T/ 3932.
számú
törvényjavaslat

a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról

Budapest, 2001. március

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 10/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselõi tekintetében az OMT-ben képviselettel rendelkezõ országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselõi tekintetében az OMT-ben képviselettel rendelkezõ országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részérõl teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetõleg a visszahívásra három tag esetében a gazdasági miniszter, egy-egy tag esetében az oktatási miniszter, a szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter tesz javaslatot."

Az Flt. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A megyékben (fõvárosban) a foglalkoztatási és a munkaerõpiaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességû személyek foglalkozási rehabilitációját elõsegítõ támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testület (a továbbiakban: munkaügyi tanács) mûködik. A munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól."

(1) Az Flt. 14. §-ának (1) bekezdése a következõ b)-c) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi b)-d) pont megjelölése d)-f) pontra változik:

/(1) Támogatható a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek,/

"b) aki 25. életévét - felsõfokú végzettségû személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszûnését követõen munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot,

c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetõleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,"

(2) Az Flt. 14. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés idõtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és

1. a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülõ személy képzése a gyermek másfél éves korának betöltését követõen kezdõdik meg, valamint
2. a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülõ személy keresõ tevékenységet nem folytat."

(3) Az Flt. 14. §-ának e törvény szerinti (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Képzési támogatásként

1. az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint d)-f) pontjában megjelölt személy esetén

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése,

2. az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt személy esetén a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható."

Az Flt. a 17. §-át követõen a következõ új alcímmel és új 18. §-sal egészül ki:

"Munkahelyteremtés és munkahelymegõrzés támogatása

18. § Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévõ munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elõsegítéséhez, valamint a munkaerõ szakmastruktúrájának korszerûsítéséhez fûzõdõ foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében."

Az Flt. 18/A. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki AM könyvvel rendelkezõ munkanélküli foglalkoztatását vállalja. A támogatás összege az adott foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értékének 50 százaléka."

Az Flt. 19/B. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy - a rehabilitációs alaprész és a megváltozott munkaképességû személyek célcsoportja tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit."

(1) Az Flt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-18/A. §-ban, a 19/A. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébõl, a 19/B. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészébõl nyújtható."

(2) Az Flt. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A gazdasági miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával -rendeletben határozza meg a 14-18/A. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A gazdasági miniszter a rendeletnek a 14. §-ban meghatározott támogatásra vonatkozó szabályait az oktatási miniszter véleményének figyelembevételével állapítja meg."

(1) Az Flt. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) központi kerete szolgál, a Gazdasági Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal vagy a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ"

2. Az Flt. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha a Munkaerõpiaci Alapból nyújtott támogatás jogszabály alapján visszakövetelhetõ, a támogatást a visszakövetelés idõpontjában hatályos, a kötelezettségszegés idõpontjától a visszakövetelésrõl rendelkezõ határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésrõl rendelkezõ határozatban megjelölt határidõig nem tesz eleget, e határidõ elmulasztásának napjától a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény 301. §-ának (2) bekezdése szerinti, a visszakövetelésrõl rendelkezõ határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelõen kiszámított késedelmi kamat terheli. A támogatást nyújtó szerv vezetõje különös méltánylást érdemlõ esetben eltekinthet a kamatok, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétõl."

Az Flt. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) az 58. § (6) bekezdése d) pontjának 2. alpontjában meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztás idõtartamára,"

Az Flt. 30. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) ha a munkanélküli az 58. § (6) bekezdése d) pontjának 2. alpontjában meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget a mulasztás idõtartamára."

Az Flt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A munkanélküli ellátásban részesülõ személy az általa folytatott keresõ tevékenységet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésõbb a munkakezdést megelõzõ napon, a keresõ tevékenység megszûnését a megszûnést követõ napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni."

(1) Az Flt. 39 §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) rehabilitációs alaprészt, foglalkozási rehabilitációt elõsegítõ programok, a foglalkozási rehabilitációt elõsegítõ közalapítványok támogatására, valamint az alaprész kezelésével, mûködtetésével kapcsolatos költségek fedezetére, melynek összege nem haladhatja meg a rehabilitációs hozzájárulás módosított bevételi elõirányzatával egyezõ kiadási elõirányzat 3 százalékát."

1. Az Flt. 39. §-a (6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A Munkaerõpiaci Alap külön jogszabályban foglaltak szerint költségvetési befizetéseket teljesít a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának elõsegítése, továbbá a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és az Szt. szerinti rendszeres szociális segélyt igénylõ ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai megvalósítása céljából."

Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése a következõ b) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi b)-g) pontok megjelölése c)-h) pontra változik:

"b) a 18. §-ban meghatározott munkahelyteremtési támogatásra,"

Az Flt. VII. Fejezetében a "MUNKAERÕPIACI SZERVEZET" cím helyébe az "ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT" cím, "A munkaerõpiaci szervezet összetétele" alcím helyébe "Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat összetétele" alcím, az Flt. 47. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"47. § Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a következõ szervekbõl áll:

1. Foglalkoztatási Hivatal,
2. Megyei (fõvárosi) munkaügyi központok,
3. Munkaerõfejlesztõ- és képzõ központok"

Az Flt. 48. §-át megelõzõen az "Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ" alcím helyébe a "Foglalkoztatási Hivatal" alcím, az Flt. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48. § (1) A Foglalkoztatási Hivatal a Gazdasági Minisztérium irányítása alatt álló központi hivatal, jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési

szerv. A Gazdasági Minisztérium a Foglalkoztatási Hivatal foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységét a Szociális és Családügyi Minisztérium közremûködésével irányítja. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatai keretében ellátja

1. a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok (49. §) szakmai irányítását,
2. a Munkaerõpiaci Alap mûködtetésének a Gazdasági Minisztérium által hatáskörébe utalt feladatait,

c) a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok (49.§) jogalkalmazó tevékenységének szakmai irányítását,

d) az egységes foglalkoztatási nyilvántartás fejlesztését és mûködtetését,

e) az állami foglalkoztatási szolgálat humán-erõforrás fejlesztési feladatait,

f) a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások, valamint a munkaerõpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos módszertani feladatokat,

g) a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások és a munkaerõpiaci szolgáltatások nyújtását támogató informatikai rendszerek fejlesztését és mûködtetését,

h) az állami foglalkoztatási szolgálat központosított vagyongazdálkodási feladatainak végrehajtását,

i) az állami foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásain alapuló statisztikai feldolgozási, elemzési és tájékoztatási feladatokat,

j) a munkaerõpiaci elõrejelzések és statisztikák elkészítésével, elemzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az ezeken alapuló közhasznú tájékoztatás nyújtását,

k) a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok (49.§) hatósági ellenõrzési feladatainak szakmai koordinálását,

l) a több megyét érintõ munkaerõpiaci programok koordinálását,

m) a gazdasági miniszter által meghatározott egyéb feladatokat.

1. A Foglalkoztatási Hivatal az (1) bekezdés a)-g) és i) pontokban foglalt feladatait a megváltozott munkaképességû munkanélküliek és a foglalkozási rehabilitációs feladatok vonatkozásában a Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai közremûködésével látja el.
2. A Foglalkoztatási Hivatal élén a fõigazgató áll, akit a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára a gazdasági miniszter nevez ki és ment fel, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

Az Flt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha a munkanélküli körülményeiben olyan változás következik be, hogy az 58.§ (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban meghatározott feltételek nem állnak fenn, illetõleg az 58. § (6) bekezdése d) pontjának 2., valamint 6. alpontjaiban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, és a mulasztását nem menti ki, a munkaügyi központ a változás bekövetkezésének, illetõleg a kötelezettség elmulasztásának idõpontjától törli a nyilvántartásból."

Az Flt. 55. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha elsõ fokon

a ) a munkaügyi központ kirendeltsége hozott határozatot, a fellebbezést a munkaügyi központ igazgatója,

b) a munkaügyi központ központi szervezeti egysége hozott határozatot, a fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal

bírálja el."

Az Flt. 57. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"57. § A Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központ határozata - ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti határozatot - bíróság által megváltoztatható."

(1) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/(5) E törvény alkalmazásában:/

"d) munkanélküli: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresõ tevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében együttmûködik a munkaügyi központ kirendeltségével, és
6. akit a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként nyilvántart."

(2) Az Flt. 58. §-ának (6) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

"d) az (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontja alkalmazásában a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ kirendeltségével együttmûködik az, aki:

1. a kirendeltségnél jelentkezik és munkanélküliként történõ nyilvántartásba vételét kéri, és
2. a kirendeltség által meghatározott idõpontban, de legalább három havonként jelentkezik a kirendeltségnél, és
3. az (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétõl számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének,
4. a felajánlott munkalehetõségeket mérlegeli, és
5. maga is részt vesz megfelelõ munkahely felkutatásában, és
6. a saját maga által talált vagy a kirendeltség által felkínált megfelelõ munkahelyen munkaviszonyt létesít, illetve a kirendeltség által felkínált képzési lehetõséget elfogadja."

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. július 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejûleg az Flt. 14. §-a (5) bekezdésének második mondata, 16/A. §-ának (7) bekezdése, 25. §-a (1) bekezdésének c) pontjából az "öregségi" szövegrész, 25. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 25. §-ának (4) - (5) bekezdése, 30. § (1) bekezdésének f) pontja, 39. § (5) bekezdése, 39/A. § (8) bekezdésében a "valamint a 39. § (5) bekezdésében meghatározott elõirányzat" szövegrész, 43. §-a (2) bekezdésének eredeti f) pontja, 43. §-ának (5) bekezdése, 58. § (5) bekezdésének j) pontjából a "munkaviszony, megbízási jogviszony létesítése céljából, azok közvetlen támogatása nélkül" szövegrész, 58. §-ának (8) bekezdése hatályát veszti.

(2) A törvény 4. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba.

(3) Ahol az Flt., valamint más jogszabály munkaerõpiaci szervezetet említ, Állami Foglalkoztatási Szolgálatot, ahol Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központot említ, a Foglalkoztatási Hivatalt kell érteni.

(4) Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ az (1) bekezdésben meghatározott idõpontban Foglalkoztatási Hivatallá alakul át.

(5) Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya az (1) bekezdésben meghatározott idõpontban közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Az átalakulás következtében a foglalkoztatottak illetménye nem csökkenhet. A Foglalkoztatási Hivatalnál foglalkoztatottaknak az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha a Foglalkoztatási Hivatalnál töltötték volna el. A Foglalkoztatási Hivatal közszolgálati jogviszonyban álló munkavállalóinak új kinevezését e törvény hatályba lépésétõl számított 30 napon belül kell elkészíteni és részükre átadni.

(6) Az Flt.-ben meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos, e törvény hatályba lépésének idõpontjában folyamatban lévõ államigazgatási ügyekben e törvény hatályba lépését követõen az az államigazgatási szerv jár el, amelynek hatáskörébe az államigazgatási ügy tartozik.

(7) Az Flt.-ben meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos államigazgatási ügyekben, az e törvény hatályba lépését megelõzõen hozott elsõ fokú államigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket az az államigazgatási szerv bírálja el, amelynek hatáskörébe e törvény hatályba lépését követõen a fellebbezés elbírálása tartozik.

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény e törvényjavaslat által tartalmazott módosítását elsõsorban a munkaerõpiaci szervezet korszerûsítése, a jövõben központi hivatalként mûködõ Foglalkoztatási Hivatal létrehozása indokolja.

A 1991. január 1-jétõl létrejött munkaerõpiaci szervezet fejlõdése (szervezeti megerõsödése, mai mûködési rendjének, infrastruktúrájának az általa nyújtott szolgáltatások, támogatások és ellátások körének kialakulása) a munkanélküliek számának 1993-ig tartó radikális növekedése, majd ez után napjainkig tartó folyamatos csökkenése mellett ment végbe.

Az eddigi fejlõdés eredménye a stabilan és zökkenõmentesen mûködõ munkanélküli ellátó rendszer kialakulása, valamint az a tény, hogy a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások hozzájárultak a munkanélküliség csökkentéséhez és a foglalkoztatás bõvítéséhez. A munkaerõpiaci képzési programok, valamint a munkaközvetítés megfelelõen szolgálták a munkavállalói, munkaadói és kormányzati elvárásokat.

Az 1991-ben kialakított szervezeti struktúra (Országos Munkaügyi Központ, Megyei /Fõvárosi/ Mnkaügyi Központ, Kirendeltség) és mûködési rend 1996-ig nem változott. Ekkor a munkaügyi központok irányításának feladatát a Munkaügyi Minisztérium vette át az Országos Munkaügyi Központtól. Ez utóbbi szerv módszertani és informatikai támogató szervezetté (Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központtá) alakult át.

A 2000. június végén hatályba lépett, az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIX. törvény szerint a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerõpiaci szervezet mûködtetésével, a munkaügyi szabályozással kapcsolatos feladatok ellátása a Gazdasági Minisztériumhoz került. Ez a változás elengedhetetlenné teszi a minisztériumnak a munkaerõpiaci szervezet irányításával kapcsolatos feladatain belül a stratégiai és az operatív feladatok ellátásának egyértelmû szétválasztását. A szervezet mûködésének eddigi tapasztalatai is felvetnek változtatási igényeket. Célszerûnek látszik, hogy a Gazdasági Minisztérium által ellátott operatív és egyedi hatósági ügyek a

minisztériumtól a központi költségvetési szervként mûködõ Foglalkoztatási Hivatalhoz kerüljenek.

A törvénymódosítás a gyakorlati tapasztalatok alapján kisebb mértékû módosításokat tartalmaz, amelyek egyrészt a törvénynek a munkaerõpiaci érdekegyeztetésre vonatkozó szabályait, másrészt a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások feltételrendszerét meghatározó rendelkezéseit érintik.

A törvénymódosítás kibõvíti a képzési támogatásban részesíthetõ személyek körét, módosítja a munkanélküli fogalmát, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezõ munkanélkülit foglalkoztató munkaadók támogatásának feltételeit.

A Foglalkoztatási Hivatal létrejötte szükségessé teszi a foglalkoztatási törvényben az ellátások és támogatások finanszírozását szabályozó rendelkezések módosítását. Az új központi hivatal létrehozásával értelemszerûen változnak a törvény hatásköri szabályai is.

A törvénymódosítás hatályba lépésének idõpontjaként a törvényjavaslat 2001. július 1-jét határozza meg.

R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S

A hatályos szabályozás szerint a gazdasági miniszter a Munkaerõpiaci Alappal kapcsolatos rendelkezési jogát az Alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja. Ennek az az indoka, hogy a szakképzés irányításával, valamint a szakképzéssel kapcsolatos pénzeszközök felhasználásával összefüggõ kormányzati feladatokat az Oktatási Minisztérium látja el. A közeljövõben várhatóan a Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprészének pénzeszközei önálló alapként fognak tovább mûködni. Indokolt ezért, hogy a Munkaerõpiaci Alap Irányító Testületében a Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetõleg a visszahívásra az oktatási miniszter jelölési joga, a hatályozás szabályozás által biztosított két tagról, egy tagra csökkenjen.

A törvényjavaslat módosítja a megyei /fõvárosi/ munkaügyi tanácsok feladatainak a foglalkoztatási törvényben megfogalmazott általános meghatározását. A munkaerõpiaci szervezet feladatai között szerepel a megváltozott munkaképességû személyek foglalkozási rehabilitációjával kapcsolatos tevékenység ellátása. Erre tekintettel szükséges, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok az érdekegyeztetést ellátó testület feladatai között is megjelenjenek. A törvényjavaslat a megyei /fõvárosi/ munkaügyi tanácsok feladatkörét kibõvíti a megváltozott munkaképességû személyek foglalkozási rehabilitációját elõsegítõ támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztetõ tevékenységgel.

A pályakezdõ fiatalok képzettségének, szakmai felkészültségének még hatékonyabb elõsegítése érdekében a módosítás lehetõvé teszi a munkaerõpiaci képzésben történõ részvétel támogatását minden olyan 25. életévét - felsõfokú végzettségû személy esetében a 30. életévét - be nem töltött személy számára, akinek az oktatási intézménnyel korábban fennállott tanulói, illetõleg hallgatói jogviszonya megszûnt, függetlenül attól, hogy a munkanélküliként történõ nyilvántartásba vételét kérelmezte e, vagy sem. A módosítás eredményeként a törvény a munkaerõpiaci képzéshez nyújtható keresetpótló juttatás összegét a képzésben részt vevõ munkanélküliek és a pályakezdõ munkanélküliek tekintetében egységesen a munkanélküli járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának idõpontjában érvényes alsó határában fogja meghatározni.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermek gondozása céljából hosszabb ideig fizetés nélküli szabadságon lévõ, valamint a gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülõ személyek a munkahelyüktõl való távollét megszûnését követõen fokozottabban vannak kitéve a munkanélküliség veszélyének. Ezért elõ kell segíteni, hogy ezek a személyek a távollét idõtartama alatt munkerõpiaci képzésben vehessenek részt. A javaslat megteremti annak lehetõségét, hogy a munkaerõpiaci képzésben résztvevõ - gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetõleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesülõ - személyeknek a képzéssel kapcsolatban felmerült költségeit a Munkaerõpiaci Alapból lehessen megtéríteni. Ennek feltétele, hogy a képzés idõtartama hetente ne haladja meg a 20 órát, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülõ személy esetében a képzés a gyermek másfél éves korának betöltését követõen kezdõdjön meg, továbbá a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülõ személy keresõ tevékenységet ne folytasson. Ez a szabályozás biztosítja azt, hogy valóban csak azok részesülhessenek képzési támogatásban, akik részére a munkaerõpiaci képzés indokolt, és a képzésben való részvétel a hozzátartozókról való gondoskodást ne veszélyeztesse.

A 2000. évi LXXXIX. törvény által bevezetett új kormányzati munkamegosztásra való tekintettel a módosítás megszünteti a Munkaerõpiaci Alapon belül az Aktív Foglalkoztatási Célok Támogatása GM fejezeti kezelésû elõirányzatot. Ez azt eredményezi, hogy a munkahelyteremtés és a munkahelymegõrzés közvetlenül a Munkaerõpiaci Alapból lesz támogatható. A támogatás részletes szabályait a gazdasági miniszter rendelete fogja szabályozni.

A jogi környezet változásával (alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatás szabályainak módosulása, jövedelempótló támogatás megszûnése) összhangban szükség van az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezõ munkanélkülit foglalkoztató munkaadók támogatására vonatkozó szabályok módosítására. A törvényjavaslat e támogatás nyújtását nem csupán a magánszemély munkaadók számára teszi lehetõvé, hanem a jövõben valamennyi olyan munkaadó részesíthetõ ilyen támogatásban, aki alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezõ munkanélküli foglalkoztatását vállalja.

A törvényjavaslat módosítja a foglalkoztatási törvénynek egyes foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokra vonatkozó szabályait. A módosítás szükségessé teszi, hogy változzanak a támogatások részletes szabályainak meghatározására vonatkozó felhatalmazó rendelkezések. A törvény a munkaerõpiaci programok tekintetében felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendeletben meghatározza a munkaerõpiaci programhoz nyújtható egységes támogatás feltételeit. A módosítás megteremti a lehetõségét a munkaerõpiaci programok támogatásának a Munkaerõpiaci Alap rehabilitációs alaprészébõl, továbbá annak, hogy a munkaerõpiaci programokban célcsoportként a megváltozott munkaképességû személyek is részt vegyenek. Ez indokolttá teszi, hogy a gazdasági miniszter az egységes támogatást szabályozó rendeletének a rehabilitációs alaprészre és a megváltozott munkaképességû személyek célcsoportjára vonatkozó szabályait a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben adja ki.

Az elõbbiekben ismertetett módosítás miatt szükségessé válik a foglalkoztatási törvény 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazó szabály módosítása.

A felnõttképzéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátása az oktatási miniszter hatásköre, ezért indokolt a képzési támogatásra vonatkozó rendeleti szabályozásban az oktatási miniszter véleményének figyelembevétele.

A törvényjavaslat tartalmazza a központi hivatalként mûködõ Foglalkoztatási Hivatalra vonatkozó szabályokat.

A jövõben a Foglalkoztatási Hivatal fogja ellátni a Munkaerõpiaci Alap mûködtetésének egyes feladatait, valamint a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások, továbbá a munkaerõpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos módszertani feladatokat. A törvénymódosítás ezért megteremti annak lehetõségét, hogy a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretébõl nyújtott támogatásra vonatkozó megállapodást

- 6 -

a támogatásban részesülõvel a Gazdasági Minisztériumon, illetõleg a megyei /fõvárosi/ munkaügyi központon kívül a Foglalkoztatási Hivatal is megköthesse.

A gyakorlati tapasztalatok indokolják a Munkaerõpiaci Alapból nyújtott támogatás visszafizetését elmulasztót terhelõ késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezések módosítását. A hatályos szabályozás ugyanis nem határozza meg egyértelmûen, hogy a késedelmi kamat kiszámítása során mely idõpontban hatályos szabályokat kell figyelembe venni. A javaslat szabályai szerint, ha a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésrõl rendelkezõ határozatban megjelölt határideig nem tesz eleget, a határidõ elmulasztásának napjától a visszakövetelésrõl rendelkezõ határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelõen kiszámított késedelmi kamat terheli.

A hatályos szabályozás a munkanélküli ellátásokra vonatkozó jogosultság egyik feltételeként írja elõ a munkanélküli együttmûködési kötelezettségét. A módosítás szerint a munkaügyi központtal való együttmûködésre nem csak a munkanélküli ellátásban részesülõ, illetve arra jogosult személy, hanem minden olyan személy köteles, akit a munkaügyi központ munkanélküliként tart nyilván.

Ez a változás szükségessé teszi a munkanélküli járadék, illetõleg a nyugdíj elõtti munkanélküli segély folyósításának szünetelésére vonatkozó, továbbá a munkanélküli ellátásban részesülõ személy bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályok módosítását.

A javaslat módosítja a foglalkoztatási törvénynek a Munkaerõpiaci Alap rehabilitációs alaprészére vonatkozó szabályait. Megteremti a lehetõséget, hogy az alaprész terhére elszámolhatók legyenek az alaprész kezelésével, mûködtetésével kapcsolatos költségek. Meghatározza a költségek összegének felsõ határát, amely nem haladhatja meg a rehabilitációs hozzájárulás módosított bevételi elõirányzatával egyezõ kiadási elõirányzat 3 százalékát.

A módosítás meghatározza, hogy a Munkaerõpiaci Alap milyen esetekben teljesít befizetéseket a költségvetés számára. A javaslat szerint erre a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának elõsegítése, továbbá a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint rendszeres szociális segélyt igénylõk ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai megvalósítása céljából van lehetõség.

- 7 -

A javaslat kiegészíti a foglalkoztatási törvényt a munkahelyteremtés és megõrzés támogatására vonatkozó rendelkezéssel. Ez szükségessé teszi annak meghatározását, hogy a támogatás nyújtására a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének milyen keretébõl van lehetõség. A támogatás a foglalkoztatási alaprész központi keretébõl lesz nyújtható.

A módosítás megváltoztatja a munkanélküliséggel foglalkozó állami szervezet elnevezését. A jövõben a munkaerõpiaci szervezet Állami Foglalkoztatási Szolgálatként mûködik tovább.

Új központi hivatal, a Foglalkoztatási Hivatal jön létre, amely el fogja látni a megyei /fõvárosi/ munkaügyi központok tevékenységének közvetlen irányítását, átveszi a Gazdasági Minisztériumtól a másodfokú hatósági feladatokat, mûködteti a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások, valamint a munkaerõpiaci szolgáltatások nyújtását támogató informatikai rendszereket, gondoskodik azok fejlesztésérõl, ellátja az állami foglalkoztatási szolgálat központosított vagyongazdálkodási feladatainak végrehajtását, az egységes foglalkoztatási nyilvántartás fejlesztését és mûködtetését, továbbá koordináló szerepet tölt be a több megyét érintõ munkaerõpiaci programok, valamint a megyei /fõvárosi/ munkaügyi központok hatósági, ellenõrzési feladatai tekintetében.

A Munkaerõpiaci Alap rehabilitációs alaprészével, valamint a megváltozott munkaképességû személyekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat a Szociális és Családügyi Minisztérium látja el. Ilyen jellegû feladatok jelentkeznek a foglalkoztatási hivatal, illetõleg a munkaügyi központok tevékenységében is. Ez indokolttá teszi, hogy a Foglalkoztatási Hivatal foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységének irányításában, illetõleg a megváltozott munkaképességû munkanélküliekkel összefüggõ, valamint foglalkozási rehabilitációs feladatai ellátásában a Szociális és Családügyi Minisztérium is szerepet kapjon.

A Foglalkoztatási Hivatal létrejötte miatt szükséges a foglalkoztatási törvényben, a másodfokú államigazgatási eljárásra, az államigazgatási határozatok bírósági jogorvoslatára vonatkozó szabályok módosítása.

Figyelemmel arra, hogy a módosítás szerint a munkaerõpiaci központtal való együttmûködés már a munkanélküliként nyilvántartott személy kötelezettsége, a javaslat meghatározza, hogy a munkaügyi központ a munkanélkülit mely körülmények fennállása esetén törli a nyilvántartásból.

- 8 -

A javaslat módosítja a foglalkoztatási törvénynek a munkanélküli fogalmát meghatározó rendelkezését. A módosítás eredményeként egyértelmûvé válik, hogy a törvényben szabályozott támogatások és szolgáltatások elsõsorban az aktív korú nem foglalkoztatottak keresõ tevékenységhez jutását kívánják elõsegíteni. A módosítás új alapokra helyezi a munkanélkülieknek a munkaerõpiaci szervekkel történõ együttmûködését. A foglalkoztatási törvény jelenleg csak a munkanélküli ellátásban részesülõk számára teszi kötelezõvé az együttmûködést, ezzel szemben a módosítás ezt a kötelezettséget a munkanélküli fogalmi elemei közé emeli be.

Az együttmûködési kötelezettség részévé válik a jövõben a bejelentési kötelezettség is. E szerint a munkanélküli állapotot befolyásoló körülmények változását 8 napon belül kell a kirendeltségen bejelenteni.

A javaslat a módosítás hatályba lépésének idõpontjaként 2001. július 1-jét határozza meg. Ez alól kivétel a javaslatnak a munkahelyteremtési és munkahelymegõrzési támogatást bevezetõ 4. §-a, amely az állami költségvetés mûködésére figyelemmel 2002. január 1-jén fog hatályba lépni.

A javaslat záró §-a a hatálybalépés idõpontjának meghatározásán kívül, hatályon kívül helyezõ és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. A hatályon kívül helyezõ rendelkezésekre a munkanélküli fogalmának megváltozása, a munkahelyteremtés és -megõrzés támogatásának bevezetése miatt van szükség.

A javaslat átmeneti rendelkezései a Foglalkoztatási Hivatal létrejöttével függenek össze.

A munkaerõpiaci szervezet részét képezõ Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ nem szûnik meg, hanem Foglalkoztatási Hivatallá alakul át. Emiatt szükséges az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának törvényi rendezése.

Tekintettel arra, hogy a Foglalkoztatási Hivatal a jövõben el fog látni egyes másodfokú hatósági feladatokat, indokolt annak törvényi szabályozása, hogy a törvény hatályba lépésének idõpontjában folyamatban lévõ államigazgatási ügyekben mely szerv jár el, illetõleg mely szerv bírálja el a törvény hatályba lépését megelõzõen hozott elsõfokú államigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket.