MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/2064. számú
törvényjavaslat

a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl

Elõadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter

Budapest, 2000. január


2000. évi ....... törvény
a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl

Az Országgyûlés a demokratikus közélet tisztaságának további elõmozdítása, a helyi önkormányzás gyakorlásában a közérdek érvényesülése, a helyi önkormányzati képviselõknek a választók érdekeit szolgáló tevékenysége biztosítására a következõ törvényt alkotja:

A megbízatás keletkezése és megszûnése

1. (1) A helyi önkormányzati képviselõ (a továbbiakban: önkormányzati képviselõ) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszûnésével szûnnek meg.

(2) Az önkormányzati képviselõ a képviselõ-testület, a közgyûlés (a továbbiakban együtt: képviselõ-testület) alakuló ülésén, idõközi választás esetén a megválasztását, illetõleg a kislistán, a kompenzációs listán, a megyei közgyûlési listán mandátumhoz jutott képviselõk esetében a megbízólevelének átvételét - a választás eredménye elleni jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás befejezését - követõ ülésen esküt tesz a képviselõ-testület elõtt. Az eskü letételéig az önkormányzati képviselõ nem gyakorolhatja jogait.

2. Az önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnik:

a) a megválasztását követõ helyi önkormányzati általános, illetve idõközi választás napján,

b) a választójogának elvesztésével,

c) az összeférhetetlenség kimondásával,

d) lemondással,

e) ha az önkormányzati képviselõ egy éven át nem vesz részt a képviselõ-testület ülésén,

f) a képviselõ-testület feloszlatásával,

g) a képviselõ-testület feloszlása esetén,

h) az önkormányzati képviselõ halálával.

3. (1) Az önkormányzati képviselõ a képviselõ-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszûnésének idõpontját az ülés jegyzõkönyvében rögzíteni kell.

(2) Az önkormányzati képviselõ lemondhat a képviselõ-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a fõpolgármesternek, a közgyûlés elnökének (a továbbiakban együtt: polgármester) ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselõ-testület következõ ülésén ismertetni kell.

(3) A lemondás nem vonható vissza.

(4) Az önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnik

a) a képviselõ által meghatározott, a lemondást követõ egy hónapon belüli idõpontban, ennek hiányában

b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

4. (1) Az önkormányzati képviselõi megbízatás megszûnését a 2. c) és e) pontja esetén a képviselõ-testület a határozatában állapítja meg.

(2) A képviselõ-testület (1) bekezdés szerinti határozatát az ülést követõ munkanapon kézbesíteni kell:

a) az érintett önkormányzati képviselõnek,

b) a választási bizottságnak,

c) a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõjének.

Összeférhetetlenség

5. Az önkormányzati képviselõ nem lehet:

  1. központi államigazgatási szerv köztisztviselõje,
  2. a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje, köztisztviselõje, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselõje, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintõ ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
  3. jegyzõ (fõjegyzõ, körjegyzõ), aljegyzõ, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselõ-testület hivatalának köztisztviselõje,
  4. a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,
  5. a képviselõ-testület által alapított költségvetési szerv vezetõje, gazdasági vezetõje, továbbá olyan közalkalmazott, aki a kinevezését, megbízását a képviselõ-testülettõl kapja,
  6. aki önkormányzati feladatot a képviselõ-testülettel kötött vállalkozási, megbízási szerzõdés vagy munkaszerzõdés alapján lát el,
  7. kuratóriumi tagság kivételével a képviselõ-testület által létrehozott közalapítvány kezelõ szervének tisztségviselõje,
  8. a képviselõ-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezetõ testületének tagja,
  9. az önkormányzat tulajdoni részesedésével mûködõ gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetõ testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója),
  10. az önkormányzat tulajdoni részesedésével mûködõ gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetõ testületének tagja,
  11. helyi és körzeti mûsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztõ vezetõje, vezetõ testületének tagja, ügyvezetõje, ezek vezetõ állású alkalmazottja.

6. Az önkormányzati képviselõ tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

7. (1) Az önkormányzati képviselõ, a képviselõ-testület bizottságának nem képviselõ tagja jogi képviselõként nem járhat el, és perbeli képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselõ-testület hivatalával szemben.

(2) Az önkormányzati képviselõ szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselõi minõségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselõi megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet és nem használhat fel.

Összeférhetetlenségi eljárás

8. (1) Az önkormányzati képviselõ a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az önkormányzati képviselõ a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselõ tudomására jutását követõ 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségrõl való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

9. (1) Az önkormányzati képviselõ összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(3) A bizottság, ennek hiányában a polgármester elõterjesztése alapján a képviselõ-testület a következõ ülésén, legkésõbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követõ 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségrõl.

Jogorvoslat

10. (1) Az érintett önkormányzati képviselõ az összeférhetetlenségét megállapító, illetõleg a megbízatása megszûnését a 2. e) pontja alapján kimondó képviselõ-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétõl számított 8 napon belül a fõvárosi, megyei bíróságtól.

(2) A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje a fõvárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselõ összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselõ-testület nem dönt az összeférhetetlenségrõl, vagy döntése jogszabálysértõ.

(3) A bíróság a kérelemrõl - annak beérkezésétõl számított 30 napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett önkormányzati képviselõt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselõ-testület képviselõjét, illetõleg a kereset elõterjesztõjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A képviselõ-testület bizottságának nem képviselõ tagjára vonatkozó rendelkezések

11. (1) A képviselõ-testület bizottságának nem képviselõ tagja (a továbbiakban: a bizottság tagja) a megválasztását követõen köteles esküt tenni a képviselõ-testület elõtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait.

(2) A bizottság tagja nem lehet az 5. -ban meghatározott köztisztviselõ, tisztségviselõ vagy egyéb személy.

(3) A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselõ, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.

(4) Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselõ-testület köteles a határidõ lejártát követõ ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

Képzés, továbbképzés

12. Az önkormányzati képviselõk képzésérõl, továbbképzésérõl a feladataik eredményes ellátása érdekében a képviselõ-testület gondoskodik.

Hatálybalépés

13. E törvény a következõ önkormányzati általános választás napján lép hatályba.

Módosuló rendelkezések

14. A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 46/A. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a jelölt a listáról és a megyei jogú város képviselõ-testülete tagjaként egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Az el nem fogadott mandátumot törölni kell."

15. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. -a az l) pontot követõen az alábbi rendelkezéssel egészül ki, és egyidejûleg az eredeti m) pont megjelölése n) pontra változik:

(A képviselõ-testület hatáskörébõl nem ruházható át:)

"m) a települési képviselõ, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés;"

16. Az Ötv. 33/A. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"33/A. (1) A polgármester nem lehet:

  1. köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa,
  2. az Állami Számvevõszék elnöke, elnökhelyettese és számvevõje,
  3. a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselõje,
  4. az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelõ bizottságának elnöke és tagja, vezetõ alkalmazottja és munkavállalója,
  5. bíró, ügyész, közjegyzõ, bírósági végrehajtó,
  6. a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
  7. más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,
  8. más települési önkormányzat képviselõ-testületének tagja,
  9. a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje, köztisztviselõje; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselõje, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintõ ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
  10. jegyzõ (fõjegyzõ, körjegyzõ), aljegyzõ, a képviselõ-testület hivatalának köztisztviselõje,
  11. a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,
  12. a képviselõ-testület által alapított költségvetési szerv vezetõje, vezetõ-helyettese, gazdasági vezetõje, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselõ-testülettõl kapja,
  13. aki önkormányzati feladatot a képviselõ-testülettel kötött vállalkozási, megbízási szerzõdés vagy munkaszerzõdés alapján lát el,
  14. kuratóriumi tagság kivételével a képviselõ-testület által létrehozott közalapítvány kezelõ szervének tisztségviselõje,
  15. a képviselõ-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezetõ testületének tagja,
  16. az önkormányzat tulajdoni részesedésével mûködõ gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetõ testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója),

r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével mûködõ gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetõ testületének tagja,

s) helyi és körzeti mûsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztõ vezetõje, vezetõ testületének tagja, ügyvezetõje, ezek vezetõ állású alkalmazottja.

(2) A fõállású polgármester:

  1. a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztõi, mûvészeti és jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyûlési képviselõi megbízatás kivételével - nem létesíthet;
  2. a képviselõ-testület hozzájárulása nélkül nem lehet

ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezetõ testületének és felügyelõ bizottságának tagja;

bb) gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetõ testületének, felügyelõ bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója);

bc) szövetkezet tisztségviselõje;

bd) alapítvány kezelõ szervezetének tagja, tisztségviselõje.

(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétõl számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselõ indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselõk közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselõ-testület a következõ ülésén, legkésõbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követõ 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetõleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetõvé teszi. A képviselõ-testület határozatát az ülést követõ munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.

(5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetõleg a megbízatás megszûnését megállapító képviselõ-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétõl számított 8 napon belül a fõvárosi, megyei bíróságtól.

(6) A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje a fõvárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselõ-testület nem dönt az összeférhetetlenségrõl, vagy döntése jogszabálysértõ.

(7) A bíróság a kérelemrõl - annak beérkezésétõl számított 30 napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselõ-testület képviselõjét, illetõleg a kereset elõterjesztõjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs."

INDOKOLÁS

a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának
egyes kérdéseirõl szóló
törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93. -a (1) bekezdésének b) pontja szerint az Országgyûlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzati képviselõk jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.

Az önkormányzati képviselõk jogállását érintõ egyes rendelkezéseket tartalmaz mindenekelõtt az Alkotmány, továbbá a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény is. Ennek ellenére hiányosak az önkormányzati képviselõk jogállására vonatkozó rendelkezések, ami a gyakorlatban konfliktusokhoz vezetett, és jogértelmezéssel e hiányosságokat nem minden esetben lehetett pótolni. A helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) pótolja a törvényi rendelkezések hiányát, azonban nem foglalja össze egy törvénybe a jogállásra és az összeférhetetlenségre vonatkozó valamennyi szabályt, mert azok kivétele más törvényekbõl megbontaná azok belsõ szerkezetét, és nehezítené a jogalkalmazást. Az Országgyûlés 1997-ben módosította az országgyûlési képviselõk jogállását rendezõ 1990. évi LV. törvényt, meghatározta az összeférhetetlenségi szabályokat az országgyûlési képviselõk tekintetében. Ilyen rendelkezések megalkotása az önkormányzati képviselõkre is szükséges. A kormányprogram is célul tûzte ki az önkormányzati képviselõk jogállásának, összeférhetetlenségi eseteinek törvényi rendezését.

A szabályozás elsõdleges célja, hogy biztosítsa a helyi önkormányzatok képviselõ-testülete tagjainak a nem kívánatos befolyásolásoktól való mentességét, a helyi önkormányzás közéleti tisztaságát, a lelkiismeretes képviselõi munka végzését. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megállapítása egyben azt is erõsíti, hogy a helyi önkormányzati rendszer a jogállamiság egyik stabil alappillére.

A Javaslat szabályozza a helyi önkormányzati képviselõi megbízatás keletkezését és megszûnését, az összeférhetetlenségi szabályokat, az összeférhetetlenségi eljárást, valamint mindezekkel való összhang megteremtése érdekében módosítja a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényt, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. A Javaslat túlnyomórészt figyelembe veszi a hét országos önkormányzati szövetség észrevételeit és javaslatait. Az önkormányzati szövetségek egyes összeférhetetlenségeket túl szigorúnak tekintenek.

A Javaslat rendelkezései nem terjednek ki a kisebbségi önkormányzat testületének tagjaira. A kisebbségi képviselõk összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény keretében, annak folyamatban lévõ felülvizsgálatakor indokolt megállapítani.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. -hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselõ megbízatása, ezzel együtt jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek. Jogait azonban nem gyakorolhatja addig, amíg a képviselõ-testület elõtt esküt nem tesz.

A 2. és 3. -hoz

Az önkormányzati képviselõ jogai és kötelezettségei a megbízatásának megszûnésével megszûnnek. A képviselõ megbízatása megszûnésének eseteit rögzíti a Javaslat. A gyakorlatban több esetben problémát jelentett, hogy hiányoztak a képviselõ lemondásának szabályai, így vitát váltott ki, hogy megszûnt-e, illetve mikor szûnt meg a képviselõ megbízatása. E hiányt pótolja a Javaslat, amikor rögzíti a lemondás módját, formáját, illetve lemondás esetén a képviselõ megbízatása megszûnésének idõpontját.

A 4. -hoz

Az önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnésének esetei között szerepel az összeférhetetlenség kimondása, illetve annak a képviselõnek is megszûnik a megbízatása, aki egy éven át nem vesz részt a képviselõ-testület ülésén. Ezekben az esetekben a megbízatás megszûnését a képviselõ-testület határozatban állapítja meg, melyet kézbesít az érintett önkormányzati képviselõnek, a választási bizottságnak és a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõjének.

Az 5. -hoz

A Javaslat rögzíti azokat a tisztségeket, megbízásokat, amelyek összeférhetetlenek az önkormányzati képviselõi megbízással. A szabályozás alapvetõen két nagy körre terjed ki. Egyrészt a hatalmi ágak elválasztásának elvébõl következõen meghatározza azokat a köztisztviselõi, közalkalmazotti állásokat, amelyek betöltése összeférhetetlen a képviselõi minõséggel. A másik körbe tartoznak azok a gazdasági pozíciók, megbízások, melyek betöltése esetén indokolt az összeférhetetlenség megállapítása.

A 6. és 7. -hoz

Szintén a közélet tisztasága érdekében rendelkezik a Javaslat arról, hogy önkormányzati képviselõ tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

A Javaslat rögzíti, hogy az önkormányzati képviselõ, illetve a bizottság nem képviselõ tagja - a törvényes képviselet kivételével - olyan perben, melyet az önkormányzattal vagy annak intézményével, illetve hivatalával szemben indítottak, nem lehet az ellenérdekû fél jogi képviselõje.

A Javaslat megtiltja, hogy az önkormányzati képviselõ képviselõi tevékenységén kívül e minõségére hivatkozzon, illetve képviselõi megbízatása révén bizalmas információkat szerezzen, használjon fel.

A 8. és 9. -hoz

A Javaslat meghatározza az összeférhetetlenség esetén követendõ eljárást. A szabályozás szerint az önkormányzati képviselõ haladéktalanul köteles a polgármesternek bejelenteni a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, ha ezt elmulasztja, bárki kezdeményezheti az összeférhetetlenség kimondását.

A képviselõ 30 napon belül szüntetheti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést. Az összeférhetetlenség kérdésében a bizottság, ennek hiányában a polgármester tesz elõterjesztést.

A képviselõ-testület következõ ülésén, de legkésõbb a kezdeményezést követõ 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségrõl.

A 10. -hoz

A Javaslat jogorvoslati lehetõséget biztosít az érintett képviselõ számára az összeférhetetlenséget kimondó, illetve a megbízatás megszüntetését megállapító képviselõ-testületi határozattal szemben. A képviselõ jogszabálysértésre hivatkozással a fõvárosi, megyei bíróságtól kérheti a határozat felülvizsgálatát. A bíróság a keresetrõl annak beérkezésétõl számított 30 napon belül nemperes eljárásban határoz. A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A 11. -hoz

A Javaslat tartalmazza a képviselõ-testület bizottságának nem képviselõ tagjaira vonatkozó egyes rendelkezéseket. A bizottság tagjának a megválasztását követõen esküt kell tennie. Az eskü szövegét a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza. A Javaslat rendelkezései szerint a helyi önkormányzati képviselõvel szemben megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell a helyi önkormányzatok bizottságainak nem képviselõ tagjaira is. Ennek indoka, hogy számos átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntés születik, amelyeknek döntõ hányadát a bizottságok hozzák. E döntések meghozatala során is indokolt, hogy a döntéshozókkal szemben szigorú összeférhetetlenségi szabályok kerüljenek megállapításra.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint a bizottság elnökét és tagjait a képviselõ-testület választja meg. A képviselõ-testület szabadon dönthet arról, hogy az általa megválasztott bizottsági tagok megbízatását megszünteti. E rendelkezések is alátámasztják azt, hogy a bizottság nem képviselõ tagjának jogállása eltér a képviselõ jogállásától, ezért a Javaslat nem biztosít számára külön jogorvoslati lehetõséget a tagságát összeférhetetlenség miatt megszüntetõ képviselõ-testületi döntés ellen.

A 12-13. -hoz

A Javaslat rendelkezik az önkormányzati képviselõk képzésérõl, továbbképzésérõl annak érdekében, hogy a helyi képviselõk minél mélyebb ismereteket szerezzenek az önkormányzatok jogi környezetérõl, lehetõségeirõl, a demokratikus közélet szabályairól. A képzésrõl, továbbképzésrõl a képviselõ-testület gondoskodik.

A törvény elfogadása esetén a következõ önkormányzati általános választás napján 2002-ben lép hatályba, így nem érinti a jelenleg tevékenykedõ helyi önkormányzati képviselõket, és minden érdekeltnek kellõ idõ áll rendelkezésre a felkészülésre az önkormányzati választásokig.

A 14-16. -hoz

A Javaslat módosítja a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényt, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. A módosítás indoka, hogy összhangba hozza az önkormányzati képviselõre és a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, egységes elvi alapra helyezze a két törvényt.