II. RÉSZ
A Magyar Nemzeti Bank mérlege
II. RÉSZ A Magyar Nemzeti Bank mérlege *
I. A Magyar Nemzeti Bank eredménykimutatása *
III. Kiegészítő melléklet *
A Magyar Nemzeti Bank rövid bemutatása *
Az MNB számviteli politikája *
A mérleghez kapcsolódó kiegészítések *
1. A követelések, kötelezettségek lejárati bontása és 2000. december 31-i átlagkamata *
2. A jegybanki arany- és devizatartalék összetétele *
Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések *
Az MNB jövedelem-tulajdonosonkénti nettó kamateredményének alakulása *
A forint csúszó leértékelésének mértéke *
A devizaállományok átértékeléséből származó eredmény összetevői *
A banküzemi bevételek és ráfordítások alakulása *
Létszám és bérköltség adatainak változása *
Egyéb költségek összetétele *
Cash flow kimutatás *
D. A MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK HATÁSA AZ MNB MÉRLEGÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE *
A gazdasági tényezők hatása az MNB mérlegének szerkezetére *
E. Az MNB eredményének részletes elemzése *
A forint kamateredményt befolyásoló tényezők *
A devizatartalék és eredményhatása *
A deviza árfolyamváltozásból származó eredmény alakulása *
Egyéb eredménytényezők *
F. BELSŐ GAZDÁLKODÁS *
I. A 2000. évi belső gazdálkodásról általában *
1. Bevezető *
2. Szabályozási- és kontrollkörnyezet *
II. Az MNB 2000. évi beruházásai *
1. Az engedélyezett fejlesztési keretek és összesített felhasználásuk *
2. A 2000. évi beruházási programok bemutatása *
III. Működési költségek *
1. A banküzem összes működési költsége *
2. Általános működési költségek *
3. Bér- és bérjellegű egyéb költségek, járulékok *
4. Jóléti költségek *
5. Értékcsökkenési leírás *
Budapest, 2001. február 28.
Dr. Surányi György
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
I. A Magyar Nemzeti Bank eredménykimutatása
Budapest, 2001. február 28.
Dr. Surányi György
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
III. Kiegészítő melléklet
Általános rész
A kiegészítő melléklet tartalma
A kiegészítő melléklet tartalmazza mindazokat a mérleghez és eredménykimutatáshoz kapcsolódó számszaki és szöveges magyarázatokat, valamint egyéb tájékoztató adatokat, melyek biztosítják a szükséges információkat ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyoni és jövedelmi helyzetének alakulásáról az Éves beszámoló megbízható, valós képet adjon.
Az állományváltozások okainak bemutatását alapvetően a D, E és F fejezetek tartalmazzák. A B és C fejezetekben bemutatott részletező táblák esetében a magyarázatok - az ismétlések elkerülése érdekében - csak azon jelentősebb tételek változására térnek ki, amelyek a D, E és F fejezetek elemzéseiben nem szerepelnek.
A Magyar Nemzeti Bank rövid bemutatása
A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban Magyar Nemzeti Bank vagy MNB) jogállását és alapvető feladatait a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) fogalmazza meg. A MNB jogállása szempontjából lényeges elemek:
Az MNB legfontosabb feladatai:
E törvény fogalmazza meg a jegybanki függetlenség elvét is, egyfelől a szervezeti felépítés alapján független a végrehajtó hatalomtól - beszámolási kötelezettség az Országgyűlés felé -, másfelől a törvény adta kereteken belül önállóan alakítja ki a monetáris politikát, illetve e politika érvényesítésének eszköztárát.
b) Az MNB szervezete
Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy.
Cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.
Alapszabályát a Közgyűlés állapítja meg.
Részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot, mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli.
c) Az MNB szervei
Az MNB szervei a Közgyűlés, a Jegybanktanács, az Igazgatóság és a Felügyelő bizottság.
A Magyar Nemzeti Bank az írásba foglalt számviteli politikáját a 2000. évre aktualizálta. Ennek oka a jogszabályi környezet 1999. évben történt jelentős változása volt, melyet részletesen az 1999. gazdasági évről készített beszámoló ismertetett.
A 2000. év során a Magyar Nemzeti Bank számviteli rendjét meghatározó jogszabályok nem változtak. Az év legfontosabb jogszabály változása, a számvitelről szóló törvény újra kodifikálása a 2001. gazdasági évet érinti. Ezzel egyidejűleg, 2001. január 1-jével módosul a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: MNBr.) is.
A 2000. évre hatályos jogszabályok szerint 2000-től a Magyar Nemzeti Bank negyedévente végez zárlatot. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvényt módosító, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 1999. CXXV. törvény 99. § (2) bekezdésében megfogalmazott átmeneti szabálynak megfelelően a 2000. évben az osztalékelőleget az 1998. évi eredmény alapján, havi egyenlő részletekben fizette az MNB.
Az MNB számvitelét támogató informatikai rendszereiben lényeges változás nem állt be a 2000. évben. A rendelkezésre álló erőforrásokat a főkönyvi (SAP R/3) rendszer verzióváltása, valamint a számviteli szabályok 2001. évtől hatályos módosításaira való felkészülés kötötte le. A Magyar Nemzeti Bank a 2001. gazdasági évre elkészítette a számlarend és a számlarendi magyarázat megfelelő módosítását az új évre vonatkozó számviteli szabályok módosításaival összhangban, mindezt átvezette az informatikai rendszereken is, felkészítve azokat a január 1-i indulásra.
A számviteli politika részét képező "Eszközök és források értékelési szabályzata" részletesen leírja a mérlegtételek, valamint a mérlegen kívüli tételek értékelési szabályait. Az alábbiakban a lényegesebb általános szabályok összefoglalása található, míg az egyes speciális szabályok leírását a mérleg és eredménykimutatás egyes tételeinek részletezését tartalmazó táblázatokhoz kapcsolódó magyarázatok tartalmazzák.
Az MNB valamennyi eszközét és forrását beszerzési (bekerülési) értéken aktiválja, annak számviteli törvényben meghatározott tartalma szerint. Külön kiemelendő, hogy a vásárolt értékpapírok esetében nem képezi a beszerzési érték részét a vételárban megfizetett felhalmozott kamat, mert azt beszerzéskor kamatbevételt csökkentő tételként kell a könyvekben rögzíteni.
A beszerzési értékeket módosítja a tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése, a banküzem eszközei között kimutatott készletek értékvesztése, a deviza eszközök és források MNBtv-ben és MNBr-ben előírt napi hivatalos árfolyamra történő átértékelése, a deviza értékpapírok piaci értéken történő kimutatása miatti különbözetek elszámolása. Az óvatosság elvének érvényesítése céljából képzett céltartalék a beszerzési értéket főbb mérlegcsoportonként módosítja.
Az MNB a központi költségvetéssel szembeni követeléseket beszerzési értéken tartja nyilván. Akkor sem képezhet céltartalékot vagy számolhat el értékvesztést, ha a portfolióban lévő állampapírok piaci értéke beszerzési értékük alá csökken.
Az MNB-re vonatkozó szabályok értelmében a bank devizaeszközeit és -forrásait, valamint az ezekhez kapcsolódó fedezeti ügyleteket hivatalos árfolyamon naponta értékeli, és számolja el az árfolyam változásából adódó eredményt, tehát valamennyi devizakövetelés és kötelezettség, valamint a valutakészlet a 2000. december 31-én érvényes hivatalos árfolyamon szerepel a mérlegben.
A devizatartalék valós értékének kimutatása céljából az MNBr. a vásárolt deviza értékpapírok piaci értéken történő kimutatását írja elő.
Az MNB számvitelét szabályozó kormányrendelet szerint minden határidős ügyletet mérlegen kívüli követelésként, illetve kötelezettségként kell kimutatni. A fedezeti céllal - a mérlegben szereplő követelésekből, illetve kötelezettségekből eredő kockázatok csökkentése céljából - kötött ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket az alapügyletekkel analóg módon kell értékelni, vagyis a mérlegben kell kimutatni átértékelési különbözeteiket (az egyéb devizakövetelések vagy -kötelezettségek soron, illetve a központi költségvetéssel szembeni devizakövetelések vagy -kötelezettségek soron), valamint időarányos kamatukat (az eredménykimutatásban a kamatjellegű bevételek ill. ráfordítások soron). A nem fedezeti célú határidős ügyletek esetében, az óvatosság elve alapján, az ügylet negatív piaci értékével megegyező céltartalékot kell képezni.
Az eszközök és források között szereplő deviza tételeket a fentiek szerint az MNB az év utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon értékeli. A mindenkori átértékelési különbözet két tételből tevődik össze, egyfelől a nyilvántartási érték és az átértékelés napján érvényes centrum árfolyam közötti eltérés miatti, másfelől az átértékelés napján érvényes centrum és hivatalos árfolyam közötti eltérés miatti átértékelési különbözetből. Az előbbi a mindenkori árfolyampolitika következtében beállt változást jelenti, amit az MNB az eredményben számol el, míg az utóbbi tétel a piac pillanatnyi értékítéletét tartalmazza, amit az MNB a kiegyenlítési tartalékba helyez.
A deviza értékpapírok esetében az értékelés napján érvényes piaci érték és a nyilvántartási érték közötti különbözetet az MNB a deviza értékpapírok kiegyenlítési tartalékába helyezi.
A kiegyenlítési tartalékok a banküzem egyéb forrásai között találhatók. A piaci értékelésnek az értékpapírok esetében akkor van hatása az eredményre, ha az értékpapír lejár vagy azt az MNB értékesíti (az eredmény pénzügyileg realizálódik). Az árfolyamtól függő kiegyenlítési tartalék egyenlege nulla (azaz a teljes árfolyamkülönbözet az eredménybe kerül), ha a centrum árfolyam és a hivatalos árfolyam megegyezik.
A mérleghez kapcsolódó kiegészítések
1. A követelések, kötelezettségek lejárati bontása és 2000. december 31-i átlagkamata
A követelések lejárati bontása és időszak végi átlagkamata
(2000. december 31.)
* Az MNBr. alapján az államkötvények az éven belüli lejáratú forintkövetelések között, a költségvetésnek nyújtott hitelek az éven túli forintkövetelések között szerepelnek.
** Ebben a sorban található az éven túli lejáratú IMF kvóta, amely nem kamatozó állomány, ezért sem a fix, sem a változó kamatozású soron nem szerepel.
*** Ezen a soron az MNB által felvett devizahitelekhez és kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó currency swapok tartozik jellegű összevont egyenlege szerepel. Kamatlába nem értelmezhető.
A központi költségvetésnek devizában nyújtott hitelek kamatozásáról lásd az E/2. fejezetet.
(2000. december 31.)
* A központi költségvetés éven túli devizabetétei között az állam által külföldről felvett és az MNB-nél zárolt betétként elhelyezett világbanki és egyéb hitelek, valamint a központi költségvetés hiteleihez kapcsolódó currency swapok követel jellegű összevont egyenlege szerepel. Kamatlába nem értelmezhető.
**Ebben a sorban szerepel az MNB nem kamatozó IMF kvótájának forint ellenértéke, sem a fix, sem a változó soron nem szerepel.
A pénzpiaci forintbetétek alakulásáról részletesen lásd az E/1. fejezetet. A belföldi hitelintézetek által elhelyezett devizabetétek állományváltozásának okairól az elemzés (E/2. fejezet) tartalmaz információt. Az MNB éven belüli lejáratú forintkötvényeinek alakulásáról részletesen lásd az E/1. fejezetet.
2. A jegybanki arany- és devizatartalék összetétele
Az IMF szabad kvóta állományában bekövetkezett változás valamivel több, mint felét (9 325,7 millió forint) 25 millió SDR IMF általi lehívása és harmadik fél részére történő rendelkezésre bocsátása okozta. Ez IMF tagsággal járó kötelezettség. A változás másik része a forint leértékelésének hatása.
A devizabetétek és a devizaértékpapírok állományának alakulásáról részletesen lásd az E/2. fejezetet.
A központi költségvetésnek devizában nyújtott éven túli lejáratú hitelek és azok fedezeti ügyleteinek devizaszerkezete
A központi költségvetés devizahiteleiről és a hozzá kapcsolódó fedezeti ügyletekről részletesebb elemzés az E/2 fejezetben található.
Hitelintézetekkel szembeni éven túli lejáratú forintkövetelések típusai
Az éven túli lejáratú hitelek között jellemzően kifutó konstrukciók szerepelnek, illetve az igénybevétel csökkenő mértékű.
Egyéb devizakövetelések
Az egyéb éven belüli lejáratú követelések mintegy 20 milliárd forintos növekedésének túlnyomó részét az okozta, hogy átsorolás miatt ide került a CWAG-nak korábban pénzpiaci betét formájában nyújtott finanszírozás.
A központi költségvetés forintbetétei
A központi költségvetés forintbetéteinek alakulásáról részletesen lásd az E/1. fejezetet.
Pénzkibocsátásból, pénzforgalomból származó kötelezettségek
A 100 forintos érme bevonásából 757 millió forint, az 50 filléres érme bevonásából 147 millió forint, az MNB bevételei közt el nem számolt pénzbevonási nyereség képződött. Az összesen 904 millió forint pénzbevonási nyereséget a hatályos jogszabálynak megfelelően az MNB az állam pénzforgalmi számláján jóváírta, majd ezen összeget az állam a jegybanktörvény alapján, a pénzügyminiszter és az MNB elnökének megállapodása szerint, az MNB-vel szemben fennálló államadósság előtörlesztésére fordította.
Egyéb kötelezettségek devizában
Az éven belüli kötelezettségek növekedését a mark-to-market betétszámlák egyenlegének emelkedése okozta. Egyes hosszú lejáratú határidős ügyletek (currency swap, kamatswap) piaci értéke az üzlet tartama alatt jelentősen mozoghat. Ezáltal felmerülhet a partner nemfizetésének kockázata, aminek mérséklésére az éppen fizetési kötelezettséggel bíró fél ún. mark-to-market betétet helyez el az üzlet másik résztvevőjének javára. Az MNB forrásoldalán szereplő jelentős összegű mark-to-market betétszámlák az MNB külfölddel kötött fedezeti ügyleteinek - elsősorban az EUR USD-vel szembeni gyengülése miatti -nyereség jellegű értékváltozását jelzik. Az ügylet lejártakor a betétszámlán lévő összeget a partnerek egymásnak visszautalják.
Az éven túli kötelezettségek között található devizakötvények állománya a törlesztések következtében csökkent, amit az átértékelésből származó növekedés mérsékelt. A felvett hitelek állományának növekedését az IMF kvóta forint ellenértékének emelkedése okozta.
Egyéb devizakötelezettségek devizaszerkezete
Az éven belüli kötelezettségek között az euró devizakör és a JPY negatív értéke a rövid swapok egyenlegéből adódott. A felvett hiteleknél az egyéb devizaállomány szinte teljes egészében az IMF kvóta forint ellenértékét mutatja.
Egyéb forint kötelezettségek (VI/4.)
Az egyéb szervezetek, illetve a munkavállalók betétein túl ezen a mérlegsoron tartjuk nyilván az MNB által monetáris politikai céllal kibocsátott kötvényeket. A jelentős állománynövekedést ez utóbbi tétel okozta. Az MNB forintkötvény alakulásáról és eredményre gyakorolt hatásáról részletesebben lásd az E/1 fejezetet.
Befektetett eszközök (III/A/1.)
A befektetett eszközök az immateriális javakon, tárgyi eszközökön és beruházásokon (12,5 milliárd forint) túl a befektetéseket (13,1 milliárd forint) is tartalmazzák.
b.) A Magyar Nemzeti Bank által alkalmazott leírási kulcsok
Az alkalmazott leírási kulcsokban nem történt változás 1999-hez képest.
2000-ben az alábbi befektetésekben volt az MNB-nek vagyoni részesedése:
Az MNB a jegybanki funkciókhoz nem kapcsolódó külföldi érdekeltségeit - a bécsi Central Wechsel- und Creditbank AG, (CWAG) kivételével - már korábban értékesítette vagy végelszámolással megszüntette.
1999. október 1-én megkezdődött a CWAG végelszámolása. A 2000. december 31-ig eltelt több mint egy éves időszakban a mérlegfőösszeg mintegy 70 %-kal, 987 millió ATS-re csökkent. Ezen belül az ügyfélkövetelések állománya 485 millió ATS. A rendelkezésre álló likvidációs tőke számított értéke 13,6 millió ATS.
A Bank 2000 októberéig összes banki tevékenységét befejezte, így sor kerülhetett a bankengedély visszaadásának kezdeményezésére. Az osztrák bankfelügyelet a bankengedélyt 2000. november 20-i hatállyal visszavette. 2001. január 1-től a társaság továbbra is végelszámolás alatt álló részvénytársaság formájában, de már nem bankként működik tovább.
A nyilvántartott jegyzett tőke (300 millió ATS) és a CWAG által 2000. december 31-én kimutatott likvidációs tőke (13,6 millió ATS) különbözetét, 286,4 millió ATS-t az MNB a befektetés értékvesztéseként leírta (C/4. fejezet).
A jegybank belföldi érdekeltségi körébe tartozó társaságok - az MNBtv. előírásainak megfelelően - csak a jegybank tevékenységével összefüggő feladatokat, a hitelintézetek közötti elszámolás-forgalom lebonyolítását, az értékpapír- és tőzsdeügyletek elszámolását, valamint értékpapírok kezelését és tárolását végzik.
A jegybank emissziós tevékenységének ellátása érdekében három társaságban tulajdonos: a Pénzjegynyomda Rt-ben, a Magyar Pénzverő Rt-ben és az MNB Érmekereskedelmi Rt-ben.
A Pénzjegynyomda Rt. a bankjegyek mellett okmányokat, zárjegyet, értékpapírokat állít elő, elsősorban intézményi megrendelők számára. E tevékenység nyereségessége is segíti a bankjegygyártási költségek alacsonyan tartását.
A Magyar Pénzverő Rt. forgalmi pénzérméket és emlékérméket gyárt, a szabad kapacitások erejéig a nemzetközi piacon vállal bérmunkát, és emellett saját érmeprogram keretében törvényes fizetőeszköznek nem minősülő nemesfém érméket is előállít.
Az MNB Érmekereskedelmi Rt. a jegybank által kibocsátott törvényes fizetőeszköznek minősülő nemesfém és nem nemesfém forgalmi érmék bel- és külföldi értékesítését végzi.
A GIRO Elszámolásforgalmi Rt. a bankközi elszámolások lebonyolítására alakult. Gazdálkodását a zökkenőmentes, biztonságos üzemeltetés jellemezte. A társaság forgalmának növekedését a VIBER bevezetése és szolgáltatásainak bővülése sem vetette vissza.
A Központi Elszámoló és Értéktár Rt. (KELER Rt.) a két tőzsde és a tőzsdén kívüli piac (OTC) forgalmának elszámolására, az értékpapírok biztonságos kezelésére létrehozott társaság. A társaságban az MNB mellett a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) és a BÁT (Budapesti Árutőzsde) rendelkezik 25-25%-os tulajdoni hányaddal.
Az MNB Üdültetési és Jóléti Szolgáltató Kft-t (Bankjóléti Kft.) a Bank szociális és jóléti feladatok ellátására hozta létre. A Kft. az MNB-től apportálással tulajdonba vett üdülőket és sportlétesítményeket kezeli, valamint munkahelyi vendéglátási tevékenységet végez.
A Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. a kétszintű bankrendszer létrehozását követően alakult a szakemberképzés elősegítése céljával. Alapítói ennek megfelelően a pénzintézetek köréből kerültek ki. A társaság a 90-es évek közepére némi piacvesztést szenvedett el, mert bevételeinek alakulása lemaradt az oktatási piac egészétől. Ennek hatására új stratégiát alakított ki, melynek keretében erősítette marketing tevékenységét és tanfolyamait átstrukturálta. Az új üzleti magatartás hatása először 1997-ben jelentkezett.
Az MNB az alapítás óta rendelkezik tagsággal a Budapesti Értéktőzsdében, azonban ma már monetáris politikai célú műveleteit az eszköztár átalakításának megfelelően nem a tőzsdén végzi. AZ MNB folyamatosan vizsgálja tőzsdei részesedése elidegenítésének lehetőségét, amelyre várhatóan a már lezajlott vagyonnevesítés alapján a tőzsde részvénytársasággá történő átalakulását követően nyílik majd kedvező lehetőség.
Céltartalékok
A kötelezettségek után képzett céltartalék (VIII.) jelentős csökkenését az magyarázza, hogy a CWAG bank számára kiadott garanciák a banklicenc visszaadásával megszűntek. A nyilvántartott jegyzett tőke (300 millió ATS) és a CWAG által 2000. december 31-én kimutatott likvidációs tőke (13,6 millió ATS) különbözetét, 286,4 millió ATS-t (5,5 milliárd forintot) az MNB a befektetés értékvesztéseként leírta (C/4. fejezet). Az MNB az alárendelt kölcsöntőke után - a CWAG bank végelszámolása során még várható 73,6 millió ATS (1,4 milliárd forint) veszteségre - céltartalékot képzett (II/B/2. mérlegsor).
Az elszámolt értékvesztést (-5,5 milliárd forint eredményhatás), valamint a CWAG miatti kötelezettségekre képzett céltartalékok felszabadítását (+7,4 milliárd forint) és a végelszámolás várható veszteségeire képzett kisebb mértékű céltartalékot (-1,4 milliárd forint) figyelembe véve a CWAG-val kapcsolatos 2000. évi eredménynövelő hatás összesen mintegy 0,5 milliárd forint volt.
A céltartalékváltozás további meghatározó elemei: az egyes hitelintézetekkel szembeni követelésekre képzett céltartalék minősítés javulása miatti felszabadítása (I/B/1. és II/B/1.), a nem fedezeti határidős ügyletek piaci kiértékelése alapján képzett céltartalék csökkenése (VIII.), valamint a győri értéktári hiány miatti 0,4 milliárd forintos céltartalékképzés (III/B).
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
A fenti kötelezettségek a decemberi bérek kifizetésének a következő év januárjára való áthúzódása miatt jelennek meg a mérlegben.
Aktív és passzív időbeli elhatárolások
Az aktív és passzív időbeli elhatárolások főleg kamat- és kamatjellegű bevételek és ráfordítások, amelyek közgazdaságilag a tárgyidőszakot érintik, de pénzügyileg csak a következő időszakban realizálódnak.
Saját tőke alakulása
Az MNB a jegybanktörvény 78.§ alapján 2000-ben (az 1998. évi eredménynek megfelelő) 20,1 milliárd forint osztalékot fizetett. A 2000. évi eredmény 14,5 milliárd forint volt; a tárgyévi eredmény és az osztalék különbözete az eredménytartalékot csökkentette.
A kiegyenlítési tartalék alakulása
A kiegyenlítési tartalék elszámolása az MNBtv. 20.§-a alapján történik, állománya a mérlegben a IX. Banküzem egyéb forrásai között szerepel.
A deviza és nemesfém árfolyamváltozás miatti kiegyenlítési tartalékról az E/3. fejezet, a devizaértékpapírok értékváltozása miatti kiegyenlítési tartalékról az E/2/a fejezet tartalmaz további információt.
A kiegyenlítési tartalékok összesített hiánya nem haladja meg az eredménytartalék összegét, ezért a központi költségvetésnek a 2000. év miatt nincs térítési kötelezettsége.
Az MNB mérleg alatti követelései és kötelezettségei
A fedezeti ügyletek (1.-5. és 15.-19. sor) a nettó devizapozíción a keresztárfolyam-ingadozások, illetve kamatláb-változások miatt felmerülő kockázatokat semlegesítik és segítenek az MNB Igazgatósága által elfogadott irányadó (benchmark) devizaszerkezet kialakításában. Az MNBr. alapján fedezeti ügyletnek minősülnek az ÁKK által a devizaadósság árfolyam- és kamatláb-kockázatának fedezésére a jegybankkal kötött származékos ügyletek, valamint az ezek fedezeteként az MNB által a nemzetközi tőkepiacokon kötött ellenügyletek.
A devizaárfolyam-kockázat fedezésének fő eszközei a rövidtávú devizaswap és forward üzletek, illetve a közép és hosszú lejáratú devizaswapok (currency swapok). Az MNB által kívánatosnak tartott kamatstruktúra beállítását célozzák a konkrét kötvénykibocsátásokhoz rendelt fedezeti célú kamatswap üzletek. Az 1999. végén fennálló opciós ügyletek - amelyek nagyobb része az ÁKK miatt kötött ügylet - 2000 év végére lezárultak.
A kamatswap ügyletek (4. és 18. sor) állományának emelkedése elsősorban annak a következménye, hogy a devizaadósság kamatkockázatának fedezésére az ÁKK a jegybankkal újabb ügyleteket kötött és ezeket az MNB a tőkepiacon ellenügylettel fedezte.
A repó ügyleteket (6. és 20. sor) hitel/betét ügyletként kell elszámolni és az ügylethez tartozó jövőbeli értékpapír követelést vagy kötelezettséget a mérleg alatti tételek között kell nyilvántartani.
A kapott garanciák (10. sor) állománya technikai okok miatt növekedett, mivel az MNB az általa vállalt garanciák nagy részére kötött ellengarancia ügyleteket 2000. évtől a mérleg alatti követelések között mutatja ki.
Az MNB legnagyobb értékpapír-számlavezetőivel kötvénykölcsönzési keretmegállapodást kötött (12. sor). A kölcsönadott értékpapírok a devizatartalék részét képezik, és hozamuk annak hozamát növeli (lásd B/1.)
A rendelkezésre tartott hitelkeretek (25. sor) nagy része 2000. december 31-ére megszűnt. A jegybanktörvény módosítása miatt 2001. január 1-jétől a költségvetés likviditási hitellehetősége megszűnt, 2000. december 31-én viszont már nem lehetett fennálló állománya, ezért a hitelkeretet törölték.
Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
Az MNB jövedelem-tulajdonosonkénti nettó kamateredményének alakulása
A forint kamat- és kamatjellegű eredményről részletesen lásd az E/1. fejezetet, a deviza kamat- és kamatjellegű eredményről az E/2. fejezetet.
A 2000. december 31-én az MNB portfoliójában lévő kamatozó deviza értékpapírok beszerzési ára 23,4 milliárd forinttal haladta meg névértéküket. A számviteli politikának megfelelően ennek időarányos összege nem kerül bele az eredménybe, mivel az értékpapírok nagyobb része egy éven belül lejár. Így a devizaértékpapírok miatti kiegyenlítési tartalék 2000. év végi állományából 14 milliárd forint veszteség jellegű különbözet a 2001. évben az értékpapírok eladása vagy lejárata során biztosan realizálódik és megjelenik a nettó deviza kamatjellegű eredményben.
b) A kamatjellegű eredményben megjelenő fedezeti és egyéb célú határidős ügyletek eredményének részletezése
*A határidős ügyletek nettó árfolyamnyereségének döntő részét egyes fedezeti üzletek technikai lezárásából és újranyitásából keletkezett egyszeri nyeresége teszi ki. A technikai lezárásokra kockázatcsökkentési célból került sor.
A forint csúszó leértékelésének mértéke
A forint árfolyamának elemzéséről részletesebben lásd az E/3. fejezetet.
A devizaállományok átértékeléséből származó eredmény összetevői
A deviza árfolyamváltozásból származó eredmény tartalmazza a forint árfolyamváltozásának és a devizák keresztárfolyam-változásának hatását.
A konverziós árfolyameredmény az azonnali (spot) konverziókból, illetve a lezárult nem fedezeti célú határidős ügyletekből származik. Bár az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg, elemzési célból célszerű nettó módon a devizaállományok átértékelődéséből származó eredménnyel együtt kezelni, mert technikai okok miatt az elkülönítés (elsősorban 1999-ben) nem volt megfelelő. 2000-ben a nettó konverziós veszteség 170 millió forint volt. Az 1999-es nagyobb (7,8 milliárd forintos) veszteséget részben árfolyamgarancia beváltáson elszenvedett (de céltartalékkal fedezett) 3 milliárd forintos konverziós veszteség okozta. A további összeg döntő része, pedig a már korábban említett technikai okok miatt került a konverziós eredménybe. A nem fedezeti ügyletekből 2000-ben az előző évhez hasonlóan 0,1 milliárd forint veszteség származott. Részletesebben lásd a E/3 részt.
Az előző tételekbe nem sorolt szokásos mértékű és rendkívüli eredmény részletezése (Az eredménykimutatás V./3. és XIII./3. sora)
1999. évi rendkívüli eredmény fontosabb elemei a következők voltak:
A 2000. évi rendkívüli eredmény legfőbb meghatározója:
A banküzemi bevételek és ráfordítások alakulása
A banküzem működési költségeinek a bank üzemvitele szempontjából lényeges elemeiről részletesen lásd az F. fejezetet.
Létszám és bérköltség adatainak változása
2
Az új technikára való áttérés során a korábbi hónapokban elszámolt eredményt egy összegben, a májusi eredményben kellett korrigálni.