Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 87. § (2) bekezdése alapján az alábbi országgyûlési határozati javaslatot nyújtjuk be.

A közélet tisztasága iránti igény megköveteli, hogy a pénzügyi és adóhivatali tisztségviselõk, akik tevékenységükkel alapvetõen befolyásolják az állampolgároknak ezen intézményekbe vetett bizalmát, és akik mindennapi tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják az állampolgárok életviszonyait, a törvények betartásával, etikusan és közmegelégedésre végezzék munkájukat. Ugyancsak elemi igény fûzõdik ahhoz, hogy az APEH pártatlanul és részrehajlás nélkül járjon el, törvényes mûködését a pénzügyminiszter felügyeleti jogkörében eljárva biztosítsa.

Az 1998-2002 közötti idõszakban a sajtóban olyan információk láttak napvilágot, hogy az APEH mûködése és felügyelete - elsõsorban azáltal, hogy élére olyan személyt nevezett ki Járai Zsigmond, az akkori pénzügyminiszter, akinek korábbi gazdasági szerepvállalása a felmerült adatok alapján pontosan annak az adóhatóságnak az ellenõrzését igényelte volna, amelynek o volt a vezetõje - aggályossá vált.

I. Az Országgyûlés - a kormány feletti ellenõrzési jogkörében eljárva - vizsgálóbizottságot hoz létre az APEH mûködése és pénzügyminiszteri felügyelete során, 1998. július 6-tól 2002. június 2-ig között felmerült aggályok kivizsgálására.

II. A vizsgálóbizottság feladata a következõ kérdések megválaszolása:

1. Megfelel-e a valóságnak, hogy az APEH elnöke, illetve helyettesei azt megelõzõen gyakorolták késobbi tisztségükkel összefüggõ jogaikat, hogy e tisztségre a jogszabálynak megfelelõ módon kinevezést kaptak volna?
2. Megfelel-e a valóságnak, hogy az APEH számítógépes rendszeréhez hozzáfértek, és ennek segítségével a Fidesz körüli cégek adótartozásai tekintetében változásokat értek el?
3. Valóban eltávolították-e azokat az APEH tisztségviselõket, akik vizsgálatot kezdeményeztek vagy folytattak a Simicska Lajos és más Fidesz-vezetõk, illetve közeli hozzátartozóik által korábban, vagy jelenleg is jegyzett cégek adótartozásával, illetve mûködésével kapcsolatban? Mi volt ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye?
4. Biztosította-e - ha igen, hogyan - Járai Zsigmond az APEH részrehajlás nélküli mûködését a 3. pontban írt vizsgálatokkal kapcsolatban?
5. Adott-e az APEH a Központi Bûnüldözési Igazgatóságnak megbízást a Széria XIII. Kft., illetve a SYNERGY Kft. körüli adóügyek kivizsgálására, ha igen, milyen eredménnyel?
6. Végezetül: megfelelõen gyakorolta-e, Járai Zsigmond pénzügyminiszter felügyeleti jogát az APEH mûködése felett, illetve biztosította-e az APEH és vezetõje jogszabályoknak megfelelõ mûködését?

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységérõl jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

V. A vizsgálóbizottság nyolc tagból áll. A tagokra a képviselõcsoportok vezetõi tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselõcsoportok vezetõinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz. A bizottság elnökét a kormánypárti, alelnökét ellenzéki képviselõcsoportok együttesen jelölik.

VII. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket vehet igénybe. Mûködésének költségeit az Országgyûlés fedezi a költségvetésébõl.

VIII. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a létrehozásától számított hat hónapig tart..

I n d o k o l á s

Az állampolgárok bizalmát könnyen aláássa minden olyan nyilvánosságot kapott információ, amely arra utal, hogy egy volt vezetõ adóhivatali tisztségviselõ korábbi pályafutása során nem, vagy nem mindig tartotta magára kötelezõnek azokat a jogszabályokat, amelyeket a törvény teljes szigorával kívánt alkalmazni mások felé. Ugyancsak aggodalomra adhat okot az is, ha a vezetõ adóhivatali tisztségviselõ, aki - esetenként már a tisztségre való kinevezését megelõzõen - hozzáférhetett nem nyilvános adatokhoz, olyan helyzetbe kerülhetett, hogy saját magával szemben - vagy a Fidesz MPP-nek abból az idõszakból származó adóügyeivel kapcsolatban, amikor õ volt a pártpénztáros - esetleg folyamatban levõ adóellenõrzések ügyében kellett, illetve kellett volna intézkednie.

Tisztázni kell, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásáért a Fidesz vezette kormány, illetve volt pénzügyminiszter mennyiben felelõs. Nem engedhetjük, hogy olyan helyzet alakuljon ki, hogy az adófizetõk elveszítsék a költségvetés fõ bevételét biztosító adóigazgatás mûködésébe vetett bizalmukat.

Az Országgyûlés feladata, hogy a kormány feletti ellenõrzési jogát gyakorolva megvizsgálja a kialakult helyzetet, és a vizsgálóbizottság jelentésében megválaszolja a felmerült kérdéseket.

B u d a p e s t , 2002. 07. 02.