MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4978.
számú
törvényjavaslat

a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

Elõadó: dr. Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter

Budapest, 2001. augusztus


2001. évi ... törvény
a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

  1. §
  2. A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (2) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki:

    [Szerzõi jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a mûvészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minõsül különösen:]

    "p) a gyûjteményes mûnek minõsülõ adatbázis."

  3. §
  4. Az Szjt. 1. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

    "(8) Az elõadómûvészek, a hangfelvétel-elõállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelõállítók, valamint az adatbázis-elõállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek."

  5. §
  6. Az Szjt. 7. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

    "7. § (1) Szerzõi jogi védelemben részesül a gyûjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegû (gyûjteményes mû). A védelem a gyûjteményes mûvet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzõi jogi védelemben.

    (2) A gyûjteményes mû egészére a szerzõi jog a szerkesztõt illeti, ez azonban nem érinti a gyûjteménybe felvett egyes mûvek szerzõinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.

    (3) A gyûjteményes mû szerzõi jogi védelme nem terjed ki a gyûjteményes mû tartalmi elemeire."

  7. §
  8. Az Szjt. VII. fejezete a következõ 60/A. §-sal egészül ki:

    " 60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló mûvek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyûjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni.

    (2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell az adatbázis mûködtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.

    (3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhetõ tartalmú adatbázis elõállításához vagy mûködtetéséhez felhasznált szoftverre."

  9. §
  10. Az Szjt. 61. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1) és (2) bekezdés számozása (2) és (3) bekezdésre változik:

    "(1) Szerzõi jogi védelemben részesül a gyûjteményes mûnek (7. §) minõsülõ adatbázis."

  11. §
  12. Az Szjt. 62. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

    "(4) Semmis a felhasználási szerzõdésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaktól.

    (5) Nem kötelezõ az adatbázis felhasználására vonatkozó szerzõdés írásba foglalása az adatbázis mûpéldányának a kereskedelmi forgalomban történõ megszerzése esetén."

  13. §

Az Szjt. 84. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"84. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következõ idõtartamokban részesülnek védelemben:

  1. a hangfelvételek és az azokban rögzített elõadások a hangfelvétel elsõ forgalomba hozatalát követõ év elsõ napjától számított ötven évig, illetve a hangfelvétel elkészítését követõ év elsõ napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
  2. a nem rögzített elõadások az elõadás megtartását követõ év elsõ napjától számított ötven évig;
  3. a sugárzott mûsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját mûsorok az elsõ sugárzást vagy átvitelt követõ év elsõ napjától számított ötven évig;
  4. a filmek az elsõ forgalomba hozatalt követõ év elsõ napjától számított ötven évig, illetve a film elkészítését követõ év elsõ napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a filmet.

(2) Ha a hangfelvételt az elkészítését követõ év elsõ napjától számított ötven éven belül nem hozták forgalomba, viszont ezalatt azt a nyilvánossághoz közvetítették, az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott idõtartamot az elsõ ízben a nyilvánossághoz történõ közvetítést követõ évet alapul véve kell számítani.

(3) Ha a film nyilvánossághoz közvetítése megelõzi a forgalomba hozatalt, az (1) bekezdés d) pontjában szabályozott idõtartamot az elsõ forgalomba hozatalt követõ év helyett az elsõ ízben a nyilvánossághoz történõ közvetítést követõ évet alapul véve kell számítani."

  1. §

(1) Az Szjt. harmadik részének címe helyébe a következõ cím lép:

"A SZERZÕI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK"

(2) Az Szjt. harmadik része az Szjt. 84. §-át követõen a következõ XI/A. fejezettel (84/A. - 84/E. §-sal) egészül ki:

"XI/A. Fejezet

AZ ADATBÁZISOK ELÕÁLLÍTÓINAK VÉDELME

84/A. § (1) Ha a törvény eltérõen nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) elõállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentõs részét

a) másolat készítése útján [ 18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);

b) a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy - a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon - a nyilvánossághoz való közvetítéssel (a továbbiakban: újrahasznosítás).

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett terjesztésen a terjesztés következõ eseteit kell érteni: adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történõ átruházásával való forgalomba hozatal, az országba forgalomba hozatali céllal történõ behozatal és bérbeadás. A 23. § (5) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell az adatbázis elõállítójának jogaira is.

(3) Az adatbázis elõállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis elõállítójának jogos érdekeit.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott felhasználásokért - ha a törvény eltérõen nem rendelkezik - díjazás jár.

(5) Az adatbázis elõállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenõrzése vagy megjelenítése jelentõs ráfordítást igényelt.

(6) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis elõállítójaként azt a természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságot illetik meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis elõállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.

(7) Az adatbázis elõállítóját az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik meg, hogy az adatbázis szerzõi jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E jogok az adatbázis elõállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzõi jogi - vagy bármilyen más jogi - védelemben.

(8) Az adatbázis elõállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes mûvek szerzõinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.

(9) Nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg az adatbázis elõállítóját, ha

a) magyar állampolgár vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság esetén belföldön vették nyilvántartásba és a létesítõ okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fõ helye belföldön van.

(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságot, amelynek csak a létesítõ okiratban megjelölt székhelye van belföldön, ha mûködése ténylegesen és folyamatosan a Magyar Köztársaság gazdaságához kapcsolódik.

84/B. § (1) Nem szükséges az adatbázis elõállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerûen felhasználó személy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét - akár ismételten és rendszeresen is - kimásolja, illetve újrahasznosítsa.

(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.

(3) A nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerûen felhasználó személy sem végezhet olyan cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítják az elõállító jogos érdekeit.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett egyes mûvek szerzõinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire vonatkozó szomszédos jogokat.

(5) Semmis a felhasználási szerzõdésnek az a kikötése, amely eltér az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól.

84/C. § (1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentõs részét is, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel mûködtetett adatbázisra.

(2) A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára - a célnak megfelelõ módon és mértékig - az adatbázis tartalmának jelentõs része is kimásolható, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

(3) Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az adatbázis tartalmának jelentõs része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak megfelelõ módon és mértékig.

(4) A szabad felhasználásnak az (1)-(3) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t megfelelõen alkalmazni kell.

84/D. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következõ idõtartamban részesülnek védelemben: az adatbázis elsõ nyilvánosságra hozatalát követõ év elsõ napjától számított tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követõ év elsõ napjától számított tizenöt évig, ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.

(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdõdik, ha az adatbázis tartalmát jelentõsen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentõs ráfordítással elõállítottnak számít. Az adatbázis tartalmának jelentõs megváltoztatása eredhet az egymást követõ bõvítések, elhagyások és módosítások halmozódásából is.

84/E. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell.

(2) Ha e törvény szerint az adatbázis elõállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének elsõ mondatában foglalt - a díjazás arányos mértékére vonatkozó - rendelkezést az adatbázis elõállítója esetében is alkalmazni kell.

(3) Ahol más jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon - a jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerzõdést kihirdetõ jogszabály kivételével - az adatbázis elõállítójának jogát vagy jogait is érteni kell."

9. §

Az Szjt. 85. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"85. § (1) Közös jogkezelésnek minõsül a szerzõi mûvekhez, az elõadómûvészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt mûsorokhoz, valamint a filmelõállítói és az adatbázis-elõállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzõi és szomszédos, illetve adatbázis-elõállítói jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elõ vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.

(2) Ahol e törvény vagy más jogszabály a szomszédos jogok közös kezelését említi, azon az adatbázis-elõállítói jogok közös kezelését is érteni kell."

  1. §

Az Szjt. 99. §-át megelõzõ cím és az Szjt. 99. §-a helyébe a következõ cím és rendelkezés lép:

"A szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértésének következményei

99. § A 94-97. §-ok rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal kapcsolatos mûszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is."

11. §

Az Szjt. XVI. fejezete az Szjt. 106. §-át követõen a következõ 106/A. §-sal egészül ki:

"106/A. § E törvénynek a gyûjteményes mûnek minõsülõ adatbázisok szerkesztõinek és az adatbázisok elõállítóinak szerzõi, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok érvényesülését."

12. §

Az Szjt. 19. §-ának (1) bekezdésében, VII. fejezetének címében, valamint 62. §-ának (1) és (2) bekezdésében az "adattár" szó helyébe az "adatbázis" szó lép; 19. §-ának (1) bekezdésében az "adattárban" szó helyébe az "adatbázisban" szó lép; 35. §-ának (1) bekezdésében, 39. §-ában, valamint - az e törvény 5. §-ával megállapított számozás szerint - 61. §-ának (2) és (3) bekezdésében az "adatárra" szó helyébe az "adatbázisra" szó lép; 62. §-ának (1) bekezdésében pedig az "adattárat" szó helyébe az "adatbázist" szó lép.

13. §

  1. E törvény 2002. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követõen megkötött felhasználási szerzõdésekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az adatbázis-elõállítók védelmére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet e törvény hatálybalépése elõtt, de 1982. december 31-ét követõen készítettek el, feltéve, hogy a hatálybalépés napján az adatbázis megfelel az Szjt. - e törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított - XI/A. fejezetében szabályozott védelem feltételeinek.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott adatbázis elõállítójának jogai e törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen részesülnek védelemben, de csak 1998. január 1-jétõl számított tizenöt évig.

(4) A (2) bekezdésben szabályozott adatbázisnak a törvény hatálybalépése elõtt megkezdett felhasználása - kimásolása, illetve újrahasznosítása - a hatálybalépést követõ egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévõ mértékben. A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak - a felhasználást folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly elõkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az elõkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévõ mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

(6) Az adatbázis elõállítójával e törvény hatálybalépését megelõzõen kötött - a (2) bekezdésben szabályozott adatbázis felhasználására vonatkozó - szerzõdés alapján végzett cselekményekre a szerzõdés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni e törvény hatálybalépését követõen is.

(7) Az Szjt. 84. §-ának e törvény 7. §-ával megállapított (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan hangfelvételekre, amelyeknek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már lejárt. E rendelkezés nem érinti az Szjt. 108. §-ának alkalmazását.

14. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az adatbázisok jogi védelmérõl szóló 96/9/EK irányelvével összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz.

INDOKOLÁS
a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítására irányuló
törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. Az információs társadalom kiépülése jövendõnk záloga, Magyarország versenyképességének kulcsfontosságú tényezõje. Napjainkban az információnak piaca van, és a piacnak információra van szüksége. Az információs társadalom kialakulása lendítõ erõvé válhat a kultúrában, a tudományban, az oktatásban, a közigazgatás korszerûsítésében, valamint elõsegítheti a polgárok jobb tájékozódását és a civil szervezõdéseket is.

A rendszerezett ismereteket, illetve más elemeket tartalmazó adatbázisok (pl. enciklopédiák, telefonkönyvek, szakmai adatbázisok, irodalmi, tudományos vagy mûvészeti tárgyú összeállítások, szótárak, lexikonok, akár papírhordozón, akár elektronikus vagy más formában) az információs társadalom létrejöttének és mûködésének létfontosságú eszközei. Elõállításuk többnyire számottevõ - emberi, mûszaki és pénzügyi - ráfordításokat igényel, miközben másolásuk az elõállítási költségek elenyészõ töredékébõl megoldható. E ráfordítások magas szintû és hatékony jogi védelem híján elmaradnának, hiszen megtérülésük nem volna biztosítható. Az információs társadalom korában viszont a nemzetgazdaság számára nélkülözhetetlen a korszerû információhordozók és adatfeldolgozó rendszerek kifejlesztésére irányuló befektetések ösztönzése.

2. Az Európai Unióban az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve rendelkezik az adatbázisok jogi védelmérõl. Az irányelv nemcsak az adatbázisok szerzõi jogi védelmét szabályozza, hanem külön jogi védelmet (az irányelvben használt kifejezéssel: ún. sui generis védelmet) biztosít az adatbázisok elõállítói számára. Az irányelv több elõírása (pl. az adatbázis definíciója) mindkét védelmi formára egyformán vonatkozik. Az irányelvet 1996-ban fogadták el, és a tagállamoknak a jogszabályaik kiigazítására megszabott határidõ 1998. január 1-jén járt le. Ezért erre az irányelvre nem terjedt ki az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 65. cikkében Magyarország számára elõírt az a kötelezettség, hogy 1997. január 1-jéig a szellemi tulajdonjogoknak a Közösségben érvényesülõhöz hasonló szintû védelmet biztosítson. A 65. cikk ugyanis csak az Európai Megállapodás aláírásakor hatályos közösségi jogszabályokra vonatkozott, nem terjedt, nem terjedhetett ki a késõbb elfogadott közösségi normákra. Ez utóbbiakat illetõen hazánkat az Európai Megállapodás 67-69. cikkében szabályozott általános - konkrét határidõhöz nem kötött - jogközelítési kötelezettség terhelte és terheli, amelynek Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon vállaltakat is tükrözõ jogharmonizációs program szerint tesz eleget.

A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) egyik fõ célja - az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében - mindazonáltal az volt, hogy szerzõi jogunkat az Európai Közösség irányelveivel a lehetõ legteljesebb mértékig összeegyeztesse. Az Szjt. ennek megfelelõen nagymértékben összehangolta az adatbázisok szerzõi jogi védelmének szabályait a 96/9/EK irányelvvel. Egyes részletkérdésekben a harmonizáció az adatbázisok szerzõi jogi védelmét illetõen is elmaradt. Az adatbázisok sui generis, azaz nem szerzõi jogi védelmének bevezetését pedig a kormányzati jogharmonizációs program 2001-re idõzítette. Az irányelv erre vonatkozó részéhez azért volt indokolt csak megfelelõ idõ elteltével igazodnunk, mivel a nemzetközi jogfejlõdés eredményeit, az irányelv végrehajtására kiadott tagállami jogszabályokat és a hazai viszonyokat így lehetett pontosan feltérképezni, és alaposan mérlegelni [ ld. az Szjt. általános indokolásának III. 9. e) pontját és részletes indokolásának a 61-62. §-hoz tartozó részét] .

E döntést igazolta az idõ. Világossá vált, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetében a közeli jövõben nem jön létre az adatbázisok jogi védelmére olyan nemzetközi szerzõdés, amelynek figyelembevétele érdekében célszerû volna tovább halasztanunk a hazai kodifikációt. Az Európai Unió tagállamai mára - igaz, közülük többen is késedelemmel - eleget tettek az irányelv elõírásainak. E törvényjavaslat épít is az irányelv végrehajtásával kapcsolatos tagállami tapasztalatokra, nemzeti jogszabályi megoldásokra. Az adatbázis-forgalmazók és az információs társadalom más kulcsszereplõi pedig a hazai piacon is egyértelmûen igénylik az adatbázis-elõállítók jogainak védelmét.

Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásra irányuló tárgyalásokon a 96/9/EK irányelvvel való teljes összhang 2001 végéig történõ megteremtését Magyarország az ún. vállalati jogi (5. sorszámú) tárgyalási fejezetre vonatkozó kiegészítõ tárgyalási álláspontjában is vállalta. A harmonizáció mellett szóló további érv az is, hogy az irányelv 11. cikkének (3) bekezdése és preambulumának 56. pontja szerint az Európai Unión kívüli országokban (így pl. Magyarországon) elõállított adatbázisok számára az Unióban sui generis védelmet nyújtó nemzetközi szerzõdést a Közösség csupán olyan államokkal köt, amelyek az irányelvben megkövetelthez hasonló védelemben részesítik az adatbázis-elõállítók jogait.

E törvényjavaslat mindezekre figyelemmel bevezeti az adatbázis-elõállítók külön jogi védelmét, valamint az adatbázisok szerzõi jogi védelmét illetõen is összeegyezteti az Szjt.-t az irányelvvel.

3. A törvényjavaslat az Szjt. módosításával vezeti be az adatbázis-elõállítók védelmét.

E kodifikációs megoldás mellett (és az adatbázisok jogi védelmérõl szóló külön törvény megalkotása ellen) szólnak a következõ fõbb érvek:

a) Az adatbázis-elõállítók jogai természetüket tekintve a szomszédos jogokkal azonosíthatók vagy legalábbis rokoníthatók (ld. a részletes indokolásnak a 8. §-hoz tartozó részét). Eddig is az Szjt. szabályozta a szerzõi joggal szomszédos, illetve a szerzõi joghoz kapcsolódó valamennyi jogot; e jogalkotási hagyománnyal nem indokolt szakítani.

b) Tisztázni kell az adatbázis-elõállítók jogainak viszonyát az adatbázis szerzõi jogi védelméhez. Hasonlóképpen rendezni kell az adatbázisba illesztett szerzõi mûveken és szomszédos jogi teljesítményeken fennálló jogok és az adatbázisra vonatkozó szerzõi, illetve elõállítói jogok egymáshoz való viszonyát. E viszonyok könnyebben, áttekinthetõbben és egyértelmûbben szabályozhatók ugyanabban a törvényben - az Szjt.-ben - mintha két külön jogszabály rendelkezéseit kellene összeegyeztetni. Ez nem csupán jogalkotási szempont: a jogalkalmazást is megkönnyíti, ha a lényegében ugyanazon a dologi hordozón megjelenõ különféle szellemi teljesítményeken, ráfordításokon fennálló különbözõ - de természetükben hasonló - jogok viszonyát nem két vagy több törvény egybevetésével, hanem egyetlen törvénybe illesztett egységes szabályozás alapján lehet elbírálni.

c) Mind az irányelv, mind a törvényjavaslat tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek egyformán irányadók az adatbázisok szerzõi jogi védelmére és az adatbázis-elõállítók jogi védelmére.

d) Az Szjt.-be illeszkedõ, az Szjt. kodifikációs és terminológiai megoldásaira építõ szabályozás a hazai jogrendszer sajátosságait jobban figyelembe vevõ jogharmonizációt eredményez. Az Szjt. terminológiai hátterére és dogmatikai rendjére támaszkodó szabályozás a joggyakorlat biztonságát, kiszámíthatóságát is jól szolgálja.

e) Az Európai Unió tagállamainak többsége ugyanazt a szabályozási technikát választotta, mint amelyet e törvényjavaslat is követ, azaz a szerzõi jogi törvényeik módosításával tettek eleget a közösségi irányelvnek. Különösen jellemzõ ez a szabályozási módszer a magyarhoz közel álló kontinentális szerzõi jogi hagyományt követõ tagállamok (pl. Franciaország és Németország) jogalkotására. Egyes országokban a szomszédos jogokkal együtt, míg más tagállamokban külön fejezetben - de ott is a szerzõi joghoz kapcsolódó, a szomszédos jogokkal hasonlóságot mutató kategóriaként - szabályozták az adatbázis- elõállítók jogait.

f) A Szellemi Tulajdon Világszervezetében készülõ nemzetközi szerzõdésnek az Európai Közösség részérõl elõterjesztett tervezete is a szomszédos jogi védelem új típusaként mutatja be az adatbázis-elõállítói teljesítmények védelmét. A Világszervezetben is a szerzõi jog körébe tartozó kérdésnek tekintik az adatbázisok jogi védelmét, amit az is mutat, hogy a szervezet szerzõi és szomszédos jogi állandó bizottságában foglalkoznak vele.

g) A Kormány többször felülvizsgált jogharmonizációs programja [ ld. a 2158/2001. (VI. 27.) Korm. határozattal módosított 2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozatot] kezdettõl fogva az Szjt. módosítását irányozta elõ az adatbázisok "sui generis jogi védelmének bevezetése érdekében".

h) A törvényjavaslat elõkészítése során a szakmai és érdekképviseleti szervezetek jelentõs többsége szintén a törvényjavaslat által követett szabályozási módszert - tehát az Szjt.-n belül történõ szabályozást - támogatta. E módszer mellett foglalt állást a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács [ ld. a 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet 9. §-át] és a Szerzõi Jogi Szakértõ Testület is [ ld. a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletet] .

4. A közösségi irányelv a szerzõi joghoz képest nevezi sajátos, sui generis védelemnek az adatbázis-elõállítók jogi védelmét. Az irányelv ezzel egyben meghagyta a tagállamok döntési szabadságát abban, hogy milyen elnevezésû, milyen törvényben szabályozott védelmi formaként vezetik be az adatbázis-elõállítói jogokat. A magyar jogalkotás számára is nyitott volt mind a szomszédos jogként, mind pedig az Szjt. külön fejezetében való szabályozás lehetõsége.

A törvényjavaslat közigazgatási és érdekképviseleti egyeztetésre bocsátott tervezete eredetileg arra irányult, hogy - számos indok alapján, de különösen az adatbázis-elõállítói jogok tartalmi sajátosságaira és a védelem alapjául szolgáló megfontolásokra tekintettel - az adatbázis-elõállítók jogi védelmét szomszédos jogi kategóriaként, a többi szomszédos jogi védelmi formával együtt, az Szjt. XI. fejezetében szabályozza. Ez a megoldás is összhangban állt volna az európai közösségi joggal, és jól illeszkedett volna az Szjt. szerkezeti és dogmatikai rendjébe; továbbá az egyeztetésbe bevont szervezetek többsége ezt a megoldást is támogatta volna. Az érdekképviseleti szervezetekkel lefolytatott egyeztetés során kifejtett egyes szakmai véleményekre figyelemmel a törvényjavaslat mindazonáltal az adatbázis-elõállítói jogokra vonatkozó (a korábbi változattal, illetve az egyeztetések során elfogadott érdemi észrevételekkel tartalmilag azonos) szabályokat az Szjt.-n belül, de mégis külön fejezetben helyezi el, elsõsorban azért, hogy az említett szakmai körök számára is megnyugtató kodifikációs megoldást kövessen a két egyaránt lehetséges változat közül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A javaslat kiegészíti a szerzõi jogi védelem tárgyairól az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdésében adott - példálózó jellegû - felsorolást a gyûjteményes mûnek minõsülõ adatbázisokra való utalással. Noha e felsorolás nem kimerítõ jellegû, e kiegészítés indokolt az adatbázisok egyre növekvõ jelentõségére, valamint arra figyelemmel, hogy az adatbázisok szerzõi jogi védelmére az Szjt. külön szabályokat állapít meg.

A 2. §-hoz

A törvényjavaslat 2. §-a kiegészíti az Szjt. bevezetõ rendelkezései között a törvény által védett szomszédos jogi és más hasonló teljesítményekrõl adott - kimerítõ jellegû - felsorolást. Mivel a javaslat az Szjt.-be illeszkedõ szabályokkal nyújt védelmet az adatbázis-elõállítók teljesítményeinek, e módosítás feltétlenül szükséges.

A 3. §-hoz

Az Szjt. szóhasználatában a mû: a szerzõi jogi védelem tárgya. Mindaz, ami szerzõi jogi védelemben részesül, mû. Az Szjt. azt nevezi mûnek, ami megfelel a szerzõi jogi védelem feltételeinek. Az Szjt. ezért nem támaszthat többletfeltételeket valamely mû szerzõi jogi védelemben részesítésével szemben. Csupán azt határozhatja meg, hogy valamely alkotás, szellemi teljesítmény milyen feltételek teljesítése esetén tartozik szerzõi jogi védelem alá, azaz milyen feltételek teljesítése esetén számít mûnek. A szerzõi jogi szabályozás e logikájával ellentétes az Szjt. 7. §-ának (1) bekezdésében található hatályos szövegezés. A javaslat ezt igazítja ki annak egyértelmûvé tételével, hogy e rendelkezés a gyûjtemény szerzõi jogi védelmének feltételeit határozza meg. Valamely gyûjtemény szerzõi jogi védelemben részesül, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegû. Ha a gyûjtemény e feltételnek megfelel, szerzõi jogi védelem alá tartozik, azaz gyûjteményes mûnek minõsül. A javaslat alapján a jövõben nem lehet olyan gyûjteményes "mû", amely az összeválogatás, elrendezés vagy szerkesztés egyéni, eredeti jellegének hiányában nem részesül szerzõi jogi védelemben. A javaslat a gyûjtemények közül azokat és csak azokat nevezi gyûjteményes mûnek, amelyek az említett feltételt kielégítve szerzõi jogi védelemben részesülnek. Az Szjt. 7. §-a (1) bekezdésének módosuló szövege szerint tehát a gyûjteményes mû: a szerzõi jogi védelemben részesülõ gyûjtemény.

Hozzá kell tenni, hogy e terminológiai változtatás pontosabban tükrözi az irodalmi és a mûvészeti mûvek védelmérõl szóló Berni Egyezmény legutolsó szövegének a gyûjteményekre vonatkozó rendelkezését [ az Egyezmény 2. cikkének (5) bekezdését] is, amely szintén a gyûjtemények szerzõi jogi védelmének feltételeirõl szól (ld. az 1975. évi 4. törvényerejû rendeletet).

A terminológiai változtatás azt is eredményezi, hogy az Szjt.-ben a "gyûjtemény" válik a legszélesebb fogalommá. Gyûjtemény a gyûjteményes mû és a gyûjteményes mûnek nem minõsülõ adatbázis is. A gyûjtemények egyik fajtája az adatbázis, amely szerzõi jogi védelemben részesül, ha egyben gyûjteményes mûnek is számít, illetve a külön jogi védelemnek is tárgya lehet, ha jelentõs ráfordításon alapuló adatbázis-elõállítói teljesítményt hordoz. Minden adatbázis és minden gyûjteményes mû gyûjtemény, viszont nem minden gyûjtemény gyûjteményes mû vagy adatbázis.

A javaslat az irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében található szabállyal egyezõen egészíti ki az Szjt. 7. §-ának (2) bekezdését azzal, hogy a gyûjteményes mû egészére vonatkozó, a szerkesztõt megilletõ szerzõi jog nemcsak a gyûjteménybe felvett egyes mûvek szerzõinek, hanem az ilyen szomszédos jogi (pl. elõadómûvészi) teljesítmények jogosultjainak önálló jogait is érintetlenül hagyja.

A törvényjavaslat az Szjt. 7. §-ának jelenlegi (3) bekezdését általánosabban, valamennyi gyûjteményes mûre - azaz nem csupán az adatbázisokra - kiterjedõen fogalmazza meg. E rendelkezés mindazonáltal természetszerûleg továbbra is irányadó és alkalmazandó a gyûjteményes mûnek számító adatbázisokra is. A javaslat tehát - építve az Szjt. 7. §-a (3) bekezdésének hatályos szövegére, illetve összhangban a TRIPS-egyezmény [kihirdette: 1998. évi IX. törvény] 10. cikkének (2) bekezdésével, a Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerzõi Jogi Szerzõdésének [megerõsítette: 57/1998. (IX. 29.) OGY határozat] 5. cikkével és az irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével - ezáltal megerõsíti azt is, hogy a gyûjteményes mûnek minõsülõ adatbázist megilletõ szerzõi jogi védelem nem terjed ki az adatbázis tartalmi elemeire. A gyûjteményes mû - legyen az adatbázis vagy más gyûjtemény - szerzõi jogi védelme tehát nem eredményezi azt, hogy azok a tartalmi elemek, amelyek önmagukban nem részesülnek, illetve eleve nem is részesülhetnének szerzõi jogi védelemben, védetté válnának.

A 4. §-hoz

A javaslat meghatározza az adatbázis fogalmát. E fogalom-meghatározás mind a szerzõi jogi, mind pedig az Szjt. XI/A. fejezetében foglalt - az adatbázis-elõállítói jogokra vonatkozó - rendelkezések értelmezésében és alkalmazásában irányadó. (Ez indokolja, hogy az adatbázis fogalmának - szerzõi jogunkban szokásos módszerrel történõ - meghatározása az Szjt. VII. fejezetébe illeszkedjen, annak élén álljon.)

A javaslat a védelem tárgyának megnevezéseként a hatályos jogban alkalmazott "adattár" helyett az "adatbázis" kifejezést használja, mivel az érintett szakmai szervezetek egyöntetûen ezt a szóhasználatot ítélték pontosabbnak.

A definíció nem tartalmaz megszorítást arra nézve, hogy az adatbázisnak milyen formában kell megjelennie, kifejezõdnie. Az adatbázis fogalmi elemeinek megfelelõ bármely gyûjtemény adatbázisnak számít, függetlenül attól, hogy milyen formában jelenik meg.

Az adatbázis állhat önálló mûvekbõl, azaz önálló irodalmi, tudományos és mûvészeti alkotásokból éppúgy, mint más elemekbõl (pl. irodalmi mûnek nem számító szöveges részekbõl, hangokból, jelekbõl, számokból, tényekbõl, adatokból), illetve mindezek összetételébõl.

Az irányelv 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban a javaslat az adatbázis két alapvetõ fogalmi ismérvét jelöli meg: az említett tartalmi elemekbõl összetevõdõ gyûjtemény akkor minõsül adatbázisnak, ha

Az elsõként említett ismérv teljesüléséhez nem szükséges, hogy a módszer, illetve rendszerszerû elrendezés fizikailag is testet öltsön.

A második ismérv pedig kizárja az adatbázisok fogalmi körébõl a többszerzõs, többféle alkotói hozzájárulást egyesítõ, összetett, de egységes egészt képezõ szerzõi mûveket (pl. a filmalkotásokat vagy a zenedrámai mûveket); mindez természetesen nem érinti annak a lehetõségét, hogy ilyenféle mûvekbõl - mint önálló mûvekbõl - is létrehozhatók olyan gyûjtemények, amelyek adatbázisnak minõsülnek.

Meg kell jegyezni, hogy az irányelv preambulumának 19. pontja szerint a zenés elõadómûvészi teljesítmények különféle hangfelvételeinek összeállításából, válogatásából álló CD-k nem tartoznak az irányelv hatálya alá, mivel sem az adatbázis szerzõi jogi védelméhez, sem pedig a külön jogi védelméhez elõírt feltételeknek nem felelnek, nem felelhetnek meg e zenés hangfelvétel-válogatások (összeválogatásuk, elrendezésük, szerkesztésük nem tekinthetõ egyéni, eredeti jellegûnek, illetve nem alapulnak jelentõs ráfordításon). Ez azt is jelenti, hogy e tétel ellenkezõjének bizonyítása esetén e CD-k is részesedhetnek az adatbázisokat megilletõ védelembõl. Nem arról van tehát szó, hogy az adatbázis fogalmi ismérveinek eleve nem felelnek vagy nem felelhetnek meg, hanem arról, hogy az irányelv megalkotásakor abból a feltételezésbõl indultak ki: e gyûjtemények aligha elégíthetik ki a szerzõi jogi, illetve a külön jogi védelem követelményeit.

Az adatbázis egyes tartalmi elemeihez való hozzáférés biztosítható számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon. Nemcsak az elektronikusan mûködtetett (pl. CD-ROM-on, DVD-n vagy "CD-i"-n kiadott) gyûjtemény számít adatbázisnak, hanem pl. a papírhordozón megjelenõ is. Sõt, az adatbázisnak az sem fogalmi eleme, hogy dologi hordozón terjesszék; ismertek a csupán hálózati úton hozzáférhetõvé tett (on-line) adatbázisok is, amelyek szintén a javaslat szerinti definíció alá tartoznak.

A javaslat - az irányelv preambulumának 20. pontjával és 1. cikkének (3) bekezdésével egyezõen - kiterjeszti az adatbázisok szabályozásának alkalmazását az adatbázisok mûködtetéséhez, illetve a tartalmuk megismeréséhez szükséges dokumentációra (ilyen lehet pl. a tárgy- és névmutató vagy a tezaurusz), viszont kizárja ezt az adatbázis elõállításához vagy mûködtetéséhez felhasznált szoftver tekintetében.

Az 5. §-hoz

Jelenleg az Szjt. 7. §-ának (3) bekezdésébõl vezethetõ le, hogy azok az adatbázisok, amelyek megfelelnek a gyûjtemény szerzõi jogi védelméhez megkövetelt feltételeknek, azaz gyûjteményes mûnek számítanak, szerzõi jogi védelem alá tartoznak. A javaslat viszont egyértelmûen kimondja: a gyûjteményes mûnek minõsülõ adatbázis szerzõi jogi védelemben részesül.

Hangsúlyozni kell, hogy az adatbázis és a többi gyûjteményes mû egymástól nem a tartalmi elemekben különbözik. Az Szjt. 7. §-a (1) bekezdésének hatályos és a javaslat 3. §-ával módosított szövege egyaránt gyûjteményes mûnek minõsíti azt a gyûjteményt is, amelynek részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzõi jogi védelemben. A gyûjteményes mû tehát állhat kizárólag adatokból, illetve egyéb olyan tartalmi elemekbõl, amelyek nem tartoznak szerzõi jogi védelem alá. Másfelõl a javaslat szerinti meghatározás alapján (ld. az Szjt.-nek a javaslat 4. §-ával megállapított 60/A. §-át) adatbázis lehet a kizárólag önálló mûvekbõl álló gyûjtemény is. A gyûjteményes mûnél csupán az a követelmény, hogy a tartalom összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegû legyen; az egyéni, eredeti jelleg követelménye pedig kielégíthetõ rendszeresség vagy módszeresség hiányában is. Az adatbázis tartalmi elemeit viszont valamely rendszer vagy módszer szerint rendezik el; ez az elrendezés mutathat egyéni, eredeti jelleget, de nélkülözheti is azt.

Ebbõl következik, hogy valamely adatbázis jogi státusza négyféle lehet. Ha a tartalmi elemek valamely rendszert vagy módszert követõ elrendezése egyben egyéni, eredeti jellegû is, az adatbázis gyûjteményes mûnek minõsül, és szerzõi jogi védelem alá tartozik. A szerzõi jogi védelem alá tartozó adatbázis elõállítóját is megilletheti a XI/A. fejezet szerinti jogi védelem, ha a tartalmi elemek megszerzése, ellenõrzése vagy megjelenítése jelentõs ráfordítást igényelt. Ha ez utóbbi feltétel nem teljesül, a gyûjteményes mûnek minõsülõ adatbázis csupán szerzõi jogi védelem alá tartozik. Az adatbázis elõállítóját viszont megilleti a XI/A. fejezet szerinti jogi védelem akkor is, ha az adatbázis nem számít gyûjteményes mûnek, azaz nem áll szerzõi jogi védelem alatt. S végül nem kizárt az sem, hogy valamely adatbázis sem a szerzõi jogi, sem a külön jogi védelem feltételeinek nem felel meg. Valamely adatbázis tehát állhat egyszerre szerzõi jogi és külön jogi védelem alatt, vagy csak szerzõi jogi védelem alatt, vagy csak külön jogi védelem alatt, s végül elõfordulhat az is, hogy egyikféle védelemben sem részesül.

Arra is fontos felhívni a figyelmet, hogy más és más az adatbázis szerzõi jogi és külön jogi védelmének tárgya, illetve tartalma. A szerzõi jog az adatbázis egyéni, eredeti jellegû elrendezését, az adatbázis struktúráját védi, az adatbázis mint gyûjteményes mû egészére vonatkozik; a XI/A. fejezet szerinti jogi védelem tárgya pedig a jelentõs ráfordítást tükrözõ adatbázis-elõállítói teljesítmény. Ennek megfelelõen a szerzõi jogi védelem az adatbázis struktúrájára irányuló, azzal kapcsolatos felhasználási cselekményekkel szembeni fellépésre ad módot; míg a XI/A. fejezet szerinti jogi védelem alapján a tartalom kimásolásához vagy újrahasznosításához szükséges az adatbázis-elõállító hozzájárulása.

A 6. §-hoz

A javaslat az irányelv 15. cikkével összhangban semmisnek nyilvánítja a felhasználási szerzõdésnek az Szjt. 62. §-a (1) és (2) bekezdésétõl eltérõ kikötését. Az adatbázist jogszerûen felhasználó személy számára az e rendelkezésekkel biztosított felhasználási jogok tehát a szerzõdésben érvényesen nem zárhatók ki.

A gyakorlat igényeire tekintettel - a szoftverre irányadó szabállyal [Szjt. 60. § (5) bek.] egyezõen - a javaslat eltérést enged az Szjt. 45. §-ának (1) bekezdésében a felhasználási szerzõdésekre elõírt formakényszer alól abban az esetben, ha az adatbázis mûpéldányát a kereskedelmi forgalomban szerzik meg.

A 7. §-hoz

A javaslat az Szjt.-nek a szomszédos jogok védelmi idejét meghatározó rendelkezéseit két okból módosítja.

Egyrészt a védelmi idõ számításának kezdõ napját a Tanács 93/98/EGK irányelvének 8. cikkéhez igazodva állapítja meg. Ez csupán technikai jellegû korrekció.

Másrészt a javaslat a Szellemi Tulajdon Világszervezetében az elõadásokról és a hangfelvételekrõl megkötött - hazánk részérõl az 57/1998. (IX. 29.) OGY határozattal megerõsített - nemzetközi szerzõdés (WPPT) 17. cikkének (2) bekezdéséhez igazítja a hangfelvételek védelmi idejének számítási módját. Ez azt eredményezi, hogy a védelmi idõ akkor sem lehet a hangfelvétel elsõ forgalomba hozatalát követõ év elsõ napjától számított ötven évnél rövidebb, ha a hangfelvétel nyilvánossághoz való közvetítése idõben megelõzi a forgalomba hozatalt. A védelmi idõ kezdete csak akkor kötõdhet az elsõ ízben a nyilvánossághoz történõ közvetítéshez, ha a hangfelvételt nem hozzák forgalomba, viszont a nyilvánossághoz közvetítik az elkészítését követõ év elsõ napjától számított ötven éven belül. Az Szjt. 84. §-ának e módosítása révén a javaslat követi a közösségi jog változásait is, hiszen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az információs társadalommal kapcsolatos szerzõi és szomszédos jogokról a közelmúltban kiadott 2001/29/EK irányelve szintén a WPPT említett szabályával összhangban módosította a Tanács 93/98/EGK irányelvét.

A 8. §-hoz

A javaslat az Szjt. harmadik részének új, XI/A. fejezetében - a szerzõi joghoz kapcsolódó jogok körében - szabályozza az adatbázisok elõállítóinak védelmét.

A szerzõi joghoz kapcsolódó - szomszédos és adatbázis-elõállítói - jogok közös jellegzetességei a következõkben foglalhatók össze:

Az adatbázis-elõállítói teljesítmények és a hozzájuk kapcsolódó (az irányelv szerint biztosítandó) jogok ezeknek az ismérveknek teljes mértékben, kétségtelenül megfelelnek. Ezt támasztja alá az is, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetében elõterjesztett - az Európai Unió tagállamainak közös álláspontját tükrözõ - közösségi szerzõdéstervezet és a hozzá kapcsolódó magyarázat is a szomszédos jogokhoz hasonlítja az adatbázis-elõállítók jogait.

A javaslat szerint - összhangban az irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal - az adatbázis elõállítóját akkor illetné meg a jogi védelem, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenõrzése vagy megjelenítése jelentõs ráfordítást igényelt. A ráfordítás mennyiségileg vagy minõségileg, illetve mindkét szempontból is lehet jelentõs. Az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése ezt szövegszerûen is megerõsíti; a magyar szerzõi jogi szabályozás logikájából egyébként az adódik, hogy megszorító jelzõ hiányában a ráfordítás természetszerûleg lehet mennyiségileg is, minõségileg is, vagy akár mindkét szempontból is jelentõs. Az Európai Unió tagállamai közül Franciaország szerzõi joga is ezt a - túlzott részletességet kerülõ - szabályozási módszert követte. Ráfordításon nemcsak pénzügyi befektetést kell érteni, hanem energia-, munka- és idõráfordítást is.

A törvényjavaslat - igazodva az irányelv 7. cikkének (4) bekezdéséhez - alapelvként rögzíti: a külön jogi védelem attól függetlenül fennáll, hogy az adatbázis szerzõi jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. A XI/A. fejezet szerinti jogi védelem alá tartozhat tehát a szerzõi jogi védelemben részesülõ adatbázis is, de nem csak az ilyen adatbázis állhat ilyen jogi védelem alatt.

Az irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdése az adatbázis jogi védelmének tartalmát két fõ felhasználási módhoz kötõdõen határozza meg. A védelem alapján az adatbázis elõállítójának a hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy - akár mennyiségi, akár minõségi, akár mindkét értelemben véve - jelentõs részét kimásolják vagy újrahasznosítsák. A javaslat is e felhasználási cselekményekre ad kizárólagos jogot az adatbázis-elõállítónak, azzal, hogy az irányelvben alkalmazott kifejezéseknek (kimásolás, extraction, die Entnahme, l'extraction, illetve újrahasznosítás, re-utilisation, die Weiterverwendung, la réutilisation) - hasonlóan a német szerzõi jogi törvényhez - megadja az Szjt. terminológiai rendjébe illeszkedõ megfelelõjét.

A kimásolás az Szjt. fogalmi rendszerében a többszörözés felhasználási cselekményének felel meg, azzal, hogy az adatbázis tartalma esetében a többszörözés szükségképpen csak másolat készítése útján valósulhat meg. Egyebekben az Szjt. 18. §-ában foglalt szabályok értelemszerûen vonatkoznak az adatbázis-tartalom egészének vagy jelentõs részének többszörözésére (kimásolására) is.

Az újrahasznosítás az Szjt. terminológiai rendjében a terjesztéssel és a nyilvánossághoz való közvetítésnek az Szjt. 26. §-a (8) bekezdésében szabályozott esetével feleltethetõ meg. Bár az Szjt. 23. §-ából is következne, a javaslat a joggyakorlat biztonsága érdekében egyértelmûvé teszi, hogy az adatbázis-elõállítót megilletõ terjesztési jog csak az adatbázispéldány tulajdonjogának átruházása útján történõ forgalomba hozatalra, a behozatalra és az adatbázispéldány bérbeadására terjed ki. Ugyancsak az Szjt. 23. §-ából adódik [illetve az Szjt. 82. §-a (1) bekezdésének b) pontjából is levezethetõ], továbbá a terjesztés fogalmának a javaslat szerinti meghatározása alapján is egyértelmû, hogy az adatbázis-elõállító terjesztési joga nem vonatkozik az adatbázis egyes példányainak a nyilvánosság részére történõ haszonkölcsönbe adására. A jogkimerülés elve [Szjt. 23. § (5) bek.] szintén alkalmazandó az adatbázis-elõállítói jogokra is.

Az adatbázis-elõállító hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét kimásolják vagy újrahasznosítsák, feltéve, hogy ez

Az adatbázisra vonatkozó külön jogi védelem alanya, jogosultja az adatbázis elõállítója. Az irányelv preambulumának 41. pontja ad szempontokat annak meghatározásához, hogy az adatbázis elõállítójának kit kell tekinteni. A javaslat e szempontokat követve, illetve a film elõállítójáról az Szjt. 64. §-ának (3) bekezdésében adott definíciót is figyelembe véve rendelkezik úgy, hogy az adatbázis elõállítójának (azaz a védelem jogosultjának) azt a természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságot kell tekinteni, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis elõállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.

A javaslat a védelem lehetséges kedvezményezettjeinek személyi körét az irányelv 11. cikkéhez igazodva határozza meg. Az Szjt. 2. §-ára való általános utalás e kérdésben nem eredményezett volna kiszámítható, az irányelvi követelményeknek megfelelõ helyzetet. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követõen hazánkra is kiterjednek majd azok a nemzetközi szerzõdések, amelyeket a Közösség köt az irányelv 11. cikkének (3) bekezdése alapján harmadik országokkal az ott elõállított adatbázisoknak a Közösségen belül történõ védelmérõl.

Hasonlóan az irányelv 7. cikkének (4) bekezdéséhez, a javaslat is egyértelmûvé teszi, hogy az adatbázis elõállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes mûvek szerzõinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat. Ez azt is jelenti, hogy - amint erre az irányelv preambulumának 18. pontja is rámutat - az adatbázis-elõállító jogai nem akadályozhatják az adatbázisba felvett mû szerzõjét vagy más ilyen szomszédos jogi teljesítmény jogosultját abban, hogy a mû, illetve a teljesítmény felhasználását - egyebek mellett a kimásolás és az újrahasznosítás fogalmi körébe esõ felhasználási cselekményeket is - engedélyezzék harmadik személyek számára, feltéve, hogy e felhasználási cselekményeket illetõen az adatbázis-elõállító nem kapott kizárólagos felhasználási engedélyt a mûnek vagy teljesítménynek az adatbázisba való felvétele alkalmával, feltéve továbbá, hogy az említett harmadik személy nem az adatbázisból másolja ki a mûvet (teljesítményt), illetve nem az onnét kimásolt mû- vagy más példány alapján végez újrahasznosításnak számító felhasználási cselekményeket (84/A. §)

A javaslat az irányelv 8. cikkéhez igazodva állapítja meg az adatbázist jogszerûen felhasználó személy jogait és kötelezettségeit (84/B. §).

Az adatbázis-elõállítói jogok alól engedett kivételeket a javaslat külön meghatározza; az Szjt. 83. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata ezért sem vonatkozhat a jogok e csoportjára. Az irányelv 9. cikkében szabályozott - a tagállamok számára opcionális - összes kivételt átveszi a javaslat, elsõsorban a hazai oktatás, kutatás és a nagyközönség érdekében. Az irányelv adta lehetõségekkel a javaslat tehát teljes mértékben él, azzal az egyetlen megszorítással, hogy az adatbázis szabad felhasználásának eseteire is megfelelõen alkalmazni kell az Szjt. 33. §-át [azon belül különösen a 33. § (2) és (3) bekezdését]. A javaslat a szabad felhasználási eseteket is az Szjt. terminológiájára, dogmatikai hátterére támaszkodva határozza meg, segítve ezzel is a jogalkalmazás kiszámíthatóságát és biztonságát (84/C. §).

Az irányelv 10. cikkének megfelelõen a törvényjavaslat szerint az adatbázisok az elsõ nyilvánosságra hozatalt követõ év elsõ napjától számított tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követõ év elsõ napjától számított tizenöt évig részesülnek védelemben, ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist. Ez a védelmi idõ újra kezdõdik, ha az adatbázis tartalmát jelentõsen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentõs ráfordítással elõállítottnak számít (84/D. §).

A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy az adatbázis-elõállítói jogokra is vonatkozik az Szjt. 83. §-ának (1) bekezdésében foglalt alapelv, amelynek értelmében a szomszédos jogok (illetve ebben az esetben: az adatbázis-elõállítói jogok) védelme nem befolyásolhatja az irodalmi, tudományos és mûvészeti alkotásokon fennálló szerzõi jogok védelmét, továbbá, hogy a felhasználás ellenében az adatbázis-elõállítóknak is arányos díjazás jár.

A javaslat egyes jogszabályok alkalmazásában a szomszédos jogokkal hozza egy nevezõre az adatbázisok elõállítóinak jogait (84/E. §).

A 9. §-hoz

Mivel a javaslat az adatbázis-elõállítói jogokat a szerzõi joghoz kapcsolódó új jogi kategóriaként szabályozza, szükség van a közös jogkezelés törvényi definíciójának kiegészítésére. E jogok tekintetében azonban a közös jogkezelés csak a jogosultak elhatározásán alapulhat, mivel azt a törvény kötelezõen nem írja elõ számukra. Természetesen az adatbázis-elõállítói jogok közös kezelésére alakuló bármely egyesület csak akkor vehetõ fel a szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelésére vonatkozó nyilvántartásba, és akkor végezhet az Szjt. értelmében vett közös jogkezelést, ha megfelel a törvényi elõfeltételeknek (ld. különösen az Szjt. 88. §-át).

A 10. §-hoz

A javaslat a szerzõi jog megsértésének következményeire vonatkozó szabályozás hatályát kiterjeszti az adatbázis-elõállítók jogaira is.

A 11. §-hoz

A javaslat - a közösségi irányelv 13. cikkére, valamint a hazai igényekre figyelemmel - egyértelmûvé teszi, hogy az adatbázisok szerzõi és külön jogi védelmével kapcsolatos rendelkezések nem befolyásolhatják a személyes adatok védelmére és a közérdekû adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályok érvényesülését.

A 12-14. §-hoz

A javaslat a szokásos záró rendelkezések mellett - az irányelv 14. cikkének megfelelõen - módot ad arra, hogy a törvény hatálybalépését megelõzõen készült adatbázisok elõállítói is részesedjenek az újonnan bevezetett jogi védelemben. Az ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések biztosítják a szerzett jogok és a törvényes várakozások védelmét.

Egyes hangfelvételek védelmi ideje a javaslattal bevezetett új számítási mód miatt meghosszabbodhat; a hosszabb védelmi idõt eredményezõ rendelkezések azonban nem alkalmazhatók olyan hangfelvételekre, amelyeknek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje lejárt (ez következik a 2001/29/EK irányelv 11. cikkébõl is). Mindez természetesen nem érinti a szerzõi és a szomszédos jogok védelmi idejének korábbi felemeléséhez fûzõdõ, az Szjt. 108. §-ában megállapított átmeneti szabályok érvényesülését.