MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4570.
számú
törvényjavaslat

a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény módosításáról

Budapest, 2001. május

(1) A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. § (1) A törvény hatálya kiterjed - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik - az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezõ bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnõttre és szüleire.

(2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerõsítõ országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerûen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.

(3) E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(4) A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnõtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerzõdés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó."

(1) A Gyvt. 5. §-ának g) és s) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a § a következõ új u)-z) pontokkal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében - mûködési engedéllyel - végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától,"

"s) fenntartó: az a természetes vagy jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány, közhasznú társaság, kisebbségi önkormányzat és más jogi személy), illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága aki, illetve amely e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekrõl. Ha e törvény másképp nem rendelkezik az egyházi fenntartóra, a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,"

"u) intézmény: az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõ szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három fõt foglalkoztat teljes munkaidõben, és tevékenysége mûködési engedély köteles. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelõen alkalmazni a helyettes szülõi, illetve nevelõszülõi hálózatra is,

v) mûködtetõ: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított mûködési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,

z) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követõ hónapban keletkezett jövedelem."

(1) A Gyvt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történõ nevelkedéshez."

(2) A Gyvt. 6. §-ának (5) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

"A gyermek nem vethetõ alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak."

A Gyvt. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz."

(1) A Gyvt. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következõ új j) ponttal egészül ki és egyidejûleg a jelenlegi j) pont jelölése k) pontra módosul:

"b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze,"

"j) a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fûzõdõ jogait gyakorolhassa."

(2) A Gyvt. 9. §-a a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki :

"(3) A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek jogait - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni.

(4) A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek

a) egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelõ és a többi gyermek biztonságát védõ módon, továbbá

b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén

kerülhet sor."

(1) A Gyvt. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje - e törvényben meghatározott keretek között - a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.

(3) Az intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített - házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetésérõl."

A Gyvt. a következõ új 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) A gyermekjogi képviselõ ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülõ gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselõ kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylõ gyermek védelmére.

(2) A gyermekjogi képviselõ

a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,

b) segíti a gyermeket az állapotának megfelelõ ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában,

c) a 36. § (2) bekezdése szerinti esetben eljár a gyermek szülõje vagy más törvényes képviselõje, a fiatal felnõtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján,

d) eljár az érdekképviseleti fórum a 35. § (4) bekezdése szerint tett megkeresése alapján,

e) a gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban.

(3) A gyermekjogi képviselõ jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõ mûködési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselõ köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelõen kezelni.

(4) A gyermekjogi képviselõ a megyei, fõvárosi gyámhivatal szervezeti keretei között mûködik. A gyermekjogi képviselõ jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi.

(5) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõ biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselõ személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék.

(6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetõi tizenöt napon belül, a fenntartó harminc napon belül, illetve a képviselõtestület vagy a közgyûlés a következõ testületi ülésén érdemben megvizsgálja a gyermekjogi képviselõ észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedésérõl tájékoztatja õt.

(7) A gyermekjogi képviselõ figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselõ indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez."

(1) A Gyvt. 15. §-ának (3) bekezdése a következõ új b) ponttal egészül ki és egyidejûleg a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra módosul:

"b) az utógondozói ellátás,"

(2) A Gyvt. 15. §-ának (4) bekezdése a következõ új f) ponttal egészül ki és egyidejûleg a jelenlegi f) és g) pont jelölése g) és h) pontra módosul:

"f) a nevelési felügyelet elrendelése,"

(3) A Gyvt. 15. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a § a következõ új (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottakat - a külön jogszabályban meghatározott munkakörükkel összefüggésben - megilleti az a jog, hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket értékeljék és elismerjék.

(7) A gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott

a) nevelõ, gyermekfelügyelõ, gondozó, helyettes szülõ vagy nevelõszülõ, családgondozó, utógondozó, bentlakásos gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetõje, a gyermek, illetve a fiatal felnõtt közvetlen gondozása, családgondozása és utógondozása során

b) nevelõszülõi tanácsadó, gyám, gyámi tanácsadó a gyermek közvetlen gondozásának ellenõrzése, illetve törvényes képviseletének ellátása során

hivatalból jár el, és e tevékenységével kapcsolatban a büntetõjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minõsül.

(8) A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem foglalkoztatható az a személy, aki ellen a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) büntetni rendelt, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bûncselekmény miatt eljárás folyik, vagy akit jogerõs bírói ítélettel ilyen bûncselekmény miatt ítéltek el. Nem foglalkoztatható továbbá az a személy sem, akinek szülõi felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel, vagy akinek szülõi felügyeleti jogát a bíróság jogerõs ítéletével megszüntette."

A Gyvt. 17. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek

a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,

b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztetõ ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által elõidézett súlyos veszélyeztetõ magatartása esetén.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselõ társadalmi szervezet is élhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történõ nevelkedésének elõsegítése, a veszélyeztetettség megelõzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttmûködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni."

A Gyvt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) E törvény szerint a gyámhivatal a gyermek gondozó szülõjének vagy más törvényes képviselõjének a gyermektartásdíjat megelõlegezi, a jogosult fiatal felnõttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és ezen pénzbeli ellátások folyósításáról rendelkezik."

A Gyvt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az egy fõre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettõl eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhetõ."

(1) A Gyvt. 20. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha a kiegészítõ családi pótlékot jogerõsen megállapították, az a kérelem benyújtásának hónapjától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet

a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,

b) a tárgyhónap tizenötödikét követõen nyújtották be, a támogatás ötven százalékát

kell kifizetni, feltéve, hogy az önkormányzat rendeletében ennél kedvezõbb feltételeket nem állapít meg.

(4) A kiegészítõ családi pótlékra való jogosultság feltételeit - a 19. §-ban meghatározottak alapulvételével - a települési önkormányzat évente legalább egyszer felülvizsgálja. A folyósítás idõtartama a feltételek fennállásáig tart. Ha a kiegészítõ családi pótlékra való jogosultság megszûnik, az a jogosultság megszûnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszûnés

a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,

b) a tárgyhónap tizenötödikét követõen következik be, a támogatás teljes összegét

kell kifizetni, feltéve, hogy az önkormányzat rendeletében ennél kedvezõbb feltételeket nem állapít meg."

(2) A Gyvt. 20. §-a a következõ új (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A feltételek fennállása esetén a kiegészítõ családi pótlék a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható addig az idõpontig, ameddig a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszonharmadik évének betöltéséig.

(6) Ha a gyermek nagykorúvá válása elõtt is részesült kiegészítõ családi pótlékban, az a gyermek nagykorúvá válása után is tovább folyósítható, illetve egy éven belül ismételten megállapítható, ha a jogosult felsõfokú iskola nappali tagozatán tanul és a huszonötödik életévét még nem töltötte be, feltéve, hogy tartásra köteles házastársa nincs.

(7) A kiegészítõ családi pótlékot annak a gyermeknek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel folyósítják."

A Gyvt. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Elsõsorban azokat a gyermekeket, illetve családjukat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkezõ többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben levõ várandós anya gyermekének megtartása, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családjába való visszakerülésének elõsegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak."

A Gyvt. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"22. § (1) A gyermektartásdíj megelõlegezésének akkor van helye, ha

a) a bíróság a tartásdíjat jogerõs határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerõs határozat, amelyet a Magyarországon élõ gyermek javára nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani és

b) a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá

c) a gyermeket gondozó szülõ vagy más törvényes képviselõ nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani

feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

(2) Az egy fõre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A gyámhivatal a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követõen állapítja meg. Az eredménytelen végrehajtást, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó foglalási jegyzõkönyv hat hónapnál régebbi nem lehet.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtása idõpontjában közös háztartásban élõ közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyeket.

(5) Nincs helye a gyermektartásdíj megelõlegezésének, ha a kötelezett

a) lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthetõ, vagy

b) külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy

c) sorkatonai szolgálatának idejét tölti, vagy

d) a jogosulttal közös háztartásban él, vagy

e) rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás három éven át nem járt eredménnyel.

(6) Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megelõlegezésének

a) részösszegû megfizetés vagy részösszegû behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy

b) lejárt gyermektartásdíj esetén.

(7) A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelõlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az idõpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig."

(1) A Gyvt. 24. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyermektartásdíj megelõlegezését jogerõsen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás idõtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok elõrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. Indokolt esetben a megelõlegezés folyósítása - egy alkalommal - legfeljebb további három évre ismételten elrendelhetõ.

(2) A jogosultság megállapítása és megszüntetése esetén a megelõlegezendõ összeg folyósítására a 20. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb hat hónapra - felfüggeszti, ha

a) a kérelmezõnek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeiben változás állt be,

b) a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár,

c) a kötelezett a kérelmezõ részére közvetlenül fizet tartásdíjat,

d) a gyermek munkavégzéssel járó tevékenységért rendszeres jövedelmet kap,

e) a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el."

(2) A Gyvt. 24. §-a a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (7) bekezdésre módosul:

"(4) A gyámhivatal a felfüggesztést követõ vizsgálat eredményeképpen elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását vagy a megelõlegezést megszünteti.

(5) A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelõlegezését megszünteti, ha

a) a gyermek - a gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján - a külön élõ másik szülõ vagy más személy gondozásába kerül,

b) a gyermek nagykorúvá vált és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat,

c) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,

d) a kötelezett meghalt.

(6) A gyámhivatalnak a gyermektartásdíj megelõlegezését felfüggesztõ, illetve megszüntetését elrendelõ határozata azonnal végrehajtható."

A Gyvt. 25. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"25. § (1) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésbõl kikerült fiatal felnõtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elõsegítse.

(2) Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnõtt, akinek

a) legalább három éves idõtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szûnt meg és

b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.

(3) A készpénz vagyonba a fiatal felnõtt árvaellátásából és keresményébõl származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel idõtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés idõtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelõszülõnél vagy gyermekotthonban helyezték el.

(4) Akkor is jogosult a fiatal felnõtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb idõtartamú nevelésbe vételére a 80. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott okból került sor.

(5) A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnõtt tulajdonába kerülõ építési telek, életvitelszerû lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bõvítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlõi jogviszony megvásárlására, valamint otthonteremtést elõsegítõ hitelintézeti kölcsön egyösszegû törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnõtt megfelelõ ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendõ egyszeri hozzájárulásra is.

(6) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételekrõl, valamint arról, hogy a fiatal felnõtt az otthonteremtési támogatás felhasználása során az utógondozójával együttmûködik.

(7) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás megállapításával egyidejûleg az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnõtt részére a lakóhely szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatásról való elszámolásig, de legfeljebb egy évig segítséget nyújt."

(1) A Gyvt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkezõ jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkezõ jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el

a) a négy évnél rövidebb idõtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét,

b) a négy évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét,

c) az öt évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát."

(2) A Gyvt. 26. §-ának (5) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

"A gyámhivatal ismételten jogosult a (4) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a korábbi ingatlan felhasználásával megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az elõzõleg elõírt elidegenítési tilalom idõtartamának lejártáig."

(3) A Gyvt. 26. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalomból eredõ valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseli."

A Gyvt. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét

a) a helyi önkormányzat képviselõ testületének határozata,

b) a települési önkormányzat jegyzõjének vagy a gyámhivatalnak a határozata,

c) a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezetõ intézkedése,

d) a c) pontban foglaltakon túl a fenntartó önkormányzat rendeletében meghatározott körben az intézményvezetõ intézkedése,

e) a (6) bekezdésben meghatározott esetben a megállapodás

alapozza meg.

(2) Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell a mûködtetõt, valamint az ellátást nyújtó intézmény vezetõjét is.

(3) Állami fenntartású intézmény esetén az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti döntésrõl az intézményvezetõ írásban értesíti a kérelmezõt, illetve törvényes képviselõjét. Ha a kérelmezõ, illetve törvényes képviselõje az intézmény vezetõjének meghozott döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétõl számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ez az irányadó abban az esetben is, ha az intézményvezetõ az ellátás igénybevételérõl nem intézkedik. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt.

(4) Állami fenntartású intézmény esetén, ha az igénybevételrõl az intézményvezetõ dönt, úgy az ellátás megkezdésekor a kérelmezõvel, illetve törvényes képviselõjével megállapodást köt, melyet tizenöt napon belül megküld a fenntartónak. A megállapodás tartalmazza

a) az ellátás várható idõtartamát,

b) a szolgáltatások formáját és módját,

c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.

(5) Az intézményvezetõnek az ellátásra jogosult gyermek, illetve fiatal felnõtt azonnali elhelyezésérõl kell gondoskodnia

a) az elhelyezés azonnali végrehajtását elrendelõ határozat,

b) a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó indokolt kérelem

alapján.

(6) Nem állami fenntartású intézmény esetén az ellátás igénybevételérõl az intézményt fenntartó, vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylõ, illetve törvényes képviselõje megállapodást köt. A megállapodás a (4) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza az ellátás kezdetének idõpontját és a megszüntetésének lehetséges módját."

(1) A Gyvt. 33. §-ának (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:

"h) a jogosult jogait és érdekeit képviselõ érdekképviseleti fórumról."

(2) A Gyvt. 33. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtérõl nyilatkozni,

b) az e törvény alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,"

(1) A Gyvt. 34. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A 33. § (2) bekezdése c) pontjában meghatározott ellátásoknál a gyermek és szülõje vagy más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója közötti (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra jogosult) kapcsolattartás formái különösen: a folyamatos és idõszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történõ meglátogatás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.

(2) A 33. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellátások során elõ kell segíteni, hogy a kapcsolattartásra jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn. A kapcsolattartásra jogosult a gyermeket a bentlakásos gyermekintézmény házirendje, illetve a nevelõszülõi hálózatot mûködtetõvel történt elõzetes egyeztetés szerint látogathatja.

(3) A látogatás alkalmával biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit."

(2) A Gyvt. 34. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthetõ rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, telefonhívás, illetve csomagküldés."

(1) A Gyvt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az intézmény fenntartója meghatározza - a (6) bekezdésben meghatározott ellátások kivételével - az ellátásban részesülõk érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és mûködésének szabályait."

(2) A Gyvt. 35. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A gyermekjóléti szolgálatban és a házi gyermekfelügyelet formájában biztosított napközbeni ellátásban részesülõk érdekvédelmére a fenntartónak érdekképviseleti fórumot nem kell mûködtetnie. Panaszjoguk gyakorlására a 36. §-ban foglaltak az irányadók."

A Gyvt. a következõ új 37/A. §-sal és az azt megelõzõ következõ alcímmel egészül ki:

"Az ellátás megszüntetésének módja

37/A. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszûnik

a) a határozott idejû elhelyezés esetén a megjelölt idõtartam - illetve a meghosszabbított idõtartam - leteltével,

b) a jogosultsági feltételek megszûnésével.

(2) Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszûnését a jogosult, illetve törvényes képviselõje kezdeményezheti, melynek alapján az intézményvezetõ az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés idõpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szûnik meg.

(3) Az intézményvezetõ az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti vagy az ellátás feltételei már nem állnak fenn.

(4) Az intézményvezetõ az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetésérõl, illetve az ellene tehetõ panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselõjét. Egyet nem értés esetén a jogosult, illetve törvényes képviselõje az értesítés kézhezvételétõl számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell.

(5) Ha az ellátást a 32. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapozza meg, az ellátást csak határozat szüntetheti meg."

(1) A Gyvt. 39. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a jelenlegi (1)-(4) bekezdések számozása (2)-(5) bekezdésre módosul:

"(1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védõ speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történõ nevelkedésének elõsegítését, a gyermek veszélyeztetettségé-nek megelõzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését."

(2) A Gyvt. 39. §-ának az (1) bekezdéssel átszámozott (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a szociális válsághelyzetben lévõ várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehetõ ellátáshoz való hozzájutás szervezése,"

(3) A Gyvt. 39. §-ának az (1) bekezdéssel átszámozott (4) bekezdés a) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkezõ mûködési zavarok ellensúlyozása,"

"c) az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítõ szolgáltatás - valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése."

(1) A Gyvt. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítõ szolgálat, vagy a 96. § (4)-(5) bekezdései szerinti egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési elõírásoknak megfelelõ személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat)."

(2) A Gyvt. 40. §-a (2) bekezdésének felvezetõ mondata és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ i)-k) pontokkal egészül ki:

"(2) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl"

"d) szervezi a - legalább három helyettes szülõt foglalkoztató - helyettes szülõi hálózatot, illetve mûködtetheti azt, vagy önálló helyettes szülõket foglalkoztathat,"

"i) biztosítja a gyermekjogi képviselõ munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum munkájában,

k) nyilvántartást vezet a helyettes szülõi férõhelyekrõl."

(3) A Gyvt. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és egyidejûleg a § a következõ új (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Az önálló intézményként, illetve az (1) bekezdésben meghatározott, szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként mûködõ gyermekjóléti központ általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedését elõsegítõ, illetve a gyermek veszélyeztetettségét megelõzõ és a veszélyeztetett gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelõ önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Ennek érdekében

a) utcai és lakótelepi szociális munkát,

b) kapcsolatügyeletet,

c) kórházi szociális munkát,

d) ügyeleti szolgálatot

biztosít.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(5) Gyermekjóléti szolgálatot egyházi fenntartó is mûködtethet."

A Gyvt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és egyidejûleg a § a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetõ - a gyermekek életkorának megfelelõen - különösen bölcsõdében, hetes bölcsõdében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben.

(4) A gyermekek napközbeni ellátásának minõsül az iskolai napközis ellátásban nem részesülõ, különösen a csellengõ vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a mûködtetõ rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel."

A Gyvt. 42. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A bölcsõdei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlõdését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztõ felkészítésben vehet részt."

A Gyvt. 43. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Családi napköziben ellátást az a nagykorú, cselekvõképes, büntetlen elõéletû személy biztosíthat, aki

a) személyisége és - a külön jogszabályban meghatározott - körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására és

b) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok."

A Gyvt. 44. §-a a következõ új (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani.

(4) Házi gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43. § (3) bekezdésében foglaltaknak.

(5) A házi gyermekfelügyelet keretében segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, amennyiben a gyermek tanulmányait a Kt. rendelkezései szerint fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja."

(1) A Gyvt. 45. §-ának (5) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

"A gyermek átmeneti gondozása megkezdésekor - ha az elõreláthatólag harminc napnál hosszabb lesz - el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási nevelési tervet."

(2) A Gyvt. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettõ hónapig tart."

A Gyvt. 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"46. § (1) A gyermek átmeneti gondozása keretében ideiglenes jelleggel, állapotának megfelelõ ellátást és éjszakai bentlakást (a továbbiakban: ideiglenes gondozást) kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyérõl önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt.

(2) Az ideiglenes gondozás során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását elõidézõ okokat, és egyidejûleg haladéktalanul értesíteni kell a gyermek szülõjét vagy más törvényes képviselõjét, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a további átmeneti gondozás vagy más gyámhatósági intézkedés megtétele céljából.

(3) A gyermek (2) bekezdésben meghatározott további átmeneti gondozásához minden esetben be kell szerezni a szülõ vagy más törvényes képviselõ beleegyezõ nyilatkozatát.

(4) A gyámhivatalt értesíteni kell a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából, ha

a) a szülõ vagy más törvényes képviselõ a gyermekérõl az ideiglenes gondozásról való értesítést követõ három napon belül nem gondoskodik,

b) a szülõ vagy más törvényes képviselõ gyermeke átmeneti gondozásához nem járul hozzá, illetve azt nem kéri,

c) a gyermek visszakerülése a szülõjéhez ellentétes a gyermek érdekeivel."

(1) A Gyvt. 47. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) az elhelyezés - a szülõ vagy más törvényes képviselõ kérelmére vagy beleegyezésével - hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható, vagy"

(2) A Gyvt. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A gyámhivatalt értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében az átmeneti gondozás idõtartamának eltelte elõtt is, ha

a) nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza,

b) a szülõ vagy más törvényes képviselõ a gyermek átmeneti gondozását ugyanazon intézményben két éven belül másodszor is kéri."

A Gyvt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhetõ a mûködtetõ által kijelölt helyettes szülõnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában."

(1) A Gyvt. 49. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) A helyettes szülõ a családban élõ gyermek átmeneti gondozását - a mûködtetõ által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában biztosítja.

(2) Helyettes szülõ az a huszonnegyedik évet betöltött, cselekvõképes, büntetlen elõéletû személy lehet, aki

a) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendõ gyermeket gondozza, neveli, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok és

b) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett."

(2) A Gyvt. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A helyettes szülõket a mûködtetõ

a) felkéri és a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkészíti, nyilvántartásba veszi és

b) tevékenységükben folyamatos szakmai tanácsadással segíti, továbbá

c) folyamatosan ellenõrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenységük ellátásában."

(3) A Gyvt. 49. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A helyettes szülõt a gyermek ellátására az 56. § szerinti nevelési díj és külön ellátmány illeti meg."

(4) A Gyvt. 49. §-a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A helyettes szülõ tevékenységét az e törvényben meghatározott helyettes szülõi jogviszonyban végzi."

A Gyvt. 50. §-a a következõ új (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A gyermekek átmeneti otthona legalább tizenkettõ, de legfeljebb negyven gyermek teljes körû ellátását biztosítja.

(4) Az átmeneti lakásotthon olyan otthon, amely legfeljebb tizenkettõ gyermek átmeneti gondozását biztosítja önálló lakásban, családias körülmények között.

(5) A gyermekek átmeneti otthona önálló helyettes szülõt, vagy helyettes szülõi hálózatot mûködtethet és ebben az esetben ellátja az ezzel kapcsolatos - a 49. § (4) bekezdésében meghatározott - feladatokat. Az átmeneti otthon által foglalkoztatott helyettes szülõk az átmeneti otthoni férõhely felének megfelelõ létszámú gyermek teljes körû ellátását biztosíthatják."

A Gyvt. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a § a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A családok átmeneti otthona legalább tizenkettõ, de legfeljebb negyven felnõtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. A családok átmeneti otthona mûködtethetõ telephelyenként legfeljebb tizenkét férõhelyes önálló lakásban vagy családi házban. A telephelyek összférõhely száma nem lehet több a székhely szerinti átmeneti otthon összférõhely számánál.

(3) A családok átmeneti otthona a felnõtt és a gyermek együttes ellátása során

a) befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet keresõ szülõt és gyermekét,

b) befogadja a válsághelyzetben lévõ bántalmazott vagy várandós anyákat, illetve a szülészetrõl kikerülõ anyát és gyermekét,

c) biztosítja az ellátást igénylõ gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit,

d) segítséget nyújt a szülõnek gyermeke teljes körû ellátásához, gondozásához, neveléséhez,

e) biztosítja a szülõ számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást,

f) a szülõknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt,

g) közremûködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttmûködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevõ okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében."

(1) A Gyvt. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az otthont nyújtó ellátás keretében

a) különleges ellátást kell biztosítani

aa) a tartósan beteg, illetve fogyatékos,

ab) a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró három év alatti,

gyermek számára,

b) speciális ellátást kell biztosítani

ba) a súlyos személyiségfejlõdési zavarokkal küzdõ, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató (a továbbiakban együtt: súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek,

bb) a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövetõ (a továbbiakban: súlyos disszociális tüneteket mutató) [a ba) és a bb) pont a továbbiakban együtt: súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató gyermek]

számára,

c) az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdõ (a továbbiakban: pszichoaktív szerekkel küzdõ) gyermek számára.

Az otthont nyújtó ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, illetve az e törvényben meghatározott megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleménye alapján évente, a hat éven aluli gyermek esetében félévente felül kell vizsgálni."

(2) A Gyvt. 53. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Otthont nyújtó ellátást biztosít

a) a nevelõszülõ a mûködtetõ közremûködésével, vagy - ha ez nem lehetséges -

b) a gyermekotthon, vagy

c) az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló - gondozó bentlakásos intézmény, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (továbbiakban: fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával, különösen családgondozással, a gyermek törvényes képviseletének ellátásával."

A Gyvt. a következõ új 53/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

"Utógondozói ellátás

53/A. § (1) A gyámhivatal által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnõtt számára

a) szükség esetén a 45. § (1) bekezdése szerinti teljes körû ellátást és

b) az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást, a társadalomba való beilleszkedés elõsegítése érdekében segítségnyújtást (a továbbiakban: utógondozás)

kell biztosítani.

(2) Az utógondozói ellátást nevelõszülõ, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által mûködtetett, lakhatást nyújtó külsõ férõhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külsõ férõhely) biztosítja.

(3) Az utógondozói ellátást nyújtó és a fiatal felnõtt az utógondozói ellátás konkrét formájáról, módjáról és mértékérõl a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapodást köt."

(1) A Gyvt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Nevelõszülõ az a huszonnegyedik életévét betöltött, cselekvõképes, büntetlen elõéletû személy lehet, aki

a) a gondozásba helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, legfeljebb negyvenöt évvel idõsebb,

b) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlõdésének biztosítására és a családjába történõ visszakerülésének támogatására, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok és

c) a külön jogszabályban meghatározott felkészítõ tanfolyamon eredménnyel részt vett.

Az a) pontban meghatározott korhatárra, illetve a c) pontban meghatározott felkészítõ tanfolyam elvégzésére vonatkozó rendelkezéstõl - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni."

(2) A Gyvt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Hivatásos nevelõszülõ az a nevelõszülõ, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési elõírásoknak megfelel, amely rendelkezéstõl - külön jogszabályban foglaltak szerint - a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni."

(3) A Gyvt. 54. §-ának (4)-(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Speciális hivatásos nevelõszülõ az a hivatásos nevelõszülõ, aki a képesítési elõírásoknak megfelel, és alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdõ, speciális ellátást igénylõ gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és családjába történõ visszakerülésének elõsegítésére."

(5) A nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb öt gyermek és fiatal felnõtt együttes ellátását biztosíthatja.

(6) A hivatásos nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva - legalább három, legfeljebb nyolc gyermek és fiatal felnõtt együttes ellátását biztosíthatja.

(7) A speciális hivatásos nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb öt gyermek és fiatal felnõtt együttes ellátását biztosíthatja."

(4) A Gyvt. 54. §-a a következõ új (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az (5)-(7) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól akkor sem lehet eltérni, ha az együtt élõ házastársak, illetve az élettársak mindegyike nevelõszülõi feladatokat lát el."

(1) A Gyvt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A nevelõszülõ - a mûködtetõ által elkészített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - a saját háztartásában nyújt teljes körû ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint az utógondozói ellátásban részesülõ fiatal felnõttnek.

Ennek érdekében különösen

a) elõsegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését, személyisége kibontakozását,

b) elõsegíti a gyermek vérszerinti családjába való visszakerülését és ennek érdekében együttmûködik a családdal, vagy ha ez nem lehetséges, illetve ez nem áll a gyermek érdekében, örökbefogadó családnál történõ elhelyezését,

c) elõsegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyõzõdésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,

d) felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, alapvetõ személyes ügyeinek intézésére,

e) segítséget nyújt a fiatal felnõtt önálló életvezetéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez, hozzátartozóival való kapcsolattartásához."

(2) A Gyvt. 55. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a § a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nevelõszülõ az alapfeladatok ellátásán túl a fenntartó hozzájárulásával

a) elláthatja a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek különleges gondozását, nevelését, illetve a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdõ gyermekek speciális gondozását, nevelését,

b) részt vállalhat az egyéni elhelyezési tervben foglaltak szerint a vérszerinti család komplex gondozásában,

c) elláthatja a helyettes szülõi feladatokat

feltéve, hogy személyében, valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére és a mûködtetõ biztosítja számára a speciális szakmai támogatást.

(5) A mûködtetõ a nevelõszülõt

a) felkéri és a külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkészíti, nyilvántartásba veszi és

b) szakmai tanácsadással, családgondozással és utógondozással segíti, továbbá

c) folyamatosan segíti és ellenõrzi a nevelési díj és az ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenysége ellátásában,

d) gyámi tanácsadással elõsegíti a gyámként kirendelt nevelõszülõ gyámi feladatainak ellátását és a gyámhivatal ellenõrzési tevékenységét.

(6) A nevelõszülõ tevékenységét e törvényben meghatározott nevelõszülõi jogviszonyban végzi - legalább öt nevelõszülõt foglalkoztató - nevelõszülõi hálózat keretében. A nevelõszülõi hálózat nevelési alapdokumentuma a nevelõszülõk és a nevelõszülõi tanácsadók által elfogadott, a nevelõszülõi hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program."

A Gyvt. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

a) száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek a 82. § (1) bekezdésében meghatározott megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd,

b) százharminc százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, illetõleg fogyatékos."

A Gyvt. 57. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"57. § (1) A gyermekotthon

a) otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára,

b) utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnõtt számára,

c) szükség esetén külsõ férõhelyeket mûködtet.

(2) A gyermekotthon befogadja

a) az utógondozói ellátásban részesülõ fiatal felnõtt gyermekét,

b) a 46. § szerint ellátást igénylõ gyermeket legfeljebb három napra, és a gyermek helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

c) a tartós betegsége, illetve fogyatékossága miatt ellátást igénylõ egy életévét be nem töltött gyermeket,

d) az otthont nyújtó ellátás keretében - ideiglenes jelleggel - azon átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, aki gondozási helyérõl önkényesen eltávozott és kezdeményezi a szükséges intézkedéseket.

(3) A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében

a) gondoskodik az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek felvételérõl, és errõl tájékoztatja a gyámhivatalt, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

b) gondoskodik az utógondozói ellátásban részesülõ fiatal felnõtt, valamint az átmeneti gondozásban részesülõ gyermekének felvételérõl, és errõl értesíti a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

c) biztosítja az otthont nyújtó ellátást, a gyámhivatal által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv, valamint az általa elkészített egyéni gondozási-nevelési terv szerint,

d) biztosítja továbbá a gyámhivatal határozata alapján a gyámi feladatok ellátását és az otthont nyújtó ellátás rendszeres felülvizsgálatának elõkészítését, és ennek megfelelõen

da) elõsegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történõ visszatérését, ennek érdekében együttmûködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhivatallal,

db) rendszeresen tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülõ kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,

dc) elõsegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyõzõdésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit és vallásoktatásban való részvételét,

dd) felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre,

de) elõsegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével, szakképzettség megszerzésével, illetve elõtakarékossággal készüljön az önálló életre,

df) utógondozást biztosít a volt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeknek, illetve az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnõttnek.

(4) A gyermekotthon nevelõszülõi hálózatot mûködtethet. Nevelõszülõi hálózat mûködtetése esetén ellátja az 55. § (5) bekezdésében meghatározott feladatokat. A gyermekotthon által foglalkoztatott nevelõszülõk a gyermekotthoni férõhely felének megfelelõ létszámú gyermek teljes körû ellátását biztosíthatják.

(5) A gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét, nevelési-gondozási rendszerét, a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai programját.

(6) A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban - a fenntartó egyetértésével - szolgáltatást végezhet a lakosság számára, így különösen biztosíthatja a gyermekek vagy várandós anyák átmeneti gondozását, azonban a gyermekotthon szolgáltatása nem veszélyeztetheti az (1)-(3) bekezdésben meghatározott alapfeladatainak ellátását."

A Gyvt. 58. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"58. § (1) A speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdõ gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt.

(2) A speciális gyermekotthonban vagy a gyermekotthon speciális csoportjában a gyermek teljes körû ellátásának idõtartama csak kivételesen indokolt esetben haladhatja meg a két évet.

(3) A speciális gyermekotthon a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén bentlakásos ellátás keretében végezheti a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság felkérésére a gyermek személyiségvizsgálatát.

(4) A tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást igénylõ gyermek gondozását, ellátását, habilitációját és rehabilitációját - a Kt. szerinti szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleménye alapján - az erre a célra létrehozott különleges gyermekotthon vagy az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek teljes körû ellátását nyújtó gyermekotthon vagy gyermekotthoni csoport biztosítja, feltéve, ha állapota nem indokolja az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését vagy az elhelyezés férõhely hiányában nem lehetséges."

(1) A Gyvt. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A tartósan beteg, illetõleg fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást igénylõ gyermek, illetve a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdõ gyermek speciális ellátását, gondozását, habilitációját és rehabilitációját biztosító gyermekotthonok eltérõ csoportlétszámát külön jogszabály határozza meg."

(2) A Gyvt. 59. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a speciális gyermekotthon kizárólag speciális szükségletû gyermek vizsgálatát végzi bentlakásos ellátás formájában, a gyermekotthon vizsgálóotthonként mûködhet."

A Gyvt. 60. §-ának felvezetõ mondata, valamint a b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgáltatás) feladata az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárás során, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követõen a gyermek gondozási helye meghatározása érdekében"

"b) a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítésérõl való gondoskodás a gyámhivatal megkeresésére,

c) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket is befogadó önkormányzat által mûködtetett, illetve fenntartott nevelõszülõ és gyermekotthon kijelölése."

A Gyvt. 61. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"61. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás nevelõszülõi hálózatot mûködtet, és ellátja az ezzel kapcsolatos - az 55. § (5) bekezdésében meghatározott - feladatokat."

A Gyvt. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által vezetett országos örökbefogadási nyilvántartás - külön jogszabály szerinti - rendszeres tájékoztatása az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján vezetett adatokról."

A Gyvt. 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"66. § (1) A megyei, fõvárosi önkormányzat a gyermekvédelmi szakszolgáltatás

a) 60. § a) pontjában meghatározott feladatait a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság útján,

b) a) pontban nem említett feladatait, gyermekvédõ intézet vagy más szakszolgáltatást nyújtó intézmény (a továbbiakban együtt: területi gyermekvédelmi szakszolgálat) mûködtetésével

biztosítja.

(2) A megyei, fõvárosi önkormányzat a 63. §-ban meghatározott feladatokat

a) az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek, továbbá

b) az általa mûködtetett nevelõszülõi hálózatban, illetve fenntartott gyermekotthonban elhelyezett gyermek gyámja, gondozója, illetve az általa foglalkoztatott hivatásos gyám

tekintetében látja el.

(3) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-65. §-okban foglaltakon túl

a) eseti gondnoki, vagyonkezelõ gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot mûködtet,

b) a megyei, fõvárosi és megyei jogú városi önkormányzat döntése alapján a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont mûködtet,

c) mûködteti az utógondozói ellátást igénylõ fiatal felnõttek lakhatását biztosító külsõ férõhelyeket,

d) a megyei, fõvárosi és megyei jogú városi önkormányzat vagy más fenntartó felkérésére javaslatot tesz az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelõszülõre, gyermekotthonra,

e) ügyeleti szolgálatot mûködtet,

f) biztosítja a gyermekjogi képviselõ munkavégzéséhez szükséges helyiséget,

g) gondoskodik a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság mûködtetésérõl."

A Gyvt. Második Része a következõ 66/A.-66/P. §-okkal és az azokat megelõzõ címmel, alcímmel egészül ki:

"A nevelõszülõi, a hivatásos nevelõszülõi és a helyettes szülõi jogviszony

A nevelõszülõi jogviszony

66/A. § (1) A nevelõszülõi jogviszony a mûködtetõ és a nevelõszülõ között, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövõ jogviszony.

(2) A nevelõszülõi jogviszony határozatlan idõre jön létre. Kivételesen - helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén - a jogviszony határozott idõre is létesíthetõ.

(3) A nevelõszülõi jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a feleket attól az idõponttól illetik meg, illetõleg terhelik, amelytõl a gyermek, a fiatal felnõtt ténylegesen a nevelõszülõ gondozásába került.

(4) Házasságban, illetve élettársi kapcsolatban élõ személy nevelõszülõként csak akkor foglalkoztatható, ha a nevelõszülõi tevékenységéhez házastársa, illetve élettársa hozzájárul.

66/B. § (1) A nevelõszülõi jogviszony fennállása alatt a nevelõszülõ együttmûködik a mûködtetõvel, a gyámi tanácsadóval, az ellátási és gyámi tevékenységét ellenõrzõ gyámhivatallal és - ha a gyámságot nem õ látja el - a hivatásos gyámmal.

(2) A nevelõszülõ az együttmûködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a mûködtetõt, ha feladatainak ellátásában tartósan akadályoztatva van, vagy életkörülményeiben jelentõs változás várható.

66/C. § (1) A mûködtetõ a székhelyén, illetve illetékességi területén kívül élõ nevelõszülõvel is létesíthet nevelõszülõi jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek nevelését, gondozását, a nevelõszülõi család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni, valamint az 55. § (5) bekezdés szerinti feladatokat el tudja látni.

(2) A nevelõszülõnél elhelyezhetõ gyermekek és fiatal felnõttek számát a mûködtetõ a nevelõszülõvel egyetértésben állapítja meg. Ennek során tekintettel kell lenni a gyermekek és a fiatal felnõttek életkorára, egészségi állapotára, fejlettségére vagy egyéb különleges nevelést indokoló szempontra, továbbá a nevelõszülõ személyiségére és életkörülményeire.

66/D. § (1) A mûködtetõ és a nevelõszülõ a megállapodást csak közös megegyezéssel módosíthatja. A módosítást mindkét fél kezdeményezheti.

(2) A megállapodás módosítása különösen indokolt a gyermekek és fiatal felnõttek létszámának megváltozása esetén.

(3) A megállapodás módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

66/E. § (1) A nevelõszülõi jogviszony megszûnik

a) a nevelõszülõ halálával,

b) a mûködtetõ jogutód nélküli megszûnésével,

c) a határozott idõ lejártával,

d) ha a nevelõszülõ gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnõtt kikerült, és a gyámhivatal az ezt követõ hat hónapon belül újabb gyermeket, illetve fiatal felnõttet nem helyezett el a gondozásában.

(2) A nevelõszülõi jogviszony megszüntethetõ

a) a felek közös megegyezésével,

b) felmondással.

(3) A mûködtetõ köteles felmondani a nevelõszülõi jogviszonyt, ha

a) a nevelõszülõ külföldre kivándorol,

b) a nevelõszülõt a bíróság jogerõs ítélettel cselekvõképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezte,

c) a nevelõszülõvel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be,

d) a bíróság a nevelõszülõ szülõi felügyeleti jogát jogerõs ítéletével megszüntette,

e) a nevelõszülõ a (7) bekezdésben foglaltakat megvalósítja.

(4) A gyámi feladatokat is ellátó nevelõszülõ esetében az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hat hónapos idõtartam a gyámi tisztség megszûnésének napját követõen kezdõdik.

(5) Ha a mûködtetõ vagy a nevelõszülõ a nevelõszülõi jogviszony megszüntetését a (2) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezi, errõl a gyámhivatalt értesíteni kell. Ilyen esetben a megállapodás csak a kezdeményezéstõl számított hatvan nap elteltével mondható fel.

(6) A gyámi feladatokat is ellátó nevelõszülõ esetében a nevelõszülõi jogviszony megszüntetésének csak a nevelõszülõt gyámi tisztségébõl felmentõ, azonnali hatállyal felfüggesztõ, illetve elmozdító jogerõs gyámhivatali határozat alapján van helye. Ebben az esetben az (5) bekezdésben elõírt határidõt figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Ha a nevelõszülõ a gyermek nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, vagy ha a gyermeket bántalmazza, élelmezését megvonja, illetve a gyermek gondozását, nevelését súlyosan elhanyagolja, a vérszerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, továbbá a gyermek ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek szükségleteire fordítja, a mûködtetõ megkeresi a gyámhivatalt a gyermek új gondozási helyének kijelölése érdekében.

(8) Ha a (7) bekezdésben foglaltakról a gyámhivatal nem a mûködtetõtõl értesül, a gyermek új gondozási helyének kijelölésével egyidejûleg - az (1) bekezdés d) pontjában foglalt eset kivételével - a megállapodás felmondását, illetve a szükséges fegyelmi intézkedés megtételét kezdeményezi a mûködtetõnél.

(9) A felmondással a nevelõszülõi jogviszony azonnali hatállyal megszûnik.

(10) A nevelõszülõi jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.

(11) A nevelõszülõ - a mûködtetõ hozzájárulásával - helyettes szülõi feladatokat is elláthat. Ilyen esetben reá nézve a 66/O.-66/P. §-okat kell megfelelõen alkalmazni.

A nevelõszülõ díjazása

66/F. § (1) A nevelõszülõt tevékenységéért - a nevelõszülõi jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott - díjazás illeti meg (a továbbiakban: nevelõszülõi díj).

(2) A nevelõszülõi díj legalacsonyabb összegét a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg.

(3) A nevelõszülõi díj mértékének megállapításánál figyelembe kell venni

a) a nevelõszülõnél elhelyezett gyermekek és fiatal felnõttek számát és életkorát;

b) az 55. § (4) bekezdésében meghatározott többletfeladatok ellátását;

c) a külön jogszabályban meghatározott nevelõszülõi szakképesítés megszerzését;

d) azt, ha a nevelõszülõ ideiglenes gondozási feladatok ellátását is vállalta és arra kijelölték;

e) azt, ha a gyermek vagy a fiatal felnõtt kollégiumi vagy diákotthoni elhelyezés, katonai szolgálat, elõzetes letartóztatás, javítóintézeti nevelés vagy szabadságvesztés miatt a nevelõszülõ háztartásán kívül tartózkodik.

A hivatásos nevelõszülõi jogviszony

66/G. § (1) A hivatásos nevelõszülõi jogviszony a mûködtetõ és a hivatásos nevelõszülõ, illetve a speciális hivatásos nevelõszülõ (a továbbiakban együtt: hivatásos nevelõszülõ) között, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövõ foglalkoztatási jogviszony.

(2) A hivatásos nevelõszülõre a 66/A. § (2) bekezdését, a 66/B. § (2) bekezdését, továbbá a 66/E. §-át, a 66/F. § (3) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell.

66/H. § (1) Ha a hivatásos nevelõszülõi jogviszony a mûködtetõ jogutód nélküli megszûnésével vagy - 66/E. § (3) bekezdésének e) pontjában és (6)-(8) bekezdéseiben meghatározott eseteket kivéve - a mûködtetõ részérõl történõ felmondással szûnik meg, a hivatásos nevelõszülõt végkielégítés illeti meg.

(2) A (1) bekezdéstõl eltérõen nem jár végkielégítés a hivatásos nevelõszülõnek, ha - a hivatásos nevelõszülõi jogviszonya megszûnése idõpontjában - öregségi nyugdíjra jogosult vagy saját jogú nyugellátásban részesül.

(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a mûködtetõnél a hivatásos nevelõszülõi jogviszony a (4) bekezdésben meghatározott idõtartamban fennálljon.

(4) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év hivatásos nevelõszülõi jogviszony esetén: egyhavi,

b) legalább öt év hivatásos nevelõszülõi jogviszony esetén: kéthavi,

c) legalább tíz év hivatásos nevelõszülõi jogviszony esetén: háromhavi,

d) legalább tizenöt év hivatásos nevelõszülõi jogviszony esetén: négyhavi,

e) legalább húsz év hivatásos nevelõszülõi jogviszony esetén: öthavi,

f) legalább huszonöt év hivatásos nevelõszülõi jogviszony esetén: hathavi

hivatásos nevelõszülõi díjnak megfelelõ összeg.

(5) A végkielégítés mértéke háromhavi hivatásos nevelõszülõi díjnak megfelelõ összeggel emelkedik, ha a hivatásos nevelõszülõi jogviszony a (2) bekezdésben meghatározott módon az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelõzõ öt éven belül szûnik meg.

66/I. § (1) A hivatásos nevelõszülõ feladatainak és idejének beosztását - a gyermeknevelés követelményeinek megfelelõen - maga határozza meg.

(2) A hivatásos nevelõszülõt évi huszonnyolc nap szabadság illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szabadság a hivatásos nevelõszülõ

a) huszonötödik életévétõl huszonkilenc,

b) huszonnyolcadik életévétõl harminc,

c) harmincegyedik életévétõl harmincegy,

d) harmincharmadik életévétõl harminckettõ,

e) harmincötödik életévétõl harminchárom,

f) harminchetedik életévétõl harmincnégy,

g) harminckilencedik életévétõl harmincöt,

h) negyvenegyedik életévétõl harminchat,

i) negyvenharmadik életévétõl harminchét,

j) negyvenötödik életévétõl harmincnyolc

napra emelkedik.

(4) A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg elõször a hivatásos nevelõszülõt, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott életkort betölti.

(5) A szabadság idõtartamára a teljes hivatásos nevelõszülõi díj jár.

(6) A szabadság kiadására és pénzbeli megváltására a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

66/J. § (1) A hivatásos nevelõszülõt - amennyiben gyermeknevelési feladatait betegsége miatt nem tudja ellátni - betegszabadság illeti meg.

(2) A betegszabadság idõtartama naptári évenként huszonegy nap, amelyre a hivatásos nevelõszülõ részére díjazásának 80 százaléka jár. A hivatásos nevelõszülõ betegszabadságára egyebekben az Mt. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

66/K. § (1) A hivatásos nevelõszülõ szabadsága, betegsége vagy egyéb akadályoztatása esetén a gyermek - lehetõség szerint megszokott környezetében való - teljes körû ellátásáról a mûködtetõ gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával gondoskodik.

(2) Ha a hivatásos nevelõszülõ legalább öt gyermek teljes körû ellátását biztosítja, a mûködtetõnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia a nevelõszülõ segítésérõl.

A hivatásos nevelõszülõ díjazása

66/L. § (1) A hivatásos nevelõszülõt - a hivatásos nevelõszülõi jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott - díjazás illeti meg, amelynek legkisebb mértékét a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg.

(2) A hivatásos nevelõszülõi díj mértékének megállapításánál - a 66/F. § (3) bekezdésében foglalt körülményeken kívül - figyelembe vehetõ a hivatásos nevelõszülõ által nevelõszülõi jogviszonyban, hivatásos nevelõszülõi jogviszonyban, helyettes szülõi jogviszonyban, valamint e törvény hatálybalépése elõtt nevelõszülõként vagy hivatásos nevelõszülõként munka- vagy közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idõtartam.

(3) A hivatásos nevelõszülõi díj kifizetésére és az abból való levonásra az Mt. rendelkezései irányadóak azzal, hogy e szabályok alkalmazásánál munkabéren a hivatásos nevelõszülõ díjazását kell érteni.

66/M. § (1) A hivatásos nevelõszülõ tizenharmadik havi díjra jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap hivatásos nevelõszülõi jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi díj a hivatásos nevelõszülõt idõarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább hat havi hivatásos nevelõszülõi jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a hivatásos nevelõszülõ nem jogosult tizenharmadik havi díjra, ha gyermeknevelési feladatait - szabadsága, betegsége vagy egyéb akadályoztatása miatt - a tárgyévben hat hónapnál hosszabb ideig nem látta el.

(3) A tizenharmadik havi díj mértéke a tárgyév december havi hivatásos nevelõszülõi díj összegével egyezik meg.

(4) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi hivatásos nevelõszülõi jogviszonnyal rendelkezõ hivatásos nevelõszülõnek jubileumi jutalom jár.

(5) A jubileumi jutalom

a) huszonöt év hivatásos nevelõszülõi jogviszony esetén: kéthavi,

b) harminc év hivatásos nevelõszülõi jogviszony esetén: háromhavi,

c) negyven év hivatásos nevelõszülõi jogviszony esetén: öthavi

hivatásos nevelõszülõi díjnak megfelelõ összeg.

66/N. § (1) A hivatásos nevelõszülõ a hivatásos nevelõszülõi jogviszonyából eredõ kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért az Mt.-nek a munkavállaló kártérítési felelõsségére vonatkozó szabályai szerint tartozik kártérítési felelõsséggel.

(2) A mûködtetõ kártérítési felelõsségére az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelõsségére vonatkozó szabályai az irányadóak.

(3) A hivatásos nevelõszülõ és a mûködtetõ között a hivatásos nevelõszülõi jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitában a munkaügyi bíróság jár el.

A helyettes szülõi jogviszony

66/O. § (1) A helyettes szülõi jogviszony - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - a mûködtetõ és a helyettes szülõ között, a gyermek(ek) átmeneti gondozása-nevelése céljából, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövõ jogviszony.

(2) A helyettes szülõ jogviszonyára a 66/A. § (2)-(3) bekezdését, a 66/B. §-át, a 66/D. §-át, a 66/E. § (1) bekezdésének a)-c) pontjait, (2)-(3), (5) és (9)-(10) bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni.

66/P. § (1) A helyettes szülõ gondozási, nevelési feladatának ellátásáért a helyettes szülõi jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott, a nevelõszülõvel azonos mértékû díjazásra jogosult (a továbbiakban: helyettes szülõi díj).

(2) A helyettes szülõi jogviszony fennállása alatt a helyettes szülõ együttmûködik a mûködtetõvel, a települési önkormányzat jegyzõjével, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselõjével, továbbá a helyettes szülõ tevékenységét ellenõrzõ gyámhivatallal.

(3) A helyettes szülõi díj megállapításánál és folyósításánál a 66/F. § (3) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni.

(4) A helyettes szülõ - a mûködtetõ hozzájárulásával - nevelõszülõi feladatot, illetve a gyermekek napközbeni ellátását biztosító feladatokat is végezhet. Ilyen esetben reá nézve a 66/A.-66/F. §-okat, illetve a 43. §-ban meghatározottakat megfelelõen alkalmazni kell."

A Gyvt. 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"68. § (1) Ha a szülõ a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhetõ, hogy segítséggel a gyermek fejlõdése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzõje a gyermeket védelembe veszi.

(2) A települési önkormányzat jegyzõje - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá

a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút,

b) a nyomozóhatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket,

c) a rendõrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bûncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.

(3) A védelembe vétellel egyidejûleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülõi nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzõje a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és szükség esetén

a) kötelezi a szülõt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, illetve a Kt. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,

b) kötelezi a szülõt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,

c) kötelezi a szülõt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,

d) kezdeményezi a háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy idõszakosan kóros elmeállapotú szülõ, illetve a gyermekkel együtt élõ más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,

e) intézkedik - az illetékes szervek bevonásával - a gyermek egészségét veszélyeztetõ körülmények megszüntetésérõl,

f) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében,

g) figyelmezteti a szülõt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére és felszólítja annak megváltoztatására.

(4) A kirendelt családgondozó a védelembe vételt elrendelõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított tizenöt napon belül a gyermekre, illetve a (2) bekezdés szerinti fiatalkorúra vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít, melyhez szükség szerint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket vagy személyeket kereshet meg.

(5) A települési önkormányzat jegyzõje - kérelemre bármikor, hivatalból évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre a szülõt figyelmeztetni kell.

(6) A védelembe vétel nem érinti a szülõ felügyeleti jogát."

A Gyvt. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"69. § (1) A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha

a) a gyermek családban történõ nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható,

b) a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal,

c) a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el,

d) a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti.

(2) A védelembe vétel - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a gyermek nagykorúvá válásával szûnik meg.

(3) Ha a települési önkormányzat jegyzõje a védelembe vételt a 68. § (2) bekezdés c) pontja alapján rendelte el, a védelembe vétel indokolt esetben a fiatalkorú kérelmére a büntetõeljárás befejezéséig, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig tart."

(1) A Gyvt. 72. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzõje, a gyámhivatal, valamint a határõrség, a rendõrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen"

"b) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelõszülõnél, vagy ha erre nincs lehetõség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és errõl haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt, illetve a külföldi állampolgárságú gyermek esetében Budapest Fõváros V. Kerület Gyámhivatalát."

(2) A Gyvt. 72. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:

"(2) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minõsül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlõdésében jelentõs és helyrehozhatatlan károsodást okozhat."

A Gyvt. 73. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"73. § (1) Az illetékes gyámhivatal - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes hatályú elhelyezést követõen - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor - annak elrendelésétõl számított

a) harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn vagy

b) harminc napon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét vagy

c) hatvan napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülõi felügyelet megszüntetése iránt.

(2) A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott perindítással történõ megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság elhelyezési döntését alapította, késõbb lényegesen megváltoztak.

(3) A külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követõen a Budapest Fõváros V. Kerület Gyámhivatala haladéktalanul

a) értesíti az illetékes rendõr-fõkapitányságot a gyermek esetleges további magyarországi tartózkodásának rendezése végett és/vagy

b) kezdeményezi a jogsegélykérelem iránti eljárást a gyermek gyámsága, illetve örökbefogadása érdekében, vagy

c) értesíti az illetékes külképviseletet a gyermek állampolgársága szerinti országba történõ visszajuttatása céljából.

(4) A Budapest Fõváros V. Kerület Gyámhivatala a külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermek származási országának válaszát követõen azonnal, illetve hivatalból félévente felülvizsgálja, és ennek eredményeképpen dönt az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról, vagy megszüntetésével egyidejûleg a gyermek esetleges gyámságáról, örökbefogadásáról."

(1) A Gyvt. 76. §-ának (1) bekezdése a következõ új d)-f) pontokkal egészül ki:

"d) a gyermeket családba fogadják,

e) a gyermeket örökbe fogadják,

f) a gyermeket tartós nevelésbe veszi."

(2) A Gyvt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyermek gondozási helyét megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennállnak, azonban

a) a gyermek nevelõszülõnél, gyermekotthonban történõ elhelyezését követõen válik ismertté, hogy van a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló külön élõ másik szülõ, más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhetõ vagy

b) a gyermek jelenlegi gondozási helyének megváltoztatása más okból indokolt."

(1) A Gyvt. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel feltételeinek fennállását a gyám, a hivatásos gyám, a nevelõszülõ vagy intézmény, valamint a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata, továbbá a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság szakvéleménye alapján évente - a három éven aluli gyermek esetében félévente - felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá - a feltételek fennállása esetén - a szülõi felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, vagy az átmeneti nevelés megszüntetésérõl."

(2) A Gyvt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az átmeneti nevelésbe vétel megszûnik, ha a gyermek tartós nevelésbe került, örökbe fogadták, nagykorúvá vált, vagy ha a bíróságnak a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követõen a külön élõ másik szülõhöz vagy harmadik személyhez került."

A Gyvt. 80. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"80. § (1) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha

a) a szülõ vagy mindkét szülõ felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

b) a szülõ vagy mindkét szülõ elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülõje,

c) a gyermek ismeretlen szülõktõl származik

feltéve, hogy az a)-c) pontokban meghatározott esetekben a gyermek nevelésérõl a Csjt. 95-97. §-ai alapján kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni,

d) a szülõ gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetõ el leendõ örökbefogadó szülõnél.

(2) A tartós nevelésbe vétellel egyidejûleg a gyámhivatal a gyermeket nevelõszülõnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetõleg az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

(3) Ha az (1) bekezdés d) pontja alapján a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal leendõ örökbefogadó szülõnél helyezi el, akkor az elhelyezéssel egyidejûleg hivatásos gyámot rendel, figyelemmel a Csjt. 91. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján szünetelõ szülõi felügyeleti jogra.

(4) A tartós nevelésbevétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja, és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra, illetve az önálló életre.

(5) A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételérõl soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(6) A gyermeknek nevelõszülõhöz, gyermekotthonba vagy az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonába vitelérõl a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje gondoskodik.

(7) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám), a nevelõszülõ vagy intézmény, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata alapján évente - a három éven aluli gyermek esetében félévente - felülvizsgálja annak érdekében, hogy elõsegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló - nevelõszülõi, gyermekotthoni - környezetbe kerülését."

A Gyvt. a következõ új 81/A.-81/D. §-okkal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

"Nevelési felügyelet

81/A. § (1) Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztetõ magatartást tanúsít és ez csak teljes körû ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetõje a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás keretében a gyermek a speciális gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve köteles a gyermekotthon vezetõje által kijelölt helyiségekben tartózkodni. A korlátozás elrendelésérõl a speciális gyermekotthon vezetõje haladéktalanul, de legkésõbb harminchat órán belül értesíti a gyermekjogi képviselõt, a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottságot, valamint az illetékes gyámhivatalt.

(3) A gyámhivatal értesítésével egyidejûleg a speciális gyermekotthon vezetõje kezdeményezi az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha elõreláthatólag a személyes szabadság korlátozása negyvennyolc órát meghaladóan szükséges. A gyámhivatali határozat meghozataláig elsõsorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztetõ magatartás megszüntetésére, illetve a gyors állapotromlás megelõzésére kell törekedni.

81/B. § (1) A gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre

a) a speciális gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett,

b) a 77. § (1) és a 80. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárással érintett speciális szükségletû gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely - saját vagy mások életére, testi épségére - jelentõs veszélyt jelenthet, illetve közvetlen és súlyos veszélyt jelent, feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körû ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el.

(2) A nevelési felügyelet idõtartama nem haladhatja meg a két hónapot.

(3) A gyámhivatal a nevelési felügyelet céljának elõsegítése érdekében elrendelheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott gyermek

a) a speciális gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék,

b) meghatározott ideig hozzátartozóival a kapcsolattartását csak korlátozott módon gyakorolhatja,

c) a gyám (hivatásos gyám) egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát.

(4) A gyámhivatal a határozathozatal elõtt - a gyermek állapotát figyelembe véve - meghallgatja a gyermeket, a gyermekjogi képviselõt, a speciális gyermekotthon vezetõjét, valamint beszerzi a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleményét. A meghallgatást szükség esetén a gyámhivatal hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani.

(5) A gyámhivatal a nevelési felügyelet kérdésében a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleményétõl csak kivételesen indokolt esetben térhet el.

(6) A gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletérõl 5 napon belül határoz. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(7) A gyámhivatal a nevelési felügyeletet szükség szerint, de legalább havonta felülvizsgálja a megyei, fõvárosi szakértõi bizottság véleménye alapján.

81/C. § (1) A gyámhivatal nevelési felügyeletet elrendelõ, vagy azt felülvizsgáló határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A gyámhivatal a határozatát - annak közlésétõl számított három napon belül - felülvizsgálat végett a bíróságnak megküldi.

(2) A bíróság nemperes eljárásban, a határozat megküldésétõl számított tizenöt napon belül határoz a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetésérõl.

(3) Ha e törvénybõl, illetve az eljárás nemperes jellegébõl más nem következik, a bírósági eljárásban a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelõen kell alkalmazni.

(4) A bírósági eljárásban biztosítani kell a gyermek megfelelõ képviseletét. A gyermek képviseletére a gyermekjogi képviselõ is jogosult. Ha a gyermeknek az eljárás során nincs képviselõje, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki.

(5) A bírósági eljárásban hozott érdemi határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

81/D. § A nevelési felügyelet megszûnik a bíróság erre irányuló döntése alapján, a meghatározott idõ elteltével, továbbá hivatalból vagy - a gyermek, a gyermekjogi képviselõ, a gyermekotthon vezetõje általi - kérelemre. A nevelési felügyelet megszüntetése iránti eljárás során minden esetben ki kell kérni a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleményét."

(1) A Gyvt. 82-83. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"82. § (1) A gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárással érintett gyermek gondozási helyét - a gyermek és az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõjének meghallgatása után - a (6) bekezdésben meghatározott megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság, valamint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményének segítségével határozza meg.

(2) Az elhelyezés során - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembe vételével - a gyermeket elsõsorban örökbefogadó szülõnél, nevelõszülõnél, vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetve az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni.

(3) Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a gyermek

a) életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére,

b) testvéreivel való együttes elhelyezésre,

c) nevelésének megkívánt folyamatosságára,

d) vallási és lelkiismereti meggyõzõdésére,

e) korábbi lakóhelyétõl és nevelési-oktatási intézményétõl való távolságra,

f) érdekében a 141. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján vezetett nyilvántartásokra.

(4) A gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének elõmozdítása, illetve tartós, családszerû környezetének biztosítása érdekében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Az elhelyezési értekezlet a gyermek véleményét figyelembe vevõ elhelyezési tervet készít, amelynek elfogadására a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak. Az elhelyezési értekezlet résztvevõinek körét és mûködésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(5) Az egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek gondozója, gyámja (hivatásos gyámja), valamint az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje és a szülõ lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat együttmûködik.

(6) A megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottságot a megyei, fõvárosi önkormányzat javaslata alapján a megyei gyámhivatal, az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottságot a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet javaslata alapján a szociális és családügyi miniszter jelöli ki, ötéves idõtartamra.

(7) A megyei, fõvárosi, illetve az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság legalább három tagból, illetve a speciális szükségletû gyermekek vizsgálata esetén legalább öt tagból áll. A szakértõi bizottság állandó tagjai közé ki kell jelölni legalább egy-egy fõ gyermekorvost, gyermek-szakpszichológust, szociális munkást. A speciális szükségletû gyermekek esetében a három állandó tag mellé ki kell jelölni még egy-egy fõ pszichiátert, gyógypedagógust. A gyermekvédelmi szakértõi bizottság felkérésére a bizottság munkájába bevonhatók a gyermek egészségi, mentális és általános személyiség állapota szerinti eseti szakértõk is.

(8) A megyei, fõvárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság tevékenységérõl évente beszámol a kijelölõ megyei, fõvárosi gyámhivatalnak, illetve a szociális és családügyi miniszternek.

(9) A megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleménye tartalmazza különösen a gyermek állapotának megfelelõ ellátási formára és egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatot, indoklással együtt.

(10) A megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleménye ellen külön fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát az érdemi határozat elleni fellebbezési eljárásban lehet kérni. A fellebbezési eljárásban a megyei, fõvárosi szakértõi bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát, valamint szükség szerinti új szakvélemény készítését az országos szakértõi bizottság végzi.

83. § (1) A gyámhivatal a nevelésbe vétel évenkénti - a három éven aluli gyermek esetében félévenkénti - felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve a gyermek gondozási helyének esetleges megváltoztatásáról, melyhez kikéri a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleményét.

(2) Az évenkénti felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelõ-e az addig nyújtott ellátási forma, valamint az egyéni elhelyezési terv.

(3) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha

a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapozta késõbb lényegesen megváltoztak,

b) a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes,

c) a gyermekotthon telephelye vagy a nevelõszülõ lakóhelye megváltozik

és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem lehet, vagy megfelelõ módon nem lehet biztosítani. A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(4) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét azonnali hatállyal megváltoztatja, ha a gyermek érdekét korábbi gondozási helye súlyosan veszélyezteti.

(5) A gyám (hivatásos gyám) felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhivatal egyidejûleg új gyámot (hivatásos gyámot) rendel és - szükség esetén - meghatározza a gyermek új gondozási helyét.

(6) Gondozási helyen lévõ gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha

a) kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) diákotthonban, kollégiumban van, vagy

c) tanulmányai folytatása, illetve üdülés céljából 30 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, vagy

d) elõzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését vagy egyéb büntetését tölti.

(7) A gyermek tartózkodási helyének kijelöléséhez, illetve megváltoztatásához - a (6) bekezdés a) és d) pontjának kivételével - a gyám elõzetesen beszerzi a gyámhivatal jóváhagyását. A (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetekben a gyám értesíti a gyámhivatalt a tartózkodási hely kijelölésérõl vagy megváltozásáról.

(8) A gyámhivatal a (7) bekezdésben meghatározott kérelem jóváhagyásáról annak benyújtásától számított nyolc napon belül dönt. Ha a gyámhivatal nyolc nap alatt nem foglal állást, a kérelmet jóváhagyottnak kell tekinteni. A gyámhivatal a gyám kérelmének jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha a tartózkodási hely kijelölése vagy megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében."

(1) A Gyvt. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Gyámi feladatokat lát el a nevelõszülõ - feltéve, ha a gyámságot vállalja - továbbá a gyermekotthon vezetõje. A Szociális és Családügyi Minisztérium speciális gyermekotthonának vezetõje az otthonban elhelyezett gyermekek gyámjául nem rendelhetõ."

(2) A Gyvt. 84. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a § a következõ új (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A gyámhivatal a gyermek számára - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat részérõl erre kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki, ha

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,

b) a nevelõszülõ a gyámságot nem vállalta,

c) a szülõ hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához és a gyermeket a gyámhivatal ideiglenesen a leendõ örökbefogadó szülõnél helyezte el.

(4) Ha a nevelõszülõi hálózatot nem állami szerv mûködteti, a gyámhivatal a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a gyermek számára elsõsorban a mûködtetõ által kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki.

(5) A hivatásos gyám egyidejûleg legfeljebb negyven gyermek gyámságát láthatja el."

A Gyvt. 85. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha a gyámi feladatokat a gyámhivatal által kirendelt nevelõszülõ vagy a gyermekotthon vezetõje látja el, a gyám a gyermek gondozója, nevelõje, törvényes képviselõje és - ha a gyámhivatal a nevelõszülõt erre felhatalmazta - vagyonának a kezelõje."

A Gyvt. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 83. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg."

(1) A Gyvt. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és - ha erre a nevelõszülõt a gyámhivatal felhatalmazta - vagyoni ügyeiben képviselje."

(2) A Gyvt. 87. §-ának (4) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

"Nem minõsül különleges szakértelmet igénylõ ügynek a gyermeket megilletõ családi pótlék, iskoláztatási támogatás, illetve árvaellátás igénylése, valamint annak gyámhatósági betétben való elhelyezése és kezelése."

(3) A Gyvt. 87. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglalt eseti gondnokot elsõsorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve - ha a gyermekotthont vagy nevelõszülõi hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve mûködteti - a mûködtetõnek ezzel a munkakörrel megbízott munkatársai közül jelöli ki."

(4) A Gyvt. 87. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A gyám nem képviselheti a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. A gyermek képviselõjeként a gyámhivatal a megyei, fõvárosi gyámhivatalban mûködõ gyermekjogi képviselõt rendeli ki."

A Gyvt. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyámságot nevelõszülõ látja el, a gyámhivatal a gyámot kérésére felhatalmazhatja a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására is."

A Gyvt. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyámhivatal a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelõ eseti gondnokot rendel elsõsorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve - ha a gyermekotthont vagy a nevelõszülõi hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve mûködteti - a mûködtetõnek ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül."

A Gyvt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A hivatásos gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 83. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg."

A Gyvt. 92. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"92. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelés megszûnése után - kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták - a gyámhivatal legalább egy év idõtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnõtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnõtt maga is kéri.

(2) Az utógondozás célja, hogy elõsegítse a gyermek, illetve a fiatal felnõtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.

(3) A gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnõtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelõszülõi hálózatot mûködtetõ vagy - az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek esetén - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el.

(4) Az utógondozás feladatainak ellátásába önkéntes segítõk, társadalmi szervezetek, alapítványok és egyházi jogi személyek is bevonhatók.

(5) A gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elõterjesztésekor ismételten elrendeli, melynek során elsõsorban a fiatal felnõtt volt utógondozóját, ha ez nem lehetséges, a fiatal felnõtt lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki.

(6) A gyámhivatal az utógondozást az annak idõtartama alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának idõpontjáig meghosszabbítja."

A Gyvt. 93. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"93. § (1) A gyámhivatal a fiatal felnõtt kérelmére - illetve a gyermek nagykorúságának elérése elõtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnõtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szûnt meg és

a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy

b) a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsõfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy

c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, vagy

d) sorkatonai szolgálati idejét tölti, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja.

(2) Az utógondozói ellátását a fiatal felnõtt huszonnegyedik évének betöltéséig kérheti.

(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontjának alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal felnõtt létfenntartása, ha

a) a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy

b) a nagykorúvá válásának idõpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg

feltéve, ha lakhatása saját vagy közeli hozzátartozója lakókörnyezetében nem megoldható.

(4) Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnõtt utógondozói ellátását a gyámhivatal akkor rendeli el, ha a fiatal felnõtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztetõ, rendkívüli élethelyzetbe került.

(5) Az utógondozói ellátás elrendelése elõtt a gyámhivatal megkéri az ellátást biztosító nevelõszülõ, gyermekotthon, utógondozói otthon befogadó nyilatkozatát vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat külsõ férõhelyre vonatkozó nyilatkozatát. A befogadó nyilatkozat megtagadása esetén a gyámhivatal köteles kikérni az intézmény érdekképviseleti fórumának véleményét.

(6) Az utógondozói ellátás a fiatal felnõtt huszonnegyedik évének betöltéséig ismételten elrendelhetõ. Nincs helye az ismételt elrendelésnek, ha az utógondozói ellátás megszüntetésére a (10) bekezdés c) vagy d) pontjában foglaltak miatt került sor, és a megszüntetõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy év még nem telt el.

(7) Az utógondozói ellátásban részesülõ, tanintézményben nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató munkaképes fiatal felnõtt köteles a megyei, fõvárosi munkaügyi központtal együttmûködni.

(8) Az utógondozói ellátást nyújtó az utógondozói ellátásról szóló gyámhivatali határozat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül megkeresi az illetékes gyámhivatalt, és kezdeményezi az ellátás megszüntetését, ha a fiatal felnõtt az ellátást nem veszi igénybe és ennek okáról nem értesíti az ellátást nyújtót.

(9) Megszûnik az utógondozói ellátás

a) a fiatal felnõttnek, az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követõ - a házirendben meghatározott - idõ elteltével,

b) a fiatal felnõtt huszonnegyedik évének betöltésével, illetve a felsõfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnõtt esetén a tanulmányok befejezésével, de legkésõbb huszonötödik évének betöltésével.

(10) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnõtt

a) ellátásának feltételei már nem állnak fenn,

b) ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja,

c) a nevelõszülõjével vagy más utógondozói ellátást nyújtóval szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértõ magatartást tanúsít,

d) a házirendet többször súlyosan megsérti és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdekképviseleti fóruma is egyetért."

(1) A Gyvt. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a kiegészítõ családi pótlékot, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetõ ellátásokhoz való hozzájutást."

(2) A Gyvt. 94. §-a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés jelölése (4)-(6) bekezdésre módosul:

"(3) Az a települési önkormányzat, fõvárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén

a) tízezernél több állandó lakos él bölcsõdét,

b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett, gyermekek átmeneti otthonát,

c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát,

d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.]

köteles mûködtetni."

A Gyvt. 95. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép:

"A megyei, fõvárosi és megyei jogú városi önkormányzat feladatai

95. § (1) A megyei, a fõvárosi és - a 94. § (2) bekezdésében meghatározott feladatain túl - a megyei jogú városi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást, a megyei, a fõvárosi önkormányzat a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.

(2) A megyei, a fõvárosi önkormányzat által fenntartott otthont nyújtó, valamint utógondozói ellátást biztosító intézmények ellátási területe - a megyei jogú város területének kivételével - a megyére, illetve a fõvárosra terjed ki.

(3) A fõvárosi önkormányzat és a fõvárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás arról is rendelkezhet, hogy a fõvárosi önkormányzat gondoskodik a gyermekek átmeneti gondozásának e törvényben meghatározott formájáról."

A Gyvt. 96. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"96. § (1) A helyi önkormányzat az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 81. § (1) bekezdése szerint, valamint a 94. § (6) bekezdésének figyelembevételével más szervvel, személlyel kötött ellátási szerzõdés útján, illetve társulásban biztosítja.

(2) Az intézmények ellátási területének meghatározásánál tekintettel kell lenni arra is, hogy az intézmény és az ellátottak lakóhelye közötti távolság lehetõleg ne haladja meg az ötven km-t.

(3) Több célú intézmény akkor létesíthetõ, ha a létesítés és mûködés anyagi, személyi és tárgyi feltételei valamennyi feladat ellátásához külön-külön biztosítva vannak.

(4) A közös igazgatású gyermekjóléti és/vagy gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különbözõ típusú intézmények feladatát látja el.

(5) A (4) bekezdés szerinti intézményben a gyermek ellátásához és neveléséhez kapcsolódó nem gyermekjóléti és nem gyermekvédelmi tevékenységet ellátó intézményegység is mûködhet, különösen családsegítõ szolgálat, illetve családvédelmi szolgálat, védõnõi szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, továbbá óvodai vagy általános iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, nevelési tanácsadást végzõ intézményegység.

(6) A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselõ-testület, illetve a közgyûlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétõl számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedésérõl tájékoztatja.

(7) A fenntartó kezdeményezi a megyei gyámhivatalnál a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó mûködési engedéllyel rendelkezõ gyermekjóléti szolgálatok és lakásotthonok közül a módszertani feladatokat ellátó intézmény kijelölését, azzal, hogy ellátási típusonként a megyében egy, a fõvárosban két módszertani intézet mûködhet. A kijelölés ötévi idõtartamra szól, amelynek elteltét követõen az intézmény ismételten kijelölhetõ.

(8) A szociális és családügyi miniszter - pályázat útján, a fenntartó egyetértésével -

a) a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, illetve a gyermekotthonok közül regionális módszertani feladatokat ellátó intézményt,

b) az átmeneti gondozást biztosító otthonok, a nevelõszülõi hálózatok, a speciális gyermekotthonok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi innovatív szolgáltatást alaptevékenységként végzõ, jogi személyiséggel és mûködési engedéllyel rendelkezõ szervezetek közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményt

jelöl ki. A kijelölés ötévi idõtartamra szól, amelynek elteltét követõen az intézmény ismételten kijelölhetõ.

(9) A kijelölt módszertani intézmény feladatkörében:

a) részt vesz a minõségfejlesztési elvek kidolgozásában,

b) a kijelölt feladatok tekintetében ajánlásokat készít a hatékonyabb szolgáltatási módszerek alkalmazására,

c) szakmai tanácsadással segíti a kijelölt feladatok tekintetében a területén levõ gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõk szakmai munkáját,

d) szakértõként közremûködik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõk szakmai ellenõrzésében, a szakmai programok értékelésében,

e) kezdeményezi a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók továbbképzését és tapasztalatcseréjét."

A Gyvt. 98. §-ának (1) bekezdése és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés, illetve alcím lép:

"A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõk mûködésének engedélyezése

98. § (1) Az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltétellel rendelkezõ bármely természetes személy, állami és nem állami szerv gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytathat, illetve ennek érdekében intézményt létesíthet, helyettes szülõt foglalkoztathat, illetve helyettes szülõi vagy nevelõszülõi hálózatot mûködtethet."

A Gyvt. 99. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"99. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek meg kell felelnie az e törvényben és a szakmai szabályokban foglalt követelményeknek.

(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében szolgáltatást csak a külön jogszabályban meghatározott képesítésû személy végezhet."

(1) A Gyvt. 100. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység mûködési engedélyhez kötött. A mûködési engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(2) A mûködési engedélyt

a) gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása esetén a tevékenység székhelye, illetve telephelye szerint kijelölt városi önkormányzat jegyzõje, illetve a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje,

b) az a) pontban nem szabályozott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység esetén a tevékenység székhelye, illetve telephelye szerint illetékes megyei gyámhivatal [a) és b) pont a továbbiakban együtt: mûködést engedélyezõ szerv] adja ki. A kijelölt városi önkormányzat jegyzõjének illetékességi területét külön kormányrendelet határozza meg."

(1) A Gyvt. 101. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a bekezdés a következõ új h)-j) pontokkal egészül ki:

"d) kijelöli az országos és regionális módszertani feladatokat ellátó intézményeket."

"h) gondoskodik az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság mûködésérõl,

i) létrehozza és mûködteti a család- és gyermeki jogok biztosának hivatalát,

j) gondoskodik az országos örökbefogadási nyilvántartás mûködtetésérõl."

(2) A Gyvt. 101. §-a a következõ új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul.

"(3) A szociális és családügyi miniszter gondoskodik az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett:

a) súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdõ, továbbá

b) akut orvosi ellátást nem igénylõ - egyedi gondozásra szoruló - szerzett immunhiányos tünet együttesben szenvedõ gyermekek ellátásának feltételeirõl, feltéve, ha - az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleménye alapján - a gondozásuk máshol nem biztosítható vagy ha külön elhelyezésük szükséges. Ennek érdekében speciális gyermekotthonokat tart fenn.

(4) A szociális és családügyi miniszter megszervezi a szülõi felügyelet nélkül Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermek ellátását, és ennek érdekében - ha a külön jogszabály alapján számára kötelezõ tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt kell kijelölni -gyermekotthont tarthat fenn."

A Gyvt. 102. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"102. § A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet továbbképzõ, tudományos és módszertani intézmény. Az Intézet módszertani tevékenységet végez és ellátja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakmai ellenõrzéssel, a tudományos kutatás támogatásával, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ, valamint a külön jogszabály által tevékenységi körébe utalt egyéb speciális feladatokat és szolgáltatásokat."

(1) A Gyvt. 103. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés, illetve alcím lép:

"A Család- és Gyermekvédelmi Tanács

103. § (1) A Család- és Gyermekvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) a szociális és családügyi miniszter tanácsadó - elsõsorban a családpolitikai és a gyermekvédelem területére vonatkozó jogszabály tervezeteket, szakmai koncepciókat - véleményezõ és javaslattevõ testülete.

(2) A Tanács mûködési feltételeit a szociális és családügy miniszter a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet útján biztosítja."

(2) A Gyvt. a 103. §-t követõen a következõ 103/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

"Az Országos Gyermekvédelmi Szakértõi Névjegyzék

103/A. § (1) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértõi Névjegyzék (a továbbiakban: Névjegyzék) tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik részt vehetnek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõk szakmai ellenõrzésében, a szakmai programok értékelésében, továbbá a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a gyermek személyiségével kapcsolatos - különleges szakértelmet igénylõ - jelentõs tény vagy körülmény megítélésében.

(2) A Névjegyzékbe az vehetõ fel, aki büntetlen elõéletû és a külön jogszabályban meghatározott szakirányú felsõfokú végzettséggel vagy felsõfokú képesítéssel, továbbá szakterületén szerzett legalább öt éves gyakorlattal rendelkezik és szakterületének elismert képviselõje.

(3) A Névjegyzékbe pályázat útján lehet felvételt nyerni. A Névjegyzékbe való felvétel öt évre szól, amely többször megismételhetõ. Egy pályázó legfeljebb két szakterületet jelölhet meg.

(4) A pályázati feltételeket a Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A pályázatokat a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez kell benyújtani. Az Intézet gondoskodik - a Család- és Gyermekvédelmi Tanács véleményének kikérésével - a Névjegyzék vezetésérõl. A Névjegyzékbe történõ felvételi eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg."

(1) A Gyvt. 104. §-át megelõzõ cím helyébe a következõ cím lép, egyidejûleg a 104. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata és e)-f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következõ új g)-j) pontokkal egészül ki:

"A fenntartó feladat- és jogköre

(1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója"

"e) ellenõrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerûségét és hatékonyságát,

f) gondoskodik a szakemberek képzésérõl, továbbképzésérõl,

g) gyakorolja az intézmény vezetõje tekintetében a munkáltatói jogokat,

h) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításának feltételeirõl,

i) kikéri a megyei gyámhivatal véleményét az intézmény mûködését érintõ lényeges döntés meghozatala elõtt, így különösen az intézmény megszüntetése, feladatkörének megváltoztatása esetén,

j) kivizsgálja a 36. § (2) bekezdése alapján hozzá érkezõ panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, és a megtett intézkedésérõl tájékoztatja a mûködést engedélyezõ szervet."

(2) A Gyvt. 104. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Az ellenõrzés eredményeképpen az állami és nem állami fenntartó felhívja az intézmény vezetõjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak eredménytelensége esetén a jogsértõ házirendet, vagy más belsõ szabályzatot megsemmisíti."

(3) A Gyvt. 104. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az állami és nem állami intézmény fenntartója a szakmai munka eredményességét különösen a Névjegyzékben szereplõ szakértõ által készített szakértõi vélemény, a megyei gyámhivatal szakmai ellenõrzése, illetve az intézmény által készített beszámoló alapján értékeli.

(5) Az állami és nem állami intézmény évenként egy alkalommal kötelezhetõ arra, hogy tevékenységérõl átfogó, szakmai és pénzügyi beszámolót adjon."

(4) A Gyvt. 104. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (6) bekezdés jelölése (7) bekezdésre módosul:

"(6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény egyházi fenntartója az (1) bekezdés a), b), f), g), i) pontjában meghatározott feladatokon túl gondoskodik az intézmény

a) szervezeti és mûködési szabályzatának, szakmai programjának elkészítésérõl,

b) gazdálkodásának és mûködésének törvényességérõl."

A Gyvt. Ötödik részének címe, valamint az Ötödik rész XVII. fejezetének alcíme helyébe a következõ cím, illetve alcím lép:

(1) A Gyvt. 106. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben elsõ fokon jár el"

(2) A Gyvt. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A kijelölt városi gyámhivatal, továbbá - az azzal megegyezõen - kijelölt városi, fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje feladat- és hatáskörét kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén a településekre kiterjedõen is ellátja."

(3) A Gyvt. 106. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben másodfokon jár el a megyei gyámhivatal."

A Gyvt. 107. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul:

"(2) A kijelölt városi önkormányzat, fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje dönt a 100. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyermekjóléti szolgáltató tevékenység mûködésének engedélyezésérõl."

A Gyvt. 109. §-a a következõ új l) ponttal egészül ki:

"l) dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletû gyermek nevelési felügyeletérõl,"

A Gyvt. 118. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"118. § (1) A megyei gyámhivatal ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzõjének, a városi gyámhivatalnak a szakmai irányítását és felügyeletét, illetõleg másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzõjének, a városi gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben.

(2) A megyei gyámhivatal a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, illetve a Névjegyzékbe felvett szakértõk véleményének kikérésével kijelöli a gyermekjóléti alapellátást, illetve a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények közül a szakmai módszertani feladatokat ellátó intézményeket.

(3) A megyei gyámhivatal - az egészségügyi szakfelügyelet kivételével - a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet vagy a kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény, illetve a Névjegyzékbe felvett szakértõ szükség szerinti bevonásával - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - ellenõrzi az állami és nem állami gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét.

(4) A megyei gyámhivatal - a megyei, fõvárosi önkormányzat javaslatára - kijelöli a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság tagjait."

A Gyvt. 119. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul:

"(2) A megyei gyámhivatal jogszabálysértés esetén jelzéssel él a mûködést engedélyezõ szerv, illetve a fenntartó felé."

A Gyvt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A megyei gyámhivatal a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet bevonásával véleményezi az önkormányzati ellátó rendszerek átalakítására vonatkozó javaslatokat és szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását."

A Gyvt. 123. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"123. § Az ellátásra jogosultság, a jogosultak jogainak és kötelezettségeinek megállapítására, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra, valamint a fiatalkorúak hivatásos pártfogói eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni."

A Gyvt. 124. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Belföldi bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a Budapest Fõváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes."

(1) A Gyvt. 125. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Bármely települési önkormányzat jegyzõje, illetve bármely gyámhivatal illetékes

a) nyilatkozat felvételére, ha a szülõ azt a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismerve teszi,

b) rendezetlen családi jogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerõ nyilatkozat felvételére is azzal, hogy annak egy példányával értesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetõt, illetve a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzõjét."

(2) A Gyvt. 125. §-ának (6) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

"Az illetékesség nem változik a gondnokság alá helyezés iránti per befejezéséig."

(3) A Gyvt. 125. §-ának (8)-(10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a § a következõ (11)-(12) bekezdésekkel egészül ki:

"(8) Ha a gyám vagy gondnok (eseti gondnok) személyében változás történt, a vagyonkezelésre jogosult volt gyám vagy gondnok (eseti gondnok) az illetékessé vált gyámhivatalnak tartozik végszámadással.

(9) Eseti gondnok rendelésére az a települési önkormányzat jegyzõje, illetve az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gondnok mûködésére szükség van. Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló per megindítására jogosult gyámhivatal illetékességének megállapítására a 124. § szabályai az irányadók.

(10) Ha a tizenhatodik életévét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az elõzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti gyámhivatal megadhatja, errõl azonban a másik gyámhivatalt értesíteni kell.

(11) Ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülõi házat elhagyta, ezt követõen a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.

(12) A 80. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az örökbefogadással kapcsolatos eljárásra a gyermek lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes."

87. §

(1) A Gyvt. 126. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a jelenlegi (2)-(7) bekezdés jelölése (3)-(8) bekezdésre módosul:

"(2) Ha a gyermeket nevelõ szülõ szülõi felügyeleti joga megszûnt vagy szünetel, a másik szülõ szülõi felügyeleti joga feléledésének megállapítására irányuló vagy a gyermek másnál történõ elhelyezése iránti per megindítására az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyermeket nevelõ szülõ lakóhelye volt."

(2) A Gyvt. 126. §-ának (4) bekezdésre átszámozott (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A tartós nevelésbe vételt elrendelõ gyámhivatal a gyermek valamennyi - gyermekvédelmi és gyámügyi - ügyében illetékes eljárni."

(3) A Gyvt. 126. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg az (1) bekezdéssel (6)-(8) bekezdésre átszámozott (5)-(7) bekezdés jelölése (7)-(9) bekezdésre módosul:

"(5) Az örökbefogadás elõtti eljárásra az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye van. Ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különbözõ gyámhivatal illetékességi területén van, az eljárásra - a kölcsönös tájékoztatás mellett - bármelyik gyámhivatal illetékes."

A Gyvt. 128. §-a a következõ (2)-(5) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul:

"(2) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletének végrehajtása során a hivatásos pártfogó a pártfogoltat és annak törvényes képviselõjét megjelenésre hívja fel az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró határozata alapján.

(3) Az eljárásnak nem akadálya a pártfogolt törvényes képviselõjének meg nem jelenése.

(4) A pártfogolt meg nem jelenése esetén bírságolásnak vagy elõvezetésnek helye nincs. A meg nem jelenést a magatartási szabályok megszegéseként kell értékelni.

(5) Az eljárás során a hivatásos pártfogó ellenõrzi a magatartási szabályok betartását és ennek érdekében felkeresheti a pártfogoltat lakóhelyén, munkahelyén, oktatási intézményében."

A Gyvt. 129. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A gyámhivatal eljárása során kezdeményezheti az illetékes háziorvosnál - súlyos veszélyeztetés esetén bármely orvosnál - betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy idõszakosan kóros elmeállapotú szülõ vagy más törvényes képviselõ, illetve a gyermekkel együtt élõ más hozzátartozó orvosi vizsgálatát."

A Gyvt. 130. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A hivatásos pártfogó a fiatalkorúak büntetõügyében eljáró ügyészség, illetõleg bíróság felkérésére környezettanulmányt készít. A hivatásos pártfogó más szerv által készített környezettanulmányt nem használhat fel."

A Gyvt. 132. §-a a következõ új (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Abban a kérdésben, hogy a gyermek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságban szenved, továbbá, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzd, a Kt. 35. §-a szerinti szakértõi és rehabilitációs bizottság, illetve nevelési tanácsadó ad véleményt.

(4) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett és súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdõ gyermek ellátására, az ellátás módjára, formájára és a megyei, fõvárosi, valamint az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság tesz javaslatot. A szakértõi bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(5) Az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában az Szt.-ben meghatározott feltételek szerint helyezhetõk el gyermekek.

(6) A gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartás szabályozása vagy annak végrehajtása iránti eljárásban felmerülõ konfliktus megoldására a gyámhivatal kezdeményezheti a konfliktus közvetítõi (mediációs) eljárás keretében történõ rendezését. A közvetítõ eljárás rendjét külön jogszabály szabályozza."

(1) A Gyvt. 135. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata és k)-l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyermek, a szülõ és más törvényes képviselõ, a helyettes szülõ, a nevelõszülõ, illetve a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó (a továbbiakban együtt: érintett) személyazonosító adatainak a 15. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, valamint azok ellenõrzése céljából történõ kezelésére az alábbi szervek jogosultak:"

"k) a helyettes szülõ, nevelõszülõ,

l) a helyettes szülõi vagy nevelõszülõi hálózat mûködtetõje."

(2) A Gyvt. 135. §-a a következõ új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés jelölése (5)-(6) bekezdésre módosul:

"(3) A személyes gondoskodást nyújtó (1) bekezdésben meghatározott szervek és személyek a gyermek nevelkedésének megtervezését az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú - külön jogszabályban meghatározott - környezettanulmány, elhelyezési javaslat, egyéni elhelyezési terv, egyéni gondozási-nevelési terv alapján végzik.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl a gyermek, illetve a fiatalkorú által elkövetett bármely bûncselekményre, illetve a szülõ vagy más törvényes képviselõ által a gyermek sérelmére elkövetett bûncselekményre vonatkozó adatokat kezelheti a gyermekjóléti szolgálat, valamint a települési önkormányzat jegyzõje, illetve a gyámhivatal a 15. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott ellátások nyújtása, illetve intézkedések alkalmazása során."

A Gyvt. 138. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A városi önkormányzat, fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje nyilvántartást vezet az általa engedélyezett gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységrõl és az ellenõrzéssel kapcsolatos döntésrõl."

A Gyvt. 140. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre módosul:

"(2) A Budapest Fõváros V. Kerület Gyámhivatala az ideiglenes hatállyal elhelyezett külföldi állampolgárságú gyermekekrõl nyilvántartást vezet és az abban szereplõ adatokról, valamint az azokban bekövetkezett változásokról rendszeresen tájékoztatja a Szociális és Családügyi Minisztériumot. A nyilvántartás tartalmazza a 139. §-ban meghatározott adatokat."

(1) A Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ új e) ponttal egészül ki:

"b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek ellátását biztosító nevelõszülõkrõl, gyermekotthonokról,"

"e) az állami és nem állami fenntartó által mûködtetett intézményben, illetve nevelõszülõnél ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, továbbá az utógondozói ellátásban illetve utógondozásban részesülõ fiatal felnõtt gondozási napjairól."

(2) A Gyvt. 141. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a § a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat negyedévente tájékoztatja a megyei gyámhivatalt az (1) bekezdés a)-b) és d) pontjaiban meghatározott nyilvántartásokról és az abban bekövetkezõ változásokról.

(4) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat folyamatosan továbbítja az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásokban szereplõ adatokat és az azokban bekövetkezõ változásokat a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet által vezetett országos örökbefogadási nyilvántartás számára."

A Gyvt. 144. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyermektartásdíj megelõlegezésének, valamint az otthonteremtési támogatásnak a teljes fedezetét a központi költségvetés elõleg nyújtásával biztosítja."

(1) A Gyvt. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás, illetve gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a fiatal felnõttek utógondozói ellátásáért térítési díjat kell fizetni."

(2) A Gyvt. 146. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) az ellátást igénybe vevõ gondnokolt esetében a törvényes képviselõ."

(3) A Gyvt. 146. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások személyi térítési díjának megállapításánál az ellátást igénybe vevõ jogosult, gyermek esetén a szülõ vagy más törvényes képviselõ rendszeres havi jövedelme vehetõ figyelembe."

(4) A Gyvt. 146. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni

a) a bölcsõdében, hetes bölcsõdében,

b) a családi napközi keretében,

c) az óvodában,

d) a nyári napközis otthonban, napközis táborban,

e) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban,

f) az általános iskolai menzai ellátás, továbbá - ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik - középfokú iskolai menzai ellátás keretében,

g) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben

nyújtott étkeztetésre. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe."

A Gyvt. 147. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"147. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját az intézményt fenntartó évente kétszer állapíthatja meg.

(2) A 148-151. §-ok alapján fizetendõ térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezetõ - az önálló helyettes szülõi ellátás esetén a mûködtetõ - állapítja meg, melyrõl az ellátás igénybevétele után, de legkésõbb az igénybevételtõl számított harminc napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(3) A személyi térítési díj összegét a fenntartó - a 29. § (2) bekezdésének e) pontja alapján - csökkentheti vagy elengedheti.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétõl számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(5) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhetõ a felülvizsgálatot megelõzõ idõszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére."

(1) A Gyvt. 148. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézmény térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(2) A Gyvt. 148. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb a huszadik évének betöltéséig

a) a kiegészítõ családi pótlékban részesülõ gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj ötven százalékát,

b) három vagy több gyermekes családnál gyermekenként az intézményi térítési díj ötven százalékát

c) tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj ötven százalékát

kedvezményként kell biztosítani (az a)-c) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény). A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetõ igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött tanulói szerzõdése alapján már jogosult.

(6) Az (5) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élõként kell figyelembe venni:

a) a tizennyolc éven aluli,

b) a huszonöt évesnél fiatalabb, oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, valamint

c) az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermekeket.

(7) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetõje - a fenntartó által megállapított szabályok keretei között - a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg."

A Gyvt. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha a törvény másként nem rendelkezik, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a felsõfokú iskola nappali tagozatán tanuló utógondozói ellátásban részesülõ fiatal felnõtt gondozási költségeihez az járul hozzá, aki a Csjt. rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles."

A Gyvt. 154. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a szülõ gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá, illetve a hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a szülõi nyilatkozatot a gyámhivatal jóváhagyta,"

"c) a kötelezett rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik."

A Gyvt. 156. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A megyei, fõvárosi önkormányzat az otthont nyújtó ellátást biztosító intézmények átalakításáról fokozatosan, de legkésõbb 2003. december 1-jéig gondoskodik."

(1) A Gyvt. 162. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a bekezdés a következõ új j)-m) pontokkal egészül ki:

"i) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõk mûködése engedélyezésének részletes szabályait, a városi önkormányzat jegyzõjének illetékességi területét,

j) az örökbefogadást elõsegítõ magánszervezetek tevékenységét és mûködésük engedélyezését,

k) a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás részletes szabályait,

l) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõk szakmai ellenõrzésének részletes szabályait,

m) a védõnõi szolgálat egészségügyi és szociális tevékenységének részletes szabályait."

(2) A Gyvt. 162. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a bekezdés a következõ új f)-h) pontokkal egészül ki:

"e) a családi napközi, helyettes szülõi és nevelõszülõi képzés szakmai és vizsgakövetelményeit,

f) az Országos Szakértõi Névjegyzék elkészítését és a Névjegyzékbe történõ felvétel eljárási kérdéseit,

g) a gyermekjogi képviselõ jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat,

h) az országos örökbefogadási nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat."

(3) A Gyvt. 162. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

"(3) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy az ifjúsági és sportminiszterrel együttesen rendeletben szabályozza a család- és gyermeki jogok biztosa feladatait és eljárásának szabályait."

(4) A Gyvt. 162. §-a egy új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap a nevelési-oktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat, hogy rendeletben határozza meg azokat a szabályokat, amelyek keretei között a nevelési-oktatási intézmény vezetõje egyéni rászorultság alapján kedvezményt állapít meg a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetésére."

Átmeneti és záró rendelkezések

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Gyvt-nek e törvény 51. §-ával megállapított 72. § (1) bekezdésének b) pontja, az 52. §-ával megállapított 73. § (3)-(4) bekezdése, a 67. §-ával megállapított 94. § (3) bekezdése, valamint e törvény 94. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.

(3) A Gyvt-nek e törvény 68. §-ával megállapított 95. § (1)-(2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba.

(1) Ezt a törvényt a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban levõ elsõ- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

(2) A Gyvt. 1997. november 1-jei hatálybalépését megelõzõen intézeti elhelyezésben részesült gyermek további ellátásának indokoltságát 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni és a Gyvt. rendelkezései szerint gondoskodni kell átmeneti gondozásáról - vagy, ha a gondozás nem szüntethetõ meg - átmeneti nevelésbe vételérõl.

(3) Az 1997. november 1-je és 2003. január 1-je után nagykorúvá vált vagy nagykorúvá váló azon fiatal felnõtt otthonteremtési támogatás iránti kérelmét, akinek a két éves idõtartamú nevelésbe vétele a nagykorúvá válással szûnt meg, a korábbi rendelkezések szerint kell elbírálni.

(4) Az intézményt fenntartó megyei önkormányzat az intézménnyel nem rendelkezõ megyei jogú város önkormányzatának kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodás alapján az ellátást már biztosította.

Módosuló jogszabályok

(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Örökbefogadó csak a teljesen cselekvõképes, nagykorú személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás elõtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá - a rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás kivételével - a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idõsebb. Jogszabály az örökbefogadás elõtti felkészítõ tanácsadáson való részvételt kötelezõvé teheti."

(2) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az örökbefogadáshoz a szülõ úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése elõtt is sor kerülhet. A szülõ hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre õt figyelmeztetni kell. A szülõ felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idõsebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szûnik meg. A szülõi felügyeleti jog megszûnését a gyámhivatal határozata állapítja meg."

(3) A Csjt. 48./A §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilváníthatja abban az esetben is, ha

a) a szülõ tartózkodási helyét az új tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy

b) a szülõ fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot."

(4) A Csjt. 91.§-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki és a d)-e) pont jelölése e)-f) pontra módosul:

"d) ha a szülõ hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá."

(5) A Csjt. 98. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A gyámhivatalnak a gyermek számára hivatásos gyámot kell kirendelnie, ha

a) a gyámhivatal az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,

b) a nevelõszülõ a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja,

c) a 98. § (2) bekezdésében meghatározott személyek gyámul nem rendelhetõk,

d) a szülõ hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához és a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen a leendõ örökbefogadó szülõnél helyezte el."

(6) A Csjt. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben e törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn."

(7) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi XI. törvényerejû rendelet 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét a megyei gyámhivatalban mûködõ hivatásos pártfogó látja el."

(8) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 25. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"25. Nevelõ- és oktatómunkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsõoktatás, a köz- és felsõoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, továbbá a családsegítõ szolgálat, a bölcsõdei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás közül az otthont nyújtó ellátás, valamint a pályaválasztási tanácsadás, a rehabilitáció és habilitáció."

(9) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-ának d) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) az anya, az egyedülálló apa, valamint a nevelõszülõ és helyettes szülõ, ha egy évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja,

e) az a szülõ, nevelõszülõ és helyettes szülõ, aki egy évesnél idõsebb, de tizenkettõ évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja."

(1) Hatályát veszti a

a) Csjt. 100. §-ának (1) bekezdése,

b) Gyvt. 53. §-ának (5) bekezdése, a 107. §-ának h) pontja,

c) Gyvt. 54. §-ának (2) bekezdésében "aki az e törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, továbbá" szövegrész,

d) Gyvt. 66. §-át megelõzõ "Területi gyermekvédelmi szakszolgálat" alcíme,

e) a helyettes szülõi, nevelõszülõi és hivatásos nevelõszülõi jogviszony egyes kérdéseirõl szóló 150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet.

(2) A Gyvt.

a) 36. § (2) bekezdésében a "megyei gyámhivatalhoz" szövegrész helyébe a "megyei gyámhivatalban mûködõ gyermekjogi képviselõhöz" szövegrész,

b) 39. §-a (4) bekezdésének b) pontjában "az utógondozás biztosítása" helyébe "utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása" szövegrész,

c) 68. §-ának (1) bekezdésében a "szülõ" helyébe a "szülõ vagy más törvényes képviselõ" szövegrész,

d) 74. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 75. §-ában a "30 napon belül" szövegrész helyébe a "60 napon belül" szövegrész,

e) 77. §-ának (1) bekezdésében a "más bentlakásos intézményben" szövegrész helyébe a "fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában" szövegrész,

f) 78. §-ának (1) bekezdésében a "más bentlakásos intézménnyel" szövegrész helyébe a "fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonával" szövegrész,

g) 91. §-ának (1) bekezdésében "illetve más bentlakásos intézmény" szövegrész helyébe a "fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthona" szövegrész,

h) 104. §-ának (2) bekezdésében "A fenntartó" helyébe "Az állami és nem állami intézmény fenntartója" szövegrész,

i) 107. §-a f) pontjában a "más bentlakásos intézményben" szövegrész helyébe a "fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában" szövegrész,

j) 101. §-a (4) bekezdésében a 105. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a 122. §-ában a "megyei gyámhivatal mellett" szövegrész helyébe a "megyei gyámhivatalban" szövegrész,

k) 135. §-a (1) bekezdésének j) pontjában a "más bentlakásos intézmény" szövegrész helyébe a "fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonának" szövegrész,

l) 141. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "más bentlakásos intézményben" szövegrész helyébe a "fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában" szövegrész,

m) 135. §-a (2) bekezdésében a "(1) bekezdés a)-i) pontjai" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a)-l) pontjai" szövegrész,

n) 162. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a "Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok)" szövegrész helyébe a "Család- és Gyermekvédelmi Tanács" szövegrész

lép.

A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 1997. november 1-jén lépett hatályba. A Gyvt. azt a célt, hogy létrejöjjön a minden rászoruló gyermek védelmét és esélyegyenlõségét növelõ intézményrendszer, valamint hogy érvényesüljenek a nemzetközileg is elfogadott szilárd értékek, fokozatosan valósítja meg.

A hatálybalépés óta eltelt idõszak folyamatai azt igazolták, hogy a Gyvt. eredményesen szolgálja a gyermeki jogok érvényesülését, egy átlátható és ellenõrizhetõ gyermekvédelmi rendszer kiépülését, azonban a mûködés hatékonyságának növelése igényli a Gyvt. módosítását.

A Gyvt. módosításának fõ irányai az alábbiakban összegezhetõek:

A helyettes szülõi és nevelõszülõi jogviszony mint foglalkoztatási viszony 1997-ben kormányrendeleti szinten nyert szabályozást. E kérdés szabályozási szintje nem felel meg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek, amely elõírja, hogy a munkaviszony alapvetõ kérdéseit törvényben kell szabályozni. Ezért vált szükségessé a helyettes szülõi, illetve nevelõszülõi jogviszony alapvetõ kérdéseinek törvényi szintû rendezése.

A szociális biztonság, illetve az önálló életkezdéshez szükséges méltányolható lakásigény realitása érdekében ugyancsak módosítást igényelnek a gyermektartásdíj megelõlegezésének és az otthonteremtési támogatásnak a szabályai.

A Javaslat a családok átmeneti otthonának ellátását is igyekszik hatékonyabbá tenni a várandós, illetve bántalmazott anyákra tekintettel.

Pontosítja továbbá a gyermeki jogok szabályait a Gyermek Jogairól szóló Egyezménnyel való maradéktalan összhang megteremtése érdekében. Meghatározza a speciális gyermekotthonok személyi és tárgyi feltételrendszerét, illetve az ott elhelyezett, nevelési felügyelet alatt álló gyermekek bírói kontroll melletti védelmét.

Differenciáltan szabályozza a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó ideiglenes hatályú elhelyezés idõtartamát.

Hangsúlyosabban érvényesíti a családból kiemelt gyermeket megilletõ helyettesítõ gondozás során az örökbefogadást, illetve a nevelõszülõi ellátási formát, amelynek érdekében megyei, illetve fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottságot hoz létre.

Megteremti a speciális szükségletû gyermekek nevelési felügyeletének jogi garanciáit.

Pontosítja az utógondozói ellátás feltételrendszerét.

Differenciálja a települési önkormányzatok feladatellátási kötelezettségét, egyértelmûen meghatározza a gyámügyi eljárás szabályainak az államigazgatási eljárás szabályaitól való eltérését.

A Javaslat a fentiekben megfogalmazottakon túl az egységes jogalkalmazás elõsegítése érdekében több kiegészítõ, pontosító rendelkezést is tartalmaz.

A Javaslat alapvetõ célkitûzéseit és súlyponti kérdéseit az egyes konkrét rendelkezések az alábbiak szerint valósítják meg:

A Javaslat a Gyvt. személyi hatályát a Magyarországon élõ magyar állampolgárságú gyermekek és fiatal felnõttek, továbbá a bevándorolt, valamint menekültként elismert személyek mellett kiterjeszti az Európai Szociális Kartát megerõsítõ országok jogszerûen itt tartózkodó gyermekeire is a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást illetõen. Pontosítja továbbá a nem magyar állampolgárságú gyermekek tekintetében megtehetõ intézkedések körét.

A 2. §-hoz

A Gyvt. az értelmezõ rendelkezések között összefoglalja azokat a normaszövegben késõbb elõforduló kifejezések tartalmát, amelyek kiemelkedõ jelentõségûek, illetve használatuk eltér a más jogszabályban meghatározott tartalomtól. Az értelmezõ rendelkezések kiegészítése indokolt a rendszeres jövedelem, az intézmény, a mûködtetõ, a fenntartó, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység fogalmának meghatározásával. Az ellátottak jogbiztonságát szolgálja az a változás, hogy minden szolgáltató tevékenység mûködési engedélyhez kötött.

A Gyvt. a gyermeki jogok érvényre juttatását fogalmazza meg. Egyes gyermeki jogok szabályozása azonban pontosítást igényel a Gyermek Jogairól szóló Egyezménnyel való maradéktalan összhang megteremtése érdekében, különös figyelemmel a speciális gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek jogaira.

A gyermeki jogok védelmét, illetve a gyermeki jogok megismerését és érvényesítését segíti a Javaslatban megfogalmazott gyermekjogi képviselõ, aki kiemelten kezeli a különleges, illetve a speciális szükségletû gyermekek gyermekjogi védelmét, illetve képviseli a gyermeket nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban, figyelemmel a gyermeki jogok Európai Egyezményében megfogalmazott kívánalmakra is. A gyermekjogi képviselõ olyan feladatot lát el, amely eddig nem szerepelt a gyámhivatal feladat- és hatáskörében.

A Javaslat célja, hogy kifejezze a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottak megbecsülését, tevékenységük értékelését és elismerését. Ennek érdekében további tartalommal kell megtölteni a Gyvt. 15 §-ának (6) bekezdését, vagyis meg kell határozni azokat a személyeket, akik hivatalból közfeladatot látnak el, hogy megillethesse õket - a Büntetõtörvénykönyv 137. §-ának megfelelõ - törvényi védelem. A Javaslat értelmében közfeladatot ellátó személy a családgondozó, az utógondozó a védelembe vétel, az utógondozás ellátása során, illetve a gyermek közvetlen ellátását végzõ gondozó, gyermekfelügyelõ, és nevelõszülõ.

A gyermekvédelmi rendszerben mûködõ gyermekjóléti szolgálatnál, illetve gyámhatóságnál jelzéssel, illetve konkrét eljárás iránti kezdeményezéssel kell élni a gyermek veszélyeztetettségének megfelelõ kezelése érdekében.

A pénzbeli ellátások megállapítása részben a települési önkormányzatok (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás), részben a városi gyámhivatal (gyermektartásdíj megelõlegezése, otthonteremtési támogatás) feladata, amely a gyermekek vagy fiatal felnõttek szociális biztonságát, önálló egzisztenciáját szolgálja.

A Javaslat az általános rendelkezések között rögzíti a pénzbeli ellátások folyósításának szabályait, mert a Gyvt. jelenlegi szövege alapján - az önkormányzatok eltérõ rendelkezése hiányában - az ellátást napra kell megállapítani, vagy megszüntetni és ezért országosan eltérõ gyakorlat alakult ki.

A kiegészítõ családi pótlék - a szülõk érdemességétõl és érdemtelenségétõl függetlenül járó normatív alapú juttatás, amely támogatást - a jövedelmi feltételek fennállása esetén - minden gyermek részére külön-külön kell megállapítani. A Javaslat értelmében a támogatás tovább folyósítható a gyermek nagykorúvá válása után is addig az idõpontig, ameddig a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, feltéve, hogy nincs tartásra köteles házastársa.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás olyan gyermekes családoknak adható, amely rendkívüli élethelyzetbe került. A Javaslat kiemelten nevesíti a válsághelyzetben lévõ várandós anyákat, akiket megillet a rendkívüli támogatás a gyermekének megtartása érdekében.

A gyermektartásdíj megelõlegezése mint szociálpolitikai jogintézmény kikerült a bíróságok hatáskörébõl és a gyámhivatali rendszerbe illesztve került ismételt újraszabályozásra.

A jogalkalmazói munkában sok volt a kezdeti bizonytalanság, figyelemmel a behajthatatlanság átmenetiségének, a részösszegû megelõlegezésnek, a megtérülés reménytelenségének, a nagykorú gyermeket megilletõ megelõlegezés feltételeinek egységes értelmezésére. A Javaslat mindezen jogalkalmazói problémák megoldásaképpen a jogi szabályozást egyértelmûsíti.

Rögzíti továbbá a megelõlegezés felfüggesztésének és megszüntetésének eltérõ és ezért elkülönülõ okait, melynek értelmében megszüntetési okként kell szerepeltetni, ha a gyermeket átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy ha a nagykorú gyermek a középiskolai tanulmányait befejezte.

Az újraszabályozott otthonteremtési támogatás mint normatív pénzbeli ellátás a családi háttérrel nem rendelkezõ fiatal felnõtteket támogatja differenciált módon, melynek legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50-szerese. A gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy figyelemmel a fiatal felnõttek meglévõ vagyonára, a lakhatási körülmények megnehezülésére a jelenlegi mérték a jogalkotói szándék érvényesülését nem teszi lehetõvé.

Ezért a Javaslat szigorúbb törvényi feltételek mellett a támogatás olyan mértékû emelését irányozza elõ, hogy az 5 éven túli benntartózkodás esetén a támogatás mértéke érje el az 1 millió Ft-ot, vagyis az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 60-szorosát. A Javaslat pontosítja továbbá, hogy a fiatal felnõtt készpénz vagyonába mit nem, illetve hogy a nevelésbe vétel idõtartamába mit kell beszámítani.

A Javaslat a fogyatékos fiatal felnõttek tekintetében bõvítené az otthonteremtési támogatás felhasználási lehetõségét is azzal, hogy a támogatás biztosítaná a fiatal felnõtt ellátását nyújtó a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendõ egyszeri hozzájárulást.

Az államot az elidegenítési tilalomból eredõ polgári jogi jogviszonyban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseli.

A Javaslat pontosítja a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételét, illetve ezen ellátások megszûnésének módjait. A Gyvt. fontos követelményként határozza meg a kérelmezõk jogvédelmét, hiszen az ellátások igénybevételének fõ szabálya az önkéntesség. A Javaslat szerint ezért, ha a jogviszonyt az intézményvezetõ intézkedése alapozza meg és az intézményvezetõ elutasító döntést hoz, vagy egyéb vitás kérdés merül fel, panasszal lehet fordulni a fenntartóhoz, amely szerv az államigazgatási eljárás általános szabályai alapján dönt a panasz kérdésében. Ha az intézményvezetõ a kérelmet teljesíti, a megállapodás megkötésére kerül sor, melynek kötelezõ elemeit szintén a Javaslat tartalmazza. Hasonlóan védelem illeti meg a megszüntetés esetén is a kérelmezõt, ha az intézmény vezetõjének meghozott döntését vitatja.

A gyermekjóléti alapellátás legfontosabb szolgáltatása az 1997. november 1-jétõl kötelezõ feladatként nevesített gyermekjóléti szolgálat. Feladata sokrétû, a gyermekekkel kapcsolatos információk gyûjtése, az érintett szakemberek együttmûködésének szervezése, a családok tájékoztatása, érdekeik érvényesítésének segítése, a hatósági intézkedések idõbeni kezdeményezése, a gyermekek családjukba való visszahelyezésének támogatása. Emellett a Javaslat pontosan meghatározza a gyermekjóléti szolgálatnak a helyettes szülõi hálózattal kapcsolatos feladatainak tartalmát, hogy ezen ellátási forma elterjedése felgyorsuljon, kiteljesedjen.

A Javaslat pontosítja a gyermekjóléti szolgáltatás megvalósulásának formáit, különös figyelemmel arra, hogy a mintegy 1600 gyermekjóléti szolgálat közül 900 egyszemélyes szolgálatként, illetve, hogy a fennmaradó mintegy 700 szolgálat jellemzõen családsegítõ szolgálat vagy más - gyermekek ellátását végzõ - intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként mûködik.

A Javaslat meghatározza a gyermekjóléti központ azon speciális feladatait, amely ellátások pályázati támogatással kiteljesedtek és amelyek jogszabályi hátterét nem a Gyvt., hanem alacsonyabb szintû szakmai rendelet teremtette meg.

A gyermekek napközbeni ellátásának és átmeneti gondozásának biztosításával - amely 1999. december 1-jétõl kötelezi az önkormányzatokat - csökkenthetõk a szociális indikációk, melyek gyakran a gyermek családjából való kiemelését eredményezik. A veszélyeztetettség megelõzésében nagy szerepet töltenek be a bölcsõdék és a családi napközik. A bölcsõdei intézményrendszer hosszú éveken keresztül visszafogottan fejlõdött, új bölcsõdék létrehozásáról nem is beszélhetünk. Eredményként könyvelhetjük el, hogy az utóbbi 10 év drasztikus intézménybezárásai megszûntek.

A kisebb településen egyre inkább családi napközi formájában szervezik meg a gyermekek napközbeni ellátását. A Javaslat egyértelmûen szabályozza a családi napköziben vagy házi gyermekfelügyelet keretében nyújtott ellátást végzõ személyekkel szembeni követelményeket, mert a miniszteri szakmai rendelet szerint csak olyan személy kezdheti meg ezt a tevékenységet, aki a külön jogszabállyal meghatározott felkészítésen részt vett.

A házi gyermekfelügyelet keretében segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, ha a gyermek magántanulói jogviszonyban áll, mintegy megelõzve a veszélyeztetettség egyik gyakori indikációját

A gyermekvédelmi reform tartalmi változást jelentett az anya-gyermek szálló esetében, amikor megteremtette jogi alapját a gyermekek és családok átmeneti otthonának meghatározásával. Az ellátás igénybevételének okai tipizálhatók, ezért a családoknak - a teljes körû ellátáson túl - speciális gondozást is biztosítani kell helyzetük megnyugtató rendezése érdekében.

Fontos, hogy ne váljanak az átmeneti otthonok a családok (különösen közmûtartozás vagy rendezetlen lakáshitelek miatti) hajléktalanságának viszonylag egyszerû megoldási formájává, ezért a Javaslat rögzíti az ilyen okból bekerült családok kiléptetésének, kigondozásának megoldási módját. A Javaslat a gyermekek átmeneti otthonánál is fontosnak tartja a családias lakásotthonok létrejöttét, valamint azt, hogy az otthonok helyettes szülõket is foglalkoztathassanak.

A helyettes szülõi hálózat ma még elenyészõ. A Javaslat a velük szemben támasztott személyi és tárgyi feltételeket egyértelmûen meghatározza összhangban a nevelõszülõkkel, illetve a hivatásos nevelõszülõkkel. A helyettes szülõi tevékenységüket az e törvényben meghatározott helyettes szülõi jogviszonyban végzik.

Szakmailag indokolt az átmeneti gondozáson belül ideiglenes gondozásként nevesíteni azon gyermekek ellátását, akik lakóhelyükrõl önkényesen eltávoztak és így ellátás, felügyelet nélkül maradtak. Ilyen esetekben a rendõrség a gyermekek ideiglenes ellátása érdekében az e feltételeket biztosító átmeneti otthonban helyezi el. Az ellátást követõ lehetséges intézkedések sorát a Gyvt. jelenlegi szövege megfelelõen rendezi.

A Javaslat a gyakorlati igények alapján az átmeneti gondozás idõtartamát 12 hónapban határozza meg, amely 6 hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható.

A megyei önkormányzatok többségében már a Gyvt. hatálybalépése elõtt középtávra érvényes közgyûlési határozatokkal kezdték meg az intézményrendszer átalakítását, részben forráshátteret is biztosítva ehhez.

A Javaslat egyértelmûsíti, hogy a gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított otthont nyújtó ellátás során milyen egészségi és személyiség állapotú gyermekeknek kell különleges ellátást, illetve speciális ellátást biztosítani. Ennek megfelelõen a tartósan beteg, illetve fogyatékos, továbbá koruk miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti gyermekeknek különleges ellátást, a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdõ gyermekek számára kell speciális ellátást biztosítani. A gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, illetve a Javaslatban meghatározott megyei (fõvárosi) gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleménye alapján évente felül kell vizsgálni.

Az otthont nyújtó ellátást elsõsorban nevelõszülõ, illetve ha ez nem lehetséges gyermekotthon, továbbá az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona biztosítja mint gondozási hely.

A Javaslat a gyermekvédelmi szakellátásokon belül az otthont nyújtó ellátás mellett megkülönbözteti az utógondozói ellátást, amely ellátást nevelõszülõ, gyermekotthon (utógondozó otthon), illetve lakhatást nyújtó külsõ férõhely is biztosíthatja a gyámhivatal határozata alapján.

A gyermekvédelmi szakellátás leghatékonyabb és egyben legkevésbé költséges formája a nevelõszülõi ellátás, ahol a gyermekek, illetve a fiatal felnõttek közel egyharmada, 9.000 fõ él. A gyermekvédelmi struktúra átalakításában a gyermekek felének nevelõszülõi családban történõ elhelyezésével lehet számolni. A nevelõszülõi hálózat kiteljesedése érdekében a Javaslat egyrészt nevesíti a gyermekek elhelyezését segítõ megyei (fõvárosi) gyermekvédelmi szakértõi bizottságot, másrészt felhatalmazást ad a családi napközi, helyettes szülõi és nevelõszülõi képzés szakmai- és vizsgakövetelményeit meghatározó miniszteri rendelet megalkotására.

Figyelemmel arra, hogy a helyettes szülõ, a nevelõszülõ és a hivatásos nevelõszülõ szakmai tevékenysége, a gyermekek teljes körû ellátásának kötelezettsége és alkalmazásuk feltételei egymáshoz nagyon hasonlóak, ezért jogviszonyuk mint speciális jogviszony került együttesen rendezésre. Ezen jogviszony megváltoztatása szakmailag indokolatlan.

A Javaslat annak érdekében, hogy a nevelõszülõnél vagy a hivatásos nevelõszülõnél nevelkedõ gyermekek száma az egyes családoknál nagy megterhelést ne okozzon, a gyermeklétszám meghatározásánál figyelemmel kell lenni az utógondozói ellátásban nevelkedõ fiatal felnõttek számára is.

Gyermekotthonok tekintetében a legfontosabb feladat a létszámcsökkentés - 40 férõhelyre - , valamint személyi és tárgyi feltételek fokozatos megteremtése.

A megyék ellátó rendszerében jelenleg alig mûködnek olyan intézmények, amelyek megfelelnek a különleges, illetve speciális szükségletû gyermekek igényeinek, pedig hosszú távon csak ilyen ellátást igénylõ gyermekek bekerülésére számíthatunk. A Javaslat egyértelmûen meghatározza, hogy a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdõ gyermekek számára kell speciális gyermekotthont vagy a gyermekotthonok speciális csoportját mûködtetni.

A Javaslat emellett pontosítja a gyermekotthonok kiterjedt feladatait, különös figyelemmel a gyermek és szülõje közötti kapcsolattartásra, illetve ennek hiányában az örökbefogadásra.

A Javaslat értelmében a megyei (fõvárosi) önkormányzat feladatkörébe tartozó szolgáltatások egy részét a megyei (fõvárosi) gyermekvédelmi szakértõi bizottság, másik részét pedig a területi szakszolgálat útján látja el. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok a korábbi gyermek- és ifjúságvédõ intézetek átalakításával jöttek létre. A korábbi hatósági jellegû funkciók helyett a szakszolgálat fõ tevékenysége a szakellátási feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása lett. A Javaslat a területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatkörében pontosítja az utógondozói ellátásban részesülõ fiatal felnõttek "külsõ" albérleti férõhelyének szervezését, az ideiglenes gondozási feladatot ellátó szervek és személyek kijelölését, ügyeleti szolgálat, továbbá a megyei (fõvárosi) gyermekvédelmi szakértõi bizottság mûködtetését.

A Javaslat azokat az alapvetõ jogokat és kötelezettségeket rendezi, amelyek tartalommal töltik meg a helyettes szülõi és nevelõszülõi jogviszonyt, és ez idáig kormányrendeleti szinten nyertek szabályozást különös figyelemmel a nevelõszülõi jogviszony létrejöttére, illetve megszûnésére, továbbá a nevelõszülõi díjazásra, a végkielégítésre, a szabadságra, a jubileumi jutalomra.

A gyermekvédelmi gondoskodás mint speciális gyámhatósági (jegyzõi és gyámhivatali) intézkedések rendszere arra épít, hogy a megfelelõ helyi ellátások biztosításával a hatósági intézkedések aránya csökkenthetõ és biztosítható a családdal való hatékony együttmûködés.

Az elsõ - jegyzõi hatáskörbe tartozó - gyámhatósági intézkedést a védelembe vétel jelenti, amely intézkedéssel együtt járó szociális munka a család problémáit komplexen kezeli. A jogintézmény mûködése és hatékonysága szorosan összefügg a gyermekjóléti szolgálatok kiépülésével, hiszen õk látják el az egyéni gondozási-nevelési terv alapján a családgondozást. A Javaslat pontosítja a védelembe vétel iránti intézkedés lehetõségét, amelyre több okból kerülhet sor, egyrészt vagy a gyermekjóléti alapellátások eredménytelensége, másrészt más hatóságok értesítése alapján. Azonban bármely okból került sor a védelembe vételre, tartalma, vagyis az egyéni gondozási-nevelési terv szerinti családgondozás azonos. E mellett a Javaslat szakmai hiányt pótol azzal, hogy meghatározza a védelembe vétel megszüntetési okait is, hosszabb gondozási idõt biztosítva a bûncselekmény elkövetésével érintett fiatalkorúak részére.

A védelembe vételt követõ esetleges ideiglenes hatályú intézkedés, az ideiglenes hatályú elhelyezés mintegy 4 ezer gyermeket érint, ha fennáll a súlyos veszélyeztetettség miatti ellátatlanságuk. A Javaslat felülvizsgálja a Gyvt.-ben meghatározott 30 napos elintézési határidõt, és javaslatot tesz a differenciált szabályozásra, figyelemmel az ideiglenes elhelyezés mihamarabbi (30 napon belül) megszüntetésére, a nevelésbe vétel megalapozott meghozatalára vagy/és a perindítások (60 napon belüli) kezdeményezésére, valamint a külföldi állampolgárságú gyermekek hosszabb idõtartamú (több éves) elhelyezésére.

A külföldi állampolgárságú gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésével kapcsolatos hatáskört a Javaslat szerint a fõvárosi V. kerületi gyámhivatal gyakorolja, összhangban azzal is, hogy ezen gyermekek hosszabb távú elhelyezését minisztériumi fenntartású gyermekotthonok biztosítanák.

A nevelésbe vétel a családból való kiemelést elrendelõ közigazgatási döntés, amely egyidejûleg jelent gyermekelhelyezést és gyámrendelést. A gyermekek helyzetét a gyámhivatal évente felülvizsgálja. Ezen intézkedés évente több ezer gyermeket érint. Az átmeneti nevelésben élõ gyermekek száma 1998-ban 16 ezer fõ, a tartós nevelésben élõk száma 4 ezer fõ. A Javaslat ezért pontosítja az átmeneti és tartós nevelésbe vétel feltételrendszerét, pontosan meghatározva annak felülvizsgálatát is.

A Javaslat még nagyobb hangsúlyt fektet a tartós nevelésbe vétel mellõzésére és a gyermekek örökbefogadására, vagyis arra, hogy ha a szülõ gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül járul hozzá, a gyermek mihamarabb örökbefogadó szülõhöz kerüljön. Ennek gyorsítása érdekében a Javaslat 6 hétben határozza meg azt az idõt, amíg a vér szerinti szülõ ezen jognyilatkozatát visszavonhatja, figyelemmel a szülõ szülés okozta pszichés állapotára.

A családjából kiemelt gyermek helyzetének rendezésére folyamatos, célirányos szakmai tevékenységet kell folytatni az egyéni elhelyezési terv szerint. A tartós nevelésbe vett gyermekeknél az elsõdleges cél a mihamarabbi örökbefogadás.

A Javaslat a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó új hatósági intézkedésként nevesíti a nevelési felügyeletet. Ezen intézkedésre kizárólag a speciális gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel ideje alatt kerülhet sor, ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére jelentõs veszélyt jelenthet vagy közvetlen és súlyos veszélyt jelent.

A Javaslat a nevelési felügyelettel kapcsolatos államigazgatási, illetve az azt követõ bírósági jóváhagyási eljárásra lényegesen rövidebb határidõket fogalmaz meg, hiszen a gyámhivatal a nevelési felügyeletrõl öt napon belül határoz, amely határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A bíróságtól a határozat jóváhagyását három napon belül lehet kérni, és a bíróság szintén a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül határoz a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetésérõl. A nevelési felügyelet törvényben rögzített feltételrendszere megfelel az Emberi Jogok Európai Egyezményének is, hiszen a nevelési felügyelet mint intézkedés törvényen alapul és biztosított a bírói kontroll megléte is.

A nevelési felügyelet szükségességét havonta felül kell vizsgálni, amely felülvizsgálatnál - hasonlóan a családból kiemelt gyermek elhelyezéséhez - fontos szerepet kap a már említett megyei (fõvárosi) gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleménye.

A gyermek elhelyezési jogköre a gyámhivatalt illeti meg. Az elhelyezés során a gyermeket elsõsorban örökbefogadó szülõnél, nevelõszülõnél, vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, továbbá fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában lehet elhelyezni. Az elhelyezés során több szempontra kell figyelemmel lenni, így többek között a testvéreivel való együttes elhelyezésre, vallási vagy lelkiismereti meggyõzõdésére.

A gyámhivatal hatósági döntését a megyei (fõvárosi) gyermekvédelmi szakértõi bizottság segíti, amely bizottság legalább 3 tagból, illetve a speciális szükségletû gyermekek vizsgálata esetén legalább 5 tagból áll. A bizottság tagjai közé ki kell jelölni gyermekorvost, gyermek-szakpszichológust, szociális munkást, továbbá pszichiátert, illetve gyógypedagógust. A hatósági döntést megelõzõen elhelyezési értekezletet kell összehívni, ahol széles körû társadalmi és szakmai kontroll mellett alakítják ki a gyermek egyéni elhelyezési tervére vonatkozó javaslatokat.

A Javaslat meghatározza továbbá a gyermek gondozási helye megváltoztatásának feltételeit is. A Javaslat ettõl megkülönbözteti a családjogi, illetve más törvényekben is nevesített tartózkodási helyet, melynek kérdésében a gyermek részére kirendelt gyám dönt a gyámhivatal utólagos jóváhagyásával.

A gyermekvédelmi gondoskodásban élõ gyermekek gyámságára vonatkozó Gyvt. rendelkezéseket differenciáltan kell szabályozni, amelynek során indokolt eltérõen rendezni a gyermekotthon vezetõje, vagy a nevelõszülõ által ellátott gyámi feladatok tartalmát. Ennek megfelelõen a nevelõszülõ csak akkor lesz a gyermek vagyonának a kezelõje, ha kérésére erre a gyámhivatal felhatalmazta. Ezzel szemben a gyermekotthon vezetõi a teljes gyámságot (gondozás, nevelés, törvényes képviselet, vagyonkezelés) látnák el, akiket már az ún. gyámi képzés során erre fel is készítettünk. 1999-ben 250, jellemzõen pedagógus otthonvezetõ vett részt a fenti akkreditált képzésben.

A Javaslat szûkíti a gyámként kirendelt gyermekotthon vezetõ, illetve nevelõszülõ jogkörét a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárás során, mert ebben az eljárásban a gyermeket elsõsorban a megyei (fõvárosi) gyámhivatalban mûködõ gyermekjogi képviselõ képviselheti, vagyis a kirendelt gyám nem járhat el a vélelmezhetõ érdekellentétre figyelemmel.

A gyám alkalmassága a közalkalmazotti jogviszony egyik eleme, amelynek megléte a munkáltató felelõssége. A gyakorlatban jogbizonytalanságot eredményez a közalkalmazotti jogviszony és a gyámság összefüggéseinek szabályozatlansága, különösen a gyám feladatellátását, a gyámság megszüntetését illetõen. Ezért hasonlóan a nevelõszülõi jogviszonyhoz indokolt szabályozni mind a munkáltató, mind a gyámhivatal tekintetében a feladatellátással kapcsolatos értesítési kötelezettséget.

A Javaslat egyértelmûsíti, hogy milyen esetekben kell hivatásos gyámot kirendelni, különös figyelemmel a szülõ gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájáruló nyilatkozatára.

A gyámhivatal a nevelésbe vétel megszûnése, vagy megszüntetése után legalább egy évi idõtartamra elrendeli a gyermek, vagy fiatal felnõtt utógondozását, melynek keretében többek között segítséget kapnak önálló életük megszervezéséhez, a családba való visszailleszkedéshez. A Javaslat megteremti a Gyvt. a gyámügyi eljárás, valamint a szakmai rendelet összhangját abban a kérdésben, hogy ki és hogyan látja el az utógondozás széles körû feladatait.

A gyámhivatal - akár az utógondozással egyidejûleg - elrendelheti a fiatal felnõttek utógondozói ellátását, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve a szociális intézménybe felvételét várja. Sem a Gyvt., sem a végrehajtási rendeletek nem tartalmaznak arra vonatkozóan szabályozást, hogy melyek az elbírálási szempontok "a létfenntartás önálló biztosítása" jövedelmi, anyagi hátterének helyes értelmezéséhez. A Javaslat ezt a szakmai hiányt pótolja. E mellett szövegpontosítást a Javaslat abban a tekintetben jelent, hogy egyértelmûsíti az utógondozói ellátás megszûnésének okait, annak feltételrendszerét.

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátását részben a települési önkormányzatok, részben a megyei, fõvárosi önkormányzatok biztosítják, melynek során külön kell rendezni a megyei jogú városok eddigi rendezetlen feladatellátását a szakellátás rendszerében.

Indokolt az önkormányzatok feladatmegosztását a település lakosságszámától függõen differenciálni - hasonlóan az Szt.-hez - figyelemmel az intézményes formában történõ feladatmegoldásokra, különösen a bölcsõde és a gyermekek és családok átmeneti otthona tekintetében. Az önkormányzati társulások létrejöttével az intézményhálózat kiteljesedhet, ami azt eredményezheti, hogy a bölcsõdék száma nem csökkenne, a gyermekek és családok átmeneti otthonának száma megduplázódhatna, illetve a gyermekjóléti szolgáltatások területén kialakulhatnának a nagyobb városokban az általános és speciális szolgáltatást nyújtó gyermekjóléti központok. (A 10 ezer lakosságszám feletti helyi - települési és fõvárosi kerületi - önkormányzatok száma 158, a 20 ezer lakosságszám feletti önkormányzatok száma 82, a 30 ezer lakosságszám feletti önkormányzatok száma 59, a 40 ezer lakosságszám feletti önkormányzatok száma 45.)

A Javaslat a helyi önkormányzat feladataként nevesíti azon átfogó értékelés elkészítését, amely a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátására vonatkozik. Ezen értékelést a képviselõ testületnek, illetve a közgyûlésnek meg kell tárgyalnia.

A Javaslat rögzíti a kiépülõ módszertani intézményekre vonatkozó alapvetõ szabályokat is. Kétféle módszertani intézményt ismer, egyrészt a megyei gyámhivatal által kijelölt intézményt, másrészt a szociális és családügyi miniszter által kijelölt országos, vagy regionális hatáskörrel mûködõ módszertani intézményt. Ez utóbbi elsõdleges feladata, hogy segítséget nyújtson a sajátos szolgáltatási területek országos módszertanának kialakításában. Mindkét intézménytípus esetén a kijelölés öt évre szól, ez többször megismételhetõ.

A gyermekvédelmi ellátórendszer része minden olyan - állami és nem állami - szolgáltató, amely meghatározott szolgáltatások nyújtására mûködési engedéllyel rendelkezik. Ezért a Gyvt-ben - összhangban a mûködési engedélyre vonatkozó kormányrendelettel - nem csupán a nem állami szervek mûködési engedélyeirõl kell rendelkezni, hanem - kiegészítve a jelenlegi szabályozást - az állami, önkormányzati szervekre vonatkozóan is, illetve valamennyi gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre is, így az egy személyes gyermekjóléti szolgálatra, az önálló helyettes szülõre is.

A Javaslat változást hoz a gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények mûködésének engedélyezése terén is, amely feladatkört a kijelölt városi, fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõjéhez telepít azzal, hogy ezen hatáskörét a külön kormányrendeletben meghatározott településekre kiterjedõen is ellátja megegyezve a gyámhivatalok illetékességi területével.

A Javaslat pontosítja, illetve kiegészíti a szociális és családügyi miniszter, valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet feladatkörét, különös figyelemmel a regionális és módszertani feladatokra, az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottságokra, valamint az országos örökbefogadási nyilvántartás mûködtetésére.

Újrafogalmazásra kerül a Család- és Gyermekvédelmi Tanács feladatköre is, különös figyelemmel a családpolitikát, illetve a gyermekvédelmet érintõ jogszabályok, koncepciók véleményezésére. A Javaslat nagy szakmai igényként rögzíti az Országos Szakértõi Névjegyzék létrehozását. A pályázat útján felvehetõ szakértõk részt vehetnek többek között az intézmények szakmai ellenõrzésében, programok értékelésében, gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban. A névjegyzékbe az vehetõ fel, aki büntetlen elõéletû, a külön jogszabályban meghatározott felsõfokú végzettséggel vagy felsõfokú képesítéssel és 5 éves gyakorlattal rendelkezik, továbbá szakterületének elismert képviselõje. A névjegyzékbe való felvétel 5 évre szól, amely többször megismételhetõ.

A Javaslat pontosítja az intézmények fenntartójának feladatait, különös figyelemmel a szakmai és pénzügyi ellenõrzés tartalmára. A fenntartónak évente egy alkalommal értékelni kell a szakmai munka eredményességét, illetve a szakmai program végrehajtását. A szakmai munka eredményességét különösen a névjegyzékben szereplõ szakértõ által készített szakértõi vélemény, az intézmény által készített beszámoló, illetve a megyei gyámhivatal szakmai ellenõrzése alapján értékeli.

A Gyvt. a hatósági és a szolgáltató tevékenység szétválasztásával egyidejûleg a gyámhatósági feladatokat megosztja a települési önkormányzat jegyzõje és a gyámügyi és gyermekvédelmi ügyintézõ (gyámhivatal) mint gyámhatóságok között.

A speciális szakmai felkészültséget igénylõ ügyek kerültek a városi, fõvárosi kerületi gyámhivatalokhoz. A jellemzõen felügyeleti és ellenõrzési feladatok kerültek a megyei, fõvárosi, mint másodfokú gyámhivatalokhoz.

A Javaslat pontosítja a megyei gyámhivatalok feladatkörét a mûködési engedélyek tekintetében, illetve rögzíti a fõvárosi V. kerületi gyámhivatal hatáskörét a külföldi állampolgárságú gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésében. E mellett a Javaslat változást hoz a gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények mûködése engedélyezésének feladatkörében is. Jelenleg az engedélyezést az intézmény székhelye, telephelye szerinti települési önkormányzat jegyzõje végzi. E szabályozás gyakran illetékességi problémákat vet fel, a saját fenntartású önkormányzati intézmények mûködésének engedélyezése és ellenõrzése során. E problémát a Javaslat úgy oldja meg, hogy az alapellátást nyújtó intézmények mûködésének engedélyezését a kijelölt városi, fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõjének hatáskörébe telepíti.

A gyakorlati tapasztalatok alapján további pontosítást igényelnek azon illetékességi szabályok, melyek az egyes gyámügyekben az általános eljárási szabályoktól való eltérést határozzák meg, vagyis az e körbe tartozó ügyek körét bõvíteni indokolt, így különösen a családi jogállás rendezésénél, gondnok kirendelésénél, perindításoknál és örökbefogadásnál.

A Javaslat továbbá pontosítja azokat az eljárási szabályokat a pártfogói felügyelettel kapcsolatos eljárásban, amelyek az általános államigazgatási szabályoktól eltérnek, így különösen a tárgyaláson való meg nem jelenés következményeire, illetve a környezettanulmány készítése tekintetében.

Kiemelten fontos annak rögzítése is, hogy a megyei (fõvárosi) gyermekvédelmi szakértõi bizottság mellett ki kell kérnie a Közoktatási törvény szerinti szakértõi és rehabilitációs bizottság, illetve nevelési tanácsadó véleményét, valamint kikérheti a törvényben nevesített más szerv, illetve személy véleményét is.

A Gyvt. az ellátásra való jogosultság szempontjából garanciális jelleggel fogalmazza meg a személyiségi jogok védelmét, melynek végrehajtását részben a 235/1997. (II. 17.) Korm. rendelet, részben "a gyermekeink védelmében" elnevezésû nyilvántartási rendszer szolgálja. A Javaslat egyértelmûen megfogalmazza ezen nyilvántartási rendszerben is a célhoz kötött adatgyûjtést. Meghatározza továbbá a külföldi állampolgárságú gyermekek, valamint a veszélyeztetett gyermekek tekintetében vezethetõ nyilvántartásokat és azok adattartalmát.

A Javaslat a gyermek és fiatal felnõttek érdekeire figyelemmel az Szt.-tõl függetlenül rögzíti az ellátásokért fizetendõ térítési díjat, melynek során különbséget tesz intézményi és személyi térítési díj között. A Javaslat bõvíti, illetve más okból tartja indokoltnak a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosítandó normatív étkezési kedvezmény feltételrendszerét, amellyel a rászorult gyermekek étkeztetése ingyenessé válhat. Meghatározza továbbá azt is, hogy a gyermekétkeztetés itt rögzített szabályait kell alkalmazni a közoktatás nevesített intézményeiben.

A Javaslat pontosítja, hogy mikor nem állapítható meg a családból kiemelt gyermek tekintetében gondozási díj, hiszen fõ szabályként az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, illetve utógondozói ellátásban részesülõ fiatal felnõtt gondozásához az járul hozzá, aki a Csjt. rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles.

A Javaslat egyértelmûsíti, hogy az önkormányzatoknak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményrendszerüket fokozatosan, de legkésõbb 2003. december 1-jéig kell átszervezniük megfelelve a szakmai jogszabályban rögzített személyi, tárgyi feltételeknek.

Több terület vonatkozásában is bõvül a Kormánynak, illetve a szociális és családügyi miniszternek adott felhatalmazások köre, egyrészt az örökbefogadást elõsegítõ magánszervezetek tevékenységének szabályozása tekintetében, a család és gyermekvédelmi közvetítõi eljárás részletes szabályainak meghatározásában, másrészt az Országos Szakértõi Névjegyzék eljárási kérdéseiben, a családi napközi és a nevelõszülõi szakmai és vizsgakövetelmények meghatározásában, valamint a család és gyermeki jogok biztosa feladatának és mûködésének meghatározásában.

A Javaslat megfelelõ idõt kíván biztosítani arra, hogy az önkormányzatok, illetve a gyámhivatalok a kötelezõ feladataikat megfelelõen elláthassák, arra felkészülhessenek, ezért a fokozatos hatályba léptetés elvének megfelelõen jelöli meg a határidõket.

A Javaslat a záró rendelkezések között módosítja az örökbefogadás és a gyámság kérdésében a Családjogi törvényt, a fiatalkorúak pártfogó felügyelete kérdésében a Büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejû rendeletet, a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek vonatkozásában a Közoktatási törvényt.