MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról

Budapest, 2001. augusztus

ELSÕ RÉSZ

1. § A takarékbetétrõl szóló 1989. évi 2. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) Takarékbetétet az elfogadására felhatalmazott hitelintézetnél minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerzõdést kötni és takarékbetétkönyvet nyitni csak névre szólóan lehet. Takarékbetét-szerzõdésben az elhelyezõtõl különbözõ, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhetõ.

(3) A hitelintézet az elhelyezõt és a kedvezményezett megnevezése esetén ez utóbbit is köteles a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény és a végrehajtásáról szóló 74/1994. (V. 10.) Korm. rendelet szerint azonosítani és az azonosítás adatait a takarékbetét, illetve a takarékbetét-szerzõdés megszûnését követõ legalább tíz évig megõrizni. Azonosítás hiányában a hitelintézet a betétet nem fogadhatja el."

2. § A Tvr. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. § A 2002. január 1-jét megelõzõen bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki ezen idõpontot követõen az okiratot elõször mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek és akinek az azonosítását a hitelintézet az 1. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet köteles a betétes 2002. január 1-jét követõ elsõ azonosításának idõpontjában a betétes nevére szólóvá átalakítani."

3. § A Tvr. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9. § (1) A 2002. január 1-jét megelõzõen nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki ezen idõpontot követõen az okiratot elõször mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerzõdésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akinek az azonosítását a hitelintézet az 1. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet köteles a betétes 2002. január 1-jét követõ elsõ azonosításának idõpontjában a betétes nevére szólóvá átalakítani.

(2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlõ igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.

(3) A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerõs bírósági határozat alapján történõ átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történõ kifizetéskor."

4. § A Tvr. a következõ 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § 2003. január 1-jét követõen a hitelintézet köteles a kétmillió forintot elérõ vagy meghaladó összegû takarékbetétek névre szólóvá történõ átalakításával egyidejûleg az ügyfél adatait a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény alapján megküldeni az Országos Rendõr-fõkapitányságnak."

II. fejezet
A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény módosítása

5. § A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Hptm.)141. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) E törvény 3. §-ának (4) bekezdése és 153. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. §-ának (7) bekezdése, 12. §-ának (3) és (5) bekezdése, 13. §-a, 17. §-ának (1) és (3) bekezdése, 20. §-a, 24-29. §-a, 31. §-a, 46. §-a, 58. §-a, 59. §-ának (3) bekezdése, 66. §-ának (2) bekezdése, 67. §-a, 68. §-a, 71. §-ának (1) bekezdése, 93. §-ának (2) bekezdése, 104. §-ának (4) és (5) bekezdése, 106. §-a, 108. §-ának (1) bekezdése, 110. §-a, 126. §-ának (3) bekezdése és 140. §-a az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba."

III. fejezet
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

6. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Mehib. Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyeletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, külföldi befektetésekhez és belföldi értékesítésekhez kapcsolódóan jogosult végezni."

7. § Az Exim tv. 22. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"22. § A Hpt. 79. § (7) bekezdésében foglalt mérték az Eximbank esetében 35%."

IV. fejezet
A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítása

8. § (1) A biztosító intézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. §-ának 29. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"29. Kártalanítási Számla: a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítást mûvelõ biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerzõdéskötési kötelezettség ellenére kötelezõ felelõsségbiztosítással nem rendelkezõ üzembentartók, valamint - a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal - az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése."

(2) A Bit. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"34. az ügymenet kiszervezése: a biztosítási tevékenység valamely részének egészben, vagy meghatározó részben a biztosító megbízásából más gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont) által történõ végzése,"

9. § (1) A Bit. 5. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a biztosító eszközeinek a biztosító által történõ kezelését és befektetését, a biztosító vagyonkezelési tevékenységét, ideértve - fedezeti céllal - a származtatott ügyletek kötését is,"

(2) A Bit. 5. §-ának (4) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:

"h) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatásokat."

10. § A Bit. 43. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"k) a 10. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezéséhez,"

11. § A Bit. a következõ 48/A.-48/C. §-sal egészül ki:

"48/A. § (1) A biztosító a tevékenységének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 10. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A 10. számú melléklet II. pontjában foglalt tevékenységek csak a Felügyelet engedélyével szervezhetõk ki.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenõrzési jog megmaradjon a biztosítónál.

(3) Az ügymenet kiszervezési szerzõdésben a biztosító köteles elõírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenõrzés esetén a vele szerzõdõ fél köteles a felügyeleti ellenõrzést végzõknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt (elektronikus adathordozón is) megadni (szükség esetén a helyszínen is).

(4) A biztosító felelõs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont) a tevékenységet a jogszabályi elõírások betartásával és a tõle elvárható gondossággal végezze. A biztosítónak haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzõdésbe ütközik.

(5) A Felügyelet a feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését a továbbiakban megtilthatja, amennyiben az jogszabályba vagy a kiszervezési szerzõdésbe ütközik.

(6) Az a gazdálkodó szervezet, amely egyidejûleg több biztosító részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot elkülönítetten kezelni.

(7) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan gazdálkodó szervezethez, amelyben a biztosító vezetõ tisztségviselõjének vagy annak közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, illetve annak vezetõ tisztségviselõje.

48/B. § (1) Ha a biztosító a 10. számú melléklet II. pontjában foglalt tevékenységeket kívánja kiszervezni, az engedélyezésre irányuló kérelemhez mellékelnie kell:

1. a kiszervezésre vonatkozó szerzõdés tervezetét;
2. az adatvédelemre vonatkozó elõírások érvényesülésének bemutatását;
3. a kiszervezés indokolását.

(2) A biztosító és a kiszervezett tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezet között létrejött szerzõdésnek tartalmaznia kell:

a) a gazdálkodó szervezet hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító könyvvizsgálója és a Felügyelet által történõ ellenõrzéséhez;

b) a gazdálkodó szervezet felelõsségét a tevékenység megfelelõ színvonalon történõ végzéséért, illetve a szerzõdésnek a megbízó biztosító részérõl történõ azonnali felmondási lehetõségét a gazdálkodó szervezet által történõ ismételt vagy súlyos szerzõdésszegés esetén;

c) a gazdálkodó szervezettõl elvárt, a tevékenység végzésének minõségére vonatkozó részletes követelményeket.

(3) A Felügyelet a tevékenység kiszervezésére vonatkozó engedély kiadását megtagadhatja, ha a kérelem nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.

48/C. § (1) Ha a biztosító olyan tevékenységet kíván kiszervezni, amelyhez nem szükséges a Felügyelet engedélye, köteles ezt a Felügyeletnek a szerzõdés megkötését követõ 30 napon belül bejelenteni, mellékelve a 48/B. § (2) bekezdésének megfelelõ szerzõdést.

(2) A Felügyelet megtilthatja a tevékenység kiszervezését, ha a benyújtott szerzõdés nem felel meg a 48/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak."

12. § (1) A Bit. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"69. § (1) A biztosítási szerzõdéskötési kötelezettség a 9. számú mellékletben, illetve más törvényben meghatározott esetekben írható elõ.

(2) A biztosító köteles a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási termék eredményelszámolását és biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait más biztosítási terméktõl számvitelileg elkülöníteni.

(3) A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) - a 13. számú mellékletben szabályozott adattartalommal - nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjármûvekre megkötött kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdésekrõl és a kiadott elõzetes fedezetigazolásokról. A Hivatal a nyilvántartásban szereplõ adatokat a biztosítási jogviszony megszûnését követõen 7 évig kezelheti.

(4) A biztosító és a Hivatal a gépjármû üzembentartó kötelezõ gépjármû-felelõsség-biztosítási fedezetének meglétét, a biztosítási szerzõdés adatait a közúti közlekedési nyilvántartásnak és a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítási kötvénynyilvántartásnak a Hivatal által végzett összekapcsolása útján létrejött adatállománya alapján ellenõrzi. Az összekapcsolás útján létrejött adatállomány más célra nem használható fel és azt az ellenõrzés elvégzése után 180 nappal meg kell semmisíteni.

(5) A biztosító a Hivatalt informatikai rendszerén keresztül haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítási szerzõdés megkötésérõl, továbbá az elõzetes fedezetigazolás kiadásáról, illetve arról, ha az elõzetes fedezetigazolás vagy a korábban kötött biztosítási szerzõdés megszûnt. A biztosító a biztosítási szerzõdés megszûnésérõl köteles 15 napon belül az üzembentartót értesíteni.

(6) Az érdekmúlással megszûnt szerzõdésrõl a biztosító haladéktalanul köteles - informatikai rendszerén keresztül - a Hivatalt értesíteni. Érdekmúlással szûnik meg a szerzõdés, ha a biztosítónál bemutatták a gépjármû forgalomból való kivonását tanúsító okiratot, a tulajdonos (üzembentartó) változásnál a tulajdonjogot átruházó szerzõdést vagy egyéb okiratot.

(7) A károsult, a biztosítók, a Kártalanítási Számla kezelõje, a Nemzeti Iroda, a Felügyelet és a rendõrhatóság megkeresésére a Hivatal a (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján felvilágosítást ad a károkozó gépjármû adatairól. A károsult megkeresésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) is köteles felvilágosítást adni a károkozó üzembentartó gépjármû-felelõsségbiztosítási adatairól, valamint a Kártalanítási Számláról teljesíthetõ kártérítési kifizetésekrõl, e célból a MABISZ jogosult adatokat átvenni a Hivatal által vezetett nyilvántartásból."

13. § A Bit. 77. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 80. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek eleget tevõ biztosító egyesület legalább a tárgyév utolsó napjára köteles meghatározni minimális szavatoló tõke szükségletét. A szavatoló tõke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejûleg köteles a Felügyelet részére megküldeni."

14. § A Bit. 78. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tõke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását a negyedéves adatszolgáltatással, illetve az éves beszámolóval egyidejûleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A biztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a rendelkezésre álló szavatoló tõkéje várható aktuális értékérõl."

15. § (1) A Bit. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tõkéje a következõ eszközökben tarthatók:

a) hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír

aa) egy évnél rövidebb lejáratú, OECD tagország által kibocsátott állampapír, illetve minden olyan egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely OECD tagország készfizetõ kezességet vállal,

ab) egyéves vagy annál hosszabb lejáratú, OECD tagország által kibocsátott állampapír, illetve minden olyan egyéves vagy annál hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely OECD tagország készfizetõ kezességet vállal,

ac) OECD tagországban székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelintézeti garanciával fedezett kötvény, vagy más, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír,

ad) OECD tagországban székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír,

ae) OECD tagországban székhellyel rendelkezõ hitelintézet által kibocsátott kötvény és más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír vagy okirat,

af) Magyarországon székhellyel rendelkezõ jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél,

ag) OECD tagország helyi vagy regionális önkormányzatai által kibocsátott kötvény,

ah) OECD tagországban székhellyel rendelkezõ nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat, illetve ilyen feladatot ellátó intézmény vagy ezen intézmény jogutódja által kibocsátott kötvény,

ai) OECD tagországban székhellyel rendelkezõ közüzem által kibocsátott kötvény;

b) lekötött betét

ba) OECD tagországban székhellyel rendelkezõ hitelintézetnél betétszámlán egy évnél rövidebb futamidõre lekötött pénzösszeg,

bb) OECD tagországban székhellyel rendelkezõ hitelintézetnél betétszámlán egyéves vagy annál hosszabb futamidõre lekötött pénzösszeg;

c) gazdálkodó szervezet által kibocsátott részvény

ca) OECD tagországban székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet által kibocsátott, elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény,

cb) OECD tagországban székhellyel rendelkezõ biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a 85. § (5) bekezdésében meghatározott és részvénytársasági formában mûködõ vállalkozás részvényei,

cc) OECD tagországban székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet által kibocsátott, elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény;

d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok

da) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett zártvégû befektetési alap által kibocsátott, elismert értékpapírpiacra bevezetett befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott és forgalomba hozott, elismert értékpapírpiacra bevezetett zártvégû kollektív befektetési értékpapír,

db) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett nyíltvégû befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott és forgalomba hozott nyíltvégû kollektív befektetési értékpapír,

dc) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett, elismert értékpapírpiacra bevezetett zártvégû ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott, forgalomba hozott és elismert értékpapírpiacra bevezetett ingatlanbefektetéseket megtestesítõ, zártvégû kollektív befektetési értékpapír,

dd) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett nyíltvégû ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott és forgalomba hozott, ingatlanbefektetéseket megtestesítõ nyíltvégû kollektív befektetési értékpapír;

e) Magyarországon elhelyezkedõ ingatlan;

f) biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön;

g) készpénz, magyarországi székhelyû hitelintézeti folyószámlán elhelyezett pénzösszeg;

h) jelzáloghitel (59/A. §), melynek fedezete Magyarországon elhelyezkedõ ingatlanon alapított jelzálogjog;

i) a nem biztosításüzemi célt szolgáló korlátolt felelõsségû társaság üzletrésze."

(2) A Bit. 86. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét nem képezhetik az (1) bekezdés i) pontjában szereplõ eszközök."

16. § A Bit. 87. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"87. § (1) A matematikai tartalék és a biztonsági tõke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legfeljebb

a) húsz százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés ae) pontjában meghatározott eszközökbe,

b) tizenöt-tizenöt százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés ac), illetve ca) pontjában meghatározott eszközökbe,

c) tíz-tíz százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés ad), ag), ah), ai), e) pontjában meghatározott eszközökbe,

d) együttesen huszonöt százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés af) és b) pontjában meghatározott eszközökbe,

e) együttesen húsz százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés dc) és dd) pontjában meghatározott eszközökbe,

f) együttesen tíz százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés da) és db) pontjában meghatározott eszközökbe,

g) együttesen öt százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés cb) és cc) pontjában meghatározott eszközökbe

befektetni.

(2) A biztonsági tõke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legfeljebb 5 százaléka lehet a 86. § (1) bekezdés i) pontjában szereplõ eszközökben."

17. § A Bit. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A matematikai tartalékon és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsõdlegesen a likviditás szempontját kell szem elõtt tartani. A befektetendõ tartalék legalább negyven százalékát készpénzben és elismert értékpapírpiacon forgalmazott állampapírban, illetve a magyar állampapír esetében az elsõdleges forgalmazói rendszerbe tartozó értékpapírban kell tartani, illetõleg a 86. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti befektetési lehetõségek egy évet meg nem haladó lekötést igénylõ formáiban kell elhelyezni."

18. § A Bit. 98. §-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

[Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét]

"f) azoknak az adatoknak a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezet részére történõ átadása, amelyek a megtérítési (regressz) igény érvényesítéséhez szükségesek."

19. § (1) A Bit. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A biztosítónak a szerzõdés megkötése elõtt bizonyítható módon, közérthetõ, egyértelmû és részletes tájékoztatást kell adnia a szerzõdést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító fõbb adatairól (a társaság neve, jogi formája és címe) és a biztosítási szerzõdés jellemzõirõl. A biztosító a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhetõ módon elektronikus úton is köteles elérhetõvé tenni. A biztosítási szerzõdésre vonatkozó tájékoztatás fontosabb jellemzõit a 6. számú melléklet tartalmazza."

(2) A Bit. 102. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A biztosító a szerzõdés megkötése elõtt bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerzõdés megkötése elõtt milyen más, a megkötendõ biztosítási szerzõdéssel összefüggõ tájékoztatást kapott meg."

(3) A Bit. 102. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"(4) Amennyiben a biztosító elfogadó nyilatkozatát az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott minõsített tanúsítvány igazolja, a biztosító köteles az (1) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhetõ módon elektronikus úton hozzáférhetõvé tenni.

(4) A Bit. 102. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A biztosító az ügyfél kérésére köteles 30 napon belül tájékoztatást adni a befizetett biztosítási díjnak az 1. és 2. számú melléklet szerinti ágazati, valamint kockázati és megtakarítási (befektetési) részre történõ megbontásáról."

20. § A Bit. 107. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet a 80. § (3) bekezdés c) pontjának megfelelõ biztosító egyesületeket, biztosítási alkuszokat, a többes biztosítási ügynököket és a biztosítási szaktanácsadókat érintõ ellenõrzésére az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározottak keretében kerülhet sor."

21. § A Bit. 138. §-ának (2) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki:

"m) a 10. számú melléklet I. és II. pontjába nem tartozó tevékenység kiszervezését."

22. § (1) A Bit. 5. számú és 10. számú melléklete e törvény 1. számú, illetve 2. számú melléklete szerint módosul:

(2) A Bit. 13. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

V. fejezet
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

23. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kontv.) 1. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és a bekezdés a következõ n) ponttal egészül ki:

"m) a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás,

n) az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítása és mûködtetése"

I. fejezet
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

24. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 1. §-ának 7., 23. és 36. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ 46-47. ponttal egészül ki:

"7. nem kereskedelmi jellegû áru/vámáru: olyan áru/vámáru, amelynek valamely vámeljárás alá vonása eseti jelleggel történik és amelynek a jellege, valamint mennyisége - figyelembe véve az 1. számú mellékletben és e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott elõírásokat - azt jelzi, hogy ezt az árut/vámárut a címzett vagy az árut/vámárut szállító személy magán, személyes vagy családi használatra, illetve nyilvánvalóan ajándéknak szánja."

"23. vámszempontból megbízható: a következõ feltételeknek megfelelõ természetes személy, illetve szervezet:

a) a büntetlen elõéletû természetes személy;

b) olyan szervezet,

1. amelynél a kérelem szerinti szakág vezetõje büntetlen elõéletû, valamint

2. amelynek a kérelem benyújtása idõpontjában nincs az állami adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál - a 3. pontban foglalt kivétellel - nyilvántartott tartozása (e rendelkezés alkalmazása szempontjából a továbbiakban: köztartozás), és

3. a kérelem benyújtását vagy a vámhatóság ellenõrzését megelõzõ 12 hónapon belül a vámhatóságnál nyilvántartott vámtartozása nem haladta meg az ezen idõszakban kiszabott vámteher összegének hat százalékát, amennyiben azt a kérelmezõ a kérelem benyújtása, illetve a vámhatóság ellenõrzése után a vámhatóság felszólítására a számlavezetõ vámszervvel történt egyeztetést követõen az esedékes késedelmi pótlékaival együtt 8 napon belül megfizeti, továbbá a befizetés tényét az engedélyezõ hatóságnál igazolja, valamint

4. nem áll felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

c) a vámszempontból való megbízhatóság vizsgálatánál nem kell kizáró okként figyelembe venni

1. a 100.000 Ft-ot meg nem haladó vámtartozást,

2. azt a vámtartozást, amely azért állt fenn, mert a vámhatóság nem tett eleget a 135. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének,

3. az olyan köztartozást, amelynek megfizetésére az illetékes hatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

4. az olyan köztartozást, amelyre vonatkozóan az azonnali végrehajtást a bíróság, az állami adóhatóság vagy a vámhatóság felfüggesztette;

d) az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó vámáruk után kiszabott és a hivatkozott törvény 1. §-ának (2) bekezdése szerint költségvetési támogatásban részesülõ vámteher vámtartozásként csak abban az esetben vehetõ figyelembe, ha azt a vámfizetésre kötelezett a költségvetési támogatás számlájára történõ átutalását követõ tizenöt munkanapon belül nem fizette meg.

A felsorolt feltételek meglétét - a vámhatósági adatok kivételével - az illetékes vámszervnél a kérelmezõnek évente igazolnia, a vámhatóságnak folyamatosan ellenõriznie kell. Jogutódlással létrejött szervezet esetén a feltételeknek a jogelõdnél is fenn kell állniuk. A százalékos keret megállapításánál ezer forintra kerekített összeget kell figyelembe venni."

"36. tevékenységi engedély: minden olyan, a vámhatóság által kiadott engedély, amelynek egyik feltétele, hogy a kérelmezõ vámszempontból megbízható legyen. A tevékenységi engedély különösen a következõkre adható ki: kezességvállalás, egyszerûsített vámeljárások, összkezesség, egyedi garanciajegy forgalmazása, engedélyezett feladó, engedélyezett címzett, vámraktározás, aktív feldolgozás, passzív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, vámszabadterület üzemeltetése, halasztott vámfizetés, vámügynök(ség), elfogadott exportõr, egyszerûsített vámérték megállapítása."

"46. humanitárius szállítmány: belföldi vagy külföldi állampolgárok szélesebb körét érintõ, élet- és szociális körülményeik javítását szolgáló áruk/vámáruk a jövedéki termékek és a személygépkocsi kivételével, így különösen élelmiszerek, ruhanemûk, bútorok, háztartási cikkek, gyógyszerek, gyógyászati cikkek, amelyek ellenszolgáltatás nélkül kerülnek szétosztásra.

47. külföld:

a) a Magyar Köztársaság vámhatárán kívüli terület,

b) a Magyar Köztársaság vámterületén lévõ, a vámjogszabályok szerinti vámszabadterület és - a nemzetközi személy- és áruforgalom számára megnyitott - tranzitterület."

25. § (1) A Vámtv. 8. §-a (1) bekezdésének b) és g) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ h)-j) ponttal egészül ki :

"b) az elõfinanszírozott áru árutovábbítása esetén a visszatérített vámteher vagy az igénybe vett exporttámogatás összegének erejéig,"

"g) az ideiglenes behozatal vámeljárásban a belföldi forgalomba kerülés esetén fizetendõ vámteher összegének erejéig,

h) a vámáru közvámraktárban történõ vámraktározása esetén, ahol a 64. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek kizárólag a beraktározót terhelik, a belföldi forgalomba kerülés esetén fizetendõ vámteher erejéig,

i) az elõfinanszírozott áru közvámraktárban történõ vámraktározása esetén, ha a 64. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek kizárólag a beraktározót terhelik, az igénybe vett exporttámogatás vagy a visszatérített vámteher összegének erejéig,

j) ha a nemzetközi szerzõdésben meghatározott kötelezettségekhez kapcsolódó kedvezményes elbánás biztosításakor a vámhatóságnak alapos oka van kételkedni az okmányok hitelességében, a kérdéses termékek származó helyzetében vagy a származási elõírások betartását illetõen, a kedvezményes vámtétel igénybevételének jogosultságát megállapító, a nemzetközi szerzõdés rendelkezései szerint lefolytatásra kerülõ utólagos megerõsítési eljárás idõtartamára - legfeljebb 10 hónapra - a vámteher különbözete erejéig."

(2) A Vámtv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Árutovábbítási eljárásban - a fogyasztási adóról szóló törvény hatálya alá tartozó és a jövedéki termékek kivételével - a vámbiztosíték összegét egységesen 8 %-os vámtétel alapul vételével kell meghatározni az átviteli rendeltetésû vámáru, a belföldi rendeltetésû gyûjtõáru, továbbá a nem kereskedelmi jellegû vámáru után."

(3) A Vámtv. 8. §-a (4) bekezdésének a) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"a) a vámszabadterület engedélyezéséhez, valamint a gazdasági vámeljárások - az e törvény 9. §-a (2) bekezdésének a) és e-h) pontjában meghatározott kivétellel történõ - engedélyezéséhez az azonos vámeljárás alatt álló vámáruk, illetve elõfinanszírozott áruk vámteher összegének 8%-a erejéig az adott vámeljárás idõtartamára. Az ipari vámszabadterület, továbbá a vámraktár engedélyezéséhez szükséges biztosíték összege legfeljebb 120 millió forint lehet. Jövedéki termék vámraktározása, illetve vámszabadterületi tárolása és feldolgozása esetén az adott vámeljárás idõtartamára - a 9. § (2) bekezdésének h) pontjában foglalt kivétellel - a jövedéki termék tényleges vámterhének erejéig kell vámbiztosítékot nyújtani,"

"e) normál eljárásban összevont árunyilatkozat adására vonatkozó engedélyhez a kérelem benyújtását megelõzõ tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettség egy hónapra esõ átlagának erejéig,"

(4) A Vámtv. 8. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) Ha az ipari vámszabadterület, továbbá a vámraktár üzemeltetõje az engedély kiadása után - folyamatos tevékenység mellett - két éven keresztül mindvégig vámszempontból megbízható volt, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott vámbiztosíték helyett a szükséges vámbiztosíték összege legfeljebb hatvanmillió forint lehet."

26. § (1) A Vámtv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Mentes a vámteher biztosítása alól vagy biztosítottnak kell tekinteni:

a) a nemzetközi szerzõdés alapján a vámbiztosíték alól mentesített áru/vámáru,

b) a központi költségvetési szervek részére a kincstári finanszírozás keretében érkezõ vámáru,

c) a 3. számú melléklet szerinti vámáruk ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása,

d) a jövedéki termék kivételével az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáruk,

e) árutovábbítás esetén a d) pontban felsorolt aktív feldolgozás céljából érkezõ vámáru, ha az aktív feldolgozás, illetve az ahhoz való kapcsolat ténye a határvámhivatalnál igazolható,

f) jogszabály rendelkezése alapján a bíróság vagy más hatóság birtokába adott vámáru,

g) árutovábbítási eljárásban a vasúti, postai, hajózási és légi forgalomban szállított vámáru, ideértve a külföldi tulajdonában lévõ és külföldön besorolt (lajstromozott) jármû (fuvareszköz, vasúti gördülõanyag) és szállítótartály, ameddig a fuvarozó birtokában van,

h) az árutovábbítási, a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásban, az átmeneti megõrzésben a halasztott vámfizetési jogosultsággal rendelkezõ saját vámáruja,

i) a 8. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglalt kivételekkel a vámraktárba beraktározott vámáru a vámraktározási eljárás idõtartama alatt,

j) a 44. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti átmeneti megõrzési raktárban tárolt vámáru,

k) a vonatkozó nemzetközi egyezményben meghatározott körben a nemzetközi vámokmánnyal biztosított áru/vámáru,

l) a NATO okmányok fedezetével szállított áru/vámáru,

m) az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai fegyveres erõi vagy polgári állományú tagjai, illetve az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más résztvevõ államai fegyveres erõi és tagjai által a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség részére védelmi cél érdekében behozott vagy beküldött vámáru,

n) árutovábbítási eljárásban azon humanitárius szállítmányok, melyek bejegyzett segélyszervezet, illetve egyház által kerülnek feladásra és/vagy szállításra az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott igazolás benyújtása esetén. Amennyiben a segélyszervezet, illetve az egyház részére harminc napon túli elintézetlen árutovábbítást tart nyilván a vámhatóság, ez a vámbiztosíték alóli mentesség nem alkalmazható."

(2) A Vámtv. 9. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ e)-h) ponttal egészül ki:

"a) a gazdasági vámeljárások közül az aktív és passzív feldolgozás, valamint a vámfelügyelet melletti feldolgozás,"

"e) a vámáru közvámraktárban történõ vámraktározása, ahol a 64. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek kizárólag a beraktározót terhelik,

f) az elõfinanszírozott áru közvámraktárban történõ vámraktározása, a 8. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott vámbiztosíték nyújtása esetén,

g) a normál vámeljárásban történõ összevont árunyilatkozat adásra vonatkozó tevékenységi engedély, ha a kérelmezõ halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik,

h) a kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésére vonatkozó kormányközi megállapodások alapján szerzõdõ fél számára vámraktárban tárolt jövedéki termék vámáru."

27. § A Vámtv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A vámbiztosíték indokoltsága akkor szûnik meg, ha a tevékenységi engedély megszûnt, vagy az áru/vámáru vámterhét megfizették, vagy a további vámigazgatási eljárás(ok) során a kötelezett azt újra, vagy más módon biztosította, vagy az áru/vámáru, illetve a tevékenység mentes a biztosítékadás alól vagy azt biztosítottnak kell tekinteni, továbbá ha a vámterhet e törvény rendelkezései szerint biztosítani nem kell."

28. § (1) A Vámtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A vámkezelés és a külkereskedelmi adatgyûjtés céljára a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvényben (a továbbiakban: vámtarifatörvény) meghatározott vámtarifa (a továbbiakban: Kereskedelmi Vámtarifa) szolgál. A nem kereskedelmi jellegû áruk/vámáruk vámkezelésekor alkalmazandó vámtételeket a (3) bekezdés tartalmazza."

(2) A Vámtv. 12. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(3) A szeszes ital, a dohánytermék, a kávé, továbbá a gépjármû kivételével egységes nyolc százalékos vámtétellel kell a vámot kiszabni a nem kereskedelmi jellegû vámáruk vámkezelése során. A nem kereskedelmi jellegû szeszes ital, a dohánytermék, a kávé, továbbá a gépjármû vámkezelése során a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Amennyiben valamely autonóm vagy szerzõdéses kedvezményes vámtétel alkalmazásának feltételei fennállnak és a vámfizetésre kötelezett annak alkalmazását kéri, a vámot az egyezményben meghatározott vámtétellel kell megállapítani.

(4) A nem kereskedelmi jellegû áruk/vámáruk - útiholmin felüli - mennyiségi keretét, illetõleg az ezt meghaladó mennyiségû áru/vámáru vámkezelésének feltételét az 1. számú melléklet és e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza."

29. § A Vámtv. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. § Az Általános Preferenciális Rendszer (GSP) keretében autonóm módon, egyoldalúan biztosított vámkedvezmények igénybevétele céljából a kivitelre kerülõ áruk, illetve behozatalra kerülõ vámáruk származásának meghatározásakor a vámkedvezményt nyújtó ország vonatkozó jogszabályi rendelkezéseit kell figyelembe venni. A kedvezményes elbánás igénybevételéhez szükséges, a származást igazoló okmányokra vonatkozó elõírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza."

30. § A Vámtv. 19/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A kötelezõ felvilágosítás az (5) bekezdés a)-b) pontjai alapján történt visszavonását követõ hat hónapig még használható abban az esetben, ha a kötelezõ felvilágosítást kérõ a visszavonást megelõzõen szerzõdést kötött a kötelezõ felvilágosításban meghatározott áruk/vámáruk beszerzésére vagy értékesítésére."

31. § A Vámtv. 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"29. § (1) A vámáru vámértékeként bevallott összeget a vámhatóság vizsgálni köteles. Amennyiben a bevallott vámérték a vámhatóság nyilvántartásában szereplõ összehasonlító értéknél 20%-ot - a Kereskedelmi Vámtarifa 1-24. Árucsoportjába tartozó termékeknél 5%-ot - meghaladó mértékben alacsonyabb, vagy az egyszerûsített eljárás során a vámkezelést kérõ jelzi, hogy a bevallott vámérték nem tekinthetõ véglegesnek, a vámhivatal a vámkezelést csak akkor végzi el és a vámárut akkor adja ki, ha a vámfizetésre kötelezett vagy megbízottja a bevallott vámérték és a vámhatóság nyilvántartásában szereplõ összehasonlító érték különbözetének figyelembevételével megállapított vámteher különbözetre vámbiztosítékot nyújt. Ilyen esetben a bevallott vámértéket a vizsgálat befejezéséig - a GATT Vámértékegyezmény 13. Cikke alapján - ideiglenesnek kell tekinteni.

(2) A vámérték vizsgálata során a vámhivatal nem köteles az importált vámáru bevallott vámértékét elfogadni, ha kétség merül fel, hogy a bevallott vámérték nem a ténylegesen fizetett vagy fizetendõ áron alapul. A kétség különösen akkor megalapozott, ha a vámárura vonatkozó - a vámhatóság nyilvántartásában szereplõ - összehasonlító értéktõl való eltérés több mint 50%-os. Ebben az esetben a vámhivatal a vámértéket a 22-27. §-ok alapján állapítja meg. A kétség fennállása esetén a vámfizetésre kötelezettõl a vámhatóság további adatokat kérhet."

32. § A Vámtv. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32. § (1) A nem kereskedelmi jellegû vámáru után fizetendõ vám alapja a vámárunak külföldön kifizetett vagy fizetendõ ára az értékesítési országban hatályban lévõ rendelkezések szerint levonható vagy visszatéríthetõ adó levonása után, amennyiben az adó mértéke a benyújtott számlán szereplõ adatokból megállapítható. Ha a vámfizetésre kötelezett, illetve a vámkezeléssel megbízott személy a vámkezeléshez számlát nem tud benyújtani, értéknyilatkozatot tehet. Amennyiben a vámfizetésre kötelezett vagy megbízottja értéknyilatkozatot sem tud tenni, a fizetendõ vámteher alapját a vámáruhoz legjobban hasonló árunak a vámmal és belföldi adókkal csökkentett, a vámhatóság nyilvántartásában szereplõ átlagos belföldi fogyasztói árának alapulvételével a vámhatóság állapítja meg, szükség esetén szakértõi vélemény alapján. A használt vámáru belföldi árának megállapításánál a használtság mértékét is figyelembe kell venni.

(2) A vámhatóság a számlán feltüntetett vagy az értéknyilatkozatban szereplõ értéket nem köteles elfogadni a vámkiszabás alapjának meghatározásakor, ha az indokolatlanul jelentõs mértékben eltér az adatbázisában szereplõ átlagos belföldi ártól vagy kétség merül fel a számla valódiságát illetõen. Ebben az esetben a fizetendõ vám alapjának meghatározásakor az adatbázisában szereplõ átlagos belföldi fogyasztói árat, vagy ennek hiányában a vámhatóság rendelkezésére álló egyéb értéket kell figyelembe venni."

33. § A Vámtv. 60. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"60. § (1) A vámraktározási eljárás keretében a vámraktárba be lehet tárolni:

a) a vámárut anélkül, hogy az ilyen vámárura behozatali vámteher és/vagy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának;

b) kivitelre kerülõ árut, ha a külföldre szállítás feltételei fennállnak, de a kiszállításra csak késõbbi idõpontban kerül sor.

(2) Vámraktár a vámhatóság által üzemeltetett vagy engedélyezett, és felügyelete alatt álló minden olyan hely, ahol a megállapított feltételek szerint áru/vámáru tárolható.

(3) E törvény végrehajtási rendelete határozza meg azon eseteket, melyekben vámraktáron kívüli raktározás végezhetõ."

34. § A Vámtv. 61. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"61. § (1) A vámraktár lehet köz- vagy magánvámraktár. Közvámraktárnak minõsül a vámhivatal által üzemeltetett - ide nem értve az e törvény 45. §-a szerinti raktárt - vagy a raktárengedélyes által fenntartott és a vámhatóság által engedélyezett raktár. Közvámraktárban bárki rendelkezése alatt lévõ áru/vámáru, magánvámraktárban csak a raktárengedélyes részére érkezõ áru/vámáru raktározható.

(2) A vámraktár típusokat, valamint a felelõsség viselési szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(3) A vámraktár üzemeltetõje az a szervezet, amely a vámraktár üzemeltetésére engedélyt kapott (raktárengedélyes). A raktárengedélyes a vámhatóság egyetértésével a jogait, illetve kötelezettségeit más szervezetre átruházhatja.

(4) Beraktározó az a személy/szervezet, akit/amelyet a vámraktározásról szóló vámokmány megjelöl. A beraktározó a tárolt áruval/vámáruval kapcsolatos jogait, illetve kötelezettségeit más személyre/szervezetre átruházhatja. Kiskereskedelmi értékesítés - az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetek kivételével - a vámraktár helyiségeiben, raktereiben vagy egyéb meghatározott helyein nem engedélyezhetõ."

35. § A Vámtv. 62. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"62. § A vámraktározás vámvizsgálatból, az áru/vámáru azonosításából, a beraktározásból és a vámraktározási eljárást lezáró vámigazgatási eljárás alá vonásból áll (kiraktározás)."

36. § A Vámtv. 63. §-ának (2)-(4) helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) Vámraktár mûködtetése írásbeli kérelemre engedélyezhetõ, amely tartalmazza az engedély megadásához szükséges információkat, különös tekintettel arra, hogy a vámraktározás gazdasági szempontból indokolt. Az engedély tartalmazza a vámraktár mûködtetésének feltételeit.

(3) Vámraktár üzemeltetési engedély csak magyarországi székhellyel rendelkezõ, vámszempontból megbízható szervezet részére adható.

(4) A vámraktár üzemeltetéséhez az e törvényben meghatározott vámbiztosítékot kell nyújtani."

37. § A Vámtv. 64. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"64. § (1) A vámraktár üzemeltetõje felelõs:

a) annak biztosításáért, hogy az áru/vámáru a vámraktárban vámfelügyelet alatt maradjon,

b) a vámraktározási eljárásban vámkezelt áru/vámáru tárolására vonatkozó kötelezettségek és

c) az engedélyben elõírt különleges feltételek betartásáért.

(2) Közvámraktár mûködtetése esetén a vámhatóság engedélyezheti, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítéséért való felelõsség kizárólag a beraktározót terhelje."

38. § A Vámtv. 65. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"65. § (1) A vámhatóság által kijelölt személy (természetes személy vagy szervezet) a vámellenõrzés végrehajtása érdekében - a tevékenységi engedélyezés során jóváhagyott - raktárnyilvántartást köteles vezetni a vámraktározási vámeljárás alatt álló árukról/vámárukról. A vámhatóság által üzemeltetett közvámraktárban nem kell raktárnyilvántartást vezetni.

(2) A vámhatóság a tevékenységi engedélyben eltekinthet a raktárnyilvántartás vezetésétõl abban az esetben, ha a 64. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek kizárólag a beraktározót terhelik és az áruk/vámáruk vámraktározási vámeljárásban történõ vámkezelését normál eljárásban, vagy az 53. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott okmánnyal kérik."

39. § A Vámtv. a következõ 65/A. §-sal egészül ki:

"65/A. § (1) Amennyiben gazdasági igény merül fel és a vámfelügyelet biztosított, a vámhatóság engedélyezheti:

a) a 60. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérõ áruk vámraktárban történõ tárolását,

b) aktív feldolgozás tevékenység végzését a vámraktár területén az aktív feldolgozásra vonatkozó szabályok szerint, illetve

c) vámfelügyelet melletti feldolgozás végzését a vámraktár területén a vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó szabályok szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott áruk/vámáruk nem állnak vámraktározási vámeljárás alatt.

(3) A vámhatóság megkövetelheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott áruk/vámáruk az e törvény 65. §-ában elõírt raktári nyilvántartásba bejegyzésre kerüljenek."

40. § A Vámtv. 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"66. § A vámraktározási eljárás alatt álló árut/vámárut a vámraktárba betároláskor kell raktárnyilvántartásba venni."

41. § A Vámtv. 67. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"67. § A köz-, illetve magánvámraktárban az áru/vámáru korlátlan ideig raktározható, kivéve, ha e törvény végrehajtási rendelete ettõl eltérõen rendelkezik."

42. § A Vámtv. 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"68. § (1) Az árun/vámárun

a) az állagát meg nem változtató, a gondozásához szükséges mûveletek (állapotmegóvás), valamint

b) külalakja, eladhatósága javítását célzó, illetve a forgalmazása vagy viszonteladása elõkészítésére szolgáló szokásos kezelés

végezhetõ.

(2) Az áruk/vámáruk állapotmegóvásáról a beraktározó köteles gondoskodni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezelések végzését a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezi."

43. § A Vámtv. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"69. § Ha a körülmények szükségessé teszik, a vámraktározási eljárás alá vont árukat/vámárukat a vámraktárból ideiglenesen ki lehet tárolni. Az ideiglenes kitároláshoz a vámhatóság elõzetes engedélye szükséges, amelyben az meghatározza a kitárolás részletes feltételeit is. Miközben az áru/vámáru a vámraktáron kívül van, a 68. §-ban meghatározott kezelési mûveletek végezhetõk."

44. § A Vámtv. 70. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"70. § Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vámhatóság engedélyezheti, hogy a vámraktározási eljárásban vámkezelt árut/vámárut átszállítsák egyik vámraktárból egy másikba. "

45. § A Vámtv. 71. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"71. § (1) Ha a raktározott vámárura vámteher fizetési kötelezettség keletkezik és a vámérték meghatározása a 21. § szerint történik, amely magában foglalja a beraktározás és az állapotmegõrzés költségeit, ezeket a vámérték megállapításánál nem kell figyelembe venni, ha azok az ügyleti értéken belül elkülöníthetõk.

(2) Ha a vámárun a vámraktározás eljárás alatt a 68. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szokásos kezelést végeztek, úgy a vámfizetésre kötelezett kérelmére a vámkezelés a vámáru szokásos kezelése elõtt fennálló jellege, vámértéke és mennyisége szerint történhet, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(3) Ha a raktározott vámárut az 53. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint vámkezelik a belföldi forgalom számára, úgy a vámárut - a vámteher megállapítása szempontjából - a vámraktározási eljárásban történõ vámkezelésekor figyelembe vett jellegére, vámértékére és mennyiségére vonatkozó adatok alapján kell vámkezelni.

(4) Ha a vámáruk vámértékét, jellegét, mennyiségét a vámraktározási vámeljárás alá vonáskor a tényleges adatok hiányában ideiglenesen állapították meg, a vámárut a vámteher kiszabásakor a vámraktározási eljárásban történõ vámkezelésekor figyelembe vett jellegére, vámértékére, és mennyiségére vonatkozó tényleges adatok alapján kell vámkezelni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása a vámkezelésre vonatkozó határozat módosítását vagy a vámteher helyesbítését nem zárja ki."

46. § A Vámtv. 74. §-ának (3)-(10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárukat a visszaviteli határidõn belül elszámolásra alkalmas vámeljárás alá kell vonni, és az aktív feldolgozás elszámolását (jóváírását) a visszaviteli határidõ lejártát követõ negyedév elsõ hónapjának tizenötödik napjáig kell kérni. Az elszámolás a vámáru elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonásának igazolásával történik. Elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonás alatt

a) külföldre végleges rendeltetéssel történõ kiszállítást,

b) közvámraktárba kivitel céljából történõ beraktározást, illetve a változatlan állapotú vámáru vámraktárba történõ beraktározását,

c) a belföldi forgalom számára, illetve

d) újbóli aktív feldolgozásban, vagy ideiglenes behozatalban történõ vámkezelést, továbbá

e) vámszabadterületre történõ betárolást

kell érteni.

A vámáru külföldre történõ kiszállítása melletti elszámolásnál, illetve a vámteher visszatérítésénél - amennyiben a kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolását kérik - érvényt kell szerezni a nemzetközi szerzõdésekben vállalt kötelezettségeknek is.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidõn belül az elszámolás nem történik meg, a vámkezelést végzõ vámhivatal intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabásáról, egyidejûleg felszólítja az engedélyest, hogy az elszámolási kötelezettségének harminc napon belül tegyen eleget.

(5) Amennyiben az elszámolás a (4) bekezdésben foglalt határidõ eltelte után sem történik meg, a vámkezelést végzõ vámhivatal intézkedik a még ki nem szabott vámteher, a 142. § (2) bekezdése szerinti kamat, valamint a vámigazgatási bírság kiszabásáról és beszedésérõl és/vagy jogellenes forgalomba hozatal esetén az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazásáról, valamint ezen intézkedéseirõl három munkanapon belül tájékoztatja az engedélyezõ vámhivatalt. Ezt követõen a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.

(6) Amennyiben nemzetközi szerzõdés vagy e törvény eltérõen nem rendelkezik, a vámvisszatérítési eljárásban befizetett vámterhet a vámhatóság köteles visszatéríteni, ha az aktív feldolgozási vámeljárás alá vont vámáruval a vámhatóság elõtt a (3) bekezdés a)-b) és e) pontjai alkalmazásával elszámoltak. A feldolgozás során felhasznált, de a végtermékbe be nem épülõ anyagok után is engedélyezhetõ a vámvisszatérítés. Ebben az esetben az elszámoláshoz be kell nyújtani a technológiai anyagfelhasználási normát. A visszatérítés során a 137. § (2) és (5) bekezdésében foglaltakat is érvényesíteni kell.

(7) Felfüggesztõ eljárásból belföldi forgalom számára történõ vámkezelés esetén a vámterhet - az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó kivételével - az aktív feldolgozás vámeljárás alá vonáskor érvényes rendelkezések szerint kell megállapítani.

(8) A vámhivatal a gazdálkodó kérelmének megfelelõen az aktív feldolgozás vámeljárás alá vont vámáru, illetve az ebbõl részben vagy egészben elõállított végtermék külföldre történõ kiszállítását továbbfeldolgozás céljából, a passzív feldolgozási vámeljárás szabályainak megfelelõen engedélyezi.

(9) Az aktív feldolgozás vámeljárás alá vont, ideiglenesen külföldre kiszállított vámáru a külföldi feldolgozás ideje alatt is - a jóváírásig - aktív feldolgozás vámeljárás alatt áll.

(10) A (8) bekezdésben foglaltak szerint kiszállított vámáru belföldre történõ visszaszállítása változatlanul az aktív feldolgozás vámeljárásban történik. Amennyiben a visszaszállítás az aktív feldolgozás visszaviteli határidején belül nem történik meg, a kiszállítás a (3) bekezdés a) pontja szerinti elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonásnak minõsül, és az engedélyesnek a 74. § (4) bekezdésében foglalt elszámolási kötelezettségnek eleget kell tennie.

(11) Az aktív feldolgozás vámvisszatérítési vámeljárás alá vont, ideiglenesen külföldre kiszállított vámáru visszaszállításakor a vámhatóság intézkedik a külföldön hozzáadott értékre kiszabható vámteher kiszabása, közlése és beszedése iránt. A visszaszállított vámáru külföldön hozzáadott értékének megállapítása úgy történik, hogy a visszahozott végtermék után fizetendõ vámteher összegébõl le kell vonni azt az összeget, amelyet az ideiglenesen kivitt árukra akkor kellene alkalmazni, ha azokat Magyarországra importálnák a végtermék visszahozatalának idõpontjában abból az országból, ahol a továbbfeldolgozást végezték.

(12) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti eljárást alkalmazó engedélyes az aktív feldolgozás vámvisszatérítési vámeljárásra vonatkozó elszámolási kötelezettségének a (6) bekezdés alapján eleget tesz, a vámhatóság köteles az eljárás során összesen megfizetett vámterhet visszatéríteni."

47. § A Vámtv. 75. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"75. § (1) Az ideiglenes behozatali vámeljárás lehetõvé teszi a visszaviteli kötelezettséggel ideiglenesen behozott vámáru e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott jogosult általi használatát, részleges vagy teljes vámmentességgel anélkül, hogy az ilyen vámárura tarifális intézkedések vagy mennyiségi korlátozások vonatkoznának. Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont vámárut - a használatával járó szokásos értékcsökkenést kivéve - változatlan állapotban kell külföldre visszaszállítani.

(2) Az ideiglenes behozatali vámeljárás olyan vámárura is kérhetõ, amely azt megelõzõen a vámáru jelleget meg nem szüntetõ más vámeljárás alatt állt.

(3) Az ideiglenes behozatali vámeljárás - az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott alakiság nélküli vámeljárás alá vonás esetét kivéve - vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából, a vámfizetési kötelezettség és a visszaviteli határidõ megállapításából, a vámteher kiszabásából, a vámáru belföldi forgalomba kerülése esetén fizetendõ vámteher biztosításából és a vámáru elszámolásából áll."

48. § A Vámtv. 76. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"76.§ (1) A vámhatóság annak a szervezetnek, természetes személynek ad ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonásra engedélyt, aki/amely a vámárut használja, vagy akinek/amelynek a felelõsségére azt használják.

(2) A vámhatóság nem adja meg az ideiglenes behozatali engedélyt, ha nem lehetséges a vámáruk azonosítása. A vámhatóság azonban engedélyezheti az ideiglenes behozatali vámeljárás alkalmazását a vámáru azonosíthatóságának biztosítása nélkül, ha a vámáru vagy az engedélyezett felhasználás jellegére tekintettel az azonosítási intézkedések hiánya nem vezethet visszaéléshez.

(3) Az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyesének jogai és kötelezettségei az e törvényben és végrehajtási rendeletében foglalt feltételek teljesülése esetén, a vámhatóság engedélyével átruházhatók.

(4) Az engedélyezés részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg."

49. § A Vámtv. 77. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"77. § (1) A vámhatóság meghatározza azt az idõtartamot, amelyen belül az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut külföldre végleges rendeltetéssel ki kell szállítani, vagy új vámeljárás alá kell vonni. Ezt az idõtartamot úgy kell meghatározni, hogy azon belül az engedélyezett felhasználás megvalósulhasson.

(2) Ha e törvény vagy végrehajtási rendelete, illetõleg nemzetközi szerzõdés más határidõt nem állapít meg, a vámáruk általában huszonnégy hónapig maradhatnak ideiglenes behozatalban. A vámhatóság azonban az ideiglenes behozatal engedélyesének egyetértésével rövidebb idõtartamot is megállapíthat.

(3) Ha a körülmények indokolják, a vámhatóság az ideiglenes behozatal engedélyese kérelmére az (1)-(2) bekezdés szerint meghatározott határidõt az engedélyezett felhasználás elvégzése érdekében indokolt mértékig meghosszabbíthatja."

50. § A Vámtv. 78. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"78. § E törvény végrehajtási rendeletében kerülnek meghatározásra azok az esetek és feltételek, melyek mellett az ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt vámárura teljes vámmentesség alkalmazható."

51. § A Vámtv. a következõ 78/A. §-sal egészül ki:

"78/A. § (1) Az ideiglenes behozatali eljárásban részleges vámmentesség olyan vámárura alkalmazható, amely az e törvény végrehajtási rendeletének teljes vámmentességre vonatkozó rendelkezéseiben nem került feltüntetésre, vagy feltüntetésre került, de a teljes mentességhez szükséges feltételek nem teljesülnek.

(2) Azon vámárukat, melyekre az ideiglenes behozatali eljárásban a részleges vámmentesség nem alkalmazható, illetve a részleges vámmentesség alkalmazásának feltételeit e törvény végrehajtási rendelete határozza meg."

52. § A Vámtv. a következõ 78/B. §-sal egészül ki:

"78/B. § (1) Részleges vámmentességgel ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru után az ideiglenes behozatal minden megkezdett hónapjára - a 138. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - azon vám összegének két százalékát kell megfizetni, melyet a vámáru ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása idõpontjában végzett belföldi forgalom számára történõ vámkezelés esetén fizettek volna. A fizetendõ vám összege - a felszámítható kamatokat figyelmen kívül hagyva - nem haladhatja meg a vámáru ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása idõpontjában végzett belföldi forgalom számára történõ vámkezelés esetén fizetendõ vám összegét.

(2) Az ideiglenes behozatali eljárásból eredõ jogok és kötelezettségek a 76. § (3) bekezdése szerinti átruházásakor a részleges, illetve teljes vámmentesség alkalmazására való jogosultság nem száll át automatikusan.

(3) Ha a jogok és a kötelezettségek átruházása úgy történik, hogy ugyanabban a hónapban két szervezet/természetes személy számára biztosít részleges vámmentességet, az eredeti engedélyes felelõs a teljes hónapra fizetendõ vám összegének megfizetéséért."

53. § A Vámtv. a következõ 78/C. §-sal egészül ki:

"78/C. § (1) Az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárukkal a 77. §-ban meghatározott határidõ lejártát követõ ötödik munkanapig kell elszámolni. Elszámolás alatt a vámáru külföldre történõ kiszállításának, közvámraktárba kivitel céljából történõ beraktározásának vagy belföldi forgalom számára, illetve újbóli ideiglenes behozatalban vagy aktív feldolgozásban történõ vámkezelésének igazolását kell érteni. Amennyiben a vámáru újbóli ideiglenes behozatalban vagy aktív feldolgozásban történõ vámkezelésével kérik az elszámolást, akkor az új eljárásra engedélyt kell kérni a vonatkozó szerzõdés csatolásával.

(2) Ha az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik, a vámteher megállapításakor a vámárunak az ideiglenes behozatal céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján fennálló jellemzõit (jellegét, vámértékét és mennyiségét) kell alapul venni. Amennyiben az ideiglenes behozatal vámeljárás alá vonás teljes vámmentesség alkalmazásával történik, a vámteher megállapításakor a vámárunak a belföldi forgalom számára történõ vámkezelés céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján fennálló jellemzõit (jellegét, vámértékét és mennyiségét) kell alapul venni.

(3) A részleges vámmentességgel ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru belföldi forgalom számára történõ vámkezelése esetén a fizetendõ vám összegét úgy kell megállapítani, hogy a (2) bekezdés alkalmazásával kiszámított összegbõl le kell vonni a 78/B. § alapján megfizetett vám összegét.

(4) Amennyiben a (1) bekezdés szerinti elszámolás nem történik meg, az illetékes vámhivatal hivatalból haladéktalanul intézkedik a még ki nem szabott vámteher és a 142. § (2) bekezdése szerinti kamat, valamint a vámigazgatási bírság kiszabása, közlése és beszedése iránt. A vámhivatal intézkedése után a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.

(5) Az ideiglenes behozatal vámeljárás engedélyezésének, alkalmazásának, valamint az engedély visszavonásának részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza."

54. § A Vámtv. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A vámfelügyelet melletti feldolgozás vámvizsgálatból, az azonosság biztosításából, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher biztosításából, a vámáru feldolgozásra történõ átadásából, a feldolgozási határidõ megállapításából, valamint az elszámolásból áll. Az elszámolás során a feldolgozott termék utáni vámteher kiszabására, közlésére, beszedésére kerül sor, kivéve, ha a változatlan állapotú vámárut vagy a végterméket vámraktárba betárolták. Ha az elszámolás a vámteher megfizetésével történt, az így feldolgozott terméket a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni."

55. § A Vámtv. 88. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Javítási célú feldolgozási mûvelet esetén a vámhivatal kérelemre engedélyezheti, hogy a kivitelre kerülõ áru helyett azonos kereskedelmi minõségû és mûszaki jellemzõvel bíró, azonos vámtarifaszám (a Kereskedelmi Vámtarifa elsõ nyolc számjegye) alá tartozó helyettesítõ terméket hozzanak be. Amennyiben a javítás céljából kivitelre kerülõ áruk kivitelük elõtt már használtak voltak, úgy a helyettesítõ termékeknek is használtaknak kell lenniük. A javítás után visszahozott árura vonatkozó elõírások a helyettesítõ termékre is vonatkoznak."

56. § A Vámtv. 97. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"97. § A tarifális vámkedvezmény (a továbbiakban: vámkedvezmény) a vámtarifa törvényben szabályozott feltételek szerint a Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésû hasábjában feltüntetett vámtételeknél kedvezõbb vámtétel - az e törvény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történõ - alkalmazását jelenti."

57. § A Vámtv. 106. § (2)-(3), (5) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A javítás kivételével passzív feldolgozás címén ideiglenesen kiszállított és a visszahozatali határidõ lejártáig visszahozott végtermék részleges vagy teljes vámmentessége úgy állapítható meg, hogy a visszahozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt végtermék után - belföldi forgalom számára történõ vámkezelésre vonatkozó vámárunyilatkozat elfogadása napján érvényes rendelkezések szerint - a fizetendõ vámteher összegébõl le kell vonni azt az összeget, amelyet az ideiglenesen kivitt árukra akkor kellene fizetni, ha azokat Magyarországra importálták a végtermék beérkezésének idõpontjában abból az országból, ahol a passzív feldolgozást vagy a feldolgozás legutolsó mûveletét elvégezték.

(3) A (2) bekezdés értelmében az ideiglenes exportárukra fizetendõ vámteher összegének megállapításakor a passzív feldolgozás címén végzett vámkezelés vámárunyilatkozatának elfogadása napján fennálló árumennyiséget és árujelleget, továbbá a belföldi forgalom számára történõ vámkezelés idõpontjában fennálló fizetési kötelezettségeket kell figyelembe venni."

"(5) A javítás címén passzív feldolgozásból visszahozott áru részleges vámmentessége esetén a fizetendõ vámteher kiszabása a 129. § (2) bekezdése szerint történik."

"(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott javítási mûvelet ellenérték (javítási költség, javításhoz felhasznált külföldi anyag vagy alkatrész együttes értéke) fejében történik, a részleges vámmentesség a visszahozott áru belföldi forgalom számára történõ vámkezelésének napján fennálló vámteher megállapításával adható oly módon, hogy vámértékként a javítási mûvelet ellenértékének megfelelõ összeget kell figyelembe venni."

58. § A Vámtv. 109. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A (3)-(5) bekezdés szerint vámmentesen vámkezelt áruk három éven belül a fentiek szerint nem kedvezményezett jogállásúak részére csak a 45. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása esetén idegeníthetõk el."

59. § A Vámtv. 117. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) Vámmentesek a hírközlõ szervek részére ellenszolgáltatás nélkül vagy csereképpen érkezõ híradók, híranyagok, televíziós filmek, hanglemezek és magnetofonszalagok, valamint más módon rögzített kép- és hanganyagok."

60. § A Vámtv. a következõ 123/C. §-sal egészül ki:

"123/C. § Vámmentesen vámkezelhetõk a belföldi forgalom számára a 90. § (5) bekezdése szerinti feldolgozási tevékenységet végzõ gazdálkodók számára a feldolgozási tevékenységhez szükséges, leltárba vett és igazoltan a termelési tevékenységbe bevont, külföldrõl behozott termelõeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak, ide nem értve az építési anyagokat, épületgépészeti és épület fenntartási tárgyakat. Az e jogcímen történõ vámmentes vámkezelés további feltétele, hogy - a külföldre történõ szállítás esetét kivéve - a termelõeszköz, felszerelési és berendezési tárgy a vámkezeléstõl számított 3 évig változatlanul a vámkezelést kérõ gazdálkodó bejegyzett tevékenységének elvégzését biztosítsa és a könyveiben legyen nyilvántartva."

61. § (1) A Vámtv. 125. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) E § alkalmazásában a vámáru felett rendelkezésre jogosult a vámáru tulajdonosa, a tulajdonosi jogállásban nem lévõ címzettje, a vámhatóság zálogjogát megelõzõ zálogjog jogosultja."

(2) A Vámtv. 125. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) aki a vámárut azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy azt változatlan állapotban megõrzi vagy a vámhivatalnak bemutatja, de ennek a kötelezettségének - elháríthatatlan külsõ ok (baleset, vis maior vagy - amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik - személy elleni erõszakos bûncselekmény) következtében megsemmisült, pótolhatatlanul elveszett vagy jogtalanul eltulajdonított, illetõleg természetébõl eredõ okból mennyiségébõl vesztett vámáruk esetét kivéve - nem tesz eleget. Az a körülmény, hogy a vámárut ellopták, vagy az ismeretlen körülmények között elveszett, a vámfizetési kötelezettség alól nem mentesít;"

62. § A Vámtv. 129. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A javítás címén passzív feldolgozásból visszahozott áruhoz külföldön hozzáadott külföldi anyag, alkatrész és javítási költség után fizetendõ vámterhet a készáru vámtételével kell kiszabni."

63. § (1) A Vámtv. 131. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(3) A részleges vámmentesség alkalmazásával ideiglenes behozatal vámeljárás alá vont vámáru után, a 78/B. § alapján fizetendõ vám a vámáru kiszállítását követõ napon, illetve akkor esedékes, amikor annak összege eléri a vámáru ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása idõpontjában végzett belföldi forgalom számára történõ vámkezelés esetén fizetendõ vám összegét (az ideiglenes behozatal ötvenedik hónapjának elsõ napján), és az esedékesség napjától számított öt munkanapon belül késedelmi pótlékmentesen fizethetõ meg.

(4) A 74. § (5) bekezdésének alkalmazásakor a forgalmi adókat a 74. § (5) bekezdése szerint hozott határozatban kell kivetni. Az így kiszabott vámteher - amennyiben e törvény eltérõen nem rendelkezik - a kiszabás napján esedékes."

(2) A Vámtv. 131. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

"(5) A 78/C. § alkalmazásakor a forgalmi adókat a 78/C. § (4) bekezdése szerint hozott határozatban kell kivetni. Az így kiszabott vámteher - amennyiben e törvény eltérõen nem rendelkezik - a kiszabás napján esedékes."

64. § (1) A Vámtv. 132. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A vámszervezet központi szerve - kérelemre - engedélyt adhat arra, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámterhet a belföldi forgalom számára, továbbá az aktív feldolgozás vámvisszatérítési eljárásban történõ vámkezelés esetén az esedékességtõl számított tizenöt munkanapon belül fizesse meg (halasztott fizetés). A halasztott vámfizetésre engedélyt a vámhatóság akkor ad ki, ha a kérelmezõ

a) vámszempontból megbízható; és

b) a kérelem benyújtását megelõzõ tizenkét hónapban

1. normál eljárásban átlagosan legalább heti egy, vagy

2. egyszerûsített eljárásban legalább húsz alkalommal kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést; és

c) a kérelmezõ a 8. § (4) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenységi vámbiztosítékot nyújt bankgarancia formájában;

d) vámszempontból megbízható és nem rendelkezik ugyan a b) pont szerinti feltétellel, de

1. a kérelem benyújtását megelõzõ tizenkét havi vagy ennek hiányában a tervezett forgalmának havi átlag vámterhe meghaladja a tízmillió forintot, és

2. az 1. alpontban megállapított vámterhe után a c) pontban meghatározott bankgarancia kétszeresét nyújtja. Az így kiadott engedély egy évre érvényes, ezt követõen az a)-c) pont szerinti feltételek esetén és mellett lehet a kérelmezõ részére új engedélyt kiadni. Az ilyen egy évre szóló engedély azonos kérelmezõ részére csak egyszer adható;

e) valamint rendelkezik a társaság cégjegyzékbe való bejegyzését igazoló, három hónapnál nem régebbi igazolással, amennyiben a kérelmezõt külön jogszabály szerint be kell jegyezni a cégnyilvántartásba."

(2) A Vámtv. 132. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(11) Az az engedélyes, akitõl a vámhatóság a (10) bekezdés b) pontja alapján vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított tizenkét hónapon belül újabb engedélyt e tevékenységre nem kaphat."

65. § A Vámtv. 137. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a befizetésre a vámhatóság hivatalból történõ intézkedése miatt került sor, és a vám esedékessége napjától számított három hónapon belül a vámfizetésre kötelezett igazolja, hogy

1. az ideiglenes behozatali vámeljárásban vámkezelt vámárura vonatkozóan a 78/C. §-ban foglalt elszámolási feltételeknek a visszaviteli határidõ lejártáig eleget tett, illetve

2. a 103. § (2) bekezdésében foglalt elszámolási határidõig az exportárut igazoltan kiszállította;"

66. § A Vámtv. 138. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

"(3) A 78/B. § (1) bekezdése szerint kiszabott vámterhet nem kell megfizetni, ha a 116. §-ban és a 117. § (3) bekezdésében meghatározott személyek/szervezetek az ott felsorolt vámáruk részleges vámmentesség alkalmazásával történõ ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonását kérik, illetve ha nemzetgazdasági okból a Kormány a vámteher megfizetése alól felmentést ad."

67. § A Vámtv. 142. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az ideiglenes behozatali vámeljárás, valamint aktív feldolgozás felfüggesztõ vámeljárás alá vont vámáru után a vámkezelés napjától a belföldi forgalom számára történõ vámkezelés napjáig a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonáskor kiszabott és közölt, illetve az aktív feldolgozás felfüggesztõ vámeljárás alá vont vámáruk belföldi forgalom számára történõ vámkezelésekor - a forgalmi adók kivételével - kiszabott vámteher után, ha azokra az említett vámeljárások során készpénzbiztosítékot nem nyújtottak. Vámfelügyelet melletti feldolgozás, valamint az aktív feldolgozás felfüggesztõ vámeljárásban a vámáru hulladéka, mellékterméke vámkezelésekor kamatot felszámítani nem kell. A vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásban, ha az eljárás alá vont vámárut a feldolgozási határidõ elõtt kérik változatlan állapotban a belföldi forgalom számára vámkezelni, az eljárásba vonás napjától a vámkezelés napjáig a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni, ha a vámeljárás során nem készpénzben nyújtottak vámbiztosítékot."

68. § (1) A Vámtv. 144. §-ának (8) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

"f) a bíróság, illetve más hatóság által elkobzott, karitatív célra felajánlott áruk a vonatkozó törvényben meghatározott ideig."

(2) A Vámtv. 144. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(11) A kötelezõ felvilágosítás kiadása ingyenes, a kérelmezõnek azonban meg kell téríteni a vámhatóság részére a kiadással kapcsolatos költségeket, így különösen a laboratóriumi vizsgálattal, az árura vonatkozó szakértõi véleménnyel és az áruminta visszaküldésével kapcsolatos igazoltan felmerült költségeket, a (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével."

69. § (1) A Vámtv. 145. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (6)-(8) bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre változik:

"(6) Az elintézési határidõ 15 nap

a) a 72. § (1) bekezdése a) pontjának 1. alpontjában meghatározott aktív feldolgozás engedélyezésére, vagy

b) a vámhatóság által kiadott tevékenységi engedélyekre vonatkozó módosítási kérelmek elbírálására. Az elintézési határidõbe az iratkiegészítés ideje nem számít bele."

(2) A Vámtv. 145. §-a új (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) hatvan nap a tranzitterület, vámszabadterület, vámraktár engedélyezése, elfogadott exportõri minõsítés iránti, könyvelés szerinti elkülönítésre és az egyszerûsített vámeljárások engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása,"

70. § A Vámtv. 147. §-ának (1) bekezdése a következõ e) és f) pontokkal egészül ki:

"e) a vámhatóság által kiadott engedély, valamint a 19/A. § (5) bekezdésének c) pontja alapján történõ kötelezõ felvilágosítás visszavonásakor,

f) a 37. § (2) bekezdésében meghatározott visszatartási jog gyakorlásakor."

71. § A Vámtv. 155. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható - valamint a természetes személyre vonatkozó egyedileg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak minõsülõ - adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb, a külkereskedelmi statisztikáért felelõs szervnek, közigazgatási és hatósági eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenõrzési céllal a Gazdasági Minisztériumnak, a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának, a Külügyminisztériumnak és az Egészségügyi Minisztériumnak, a kõolaj és kõolajtermék biztonsági készletezésével összefüggõ feladatok ellátásához a Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ Szövetségnek, a fizetési mérleg összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggõ feladatok ellátásához a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, környezetvédelmi ellenõrzési célra a Környezetvédelmi Minisztériumnak, a szerzõi jogi törvényben a mûvek, elõadások és hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel megállapított díjigény érvényesítésével összefüggõ feladatok ellátásához az erre nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végzõ szervezetnek, a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása céljából a körzetközponti jegyzõnek, piacfelügyeleti/fogyasztóvédelmi feladatok ellátása érdekében a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek;"

72. § A Vámtv. 157. §-a a következõ (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdések számozása (6)-(10) bekezdésre változik:

"(2) A vámhatóság a szervezet adatai közül annak adóigazgatási számát, nevét, rövidített nevét, székhelyét, levelezési címét, pénzforgalmi jelzõszámait tartja nyilván.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott adatok a vámeljárás megkezdésekor a vámhatóság nyilvántartásában nem szerepelnek, akkor azokról az ügyfélnek a vámeljárást lefolytató vámhivatalnál írásban nyilatkoznia kell az adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatása mellett.

(4) Amennyiben a vámfizetésre kötelezett más szervezettel jogelõdi vagy jogutódi viszonyban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt adatokról valamennyi jogelõd, illetve jogutód tekintetében is nyilatkoznia kell.

(5) Az ügyfél a (2) és (4) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat a változást követõ 15 napon belül a számlavezetõ vámszervnél írásban bejelenteni köteles."

73. § A Vámtv. 174. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"j) a vám- és pénzügyõrség nyomozó hatóságai által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között, valamint meghatározott körben anyagi javak, értékek õrzését, kísérését;"

74. § A Vámtv. 175. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ e)-f) ponttal egészül ki:

"d) a vámszervezet hatáskörébe tartozó bûncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetõleg annak elkövetésével vagy abban való részességgel alaposan gyanúsítható személy kilétét megállapítani. E célból jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a vámszervezet szerveihez elõállítani. A feltartóztatás és az elõállítás idõtartama csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az idõtartamot a vámszervezet vezetõje egy alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja;

e) a vámszervezet hivatásos állományú tagja, amennyiben alapos a gyanú, hogy az ellenõrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert, vagy kábítószernek minõsülõ anyagot szállít, jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a vámszerv vezetõje felhatalmazó kérelmet terjeszt elõ az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhetõ el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat idõtartama a 6 órát nem haladhatja meg;

f) a vámellenõrzés végrehajtása során - a vámjogszabály és a vámszervezet feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén - elrendelni az ellenõrzés tárgyát képezõ áru/vámáru vámhivatal hivatalos helyére történõ azonnali beszállítását, amennyiben az ellenõrzés biztonságos lefolytatásához az ellenõrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenõrzés végrehajtása mások személyi- és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru/vámáru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését."

75. § (1) A Vámtv. 1. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módósul.

(2) A Vámtv. az e törvény 5. számú mellékletében foglalt, 3. számú melléklettel egészül ki.

76. § A Vámtv. e törvénnyel történt módosítása a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályaival részben összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösség Vámkódexének létrehozásáról,

b) a Tanács 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex végrehajtásának szabályairól,

c) a Tanács 918/83/EGK rendelete a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról.

II. fejezet
Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény módosítása

77. § Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 271. §-a (2) bekezdése b) pontjának 2. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. c) oszlopában elõírt, a jövedékiadó-tétel különbözeteként meghatározott összeg, ha az e törvény 277. § (10) bekezdése szerinti idõpont a 2002. január 1. és 2002. június 30. közötti idõpontra esik, vagy az 2002. július 1-je."

III. fejezet
A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása

78. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 36. § (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"m) a 34. § szerinti, de e bekezdés a)-k) pontjában nem említett ásványolajra - a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemû motorolaj és a biodízel kivételével - a belsõégésû motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy higítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 106,50 Ft/liter, 2002. január 1-jétõl 111,80 Ft/liter, a belsõégésû motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy higítóanyagaként, illetve a tüzelõolajként történõ kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 85,00 Ft/liter, 2002. január 1-jétõl 89,20 Ft/liter, a közúti jármûvek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyósított gáz esetén 45,60 Ft/kg, 2002. január 1-jétõl 47,90 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 23,30 Ft/nm³, 2002. január 1-jétõl 24,50 Ft/nm³."

79. § (1) A Jöt. 71. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amelynek az áfa-törvényben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell a kereskedelmi jövedéki engedélye számát, a vevõ adóigazgatási azonosító számát és - ha a vevõ kereskedõ - az e törvényben elõírt engedélye számát is, továbbá a 41. § (3) bekezdésében megjelölt fûtõolaj mezõgazdasági õstermelõnek történõ értékesítése esetén az elõbbieken kívül a vevõ õstermelõi igazolványának számát,"

(2) A Jöt. 71. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A jövedéki engedélyes kereskedõ a 68. § (1) bekezdésében megjelölt ásványolaj terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet, a nem jövedéki engedélyes kereskedõ nem vásárolhat, illetve a 41. § (3) bekezdésében megjelölt fûtõolajat a jövedéki engedélyes kereskedõ kizárólag olyan vevõnek értékesíthet - a (13) bekezdés szerinti eset kivételével -, aki az ellenértéket a saját nevére szóló bankszámlájáról egyenlíti ki."

(3) A Jöt. 71. §-a kiegészül a következõ (13) bekezdéssel:

"(13) Amennyiben a 41. § (3) bekezdésében megjelölt fûtõolajat mezõgazdasági õstermelõ részére értékesítik, a mezõgazdasági õstermelõ köteles a jövedéki engedélyes kereskedõnek az õstermelõi igazolványát bemutatni."

IV. fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

80. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"19. Mezõgazdasági kistermelõ: az a mezõgazdasági õstermelõ, akinek az e tevékenységébõl az adóévben megszerzett bevétele a 4 millió forintot - azon mezõgazdasági õstermelõ esetében, aki a családi mezõgazdasági vállalkozásokról szóló törvény alkalmazásában családi mezõgazdasági vállalkozónak vagy vele a törvényben elõírt szerzõdéses kapcsolatban álló családtagjának minõsül, a 6 millió forintot - nem haladja meg."

(2) Az Szja tv. 3. §-ának 23. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"23. Nyugdíj:

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj elõtti munkanélküli segély (elõnyugdíj), továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj;

b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülõi nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások;

c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetõleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetésérõl szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelõ, valamint azzal azonos pótlék;

d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatályba lépése elõtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkezõ kormányrendeletben meghatározott, mezõgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék);

e) a Kiváló és Érdemes Mûvészeket, valamint a Népmûvészet Mestereit és özvegyüket megilletõ, törvényben meghatározott járadék (nyugdíjkiegészítés), valamint a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított saját jogú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes mûvészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint folyósított öregségi nyugdíj;

f) a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója - számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;

g) az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék, továbbá a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék bevezetésérõl szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék;

h) az egyházi nyugdíjalapok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyugdíjalap által az egyház idõs, rokkant egyházi személy tagja, vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás;

i) a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék;

j) a megváltozott munkaképességû dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka;

k) a jövedelem- és vagyonadók területén a kettõs adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelõ, külföldi szervezet által folyósított bevétel."

(3) Az Szja tv. 3. §-ának 31. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"31. Vagyoni értékû jog: a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga."

(4) Az Szja tv. 3. §-a a következõ 71. ponttal egészül ki:

"71. Szakképzéssel összefüggõ juttatás: a szakképzésrõl szóló törvény elõírásai alapján a tanulót megilletõ pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerzõdés nélkül részt vevõ tanulót a szakképzéssel összefüggõ szakmai gyakorlat idõtartamára a szakképzésrõl szóló törvény elõírásai alapján megilletõ díjazás."

(5) Az Szja tv. 3. §-a a következõ 72. ponttal egészül ki:

"72. Adóterhet nem viselõ járandóság:

a) a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás;

b) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján a nevelõszülõt megilletõ nevelési díj;

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj;

d) a szociális gondozói díj évi 48 ezer forintot meg nem haladó része, valamint központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelõ jogcímen juttatott támogatás;

e) a szakképzéssel összefüggõ juttatásnak a hónap elsõ napján érvényes minimálbér 6 százalékát meg nem haladó része;

f) a felsõoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsõoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megilletõ ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó - lakhatási támogatás;

g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsõoktatásról szóló törvényben meghatározott felsõoktatási intézmény, vagy a helyi önkormányzat által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabály alapján adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minõsülõ, az e)-f) alpontban nem említett pénzbeli juttatás;

h) a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány által a sportról szóló törvény alapján folyósított tanulmányi ösztöndíj;

i) a hallgatói munkadíjnak a költségvetési törvényben az állami felsõoktatási intézményekben elsõ alapképzésben részt vevõ nappali tagozatos hallgatók egy fõre megállapított hallgatói normatíva kétszeresét meg nem haladó része;

j) a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végzõ magánszemély e tevékenységébõl származó bevétele;

k) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás;

l) a jövedelem- és vagyonadók területén a kettõs adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmény vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehetõ jövedelem."

(6) Az Szja tv. 3. §-a a következõ 73. ponttal egészül ki:

"73. Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülõ építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetõszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévõ lakóház."

(7) Az Szja tv. 3. §-a a következõ 74. ponttal egészül ki:

"74. Lakótelek: az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhetõ, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel."

81. § Az Szja tv. 5. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Ha a nem pénzben kapott vagyoni értéket a magánszemély a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával meghatározott ellenõrzött külföldi társaságtól (a továbbiakban: ellenõrzött külföldi társaság) szerezte, köteles megállapítani és bizonyítani annak szokásos piaci értékét."

82. § (1) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a nyugdíjat, valamint azt a bevételt, amely e törvény 1. számú melléklete vagy más törvény elõírása alapján adómentes;"

(2) Az Szja tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következõ t) ponttal egészül ki:

"t) a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a termõföld átruházásából származó bevételt, ha a termõföldet a családi mezõgazdasági vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott családi mezõgazdasági vállalkozó a gazdasághoz tartozó földként vásárolja meg; e rendelkezést a családi mezõgazdasági vállalkozó nem veheti figyelembe a gazdasághoz tartozó termõföld átruházása esetében;"

(3) Az Szja tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következõ u) ponttal egészül ki:

"u) a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény alapján a hatálya alá tartozó személyt a mûvelõdés, a kultúra, a tudomány területén ingyenesen megilletõ alapszolgáltatást és külön jogszabályban meghatározott további kedvezményt, az említett személyt külön jogszabály szerint megilletõ utazási kedvezményt és a diákigazolványához kapcsolódó kedvezményt, valamint a törvény alapján a határon túli magyar pedagógust megilletõ kedvezményt, továbbá a törvény hatálya alá tartozó személy részére a törvény rendelkezései szerint a határon túli kihelyezett képzés vagy a szülõföldön nyújtható oktatási támogatás keretében juttatott vagyoni értéket."

(4) Az Szja tv. 7. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés t) pontjában meghatározottakat az eladó akkor alkalmazhatja, ha rendelkezik a vevõ közjegyzõ által készített, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával, amely tartalmazza a vevõ természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a családi mezõgazdasági vállalkozó nyilvántartási számát. A vevõ nyilatkozatát az eladó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megõrizni. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkezõ adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság a vevõ terhére állapítja meg."

83. § Az Szja tv. 8. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

"(2) Nem számít költségnek az a kiadás, amely ellenõrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerzõ tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely a Büntetõ Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bûncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel."

84. § Az Szja tv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A mezõgazdasági õstermelõ e tevékenysége megkezdésének adóévében és az azt követõ három adóévben e tevékenységébõl keletkezett elhatárolt veszteségébõl az (1) bekezdésben megjelölt idõtartam alatt figyelembe nem vett részt az ötödik adóévet követõen (utoljára e tevékenység megszüntetésének adóévében) is elszámolhatja. Ha a mezõgazdasági õstermelõ a családi mezõgazdasági vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott családi mezõgazdasági vállalkozó vagy vele a törvényben elõírt szerzõdéses kapcsolatban álló családtagja, az e tevékenységbõl származó, e tevékenysége megkezdésének adóévét követõ negyedik adóévben és az azt követõ bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteségébõl azt a részt, amely nem haladja meg az adóévben több mint 50 ezer forint beruházási költségen üzembe helyezett tárgyi eszközök, nem anyagi javak egyösszegben költségként elszámolt beruházási költségét - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen - bármely késõbbi adóévben (utoljára e tevékenység megszüntetésének adóévében) is elszámolhatja."

85. § (1) Az Szja tv. 28. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Egyéb jövedelem különösen az adóterhet nem viselõ járandóság, valamint a szakképzéssel összefüggõ juttatásnak, a hallgatói munkadíjnak és a szociális gondozói díjnak az adóterhet nem viselõ járandóság értékhatárát meghaladó része, továbbá a magánnyugdíj-pénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg és - a tagnak a pénztár alapszabályában foglaltak szerint az egyéni számláján jóváírt saját befizetését, munkáltatói hozzájárulását és a fedezeti alapból történõ befektetések hozamát (ideértve az értékelési különbözetet is) kivéve - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt összeg, valamint a kifizetõ (de nem a munkáltató) által fizetett adóköteles biztosítási díj és - e törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a kifizetõ által átvállalt kötelezettség, elengedett tartozás."

(2) Az Szja tv. 28. §-a a következõ (12)-(16) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Egyéb jövedelem az ellenõrzött külföldi társaság által, vagy az ellenõrzött külföldi társaság megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenõrzött külföldi társaság által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségbõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelõ alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetõséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettõs adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

(13) Egyéb jövedelem az ellenõrzött külföldi társaság jogutód nélküli megszûnése, jegyzett tõkéjének tõkekivonás útján történõ leszállítása következtében a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján - az ellenõrzött külföldi társaság vagyonából megszerzett bevételnek az ellenõrzött külföldi társaság által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az ellenõrzött külföldi társaság vagyonából a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszûnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében - megszerzett bevételnek az ellenõrzött külföldi társaság által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségbõl származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés idõpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelõ alkalmazásával kell megállapítani.

(14) Értékpapír kifizetõ részére történõ átruházása esetén egyéb jövedelem az átruházás ellenében megszerzett bevételbõl az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerzõdéskötés idõpontjában ismert szokásos piaci értéket.

(15) Egyéb jövedelem a tõkepiacról szóló törvényben meghatározott bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás révén megszerzett bevételnek a vele összefüggésben felmerült, igazolt kiadásokat meghaladó része.

(16) Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettõs adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan vagy a vagyoni értékû jog átruházásának (59. §) ellenértékébõl az a rész, amely meghaladja az ingatlan, illetve a vagyoni értékû jog megszerzésére fordított összeget (62. § (2)-(3) bek.), egyéb jövedelemnek minõsül."

86. § Az Szja tv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan - adóterhet nem viselõ járandóságnak nem minõsülõ - jövedelem is részét képezi, amelyre vonatkozóan a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelõ adót fizetett, akkor - ha nemzetközi szerzõdésbõl vagy viszonosságból más nem következik - a számított adót csökkenti a jövedelemre külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelemre az adótábla átlagos adókulcsa szerint kiszámított adó. Az adótábla átlagos adókulcsa a számított adó, osztva az összevont adóalappal, e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni."

87. § (1) Az Szja tv. 34. §-át megelõzõ cím helyébe a következõ cím lép:

(2) Az Szja tv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A számított adót csökkenti az adóévi összevont adóalap részét képezõ adóterhet nem viselõ járandóságok együttes összegének az adótábla szerint kiszámított adója."

88. § Az Szja tv. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben említett megtakarítás összegének felvétele esetén, ha annak felhasználása nem lakáscélra történik, akkor a megtakarítás után levont adót - függetlenül attól, hogy az adólevonást a magánszemély mely korábbi adóbevallásában érvényesítette - az azt levonó magánszemélynek húsz százalékkal növelt összegben kell a felvétel adóévére vonatkozó adóbevallásában bevallania, és az adóbevallás benyújtására elõírt határidõig megfizetnie."

89. § Az Szja tv. 38. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"38. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött szerzõdés alapján a (2) bekezdésben meghatározott lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként szereplõ magánszemély által az adóévben a tõke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 40 százaléka. A magánszemély által igénybe vehetõ kedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 240 ezer forintot.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lakáscélú felhasználás:

a) a belföldön fekvõ lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint az új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerzõdés keretében történõ megszerzése; új lakásnak minõsül az a lakás, amelynek elsõ átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor, feltéve, hogy azt a kedvezményt igénybe vevõ magánszemélyt megelõzõen más lakcímként nem jelentette be;

b) a belföldön fekvõ lakás építése, építtetése;

c) a belföldön fekvõ lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történõ bõvítést eredményez, feltéve, hogy az ingatlan legalább 50 százalékos tulajdoni hányada már a bõvítést megelõzõen a magánszemélyt illette meg.

(3) Az összevont adóalap adóját csökkenti az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött szerzõdés alapján a (4) bekezdésben meghatározott lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként szereplõ magánszemély által az adóévben a tõke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 20 százaléka. A magánszemély által igénybe vehetõ kedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 35 ezer forintot. E bekezdés alapján nem vehet igénybe adókedvezményt a magánszemély, ha az adóévben az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt veszi igénybe.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában lakáscélú felhasználás:

a) a belföldön fekvõ, de a (2) bekezdés a) pontja szerint új lakásnak nem minõsülõ lakás tulajdonjogának, valamint az ilyen lakáshoz kapcsolódó lakótelek vagy földhasználati jog adásvétel vagy más visszterhes szerzõdés keretében történõ megszerzése;

b) a belföldön fekvõ lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történõ bõvítést eredményez, de a bõvítést megelõzõen az ingatlan 50 százaléknál kisebb tulajdoni hányada illette meg a magánszemélyt, vagy a bõvítést megelõzõen a magánszemély nem volt az ingatlan tulajdonosa;

c) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy e törvénynek a hitelszerzõdés megkötésének a napján hatályos rendelkezése szerinti - a (2) bekezdésben, valamint az a) és b) pontban nem említett - lakáscélú felhasználás.

(5) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény az adóstársak között megosztható, de megosztás esetén az adóstársak által együttesen igénybe vehetõ kedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg

a) az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény esetében a 240 ezer forintot;

b) a (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény esetében a 35 ezer forintot.

(6) A magánszemély az adóstársa által igénybe nem vett kedvezményt a munkáltatói adómegállapítás során, vagy adóbevallásában, illetõleg önellenõrzéssel, az adóstársnak az általa igénybe nem vett kedvezmény összegérõl tett nyilatkozata alapján, azzal a feltétellel veheti igénybe, hogy feltünteti az adóstárs adóazonosító jelét és a lakótelek, a lakás helyrajzi számát.

(7) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre fizetett törlesztés alapján csak akkor vehetõ igénybe, ha az áthidaló kölcsönnek minõsül."

90. § Az Szja tv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben említett jogcímen levont összeget - függetlenül attól, hogy az adólevonást a magánszemély mely korábbi adóbevallásában érvényesítette - húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására elõírt határidõig megfizetni, ha a magánszemély a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a rendelkezési jogát a szerzõdéskötést követõ 10 éven belül gyakorolja."

91. § (1) Az Szja tv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha a magánszemély a munkáltatótól szerez adóterhet nem viselõ járandóságot, vagy az adóterhet nem viselõ járandóság havi összegérõl nyilatkozik a munkáltató részére, és emellett munkaviszonyból is származik rendszeres jövedelme, akkor a munkáltatónak a rendszeres jövedelem adóelõlege megállapításához a magánszemély havi adóterhet nem viselõ járandóságainak és az adott hónapban megszerzett rendszeres jövedelme együttes összegének tizenkétszerese szerint várható számított adóból le kell vonnia a havi adóterhet nem viselõ járandóságok együttes összege tizenkétszeresének az adótábla szerint kiszámított adóját, és az így kapott összeget el kell osztania tizenkettõvel."

(2) Az Szja tv. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha a magánszemély a munkáltatótól szerez adóterhet nem viselõ járandóságot, vagy az adóterhet nem viselõ járandóság havi összegérõl nyilatkozik a munkáltató részére, és emellett munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelmet szerez, akkor a munkáltatónak a nem rendszeres jövedelem adóelõlege megállapításához a havi adóterhet nem viselõ járandóságok és a megelõzõ egész havi rendszeres jövedelem együttes összegének tizenkétszereséhez hozzá kell adnia a nem rendszeres jövedelmet. Az így kapott összeg szerint várható számított adót csökkenteni kell a havi adóterhet nem viselõ járandóságok és a havi rendszeres jövedelem együttes összegének tizenkétszerese alapján az adótábla szerint megállapított adó összegével."

92. § Az Szja tv. 50. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A tevékenységét év közben kezdõ egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival idõarányosan veheti figyelembe."

93. § Az Szja tv. 62. §-a a következõ (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a magánszemély a 7. § (3) bekezdésében említett (családi mezõgazdasági vállalkozóként tett) nyilatkozata megtétele mellett megszerzett termõföldet a megszerzés alapjául szolgáló szerzõdés földhivatalhoz történõ benyújtásának adóévében, vagy az azt követõ öt adóévben elidegeníti, akkor az e termõföld átruházásából származó jövedelemnek kell tekinteni az elidegenítésrõl szóló szerzõdés alapján a 61. § (1)-(3) bekezdései szerint megállapított összeget, de legalább a termõföld megszerzésének alapjául szolgáló szerzõdésben meghatározott ellenértéket.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a magánszemély a nyilatkozata mellett megszerzett termõföld értékesítésébõl származó jövedelemnek megfelelõ teljes összeget a termõföld elidegenítését követõ 12 hónapon belül más, a gazdasághoz tartozó termõföld tulajdonjogának megszerzésére használja fel. Ha ez az elidegenítés adóévérõl szóló adóbevallásának benyújtását követõen, de még az említett 12 hónapon belül történik meg, akkor a (6) bekezdés alapján meghatározott jövedelemre megfizetett adót a magánszemély önellenõrzéssel igényelheti vissza.

(8) Ha a magánszemély a (7) bekezdés szerint az eredeti termõföld helyett megszerzett termõföld tulajdonjogát az eredeti termõföld megszerzésének alapjául szolgáló szerzõdés földhivatalhoz történõ benyújtásának adóévében, vagy az azt követõ öt adóévben elidegeníti, akkor az eredeti termõföld helyett megszerzett termõföld (ideértve az e termõföld helyett megszerzett más termõföldet is) elidegenítésével összefüggõ adókötelezettségre a (6)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni."

94. § Az Szja tv. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Ha a magánszemély vagy a lakást szerzõ hozzátartozó a szerzõdéskötés éve utolsó napjától számított öt éven belül az ingatlan átruházásából származó jövedelem lakáscélú felhasználása kedvezményével szerzett lakás tulajdonjogát, haszonélvezetét, használatát átruházza, akkor az átruházásból származó bevételt növelnie kell az érvényesített lakásszerzési kedvezmény alapjával."

95. § Az Szja tv. a következõ címmel és a cím utáni 65/A. §-sal egészül ki:

"Értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem

65/A. § (1) A tõkepiacról szóló törvényben meghatározott értékpapír-bizományos vagy értékpapír-kereskedõ által vagy közvetítésével, valamint a magánszemély által a magánszemélynek az említett törvény szerinti értékpapír-kölcsönzés díjaként fizetett (juttatott) összeg egésze a magánszemély jövedelmének minõsül.

(2) Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.

(3) A kifizetõ az adót a kifizetéskor megállapítja, levonja, valamint az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint bevallja és megfizeti."

96. § Az Szja tv. 67. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"67. § (1) Árfolyamnyereségbõl származó jövedelem a magánszemély által az adóévben átruházott értékpapírokra elszámolt árfolyamnyereség együttes összegébõl az a rész, amely meghaladja a magánszemély által az adóévben átruházott, az átruházás idõpontjában a tõzsdére bevezetett részvényekre elszámolt árfolyamveszteség együttes összegét.

(2) Az árfolyamnyereségbõl származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.

(3) Az árfolyamnyereségbõl származó jövedelmet a tõkepiacról szóló törvényben meghatározott értékpapír-bizományosnak vagy értékpapír-kereskedõnek minõsülõ kifizetõ negyedévenként, a negyedév elsõ napjától az utolsó napjáig terjedõ idõszakban (a megállapítási idõszakban) a közremûködésével átruházott értékpapírokra elszámolt árfolyamnyereség és a közremûködésével átruházott, az átruházás idõpontjában tõzsdére bevezetett részvényekre elszámolt árfolyamveszteség figyelembe vételével, a (4) bekezdés szerint állapítja meg.

(4) Ha a megállapítási idõszakban a (3) bekezdés szerinti árfolyamnyereség összege

a) meghaladja a (3) bekezdés szerinti árfolyamveszteség összegét, a különbözet után a kifizetõ az adót a megállapítási idõszakot követõ hó 12. napjáig megállapítja, levonja és megfizeti, valamint az adózás rendjérõl szóló törvény elõírásai szerint bevallja; amennyiben az adó levonása bármely ok miatt nem lehetséges, a kifizetõ az adót az említett idõpontig megfizeti, és az általa megfizetett adó összegét a magánszeméllyel szembeni követelésként veszi nyilvántartásba;

b) nem éri el a (3) bekezdés szerinti árfolyamveszteség összegét, a különbözet (a továbbvihetõ árfolyamveszteség) ugyanazon kifizetõnél az adóéven belül bármely következõ megállapítási idõszakban figyelembe vehetõ az árfolyamnyereségbõl származó jövedelem megállapításánál.

(5) A (3) bekezdésben nem említett kifizetõ az adót a jövedelemszerzés napján megállapítja és levonja, valamint az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározottak szerint bevallja és megfizeti. Amennyiben az adó levonása bármely ok miatt nem lehetséges, a kifizetõ az adót az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározottak szerint bevallja és megfizeti, és az általa megfizetett adó összegét a magánszeméllyel szembeni követelésként veszi nyilvántartásba.

(6) A kifizetõ az adóévet követõ január 31-éig köteles olyan igazolást átadni a magánszemély részére, amelyben feltünteti az általa az adóévben a magánszemély részére juttatott árfolyamnyereségbõl származó jövedelmet és a jövedelem után megállapított adót. A (3) bekezdés szerinti kifizetõ az igazolásban feltünteti továbbá ügyletenként összesítve az e jövedelem megállapításánál figyelembe vett árfolyamnyereséget és árfolyamveszteséget, valamint az adóévben keletkezett továbbvihetõ árfolyamveszteségnek azt a részét, amelyet az árfolyamnyereségbõl származó jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe. A kifizetõ az adóéven belül csak olyan igazolást állíthat ki, amelyen feltünteti, hogy az adóbevallás céljára nem alkalmas.

(7) A magánszemély az adót az adóbevallás benyújtására elõírt határidõig megállapítja, bevallja és megfizeti, bevallásában a kifizetõ által megállapított adó összegét adóelõlegként veszi figyelembe. A magánszemély az adóéven belül a (3) bekezdés szerinti kifizetõ által a jövedelem megállapításánál nem érvényesített, a kifizetõ igazolásában feltüntetett továbbvihetõ árfolyamveszteséget az adóévi árfolyamnyereségbõl származó jövedelem megállapításánál, adóbevallásában érvényesíti.

(8) A továbbvihetõ árfolyamveszteségnek azt a részét, amelyet a (7) bekezdés szerint nem érvényesített, a magánszemély döntése szerinti megosztásban az adóévet követõ adóév árfolyamnyereségbõl származó jövedelmének megállapításánál vagy az adóévet megelõzõ adóév árfolyamnyereségbõl származó jövedelme önellenõrzésével érvényesítheti, feltéve, hogy annak összegét adóévi bevallásában feltünteti.

(9) Az árfolyamnyereségbõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a) árfolyamnyereség: az értékpapír átruházása (ide nem értve az értékpapír kölcsönbe adását) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét; nem minõsül azonban árfolyamnyereségnek az említett különbözetbõl az a rész, amelyet e törvény elõírásai szerint egyéb jövedelem, vagy kamatból származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni;

b) árfolyamveszteség: az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegébõl az a rész, amely meghaladja az értékpapír átruházása (ide nem értve az értékpapír kölcsönbe adását) ellenében megszerzett bevételt;

ca) tõzsdei ügylet révén megszerzett értékpapír esetén az ügylet szerinti, igazolt ellenérték,

cb) tõzsdei ügyletnek nem minõsülõ visszterhes szerzõdés révén megszerzett értékpapír esetében az ellenértékbõl az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész,

cc) társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír alapján a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítõ okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelõen alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tõkéjének új értékpapír kibocsátásával történõ felemelése révén megszerzett értékpapírra is),

cd) olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély társas vállalkozásból kivont jövedelmének megállapításánál e törvény elõírása szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel meghatározásánál e törvény alapján irányadó érték (e rendelkezést kell különösen alkalmazni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszûnése, jegyzett tõkéjének tõkekivonás útján történõ leszállítása révén megszerzett értékpapírra);

ce) csõdeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelezõ által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték,

cf) olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minõsül, a jövedelem összege, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

cg) az MRP szervezet analitikájában a számvitelrõl szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevõ tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevõ által saját erõ címén befizetett összegbõl az értékpapírra arányosan jutó rész,

ch) a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzõnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak az átalakulás befejezésekor lezárt névértéke,

ci) az 1992. december 31-e elõtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott értékpapír esetében az eredeti szerzõnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori névértéke,

cj) a ca)-ci) alpontban nem említett jogcímen vagy módon megszerzett értékpapír esetében nulla;

d) az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség: a tõkepiacról szóló törvényben meghatározott értékpapír-bizományos vagy értékpapír-kereskedõ által az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott szolgáltatás ellenértékeként, valamint az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelõ, igazolt összeg."

97. § Az Szja tv. 67/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Pénz- és tõkepiaci ügyletbõl származó jövedelem különösen a tõkepiacról szóló törvény szerinti befektetési vállalkozás által fizetett, portfolió-kezelésbõl származó jövedelem. E rendelkezés alkalmazásában portfolió-kezelésbõl származó jövedelem a portfolió-kezelési szerzõdés alapján a kifizetõ által a magánszemély részére kifizetett összegbõl (juttatott vagyoni értékbõl) az a rész, amely meghaladja a magánszemély által kezelésbe, illetve a kezelés díjaként vagy a kezeléssel kapcsolatban felmerülõ költségek, ráfordítások fedezetére átadott pénzösszeget. Ha a kifizetõ a szerzõdés alapján teljesít kifizetést (juttat vagyoni értéket) a magánszemély részére, azt kell feltételezni, hogy a kifizetés a jövedelembõl történik. A kifizetõ a szerzõdésben vállalhatja, hogy a szerzõdés teljesítése keretében elért, e törvény alapján eltérõ adómértékekkel adóztatott hozamokat (így különösen kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget) és az azokat terhelõ adót - e törvénynek az adott hozamból származó jövedelemre vonatkozó elõírásai szerint - külön-külön állapítja meg és tartja nyilván. Bármely esetben egyéb jövedelemnek minõsül a kifizetõ által a magánszemély részére juttatott bevételnek az a része, amely meghaladja a szerzõdés teljesítése keretében elért - a kezeléssel összefüggésben a magánszemélynél felmerült költségek és a kezelésben lévõ értékpapírra elszámolt (az árfolyamnyereségbõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított) árfolyamveszteségek együttes összegével csökkentett - hozamok együttes összegét."

98. § Az Szja tv. 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"68. § (1) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jogutód nélküli megszûnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételbõl az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeibõl a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minõsül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelõ megállapodás) szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a késõbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása, valamint a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre is.

(2) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tõkéjének tõkekivonás útján történõ leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételbõl az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tõke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minõsül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelrõl szóló törvény elõírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelõen kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékbõl azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentõ tételként vettek figyelembe, a késõbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor.

(3) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszûnése - ide nem értve a társas vállalkozás jogutód nélküli megszûnését, az értékpapír átruházását - következtében, arra tekintettel megszerzett bevételbõl az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeibõl a magánszemély által - a jogviszony megszûnésével összefüggõ elszámolás keretében - átvállalt kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minõsül. A bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelrõl szóló törvény elõírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelõen kell megállapítani. Az átvállalt kötelezettségek alapján teljesített kiadást a késõbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók különösen a tagsági jogviszony kizárás, rendes felmondás vagy azonnali hatályú felmondás révén történõ megszûnésére, valamint a társas vállalkozás átalakulása esetén a jogutódban részt venni nem kívánó tag vonatkozásában.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségbõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni.

(5) Az MRP szervezet megszûnése esetén a résztvevõ magánszemély által a szervezet vagyonából megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került, a szervezet analitikájában a számvitelrõl szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott értékpapírok (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minõsülõ értékpapírokat) együttes könyv szerinti értékét, a magánszemély jövedelmének minõsül. A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti értékét a szervezet utolsó üzleti évérõl elkészített beszámolót alátámasztó nyilvántartások szerint kell megállapítani. Az MRP szervezet az adózás rendjérõl szóló törvényben az adóbevallás benyújtására elõírt határidõig résztvevõnként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a jövedelem megállapításakor a bevétel csökkentéseként elszámolt értékpapírok együttes könyv szerinti értékérõl.

(6) A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Az adót a kifizetõ a jövedelemszerzés idõpontjában megállapítja, levonja, és az adózás rendjérõl szóló törvény elõírásainak megfelelõen bevallja és megfizeti. A jövedelem tekintetében a társas vállalkozást kell kifizetõnek tekinteni.

(7) A vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés idõpontja:

a) a társas vállalkozás jogutód nélküli megszûnése esetén az utolsó üzleti évérõl készített mérleg, zárómérleg mérlegfordulónapja;

b) a cégbejegyzési kérelem elutasítása, valamint a cégeljárás megszüntetése esetén az elõtársasági mûködés idõszakáról készített beszámoló mérlegfordulónapja;

c) az a)-b) pontban nem említett esetben a kifizetés, a juttatás napja; ha a kifizetés, illetve a juttatás ugyanazon magánszemély részére több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a kifizetõ mindig a jövedelmet fizeti ki elõször a magánszemély számára."

99. § Az Szja tv. 74. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettõs adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan bérbeadásából, haszonbérbeadásából származó jövedelem - a (7) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a magánszemély önálló tevékenységbõl származó jövedelmének minõsül."

100. § Az Szja tv. 1. és 3. számú melléklete e törvény 6-7. számú melléklete szerint módosul.

V. fejezet
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

101. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Termõföld tulajdonjogának, vagyoni értékû jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös a családi mezõgazdasági vállalkozásokról szóló törvény alkalmazásában családi mezõgazdasági vállalkozó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzõnek a fizetési meghagyás jogerõre emelkedéséig kell nyilatkoznia."

102. § (1) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és a bekezdés a következõ p) ponttal egészül ki:

"f) a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület (pl. kollégium, laktanya) átalakításával létesített - 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékû új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása;"

"p) a családi mezõgazdasági vállalkozásokról szóló törvény alkalmazásában családi mezõgazdasági vállalkozó termõföld vásárlása, amennyiben a megvásárolt termõfölddel a tulajdonában álló összes termõföld nagysága nem haladja meg a 300 hektárt vagy a 6000 aranykorona értéket. A mentességre való jogosultságról a vagyonszerzõ félnek kell nyilatkoznia. A nyilatkozatot a földhivatalhoz benyújtásra kerülõ adásvételi szerzõdéshez kell csatolnia, mely nyilatkozatot az adásvételi szerzõdés másolatával a földhivatal a 92. § (1) bekezdés szerint továbbítja az illetékhivatalnak."

(2) Az Itv. 26. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Termõföld tulajdonjogának az (1) bekezdés p) pontja alá nem esõ módon, valamint vagyoni értékû jogának visszterhes vagyonátruházási illeték alá esõ megszerzése esetén az egyébként járó illeték egynegyedét kell megfizetni."

(3) Az Itv. 26. §-a a következõ (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mentesség feltételeit a vagyonszerzõnek az illetékhivatalnál kell - a vállalkozónak a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosultságáról, valamint a felépítést követõ elsõ értékesítésérõl szóló nyilatkozatával - igazolnia legkésõbb a fizetési meghagyás jogerõre emelkedéséig."

103. § Az Itv. 29. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 7000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. § rendelkezései az irányadók."

104. § Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 13. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13. A "Magyar igazolvány" és a "Magyar hozzátartozói igazolvány" kiadásával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás;"

105. § (1) Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének f) és l) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"f) lakástulajdon:

lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minõsül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülõ építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetõszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minõsül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerû használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, mûhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelõzõen már legalább 5 éve más célra hasznosítanak;"

"l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon:

az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelõen kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet, továbbá az elõbbi feltételeknek egyébként megfelelõ olyan földrészlet, amelyen csak szükséglakás, illetõleg olyan lakás céljára használt helyiségcsoport (helyiség) van, ami még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg. A lakás kialakítására szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban tetõtér, padlás elnevezéssel feltüntetett önálló ingatlan, valamint az építési engedély szerint lakóépület céljára létesülõ építmény, amennyiben annak készültségi foka nem éri el a szerkezetkész (elkészült, ráépített tetõszerkezet) állapotot, a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnal egy tekintet alá esik;"

(2) Az Itv. 102. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 26. § (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásában új lakásnak minõsül a lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását követõ elsõ - illetve ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását követõen az építésre jogosult vállalkozótól a 23/A. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott ingatlanforgalmazó vásárolja meg akkor második - megvásárlásáig."

VI. fejezet
Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény módosítása

106. § Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 11/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az adózó a bankszámlanyitást követõ 15 napon belül közli az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának számát. A bankszámla nyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétõl számított 15 napon belül jelenti be az adóhatósághoz elsõként megnyitott belföldi pénzforgalmi bankszámláját. A bankszámla nyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie."

107. § Az Art. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az illetéktörvényben bejelentésre kötelezett személy a jogügyletet tartalmazó okiratnak a földhivatalhoz történõ benyújtásakor - az erre a célra az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bejelenti

a) visszterhes ingatlanátruházás esetén - az ingatlannak közérdekû célra történõ megvásárlása, illetve a kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerzõdés keretében történõ ingatlan átruházásának kivételével - az ingatlant értékesítõ magánszemély,

b) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerzõ magánszemély

adóazonosító jelét, ennek hiányában a 12. § (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatait (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámát). A vállalkozó család tagja az említett nyomtatványon köteles feltüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát és a termõföld vételárát is, ha a termõföld megvásárlásakor olyan nyilatkozatot tett, amelynek alapján az eladó a termõföld értékesítésébõl származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló törvény elõírásai szerint a jövedelem kiszámításánál nem veszi figyelembe. A földhivatal a kérelmet visszautasítja, amennyiben a bejelentés az adóazonosító jelet, illetõleg ennek hiányában a természetes azonosító adatokat (nem magyar állampolgárságú magánszemélynél az útlevélszámot) nem, vagy hiányosan tartalmazza."

108. § Az Art. 15. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezetõ hitelintézet érdekkörében felmerült ok, illetõleg intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni - az adózó adóazonosító számának feltüntetésével - a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál."

109. § Az Art. 16. §-a a következõ (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az állami adóhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a magánszemélynek,

a) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy

b) akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges."

110. § Az Art. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az adó megfizetésének idõpontja az a nap, amikor az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezetõ hitelintézet megterhelte, bankszámlával nem rendelkezõ adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a hitelintézet vagy - ha jogszabály lehetõvé teszi - az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Minden más esetben az adó megfizetésének idõpontja az a nap, amikor az adóhatóság számláján a befizetést jóváírják."

111. § Az Art. 28. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlával rendelkezõ adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkezõ adózónak belföldi postautalvánnyal vagy belföldi bankszámlájáról történõ átutalással kell teljesítenie.

(2) A bankszámla nyitásra kötelezett adózót megilletõ költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi bankszámlájára történõ átutalással teljesítheti. A bankszámla nyitásra nem kötelezett adózót megilletõ költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi bankszámlára történõ átutalással vagy posta útján fizeti ki az adózónak."

112. § Az Art. a következõ 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesíthetõ, a költségvetési támogatás forintban utalható ki.

(2) Ha az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetõeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának megállapításakor az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján, folyamatos termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás esetében [1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés 23. pont] a bizonylat kibocsátásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(3) Olyan külföldi fizetõeszköz esetében, amelynek a (2) bekezdés szerint nincs forintban megadott árfolyama, a forintra történõ átszámításkor az adott devizára a Magyar Nemzeti Bank által az adófizetési kötelezettség keletkezését megelõzõ negyedévre vonatkozó, USA dollárban megadott árfolyamot kell figyelembe venni."

113. § Az Art. 45. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság igazgatási szervei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, továbbá a menekültügyi hatóság (a továbbiakban: igazgatási szervek) részére az adóval összefüggõ adatról, tényrõl, körülményrõl, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás jogszerûségének ellenõrzése érdekében szükséges. Az igazgatási szerv az állami adóhatóság megkeresésére az általa kezelt adatról tájékoztatást ad, ha az ellenõrzéshez, vagy az adóigazgatási eljáráshoz szükséges."

114. § Az Art. a következõ IV/A. fejezettel egészül ki:

"IV/A. Fejezet
Az Európai Közösségek adóügyi együttmûködési szabályainak alkalmazása

Illetékes hatóság

48/A. § Az Európai Közösségek adóügyi együttmûködési szabályainak alkalmazása tekintetében illetékes hatóság - a vám és a jövedéki adó kivételével - az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Központi Kapcsolattartó Irodája (a továbbiakban: KKI).

Adómegállapítási jogsegély

Adóadat átadás

48/B. § (1) A KKI az Európai Közösségek tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére átadja azokat az adóadatokat, amelyek a megkeresõ tagállamban a jövedelem-, nyereség- és vagyonadók, valamint az általános forgalmi adó megállapításához szükségesek. E rendelkezés az importot terhelõ fizetési kötelezettségekkel összefüggésben nem alkalmazható.

(2) A KKI hivatalból adja át a másik tagállam illetékes hatóságának az (1) bekezdésben meghatározott adókkal összefüggõ adóadatokat, amennyiben

a) alapos okkal feltételezhetõ, hogy a másik tagállamban adóveszteség keletkezik,

b) az adózó olyan adókedvezményt vesz igénybe, illetve az adózót olyan adómentesség illeti meg, amely a másik tagállamban adófizetési kötelezettség növekedést eredményez, illetve adókötelezettséget keletkeztet,

c) az adózó más tagállami illetõségû adózóval adókikerülés céljából harmadik tagállamon, vagy tagállamokon keresztül bonyolítja ügyleteit,

d) a KKI úgy ítéli meg, hogy az adómegtakarítás a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok megsértésével az eredmény újraelosztása útján valósul meg,

e) a korábban átadott adóadatokhoz képest olyan új tények, körülmények merültek fel, melyek a tényállást az adómegállapítás eredményessége érdekében kiegészítik.

(3) A KKI az adózót kérelmére tájékoztatja a (2) bekezdés alapján átadott adóadatairól.

(4) A KKI viszonosság alapján más tagállam illetékes hatóságának az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl is átadhat adóadatot, ha az a másik tagállamban az adómegállapításhoz szükséges.

Titokvédelem

48/C. § Az adóügyi együttmûködés eredményeként a KKI tudomására jutott adóadatok adótitoknak minõsülnek azzal, hogy

a) azokat csak az adómegállapításban és az adóellenõrzésben közvetlenül közremûködõ személy, illetõleg az adóadattal érintett ügyben az egyébként eljáró adónyomozó használhatja fel,

b) a tájékoztatás joga megilleti a bírósági eljárásban a törvény alapján közvetlenül résztvevõ személyt.

Az adóadat átadás korlátai

48/D. § (1) A KKI megtagadja a megkeresés teljesítését, ha a kért adóadat a 45. § (2) bekezdése alapján belföldön nem használható fel, illetõleg a megkeresõ tagállam joga a 48/C. §-ban foglaltakat nem tartalmazza.

(2) A KKI a megkeresésben foglaltak teljesítését megtagadhatja, ha

a) a kért adóadat beszerzése a KKI, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ adóhatóság számára aránytalanul nagy terhet jelentene,

b) az adóadat kiadásával jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését veszélyeztetné,

c) alapos okkal feltételezhetõ, hogy a megkeresõ hatóság a hazai joga alapján rendelkezésére álló eszközöket - az elérni kívánt cél veszélyeztetése nélkül - még nem merítette ki,

d) a kért adóadat kiadása kereskedelmi, üzleti, szakmai titok, vagy üzleti eljárás felfedéséhez vezetne, vagy egyéb módon a jogrendbe ütközne.

Behajtási jogsegély

48/E. § Az Európai Közösségek tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére a KKI intézkedik a más tagállamot megilletõ, általános forgalmi adóból származó tartozás, valamint a tartozás végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek végrehajtása iránt. Az e fejezetben meghatározott tartozás a belföldi tartozással azonos megítélés alá esik.

Az adatkérésre irányuló megkeresés

48/F. § A KKI az Európai Közösségek tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére átadja azokat az adóadatokat, amelyek a 48/E. §-ban meghatározott adóval összefüggõ tartozások behajtásához szükségesek.

A kézbesítés iránti megkeresés

48/G. § A KKI megkeresésre kézbesíti az adózónak azt a határozatot, illetve egyéb okiratot, amelyet a megkeresõ hatóság az adótartozás behajtása érdekében kibocsátott. A KKI haladéktalanul értesíti a megkeresõ hatóságot az általa tett intézkedésrõl, különösen a kézbesítés idõpontjáról.

A biztosítási intézkedés megtétele iránti megkeresés

48/H. § A KKI az illetékes külföldi hatóság megkeresésére a biztosítási intézkedést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ adóhatóság útján foganatosítja.

A behajtás iránti megkeresés

48/I. § (1) A KKI az illetékes külföldi hatóság megkeresésére a belföldi jogszabályok alapján intézkedik a külföldi hatóság által csatolt végrehajtható okiratban foglalt követelés végrehajtása iránt.

(2) A KKI haladéktalanul értesíti a megkeresõ hatóságot a behajtást érintõ körülmények változásáról.

(3) A KKI megkeresése alapján az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ belföldi adóhatóság a megkereséshez csatolt végrehajtható okirat alapján a végrehajtást és a biztosítási intézkedés foganatosítását határozattal rendeli el.

A behajtás iránti kérelem elutasítása

48/J. § (1) A KKI a megkeresésben foglalt kérelmet elutasítja, ha a megkeresõ hatóság nem igazolja, hogy

a) a tartozás jogerõs és végrehajtható okirat rendelkezésein alapul és

b) a végrehajtást a hazai joga alapján megkísérelte, de az nem vezetett eredményre, illetõleg csak részleges eredményre vezetett.

(2) A KKI a behajtási, illetve a biztosítási intézkedés iránti kérelmet elutasíthatja, ha annak teljesítése a kötelezett gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené, és ez a Magyar Köztársaságban jelentõs gazdasági és társadalmi nehézséget okozna.

A behajtási eljárás felfüggesztése

48/K. § Ha az adott ügyben a megkeresõ hatóság államának szabályai alapján jogorvoslati eljárás indult, az eljáró magyar adóhatóság az ügyben illetékes szerv által hozott érdemi döntésig a behajtási eljárást felfüggeszti. Amennyiben a jogorvoslati eljárás bírósági felülvizsgálatot jelent és a bíróság jogerõs döntése az adóhatóság határozatát helybenhagyja, a bírósági határozat végrehajthatóságához nincs szükség külön intézkedésre. A határozat jogerõre emelkedésekor, annak rendelkezései alapján a megkeresõ állam illetékes hatóságának errõl szóló értesítését követõen a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ adóhatóság a végrehajtási eljárást folytatja.

Elévülés

48/L. § A külföldrõl érkezõ behajtási megkeresés esetén a végrehajtáshoz való jog elévülése tekintetében a megkeresõ hatóság államának joga az irányadó. Amennyiben a KKI intézkedése alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ adóhatóság intézkedése a végrehajtáshoz való jog elévülését érinti (elévülés nyugvása, meghosszabbodása), ennek megítélésére a 95. § rendelkezései az irányadók.

A tartozás kiegyenlítése

48/M. § A tartozást a kötelezett forintban fizeti meg. A tartozás kiegyenlítésére a megkeresõ hatósággal folytatott egyeztetés után a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezhet. A külföldrõl érkezõ megkeresésben feltüntetett követelésre az adóhatóság késedelmi pótlékot nem számít fel.

Költségek

48/N. § A behajtási jogsegéllyel kapcsolatban felmerült valamennyi költség - a megalapozatlan megkeresés eredményeként induló eljárással összefüggésben felmerülõ költséget kivéve - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ belföldi adóhatóságot terheli, amennyiben a végrehajtás költségét nem tudja a fizetésre kötelezettre hárítani.

Külföldre irányuló megkeresések

48/O. § A KKI másik tagállam kapcsolattartó irodáját együttmûködés céljából az e törvényben szabályozott együttmûködési formáknak megfelelõen megkeresheti."

115. § Az Art. 54. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) A (2) bekezdés elsõ mondatában meghatározott felülellenõrzést kizárólag a másodfokú adóhatóság alkalmazásában álló köztisztviselõkbõl, illetve hivatásos állományú testületi tagokból létrehozott szervezeti egység végezheti."

116. § Az Art. 60/A. §-ának (3) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"Az adóhatóság az adózó által elõadott tények, adatok valóságtartalmát az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelõzõ idõszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha az adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen idõszakban keletkezett."

117. § Az Art. 87. §-ának (5) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van."

118. § Az Art. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha az ingóvégrehajtás eredménytelen, vagy abból a tartozás nem egyenlíthetõ ki, az adóhatóság vezetõje határozatban rendeli el az ingatlanvégrehajtást. A határozat a kézbesítéssel jogerõre emelkedik, ellene végrehajtási kifogásnak van helye. A végrehajtási kifogás jogerõs elbírálásáig nincs helye az ingatlan értékesítésének."

(2) Az Art. 89. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A végrehajtást elrendelõ a határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a végrehajtási jog bejegyzése végett. A földhivatal a megkeresés alapján bejegyzi a végrehajtási jogot, majd a határozat jogerõre emelkedésérõl szóló értesítés alapján soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba."

119. § Az Art. 90. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a törvény a következõ 90/A. §-sal egészül ki:

"90. § Ha az ingatlan-végrehajtás elrendelésének a 89. § (2) bekezdése alapján nincs helye, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg, amelyrõl az adóhatóság határozatot hoz. A határozat a kézbesítéssel jogerõre emelkedik, ellene végrehajtási kifogásnak van helye. Az adóhatóság a határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a jelzálogjog bejegyzése végett. A földhivatal a megkeresés alapján széljegyzi a jelzálogjogot, majd a határozat jogerõre emelkedésérõl szóló értesítés alapján soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

90/A. § (1) Az adóhatóság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 114. §-a szerinti értesítésében a zálogjogosultat arról tájékoztatja, hogy a zálogjogból fakadó igényét bírósági végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követõ 8 munkanapon belül kell bejelentenie az adós lakóhelye (székhelye) szerinti helyi bíróságnál.

(2) A bíróság a kérelemrõl a Vht. 48. §-ának (2) bekezdésében és 114/A. §-ában, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 386. §-ában foglaltak szerint határoz, és határozatát megküldi az adóhatóságnak is. A kérelem elbírálása során az adóssal szemben folyamatban lévõ végrehajtási ügyön az adóhatóság által lefolytatott végrehajtási eljárást kell érteni.

(3) A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyezõ határozat jogerõre emelkedését követõen a bíróság a végzést azzal küldi meg az adóhatóságnak, hogy a végrehajtási iratokat küldje meg a bíróságnak, amely továbbítja azt a végrehajtás foganatosítását végzõ végrehajtónak."

120. § Az Art. 95. §-ának (1) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"Adó-, társadalombiztosítási csalás (Btk. 310. §), illetve csalás (Btk. 318. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bûncselekmény büntethetõsége el nem évül."

121. § Az Art. 96/A. §-a a következõ (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. törvénynek az ügyvédi irodára, az egyéni ügyvédre és az ügyvédi iroda tagjára vonatkozó rendelkezéseit a végrehajtói irodára, az önálló bírósági végrehajtóra, illetve a végrehajtói iroda tagjára is alkalmazni kell.

(14) Az adózó a termékelõállítást szolgáló beruházás megkezdését követõ 30 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz:

a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 21. §-ának (7), (10), vagy (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító beruházás megkezdését;

b) a beruházás értékének tervezett összegét;

c) a beruházás helyét;

d) az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés várható idõpontját.

(15) Ha az adózó a termékelõállítást szolgáló beruházást 2002. január 1. elõtt megkezdte, a (14) bekezdésben meghatározott adatokat 2002. január 31-éig köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni."

122. § Az Art. 100. §-át követõen a következõ 100/A. §-sal egészül ki:

"100/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösség következõ jogszabályaihoz való közelítést célozza:

- a Tanács 79/1071/EGK, 92/12/EGK és 92/108/EGK irányelvei által módosított, az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képezõ eljárásokból, valamint a mezõgazdasági lefölözésekbõl és vámokból származó követelések behajtására vonatkozó kölcsönös segítségnyújtásról szóló 76/308/EGK irányelv;

- a Tanács 79/1070/EGK és 92/12/EGK irányelvei által módosított, a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adózás területén érvényesülõ kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 77/799/EGK irányelv;

- a Tanács 218/92/EGK rendelete a közvetett adózás (ÁFA) területén érvényesülõ igazgatási együttmûködésrõl."

VII. fejezet
A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény módosítása

123. § A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (8) bekezdésének 1-3. és 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. tõzsde, tõzsdei határidõs, opciós és azonnali ügylet: a tõkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

2. nyitott pozíció, elszámolóház, központi értékpapírszámla, értékpapírszámla, ügyfélszámla, dematerializált értékpapír, befektetési szolgáltató, portfólió-kezelés: a tõkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

3. pénzügyi instrumentum: a tõkepiacról szóló törvény szerint meghatározott tõzsdei termék, valamint az értékpapír, a deviza, az opció és ezek származékai;"

"6. tõzsdén kívüli opciós ügylet: valamely árura, pénzügyi instrumentumra tõzsdén kívül kötött, a tõkepiacról szóló törvényben opciós ügyletként meghatározott fogalomnak megfelelõ ügylet;"

124. § Az Szt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minõsülõ egyéb társaságokat is) az éves beszámolót magyar nyelven, a létesítõ okiratban rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni. Az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni."

125. § Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a tõkekivonással megvalósított jegyzett tõke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tõke leszállításával arányos - tõketartalék-kivonás összegét,"

126. § Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) a tõkekivonással megvalósított jegyzett tõke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tõke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét,"

127. § Az Szt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Passzív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 60. § (3) bekezdése szerinti értékelésekor kimutatott, összevontan nyereséget mutató különbözetet, amelyet a következõ üzleti év(ek) - elõbbiekbõl adódó - árfolyamvesztesége esetén, továbbá ha a 85. § (3) bekezdésének f) pontja szerinti árfolyamveszteség összege nagyobb mint a 84. § (7) bekezdésének f) pontja szerinti árfolyamnyereség összege, a különbözet összegében kell megszüntetni."

128. § Az Szt. 53. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha az évenként elszámolásra kerülõ értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának idõtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülõ értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerûsített hatását a kiegészítõ mellékletben be kell mutatni.

(4) Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél."

129. § Az Szt. 54. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentõ befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítõ (4) bekezdés szerinti értékpapírnál az (1), illetve a (4) bekezdés szerinti értékvesztés összegét, a (3), illetve a (6) bekezdés szerinti értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi mûveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi mûveletek ráfordításait csökkentõ tételként elszámolni. Ezt követõen kell a 60. § szerinti árfolyamváltozás hatását megállapítani."

130. § Az Szt. 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben az 53-56. § szerint alkalmazott leírások miatt az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az 53-56. § szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével), - a megbízható és valós összkép érdekében - az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított, a 47-51.§ szerinti bekerülési értékére, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékére az egyéb bevételekkel szemben, illetve a pénzügyi mûveletek ráfordításait csökkentõ tételként vissza kell értékelni (visszaírás)."

131. § (1) Az Szt. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;"

(2) Az Szt. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentõsen meghaladja a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel szemben, a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztésénél a pénzügyi mûveletek ráfordításainak csökkentésével növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét."

(3) Az Szt. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értékénél, akkor az így mutatkozó különbözetet az 53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell rendezni."

(4) Az Szt. 58. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékénél, az adott eszköz (7) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítést meghaladó különbözettel - az 53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni."

132. § Az Szt. 102. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Tartaléknak minõsül

a) az egyszerûsített mérleg eszközoldalára beállított saját termelésû készletek, a fizetendõ általános forgalmi adót nem tartalmazó vevõkkel szembeni követelések, a jogszerûen igényelt, de a mérlegfordulónapig pénzügyileg még nem teljesített támogatások, a 106. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén a pénzkiadásból származó követelések, a pénzbevételbõl származó kötelezettségek bevételként még el nem számolható árfolyamnyeresége együttes összegének, és

b) az egyszerûsített mérleg forrásoldalára beállított, a vásárolt készletek záró állományához, az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzéséhez nem kapcsolódó szállítókkal szembeni kötelezettségek levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, továbbá a 103. § (1) bekezdése szerinti céltartalék, valamint a 103. § (2) bekezdése szerinti rövid lejáratú kötelezettségek közül a jövõbeni kiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást jelentõ kötelezettségek együttes összegének

különbözete (negatív elõjelû is lehet)."

133. § Az Szt. 105. §-a (8) bekezdésének harmadik és negyedik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Ha a 23. § (5) bekezdése szerinti átsorolás kifizetett vásárolt vagy saját termelésû készletbõl történik, az ilyen tárgyi eszköz bekerülési (legfeljebb piaci) értékében a 111. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti költségkorrekciót el kell számolni."

134. § Az Szt. 112. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a szállítóval szembeni kötelezettség teljesítésekor, elõjelétõl függetlenül az anyag- és árubeszerzés költségei között, illetve a beruházás üzembe helyezéséig, a vagyoni értékû jog használatba vételéig egyéb kiadásként, ezt követõen árfolyamnyereség esetén egyéb adóköteles bevételként, árfolyamveszteség esetén egyéb termelési és kezelési költségként,"

135. § Az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek a feladat végzésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az elõbbi képesítéssel."

136. § Az Szt. 163. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a 102. § (6) bekezdésének a) pontjában felsorolt, a tartalékban figyelembe vett tételek összegét - ide nem értve a vevõkkel szembeni követeléseket - el kell számolni rendkívüli bevételként az eredménytartalékkal szemben;"

137. § Az Szt. 167. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az elektronikus dokumentumok, iratok alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit az elektronikus aláírásról szóló törvény határozza meg, azzal, hogy számviteli bizonylatként a minõsített elektronikus aláírással és idõbélyegzõvel ellátott elektronikus dokumentum, irat alkalmazható, ha megfelel e törvény elõírásainak, és ha a hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége a 169. § (1)-(2) bekezdése szerinti idõtartamon belül ellenõrizhetõ."

138. § (1) Az Szt. 169. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gazdálkodó az üzleti évrõl készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, fõkönyvi kivonatot, továbbá a naplófõkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelõ nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megõrizni."

(2) Az Szt. 169. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A bizonylat elektronikus formában is megõrizhetõ, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli elõállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetõségét és az megfelel a 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek."

VIII. fejezet
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló 1997. évi LV. törvény módosítása

139. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló 1997. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 3. §-ának c)-g) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a jelenlegi f)-k) pontok jelölése h)-m) pontra változik:

"c) kialakítja, folyamatosan kiegészíti, módosítja és közreadja a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokat, figyelemmel kíséri azok megtartását, gondoskodik a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal való összhangjukról,

d) megszervezi és irányítja a könyvvizsgálati munka minõségellenõrzését, ennek érdekében olyan minõségellenõrzési rendszert mûködtet, amelynek hatálya kiterjed a könyvvizsgálói társaságok és az egyéni könyvvizsgálók által alkalmazott minõségellenõrzési rendszer értékelésére, az alkalmazott eljárások megítélésére és a könyvvizsgálati munkaanyagok felülvizsgálatára,

e) szakmai továbbképzés, tanácsadás keretében módszertani segítséget nyújt és felvilágosítást ad a könyvvizsgálóknak munkájuk ellátásához, szakmai kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények szervezésével elõsegíti, hogy a tagok munkájukat e törvényben és más jogszabályokban elõírt módon végezzék, a könyvvizsgálattal összefüggõ kérdésekben véleményt nyilvánít és ad közre,

f) közremûködik az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésében,

g) kialakítja a kamarai tagjelöltek szakmai gyakorlatának kamara által ellenõrzött formáját,"

140. § A Kktv. 5. §-ának d) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselõi jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegû jogviszonyban (a továbbiakban: munkaviszony) - a 6. § (1) bekezdésében és a 30. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem áll, illetve aki a 19. §-ban részletezett könyvvizsgálói társaságon kívül más gazdasági társaságban személyes közremûködésre tagként, vezetõ tisztségviselõként nem kötelezett, illetõleg munkaviszonyát, személyes közremûködésre vonatkozó jogviszonyát a kamarai tagsági viszony keletkezésével megszünteti,

e) kamarai taggal, a törvény hatálybalépése elõtt hatályban volt rendelkezések szerint bejegyzett könyvvizsgálóval kötött munkaszerzõdés alapján, illetõleg a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál könyvvizsgáló mellett munkaviszonyban, a 30. § (1) bekezdése szerinti tagsági viszonyban végzett, az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzését követõen megkezdett, és a tagfelvételi kérelem elõterjesztését megelõzõ öt éven belül teljesített, a kamara által ellenõrzött hároméves szakmai gyakorlatot [a 26. § (2) bekezdésében meghatározott könyvvizsgálói tevékenységben való közremûködést] igazolt,"

141. § (1) A Kktv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A kamara tagja köteles a könyvvizsgálói és az általa ellátható egyéb tevékenységet lelkiismeretesen, esküjének megfelelõen, a jogszabályok és a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján, körültekintõen végezni, köteles a könyvvizsgálat során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, legjobb tudása szerint eljárni."

(2) A Kktv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A kamarai tag köteles a tevékenysége során tudomására jutott, a megbízással összefüggõ információkat és adatokat megõrizni. Ezeket az adatokat sem saját, sem ügyfelei vagyoni döntéseinél, sem más ügyfelei részére készített jelentéseiben nem használhatja fel. A kamarai tag felelõs azoknak a személyeknek a titoktartásáért, akik általa bármilyen módon az e körbe tartozó adatok birtokába jutottak. Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a kamara által mûködtetett minõségellenõrzési rendszer keretei között, valamint a kamara Etikai Bizottsága által lefolytatott etikai eljárás során kért, a minõségellenõrzéshez, az etikai eljárás lefolytatásához szükséges és arányos adatszolgáltatás teljesítése, a könyvvizsgálói munkaanyagoknak a minõségellenõrzéssel megbízott, illetõleg az etikai eljárásban részt vevõ kamarai tagok rendelkezésére bocsátása. E tekintetben a minõségellenõrzéssel megbízott, illetve az etikai eljárásban részt vevõ személyeket a kamarai taggal azonos titoktartási kötelezettség terheli."

142. § A Kktv. 13. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) ha a tag közalkalmazotti, köztisztviselõi jogviszonyt, szolgálati viszonyt vagy nem könyvvizsgálói tevékenységet végzõ vállalkozásnál, gazdálkodó szervezetnél munkaviszonyt, munkaviszony jellegû jogviszonyt létesített, a 6. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével, továbbá ha a 19. §-ban részletezett könyvvizsgálói társaságon kívül más gazdasági társaságban személyes közremûködésre kötelezett tagsági viszonyt, vagy személyes közremûködésre kötelezett vezetõ tisztségviselõi jogviszonyt létesít."

IX. fejezet
A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

143. § (1) A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

"c) az a szervezet, amely támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be. Ha a beszerzés nem osztható meg a támogatásból és a saját forrásból megvalósítandó beszerzés tekintetében, e törvényt önkéntesen alkalmazó szervezetnek a közbeszerzési eljárást az egész beszerzésre kell megindítania."

(2) A Kbt. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az e törvényt a (4) bekezdés alapján önkéntesen alkalmazó szervezetre vagy személyre a törvény minden rendelkezése vonatkozik. Kivétel ez alól a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet, amelyre a 32. § (2) bekezdésében az anyagi fedezet rendelkezésre állására vonatkozó szabály nem vonatkozik; valamint az 55. § (4) bekezdését, a 62. § (3) bekezdését és a 73. § (1) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy az ott írt oknak, illetve körülménynek minõsül a támogatásra irányuló igény el nem fogadása. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet továbbá a felhívásban (az egyéb információk körében) köteles e bekezdésben foglaltakra felhívni az ajánlattevõk (részvételre jelentkezõk) figyelmét."

144. § A Kbt. 10. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) támogatás: egy vagy több - az 1. § a) pontjában meghatározott - szervezet, illetõleg nemzetközi szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi elõny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott beszerzésre kell fordítani, feltéve, hogy annak (azoknak) az összege eléri vagy meghaladja a beszerzés értékének ötven százalékát és a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt, és a támogatók között legalább egy - az 1. § a) pontjában meghatározott - szervezet van;"

145. § A Kbt. 31. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az ajánlatkérõ legkésõbb a közbeszerzési eljárás elõkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belsõ felelõsségi rendjét, a nevében eljáró, illetõleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelõsségi körét."

146. § (1) A Kbt. 34. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés az alábbi d) ponttal egészül ki:

"a) az összességében legelõnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;"

"d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok (c) pont) közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos."

(2) A Kbt. 34. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérõnek az alábbi követelményeknek megfelelõen kell meghatároznia:

a) a részszempontok körében nem értékelhetõ az ajánlattevõ szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága;

b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;

c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhetõ mennyiségi, illetve minõségi tényezõkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetõleg a szerzõdés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;

d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;

e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentõségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni."

147. § A Kbt. 43. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az ajánlatkérõ egy ízben, az összes ajánlattevõ számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíz napos határidõt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelõ aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.

(5) A (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetõségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérõnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérõ nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe esõ hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidõrõl egyidejûleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevõt."

148. § A Kbt. 44. §-a a következõ (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (4) bekezdés az alábbi (6) bekezdésre változik, az (5)-(6) bekezdés számozása pedig (7)-(8) bekezdésre változik:

"(4) Az ajánlatkérõ az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevõre és az alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérõ alkalmassági igazolási módot is elõírhat. Ha azonos igazolási módot ír elõ, a szerzõdés teljesítésére való alkalmassá minõsítéshez az ajánlattevõnek és az alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az elõírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérõ ettõl eltérõen rendelkezik.

(5) Ha több ajánlattevõ közösen tesz ajánlatot, valamennyi ajánlattevõnek egyenként kell megfelelnie az ajánlatkérõ által elõírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérõ ettõl eltérõen rendelkezik.

(6) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetõleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggõ mely körülmények megléte, illetõleg hiánya vagy azok milyen mértékû fogyatékossága miatt minõsíti az ajánlatkérõ az ajánlattevõt, illetõleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerzõdés teljesítésére."

149. § A Kbt. 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"45. § (1) Az ajánlattevõ az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevõ nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidõnek a nyilvánosságra hozatalát azonban nem tilthatja meg.

(2) Az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az ajánlattal összefüggõ gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történõ megszerzése vagy felhasználása az ajánlattevõ jogszerû pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban maradása érdekében az ajánlattevõ a szükséges intézkedéseket megtette."

150. § A Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az ajánlatkérõ az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelõnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelõnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékû (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján elõnyben kell részesíteni."

151. § A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés az alábbi g) ponttal egészül ki:

"d) egyik ajánlattevõ sem vagy az összességében legelõnyösebb ajánlattevõ nem tett - az ajánlatkérõnek a 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelõ ajánlatot;"

"g) a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérõ valamely döntését, és az ajánlatkérõ új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától."

152. § A Kbt. 61. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(9) Az ajánlatkérõ a költségvetési év végén az éves közbeszerzésekrõl a 7. számú mellékletben meghatározott minta szerint éves összegezést készít, melyet a tárgyévet követõ év március 1-éig köteles megküldeni a Tanácsnak."

153. § A Kbt. 62. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (4)-(6) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre változik:

"(4) A szerzõdés - a 45. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 61. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekû adatnak minõsül."

154. § A Kbt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Bizottság kérelemre indult eljárásáért - az eljárás megindításakor - kilencvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

155. § (1) A Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének f) és h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegõ, illetõleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerzõdést kötõ szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerzõdéskötésért felelõs személlyel, illetõleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelõs személlyel és szervezettel szemben;"

"h) a jogsértõt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet elõterjesztõt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére."

(2) A Kbt. 88. §-a a következõ (5)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az (5)-(7) bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre változik:

"(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítõ együttmûködõ magatartására, az e törvénybe ütközõ magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellõzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese. Méltánylást érdemlõ körülmények alapján a Bizottság a bírság összegét a kiszabandó minimális összeg alatt is megállapíthatja.

(6) Az (1) bekezdés e) pontjában szereplõ intézkedést az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, az e törvénybe ütközõ magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."

X. fejezet
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

156. § (1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/H. §-ának felvezetõ szövege az alábbiak szerint módosul:

"Ktv. 49/H. § A köztisztviselõ részére további, visszatérítendõ, illetve vissza nem térítendõ szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen:"

(2) A Ktv. 49/H. §-a az alábbi új i) ponttal egészül ki:

"i) élet, nyugdíj- és kiegészítõ biztosítási támogatás."

(3) A Ktv. 49/H. §-ának utolsó mondata az alábbiak szerint módosul:

"Az e) pontban megjelölt juttatás mértéke kivételével a juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetõje állapítja meg."

XI. fejezet
az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló
1997. évi CXXIV. törvény módosításáról

157. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. § (2) és (3) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megilletõ összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattétel éve személyi jövedelemadójának 0,8 százalékát, legalább ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésbõl ki kell egészíteni. A kiegészítésbõl az egyházak a legutóbbi népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból számított arányok szerint részesülnek. A felosztás arányainak meghatározásakor a vallási hovatartozás kérdésére választ adókat kell figyelembe venni. Amennyiben egy vallást több egyház követ, az egyes egyházak a kiegészítésbõl a javukra az (1) bekezdés alapján rendelkezõ magánszemélyek arányában részesülnek.

(3) Amennyiben bármely évben a személyi jövedelemadóból származó bevétel összes adóbevételen belüli aránya nem éri el a 2001. évi arányt, akkor a (2) bekezdés szerinti kiegészítés mértékét úgy kell növelni, hogy az egyházakat legalább a valorizált 2001. évi összeg megillesse.

(4) Az egyházaknak e szakasz alapján nyújtott támogatás helyzetét az egyházak bevonásával négyévenként, elsõ alkalommal a 2006-os költségvetés elfogadása elõtt felül kell vizsgálni."

158. § E törvény - az e törvényben meghatározott kivételekkel - 2002. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott kivételekkel - ettõl az idõponttól kell alkalmazni.

159. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Hptm. 149-150. §-a.

160. § (1) E törvénynek az Exim tv-t módosító rendelkezései az e törvény kihirdetését követõ 8. napon lépnek hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Exim tv. 3. § (7) bekezdése, a 6. § (2) bekezdés b) pontja valamint a 7. § (1) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Exim tv. 7. §-ának (3) bekezdésében az "a)-c) és e) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-c) pontjában" szövegrész lép.

(4) E törvénynek az Exim tv-t módosító rendelkezései a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Bizottság tagállamoknak szóló, az EGK szerzõdés 93. (1) cikkének értelmében kiadott, a szerzõdés 92, és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitelbiztosítás területén való alkalmazásról szóló 97/C 281/03 Közleményével összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz.

161. § (1) A biztosító a Bit. e törvénnyel módosított 86. és 87. §-ában foglaltaknak 2003. január 1-jéig köteles megfelelni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Bit. 92. § (2), (3), (4) bekezdése, 121. § (3) bekezdése, a 134. § (1) bekezdés i) pontja, a 138. § (1) bekezdésének j) pontja hatályát veszti.

162. § A Kontv. e törvénnyel módosított 1. § (1) bekezdésének m) és n) pontja az e törvény kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

163. § (1) E törvény Vámtv-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépést követõen végzett vámigazgatási eljárásoknál, valamint a hatálybalépést követõen kiadásra kerülõ új engedélyek esetében kell alkalmazni.

(2) A Vámtv. e törvénnyel módosított 1. §-ának 7., 23., 36. és 46-47. pontja, valamint az e törvénnyel módosított 132. §-ának (11) bekezdése, továbbá az e törvénnyel módosított 1-2. számú melléklete és az e törvénnyel megállapított 3. számú melléklete az e törvény kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Vámtv.-ben és más jogszabályban szereplõ "nem kereskedelmi forgalom" fogalom alatt a Vámtv. e törvénnyel módosított 1. §-ának 7. pontjában szereplõ "nem kereskedelmi jellegû áru/vámáru forgalma" meghatározást kell érteni.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Vámtv. 55. §-ának (6) bekezdése d) pontjában a "vagy devizagazdálkodás megsértése" és a "vagy devizaszabálysértés" szövegrészek, 118. §-ának (4) bekezdése, 118. §-ának (5) bekezdésében az "és a devizahatósági jogkör gyakorlásával vagy a devizagazdálkodási teendõkkel" szövegrész, 155. §-ának (3) bekezdése a) pontjában a "devizahatósági feladatai ellátásához a Magyar Nemzeti Banknak" szövegrész, 157. §-ának (5) bekezdésében "a devizahatóság és" szövegrész, 174. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az "és deviza" szövegrész, 193. §-ának (2) bekezdésében az "árut/" és az "és fizetõeszközöket" szövegrész hatályát veszti.

164. § (1) A Jöt. e törvénnyel módosított 36. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglaltak e törvény kihirdetését követõ 8. napon lépnek hatályba.

(2) A Jöt. e törvénnyel módosított 71. §-ának rendelkezései e törvény kihirdetését követõ 30. napon lépnek hatályba.

165. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 26. §-a hatályát veszti.

166. § (1) E törvénynek a Szja tv-t módosító rendelkezéseit - az (5)-(9) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a 2002. január 1-jétõl megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Szja tv. 3. §-ának 24. pontja, az Szja tv. 3. §-ának 62. pontjában a "- de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott összegének kétszerese -" szövegrész, az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontjában ",a lakás bérleti" szövegrész, az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a "nyugdíj, más" szövegrész, az Szja tv. 20. §-ának (3) bekezdésében az ", és azok a mezõgazdasági õstermelõi bevétel megállapításánál nem vehetõk figyelembe" szövegrész, az Szja. tv. 22. §-ának (6) bekezdésében a ", legfeljebb azonban 1 200 000 forintot" szövegrész, az Szja tv. 47. §-ának (10) bekezdésében az "- ide nem értve a nyugdíjat -" szövegrész, az Szja tv. 48. §-a (1) bekezdésének második mondata, az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.1. alpontjában az "árvaellátás" és ", árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj és a baleseti állandó özvegyi nyugdíj" szövegrész, az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.3. alpontjában az "a nyugdíj elõtti munkanélküli segély," szövegrész, valamint az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6 alpontjában a ", továbbá a kifizetõ által mûködtetett sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás, kivéve ez utóbbinál az utazást, elszállásolást és az étkezést" szövegrész, továbbá az Szja tv. 3. számú melléklete I. fejezetének 17. pontjában és 11. számú melléklete I. fejezetének 19. pontjában ", a lakás bérleti" szövegrész.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Szja tv.

a) 3. §-ának 21. pontjában a "- kivéve a nyugdíjat és az azzal azonosan adózó jövedelmeket -" szövegrész helyébe a "(kivéve az adóterhet nem viselõ járandóságot)" szövegrész,

b) 11. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az "árfolyamnyereségbõl és az ingatlan bérbeadásából" szövegrész helyébe az "árfolyamnyereségbõl, értékpapír-kölcsönzésbõl és az ingatlan bérbeadásából" szövegrész,

c) 11. §-ának (5) bekezdésében a "nyugdíja és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme" szövegrész helyébe az "adóterhet nem viselõ járandósága" szövegrész,

d) 25.§-a (2) bekezdésének b) pontjában a "lakása" szövegrész helyébe "lakóhelye" szövegrész,

e) 46. §-ának (4) bekezdésben "a nyugdíjból és az azzal azonosan adózó jövedelmekbõl" szövegrész helyébe "az adóterhet nem viselõ járandóságból" szövegrész,

f) 46. §-ának (6) bekezdésében a "nyugdíj vagy azzal azonosan adózó jövedelem" szövegrész helyébe az "adóterhet nem viselõ járandóság" szövegrész, valamint "a nyugdíj és/vagy az azzal azonosan adózó jövedelem" szövegrész helyébe "az adóterhet nem viselõ járandóság" szövegrész,

g) 64. §-ának (2) bekezdésében a "mezõgazdasági mûvelésû külterületi termõföld" szövegrész helyébe a "belföldön - a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének napjától az Európai Unió tagállamában - fekvõ mezõgazdasági mûvelésû külterületi termõföld" szövegrész,

h) 76. §-ának (4) bekezdésében a "sorsolásos játékból" szövegrész helyébe a "sorsolásos játékból, valamint a gyorsjátékból," szövegrész,

i) 1. számú mellékletének 1.3. alpontjában "a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, otthonteremtési támogatás, fiatal felnõtt részére utógondozói ellátás keretében biztosított ellátmány, nevelési díj, nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány" szövegrész helyébe "a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli ellátások, a nevelõszülõt a nevelési díj mellett megilletõ külön ellátmány és az utógondozói ellátás" szövegrész,

j) 1. számú mellékletének 6.6 alpontjában "a biztosító szolgáltatása" szövegrész helyébe "a 6.8 alpontban meghatározott biztosító szolgáltatása" szövegrész,

lép.

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése.

(5) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 37. §-a (2) bekezdésének és 42. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit a magánszemély a 2001. január 1-jétõl keletkezett visszafizetési kötelezettségre is alkalmazhatja.

(6) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 38. §-ának rendelkezéseit a 2001. január 1-jétõl megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(7) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 67. §-a (8) bekezdésének alkalmazásában elõször a 2002. évrõl szóló bevallásban ilyen címen feltüntetett összeg minõsül továbbvihetõ árfolyamveszteségnek, amelynek összegével a 2001. évre vonatkozóan megállapított árfolyamnyereségbõl származó jövedelem nem csökkenthetõ.

(8) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 1. számú mellékletének 8.31. alpontjában foglaltakat - kivéve az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó elõírást - bármely korábbi adóévben megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre alkalmazni kell.

(9) A Szja tv. e törvénnyel megállapított 1. számú mellékletének 8.32. alpontja a villamos energiáról szóló törvény hatályba lépésével egyidejûleg lép hatályba.

167. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. §-ának (4) bekezdése "az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaságra" szövegrész után "a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra" szövegrésszel egészül ki.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Htv. 24. §-a a következõ szövegrésszel egészül ki:

"Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlõtársak, akkor valamennyi bérlõtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendõ az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlõtársak egyenlõ arányban adóalanyok."

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Htv. 52. §-ának 35. pontja a "Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság" szövegrész után a "Diákhitel Központ Részvénytársaság" szövegrésszel egészül ki.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Htv. melléklete e törvény 8. számú mellékletének megfelelõen módosul azzal, hogy a módosított rendelkezés a 2001-ben kezdõdõ adóév adóalapjának megosztása során is alkalmazható.

168. § (1) E törvénynek az Itv-t módosító rendelkezései 2002. január 1. napján lépnek hatályba. Vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket e törvény hatálybalépését követõen jelentettek be illetékkiszabásra a földhivatalhoz vagy amelyek e törvény hatálybalépését követõen más módon jutottak az illetékhivatal tudomására. Az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket e törvény hatálybalépését követõen kezdeményezett elsõ fokú, illetve jogorvoslati államigazgatási és bírósági eljárások eljárási illetékére kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Itv. 5. §-a (1) bekezdésnek b) pontja "a Magyar Államkincstár Részvénytársaság" szövegrésszel egészül ki, az Itv 23/A. § (7) bekezdése a "lízingbeadás tényét" szövegrészt követõen "a futamidõ végén tulajdonjog átszállást eredményezõ" szövegrésszel egészül ki, az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 23. pontja a "kivéve a méltányossági eljárást", szövegrész után "a fizetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés) irányuló eljárást" szövegrésszel egészül ki, továbbá az Itv. 102. §-ának (3) bekezdése az "f) és l)-m)" szövegrész után a "továbbá s)" szövegrésszel egészül ki, valamint az Itv. melléklete IX. címének I. pontja megnevezésébõl "A bevándorlással, valamint" szövegrész továbbá ezen cím I/1. alpontja hatályát veszti.

169. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 2.§-a (3) bekezdésében "a közúti közlekedés rendõrhatósági igazgatásáról" szövegrész helyébe "a közúti közlekedési feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról" szövegrész, valamint a Gjt. 9. §-a (3) bekezdésében a "rendõrhatóság" szövegrész helyébe a "közlekedési igazgatási hatóság" szövegrész lép, a Gjt. 18. §-ának 8. pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: "kizárólag külföldön nyilvántartott gépjármûvekbõl álló gépjármûszerelvény esetén az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, kivéve, ha nemzetközi egyezmény e kérdésben másként nem rendelkezik," továbbá a Gjt. 19. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

170. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX. törvény 138. §-a (3) bekezdésének i) pontja hatályát veszti.

171. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Art. 16. §-ának (4) bekezdésébõl a "- ha az önkormányzat másként nem rendelkezik -" szövegrész, a 19. § (4) bekezdésének utolsó mondata, 19/A. §-ának (4) bekezdésébõl az "egészségbiztosítási és" szövegrész, 35. § (1) bekezdésének utolsó mondatából "a házastárs részére a 19. § (4) bekezdése alapján kiadott igazolás, vagy önadózó házastárs esetében az igénybe nem vehetõ családi kedvezményrõl adott nyilatkozat alapján" szövegrész, 36. §-ának (7) bekezdése, 96. §-ának (3) bekezdésébõl a "nyomtatványának formáját," szövegrész, valamint a 9. számú melléklet 5. pontja hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Art. 35. §-ának (4) bekezdésében "a magánszemély a bevételét vagy a jövedelemadóját" szövegrész "az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját" szövegrészre, a 2. számú melléklet I./Határidõk/3./B/e) pontjában a "forintról devizára, illetve devizáról forintra" szövegrész "forintról devizára, devizáról más devizanemre, illetve devizáról forintra" szövegrészre, a 3. számú melléklet A/2. pontjának a) alpontjában az "a kifizetett osztalékról, és az árfolyamnyereségrõl" szövegrész, "az osztalékból származó jövedelemrõl, az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelemrõl és az árfolyamnyereségbõl származó jövedelemrõl" szövegrészre, az 5. számú melléklet 6. pontjában a "december" szövegrész "utolsó" szövegrészre, a 7. számú melléklet 1/a) pontjában a "9000 millió forintot" szövegrész "11 000 millió forintot" szövegrészre, 1/b)-c) pontjaiban a "450 millió forintot" szövegrész "1200 millió forintot" szövegrészre, 3. pontjában a "350 millió forintot" szövegrész "700 millió forintot" szövegrészre változik.

(3) E törvénynek az Art-t módosító rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépésekor jogerõsen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követõen az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a 2001. december 31. napjáig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(4) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követõen az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelõleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2001. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(5) Azok az adózók, amelyek az Art. 2001. december 31-én hatályos 9. számú mellékletének 5. pontja alapján kerültek az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe, csak abban az esetben maradnak a Kiemelt Adózók Igazgatóságának adózói, ha az Art. 2002. január 1-jétõl hatályos 7. számú mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelnek.

(6) Az Art. e törvény 9. számú melléklete szerinti 10. számú melléklettel egészül ki, melynek rendelkezéseit elsõ alkalommal az elsõ minõsített hitelesítés-szolgáltatónak az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti nyilvántartásba vétele közzétételétõl számított 180. napot követõ hónap adókötelezettségei tekintetében kell alkalmazni.

(7) Az Art. e törvénnyel megállapított 28/A. §-ának (2)-(3) bekezdését azokban az esetekben kell elõször alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog 2001. december 31. napját követõen keletkezik.

(8) Az Art. e törvénnyel megállapított 90/A. §-a e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

172. § Az Art. e törvénnyel megállapított IV/A. fejezete e törvény kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének napjától kell alkalmazni.

173. § Az Art. e törvénnyel megállapított IV/A. fejezetében szabályozott behajtási jogsegély részletes szabályait, így különösen a megkeresésekkel, illetve azok teljesítésével összefüggõ eljárást, az eljárás során alkalmazott nyomtatványok tartalmát és formáját, valamint a megkeresési küszöbértéket a Kormány rendeletben határozza meg. E rendelkezés e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

174. § (1) E törvény kihirdetésével egyidejûleg az Eat. 3. § (7) bekezdésében foglalt "Jogszabály nem teheti" szövegrész helyébe a "Jogszabály - az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító törvény kivételével - nem teheti" szövegrész, az Eat. 9. § (7) bekezdésében foglalt "öt évig" szövegrész helyébe a "tíz évig" szövegrész lép.

(2) Az Eat. 2. számú mellékletének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) a tanúsítvány érvényességi idejének kezdetét és végét, valamint azt az idõtartamot, ameddig a hitelesítés-szolgáltató a 9. § (7) bekezdés szerinti feladatot a tanúsítvány vonatkozásában ellátja,"

175. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 153. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja a földhivatalt az adós adóazonosító jelérõl, adóazonosító jel hiányában az adós nevérõl, születési helyérõl, idejérõl, anyja leánykori nevérõl és lakóhelyérõl (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámáról), továbbá arról, hogy az árverés jogerõre emelkedett, és az árverési vételárat kifizették."

(2) Az (1) bekezdés e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

176. § Az állami adóhatóság az adóazonosító szám alapú nyilvántartások kialakításához a Pénzügyminisztérium által meghatározott rendben egyszeri adatszolgáltatást teljesít az önkormányzati adóhatóságok részére az általa nyilvántartott adózók elnevezésérõl, székhelyérõl, telephelyérõl, adóazonosító számáról és statisztikai számjelérõl. E rendelkezés e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

177. § (1) E törvénynek az Szt-t módosító rendelkezései 2002. január 1-jével lépnek hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit elõször a 2002. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell, a 2001. évben indult üzleti évrõl készített beszámolóra lehet alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szt. 85. § (2) bekezdés e) pontjának utolsó sorában a "veszteségének" szövegrész "nyereségének" szövegrészre, a 153. § (5) bekezdésében és a 154. § (8) bekezdésében a "120" nap "150" napra, a 163. § (1) bekezdés b) pontjában a "a költségvetéssel még el nem számolt, az egyszerûsített mérlegben levonásba helyezett, elõzetesen felszámított" szövegrész "levonható" szövegrészre változik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szt. 35. §-a (3) bekezdésében az ", amelynek összegéig a tulajdonosokat (a tagokat) felelõsség terheli" szövegrész, 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 38. §-a (3) bekezdése f) pontjában az "az üzleti év mérlegfordulónapjáig" szövegrész, 81. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 103. §-a (2) bekezdése a) pontjában az "(ide nem értve a beruházási szállítókat)" szövegrész, 109. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata, 113. §-a (3) bekezdésének elsõ mondatában a "(növekedését plusz elõjellel, csökkenését negatív elõjellel)" szövegrész, 143. §-a (4) bekezdésében "a kísérleti fejlesztés aktivált értékét," szövegrész, valamint 169. §-a (2) bekezdésének második mondata hatályát veszti.

178. § E törvény a Kktv. 5. §-ának e) pontját módosító azon rendelkezését, mely szerint a kamarai tagjelölt a számára kötelezõen elõírt hároméves szakmai gyakorlatot kizárólag munkaszerzõdés keretében teljesítheti, azon tagjelöltek esetében kell alkalmazni, akik szakmai gyakorlatukat jelen törvény hatálybalépését követõen kezdik meg. Azok a tagjelöltek, akik szakmai gyakorlatukat nem munkaviszony, vagy a Kktv. 30. § (1) bekezdése szerinti tagsági viszony keretében folytatják, és e törvény hatálybalépésének idõpontjáig abból legfeljebb két évet teljesítettek, szakmai gyakorlatukat akkor folytathatják, ha e törvény hatálybalépésétõl számított 60 napon belül szakmai gyakorlatuk alapjául szolgáló munkaviszonyt, illetve a Kktv. 30. § (1) bekezdése szerinti tagsági viszonyt létesítenek.

179. § (1) E törvénynek a Kbt-re vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követõen megkezdett beszerzésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Kbt. 37. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a "d) pontja" szövegrész "d), e) és g) pontja" szövegrészre, 44. §-ának (6) bekezdésében az "(1), (2) és (4) bekezdés" szövegrész "(1), (2) és (6) bekezdés" szövegrészre, 63. §-ának (3) bekezdésében a "44. § (1)-(5) bekezdése" szövegrész "44. § (1)-(7) bekezdése" szövegrészre, 63. §-ának (8) bekezdésében a "61. § (6) bekezdését" szövegrész "61. § (7) bekezdését" szövegrészre, valamint 6. számú mellékletének 9. pontjában "Az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységeire vetítve:" szöveg "Az ellenszolgáltatás összege:" szövegre, 13. b) pontjában pedig a "71/B. § (3) bekezdése" szövegrész "71/B. § (2) bekezdése" szövegrészre módosul.

180. § E törvénynek az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló törvény módosításával összefüggõ rendelkezései 2003. január 1-jén lépnek hatályba. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló törvény e törvénnyel módosított 4. §-ának (2) bekezdése szerinti kiegészítést elõször 2003-ban kell folyósítani.

A) Nem-életbiztosítási ág