek az adminisztratív költségek legfeljebb 2,5%-át kell fizetniük.

(b) A Felek a költségvetést beleértve a hozzájárulás mértékének esetleges megváltoztatását egyhangú döntéssel fogadják el.

3. A Felek Találkozója a Felek önkéntes hozzájárulásából vagy bármilyen más forrásból védelmi alapot hozhat létre a vándorló vízimadárfajok megõrzésével kapcsolatos monitorozás, kutatás, képzés, továbbá a védelmet és a kezelést célzó programok pénzügyi támogatása céljából.

4. A Feleket a Megállapodás arra buzdítja, hogy támogassanak két- és többoldalú megállapodások révén más Feleket továbbképzéssel, technikai és anyagi támogatás formájában a Megállapodás elõírásainak végrehajtása céljából.

6. Cikk

1. A Megállapodás döntéshozó testülete a Felek Találkozója.

2. A Letéteményesnek, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, a Megállapodás hatálybalépésétõl számított egy éven belül összehívják a Felek Találkozójának elsõ ülését. Ezt követõen a Megállapodás Titkársága, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, legkésõbb háromévenként összehívja a Felek Találkozóját, hacsak az nem dönt másképpen. Amennyiben lehetséges, ezeket az üléseket az Egyezmény rendes konferenciájával együtt tartják meg.

3. A Felek legalább egyharmadának írásos kérésére a Megállapodás Titkárságának rendkívüli ülést kell összehívnia.

4. Az ENSZ és szakosított szervei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, bármely állam, amely nem tagja a Megállapodásnak, valamint - egyebek mellett - a vándorló vízimadarak megõrzésében, védelmében és kezelésében is érintett nemzetközi egyezmények titkárságai megfigyelõk útján részt vehetnek a Felek Találkozójának ülésein. Ezeken az üléseken szintén képviseltetheti magát bármely szervezet vagy testület, amely ilyen jellegû védelmi tevékenységgel vagy a vándorló vízimadarak kutatásával foglalkozik, kivéve, ha a Felek legalább egyharmada ezt ellenzi.

5. Csak a Feleknek van szavazati joga. Mindegyik Fél egy szavazattal rendelkezik, de a regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek tagjai a Megállapodásnak, az õket illetõ ügyekben annyi szavazattal bírnak, ahány tagállamuk tagja a Megállapodásnak. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek nincsen szavazati joga, amennyiben azt a saját tagállamai gyakorolják. Fordított viszonylatban ugyanez érvényes.

6. Amennyiben a Megállapodás nem rendelkezik másképpen, úgy a Felek Találkozójának döntéseit közmegegyezéssel kell elfogadni, vagy ha ez nem érhetõ el, akkor a jelenlevõ és szavazó Felek kétharmados többségével.

7. Az elsõ ülésen a Felek Találkozója:

(a) az eljárási szabályokat közmegegyezéssel fogadja el;

(b) létrehozza a Megállapodás Titkárságát az Egyezmény Titkárságán belül azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyet ezen megállapodás 8. Cikke határoz meg;

(c) Technikai Bizottságot hoz létre a Megállapodás 7. Cikke alapján;

(d) elfogadja a Megállapodás 5. Cikk 1. (c) pontja szerint összeállítandó jelentések formátumát; és

(e) elfogadja azon rendkívüli helyzeteknek a meghatározó kritériumait, melyek sürgõs védelmi intézkedéseket igényelnek, és meghatározza az elvégzendõ tevékenységekhez kapcsolódó felelõsségviselés módjait.

8. A Felek Találkozója minden rendes ülésen:

(a) áttekinti a valós és a várható változásokat mind a vándorló vízimadarak védelmi helyzetében, mind a túlélésük szempontjából fontos élõhelyek, valamint a károsító tényezõk tekintetében;

(b) megvizsgálja az eddigi fejlõdést, valamint a Megállapodás végrehajtása során felmerült bárminemû nehézségeket;

(c) elfogadja a költségvetést és áttekinti a Megállapodás pénzügyi terveivel kapcsolatos ügyeket;

(d) foglalkozik bármely olyan üggyel, amely a Titkársággal és a Technikai Bizottság tagságával kapcsolatos;

(e) elfogadja a Megállapodás Felei és az Egyezmény Felek Konferenciája számára készült tájékoztató jelentését; és

(f) meghatározza a következõ ülés idejét és helyszínét.

9. Bármely ülésen a Felek Találkozója:

(a) ahol szükségesnek vagy helyénvalónak tûnik, javaslatokat tehet a Felek számára;

(b) elfogadhat egyrészt különleges feladatokat a Megállapodás hatékonyságának a fokozására, másrészt pedig veszélyhelyzetben teendõ intézkedéseket a Megállapodás 7. Cikk 4. pontjának megfelelõen;

(c) megvitatja a Megállapodást módosító javaslatokat és dönt velük kapcsolatban;

(d) módosíthatja a Cselekvési Tervet a Megállapodás 4. Cikk 3. pontja szerint;

(e) szükség esetén létrehozhat további testületeket, amelyek segítik a Megállapodás végrehajtását, különös tekintettel olyan nemzetközi szerzõdések, egyezmények és megállapodások szervezeteivel való kapcsolattartásra, amelyek földrajzi és rendszertani szempontból átfedõ vonásokat tartalmaznak; és

(f) dönthetnek bármilyen más ügyekben, amelyek a Megállapodás végrehajtásához kapcsolódnak.

7. Cikk

1. A Technikai Bizottság összetétele:

(a) kilenc, a Megállapodás területének különbözõ régióit képviselõ szakértõ, kiegyensúlyozott földrajzi megoszlás szerint;

(b) egy-egy képviselõ a Világ Természetvédelmi Unióból (IUCN), a Nemzetközi Vízimadár Kutatóintézetbõl (IWRB) és a Nemzetközi Vadvédelmi Tanácsból (CIC); és

(c) egy-egy szakértõ a következõ területekrõl: agrárközgazdaság, vadgazdálkodás és környezetvédelmi jog.

A Felek Találkozója fogja meghatározni a szakértõk jelölési eljárását, kinevezésük idõtartamát és a Technikai Bizottság elnökének jelölési eljárását. Az elnök legfeljebb négy megfigyelõ részvételét engedélyezheti a különbözõ nemzetközi kormányzati és nem-kormányzati szervezetekbõl.

2. Amennyiben a Felek Találkozója nem dönt másképp, a Technikai Bizottság üléseit a Megállapodás Titkársága hívja össze a Felek Találkozójának rendes ülésével egyidejûleg, továbbá legalább egyszer a rendes ülések közötti idõszakban.

3. A Technikai Bizottság:

(a) tudományos és technikai tanácsot, illetve tájékoztatást ad a Felek Találkozója, valamint a Megállapodás Titkárságán keresztül a Felek számára;

(b) ajánlásokat készít a Felek Találkozójára a Cselekvési Tervvel, a Megállapodás végrehajtásával és a további kutatásokkal kapcsolatban;

(c) tevékenységeirõl jelentést készít a Felek Találkozójának minden rendes ülésére, amelyet annak kezdete elõtt legalább százhúsz nappal eljuttat a Megállapodás Titkárságához, amely a másolatokat azonnal továbbítja a Felekhez; és

(d) végrehajtja a Felek Találkozója által rábízott bármely más feladatot.

4. Amennyiben a Technikai Bizottság véleménye szerint olyan rendkívüli helyzet áll elõ, hogy egy vagy több vízimadárfaj védelmi helyzete romlásának elkerülése végett sürgõs intézkedések elfogadására van szükség, a Technikai Bizottság kérheti a Megállapodás Titkárságát az érintett Felek azonnali összehívására. Ezek a Felek a lehetõ leghamarabb találkoznak, hogy a különösen veszélyeztetett fajok érdekében gyors védelmi programot dolgozzanak ki. Amennyiben egy ilyen találkozón elfogadnak egy ajánlást, az érintett Feleknek tájékoztatják egymást és a Megállapodás Titkárságát a megtett intézkedésekrõl, vagy az elmaradt intézkedés okáról.

5. A Technikai Bizottság szükség esetén felállíthat munkacsoportokat különleges feladatok teljesítésére.

8. Cikk

A Megállapodás Titkárságának feladatai:

(a) a Felek Találkozóinak, valamint a Technikai Bizottság összejöveteleinek elõkészítése és megrendezése;

(b) a Felek Találkozója által ráruházott feladatok végrehajtása;

(c) a Megállapodásban foglalt tevékenységek, ide értve a Cselekvési Tervet is, elõsegítése és koordinálása a Felek Találkozója döntéseinek megfelelõen;

(d) együttmûködés azokkal az országokkal, amelyek ugyan nem tagállamok, de a Megállapodás területéhez tartoznak; a Felek és azon nemzetközi és nemzeti szervezetek közötti koordinálás, amelyek tevékenysége közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik a vándorló vízimadarak megõrzéséhez, beleértve a védelmet és kezelést;

(e) olyan információk összegyûjtése és értékelése, amelyek segítik a Megállapodás célkitûzéseit és végrehajtását, továbbá ezeknek az információknak a terjesztése;

(f) felhívják a Felek Találkozójának a figyelmét a Megállapodás célkitûzéseihez kapcsolódó ügyekre;

(g) a Megállapodás 5. Cikk 1 (a) pontja szerint kijelölt hatóságok és a Technikai Bizottság jelentései, valamint e cikk (h) pontja szerint elõírt jelentések másolatainak továbbítása a Felek felé legalább hatvan nappal a Felek Találkozója rendes üléseinek kezdete elõtt;

(h) a Titkárság munkájáról és a Megállapodás végrehajtásáról évenként jelentés készítése, a Felek Találkozójának rendes ülései részére;

(i) a Megállapodás költségvetésének, valamint amennyiben létesítenek, természetvédelmi alapjának kezelése;

(j) a közvélemény tájékoztatása a Megállapodásról és annak célkitûzéseirõl; és

(k) egyéb, a Megállapodás vagy a Felek Találkozója által rábízott feladatok végrehajtása.

9. Cikk

A Megállapodás Titkársága véleménykérés céljából felkeresi:

(a) rendszeres idõközönként az Egyezmény Titkárságát, indokolt esetben pedig azokat a testületeket, amelyek az Egyezmény 4. Cikk 3. és 4., a vándorló vízimadarakkal kapcsolatos bekezdése szerint felállított megállapodások titkársági feladatainak ellátásáért felelõsek; az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentõségû vizes élõhelyek, különösen mint a vízimadarak élõhelyeirõl szóló Egyezmény, az 1973-ben elfogadott, a veszélyeztetett vadon élõ növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelmérõl szóló Egyezmény, az 1968-ban elfogadott, a természet és a természeti erõforrások megõrzésérõl szóló afrikai egyezmény, az 1979-ben elfogadott európai vadon élõ növények, állatok és természetes élõhelyeik védelmérõl szóló Egyezmény, végezetül az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségrõl szóló Egyezmény titkárságát abból a célból, hogy a Felek Találkozója együttmûködhessen ezeknek az egyezményeknek a tagállamaival minden közös témában, különös tekintettel a Cselekvési Terv kidolgozásában és végrehajtásában;

(b) más, a témában érintett egyezmények és nemzetközi szerzõdések titkárságát közös érdekû ügyekben, és

(c) a vándorló vízimadarak és élõhelyeik megõrzésében, beleértve a védelmet és a kezelést is, valamint a kutatás, oktatás és ismeretterjesztés területén illetékes egyéb szervezeteket.

10. Cikk

1. Ez a Megállapodás a Felek Találkozójának bármely rendes vagy rendkívüli ülése által módosítható.

2. Módosító javaslatot bármely Fél tehet.

3. Bármely javasolt módosítás szövegét az indoklással együtt legalább százötven nappal az ülés kezdete elõtt el kell juttatni a Megállapodás Titkárságára. A Titkárság azok másolatait azonnal továbbítja a Feleknek. A Feleknek hozzászólásaikat legalább hatvan nappal az ülés kezdete elõtt kell benyújtaniuk a Titkárságra. A Titkárság a határidõ lejárta után a lehetõ leghamarabb továbbítja a Feleknek az addig a napig beérkezett hozzászólásokat.

4. A Megállapodás Mellékleteit nem érintõ módosításokat a jelenlevõ és szavazó Felek kétharmados többségével lehet elfogadni. A módosítások harminc nappal azt követõen lépnek hatályba az õket elfogadó Felek számára, hogy a Felek kétharmada az elfogadási okiratot letétbe helyezte. Bármely Fél részére, amelyik az elfogadási okiratot azt követõen helyezi letétbe, hogy a Felek kétharmada már letétbe helyezte azt, a módosítás a letétbe helyezését követõ harmincadik napon lép életbe.

5. Bármely további Melléklet vagy egy Melléklet módosítása a jelenlevõ és szavazó Felek kétharmados többségével fogadható el, majd valamennyi Fél számára a kilencvenedik napon lép hatályba azt követõen, hogy a Felek Találkozója azt elfogadta, kivéve azokat a Feleket, amelyek e cikk 6. pontjának megfelelõen fenntartással élnek.

6. E cikk 5. pontjában meghatározott kilencven napos idõszak alatt bármely Fél a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján fenntartással élhet egy újabb Melléklettel vagy egy Melléklet módosításával kapcsolatban. Ezek a fenntartások a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján bármikor visszavonhatók és ezt követõen a Melléklet vagy a módosítás az adott Fél számára a fenntartás visszavonását követõ harmincadik napon lép hatályba.

11. Cikk

1. A Megállapodás rendelkezései nem érintik a Feleknek más nemzetközi szerzõdésbõl, egyezménybõl vagy megállapodásból származó jogait vagy kötelezettségeit.

2. A Megállapodás rendelkezései semmilyen módon nem érintik a Felek jogát szigorúbb intézkedések fenntartására vagy elfogadására a vándorló vízimadarak és élõhelyeik megõrzésével kapcsolatban.

12. Cikk

1. Bármely vitát, amely kettõ vagy több Fél között a Megállapodás rendelkezéseinek értelmezése vagy alkalmazása kérdésében felmerülhet, a vitában érintett Felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.

2. Ha a vita e cikk 1. pontjának megfelelõen nem oldható meg, a Felek közös megegyezéssel a vitát választott bíróság elé terjeszthetik, elsõsorban a Hágában székelõ Állandó Választottbíróság elé. A választottbírósági határozat a Felekre nézve kötelezõ.

13. Cikk

1. A Megállapodás aláírásra nyitva áll bármely, a Megállapodás területén található állam részére abban az esetben is, ha a hatósága alá tartozó terület a Megállapodást érintõ területen kívülre esik, továbbá minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amelynek legalább egy tagállama az elterjedési területet érintõ állam. Az aláírás történhet:

(a) fenntartás nélkül ratifikálással, elfogadással vagy jóváhagyással; vagy

(b) ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával, amelyet a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás követ.

2. A Megállapodás addig a napig marad nyitva aláírásra Hágában, amíg hatályba nem lép.

3. A Megállapodás, annak hatályba lépése napjától, az 1. pontnak megfelelõen bármely elterjedési területet érintõ állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet számára csatlakozásra nyitva áll.

4. A ratifikációs, elfogadási vagy csatlakozási okiratot a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

14. Cikk

1. A Megállapodás a legalább tizennegyedik - és ezen belül legalább hét afrikai és legalább hét eurázsiai - a Megállapodás területét érintõ államnak vagy regionális gazdasági integrációs szervezetnek, a Megállapodás 13. Cikke szerinti fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási okirat letétbe helyezését követõ harmadik hónap elsõ napján lép életbe.

2. Minden olyan elterjedési területet érintõ állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely a Megállapodás hatályba lépéséhez szükséges számú aláírást vagy okirat letétbe helyezését követõen:

(a) a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás tekintetében fenntartás nélkül aláírta;

(b) ratifikálta, elfogadta vagy jóváhagyta; vagy

(c) csatlakozott

a Megállapodáshoz, az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezését követõ harmadik hónap elsõ napján lép életbe.

15. Cikk

A Megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatban nem lehet általános fenntartással élni. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a fenntartás nélküli aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezésekor különleges fenntartást tehet a Megállapodás által érintett bármely faj esetében vagy a Cselekvési Terv bármely különleges rendelkezése tekintetében. A fenntartásokat a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján a fenntartással élõ állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet bármikor visszavonhatja; az adott állam vagy szervezet számára a visszavonást követõ harmincadik nap után szûnik meg a fenntartás hatálya az érintett rendelkezéssel kapcsolatban.

16. Cikk

A Megállapodást bármely Fél bármikor a Letéteményeshez intézett írásos értesítés útján felmondhatja. A felmondás tizenkét hónappal azt követõen lép hatályba, hogy a letéteményes az értesítést megkapta.

17. Cikk

1. A Megállapodás eredeti példányát, amely angol, arab, francia és orosz nyelven készült, és mindegyik változata egyaránt hiteles, a Letéteményesnél, azaz a Holland Királyság kormányánál helyezik letétbe. A Letéteményes mindegyik változatból hitelesített másolatot küld minden, a 13. Cikk 1. bekezdése szerinti aláíró államnak és regionális gazdasági integrációs szervezetnek, valamint létrejöttét követõen a Megállapodás Titkárságának.

2. Amint a Megállapodás hatályba lép, annak hitelesített másolatát a Letéteményes megküldi az ENSZ Titkárságának az ENSZ Alapokmánya 102. Cikke szerinti bejegyzés és közzététel céljából.

3. A Letéteményes tájékoztatja valamennyi aláíró és csatlakozó államot, regionális gazdasági integrációs szervezetet, valamint a Megállapodás Titkárságát:

(a) az aláírásokról;

(b) a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási és csatlakozási okiratok letétbe helyezésérõl;

(c) a Megállapodás hatálybalépésérõl, bármely további Mellékletének vagy a Megállapodás vagy Mellékletei módosításának hatálybalépésérõl;

(d) további Melléklet vagy egy Melléklet módosítása vonatkozásában bármely fenntartásról;

(e) bármely fenntartás visszavonásáról szóló értesítésrõl; és

(f) a felmondási értesítésekrõl.

A Letéteményes minden aláíró és csatlakozó államnak, regionális gazdasági integrációs szervezetnek és a Megállapodás Titkárságának megküldi a fenntartások, a további Mellékletek, a Megállapodás vagy annak Mellékletei módosításainak szövegét.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak a Megállapodást aláírták.

Kelt Hágában, 1995. év június hó 16. napján.

A Megállapodás területi határai a következõk: az Északi Sarktól dél felé a 130° Ny hosszúságon a 75° É szélességig; azt követõen kelet, délkelet felé az Atlanti-óceán északnyugati részén a 60° É - 60° Ny pontig a következõ fõbb területeket érintve: Viscount Melville Sound, Prince Regent Inlet, Boothiai-öböl, Foxe-öböl, Foxe-csatorna és Hudson-szoros; azután délkelet felé át az Atlanti-óceán északnyugati részén a 50° É - 30° Ny pontig; a 30° Ny hosszúságon a 10° É szélességig; délkelet felé a 20° Ny hosszúságon az Egyenlítõig; dél felé a 20° Ny hosszúságon a 40° D szélességig; kelet felé a 40° D szélességen a 60° K hosszúságig; észak felé a 60° K hosszúságon a 35° É szélességig; kelet-északkelet felé nagy ívben a Nyugat-Altaj 49° É - 87° 27' K pontjáig; északkelet felé nagy ívben Jeges-tenger partjáig a 130° K-nál; észak felé a 130° K hosszúságon az Északi Sarkig. A Megállapodás területének vázlatos képét a következõ térkép ábrázolja.

1. 1 A Cselekvési Terv ezen mellékletnek az 1. számú táblázatában (a továbbiakban 1. táblázat) felsorolt vándorló vízimadarak populációira alkalmazandó.

1. 2 Az 1. táblázat e mellékletnek szerves részét képezi. A Cselekvési Tervre vonatkozó bármely hivatkozás egyúttal az 1. táblázatra való hivatkozást is jelenti.

2.1.1 Azok a Felek, amelyeknek a területén az 1. táblázat A oszlopában felsorolt populációk elõfordulnak, ezen Megállapodás III. cikk 2(a) pontja szerint biztosítani fogják azok védelmét. E Felek egyebek mellett és a 2.1.3 bekezdés figyelembe vételével:

(a) megtiltják a területükön elõforduló populációk egyedeinek és azok tojásainak zsákmányolását;

(b) megtiltják a szándékos zavarást, amennyiben ezen zavarás jelentõs az érintett populációk védelme szempontjából; és

(c) megtiltják azon madarak és tojások birtoklását, hasznosítását és kereskedelmét, amelyeket a fenti (a) bekezdésben foglaltak dacára zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik az ilyen madarak és tojások bármely könnyen felismerhetõ részére vagy származékára.

Azok a populációk, amelyek az A oszlop 2. vagy 3. csoportjába tartoznak és csillaggal vannak jelölve, a fenntartható használat elvét követve vadászhatók, feltéve, hogy ezen populációk vadászatának régmúltra visszatekintõ hagyománnyal rendelkezik. Ezt a fenntartható használatot egy megfelelõ nemzetközi szintû, adott fajra vonatkozó Cselekvési Terv speciális rendelkezéseinek keretén belül kell folytatni.

2.1.2 Az érintett Felek szabályozni fogják az 1. táblázat B oszlopában felsorolt összes populáció egyedének és azok tojásainak zsákmányolását. Az ilyen jogi intézkedések célja, hogy a populációkat megõrizze vagy kedvezõ védelmi helyzetbe állítsa vissza, valamint biztosítsa a rendelkezésre álló legalaposabb populációdinamikai ismeretek alapján, hogy a zsákmányolás vagy egyéb hasznosítás fenntartható legyen. E jogi intézkedések a 2.1.3 bekezdéstõl függõen elsõsorban:

(a) az érintett populációkhoz tartozó egyedek zsákmányolásának megtiltása a szaporodás, fiókanevelés és a költõhelyre való visszatérés idõszakában, amennyiben a zsákmányolás kedvezõtlen hatással van az érintett populáció védelmi helyzetére;

(b) a zsákmányolás módjainak szabályozása;

(c) szükség esetén korlátozások bevezetése és e korlátozások betartásának megfelelõ módon történõ felügyelete;

(d) azon madarak és tojások birtoklásának, hasznosításának és kereskedelmének megtiltása, amelyeket ezen bekezdésben foglaltak ellenében zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik ezen madarak és tojásaik bármely részére is.

2.1.3 A Felek kivételeket tehetnek a 2.1.1 és a 2.1.2 bekezdésekben felsorolt tiltások alól az Egyezmény III. cikk 5. bekezdésében foglaltaktól függetlenül, ha nincs más megfelelõ megoldás, és a következõ célból:

(a) a mezõgazdasági termények, a vizek és a halászat jelentõs kárainak megelõzése;

(b) a repülésbiztonság és más kiemelt közügy érdekében;

(c) a kutatás, oktatás és visszatelepítés, valamint az e célokhoz szükséges tenyésztés;

(d) bizonyos madárfajok kis számban történõ zsákmányolása, tartása vagy más ésszerû hasznosítása szigorú felügyelet mellett, korlátozott mértékben; és

(e) az érintett populációk szaporodási vagy túlélési esélyeinek fokozása.

A kivételeknek mind tartalmát, mind pedig térbeli és idõbeli korlátait pontosan meg kell határozni, és azok nem veszélyeztethetik az 1. táblázatban felsorolt populációkat. A Feleknek a lehetõ leghamarabb tájékoztatnia kell a Megállapodás Titkárságát bármilyen ezen elõírás alapján nyújtott kivételrõl.

2.2.1 A Felek soron kívül együttmûködnek nemzetközi szintû, egyes fajokra vonatkozó cselekvési tervek kidolgozásában és azok végrehajtásában az 1. táblázat A oszlopának 1. csoportjába tartozó populációk esetében, valamint az A oszlop csillaggal jelölt populációi esetében. E cselekvési tervek kidolgozását, összehangolását és végrehajtását a Megállapodás Titkársága koordinálja.

2.2.2 A Felek az 1. táblázat A oszlopában felsorolt populációkra az országos szintû cselekvési terveket azzal a céllal készítik el és hajtják végre, hogy e populációk általános védelmi helyzete javuljon. E cselekvési terveknek a csillaggal jelölt populációk esetében különleges elõírásokat tartalmaznak. Szükséges esetben figyelembe veszik az egyes fajok összetévesztése miatt bekövetkezõ véletlen elejtésbõl adódó problémákat.

Ha a Megállapodás által érintett területen bárhol az 1. táblázatban felsorolt populációkra különösen kedvezõtlen vagy veszélyeztetõ jelenségek lépnek fel, a Felek rendkívüli intézkedéseket dolgoznak ki és valósítanak meg; amennyire lehetséges és szükséges, egymással szoros együttmûködésben.

A Felek a legnagyobb körültekintéssel járnak el, amikor az 1. táblázatban felsorolt populációkat korábbi elterjedési területükre telepítik vissza. Olyan részletes visszatelepítési terv kidolgozására, majd annak megvalósítására kell törekedni, amely megfelelõ tudományos kutatásokon alapul. Ajánlatos, hogy a visszatelepítési tervek képezzék szerves részét mind az országos szintû, mind pedig - szükséges esetben - a nemzetközi szintû, az egyes fajokra vonatkozó cselekvési terveknek. Ajánlatos továbbá, hogy a visszatelepítési tervek környezeti hatástanulmányt is tartalmazzanak, és biztosítani kell a széleskörû hozzáférhetõségüket. A Felek kötelesek elõre értesíteni a Megállapodás Titkárságát az 1. táblázatban felsorolt populációkat érintõ visszatelepítési programokkal kapcsolatban.

2.5.1 A Felek, amennyiben szükségesnek ítélik, minden olyan nem õshonos állat- és növényfaj betelepítését megtiltják, amely káros hatással lehet az 1. táblázatban felsorolt populációkra.

2.5.2 A Felek, amennyiben szükségesnek ítélik, megelõzõ óvintézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a fogságban tartott, nem õshonos madarak véletlen kiszabadulását elkerüljék.

2.5.3 A Felek, amennyiben szükséges és lehetséges, a területükre már betelepült nem õshonos fajok vagy azok hibridjei kapcsán intézkedéseket tesznek - ideértve azok elejtését is -, annak érdekében, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk ne kerüljenek veszélybe.

3.1.1 A Felek - lehetõség szerint az illetékes nemzetközi szervezetekkel együttmûködésben - kötelesek létrehozni és megjelentetni azon élõhelyek országos leltárát, amelyek az 1. táblázatban felsorolt populációk számára fontosak.

3.1.2 A Felek kiemelten fontos feladata az 1. táblázatban felsorolt populációk szempontjából nemzetközi vagy országos jelentõségû élõhelyek meghatározása.

3.2.1 A Feleknek törekedniük kell egyrészt további területek védetté nyilvánítására, hogy megvédjék az 1. táblábzatan felsorolt populációk szempontjából fontos élõhelyeket, másrészt az ezekre a területekre vonatkozó kezelési tervek kidolgozására és végrehajtására.

3.2.2 A Feleknek törekedniük kell mindazon vizes területek fokozott védelmére, amelyek nemzetközi szempontból fontosak.

3.2.3 A Feleknek törekedniük kell az országukon belül található összes vizes terület ésszerû és fenntartható használatára. Különösen törekedniük kell - megfelelõ rendelkezések vagy iránymutatások és ellenõrzõ intézkedések bevezetésével -, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk élõhelyei ne romoljanak és ne fogyjanak. Különösen törekednek arra, hogy:

(a) ahol csak lehetséges, megfelelõ törvényi szabályozást foganatosítanak a mezõgazdasági vegyszerekre, az állati kártevõk állományának szabályozási módszereire, valamint a szennyvizek kibocsátására vonatkozólag, melyek a nemzetközi elõírásoknak is megfelelnek, a célból, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációkra irányuló káros hatásokat a minimálisra csökkentsék; és

(b) ezekrõl a hatályban lévõ rendelkezésekrõl, iránymutatásokról és ellenõrzõ intézkedésekrõl, valamint ezeknek a társadalom, illetve az élõvilág számára való elõnyeirõl a megfelelõ nyelven tájékoztató anyagokat készítenek és tesznek közzé.

3.2.4 A Felek törekednek egy, az ökoszisztéma egészének megközelítésébõl történõ stratégia kidolgozására az 1. táblázatban felsorolt populációk élõhelyeinek védelme érdekében, beleértve a felaprózódott állományok élõhelyeit is.

A Felek törekednek arra, hogy ahol csak módjuk és lehetõségük van rá, ott helyreállítsák azokat az élõhelyeket, amelyek korábban fontosak voltak az 1. táblázatban felsorolt populációk szempontjából.

4.1.1 A Felek együttmûködnek, hogy saját vadászati törvényeik megfeleljenek az ezen Cselekvési Tervben kitûzött fenntartható használat alapelvének, figyelembe véve az érintett vízimadár-populációk teljes elterjedési területét és biológiájuk sajátosságait.

4.1.2 A Felek tájékoztatják a Megállapodás Titkárságát az 1. táblázatban felsorolt populációk vadászatát érintõ jogszabályaikról.

4.1.3 A Felek együttmûködnek abban, hogy megbízható és összehangolt módszert dolgozzanak ki a terítékek adatainak összegyûjtésére, hogy fel lehessen becsülni az 1. táblázatban felsorolt populációk elejtett egyedeinek számát. Minden egyes populációra vonatkozólag tájékoztatják a Megállapodás Titkárságát az éves összesített terítékrõl, amennyiben azok rendelkezésükre állnak.

4.1.4 A Felek törekednek arra, hogy 2000-ig az ólomsöréttel történõ vadászat a vizes területeken szûnjön meg.

4.1.5 A Felek kidolgozzák és végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyek visszaszorítják - és amennyire lehetséges, meg is szüntetik - a mérgezett csalétkek használatát.

4.1.6 A Felek kidolgozzák és végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyek visszaszorítják - és amennyire lehetséges, meg is szüntetik - az illegális zsákmányolást.

4.1.7 A Felek szükséges esetben támogatják a vadászok azon törekvéseit, hogy klubokat vagy más szervezeteket hozzanak létre helyi, országos vagy nemzetközi szinten, amelyek koordinálják a tevékenységüket és segítenek a fenntarthatóság biztosításában.

4.1.8 A Felek szükséges esetben elõsegítik vadászatismereti vizsga kötelezõvé tételét, amely többek között madárfajok meghatározását is tartalmazza.

4.2.1 A Felek támogatják ahol indokolt - kivéve a védett területek magterületeinek esetét - valamennyi érdekelt fél közötti együttmûködési programok kidolgozását a természet iránt érzékeny és megfelelõ ökoturizmus kifejlõdése céljából azokon a vizes területeken, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk koncentráltan elõfordulnak.

4.2.2 A Felek, együttmûködve az illetékes nemzetközi szervezetekkel, törekednek arra, hogy felbecsüljék az ökoturizmusból eredõ költségeket, elõnyöket és egyéb következményeket azokon a kiválasztott vizes területeken, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk egyedei jelentõsebb számban elõfordulnak. Az eredményeket továbbítják a Megállapodás Titkársága felé.

4.3.1 A Felek felbecsülik azon tervezett tevékenységek hatásait, amelyek összeütközéshez vezethetnek az 1. táblázatban felsoroltak közül a 3.2 bekezdés által megnevezett területeken lévõ populációk, illetve az emberi érdekek között, az elért eredményeket pedig közzé teszik.

4.3.2 A Felek törekednek az 1. táblázatban felsorolt populációk által okozott - elsõsorban mezõgazdasági - károkról szóló információk összegyûjtésére, a kapott eredményeket pedig jelentik a Megállapodás Titkársága felé.

4.3.3 A Felek együttmûködnek, hogy meghatározzák az 1. táblázatban felsorolt populációk által okozott károk lehetõ legkisebbre csökkentésére vagy a káros - különösen mezõgazdasági - hatások mérséklésére alkalmas módszereket, a más országokban szerzett tapasztalatok felhasználásával.

4.3.4 A Felek együttmûködnek fajokra vonatkozó egyedi cselekvési tervek kidolgozásában azokra a populációkra vonatkozóan, amelyek - elsõsorban a mezõgazdaságban - jelentõs károkat okoznak. A Megállapodás Titkársága koordinálja e tervek kidolgozását és összehangolását.

4.3.5 A Felek, amennyire lehetséges, az 1. táblázatban felsorolt populációkat érõ káros hatások lehetõ legkisebbre csökkentése érdekében szigorú környezetvédelmi elõírásokat biztosítanak mind a tervezésre, mind pedig a kivitelezésre vonatkozólag. Tanácsos lépéseket tenni annak érdekében is, hogy a már létezõ és az érintett populációkat károsító létesítmények hatásait a lehetõ legkisebbre csökkentsék.

4.3.6 Ahol az emberi zavarás veszélyezteti az 1. táblázatban felsorolt populációk védelmi helyzetét, a Felek törekednek arra, hogy a veszélyeztetés mértékét intézkedéseikkel csökkentsék. Ilyen megfelelõ intézkedés lehet egyebek mellett védett területeken olyan zavarásmentes övezet kialakítása, amelynek látogatása a nagyközönség számára nem engedélyezett.

5.1 A Felek törekednek olyan kevéssé ismert területek felmérésére, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk egyedei jelentõsebb koncentrációban elõfordulhatnak. Ezen felmérések eredményeit közzéteszik.

5.2 A Felek törekednek az 1. táblázatban felsorolt populációk monitorozására. Ennek eredményeit nyilvánosságra hozzák vagy eljuttatják az illetékes nemzetközi szervezetekhez, hogy az állományhelyzetet és állományalakulást áttekinthessék.

5.3 A Felek együttmûködnek, hogy a populációk helyzetének jellemzése szempontjából alapvetõ állományváltozások mérését - mint e populációk helyzetének jellemzésére szolgáló szempontot - továbbfejlesszék.

5.4 A Felek együttmûködnek az 1. táblázatban felsorolt összes populáció vándorlási útvonalának meghatározása érdekében, egyrészt a költési és a költésen kívüli idõszakok elõfordulási-, valamint számlálási adatainak felhasználásával, másrészt pedig összehangolt gyûrûzési programokkal.

5.5 A Felek törekednek arra, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk ökológiájával, populációdinamikájával és élõhelyeivel kapcsolatban közös kutatásokat kezdeményezzenek és támogassanak azok sajátos igényei, továbbá a védelmük és a kezelésük szempontjából legmegfelelõbb eszközök meghatározása céljából.

5.6 A Felek törekednek arra, hogy felmérjék a vizes területek csökkenésének, romlásának és a zavarásoknak a hatásait egyrészt az 1. táblázatban felsorolt populációk által használt vizes területek eltartó képességére, másrészt e populációk vonulási mintájára.

5.7 A Felek törekednek arra, hogy felmérjék egyrészt a vadászat és a kereskedelem káros hatásait az 1. táblázatban felsorolt populációkra, másrészt pedig ezen tevékenységek

fontosságát mind a helyi-, mind a nemzetgazdaságban.

5.8 A Felek törekednek arra, hogy együttmûködjenek az érintett nemzetközi szervezetekkel, és támogassák a kutatási és a monitorozási tevékenységeket.

6.1 A Felek szükség szerint továbbképzést tartanak abból a célból, hogy a Cselekvési Terv végrehajtásáért felelõs személyek megfelelõ ismeretekkel rendelkezzenek annak hatékony megvalósításához.

6.2 A Felek együttmûködnek egymással és a Megállapodás Titkárságával is a továbbképzések kidolgozása és az ismeretanyagok cseréje terén.

6.3 A Felek törekednek arra, hogy kidolgozzanak olyan programokat, ismeretterjesztési anyagokat és módszereket, amelyek segítségével jobban megismerheti a nagyközönség az Cselekvési Terv célkitûzéseit, elõírásait és tartalmát. Különös figyelmet kell fordítani a fontosabb vizes területeken vagy azok közvetlen környékén élõ lakosságra, e vizes területek használóira (vadászok, halászok, turisták stb.), valamint a helyi hatóságokra és más döntéshozókra.

6.4 A Felek törekednek tömegtájékoztatási akciósorozatok kezdeményezésére az 1. táblázatban felsorolt populációk védelme érdekében.

7.1 A Felek a Cselekvési Terv végrehajtása során, indokolt esetben elsõbbséget biztosítanak az 1. táblázat A oszlopában felsorolt populációknak.

7.2 Amennyiben az 1. táblázatban felsorolt populációk esetében egyazon fajnak több populációja is elõfordul egy adott ország területén, akkor az illetékes Félnek a legkedvezõtlenebb helyzetben lévõ populációra érvényes védelmi intézkedéseket alkalmaznia.

7.3 A Megállapodás Titkársága a Technikai Bizottsággal és az egyes országok szakértõivel összehangolva koordinálja a Megállapodás IV. cikk 4. bekezdésének megfelelõ természetvédelmi irányelvek kidolgozását, hogy segítse a Feleket az Cselekvési Terv végrehajtásában. A Megállapodás Titkársága biztosítja, hogy ahol lehet, az összhang fennálljon más nemzetközi egyezmény által jóváhagyott irányelvekkel. Az irányelveknek figyelembe kell venniük a fenntartható használat elvét. Az irányelvek egyebek mellett az alábbiakra terjednek ki:

(a) egyes fajokra vonatkozó cselekvési tervek;

(b) rendkívüli intézkedések;

(c) területek számbavételének és élõhelykezelési módszerek elkészítése;

(d) vadászat;

(e) vízimadarak kereskedelme;

(f) idegenforgalom;

(g) mezõgazdasági károk csökkentése;

(h) vízimadár monitorozási eljárás.

7.4 A Megállapodás Titkársága a Technikai Bizottsággal és a Felekkel összehangolva egy nemzetközi, a Cselekvési Terv végrehajtása szempontjából szükséges felülvizsgálati anyagsorozatot készít, amely a következõket tartalmazza:

(a) jelentések a populációk helyzetérõl és a változások irányáról;

(b) felmérések fehér foltjai;

(c) az egyes populációk által használt területek hálózatai, amelyek tartalmazzák az egyes élõhelyek védelmi helyzetének és a megtett intézkedéseknek a felülvizsgálatait;

(d) az egyes országok azon vadászati és kereskedelmi jogszabályalkotásai, amelyek a 2. mellékletben felsorolt fajokat érintik;

(e) az egyes fajokra vonatkozó Cselekvési Tervek elkészítésének és végrehajtási fokának az állapota;

(f) visszatelepítési feladatok; és

(g) a betelepített, nem õshonos fajok és hibridjeinek a helyzete.

7.5 A Megállapodás Titkársága biztosítja, hogy a 7.4 bekezdésben említett felülvizsgálatok legfeljebb 3 évenként korszerûsítve legyenek.

7.6 A Technikai Bizottság értékeli a 7.3 és 7.4 bekezdés szerint elkészített irányelveket és felülvizsgálatokat, valamint kidolgozza a fejlesztésükre, tartalmukra és végrehajtásukra vonatkozó ajánlások és határozatok tervezeteit a Felek Konferenciája számára.

7. A Megállapodás Titkársága rendszeres idõközönként felülvizsgálja az Cselekvési Terv végrehajtásához szükséges, további támogatásokat biztosító lehetséges megoldásokat (pénzalapok, technikai segítség), valamint jelentést készít a Felek Konferenciájának üléseire.

1. Táblázat
A vándorló vízimadarak populációinak helyzete