MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1816. számú
törvényjavaslat

a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítésérõl
és a Szent Koronáról

2000. évi ....... törvény
a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítésérõl
és a Szent Koronáról

A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre. Természetes kötelességének tekinti, hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik.

István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ zavartalan fejlõdésének biztosításához. Az eltelt ezer év alatt a magyarság kialakította a maga összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû kultúrközösségének.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyetárgyként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.

A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt.

A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország - megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, múzeumi tárgyból visszahelyezve azt az ország lakosságát képviselõ Országgyûlés oltalmába.

Ezért az Országgyûlés - tekintettel a Szent István-i államalapítás és a Szent Korona kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:

A Szent István-i államalapítás a magyar történelem meghatározó sorsfordulója, ezért emlékét az Országgyûlés e törvényben megörökíti.

(1) A Szent Koronához tartozó jelvények

a) a királyi jogar,

b) a koronázási palást,

c) az országalma,

d) a koronázási kard.

(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - a koronázási palást kivételével - az Országgyûlés épületében õrzik.

(3) A koronázási palást õrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum marad.

A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - az õrzés helyéül szolgáló épületre irányadó látogatási rendnek megfelelõen - bárki megtekintheti. A megtekintést a nemzeti ünnepeken ingyenesen kell biztosítani.

(1) A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyûlés Szent Korona Testületet (a továbbiakban: Testület) hoz létre.

(2) A Testület az (1) bekezdésben említett feladatai körében

(3) A Testület a (2) bekezdésben említett feladatait az érintett tudományágakat képviselõ szakértõk bevonásával látja el.

(1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület az elnökét a tagjai közül maga választja. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el.

(2) A Testület szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A Testület ülését az elnök hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha a Testület legalább három tagja jelen van. A Testület a döntéseit egyszerû többséggel hozza.

(3) A Testület - feladatkörében hozott - döntései a Szent Koronával és a hozzá tartozó jelvényekkel kapcsolatos vagyonkezelõi feladatokat ellátó szervezetre kötelezõek.

(4) A Testület tagjai díjazásban nem részesülnek.

(5) A Testület a mûködésének részletes szabályait maga állapítja meg.

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

A 2000. évben kerül sor a kereszténység felvételének és Szent István államalapításának ezredik évfordulójára. Az államalapítás a nemzet sorsát ezer éven át meghatározó történelmi sorsforduló volt, s egyben kijelölte azt az utat, amely ma ismét aktuális: az Európához való tartozás igényét, a fejlett Nyugathoz való csatlakozás programját. A honfoglalással megszerzett terület visszavonhatatlanul kijelölte a magyarság elhelyezkedését a közép-európai térségben. Szent István felismerte, hogy az európai hatalmi-politikai viszonyok között nem tartható fenn tovább a törzsi alapokon szervezett hatalmi rendszer és a keresztény hit alapján álló, a középkori európai államok mintájára megszervezett magyar állam alapítása szükségszerû, mert a középkori Európában ez volt az egyetlen lehetséges módja a fennmaradásnak.

A középkori közjogi elképzelés szerint a hatalom isteni eredetû, amit az egyház közvetít a pápa által adományozott koronával. Elsõ királyunk, Szent István megkoronázása tehát valójában magát az államalapítás aktusát jelenti. Az államszervezet kiépítése természetesen hosszú idõt, évtizedeket vett igénybe, de a koronázás volt a magyar állam létrehozásának döntõ lépése.

Az államalapításhoz ezért szorosan kötõdik a Szent Korona, amit más megközelítésben az államalapítás tárgyiasult emlékének is tekinthetünk. Az államalapítás óta eltelt évszázadokban pedig kialakult a magyar közjogi gondolkodásban a Szent Koronának egy sajátos közjogi funkciója is, amelyet Szent Korona-tanként ismer az államtudomány. A Szent Korona-tan szerint a Szent Koronában testesül meg a történeti alkotmányosság, az alkotmányos államhatalom. A király a koronázással ismerte el magára nézve kötelezõnek mindazokat a sarkalatos törvényeket, amelyeket Magyarország történeti alkotmányának nevezünk.

A Szent Korona ma már a magyar államiság történeti emlékeként, tiszteletre méltó ereklyetárgyként él a magyar nemzet tudatában. Ezt fényesen bizonyítja az a máig nem múló érdeklõdés és tiszteletadás, amit a magyar nép a Szent Korona - hosszú távollét után 1978-ban történt - hazatérése óta tanúsít a Szent Korona és a többi koronázási jelvény iránt.

A Szent István megkoronázásához kötõdõ államalapítás ezeréves évfordulóját az egész nemzet megünnepli, s lerója háláját és tiszteletét az államalapító szent király és történelmi jelentõségû tette elõtt. Az állami szervek és közjogi méltóságok, az önkormányzatok és társadalmi szervezetek, illetve az állampolgárok egyaránt megemlékeznek az államalapításról.

Mindezekre figyelemmel a magyar állam ezeréves fennállása alkalmából a magyar közjogi intézményrendszer és a nemzetet képviselõ politikai erõk tiszteletadását fejezi ki, egyben hozzájárul a millennium méltó megünnepléséhez, ha az Országgyûlés törvényt alkot az államalapítás emlékének megörökítésérõl és rendelkezik a Szent Korona megóvásának, elhelyezésének, illetve megtekintésének alapvetõ szabályairól.

A Javaslat a bevezetõ részében ünnepélyesen megemlékezik az államalapítás és a Szent Korona jelentõségérõl, a magyar történelemben játszott szerepérõl, illetõleg kifejezi az Országgyûlés tiszteletadását az államalapító tette elõtt.

A Javaslat rögzíti, hogy az Országgyûlés a Szent István-i államalapítás - mint a magyar történelem meghatározó sorsfordulója - emlékét törvényben örökíti meg. Az ún. emléktörvények hagyományának megfelelõen az Országgyûlés ezzel az ünnepélyes gesztussal is hangsúlyozza a Szent István-i államalapítás kiemelkedõ jelentõségét a magyarság fennmaradása szempontjából.

A Szent Korona visszaadásának feltételeit az 1977 decemberében kelt magyar-amerikai diplomáciai levélváltás rögzíti. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy "a Koronát és az egyéb koronázási jelvényeket folyamatosan nyitva álló budapesti történelmi helyen kell kiállítani, ahol azokat az ország népe, a határon túli magyarok, illetve a külföldiek megtekinthetik". E feltételeknek megfelelõen az átadási ceremónia után - a tudományos vizsgálatokat és restaurálást, továbbá a szükséges technikai körülmények kialakítását követõen - a Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki 1978. évben, ahol azok a mai napig is láthatók.

A jelenlegi elhelyezés azonban a Szent Koronának és a hozzá tartozó koronázási jelvényeknek pusztán múzeumi tárgy jelleget kölcsönöz. Az Országgyûlés épületében való kiállítás ezért, túl azon, hogy megjeleníti az Országgyûlés Szent Korona iránti tiszteletét, egyben utal arra is, hogy a múltban a Szent Koronára - mint az elmúlt évszázadokban megalkotott ún. sarkalatos törvényekben megnyilvánult történeti alkotmányosság megtestesülésére - tekintett a nemzet. Az Országgyûlés közjogi funkciójára, törvényalkotó feladatára figyelemmel - a millennium méltó megünneplésének jegyében - ezért indokolt, hogy az államhatalmat hosszú történelmi korszakokon át szimbolizáló Szent Korona és a koronázási ékszerek az Országgyûlés épületében nyerjenek elhelyezést.

A kifejtettekre tekintettel a Javaslat az államalapítás ezeréves évfordulójának tiszteletére úgy rendelkezik, hogy a Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvények közül a királyi jogart, az országalmát és a koronázási kardot az Országgyûlés épületében kell õrizni.

Az idõk folyamán a koronázási jelvények közül leginkább a palást rongálódott meg, ezért állagának megóvása különös gondosságot igényel. Erre figyelemmel a mozgatását lehetõleg el kell kerülni. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a koronázási palást õrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum marad.

A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - az 1930-as években egy alkalommal történt közszemlére tételt leszámítva - a magyar nemzet kizárólag koronázások alkalmával láthatta. A második világháborút követõ évtizedekben pedig a Szent Koronát az Amerikai Egyesült Államokban õrizték.

A Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények a legbecsesebb nemzeti kincseink és történelmi emlékeink közé tartoznak, amelyeket a magyar népnek joga van bármikor megtekinteni. Ezért biztosítani kell a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények folyamatos megtekintésének lehetõségét. A Javaslat erre figyelemmel úgy rendelkezik, hogy a Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - az õrzés helyéül szolgáló épületre irányadó látogatási rendnek megfelelõen - bárki megtekintheti. Ez a szabályozás teljes mértékben megfelel a már említett magyar-amerikai diplomáciai levélváltásban foglalt és közösen elfogadott feltételeknek is.

A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a megtekintést a nemzeti ünnepeken ingyenesen kell biztosítani. E rendelkezés azt szolgálja, hogy a nemzet életében kiemelkedõ ünnepélyes alkalmakat jelentõ nemzeti ünnepeken azok is láthassák a Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket, akiknek erre másként - anyagi körülményeik folytán - nem lenne módjuk.

A Javaslat a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények védelme és megóvása, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtétele céljából Szent Korona Testület elnevezéssel egy sajátos szervezetet hoz létre, amelynek tagjai a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Javaslat célja, hogy a Testület felállításával az államot és a tudományt legmagasabb szinten képviselõ önálló szervezet legyen felelõs a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények épségének megóvásáért és a jövõ számára való megõrzéséért.

A Javaslat meghatározza a Testület feladatait és hatáskörét, amelyek közé tartozik a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények elhelyezése kérdésében való döntés, ha annak szükségessége felmerül, a megóvásukra vonatkozó elõírások megtartásának ellenõrzése, esetleges helyreállításuk kezdeményezése, tudományos vizsgálatukhoz való hozzájárulás, illetve a hiteles másolat készítéséhez való hozzájárulás megadása. A Testület e feladatait az érintett tudományágakat képviselõ szakértõk bevonásával látja el. A Javaslat ezzel biztosítja, hogy a Testület a feladatait mindenkor a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények fennmaradását szolgáló, tudományosan megalapozott szempontoknak alávetetten lássa el.

A Javaslat meghatározza a Testület szervezetének és mûködésének legalapvetõbb szabályait. Így rendelkezik a tagjairól, elnökének tagjai által történõ választásáról, ülésének határozatképességérõl és a döntésekhez szükséges szavazatarányokról, illetve arról, hogy a tagok díjazásban nem részesülnek. A Testület döntésének hatályával kapcsolatban pedig kimondja, hogy a Testület döntései a Szent Koronával és a hozzá tartozó jelvényekkel kapcsolatos vagyonkezelõi feladatokat ellátó szervezetre kötelezõek, csak így biztosítható ugyanis, hogy a Testület ténylegesen eleget tudjon tenni a Szent Korona és a koronázási ékszerek megóvására vonatkozó törvényi kötelezettségének.

A Javaslat - tárgyának sajátos jellegére tekintettel - nem szabályozhatja a Testület mûködésének minden részletkérdését, de ez a Testület tagjai által betöltött magas méltóságokra figyelemmel indokolatlan is lenne. Ezért a Javaslat csak a legfontosabb kérdéseket rendezi, míg a mûködés részletszabályainak megállapítására a Testületet jogosítja fel.

A Javaslat rögzíti a törvényi szabályozás hatálybalépésének idõpontját, amelyet - tekintetbe véve azt a körülményt, hogy az abban foglaltak végrehajtása gyakorlatilag nem igényel külön felkészülési idõt - a kihirdetés napjaként határoz meg.