Visszalépés az elõzõ részhez

Tisztelt Miniszteri Biztos Úr!

Az Ön segítségével, a 0065-31/7/1999. iktatószámon megküldött levelében közölt adatok felhasználásával több, mint háromnegyed év alatt sikerült befejeznem azt a vizsgálatot, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy egy polgár személyes, illetve különleges személyes adatait jogszerûen igényelték-e a Belügyminisztérium (BM) Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által üzemeltetett nyilvántartásból.

A vizsgálat elhúzódásának fõ oka az volt, hogy az említett hivatal illetékesei - és javaslatuk alapján a BM egyes vezetõi is - sajátosan értelmezték a vonatkozó jogszabályokat: elvitatták az adatvédelmi biztos törvényben rögzített, az adatkezelések korlátozásoktól mentes megismerhetõségére vonatkozó jogosítványait (sõt határidõre szóló betekintési engedélyt állítottak ki számomra); az üggyel összefüggõ levelezés során a törvényi elõírások figyelmen kívül hagyásával folytattak le minõsítési eljárásokat; nem tették lehetõvé, hogy a minõsítési eljárásokat megalapozó dokumentumokat megismerhessem.

A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 26. § (4) bekezdése alapján felszólítom Önt, hogy az adatlekérésekkel kapcsolatban küldött elsõ két válaszlevél, illetve mellékletei (a 0065-31/2/1999., 0065-31/5/1999., valamint a 0065-31/6/1999. számú iratok), továbbá a számomra meg nem küldött 0065-31/1/99. számú (de tartalmában értelemszerûen a 0065-31/5/1999. számúhoz hasonló) irat minõsítésének megszüntetésére intézkedjen, mivel azok nem tartalmaznak olyan adatokat, amelyek alapján a minõsítés jogszerû lenne.

Tájékoztatom, hogy amennyiben a minõsítõ e felszólítással nem ért egyet, akkor az Avtv. hivatkozott rendelkezése alapján - a felszólítás megalapozatlanságának megállapítása iránt - a Fõvárosi Bírósághoz fordulhat.

Fel kell hívnom a figyelmét, hogy a törvény elõírása szerint a miniszteri biztos nem minõsítésre feljogosított személy. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (Ttv.) 6. § (3) bekezdése szerint minõsítési joga a Belügyminisztériumban csak a miniszternek, illetve - belsõ szabályzatban átruházott jogkörben - az államtitkároknak és helyettes államtitkároknak van. Ezért nem tekinthetõk jogszerûen minõsítettnek az - Ön által jóváhagyott, illetve aláírt - 0065-31/5/1999., és 0065-31/7/1999. számú iratok.

Arra is utalnom kell, hogy a 0065-31/7/1999. számú - a lekérdezést végrehajtó munkatársak jogosultsági azonosítóját közlõ - levelének minõsítése nem fedi a tényeket, mivel annak minõsítõjeként Dr. Tóth Zoltán van feltüntetve (beosztás megjelölés nélkül), holott a tényleges minõsítõ - az érvényességi idõ felemelésével - Ön volt. Ezért ez az irat sem tekinthetõ jogszerûen minõsítettnek.

A 20/442/2/99. számon megküldött, jogellenesen minõsített iratokat - az Állami Futárszolgálattal - visszaküldöm, azzal a kéréssel, hogy a 0065-31/6/1999. számú feljegyzésbõl (amelyben a Központi Hivatal vezetõje összefoglalja az ügyben addig történteket, és megállapítja, hogy az azonosítókat nem adhatják meg az adatvédelmi biztosnak) a 0065-31/5/1999. számú minõsítés módosítási javaslatból, valamint a 65-123/7/1999. számú minõsítési javaslatból, és a 0065-31/1/99. számú iratból minõsített adatokat, illetve minõsítési jelzéseket nem tartalmazó példányt szíveskedjen rendelkezésemre bocsátani.

Budapest, 1999. december 7.

Tisztelt [...] Úr!

Ön 1999. október 31-én kelt beadványában öt kérdést tett fel a Magyar Televízió Rt. kezelésében lévõ egyes adatok közérdekûségérõl. Kérdéseivel kapcsolatban álláspontom a következõ:

Az alkotmány által biztosított, a közérdekû adatok megismeréséhez fûzõdõ jog a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) által meghatározottak szerint gyakorolható. E törvény 2. § 3. pontja szerint "közérdekû adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, a személyes adat fogalma alá nem esõ adat". Az MTV Rt. álláspontom szerint jogszabályban meghatározott közfeladatot lát el, tehát a kezelésében lévõ, a személyes adat fogalma alá nem esõ adatok közérdekû adatnak minõsülnek.

Igen, ezen adatok a fent idézett meghatározás alapulvételével közérdekû adatnak minõsülnek.

Igen, ez az adat az idézett definíció alapján szintén közérdekû adatnak minõsül.

Igen, ezek az adatok az idézett meghatározás alapján közérdekû adatnak tekinthetõk.

Igen, ezek az adatok a fenti meghatározás alapján közérdekû adatnak tekinthetõk.

Mindehhez azonban két megjegyzést kívánok tenni:

1. Nem minõsülhet közérdekû adatnak olyan adat, amely nincs a közfeladatot ellátó szerv kezelésében. Az, hogy vajon mi az "adósság kialakulásának oka", illetve az, hogy az MTV Rt. "tesz-e különbséget a kifizetések határidejében", csak abban az esetben lehet közérdekû adat iránti kérelem, ha az MTV Rt. birtokában olyan irat van, amely az adósság kialakulásának okáról, illetve arról szól, hogy tesz-e különbséget az MTV Rt. a hitelezõk között.

2. A közérdekû adatok nem feltétlenül nyilvánosak, hiszen törvényben meghatározott titokkörbe is tartozhatnak; a két utolsó kérdésében említett adatok meghatározott feltételek mellett például üzleti titoknak minõsülhetnek. Mint Önnek írt elõzõ levelemben fogalmaztam, "álláspontom szerint közfeladatot ellátó szervvel vagy személlyel történõ üzletkötés esetében a közérdekû adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fûzõdõ alkotmányos jog szinte minden esetben kizárja azt, hogy ezen adatok titokban maradásához az érintett cégnek méltányolható érdeke fûzõdjön", vagyis hogy az ilyen adatok üzleti titoknak minõsüljenek. Mindazonáltal ilyen esetekben a bíróság hivatott arra, hogy döntsön: üzleti titoknak minõsül-e a kérdéses adat; az adatvédelmi biztos kötelezõ erõvel nem bíró állásfoglalása ugyanis nem mentesíti az adatkezelõt az üzleti titok esetleges megsértésének büntetõjogi következményei alól.

Budapest, 1999. december 9.

Az adatvédelmi biztos közleménye

Az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 13. §-ának (3) és 20. §-ának (4) bekezdésében foglalt kötelezettségük teljesítésére felhívja a személyes adatok és a közérdekû adatok kezelõit. Az 1998. évre vonatkozó öszszesítést a személyes adatok kezelésével kapcsolatos elutasított kérelmekrõl és a közérdekû adatok megismerésére irányuló elutasított kérelmekrõl az elutasítás indokaival együtt az Adatvédelmi Biztos Irodájának 1999. június 30-ig kell megküldeni a következõ címre:

A válaszadási kötelezettség szempontjából személyes adat iránti kérelem minden, az érintett által benyújtott, saját adataira vonatkozó betekintési, törlési, helyesbítési kérelem.

Közérdekû adat iránti kérelem a törvény 19. §-ában foglaltaknak megfelelõen az állami vagy helyi önkormányzati vagy egyéb közfeladatot ellátó szerv tevékenységével kapcsolatos adat. Az értesítési kötelezettség közérdekû adatok tekintetében a közfeladatot, állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervekre, személyes adatok tekintetében az állami szervek és a magánszféra adatkezelõire egyaránt vonatkozik.

Az adatkezelõ a tájékoztatásban térjen ki a kérelmek naplózásának esetleges hiányára, illetõleg arra is, ha nem intéztek hozzá kérelmet.

Kérem az adatkezelõket, adjanak tájékoztatást a teljesített kérelmekrõl is.

(Magyar Közlöny, 1999/42.)

Az adatvédelmi biztos közleménye

Értesítem, hogy a Belügyminisztérium Informatikai és Adatvédelmi Fõosztálya közremûködésével bejelentett és hivatalom által nyilvántartásba vett adatkezelések - a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 29. §-a alapján - végleges nyilvántartási azonosítót kaptak.

Kérem Jegyzõ Asszonyt/Urat, gondoskodjék arról, hogy az önkormányzat adatkezelõi, valamint a jegyzõ irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervezetek adatkezelõi a nyilvántartási azonosítót az adatok minden továbbításánál, nyilvánosságra hozásánál és az érintettnek való kiadásakor feltüntessék.

Egyúttal kérem bejelenteni azokat a helyi adatkezeléseket, amelyeket nem törvény rendel el, hanem az érintett hozzájárulásától függ, vagy az önkormányzat törvényi felhatalmazás alapján saját hatáskörben rendeli el, és eddig még nem jelentettek be.

Bejelentkezési kötelezettség alá esik különösen: a helyi adók (idegenforgalmi, építmény, iparûzési, kommunális stb.), a földbérletek, az önkormányzati lakásépítési kölcsönök, ebek tartásának nyilvántartása, valamint a különbözõ alapok által támogatott pályázatokon résztvevõk nyilvántartása. Ide sorolandó a lakosság különbözõ csoportjairól, különbözõ szempontok (életkor, végzettség, munkahely stb.) szerint végzett felmérések készítése. A bejelentési kötelezettség alóli kivételeket az Avtv. 30. §-a tartalmazza.

Budapest, 1999. szeptember 28 .

KÖZLEMÉNY

Az adatvédelmi biztos az elmúlt évben több olyan beadványt vizsgált, amelyekben azt kifogásolták, hogy egyes kereskedelmi egységeknél - bizonyos vásárlási összeg felett - ellenõrzik a bankkártyával fizetni szándékozók személyazonosságát, sõt a személyazonosító adataikat regisztrálják is.

A vizsgálatok során kiderült: a megfelelõ technikai háttérrel nem rendelkezõ kereskedelmi cégek a jogosulatlan kártyahasználat (a lopott vagy hamisított bankkártyával való fizetés) megelõzésére, illetve a kártyakibocsátó pénzintézetek óhajára vezették be a bankkártyával fizetõ vásárlók azonosításának módszereit. Ezt a feltételt a bejáratnál, illetve a pénztárnál elhelyezett táblák ugyan jelezték, de errõl a vásárlók általában a fizetéskor szereztek tudomást.

A vásárlók hozzájárulása esetén adatvédelmi szempontból nem kifogásolható, hogy a kártya jogszerû birtokosának kilétét egy hatósági igazolvány (amely a törvény szerint nem csak a személyazonosító igazolvány lehet) megtekintésével ellenõrizze a pénztáros. Egy-egy szolgáltatás igénybevételének kereskedelmi feltételeit, illetve a hozzá kapcsolódó biztonsági intézkedéseket azonban egy-egy gazdasági szervezet csak bizonyos korlátok között határozhatja meg. A személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megszerzése csak akkor tekinthetõ jogszerûnek, ha a vásárló arról is tudomást szerez, hogy adatait milyen célból kérik és rögzítik, azokat hol és meddig tárolják, és a rögzített adatokhoz kik juthatnak hozzá.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a néhány tízezer forintos vásárlás ténye, illetve a jogosulatlan kártyahasználat kiszûrése nem elegendõ indok ahhoz, hogy személyes adataiknak ellenõrizhetetlen kiszolgáltatásával a vásárlók magánszférája veszélybe kerüljön. Elfogadhatatlan, hogy pontosan meg nem határozott bûnmegelõzési indok vagy a pénztárosok ellenõrzése miatt polgárok tízezreinek személyes adatait rögzítik.

Az esetleges visszaélések megakadályozhatók más módszerekkel, amelyek biztosítják, hogy a kereskedelmi céget ne érje kár. (Az aláírások körültekintõbb ellenõrzése mellett ilyen megoldásként kínálkozik a PIN-kód alkalmazásának lehetõvé tétele, illetve néhány pénztár kijelölése a kártyával fizetõ vásárlók számára, ahol ketten - egy eladó és egy biztonsági õr - tekintenék meg a személyazonosságot igazoló hatósági okmányt.)

A kereskedelmi cégek tehát akkor járnak el jogszerûen, ha széles körben és egyértelmûen tájékoztatják vásárlóikat: csak akkor tudják kiszolgálni a bankkártyával fizetni szándékozókat, ha azok hozzájárulnak ahhoz, hogy egy hatósági igazolvány felmutatásával igazolják személyazonosságukat, a bankkártya birtoklásának jogszerûségét. Az "igazoltatást" vállalók adatait pedig az üzletek nem rögzítik.

Budapest, 1999. január 7.

(862/H/1998)

KÖZLEMÉNY

Az adatvédelmi biztos irodájához megalakulása óta számos panasz érkezett a bûnügyi tudósításokkal kapcsolatban.

1996 tavaszán az adatvédelmi biztos, az állampolgári jogok országgyûlési biztosának általános helyettese, a rendõrség vezetõi és bûnügyi újságírók az Országos Rendõr-fõkapitányság (ORFK) székházában megbeszélést tartottak, ahol az a megállapodás született, hogy a nyomozati szakban a bûncselekmény leírásán túl kizárólag az érintettek nevének kezdõbetûi közölhetõk, amelyek alapján sem a gyanúsított, sem az áldozat kiléte nem állapítható meg. E szabály alól a közfeladatot ellátó személyek jelenthetnek kivételt. A büntetõeljárás során köteles mindenki tiszteletben tartani a bûncselekmények sértettjeinek jogait és az ártatlanság vélelmét. Az azóta eltelt idõszakban a sajtó rendszerint ebben a szellemben járt el, az utóbbi idõben azonban a mindenáron való szenzációkeltés jegyében egyre több a személyiségi jogok érvényesülését veszélyeztetõ cikk, mûsor.

Sem közérdek, sem nyomozati érdek nem fûzõdik ahhoz, hogy az írott és az elektronikus sajtó a - gyakran kiskorú - áldozatok személyiségi jogait sértõ közleményeket jelentessen meg, mûsorokat készítsen: közölje a sértettek és a gyanúsítottak nevét, lakcímét, fényképét, nemegyszer sokkoló felvételeket mutasson róluk.

Annak felderítésére, hogy egyes írások, mûsorok veszélyeztetik-e a polgárok információs önrendelkezési jogait, az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított, amelynek eredményérõl a nyilvánosságot tájékoztatni fogja.

Az adatvédelmi biztos tájékoztatja a közvéleményt, hogy az érintettek személyes adataik védelméhez fûzõdõ, a büntetõ törvénykönyv által is védelmezett jogainak megsértése esetén - törvényes jogával élve - büntetõjogi felelõsségrevonást fog kezdeményezni a jogsértések elkövetõivel szemben.

Budapest, 1999. január 21.

(100/H/1999)

KÖZLEMÉNY

Az adatvédelmi biztos állampolgári bejelentés alapján vizsgálatot folytatott abban a kérdésben, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) még ki nem nevezett elnökhelyettesei 1998 augusztusában jogosulatlanul hozzáférhettek-e APEH-köztisztviselõk közszolgálati jogviszonyával összefüggõ személyes adataihoz, illetve adótitoknak minõsülõ adatokhoz.

Az indítványozó szerint a leendõ elnökhelyettesek részt vettek személyzeti döntések kialakításában is, és ennek során az ott dolgozók személyes adatainak is birtokába juthattak. A panaszos szerint a jogsértésért felelõsség terheli az APEH elnökét, és a felügyeleti jogkör gyakorlójaként a pénzügyminisztert is, amiért lehetõvé tették, illetve eltûrték, hogy ilyen helyzet alakuljon ki.

A vizsgálat során az APEH elnöke arról tájékoztatta a biztost, hogy kinevezése elõtt egyedül az egyik leendõ vezetõ foglalt el szobát a hivatalban, akinek elnöki tanácsadóként a szervezet vezetési struktúrájának kialakítása volt a feladata. Azonban sem õ, sem vezetõtársai nem rendelkeztek az informatikai rendszer adatállományához hozzáférési jogosultsággal, s nem vettek részt személyzeti döntések kialakításában sem. Álláspontja szerint kizárt, hogy e személyek adótitoknak minõsülõ adatokat vagy az APEH-tisztviselõk személyes adatait megismerhették volna.

A vizsgálat során kiderült az is, hogy az informatikai rendszerbe való belépés jelszóval történik, de nincs lehetõség annak ellenõrzésére, hogy ténylegesen a megfelelõ jogosultság birtokában lévõ személy használta-e a jelszót.

A biztos a pénzügyminiszternek megküldött állásfoglalásában rámutatott arra, hogy a vizsgálat során feltárt adatokból nem lehetett olyan következtetést levonni, amely szerint a még ki nem nevezett elnökhelyettesek jogosulatlanul adótitoknak minõsülõ adatok birtokába jutottak volna.

A vizsgálat azonban megállapította, hogy a leendõ vezetõk közül ketten jelen voltak azokon a megbeszéléseken, amelyeket a hivatal elnöke néhány korábbi APEH-vezetõvel folytatott munkaviszonyuk megszüntetésérõl, s ennek során jogosulatlanul jutottak az érintettek közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos adatainak birtokába. Az egyik késõbbi elnökhelyettes az érintett köztisztviselõk munkaviszonyának megszüntetésében tevékenyen részt vett, ami önmagában is az érintett személyek információs önrendelkezési joga sérelméhez vezetett, hiszen megfelelõ törvényi felhatalmazás, illetve az érintettek hozzájárulása nélkül kezelt személyes adatokat.

A vonatkozó jogszabály alapján a személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogok megsértéséért az APEH elnöke is felelõsséggel tartozik. Az érintetteknek lehetõségük van arra, hogy a jogsértés orvoslása iránt bírósághoz forduljanak.

A vizsgálat megállapításairól az adatvédelmi biztos levélben tájékoztatta a pénzügyminisztert.

Az adatvédelmi biztos levelében felszólította az APEH-vezetõk fölött munkáltatói jogkört gyakorló pénzügyminisztert, hogy az üggyel kapcsolatban folytassa le a fegyelmi felelõsség megállapítására is alkalmas vizsgálatot, valamint tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az APEH szervezetében a jövõben hasonló jogellenes adatkezelés ne fordulhasson elõ. Felszólította a minisztert arra is, hogy megtett intézkedéseirõl az adatvédelmi törvény elõírásának megfelelõen 30 napon belül írásban tájékoztassa az adatvédelmi biztost.

A pénzügyminiszter válasza a törvényes határidõ elteltéig nem érkezett meg.

Budapest, 1999. március 8.

(604/A/1998)

KÖZLEMÉNY

Az adatvédelmi biztos tapasztalva, hogy a szenzációkeltés jegyében egyre több a magánszemélyek személyiségi jogait sértõ televíziós mûsor, 1999 januárjában - az állampolgári jogok országgyûlési biztosának általános helyettesével párhuzamosan - hivatalból vizsgálatot indított egyes tévétársaságok híradásaival és bûnügyi tudósításaival kapcsolatban.

A vizsgálat során a biztos áttekintette egy hét híradóit és bûnügyi tudósításait. A riportok alapján levélben kért tájékoztatást négy tévétársaságtól arról, hogy milyen felhatalmazás alapján hoztak nyilvánosságra személyes adatokat. A biztos munkatársai helyszíni ellenõrzést is tartottak annál a két társaságnál, melyek a leggyakrabban közöltek személyiségi jogokat sértõ riportokat. Válaszaik több esetben is kétséget hagytak az adatkezelés jogszerûségét illetõen.

A lefolytatott eljárás alapján a biztos ajánlásában leszögezi: személyes adatokat - a törvényi kivételeket leszámítva - csak az érintett beleegyezésével lehet a sajtóban nyilvánosságra hozni. A beleegyezés ráutaló magatartással is megadható. A késõbbi jogviták elkerülése érdekében ajánlatos a szóbeli nyilatkozatokat rögzíteni. A bûncselekmények, balesetek, katasztrófák áldozatainak és hozzátartozóiknak valamint a társadalmilag hátrányos helyzetû csoportok tagjainak személyes adatai nyilvánosságra hozatala elõtt az érintetteket úgy kell jogaikról tájékoztatni, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Amennyiben a média különleges adatokat akar közölni, köteles beszerezni az érintett írásbeli hozzájárulását. A jogellenes közléssel az adatkezelésért felelõs személy bûntettet követ el.

A riportalanyt tájékoztatni kell arról, hogy a felvett adatokat milyen módon kívánják nyilvánosságra hozni. A nyilatkozatra képtelen áldozatok esetében az általános kímélet és a nem felismerhetõ módon történõ bemutatás a jogszerû és követendõ. Az adatvédelmi biztos felkéri az újságírók szakmai szervezeteit, hogy etikai szabályzatok kidolgozásával is segítsék elõ a sajtószabadság értékei és a személyiségi jogok védelme összhangjának megteremtését.

Budapest, 1999. augusztus 10.

(100/H/1999)

KÖZLEMÉNY

Mennyiben valósul meg a Történeti Hivatalról szóló törvényben az információs önrendelkezéshez és az információszabadsághoz való jog? Az adatvédelmi biztos lezárta azt a vizsgálatot, melyet a Történeti Hivatal elnökhelyettese és mások indítványai alapján az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a Történeti Hivatalról szóló törvénnyel kapcsolatban folytatott. A beadványozók szerint a szabályozás hiányosságai folyamatosan akadályozzák a kutatók munkáját, az információs önrendelkezési jog gyakorlását. Kérdéses az 1989-90-es átmenet idején mûködõ, közjogilag bizonytalan státuszú szervezetek rendezvényeirõl készült állambiztonsági dokumentumok megismerhetõsége is.

A vizsgálat megállapította, hogy a volt szocialista országokban az egypártrendszer állambiztonsági szolgálatainak irataiba való betekintést lehetõvé tevõ törvények elsõdleges célja az volt, hogy a megfigyeltek megismerhessék, befolyásolta-e életüket az egykori titkosszolgálatok tevékenysége.
A magyar törvény ilyen célt kifejezetten nem fogalmaz meg, holott az információs kárpótlás megvalósulása ezt igényelné. Jelenleg a kutatást gátló ellentmondó rendelkezések akadályozzák a társadalom számára saját történelmének megismerését. A hatályos szabályozás nem tesz különbséget az áldozat és az ügynök személyiségi jogai tekintetében. A szabályozás hiányosságai miatt nem érvényesülhet az elhunyt megfigyeltek hozzátartozóinak információs joga. Aggályos az is, ahogy a törvény értelmében a jogutód nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt iratokat kezelni kell.

Ezért az adatvédelmi biztos ajánlásában úgy fogalmaz, hogy a törvény módosítása több szempontból indokolt lenne. Az információs önrendelkezési jog rendeltetésszerû gyakorlása érdekében meg kellene határozni az iratokban szereplõk csoportjait, és indokolt önállóan rendelkezni a hozzátartozók jogairól. A formálódó pártokról, szervezetekrõl szerzett titkosszolgálati információk kutatási szabályait is meg kellene határozni. Azokat a személyes iratokat, tárgyakat, amelyek az állambiztonsági szervek birtokába kerültek, az érintett vagy hozzátartozója kérelmére át kell adni úgy, hogy arról a kutathatóság céljából másolatot vagy fényképet kell készíteni. Az ajánlás hangsúlyozza azt is, hogy a nyilvános rendezvényekkel kapcsolatos iratokat, a személyes adatok védelmének figyelembevételével, nemcsak kutatási célból lehet kiadni, hanem forrásanyagként is közzé lehet tenni.

Budapest, 1999. augusztus 18.

(225/K/1999)

KÖZLEMÉNY

Az adatvédelmi biztos befejezte azt a vizsgálatot, amelyet a kormányülések dokumentálásával, a dokumentumok megõrzésével és nyilvánosságával kapcsolatban érkezett indítványok nyomán indított. Két panaszos úgy vélte, hogy 1994 és 1998 között a kormányülésekrõl készített magnetofonfelvételeket utóbb megsemmisítették. Egy másik beadványozó azt a kérdést tette fel, nem sérti-e az információszabadságot, hogy a kormány 1998 júliusa óta hatályos ügyrendje alapján a kormányülésekrõl sem magnófelvétel, sem szó szerinti jegyzõkönyv, sem pedig tartalmi összefoglaló nem készül.

A vizsgálat megállapította, hogy többféle megoldás ismert a demokratikus államok gyakorlatában. Magyarországon az elmúlt tíz évben többször változott a kormányülések dokumentálásának módja. A jelenlegi gyakorlat szerinti összefoglaló csak a kormányüléseken résztvevõk névsorát, az elõterjesztések címét, a hozzászólók nevét, valamint a szavazás tényét és számszerû arányát tartalmazza. Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy a jogi szabályozásnak egyszerre kell szolgálnia az információszabadságot, valamint a kiegyensúlyozott, illetéktelen befolyástól mentes kormányzáshoz fûzõdõ alkotmányos érdeket. A biztos szerint nincs alkotmányos alap azt követelni, hogy a kormányok mûködésének egésze azonnal kapjon teljes nyilvánosságot. Ez lehetetlenné tenné a kormányzat kiegyensúlyozott mûködését. Nem alkotmányos követelmény az sem, hogy a kormányülésekrõl teljes körû dokumentáció, például szó szerinti jegyzõkönyv, hang- vagy képfelvétel készüljön.

Az adatvédelmi biztos ajánlása szerint a választott jogi megoldásnak lehetõvé kell tennie a kormányülések tartalmi dokumentálását. Ennek megszüntetése egyrészt szakítást jelent egy százötven éves magyar közjogi hagyománnyal, másrészt a közérdekû adatok megismeréséhez való jogot aránytalanul korlátozza. Az állam ennek indokolásaként nem hivatkozhat saját
diszfunkcionális mûködésére, s nem indulhat ki abból, hogy e jogokkal - például kormányváltás után - vissza is lehet élni.

A biztos szerint nincs törvényes alapja annak sem, hogy a jelenleg készített úgynevezett összefoglalókat eseti mérlegelés nélkül államitokká minõsítik.
A kormányülésen keletkezett adatok közül csak a titoktörvény államtitokköri jegyzékében felsorolt adatok minõsíthetõk államtitokká.

A biztos ezért ajánlásában felkéri a Miniszterelnöki Hivatalt irányító minisztert és az igazságügyminisztert, hogy kezdeményezzék a kormányülések tartalmi dokumentálásának olyan törvényi szabályozását, amely a külsõ befolyásolástól mentes kormánymûködés mellett garantálja az állampolgárok - adott esetben akár késleltetetten érvényesülõ - jogát a közérdekû adatok megismerésére. Felkéri a Miniszterelnöki Hivatalt irányító minisztert arra is, hogy az adatkezelés során vegye tekintetbe: mindazok a kormányülésekkel kapcsolatos iratok, amelyeket a titoktörvény rendelkezésének figyelmen kívül hagyásával minõsítettek, nem tekinthetõk államtitoknak.

Budapest, 1999. augusztus 23.

(144/A/1996)

KÖZLEMÉNY

Az adatvédelmi biztos a Kriminális címû hetilapban közölt dokumentumok államtitokká minõsítésének jogszerûségével kapcsolatos vizsgálatát befejezte.

A vizsgálat megállapította, hogy a négy dokumentum közül kettõt nem minõsítettek, a harmadik iratot - mely a titkosszolgálatokat felügyelõ tárca nélküli miniszter hivatalában készült - arra fel nem hatalmazott személy minõsítette, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál készült negyedik irat pedig azért nem tekinthetõ államtitoknak, mert a titoktörvény államtitokköri jegyzéke a minõsítéskor nem tartalmazott olyan adatfajtát, amely alapján a minõsítés jogszerû lett volna. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a hatályos jogszabályok egymásnak ellentmondó rendelkezései miatt nem lehet egyértelmûen megállapítani, hogy a szolgálat vezetõje rendelkezett-e titokminõsítési joggal. Minõsített adatokat tartalmazó iratnak a négy dokumentum egyike sem tekinthetõ.

A vizsgálatot lezáró ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy a törvényes minõsítési eljárás az államtitokká minõsítés mellõzhetetlen törvényi feltétele, az információszabadság korlátozásának alapvetõ eljárásjogi garanciája.

A biztos rámutat arra: miután a titokminõsítés garanciális jelentõségû eljárási szabályait nem tartották be, a vizsgálatot szükségtelen volt kiterjeszteni annak megállapítására, hogy a dokumentumok tartalmaznak-e államtitokká minõsíthetõ adatokat. Ugyanakkor nem kizárt, hogy az így nyilvánosságra került információk révén a Magyar Köztársaság vagy az ügyben érintett szervek fontos érdekei sérültek. A biztos ajánlásában hangsúlyozza: a jelen vizsgálat is ráirányítja a figyelmet a titokminõsítésre vonatkozó jogszabályok betartásának fontosságára. A minõsített adatok védelme csak akkor érvényesülhet, ha a jogszabályok a jogalkalmazók és az állampolgárok számára egyértelmûek, és ha az érintett szervek eljárásaik során a titokminõsítés törvényi elõírásait maradéktalanul betartják.

Mindezekre tekintettel a biztos felkérte az ügyben illetékes hatóságokat: eljárásaik során vegyék figyelembe, hogy a Kriminális címû hetilapban közölt dokumentumok jogszerû államtitokká minõsítése nem történt meg.

A biztos felkérte a határõrség és a rendvédelmi szervek központi szerveinek vezetõit valamint az APEH bûnügyi igazgatóját, eljárásaik során vegyék tekintetbe, hogy a törvényes minõsítés megtörténtéig nem tekinthetõk jogszerûen minõsítetteknek azok az iratok, amelyeket 1997. május 31. és 1999. szeptember 1. között - a titoktörvény hatályos szövegét figyelmen kívül hagyva - átruházott hatáskörben minõsítettek.

A biztos felkérte a belügyminisztert, hogy a titoktörvényben foglalt kötelezettségének megfelelõen fokozottan kísérje figyelemmel az állami szerveknél a titokminõsítés rendjét, és kezdeményezze a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatára és a Megelõzési Szolgálatra vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás ellentmondásainak megszüntetését.

Budapest, 1999. november 23.

(399/A/1999)

Az Adatvédelmi Biztos Irodájának szervezeti felépítését, a fõosztályok közötti munkamegosztást az 1998. évi beszámolóban ismertettük (Az adatvédelmi biztos beszámolója 1998, 206. oldal), változás 1999-ben nem történt. Az adatvédelmi biztos a rendelkezésére álló üres álláshelyeket betöltötte, így az irodának 1999-ben 27 fõállású és 3 részfoglalkozású munkatársa volt. Természetes, hogy a megnövekedett létszám az elõzõ évhez viszonyítva növelte a személyi kiadások és munkáltatót terhelõ kiadások összegét. Ugyanakkor a dologi kiadások összege 1.100.000 forinttal csökkent az 1998. évihez képest. Az alábbiakban az iroda 1999. évi kiadásait mutatjuk be, az eddig követett gyakorlatnak megfelelõen a beruházási kiadások, üzemeltetés és áfa nélkül, a közölt összegek ezer forintban értendõk:

1. l február 19-én a Friedrich Ebert Alapítvány, az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ és az Adatvédelmi Biztos Irodája szervezésében tartott konferencián Dr. Majtényi László "Mindennapi adatvédelem", Dr. Kerekes Zsuzsa "Az állam és az üzleti világ titkai" és Dr. Trócsányi Sára "Az információs kárpótlás kérdései" címmel tartott elõadást.
2. l február 22-én Dr. Majtényi László a Belügyminisztérium szervezésében "A bûncselekmények áldozatainak napja" rendezvényen elõadást tartott az áldozatok személyiségi jogainak védelmérõl.
3. l február 24-én Gulyás Csaba és Dr. Jóri András a CO-NEX Training Rt. szervezésében megrendezett szakmai fórumon "Adatvédelem a versenyszférában" címmel elõadást és konzultációt tartott.
4. l március 2-án Dr. Majtényi László az ELTE alkotmányjogi tudományos diákkörének ülésén elõadást tartott az "Információs önrendelkezési jog" címmel.
5. l március 3-án a CO-NEX Training Rt. szervezésében megrendezett szakmai fórumon Dr. Magyar Andrea és Dr. Zombor Ferenc "Adatvédelem az egészségügyben" címmel tartott elõadást.
6. l március 16-án Dr. Majtényi László elõadást és konzultációt tartott a József Attila Tudományegyetem statisztikai tanszékének szervezésében az adatvédelem és a jogi informatika témakörében.
7. l március 24-én Dr. Kerekes Zsuzsa az ELTE elsõ és másodéves kommunikáció szakos hallgatóinak "Az információs jogok és az adatvédelmi biztos intézménye" címmel tartott elõadást.
8. l április 20-án Dr. Majtényi László a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen elõadást tartott "Személyiségi jogok, információs szabadságjogok, adatvédelem" címmel.
9. l április 26-án Dr. Majtényi László részt vett az adatvédelmi biztosok nemzetközi munkacsoportjának konferenciáján Norvégiában, "The Year 1998 on Data Protection in Telecommunication".
10. l május 5-én Dr. Majtényi László az Országos Rendõr-fõkapitányság és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének szervezésében sajtóreferenseknek és a média vezetõ képviselõinek, szakújságíróinak rendezett konferencián elõadás tartott "Rendõrségi tájékoztatás, bûnügyi újságírás, adatvédelem " címmel.
11. l május 7-én a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal szervezésében Dr. Majtényi László elõadást tartott "Kanadai modell - Bács-Kiskun megyei modell" címmel.
12. l május 11-én Dr. Balogh Zsolt György a Trainex Kft. szervezésében elõadást tartott az adatvédelem alapelveirõl és az adatbiztonság kérdéseirõl.
13. l május 11-én Dr. Kerekes Zsuzsa "Az információszabadság, az állam és az üzleti vállalkozások titkai" címmel közigazgatási szakemberek és üzleti cégek munkatársai számára szervezett továbbképzõ tanfolyamon tartott elõadást.
14. l május 11-én Dr. Magyar Andrea és Dr. Zombor Ferenc részt vett az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet szervezésében megtartott konzultáción és "A pszihiátriai betegek adatainak védelmérõl" címmel tartott elõadást.
15. l május 18-án Dr. Majtényi László a közigazgatási bírák VI. Országos Konferenciáján elõadást tartott "Az információs szabadságjogok és a magyar közigazgatás" címmel.
16. l május 24. - június 13. között Dr. Majtényi László a United States Information Agency meghívására szakmai körúton vett rész az Egyesült Államokban.
17. l június 10-én Gulyás Csaba a Nemzetbiztonsági Hivatal Tanintézete hallgatóinak elõadást tartott az adatvédelmi biztos intézményérõl.
18. l június 24-én Dr. Kerekes Zsuzsa részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területi munkatársai számára szervezett konzultáción az adatvédelem és a közérdekû adatok nyilvánossága témakörében.
19. l szeptember 2-án Dr. Dudás Gábor "Adatvédelem a büntetõ törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény és a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 1999. március elsején hatályba lépett módosító rendelkezéseinek tükrében" címmel elõadást tartott az Ifjúsági és Sportminisztériumban, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság ülésén.
20. l szeptember 15-én Dr. Majtényi László részt vett a 21. Nemzetközi Adatvédelmi Konferencia plenáris ülésén Hong Kongban, "European Directive in East-Central Europe - Hungary " címmel elõadást tartott.
21. l szeptember 29-én Dr. Dudás Gábor "Adatvédelem és büntetõeljárás" címmel elõadást tartott az Ifjúsági és Sportminisztérium Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságának szervezésében megtartott konferencián.
22. l szeptember 30-án Dr. Majtényi László a József Attila Tudományegyetem jogtudományi karán az alkotmányjogi tanszék szervezésében elõadást és konzultációt tartott az adatvédelem, információs szabadságjogok témakörében.
23. l szeptember 30-án és október 1-én Dr. Kerekes Zsuzsa az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ szervezésében kétnapos szemináriumon "A közérdekû adatok és a nyilvánosság" címmel újságírók részére tartott elõadást.
24. l október 4-én Dr. Majtényi László a Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karán elõadást tartott az információs szabadságjogokról.
25. l október 11-én Dr. Majtényi László a fõügyészek, a katonai vezetõk, az ügyészek tanácskozásán elõadást tartott "Az adatvédelem a közszolgálatban, a pénzvilágban, az üzleti életben, különös tekintettel a büntetõeljárásra" címmel.
26. l október 15-én Gulyás Csaba a határõrség európai uniós ismeretek szaktanfolyami képzésén "Információcsere és adatvédelem" címmel elõadást és konzultációt tartott.
27. l október 15-én Dr. Kerekes Zsuzsa és Dr. Zombor Ferenc elõadást és konzultációt tartott a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalban az információs jogok helyi megbízottai számára szervezett értekezleten az adatvédelmi biztos személyes és közérdekû adatok kezelésével kapcsolatos tapasztalatairól.
28. l október 19-én Dr. Majtényi László az Európa Tanácsadó Iroda szervezésében elõadást tartott "Az Európai Unió és postai szabályozása" címmel.
29. l október 25-én Dr. Zombor Ferenc és Gulyás Csaba a CO-NEX Training Rt. szervezésében "Adatvédelem az információs társadalomban" címmel megrendezett szakmai fórumon elõadást és konzultációt tartott.
30. l október 26-án Kõhalmy Lászlóné az Államigazgatási Fõiskola média fakultációs hallgatóinak elõadást tartott az adatvédelem, az információszabadság és a média témakörben.
31. l október 27-30. között Dr. Majtényi László részt vett Maastrichtban a European Institute of Public Administration szervezésében "Transparency and Openness in Governance: Challenges and Opportunities" címû konferencián, elõadásának címe: "The Freedom of Information in Hungary - the Law and the Practice".
32. l november 1-én Gulyás Csaba a Rendõrtiszti Fõiskola Vezetõ- és Továbbképzõ Intézete által szervezett kapitányságvezetõi beosztásra felkészítõ tanfolyamon adatvédelmi kérdésekrõl tartott elõadást és konzultációt.
33. l november 5-én Dr. Dudás Gábor "Titokvédelem, hogyan kezeljük és védjük titkainkat?" címmel elõadást tartott a CO-NEX Training Rt. megbízásából.
34. l november 12-én Gulyás Csaba a határõrség európai uniós ismeretek szaktanfolyami képzésen "Információcsere és adatvédelem" címmel tartott elõadást és konzultációt.
35. l november 12-13-án Dr. Majtényi László a Friedrich Ebert Alapítvány és az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ közös rendezésében szervezett "Az alapjogi alkotmánybíráskodás elsõ kilenc éve" címû nemzetközi tudományos konferencián elõadást tartott "Az információs szabadságjogok az Alkotmánybíróság gyakorlatában" címmel.
36. l november 16-án Dr. Majtényi László a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Bizottsága szervezésében elõadást és konzultációt tartott az információszabadságról és az adatvédelemrõl.
37. l november 18-án Gulyás Csaba a Trainex Kft. által - az állami, önkormányzati szervek és gazdasági társaságok képviselõi számára - szervezett rendezvényén "Adatvédelem számítástechnikai környezetben" címmel tartott elõadást és konzultációt.
38. l november 23-án Dr. Majtényi László az ELTE statisztikai és jogi informatikai tanszékén elõadást tartott "Jogvédelem az informatikában" címmel.
39. l november 25-én Dr. Majtényi László az Egyetemi Lapok II. Nemzetközi Konferenciáján elõadást tartott "Az adatvédelem, információs szabadságjogok" címmel.
40. l november 25-én Dr. Kerekes Zsuzsa elõadást tartott a Miniszterelnöki Hivatal szervezésében a kormányzati szervek web-lapját szerkesztõk részére rendezett konferencián "Az elektronikus információszabadság elõnyei" címmel.
41. l december 1-jén Dr. Majtényi László részt vett egyetemi és közigazgatási szakemberek részére, az Európa Tanács szervezésében tartott konferencián, Moszkvában. Elõadásának címe: "Non - Judicial means of Protecting Human Rights".
42. l december 1-jén Dr. Dudás Gábor "Titokvédelem, hogyan kezeljük és védjük titkainkat?" címmel elõadást tartott a CO-NEX Training Rt. megbízásából.
43. l december 3-án Dr. Dudás Gábor és Freidler Gábor a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatalban "Személyes és közérdekû adatok kezelése helyi önkormányzatoknál és területi államigazgatási szerveknél" címmel tartott elõadást és konzultációt.
44. l december 10-én Dr. Dudás Gábor "Az információs alapvetõ jogok: információszabadság és információs önrendelkezési jog" címmel elõadást tartott a Károli Gáspár Református Egyetemen.
45. l december 13-án Dr. Majtényi László az Európa Tanács szervezésében a Regional Meeting on Independent National Human Rights Protection Institution konferencián elõadást tartott és vitát vezetett "Education, information and awareness-raising work" címmel.
46. l december 16-án Dr. Zombor Ferenc az Egészségügyi Minisztérium által szervezett Ellenõrzési Szakmai Napon "Adatvédelem és ellenõrzés" címmel tartott elõadást.
47. l· április és december között Gulyás Csaba a rendõrség európai uniós ismeretek alapfokú szaktanfolyami képzéseken nyolc alkalommal "Információcsere és adatvédelem" címmel elõadást és konzultációt tartott.
48. l októberben Gulyás Csaba a Rendõrtiszti Fõiskola Vezetõ- és Továbbképzõ Intézet által a Belügyminisztérium köztisztviselõi számára szervezett európai uniós tanfolyamokon négy alkalommal tartott elõadást és konzultációt adatvédelmi kérdésekrõl.
49. l november és december hónapokban volt Freidler Gábor elõadássorozata az Országos Rendõr-fõkapitányság Rendészeti Szervek Kiképzõ Központ felsõfokú rendõrszervezõ tanfolyamán emberi jogi alapismeretek témakörben.

1. l Dr. Dudás Gábor - Dr. Trócsányi Sára: "Adatvédelem az alap- és középfokú oktatási intézményekben", In.: Korszerû Iskolavezetés, 33. kiegészítõ kötet, Raabe Klett Kiadó Kft., Budapest, 1999.
2. l Dr. Dudás Gábor: "Az adatvédelem és a titokvédelem néhány gyakorlati kérdése", Belügyi Szemle, 11/1999.
3. l Dr. Kerekes Zsuzsa: "Törvényen innen és túl. Az információszabadság az Alkotmánybíróság elsõ tíz évének gyakorlatában." Fundamentum, 3/1999.
4. l Dr. Kerekes Zsuzsa: "Közérdekû adatok és nyilvánosság", In: Az információs jogok és a sajtó. A média lehetõségei és korlátai, Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ, Budapest, 1999.
5. l Dr. Kerekes Zsuzsa - Dr. Zombor Ferenc: "Az információs jogok és a sajtó", Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ, Budapest, 1999.
6. l Dr. Majtényi László: "Hungary and EU", In: I-WAYS, The Internet Raises New Privacy Concerns, GIIC, Third Quarter.
7. l Dr. Majtényi László: "Hungary streamlines its law to follow the EU Directive", Privacy Laws and Business Issue 51/1999.
8. l Dr. Trócsányi Sára: "Információs kárpótlás helyett", Fundamentum 1/1999.
9. l Dr. Trócsányi Sára: "Notizen betreffend die Gesetze über die Verwaltung der Unterlagen der Staatssicherheitsdienste in Ungarn und Deutschland" In: Lustration, Aktenöffnung, demokratischer Umbruch in Polen, Tschechien, der Slowakei und Ungarn. Lit Verlag, Münster, 1999.
10. l "Annual Report of the Parliamentary Commissioner for Data Protection and Freedom of Information 1998 (Abbreviated Version)", Budapest, 1999.
11. l "Adatõrségen, Történetek a Tüköry utcából", Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ, Budapest, 1999.

Working Party on the protection of individuals
with regard to he processing of personal data
Opinion 6/99

Concerning the level of personal data protection in Hungary.
Adopted on 7 September 1999

The Working Party1 was informed of the preparation by the European Commission of a draft decision based on Article 25(6) of Directive 95/46/EC, noting that, by virtue of its national legislation, Hungary ensures an adequate level of protection within the meaning of Article 25(2) of the aforesaid directive.

With a view to delivering an opinion to the European Commission, assisted by the Committee created by Article 31 of Directive 95/46/EC, the Working Party, carried out an analysis of data protection provisions applicable in Hungary2

1. The legislative situation as regards protection of personal data is governed by Act LXIII promulgated on 17 November 1992, which entered into force on 1 May 1993 and was subsequently amended3 The scope of this law is broader than the protection of personal data, since the Act also lays down the procedure applicable to public access to administrative documents. The Ombudsman, whose powers are established by the Act and who was appointed by Parliament on 30 June 1995, is responsible for monitoring the application of these two regulations.

As regards the protection of personal data, the following should also be noted:

2. In the Working Party's opinion, he Hungarian law on data protection ensures an adequate level of protection. In its working paper adopted on 4 July 1998 on transfers of personal data to third countries5, the Working Party explained the requirements of the directive and listed the specific elements which should be taken into account for evaluation of an adequate level of protection.

In the light of a table of equivalence between the requirements of the directive and provisions of the Hungarian6 law, it transpires that the Hungarian law applying to automatic and manual data processing7 lays down all the principles listed in the working paper referred to above, relating to the protection of individuals and the mechanisms designed to ensure effective application of the basic principles.8

In conclusion, the Working Party recommends the Commission and the Committee established by Article 31 of Directive 95/46/EC to note that Hungary ensures an adequate level of protection within the meaning of Article 25(6) of this directive.

A személyes adatok kezelését vizsgáló munkacsoport
6/99 számú véleménye

A személyes adatok védelmének szintjérõl Magyarországon.
Elfogadva 1999. szeptember 7-én.

A munkacsoportot1 az Európai Bizottság tájékoztatta egy döntéstervezet elkészítésérõl, ami a 95/46 sz. EU direktíva 25. cikkely 6. §-ára alapozva megállapítja, hogy Magyarország - a belsõ jog tekintetében - biztosítja a Direktíva 25.§ (2) bekezdése szerinti adekvát védelem szintjét.

A Bizottságnak adandó vélemény elkészítéséhez, a Tanács támogatásával a direktíva 31. cikkelye alapján a munkacsoport elemezte a Magyarországon alkalmazott adatvédelmi rendelkezéseket2.

1. A személyes adatok védelme tárgyában 1992. november 17-én elfogadott, 1993. május 1-jén hatályba lépett LXIII. törvény nemrégiben módosult3. E törvény alkalmazási területe szélesebb mint a személyes adatoké, hiszen szabályozza a közigazgatási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés kérdéseit is. Az ombudsman, akinek a hatáskörét törvény szabályozza, és akit a parlament 1995. június 30-án választott meg, mindkét terület ellenõrzésére jogosult.

A személyes adatok védelme tekintetében ki kell emelni:

2. A munkacsoport véleménye szerint a magyar adatvédelmi törvény megfelelõ védelmi szintet biztosít.

A munkacsoport a személyes adatok harmadik országokba történõ továbbításáról szóló 1998. július 24-én elfogadott munkatanulmányában5 ismertette a direktíva azon követelményeit, amelyeknek meg kell felelni, és felsorolta azokat a konkrét elemeket, amelyeket meg kell valósítani a megfelelõ védelmi szint meglétének megítélésekor.

A direktíva és a magyar jog szabályainak összevetésébõl6 az következik, hogy a magyar jog - amely alkalmazza a gépi- és kézi adatfeldolgozás rendelkezéseit7, amely figyelembe veszi az elõbb hivatkozott európa tanácsi dokumentum alapelveit - olyan alapelvek szerint mûködik a személyes adatok védelme és mechanizmusai tekintetében, amelyek biztosítják az alapelvek hatékony alkalmazásának szintjét8.

Következésképpen, a munkacsoport ajánlja a 95/46/EC sz. direktíva 31. cikkelye által felállított bizottságnak és a Tanácsnak, állapítsa meg, hogy Magyarország megfelelõ védelmi szintet biztosít e direktíva 25. cikkely 6. paragrafusa értelmében.

Contents

The general characteristics of the investigations 22

Complaints 29

Case processing deadlines 38

Major data controllers of the state and the local governments 42

The central data processing organization of the Interior Ministry 43

Police 45

Border Guards 49

National Security Services 50

The Tax Authority 50

Social security records 55

Local Governments 58

Data processing by order of local government 59

Personal data of persons under guardianship 59

Residential address records 60

Misdemeanors 60

Social administration 61

Tax administration 62

Custody administration 63

Representative bodies 63

Courts 66

Health 70

Utilities 73

Education 78

Telecommunication organizations and the Post 80

Internet 87

Banks and financial institutions 89

Insurance companies 95

Merchandising and direct marketing companies 98

The Press 101

Archives and scientific research 105

Documents pertaining to the real estate register 107

Matters involving origins and ethnicity 109

Private data controllers 111

Consultation and legal aid hotline 113

Data of public interest handled by the local governments 117

Freedom of information vs. business secrets 118

Data of public interest and the media 120

FOI on internet 123

Freedom of information and Parliament 124

Data of public interest: To whom do they belong, and for what price? 125

The publicity of personal data of prominent public figures 126

Secrecy management 129

Borsod-Abaúj-Zemplén County 130

Pest County 137

Baranya County 141

Statutory instruments evaluated in 1999 155

Recommended changes in statutory instruments 159

Reports filed by data controllers and their
processing data 164

An analysis of the Register's content 169

Upgrading the information technology employed for the Register 169

General 173

Data in detail 173

Summary 178

Statement: Unless classified as bank and/or business secrets, the
business management information controlled by the monitoring
agencies of the State constitute data of public interest; the
effective regulations are not satisfactory 366

Visszalépés a tartalomjegyzékhez

Visszalépés ennek a résznek az elejére