Magyar Országgyûlés
Költségvetési és pénzügyi bizottsága

Tisztelt Elnök úr!

Törvényjavaslat
az Országos Rádió és Televízió Testület 2000. évi
költségvetésérõl

6.§ Ez a törvény 2000. január 1-jén lép hatályba.

Budapest, 1999. október 14.

1. számú melléklet az 1999. évi ...... törvényhez

2. számú melléklet az 1999. évi .... törvényhez

Az Országos Rádió és Televízió testület 2000. évi költségvetésének bevételei

Az Országos Rádió és Televízió Testület - a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rtv.) 32. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen "az Országgyûlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerû alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A Testület költségvetését az Országgyûlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2)-(3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. A törvényjavaslatot az Országgyûlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelõzõ év október 31-éig - a Testület augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértõ(k) szakértõi véleménye alapján - nyújtja be az Országgyûlésnek." Az ORTT ezen törvényi kötelezettségének eleget tett. A Költségvetési és pénzügyi bizottság ORTT költségvetését elõkészítõ albizottsága - szakértõ bevonásával - a benyújtott javaslatot megvizsgálta, ahhoz kiegészítõ, háttér-információkat kért be, majd mindezek figyelembe vételével elkészítette az ORTT. 2000. évi költségvetési törvényjavaslatát, amelyet a Költségvetési bizottság megtárgyalt, és azt határidõre benyújtotta az Országgyûlésnek.

Bevételi fõösszeg:

A bevételi fõösszeg a média törvény szerinti bevételeken túlmenõen 5,0 MFt mûködési bevételt is tartalmaz.

A mûködési bevétel elõirányzatának tervezését az ORTT-nek a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséggel 1999-ben kötött keretszerzõdése alapozza meg.

A 2000. év üzemben tartási díjbevétel becslése az 1999. év tényleges adatainak ismeretében a díjbeszedést végzõ Magyar Posta Rt.-vel történt egyeztetés alapján történt. Az ORTT költségvetési bevételét a fenti adat hiánya miatt a díjbevételt az 1999. év I. félévi tényeken alapuló prognosztizált adatai alapján lehetett tervezni.

E szerint az 1999. évre várható díjbevétel - az I-V. havi tények alapján - 18813,111 MFt, amelynek 4 %-a 752,524 MFt.

A kiadási fõösszeg 756,259 MFt, amely az 1996. évi I. törvényben meghatározott maximális üzemben tartási díjbevétel lehetséges 4 %-ával szemben 3,99 %.

A törvényi korlátozáshoz viszonylag közelálló kiadási fõösszeget az indokolja, hogy a korábbi évektõl eltérõen a 2000. évi költségvetés az évi rendes mûködési kiadásokon túlmenõen rendkívüli kiadásokat is tartalmaz.

A rendkívüli kiadások elõirányzatának tervezésére azért van szükség, mert a Testület tagjainak megbízása 2000. március 1-ével megszûnik, és - esetleges újraválasztásuktól függõen - felmentésükkel járó, a médiatörvényben meghatározott személyi juttatások és a kapcsolódó munkaadót terhelõ járulékok - rendes kiadásként nem számolható - összegével is számolni kell.

Ugyancsak rendkívüli kiadásként szerepelnek a felhalmozási kiadások elõirányzatán a nyilvántartási rendszer korszerûsítésének, illetve továbbfejlesztésének kiadásai.

A rendes mûködési kiadások tervezésénél fedezetként figyelembe vételre került a mûködési bevételek forrása.

Az ORTT 2000. évi rendes mûködési kiadásának elõirányzatán belül - az intézmény jellege miatt - meghatározó arányt jelent a személyi juttatások kiadása.

A személyi juttatások kiadása a köztisztviselõi törvényben szereplõ valamennyi kötelezõen elõírt elõirányzatán kívül meghatározott, adható juttatásokat is tartalmaz.

Az illetmények tervezése 8,25 %-os emeléssel történt. Az illetményemelés mértékénél a 68/1999. sz. Országgyûlési határozat mellékltében, a közszféra átlagkereset növekedésére vonatkozó mérték (8-9 %) volt az irányadó.

Ugyancsak a személyi juttatásokon belül került betervezésre a megbízási díjak elõirányzata, melyre elsõsorban a médiatörvényben meghatározott feladatok, különösen a mûsorfigyelés, a Panaszbizottság mûködtetése, és a mûsorszolgáltatók nyilvántartása - maradéktalan ellátása érdekében van szükség.

A munkaadót terhelõ járulékok a személyi juttatások vonzataként, a jelenleg ismert járulék mértékek alapján kerültek betervezésre. (Társadalombiztosítási járulék 33 %, munkaadói járulék 3 %)

A dologi kiadások elõirányzata biztosítja egyrészt a hivatali mûködés mûszaki, infrastrukturális és ügyviteli jellegû kiadásainak, másrészt a médiatörvény elõírásaiból fakadó feladatok teljes körû ellátásával járó kiadások fedezetét.

A felhalmozási kiadások elõirányzata a legszükségesebb eszközpótló beruházások forrásán kívül a köztisztviselõknek juttatandó lakásvásárlási kölcsön fedezetét is tartalmazza.

A költségvetési tervezet - a törvényi korlátok miatt - nem teszi lehetõvé a mûsorfigyelési tevékenység további - a vidéki mûsorszolgáltatókra irányuló - kiterjesztését és fejlesztését.

A Mûsorszolgáltatási Alap elkülönített pénzalap, számláját a Magyar Államkincstár vezeti. Az Alap jogi személy, kezelõje az Országos Rádió és Televízió Testület, amely kezelésének részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozza meg. Az Alap bevételei: az üzemben tartási díj, a mûsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a mûsorszolgáltatási szerzõdésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések. Az Alap feladata a közszolgálati, mûsorszolgálati mûsorszolgáltatás, a közmûsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók, a közszolgálati mûsorok és mûsorszámok támogatása, a kultúra megõrzése és továbbfejlesztése, a mûsorok sokszínûségének biztosítása, valamint az Rtv,.ben meghatározott egyéb feladatok támogatása.

A Mûsorszolgáltatási Alap költségvetését a Rtv. 32. §-a és 77. §-ának (6) bekezdése szerint az Országgyûlés az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetésének mellékleteként hagyja jóvá.

1. Az üzemben tartási díjbevételbõl a beszedett összeg a Magyar Posta Rt. elõrejelzését alapul véve került beállításra, a költségvetésbõl folyósított átalány alapja a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló XC. törvényben megállapított összeg, amely a Pénzügyminisztériumtól kapott információk szerint várhatóan a 2000. évben változatlan marad.
2. A mûsorszolgáltatási díjak számítása során az 1997-ben pályáztatott mûsorszolgáltatási jogosultságok esetében az alapot a szerzõdésben megállapított összeg képezte, ez került módosításra a KSH által eddig közzétett, valamint az ezekbõl a jövõre lineáris regresszió útján számított inflációs értékekkel.
3. Azon mûsorszolgáltatási jogosultságok esetében, amelyek 1999. augusztus 31-én fennállnak, a 2000. évi díjbevétel az 1999. évivel azonos összegben került beállításra, tekintettel arra, hogy a reklám- és szponzorrációs bevételek elõre nem becsülhetõk, egyedüli kivételként a Juventus Rádió díja került kiigazításra a Pénzügyminisztérium által prognosztizált infláció arányában.
4. Az 1999-ben megpályáztatott mûsorszolgáltatási jogosultságok esetében mûsorszolgáltatási díjbevételként a meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj került beállításra (a már egyszer pályáztatott, de el nem kelt jogosultságok kivételével).
5. Pályázati díjként az Rtv. által kötelezõen pályázati ill. támogatási célra fordítani rendelkezett összeg 2 %-a került beállításra.
6. Elõre nem kalkulálható bevételekkel a költségvetés nem számolt.
7. Az egyéb bevételeket teljes egészében a visszafizetett visszatérítendõ támogatások biztosítják.
8. Mind a mûsorszolgáltatási, mind a pályázati díjak vonatkozásában 25 % általános forgalmi adóval számol a költségvetés.

1. Az üzemben tartási díjak és a mûsorszolgáltatási díjak felosztása a Rtv. 78. §-ának (1)-(2), 84. §-ának (2), valamint 131. §-ának (2)-(3) bekezdésében, valamint a Mûsorszolgáltatási Alap Kezelési Szabályzata 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen történt.
2. A beszedõ szervezet megbízási díja a Magyar Posta Rt. vonatkozó ajánlata alapján került számításra.
3. A kiegészítõ támogatások számításának alapját az ORTT 2000. évi költségvetésének tervezete és a közalapítványok egybehangzó nyilatkozatai jelentették.
4. A Mûsorszolgáltatási Alap Igazgatósága esetében a személyi juttatások és járulékaik számítása az Alap éves programtervével összefüggõ 2000. évi létszámtervben számított munkavállalói létszáma és az ORTT Irodájával azonos, 8,25 %-os bérfejlesztéssel történt; a könyvvizsgáló, a felügyelõ bizottság és a szakértõi kollégiumok költségei elkülönítetten szerepelnek.
5. A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által elõírt jogdíj összege az ARTISJUS által megjelölt összegben került beállításra.
6. Egyedi támogatások céljára - tekintettel az ezekkel együtt kezelt speciális pályázatokra is - a költségvetés az 1999. évre megállapított keret 48 %-os emelését irányozza elõ.
7. A pályázatok bírálatának költségei a Kezelési Szabályzat 13. §-ának (6) bekezdésében megállapított 2 %-os elõírásnak megfelelõen kerültek tervezésre.
8. Az általános forgalmi adó számításakor a költségvetés a pályázati költségek és az Igazgatóság dologi kiadásai esetében egy-egy, elmúlt idõszak tényadatai alapján számított kulccsal, míg a felhalmozási kiadások esetében egységesen 25 %-os kulccsal számol.