T/464/6.
dr. Szili Katalin
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 94.§./1/ bekezdése és 102.§./1/ bekezdése alapján a Magyar Függetlenség Napjáról szóló T/464. sz. törvényjavaslathoz a következő
módosító javaslatot
terjesztem elő:
A törvényjavaslat preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 1989. évi Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások eredményeként történt átfogó alkotmánymódosítás, a Magyar Köztársaság kikiáltása, valamint az 1990. évi első szabad választások, az új Országgyűlés és Kormány megalakulása nyomán létrejöttek azok a politikai és közjogi feltételek, melyek lehetőséget adtak az ország tényleges függetlenségének helyreállításához. A Varsói Szerződésből való magyar kilépés szándékának kinyilvánítása, majd a Varsói Szerződés megszűnése után született magyar-szovjet megállapodás alapján megkezdődött a szovjet csapatok kivonása. Magyarország területét 1991. június 19-én hagyta el az utolsó idegen megszálló katona, ezzel az ország függetlensége teljessé vált. AZ így elnyert függetlenség tette lehetővé, hogy a Magyar köztársaság minden külső befolyástól mentsen, kizárólag a nemzet érdekei alapján dönthessen a jövőjéről, szövetségesei megválasztásáról, az euro-atlanti integrációban való részvételi szándékáról.
1991. június 19. napja történelmi fordulópont, amely a nemzet tudatában kiemelt helyet foglal el, ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:]"
"Mohács óta csak kivételesen adatott meg a nemzetnek az idegen hatalomtól való függetlenség, az ország szabadsága. A pragmatica sanctio kötelékeinek megszűntével 1918-ban korlátlanná vált állami szuverenitásunk sem bizonyult hosszú életűnek. 1944. március 19-én az ország német megszállás alá került, s ennek következményeként hazánk átélte a háború és a nemzetiszocialista-nyilas uralom okozta borzalmakat és szenvedéseket.
A szövetséges hatalmak katonai győzelme véget vetett ugyan a német megszállásnak és az ennek árnyékában létrejött diktatúrának, az ország azonban szabadságát nem nyerte vissza. A korábbi német megszállást szovjet váltotta fel, és a szovjet szuronyok árnyékában az idegen uralom lehetővé tette az ugyancsak felmérhetetlen szenvedéseket és károkat okozó kommunista diktatúra létrejöttét és négy évtizedes korszakát.
Népünk az Európától való leszakadással, a gazdasági és társadalmi zsákutcába kerüléssel és a morális értékek megrendülésével sínylette meg szuverenitása legutóbbi, közel fél évszázados hiányát.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatásától is érintve történelmünk legújab fordulata ismét megajándékozta a nemzetet a szabadság kincsével: az ország szuverenitása visszanyerésével.
1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta a Magyar Köztársaság területét, így az ország népe minden idegen erőtől függetlenül és minden korlátozástól mentesen maga tartja kezében sorsát.
Szabadságunk visszaszerzésével valóra vált a Zrínyiek és Thököly, a Rákócziak és Kossuth, forradalmaink és szabadságharcaink hőseinek és velük a magyar nép egészének álma.
Az Országgyűlés attól a meggyőződéstől indíttatva, hogy szuverenitásunk visszaszerzésévek és a magyar nép százados szabadságvágya valósággá válásával a nemzet a legnagyobb értéknek: a szabadságnak jutott ismét a birtokába, az alábbi törvényt alkotja:"
Indokolás
A preambulum javasolt szövege azzal, hogy a magyar szabadság és függetlenség kivívásának több évszázados küzdelmét megjelenítő történelmi eseményekre utal, kiemeli és nyomatékosítja a Magyar Szabadság és Függetlenség Napjának törvénybe foglalását, munkaszüneti nappá való nyilvánításának jelentőségét.
Budapest, 2002. szeptember 11.
dr. Gémesi György
MDF