a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
módosításáról

Budapest, 2001. október

A földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (továbbiakban: Fkbt.) a következõ 5/B. §-sal egészül ki:

"5/B. § (1) Minden olyan részarány-tulajdonos, aki még kiadatlan AK értékkel rendelkezik, a törvény hatálybalépését, illetve a földalapot kijelölõ határozat jogerõre emelkedését követõ 60 napon belül kérelmet nyújthat be az illetékes földmûvelésügyi hivatalhoz (a továbbiakban: FM hivatal) részarány-tulajdona önálló ingatlanként vagy osztatlan közös tulajdonban történõ kiadására vonatkozóan, amennyiben e törvény alapján erre korábban jogosult lett volna.

(2) Az a részarány-tulajdonos, aki a jogszabályban elõírt határidõn belül már benyújtott kérelmet, de még kiadatlan AK érték képezi a tulajdonát, úgy a korábbi kérelmét az (1) bekezdés szerint módosíthatja. Ennek hiányában a korábban benyújtott kérelmet kell elbírálni.

(3) A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a részarány-tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelõzõ név, születési hely, idõ, anyja neve), lakcímét és a részarány-tulajdonos földjét használó szövetkezet (jogutódja, illetõleg a felszámoló) nevét és székhelyét.

(4) A kérelem benyújtására megszabott határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár, és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye."

(1) A Fkbt. 7/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha a részarány-tulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke és a szövetkezetnél a földkiadásra még fel nem használt és a részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek nem fedezik az igényeket, azok a részarány-tulajdonosok, akik kérelmüket az 5. § (1) bekezdése szerinti határidõben nem nyújtották be, vagy igényüket rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki, az államtól kártalanításra jogosultak 4000 Ft/AK értékben."

(2) Az Fkbt. 7/A. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (4) bekezdésben megjelölt kártalanítási határozat kézbesítésére és a képviseleti jogosultságra is az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(7) A kártalanítási határozat eredménytelen kézbesítésérõl az FM Hivatal értesíti az FVM Költségvetési Irodát a kártalanítási összeg felesleges kiutalásának megelõzése céljából."

A Fkbt. a következõ 9/C. §-sal egészül ki:

"9/C. § (1) Azon részarány-tulajdonosok részére, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidõben kérték részarány-tulajdonuk önálló ingatlanként történõ kiadását az FM Hivatal nyilvános sorsolást tart a földek kiadását illetõen, amelynek során a nyilvántartott AK értékeik figyelembevételével a földrészletek vonatkozásában kizárólag a kiosztási sorrendet állapítja meg.

(2) A sorsolási jegyzõkönyv alapján az illetékes körzeti földhivatal - az állami költségvetés terhére - változási vázrajzot készít.

(3) A sorsolási jegyzõkönyv szerint készített változási vázrajz, kiosztási földkönyv és egyéb mûszaki munkarészek alapján kialakított önálló földrészleteket az illetékes körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. A kialakított önálló helyrajzi számú földrészletekre az FM Hivatal ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas végleges földkiadási határozatot hoz.

(4) Az illetékes körzeti földhivatal a földkiadási határozattal a részarány-tulajdonos részére kiadott földrészletet kitûzi és az ingatlant a tulajdonosnak - a tulajdonos aláírásával igazolt módon - birtokba adja.

(5) Azon részarány-tulajdonosok esetében, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidõben osztatlan közös tulajdonban kérték részarány-tulajdonaik kiadását, illetõleg önálló ingatlanként kérték, de az egyes részarány-tulajdonosok részére még kiadható AK érték nem teszi lehetõvé földjeik önálló ingatlanként történõ kiadását, az FM Hivatal által lefolytatott sorsolás eredménye szerint a részarány-tulajdonosokat megilletõ AK érték arányában a földrészleten a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m²-nél kisebb területûek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minõsült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m² lehet.

(7) Az FM Hivatal a (5) bekezdés szerinti nyilvános sorsolás eredményérõl és a tulajdonba adásról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

(8) A sorsolást a helyrajzi számok növekvõ sorrendjében kell végrehajtani.

(9) A sorsolást a részarány-tulajdonuk önálló ingatlankénti kiadását kérelmezõkkel kell kezdeni.

(10) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követõ 48 órán belül kifogást nyújthat be az illetékes FM hivatalnál a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címezve."

A Fkbt. a következõ 9/D. §-sal egészül ki:

"9/D. § Aki az 5/B. § (1) szerinti határidõben nem nyújtott be kérelmet a még kiadatlan igazolt Ak értéke ellenében - választása szerint - a Nemzeti Földalap földkészletébõl termõföldet igényelhet, vagy pénzbeni kártalanításra tarthat igényt 4000 Ft/AK értékben."

(1) A Fkbt. 12/F. § (1) - (5) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Amennyiben a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megilletõ tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már jogerõsen bejegyezték, az illetékes körzeti földhivatalnál bármely tulajdonostárs kérelmével e törvény hatálybalépésétõl számított 60 napon belül, a továbbiakban évente március 1-ig kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit az állam akkor viseli, ha az önálló ingatlanná alakítást igénylõ tulajdonos 2002. március 1-éig benyújtott kérelmében kötelezettséget vállal arra, hogy azt öt évig saját maga mûveli.

(3) A (2) bekezdés szerinti megosztás során illetékes körzeti földhivatal a megosztás költségeinek erejéig a földhivatal javára az önálló ingatlanra jelzálogjogot jegyez be. A jelzálogjogot - annak ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésétõl számított öt év elteltével - a tulajdonos kérelmére az illetékes körzeti földhivatal törli.

(4) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban a földhivatal által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyben a megosztási költség erejéig az önálló ingatlannak jelzálogjoggal történõ megterheléséhez hozzájárul. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történõ kiadását.

(5) A további években kezdeményezett megosztások költségei a kérelmezõket terhelik."

(2) A Fkbt. 12/F. §-a a következõ (6)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) A kérelem alapján a körzeti földhivatal meghatározza a földrészlet megosztásának módját, megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra is. A megosztást lehetõség szerint a földrészlet legjobb minõségû területrészén kell kezdeni.

(7) A körzeti földhivatal a (7) bekezdés szerinti határidõ letelte után a tulajdonostársak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sorrendjérõl.

(8) A körzeti földhivatal a sorsolással az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztási sorrendet állapítja meg, és a földrészlet meghatározott részéhez rendeli a tulajdonosokat tulajdoni hányaduknak megfelelõen.

(9) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(10) A sorsolás során a 9/C. § (10) bekezdésének szabályai értelemszerûen alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen a körzeti földhivatalnál a megyei földhivatalhoz címzett kifogás nyújtható be.

(11) A földrészlet megosztására csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz a megosztandó ingatlant terhelõ és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárultak.

(12) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(13) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok kézbesítésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók."

(1) Ez a törvény 2002. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a jogerõs földkiadási határozattal még el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (Ámt.) 25. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a szövetkezet (jogutódja) az (1) és a (3) bekezdésben foglaltaknak a földkiadás befejezését követõ 60 napon belül nem tesz eleget, a maradvány termõföldek e törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap kezelésébe kerülnek.

(7) Aki a vagyonnevesítés szabályai szerint jogosultságát hitelt érdemlõen igazolja a Nemzeti Földalap földkészletébõl termõföldet igényelhet, vagy pénzbeni kártalanításra tarthat igényt 4000 Ft/AK értéken."

b) az Ámt. 25/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az árverés lefolytatására a bírósági végrehajtásról szóló törvény ingatlan árverésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

c) az Ámt. 25/A. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az árverésen a termõföldre nincs vételi ajánlat, a kérdéses földrészlet a becsérték feléért a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap Kht. kezelésébe kerül.

(6) Az így befolyt vételárat a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell felosztani."

d) az Fkbt. 9. § (2) és (3) bekezdései, a 12/G. §, 12/H. §, 12/I. § és 12/J. §-ai hatályukat vesztik.

A földkiadási eljárás során - a kárpótlást követõen - sajnálatos módon tovább nõtt a táblák elaprózódása és nagy számban keletkezetek olyan földrészletek, amelyek tulajdonosainak száma irreálisan magas, illetve igen alacsony a tulajdoni hányad.

Számos földrészletet közös tulajdonként adtak ki függetlenül attól, hogy a földkiadó bizottság vagy az FM hivatal hajtotta-e végre az eljárást.

A részarány-föltulajdon kiadása eredményeként létrejött közös tulajdon teljes mértékben kényszerközösséget jelent, továbbá a nagy létszámú jogközösség esetén sok esetben a tulajdonostársak nem is ismerik egymást.

Az ingatlanok használatát az osztatlan közös tulajdoni forma akadályozza és érdekellentétek, nézeteltérések forrása. Az eredeti részarány-tulajdonosi címlisták elavultak, a tulajdonosok egy része elhalálozott, vagy elköltözött, ismeretlenné vált. Az örökösök nem vállalják a pár század AK értékre lefolytatandó hagyatéki eljárást. Az osztatlan közös tulajdonban lévõ földrészletek jelentõs része parlag. A földvédelmi és talajvédelmi hatóságok ellenõrzési és intézkedései a fentiek következtében nagyrészt eredménytelenek.

A közös tulajdonra vonatkozó szabályozás talán legkritikusabb és a gyakorlatban legtöbb problémát okozó része a közös tulajdon megszüntetése, amit az 1993. évi II. törvénynek az 1999. évi XLIX. törvénnyel történõ módosítása igyekezett feloldani.

A gyakorlatban kialakult helyzet alapján bebizonyosodott, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem tudja kellõképen szolgálni azt a célt, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével egy tulajdonos rendelkezési joga tekintetében mezõgazdasági mûvelésre alkalmas önálló, egészséges birtoktestet tudjon kialakítani. A jelenlegi szabályozás szerint a társtulajdonos, aki önálló ingatlanként kívánja mûvelni a tulajdonát képezõ földrészletet - még az Fkbt. fenti törvénymódosítását követõen is - , csak nagy nehézségek árán tudja elérni célját. Elég legyen itt csak arra hivatkozni, hogy a közös tulajdon megszüntetése a tulajdonostársak közgyûlésének határozatát igényli, az eljárás nem kis költséget ró a tulajdonostársakra.

Addig, amíg fennáll a jogközösség, a tulajdonosok csak társaikkal teljes akarategységben és az egész dologra kiható módon cselekedhetnek, érdekeiket egymáshoz igazítva és összehangolva. A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem, jogosult a dolgot használni és a dologból hasznokat szedni. Ezek a jogok - elvileg - a tulajdonostársakat az egész dologra nézve megilletik, gyakorlatilag azonban a jogok zavartalan gyakorlásához elengedhetetlen a birtoklás és a használat kérdésében való megegyezés. A fentiek szerint mindenekelõtt azt szükséges tisztázni, hogy a tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdont hogyan használják. A használatra vonatkozó megállapodás tartalmát a tulajdonostársak szabadon alakíthatják ki.

Abban az esetben, ha a tulajdonostársak a közös dolog használatát rendezik, a használat megosztása még nem jelenti a közös tulajdon megszüntetését, így annak folytán a társtulajdonos a dolog neki jutó részére nem nyerhet rendelkezési jogot.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének elõsegítése céljából a Javaslat alapján minden olyan részarány-tulajdonos, aki még kiadatlan Ak értékkel rendelkezik, az illetékes földmûvelésügyi hivatalhoz (FM hivatal) írásbeli kérelmet nyújthat be arra vonatkozóan, hogy részarány-tulajdona önálló ingatlanként, vagy osztatlan közös tulajdonként történõ kiadását kéri. Arra nézve, hogy a részarány-tulajdonos a földkiadási eljárással kapcsolatos igényeinek a fenti módon érvényt szerezzen, a törvény hatálybalépésétõl, illetve a földalap kijelölésének jogerõre emelkedésétõl számított 60 napon belüli idõtartam áll a rendelkezésére, a jogvesztés terhével.

Abban az esetben, ha az összes lehetséges földterület kiadása után is maradnak kielégítetlen földkiadási igények, akkor a részarány-tulajdonos az államtól az eddigieknél magasabb kártalanítási összeget kap. Annak érdekében, hogy valamennyi erre jogosult részarány-tulajdonos az FM hivatal által meghozott, kártalanításról rendelkezõ határozatot megkapja, a határozat kézbesítésére vonatkozó szabályozás rendezést igényelt.

Azon részarány-tulajdonosok esetében, akik a fenti határidõben és módon a részarány-tulajdonuk önálló ingatlanná alakítását kérték, az FM hivatal nyilvános sorsolást tart a földek kiadását illetõen, melynek során a hivatal az Ak értékek figyelembevételével a földrészletek vonatkozásában kizárólag a kiosztási sorrendet állapítja meg.

A sorsolásról készült jegyzõkönyv alapján az illetékes körzeti földhivatal - az állami költségvetés terhére - változási vázrajzot készít, mely munkarész alapján kerülnek átvezetésre az ingatlan-nyilvántartásba az önálló földrészletek. Ezek után, már önálló helyrajzi számú földrészletekre hozza meg az FM hivatal a végleges földkiadásról rendelkezõ határozatait, majd ennek alapján tûzi ki a földhivatal a kiadandó földrészletet, melyet a tulajdonos számára birtokba ad.

Azon részarány-tulajdonosok esetében pedig, akik részarány-tulajdonuk önálló ingatlanként történõ kiadását kérték, de a kiadható önálló földrészlet a törvényben elõírt legkisebb területnagyságot az AK érték alapján nem éri el, illetve osztatlan közös tulajdonba adását kérték, akkor az FM hivatal nyilvános sorsolása alapján az adott földrészleten a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik. Az FM hivatal a sorsolás eredményérõl és a tulajdonba adásról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. A sorsolás lefolytatását, valamint azzal szembeni jogorvoslati lehetõséget illetõen külön eljárási szabályok kerültek megalkotásra.

Abban az esetben, ha a korábban már lefolytatott földkiadás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megilletõ tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyezték, akkor az illetékes földhivatalnál bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az osztatlan közös tulajdon megszüntetését annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg. Ebben az esetben az írásbeli kérelmet a törvény hatálybalépésétõl számított 60 napon belül, a továbbiakban pedig évenként március 1-ig lehet benyújtani. A kérelem kötelezõ tartalmi elemeirõl a törvény külön rendelkezik.

A megosztásra, valamint a sorsolásra vonatkozó eljárásra a földhivatalnak van hatásköre, melyet a törvényben elõírtak alapulvételével kell lefolytatni. A sorsolás ebben az esetben a kiosztási sorrendet állapítja meg, melynek alapján a földhivatal tulajdonosokat a tulajdoni hányaduknak megfelelõen a földrészlet meghatározott részéhez rendeli.

A sorsolásra vonatkozóan az FM hivatal által lefolytatandó sorsolás szabályai megfelelõen alkalmazandók, azzal, hogy a sorsolás lebonyolítása elleni kifogás elbírálására a körzeti földhivatal felettes szerve jogosult. Azok a tulajdonos társak, akik az önálló földrészletek kialakítását nem kérték, a továbbiakban is tulajdonközösségben maradnak.

A költségviselés vonatkozásában a megosztás költségei az államot akkor terhelik, ha az önálló ingatlanná alakítást igénylõ tulajdonos 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmében vállalja, hogy az így kialakított földrészletet öt évig saját maga mûveli. A további években kezdeményezett megosztások költségei a kérelmezõket terhelik.

Tekintettel arra, hogy a földkiadás befejeztével a szövetkezetek földhasználati joga megszûnik, a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény vonatkozó rendelkezései is módosításra kerülnek. Amennyiben a szövetkezet, illetõleg annak jogutódja a földkiadás befejezését követõ 60 napon belül nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy - a vagyonnevesítés szabályai szerint - a maradványföldeket a tagok és az alkalmazottak tulajdonába adja, ezek a földek a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap kezelésébe kerülnek. Ezt követõen, aki a tulajdonosi jogosultságát a törvény szerint igazolni tudja, választása szerint a Nemzeti Földalap földkészletének terhére termõföldre vagy pénzbeli kártalanításra tarthat igényt. Ennek pénzügyi fedezetét a Nemzeti Földalap mûködési költségei körében kell tervezni.

A jogutód nélkül megszûnt szövetkezet után maradó fel nem osztott termõföldvagyon FM hivatal által történõ árverési értékesítése sok esetben azért hiúsul meg, mert az ingatlant még a becsérték alatt sem lehet értékesíteni. A törvénymódosítással az árverésre a bírósági végrehajtási eljárásról szóló törvény ingatlan árverésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a fenti, irányadó jogszabály alapján sem lehet értékesíteni a termõföldet, akkor a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap kezelésébe kerül. A befolyt vételár felosztására irányuló szabályok változatlanul maradnak. A kártalanítási összeg megemelését az eltelt idõ és a földárak emelkedése indokolja.