Tisztelt Országgyûlés!

Az Országgyûlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága (továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - elsõ helyen kijelölt bizottságként, a Kulturális és sajtó bizottsága (továbbiakban: Kulturális bizottsága) valamint a Költségvetési és pénzügyi bizottsága (továbbiakban: Költségvetési bizottság) megvitatta a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítésérõl és a Szent Koronáról szóló, T/1816. számon beterjesztett törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott T/1816/1-2., 4-31., 33-58. számú módosító javaslatokat.

Dr. Turi-Kovács Béla képviselõ a T/1816/39. számú módosító indítványát; Dr. Gyimesi József és dr. Rubovszky György képviselõ a T/1816/40. számú módosító indítványát visszavonta.

Az Oktatási bizottság 1999. november 24-i ülésén úgy döntött, hogy az elõterjesztés nem tartozik hatáskörébe.

Megjegyzés: A törvényjavaslat szövegébõl elhagyni javasolt szöveget [  ] zárójel közé téve, az új szövegrészeket pedig aláhúzással jelöljük. Ha a módosító javaslatban ettõl eltérõ jelölési mód szerepel - az egységes elbírálás megkönnyítése érdekében - az ajánlásban a javaslatot ehhez a jelölési módhoz igazítottuk annak szó szerinti tartalmára figyelemmel.
Ahol az ajánlás a bizottságok állásfoglalásaként a "nem támogatja" megjegyzést használja, ott a módosító javaslat a jelenlévõ képviselõk egyharmadának támogatását megkapta.
Ahol az ajánlás a bizottság nevét nem tartalmazza, ott az adott bizottság a módosító javaslatról nem foglalt állást.

Amennyiben a módosító javaslat a törvényjavaslat §-ainak, illetve a §-ok bekezdéseinek számozására, vagy a pontok jelölésére is vonatkozik, a javaslat elfogadása esetén ezek értelemszerûen megváltoznak a törvényjavaslat minden érintett rendelkezésében, hivatkozásában, az erre történõ külön utalás nélkül is.

A Házszabály 145. § (1) bekezdés b/ pontja szerinti, a módosító javaslatokra vonatkozó észrevételeket az ajánlás érintett pontjaihoz fûzött keretes megjegyzések tartalmazzák.

Módosításra irányuló törvényjavaslat esetén az ajánlás-tervezet akkor tartalmaz utalást a HSZ. 94. § (3) bekezdésére, ha a benyújtott módosító javaslat a módosítandó törvény törvényjavaslattal nem érintett §-ára vonatkozik, és ezért a módosító javaslat házszabályszerûségérõl bizottsági döntés szükséges.
Az ajánlás abban az esetben tartalmazza a fenti joghelyre történõ utalást, ha az elsõ helyen kijelölt bizottság megállapítja, hogy a módosító javaslat ellentétes a HSZ. 94. § (3) bekezdésében foglaltakkal.

A módosító javaslatok közötti összefüggésekre akkor utalunk, ha ugyanazon képviselõ által benyújtott módosító javaslatokról vagy több képviselõ által közösen benyújtott módosító javaslatokról egyszerre célszerû dönteni.

1. Bauer Tamás, dr. Hack Péter és Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat címének a következõ módosítását javasolja:

"a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítésérõl [és a Szent Koronáról]"

T/1816/1.

Megjegyzés: Ez a módosító javaslat összefügg az ajánlás 4., 37., 46., 48. és a 51. pontjában szereplõ módosító javaslattal.

Indokolás: Lásd a T/1816/1/1. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

2. Dr. Szájer József, dr. Balsai István és dr. Bánk Attila képviselõk a törvényjavaslat címe és preambuluma helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolja:

"[a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítésérõl és a Szent Koronáról

A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre. Természetes kötelességének tekinti, hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik.

István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ zavartalan fejlõdésének biztosításához. Az eltelt ezer év alatt a magyarság kialakította a maga összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû kultúrközösségének.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésében bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok megszállások feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyetárgyként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.

A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodó, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet számarásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt.

A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, múzeumi tárgyból visszahelyezve azt az ország lakosságát képviselõ Országgyûlés oltalmába.

Ezért az Országgyûlés - tekintettel a Szent István-i államalapítás és a Szent Korona kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:]

Szent István államalapításának emlékérõl és a Szent Koronáról

A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre.

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Magyarország ma is Szent István államalapító mûvén nyugszik.

István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugat elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ fejlõdéséhez. Az eltelt ezer év alatt kialakítottuk a magunk összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû közösségének.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományokban. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak.

A Szent Korona ma is a magyar állam egységét jelképezi.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyre állítja a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselõ Országgyûlés oltalma alá helyezi.

Ezért az Országgyûlés - tekintettel Szent István államalapítására és a Szent Korona kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:"

Indokolás: Lásd a T/1816/47. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. támogatja.

- a Kulturális biz. támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.

3. Kovács László és dr. Vastagh Pál képviselõ a törvényjavaslat preambuluma helyébe a következõ rendelkezés felvételét javasolja:

"[A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre. Természetes kötelességének tekinti, hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik.

István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ zavartalan fejlõdésének biztosításához. Az eltelt ezer év alatt a magyarság kialakította a maga összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû kultúrközösségének.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyetárgyként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.

A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt.

A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország - megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, múzeumi tárgyból visszahelyezve azt az ország lakosságát képviselõ Országgyûlés oltalmába.

Ezért az Országgyûlés - tekintettel a Szent István-i államalapítás és a Szent Korona kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:]

Az az Országgyûlés, amelynek megadatott, hogy megbízatási idejére esik az ezredforduló, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen az ország elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre. A Magyar Köztársaság Országgyûlése - a múlt iránti tisztelettõl és a jövõ iránti felelõsségtõl vezérelve - e törvényben megemlékezik a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával és az államalapítással a magyar nép a keresztény Európát alkotó népek és államok közösségéhez csatlakozott. Ez akkor egyszerre jelentette a megmaradás és a haladás feltételeinek létrejöttét. Azóta Magyarország Európa szerves része. Saját erõfeszítéseinken túl ez a közösség biztosította a magyarság fennmaradását az elmúlt évszázadokban. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti Szent István államalapító mûvébõl ered. Államunk felemelkedésébõl, sorsából a magyarsággal együttélõ, ide települõ más népek, nemzetek és etnikumok is kivették részüket.

István király mûve nyomán szilárd állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során feltartóztatta a nyugati civilizáció elleni támadásokat és hozzájárult az európai kultúra fejlõdéséhez.

Az európai kultúra hordozójaként és védelmezõjeként a magyarság sikerrel verte vissza a létére törõ támadásokat, s nem csak gyõzelmeiben, hanem a történelmi sorscsapások idején is megõrizte erkölcsi tartását és a jövõbe vetett hitét.

A magyar államiság története során elõdeink olyan alkotmányos intézményeket hoztak létre, amelyek - ezeréves távlatban tekintve - sikeressel védelmezték nemzeti függetlenségünket. Történeti alkotmányunk értékei segítettek abban, hogy évezreden át fennmaradjon az önálló magyar államiság.

A múltunk iránit tisztelettõl vezérelve az Országgyûlés kinyilvánítja azt a szándékát, hogy az új évezred kezdetekor a magyarság számára az európai népek közösségében megteremti a szabadság, a demokrácia, a jólét távlatait. Az államalapítás kijelölte azt a célt, amely most az ezredfordulón idõszerûbb, mint valaha. Most kell visszafordíthatatlanul megteremtenünk a fejlett világhoz való felzárkózás politikai és gazdasági feltételeit a nemzeti és állami azonosság megõrzésével és erõsítésével. A példa ma a jól mûködõ, demokratikus berendezkedésû, szociális jogállam, az állam, a társadalom, az egyének közötti egyensúlyt biztosító államberendezkedés. Ennek kiépítése valójában számunkra a XXI. század egyik legnagyobb kihívása. Be kell tudni illeszkednünk az európai és a nemzetközi együttmûködés új követelményeket támasztó rendszerébe. Át kell formálnunk az állam eddigi szerepvállalását, korszerûbbé kell tennünk szervezetetét. Ehhez történelmi léptékû korszakos vállalkozáshoz nyújt segítséget a Szent István-i államépítés példázata.

A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona évszázadokon át a magyar állam folytonosságát és függetlenségét kifejezõ ereklyetárgyként élt a nemzet tudatában és a közjogi gondolkodásban. A Szent Korona mint a szuverenitás szimbolikus megtestesülése - egyebek mellett - azt a jelentést is hordozta, hogy nem a mindenkori uralkodó, hanem a Szent Korona a közhatalom forrása.

A köztársasági államformát és a demokratikus alkotmányosság intézményeit rögzítõ Alkotmányunk keretei között az új évezred fordulóján a Szent Korona ilyen közjogi funkcióval már nem rendelkezik. Demokratikus jogállamunkban minden szuverenitás a népbõl ered. A magyar állam történelmi emlékei között azonban a Szent Koronát illeti meg az elsõ hely. A Magyar Köztársaság Országgyûlése e törvénnyel is kifejezésre juttatja tiszteletét, ünnepélyesen kinyilvánítja nagyrabecsülését mindazon történelmi értékek iránt, amit a Szent Korona jelképez."

Indokolás: Lásd a T/1816/44. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

4. Bauer Tamás, dr. Hack Péter és Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat preambulumának a következõ módosítását javasolja:

"A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre. Természetes kötelességének tekinti, hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik.

István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ zavartalan fejlõdésének biztosításához. Az eltelt ezer év alatt a magyarság kialakította a maga összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû kultúrközösségének.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

[A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyetárgyként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.

A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt.

A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország - megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, múzeumi tárgyból visszahelyezve azt az ország lakosságát képviselõ Országgyûlés oltalmába.]

Ezért az Országgyûlés - tekintettel a Szent István-i államalapítás [és a Szent Korona] kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:"

Indokolás: Lásd a T/1816/1/2. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

5. Dr. Kiss Gábor képviselõ a törvényjavaslat preambulumának a következõ módosítását javasolja:

"A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, [egyaránt] pillantást vet a múltba, hogy számvetést készítsen [a] nemzete elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe tekint, hogy felkészüljön a következõ évezredre. Természetes kötelességének tekinti, hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával [a magyar nép] a keresztény hitben egyesült Európa népeivel[.], s a[A]zóta [Magyarország a keresztény] Európa szerves része. Ez a sorsdöntõ tett biztosította a magyarság fennmaradását. [és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét.] Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik.

István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. [A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ zavartalan fejlõdésének biztosításához.] Az eltelt ezer év alatt a magyarság kialakította [a maga] összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amellyel [amely egyszersmind] elválaszthatatlan része lett az európai nemzetek sokszínû kultúrközösségének.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István [látnoki személyisége] elõrelátása, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá [arra] a történelmi szerepére[, amelyet ezer éven keresztül betöltött]. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, önazonosságát és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt.

A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklye[tárgy]ként él a nemzet tudatában [és a magyar közjogi hagyományban].

[A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt.

A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak.]

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország - megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, [múzeumi tárgyból] visszahelyezve azt az ország lakosságát képviselõ Országgyûlés oltalmába.

Ezért az Országgyûlés - tekintettel a Szent István-i államalapítás és a Szent Korona kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:"

Indokolás: Lásd a T/1816/48. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

6. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 1. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A [nemzedék, amelynek] magyar nemzetnek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen [a] egy másikba[, egyaránt pillant a múltba, hogy] Illõ tehát, hogy a múltba visszatekintve számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe pillantva, [hogy] felkészüljön a következõ évezredre. Nemzedékünk [T]természetes kötelesség[ének]e [tekinti], hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: [az államalapításról] a magyar állam megalapításáról."

Indokolás: Lásd a T/1816/7. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

7. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 2. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben [egyesült] csatlakozott Európa népei[vel]hez. Azóta Magyarország a keresztény Európa [szerves] elszakíthatatlan része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött [meghatározó] kiemelkedõ szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik."

Indokolás: Lásd a T/1816/8. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

8. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 2. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben [egyesült] csatlakozott Európa népei[vel]hez. Azóta Magyarország a keresztény Európa [szerves] elszakíthatatlan része. Ez [biztosította] megalapozta a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött [meghatározó] kiemelkedõ szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik."

Indokolás: Lásd a T/1816/35. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

9. Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 2. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"Ezer évvel ezelõtt, István elsõ királyunkká, [Szent István] megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben [egyesült] azonossá vált Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa [szerves] része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik."

Indokolás: Lásd a T/1816/33/1. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

10. Dr. Nagy Gábor Tamás képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 2. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a [magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része] magyarság elválaszthatatlanul része lett a nyugat- európai nemzetek közösségének. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik."

Indokolás: Lásd a T/1816/50. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

11. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 2. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez [biztosította] megalapozta a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik."

Indokolás: Lásd a T/1816/9. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

12. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 3. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ zavartalan fejlõdésének biztosításához. Az eltelt ezer év alatt a magyarság [kialakította a maga összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját] - a magával hozott népi hagyományait ötvözte a nyugat-európai kultúrával - kialakította az összetéveszthetetlenül egyéni politikai és kulturális arculatát, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû kultúrközösségének."

Indokolás: Lásd a T/1816/10. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

13. Dr. Nagy Gábor Tamás képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 3. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ zavartalan fejlõdésének biztosításához. Az eltelt ezer év alatt a magyarság [kialakította] megõrizte a maga összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû kultúrközösségének."

Indokolás: Lásd a T/1816/51. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

14. Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 3. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

" István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ [zavartalan] fejlõdésének biztosításához. Az eltelt ezer év alatt a magyarság kialakította a maga összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû kultúrközösségének."

Indokolás: Lásd a T/1816/33/2. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

15. Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 4. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"[A magyar állam és a magyar nemzet] Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata [révén vált] döntõen járult hozzá, hogy a magyar állam és nemzet alkalmassá váljon arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat."

Indokolás: Lásd a T/1816/33/3. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

16. Dr. Nagy Gábor Tamás képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 4. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A [keresztény hit] római kereszténység felvétele és az [keresztény állam kiépítése] államalapítás tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat."

Indokolás: Lásd a T/1816/52. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

17. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 4. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A magyar állam és a magyar nemzet Szent István [látnoki] jövõbe tekintõ személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat."

Indokolás: Lásd a T/1816/11. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

18. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 5. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona, mint a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ [ereklyetárgyként] jelkép és ereklye él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban."

Indokolás: Lásd a T/1816/13. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

19. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 5. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona, mint a magyar állam hatamának alkotmányos folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ [ereklyetárgyként] jelkép és ereklye, és egyben államszemélyiség kifejezõjeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban."

Indokolás: Lásd a T/1816/34. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

20. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 5. bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:

"A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona a magyar állam hatamának alkotmányos folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyetárgyként és egyben államszemélyiség kifejezõjeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban."

Indokolás: Lásd a T/1816/12. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

21. Dr. Kelemen András képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 6. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. [Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a] A közhatalom forrása és foglalata a Szent Korona volt, függetlenül a magyar királyok személyétõl. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt."

Indokolás: Lásd a T/1816/6. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

22. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 6. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás [nagy erejû] maradandó jelképévé vált. [Nem a mindenkori uralkodók, hanem a] A Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt."

Indokolás: Lásd a T/1816/14. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

23. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 6. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás [nagy erejû] maradandó jelképévé vált. [Nem a mindenkori uralkodók, hanem a] A Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket, teret és lehetõséget adva az eltérõ nyelvû és szokású népek tartós, közös hazát építõ együttélésének. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve [- a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve], hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt. A Szent Korona eszmében testet öltõ alkotmányos hagyományaink, - mint az önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalma, az alkotmányellenes hatalommal szembeni ellenállás joga, a népcsoportok egyenjogúságát kifejezõ önkormányzatiság léte, a vallásszabadság elismerése - követelmény és igény formájában oly mélyen éltek népünkben, hogy megsértésük esetén elemi erejû szabadságharcot váltottak ki."

Indokolás: Lásd a T/1816/36. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

24. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 6. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve [- a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve], hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt."

Indokolás: Lásd a T/1816/17. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

25. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 6. bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:

"A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket, teret és lehetõséget adva az eltérõ nyelvû és szokású népek tartós, közös hazát építõ együttélésének. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt."

Indokolás: Lásd a T/1816/15. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

26. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 6. bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:

"A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt. A Szent Korona eszmében testet öltõ alkotmányos hagyományaink, - mint az önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalma, az alkotmányellenes hatalommal szembeni ellenállás joga, a népcsoportok egyenjogúságát kifejezõ önkormányzatiság léte, a vallásszabadság elismerése - követelmény és igény formájában oly mélyen éltek népünkben, hogy megsértésük esetén elemi erejû szabadságharcot váltottak ki."

Indokolás: Lásd a T/1816/16. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

27. Dr. Kelemen András képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 7. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. [E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy] Egyúttal a Szent István óta folyamatos magyar államiság jelképeként kifejezi azt a jogelvet, mely szerint az ország minden polgára részese a közhatalomnak."

Indokolás: Lásd a T/1816/5. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

28. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 7. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A [köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a] Szent Korona ma is a magyar állam egységét és szuverenitását testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak."

Indokolás: Lásd a T/1816/18. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

29. Dr. Turi-Kovács Béla képviselõ a törvényjavaslat 7. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar [állam] nemzet egységét [testesíti meg] szimbolizálja. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak."

Indokolás: Lásd a T/1816/43. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

30. Dr. Nagy Gábor Tamás képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 7. bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:

"A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar nemzet és az állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak."

Indokolás: Lásd a T/1816/53. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

31. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 8. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország - megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, [múzeumi tárgyból visszahelyezve] azt a[z ország lakosságát] politikai nemzetet képviselõ Országgyûlés oltalmába helyezve."

Indokolás: Lásd a T/1816/19. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

32. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 8. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország - megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, [múzeumi tárgyból visszahelyezve] azt az ország lakosságát képviselõ Országgyûlés oltalmába helyezve."

Indokolás: Lásd a T/1816/20. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

33. Dr. Nagy Gábor Tamás képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 8. bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország - megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - a Milleniumi emlékévben méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, múzeumi tárgyból [visszahelyezve azt] az ország lakosságát képviselõ Országgyûlés oltalmába helyezve."

Indokolás: Lásd a T/1816/54. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

34. Dr. Nagy Gábor Tamás képviselõ a törvényjavaslat preambuluma 9. bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:

"Ezért az Országgyûlés - tekintettel a Szent István-i államalapítás ezeréves évfordulójára és a Szent Korona kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:"

Indokolás: Lásd a T/1816/55. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

35. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat 1. §-ának a következõ módosítását javasolja:

"1. § A Szent István-i államalapítás a magyar történelem meghatározó sorsfordulója, ezért emlékét az Országgyûlés [e] törvényben [meg]örökíti meg."

Indokolás: Lásd a T/1816/21. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

36. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslatot új 2. §-sal kiegészíteni javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik):

"2. § A Szent Korona évezredes méltóságát, tiszteletét és államformától független jogállását az Országgyûlés elismeri és megerõsíti."

Indokolás: Lásd a T/1816/22. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

37. Bauer Tamás, dr. Hack Péter és Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat 2. §-ának az elhagyását javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik):

"2. § [(1) A Szent Koronához tartozó jelvények

a) a királyi jogar,

b) a koronázási palást,

c) az országalma,

d) a koronázási kard.

(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - a koronázási palást kivételével - az Országgyûlés épületében õrzik.

(3) A koronázási palást õrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum marad. ]"

Indokolás: Lásd a T/1816/1/3. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- a Költségvetési biz. nem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

38. Bauer Tamás, dr. Hack Péter és Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket [- a koronázási palást kivételével - az Országgyûlés] a Magyar Nemzeti Múzeum épületében õrzik."

Indokolás: Lásd a T/1816/2/1. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- a Költségvetési biz. nem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

39. Dr. Wiener György és dr. Vastagh Pál képviselõ a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A Szent Koron[át]a és a hozzá tartozó jelvények[et - a koronázási palást kivételével - az Országgyûlés épületében õrzik] õrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum."

Indokolás: Lásd a T/1816/42. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- a Költségvetési biz. nem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

40. Dr. Kelemen András képviselõ, valamint dr. Nagy Gábor Tamás képviselõ a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket [- a koronázási palást kivételével -] az Országgyûlés épületében õrzik."

Indokolás: Lásd a T/1816/4. és a T/1816/56. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

41. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:

"(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - a koronázási palást kivételével - az Országgyûlés épületében õrzik a millennium idõszakában, majd a budavári királyi palota Zsigmond kápolnájában, vagy az erre a célra kialakított megfelelõ történelmi jellegû helyiségében helyezik el."

Indokolás: Lásd a T/1816/25. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

42. Dr. Turi-Kovács Béla képviselõ a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:

"(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - a koronázási palást kivételével - az Országgyûlés épületében õrzik, mindaddig, amíg a Budai Várban méltó helyen kerülhet elhelyezésre."

Indokolás: Lásd a T/1816/38. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

43. Dr. Nagy Gábor Tamás képviselõ a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:

"(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - a koronázási palást kivételével - a Milleniumi emlékévben az Országgyûlés épületében õrzik."

Indokolás: Lásd a T/1816/57. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

44. Bauer Tamás, dr. Hack Péter és Petõ Iván képviselõ, valamint dr. Kelemen András képviselõ, továbbá dr. Wiener György és dr. Vastagh Pál képviselõ és dr. Nagy Gábor Tamás képviselõ a törvényjavaslat 2. § (3) bekezdésének az elhagyását javasolja:

"[(3) A koronázási palást õrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum marad.]"

Indokolás: Lásd a T/1816/2/1., T/1816/4., T/1816/42. és a T/1816/56. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

45. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat 2. § (3) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(3) A koronázási palást õrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum [marad]."

Indokolás: Lásd a T/1816/23. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. támogatja.

- a Kulturális biz. támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje az Alkotmányügyi biz. ülésén nem ért egyet, a Kulturális biz. ülésén egyetért

46. Bauer Tamás, dr. Hack Péter és Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat 3. §-ának az elhagyását javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik):

"3. § [A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - az õrzés helyéül szolgáló épületre irányadó látogatási rendnek megfelelõen - bárki megtekintheti. A megtekintést a nemzeti ünnepeken ingyenesen kell biztosítani.]"

Indokolás: Lásd a T/1816/1/3. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

47. Bauer Tamás, dr. Hack Péter és Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat 3. §-ának a következõ módosítását javasolja:

"3. § A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket [- az õrzés helyéül szolgáló épületre irányadó látogatási rendnek megfelelõen -] bárki megtekintheti. A megtekintést a nemzeti ünnepeken ingyenesen kell biztosítani."

Indokolás: Lásd a T/1816/2/2. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- a Költségvetési biz. nem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

48. Bauer Tamás, dr. Hack Péter és Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat 4. §-ának az elhagyását javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik):

"4. § [(1) A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyûlés Szent Korona Testületet (a továbbiakban: Testület) hoz létre.

(2) A Testület az (1) bekezdésben említett feladatai körében

a) dönt a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények õrzési helyérõl, ha annak szükségessége felmerül,

b) kezdeményezi a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények állagának megóvásához, helyreállításához szükséges intézkedéseket az arra jogosult hatóságnál,

c) ellenõrzi a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények megóvására vonatkozó elõírások folyamatos megtartását,

d) hozzájárulást ad a Szent Koronáról és a hozzá tartozó jelvényekrõl hiteles másolat készítéséhez,

e) hozzájárulást ad a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények tudományos vizsgálatához.

(3) A Testület a (2) bekezdésben említett feladatait az érintett tudományágakat képviselõ szakértõk bevonásával látja el.]"

Indokolás: Lásd a T/1816/1/4. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

49. Dr. Balsai István képviselõ, valamint dr. Nagy Gábor Tamás képviselõ a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdése a/ pontjának az elhagyását javasolja (a javaslat elfogadása esetén a pontok jelölése értelemszerûen változik):

/A Testület az (1) bekezdésben említett feladatai körében /

"[a) dönt a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények õrzési helyérõl, ha annak szükségessége felmerül,]"

Indokolás: Lásd a T/1816/45. és a T/1816/58. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. támogatja.

- a Kulturális biz. támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.

50. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdését új b/ ponttal kiegészíteni javasolja:

/(2) A Testület az (1) bekezdésben említett feladatai körében /

"b/ felügyeli a Szent Korona õrzését,"

T/1816/30. sz.

Megjegyzés: Ez a módosító indítvány tartalmilag összefügg az ajánlás 62. pontjában ismertetett javaslattal.

Indokolás: Lásd a T/1816/24. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

51. Bauer Tamás, dr. Hack Péter és Petõ Iván képviselõ a törvényjavaslat 5. §-ának az elhagyását javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik):

"5. § [(1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület az elnökét a tagjai közül maga választja. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el.

(2) A Testület szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A Testület ülését az elnök hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha a Testület legalább három tagja jelen van. A Testület a döntéseit egyszerû többséggel hozza.

(3) A Testület - feladatkörében hozott - döntései a Szent Koronával és a hozzá tartozó jelvényekkel kapcsolatos vagyonkezelõi feladatokat ellátó szervezetre kötelezõek.

(4) A Testület tagjai díjazásban nem részesülnek.

(5) A Testület a mûködésének részletes szabályait maga állapítja meg.]"

Indokolás: Lásd a T/1816/1/4. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

52. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(1) A Testület tagja [a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke] az Országgyûlés Alkotmány-, és igazságügyi bizottságának elnöke, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának az elnöke, a Honvédelmi bizottságának az elnöke és a Házbizottság elnöke. A Testület az elnökét a tagjai közül maga választja. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el."

Indokolás: Lásd a T/1816/29. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

53. Dr. Turi-Kovács Béla képviselõ a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

VISSZAVONVA! (Az Alkotmányügyi bizottság 1999. december 8. -i ülésén)

"(1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület [az elnökét a tagjai közül maga választja. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el] elnöke a mindenkori köztársasági elnök, akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el."

Indokolás: Lásd a T/1816/39. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz.

- a Kulturális biz.

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

54. Dr. Wiener György, dr. Kiss Gábor és dr. Vastagh Pál képviselõ a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(1) A Testület [tagja] elnöke a köztársasági elnök, tagjai a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. [A Testület az elnökét a tagjai közül maga választja.] A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el."

Indokolás: Lásd a T/1816/41. és a T/1816/46. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

55. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület az elnök[ét]e [a tagjai közül maga választja] a köztársasági elnök. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el."

Indokolás: Lásd a T/1816/26. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje az Alkotmányügyi biz. ülésén egyetért, a Kulturális biz. ülésén nem ért egyet.

56. Az Alkotmányügyi bizottság - Lezsák Sándor képviselõ, dr. Wiener György, dr. Kiss Gábor és dr. Vastagh Pál képviselõ, valamint dr. Turi-Kovács Béla képviselõ módosító indítványait figyelembevéve - a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület [az] elnök[ét]e [a tagjai közül maga választja] a köztársasági elnök. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el."

Indokolás: Lásd a T/1816/49. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - a Kulturális biz. támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.

57. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(1) A Testület tagja [a köztársasági elnök], a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület az elnökét a tagjai közül maga választja. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el."

Indokolás: Lásd a T/1816/28. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

58. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Magyar Világszövetségének az elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület az elnök[ét]e [a tagjai közül maga választja] a köztársasági elnök. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el."

Indokolás: Lásd a T/1816/37. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

59. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:

"(1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Magyar Világszövetségének az elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület az elnökét a tagjai közül maga választja. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el."

Indokolás: Lásd a T/1816/27. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

60. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslat 5. § (3) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(3) A Testület - feladatkörében hozott - [döntései] határozatai [a Szent Koronával és a hozzá tartozó jelvényekkel kapcsolatos vagyonkezelõi feladatokat ellátó szervezetre kötelezõek] mindenkire kötelezõ hatósági döntések, amelyeket a Magyar Közlöny tesz közzé. Képviselõi indítványára - törvényben rögzített határideig - az Országgyûlés elhalaszthatja, vagy megváltoztathatja a döntéseket."

Indokolás: Lásd a T/1816/31. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

61. Dr. Gyimesi József és dr. Rubovszky György képviselõ a törvényjavaslatot új 6. §-sal kiegészíteni javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik):

VISSZAVONVA! (Az Alkotmányügyi bizottság 1999. december 8. -i ülésén)

"6. § Göncz Árpád köztársasági elnöklése,

Dr. Áder János országgyûlési elnöklése,

Dr. Orbán Viktor miniszterelnöklése

alatt az Országgyûlés megalkotta Államalapításunk ezeréves évfordulójának emlékére és tiszteletére a 2000. évi I. törvényt és elrendelése 6. §-ának oly módon történõ közzétételét, hogy az vésessék márványtáblába, és kerüljön elhelyezésre az Országház Kupolacsarnokában, emlékeztetõül a jövõ évezred nemzedékei számára.

A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre. Természetes kötelességének tekinti, hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat."

Indokolás: Lásd a T/1816/40. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz.

- a Kulturális biz.

- Az Elõterjesztõ képviselõje

62. Lezsák Sándor képviselõ a törvényjavaslatot új 6. §-sal kiegészíteni javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik):