Dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

Tisztelt Elnök Úr !

módosító javaslatot

[ a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítésérõl
és a Szent Koronáról

A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre. Természetes kötelességének tekinti, hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik.

István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ zavartalan fejlõdésének biztosításához. Az eltelt ezer év alatt a magyarság kialakította a maga összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû kultúrközösségének.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyetárgyként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.

A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt.

A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország - megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, múzeumi tárgyból visszahelyezve azt az ország lakosságát képviselõ Országgyûlés oltalmába.

Ezért az Országgyûlés - tekintettel a Szent István-i államalapítás és a Szent Korona kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:] "