A Magyar Köztársaság Kormánya

T/1658. szám
TÖRVÉNYJAVASLAT

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
2000. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRÕL

A TÖRVÉNYJAVASLAT

A TÖRVÉNYJAVASLAT MELLÉKLETEI

AZ ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A RÉSZLETES INDOKOLÁS

AZ ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS MELLÉKLETEI

Elõadó: Járai Zsigmond
Pénzügyminiszter

Budapest, 1999. szeptember hó


1999. évi ..... törvény
a Magyar Köztársaság 2000. évi
költségvetésérõl

Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. -a alapján a Magyar Köztársaság 2000. évi központi költségvetésérõl, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2000. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSÕ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FÕÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. 

Az Országgyûlés a 2000. évi központi költségvetés

a) kiadási fõösszegét - a 3.  szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 3 792 826,8 millió forintban, azaz hárommillió-hétszázkilencvenkettõezer-nyolcszázhuszonhat egész nyolctized millió forintban,

b) bevételi fõösszegét - a 3.  szerinti hitelfelvételbõl és állampapírok értékesítésébõl származó bevételek nélkül - 3 397 206,8 millió forintban, azaz hárommillió-háromszázkilencvenhétezer-kettõszázhat egész nyolctized millió forintban,

c) hiányát 395 620,0 millió forintban, azaz háromszázkilencvenötezer-hatszázhúsz millió forintban állapítja meg.

2. 

Az 1. -ban megállapított kiadási és bevételi fõösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésû elõirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási elõirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

3. 

A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételbõl származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. 

(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. -ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 82. -ában meghatározott - hitelei 2000-ben érvényes kamatlába: 7,92 %.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELÕIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETÕLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék elõirányzatai

5. 

(1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a 2000. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggõ, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetõleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím 1. jogcím-csoporton.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt elõirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a Társadalombiztosítási Alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási elõirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

(4) A Kormány a központi költségvetés általános tartaléka terhére - legfeljebb a biztosítási adó összege mértékéig - a katasztrófa-elhárítással közvetlenül kapcsolatos kiadásokat finanszírozhat.

(5) A fejezetek az elsõ félévben a fejezeti tartaléknak csak 40 %-át használhatják fel, a Kormány engedélye alapján.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. 

(1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2000. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának és kezelésének bevételét az e törvény 10. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási elõirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részébõl legfeljebb 25 000 millió forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt az államadósság törlesztésére kell fordítani.

(2) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 14 400 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek és adóskonszolidációs követelések értékesítésébõl származó bevételek együttesen nem érik el ezt a mértéket, összeget, az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti.

(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához, a vidékfejlesztési kistérségi programok végrehajtásához pedig 2500 millió forintot biztosít. A hozzájárulás módjáról és feltételeirõl, a 47.  (13) bekezdésében foglaltakra is kiterjedõen a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelõs miniszter 2000. február 28-ig köt megállapodást.

(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 500 millió forinttal járul hozzá a nem biztosítható mezõgazdasági elemi károk kezeléséhez.

(5) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására 500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.

(6) A nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kár elhárítására 800 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekbõl.

(7) A Honvédelmi Minisztérium a kezelésében lévõ felesleges tárgyi eszközeit és készleteit zártkörû értékesítés (zártkörû elhelyezés) keretében az ÁPV Rt. részére köteles átadni. Az ÁPV Rt. részére 2000. évben ilyen módon átadásra kerülõ vagyonelemek átadásával kapcsolatos költségeket az ÁPV Rt. elõlegezi meg és fedezi.

(8) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.

(9) Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. -ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 2000. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(10) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs és válságkezelési, valamint üzleti célú befektetésekre vonatkozó döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(11) Az ÁPV Rt. a reorganizációs és válságkezelési célú döntéseinél, valamint a privatizációs tartalék (12) bekezdés a)-c) és l) pontjaiban meghatározott célokra történõ felhasználása során figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások elõzetes bejelentési kötelezettségérõl és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999.(V. 26.) Korm. rendelet 3. -ában valamint 9-13. -ában meghatározott eljárást. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikkének 4.  b) pontjában vállalt információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekrõl a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.

(12) A privatizációs tartalék a következõ célokra használható fel:

  1. jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések,
  2. készfizetõ kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése,
  3. szerzõdéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése,

d) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendõ, a helyi önkormányzatokat megilletõ kifizetések,

e) E-hitel garancialehívás teljesítése,

f) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelõsség rendezése,

g) bírósági határozatok alapján történõ kifizetések,

h) a "reverzális levelek" alapján történõ kifizetések,

i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,

j) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülõ 20 %-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad),

k) a gázközmûvekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,

l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tõke-helyzetének rendezése,

m) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések,

n) az a)-m) pontokban szereplõ kifizetésekkel kapcsolatos ráfordítások.

(13) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék (11) bekezdés k) pontja szerinti igények rendezését fedezõ államkötvények feletti részének legfeljebb 70 %-át, a privatizációért felelõs miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével, a Priv.tv. 23. -ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja. Amennyiben a részvények aránya a privatizációs tartalékból történõ kifizetések, illetve részvényárfolyam változások következtében két hónapon át meghaladja a 70 %-ot, az ÁPV Rt. köteles az elõírt arányt helyreállítani.

(14) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2000. évben kifizetésre kerülõ osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítésébõl származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(15) A Magyar Állam 100 %-os tulajdonában lévõ Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 1999. évben keletkezett adózás utáni eredménye (nyeresége) a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

7. 

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévõ, nem értékesíthetõ ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetõen - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elõsegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

8. 

(1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévõ ingatlan értékesítésének ellenértékébõl ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50 %-a - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad a Kincstári Vagyoni Igazgatóság javaslata alapján magasabb is lehet. Az ezt követõen fennmaradó összegbõl a felügyeletet ellátó szerv vezetõje dönt - a pénzügyminiszter egyetértésével - jogcímenként a javaslatban szereplõ központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) felhasználható összegrõl.

(2) Az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó, a 2000. évben megszûnõ központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévõ ingatlanok értékesítésébõl származó ellenérték - az Ifjúsági és Sportminisztérium által javasolt építési beruházáson, ingatlanvásárláson, felújításon és rekonstrukción kívül - felhasználható a Magyar Állam 100 %-os tulajdonában, az ifjúsági és sportminiszter vagyonkezelése mellett megalakuló sportlétesítményeket vagyonkezelõ és fejlesztõ gazdasági társaság megfelelõ alapítói vagyonnal való ellátásához is.

(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésbõl befolyt és az általuk felhasználható ellenérték a kiadási és bevételi elõirányzatukat megnövelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(4) A központi költségvetési szerv az ingatlan(ok) értékesítését követõen 60 napon belül tájékoztatást ad a pénzügyminiszter számára a tényleges bevételrõl, az értékesítés önköltségérõl, a nettó bevétel nagyságáról és az elõzetesen meghatározott bevételhányad számszerû teljesülésérõl a felhasználás célját megnevezve.

(5) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévõ egészségügyi intézmények ingatlanértékesítésébõl befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követõen fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú elõirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím jogcím-csoportjainak kiemelt elõirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévõ és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, jármûveket, készleteket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésbõl származó bevétel összegével a Honvédelmi Minisztérium kivételével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások elõirányzatai saját hatáskörben növelhetõk.

(7) Az Áht. 108. -a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegû követelés értékhatára 50 000 forint.

(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a központi beruházás keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévõ forgalomképes részeit - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.

9. 

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésében lévõ kincstári vagyon értékesítésébõl származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételbõl a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelõs miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatai ellátására fordít. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 50 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 500 millió forintig - saját hatáskörében - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntésérõl a kincstári vagyonért felelõs minisztert negyedévente utólag tájékoztatja. Az 1200 millió forint feletti bevétel 50 %-a a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelõs miniszter hozzájárulása alapján a tartósan állami tulajdonban tartandó mûemlékekre fordítható. Errõl a KVI a kincstári vagyonért felelõs minisztert félévente tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. 

(1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységébõl származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82 %-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2000. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18 % pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységbõl származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követõ évben jogszabályban, illetõleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. 

(1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenõrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,

d) az illetékjellegû bevételek

eredeti elõirányzatot meghaladó többletének 50 %-a saját bevételként számolható el, 50 %-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggõen végrehajtott elõirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésbõl, bírságemelésbõl,

  1. saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésbõl

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzat-változtatást az eredeti elõirányzat teljesítését követõen legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megilletõ részt az elõirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követõen kell rendezni.

12. 

(1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei - kivéve a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Országos Széchenyi Könyvtárat, a gazdasági társasággá történõ átalakulásukig a központi edzõtáborokat, a Népstadion és Létesítményei Központi Edzõtábort, a nemzeti sportuszodákat - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 2000. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95 %-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következõk:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér- és vérkészítmények, mezõgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

  1. az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve külföldön mûködõ állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítésébõl származó bevétel,

cd) áruértékesítésbõl és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek;

  1. a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képezõ összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstõl és befizetéstõl mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási elõirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelõ befizetési kötelezettségnek legkésõbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen idõpontig a teljesítendõ összeg nem érte el az elõbbiekben meghatározott mértéket.

(4) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten az (1) bekezdés szerinti jogcímen - havi bontásban - 1152 millió forintot köteles befizetni a bevételeibõl a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

13. 

(1) A Honvédelmi Minisztérium fejezet összes alaptevékenységbõl eredõ bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezik.

(2) Nem képezi a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételbõl származó

a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektõl befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,

b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,

c) adományok,

d) meghatározott célra átvett pénzeszközök, az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök kivételével,

e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.

14. 

(1) A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiak-ban: Feot.) 9/A. -ának (2) bekezdése szerinti, egy fõre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevõk egy fõre megállapított támogatási normatívája 540 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülõk normatívája 225 000 forint/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 forint/év, a tankönyv és jegyzettámogatás normatívája 7000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. -ának (1) bekezdése szerinti, a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fõ/év.

(3) A Feot. 9/D. -ának (1) bekezdése szerint sport és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fõ/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.

(4) A Feot. 10/A. -ában meghatározott Széchenyi professzori ösztöndíj 2000. évi összege 2 026 000 forint/fõ.

15. 

(1) A központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. b)-f) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 4. pontját. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítõ szabályainak 2. h), valamint 3-5. pontjai.

(2) A központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplõ feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévõ és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtõl igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerint igénybevett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

16. 

A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 2000. évben összességében 545 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás

17. 

(1) Az Országgyûlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. -ának (2) bekezdésében meghatározott határidõig együttes rendeletben hirdeti ki.

18. 

(1) Az Országgyûlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított elõirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítõ támogatására, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére, a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8.  számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 17.  (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítéséhez kapcsolódó támogatás kivételével;

e) a termelõ, valamint a Cct. 4. számú melléklete II.-III. pontja szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévõ területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

  1. felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegû decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fõvárosi Közgyûlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.

Ezen elõirányzat a következõkre tagozódik:

fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely elõirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fõvárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

fb) vis maior tartalékra, amelybõl a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fõvárosi Közgyûlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves elõirányzatuknak az elsõ félévben legalább 10 %-át, a második félévben halmozottan legalább 20 %-át az önkormányzati feladatokat érintõ, természeti és más katasztrófából eredõ károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítésérõl - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak - a nem helyi önkormányzat részére történõ feladatátadással összefüggõ elõirányzat-csökkenés kivételével - lemondásból felszabaduló elõirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 19. -ban, illetve az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott elõirányzatot növelik, kivéve a 6. számú melléklet 3. pontjában szereplõ egyéb támogatást. Ezen elõirányzatokat növeli továbbá az intézmény-átadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 31.  szerint nem illeti meg az átvevõ intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 15. -a, illetve 31. -a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek a kötelezõ feladat-ellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló elõirányzattal az érintett fejezet elõirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megilletõ normatív állami hozzájárulás és támogatás elõirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha normatív állami hozzájárulásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történõ - feladat-ellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevõ szervezet jogosult e törvény 15. -a szerint normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladat-átadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megilletõ normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás elõirányzatát csökkenteni kell és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú elõirányzatát meg kell emelni.

19. 

(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. -ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és mûködõképességük védelme érdekében kiegészítõ támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

(2) A fõvárosi önkormányzat látja el a közgyûlés által szabályozott módon a 26.  szabályai keretében - a fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. -ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fõvárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.

20. 

(1) Az Áht. 64. -a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minõsül az e törvény 3. számú melléklet 3., 7., 11.b)-c), 12-13.a), 14.-24. pontjai és a 4. számú melléklet I. rész 2.c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-3., III., és IV. része szerinti elõirányzatok együttes összege.

(2) Az Áht. 64. -ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcím-csoporton, illetve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcímen kell elszámolni.

Átengedett, megosztott bevételek

21. 

(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1998. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40 %-a, 239 584 millió forint illeti meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 5%-a, összesen 29 948 millió forint.

(3)A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 27,63 %-a, összesen 165 496,9 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint:

a) 11 747 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének I. rész 2. pontja alapján,

b) 153 749,9 millió forint e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez - a kiegészítõ szabályok 1. pontjában, az ott meghatározott feltételek szerint - kapcsolódóan, a normatív állami hozzájárulás kiegészítéseként.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 37 %-a, összesen 44 139,1 millió forint felhasználásával - a bevételeikben meglévõ aránytalanság mérséklése érdekében - a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparûzési adóból elérhetõ bevétel meghatározott hányadának (adóerõ-képességnek) az egy fõre esõ együttes összege alapján a települési önkormányzatok

a) kiegészítésre jogosultak, vagy

b) központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek

az e törvény 4.  számú melléklet I. rész 1. pontja szerint.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 17.  (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

22. 

(1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjármûvek után beszedett adóból a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50 %-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselõ-testület, illetve a közgyûlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetbõl származó bevétel 100 %-ban az önkormányzatot illeti meg. Ezen túl a települési önkormányzatot illeti meg a gépjármûadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségbõl származó bevétel is.

(2) A termõföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100 %-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

23. 

A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezõ szervezet által történõ - értékesítésébõl származó készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

24. 

A települési önkormányzat által jogerõsen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerõsen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

25. 

(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fõvárosi Illetékhivatal által 2000. január 1-jétõl beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a pedig a fõvárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90 %-a a központi költségvetést, 10 %-a pedig a fõvárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.

(2) Az illetékhivatalok mûködésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételbõl részesedõ önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.

A fõvárosi önkormányzatok bevételei

26. 

A Fõvárosi Önkormányzatot megilletõ bevételeknek a fõvárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. -ában, valamint a 64/A.-64/C. -aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítõ szabályai

27. 

(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az idõskorúak járadéka, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerõpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetbõl a gyermektartásdíj megelõlegezése esetében a települési önkormányzat 2000. évben elsõ alkalommal az õt megilletõ havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 9., 12. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4. b) pontjában, III. és IV. részében meghatározott elõirányzatok folyósítása, az Áht. 101. -ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

28. 

(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységbõl származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18 %-át köteles a 2000. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységbõl származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követõ évben jogszabályban, illetõleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelõlegezési számláról igénybevett összeg rendezése

29. 

  1. A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelõ ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak idõbeli eltérésébõl adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím, 1. jogcím szerinti támogatás átutalása legfeljebb az elõirányzat mértékéig,

  1. az elsõ három negyedévben a negyedév utolsó banki napján, a tényleges magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel megegyezõ összegben, legfeljebb az elõirányzat idõarányos mértékéig,
  2. a negyedik negyedévben az I-III. negyedévi tényleges befizetések és a várható IV. negyedévi befizetések alapján történik.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása - legfeljebb az elõirányzat idõarányos mértékéig - január, április, július és október hónapban a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelõlegezési számlákról tervezett hitel igénybevételrõl finanszírozási tervet kell készíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza. A folyósítás a folyósító szerveknek az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján, három hónapra elõre és ezen belül napi bontásban készített, havonta a pénzellátási idõszakot megelõzõ hónap 25. napjáig a Kincstárnak benyújtott finanszírozási terv szerint történik.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelõlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikbõl soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

30. 

(1) Az Országgyûlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem térhet el a 2. számú mellékletben jóváhagyott összegtõl.

(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(4) A Munkaerõpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességûek támogatására 13 000 millió forintot fizet be.

(5) A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése idõbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az elõzõ évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következõ évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése elõtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Társadalmi önszervezõdések támogatása

31. 

(1) Az Országgyûlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsõoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat fõtevékenységként végzõ, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következõk szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegû normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. c)-f) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítõ szabályainak a 2. pont h), valamint a 3-5. pontjai. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontjaiban meghatározott támogatások az ott megállapított feltételek alapján igényelhetõk,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelõ hozzájárulás illeti meg, kivéve a közhasznú társaságokat, amelyeknek az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár,

c) a nem állami felsõoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 15.  (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg,

d) a nem állami felsõoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 15.  (2) bekezdése szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás jár,

e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevõknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprészébõl igényt tartanak,

f) az egyházi felsõoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg az Feot.-ban meghatározottak szerint,

g) a felsõoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je elõtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsõoktatási képzéséhez 80 000 forint/fõ/év hozzájárulás illeti meg,

h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket a i) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelõ hozzájárulás illeti meg a közhasznú társaságok kivételével, amelyeknek az (1) bekezdés i) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár,

i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12-17. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegû normatív állami hozzájárulás illeti meg.

  1. A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 2000. január 1. után létrehozott intézmény esetén, a mûködés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerõsítõ záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámla-szerzõdésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplõ feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján

a) már mûködõ intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig

kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetni az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerint igénybevett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10 %-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet errõl nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követõ január 31-ig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenõrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerûségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerûségét független könyvvizsgáló errõl szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.

(7) Az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott felsõoktatási intézmények - az év elsõ 8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az elõzõ évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény mûködési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi elõírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami, egyházi szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(9) A tartós bentlakást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában továbbra is a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXX. törvény 36. -ában írt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelõ - megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, jogcímenként, az egyházi intézmény-fenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.

(11) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a mûködési engedélyben szereplõ létszám erejéig és a fõvárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerzõdésben vállalt kötelezettség mellett vehetõ igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követõ január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(12) A nem állami bentlakásos szociális intézmény fenntartója az intézmény mûködõképességének biztosítására tartalékalapot képez. A tartalékalap mértéke az éves normatív állami hozzájárulás 10 %-a. Nem kell tartalékalapot képeznie annak a fenntartónak, amely a tárgyévet megelõzõ évben a központi költségvetésbõl - ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési, beruházási célra kapott támogatást - 75 millió forint mértékû támogatásban részesült. A tartalékalap képzés alól mentesülõ fenntartó írásban garanciát vállal az intézmény mûködõképességének biztosítására.

(13) Ha a bentlakást nyújtó nem állami szociális intézmény ellenõrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója

a) nem tesz eleget a szolgáltatást igénybevevõvel kötött megállapodásban foglaltaknak, a tartalékalap képzési kötelezettségének, valamint

b) az egyszeri hozzájárulásnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 117/B. -ában meghatározott mértékû elkülönítésre, felhasználásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a közigazgatási hivatal intézkedik az éves normatív támogatás 10 %-ának visszatartása iránt. A visszatartott normatíva akkor illeti meg a nem állami intézmény fenntartóját, ha a visszatartásra okot adó körülményt megszünteti.

(14) A normatív állami hozzájárulásban részesülõ nem állami intézmény, valamint a mûködéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülõ, jogi személyiséggel rendelkezõ közgyûjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(15) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítõ támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6.  (3) bekezdése alapján számított támogatási összeg 51 415 Ft/ellátott, oktatott fõ - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehetõ óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzésben elméleti oktatásban, továbbá gyógypedagógiai oktatásban résztvevõk létszáma alapján.

(16) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítõ támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12-17. pontjaiban megállapított normatíva 31,8 %-a.

(17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítõ támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegû részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fõvárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81.  (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítõ támogatásnál figyelembe vehetõ fenntartói körrõl az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítõ támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történõ átutalásáról.

(18) A (16) bekezdés szerinti kiegészítõ támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(19) A (15)-(16) bekezdés szerinti kiegészítõ támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.

32. 

(1) A I. Országgyûlés fejezet, 8. Társadalmi önszervezõdések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív szervezetek támogatása alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím elõirányzatát, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvény 31. -ának (6) bekezdése alapján az ezer éves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A.  (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett elõirányzatot 2000. évben az árvízkárok megelõzését szolgáló csatornaépítési és felújítási, gátépítési munkákkal kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.

(3) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti elõirányzat felhasználásáról rendelkezzen.

33. 

(1) A pártok támogatására fordítható keretbõl (I. Országgyûlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek mûködésének támogatására elõirányzott keretek (I. Országgyûlés fejezet, 6. cím és a 8. cím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyûlés dönt.

(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelõs szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk.

ÖTÖDIK FEJEZET
KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

34. 

(1) A Kormány által 2000. évben újonnan elvállalásra kerülõ egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. -ának a) pontjában megállapított kiadási fõösszeg 1,5 %-át, ezen belül a készfizetõ kezesség mértéke ennek 50 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kõolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkezõ emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyûlés jóváhagyásával léphetõ túl.

35. 

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34. -ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendõ, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerzõdéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerû korlátozás nélkül - kezességet vagy szerzõdést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldrõl felvett és felvételre kerülõ - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredõ fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 2000. december 31-én legfeljebb 100 000 millió forint lehet.

36. 

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34. -ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 10 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

37. 

Az Áht. 33. -ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényrõl szóló 1982. évi 28. törvényerejû rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

38. 

(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektõl elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2000. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2000. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2000. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. 

(1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítésébõl a társaságot terhelõ fizetési kötelezettségek 70 %-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

  1. a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás) 

hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerzõdésbõl, bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségéért vállalhat készfizetõ kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidõben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 250 fõt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetõleg

a) a hitelszerzõdés, illetve a bankgarancia-szerzõdés szerinti kötelezettségek 80 %-át, 10 millió forint alatti hitelszerzõdések esetében a kötelezettség 90 %-át,

  1. mezõgazdasági tõkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60 %-át.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján mûködõ kockázati tõketársaságnak és kockázati tõkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tõkebefektetése értékesítésébõl származó követelés 50 %-áért vállalt készfizetõ kezességre is. A készfizetõ kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50 %-át.

(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott -  költségekkel csökkentett - összeg 70 %-a a központi költségvetést illeti meg.

(6) Ha a készfizetõ kezességvállalás beváltását követõen a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekbõl elõször a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

40. 

(1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítésébõl az Alapítványt terhelõ fizetési kötelezettségek 70 %-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezõgazdasági tõkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizetõ kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerzõdésbõl, bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségeiért vállalhat készfizetõ kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidõben foglalkoztatottak létszáma a 250 fõt nem haladja meg.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizetõ kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 43 000 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerzõdés, illetve a bankgarancia-szerzõdés szerinti kötelezettségek 80 %-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerzõdések és bankgarancia-szerzõdések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60 %-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70 %-a a központi költségvetést illeti meg.

41. 

(1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére a hazai állami felsõoktatási intézményekben, továbbá hazai, az állam által elismert nem állami felsõoktatási intézményekben tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok szerint devizabelföldinek minõsülõ hallgatók által a Kormány rendeletében és külön jogszabályokban meghatározott hitelintézettõl - a külön jogszabályokban meghatározott feltételek mellett - forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) A célzott állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, mint tõke, az ehhez kapcsolódó kamatok 100 %-ára terjed ki a Kormány rendeletében és külön jogszabályokban meghatározott esetekben.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes idõtartama alatt, de legfeljebb arra az idõszakra terjed ki, amelyre az adott szakon az államilag finanszírozott hallgató után az állami finanszírozás jár.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes hitel kamat, ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékének megállapítása módjáról a Kormány rendeletben határoz.

(5) A Kormány rendeletében meghatározott esetekben, módon és mértékben az állam célzott kamattámogatást biztosít. 

42. 

(1) A 34-36.  alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5 %-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre

43. 

(1) Az Országgyûlés a következõ címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, elõirányzat-csoportok, kiemelt elõirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az elõirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyûlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyûlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek mûködési támogatása (I. Országgyûlés fejezet, 8. cím, 1. jogcím-csoport 1. jogcím),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 4. alcím),

  1. az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím).

(2) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi elõirányzatai fõösszegének csökkentésére az Áht. 46. -ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei

44. 

(1) A 2. -ban meghatározott kiadási és bevételi elõirányzatok közül:

  1. a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),
  2. a helyi önkormányzatok normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),
  3. a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatok közül:
  4. ca) lakossági közmûfejlesztés támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

    cb) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 6. pontja),

    cc) a helyi kisebbségi önkormányzatok mûködésének általános támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja),

    cd) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történõ hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 12. pontja),

    amennyiben a 46.  (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetõség már kimerült.

  5. az állatkártérítésnél (XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),

e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhesség-megszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 4. alcím),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport),

g) a kárrendezési célelõirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12., és 19. jogcímek),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

  1. a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24.cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

n) a végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),

o) a büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

p) a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügy-minisztérium fejezet, 28. cím),

q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

r) a felszámolt vagyon értékesítését elõsegítõ kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

s) a bukmékeri rendszerû fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50 %-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. jogcím ) a sorsolásos játékok játékadója 12 %-os és a totó játékadója 100 %-os tényleges teljesülése mértékéig,

t) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. és 3. cím Vám- és Pénzügyõrség személyi juttatás kiemelt elõirányzatánál és annak a munkaadókat terhelõ járulékainál legfeljebb 6 %-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. jogcím-csoport),

x) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. jogcím-csoport),

y) a gyermektartásdíjak megelõlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. jogcím-csoport) és a (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím) gyermektartásdíjak állami megelõlegezésével kapcsolatos elszámolásoknál,

v) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz elõirányzatnál, (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 14. alcím, 7. jogcím),

z) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítõ támogatása elõirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 1-3. jogcím-csoport),

zs) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági Minisztérium 27. cím 1. alcím)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az elõirányzattól.

(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím elõirányzata 103 %-os és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím elõirányzata 102 % -os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím, 1. személyi juttatások kiemelt elõirányzata legfeljebb 6680 millió forinttal, a 2. munkaadókat terhelõ járulékok kiemelt elõirányzata legfeljebb 2405 millió forinttal túlléphetõ. Amennyiben a felsorolt bevételek itt elõírt teljesítése 2000. november 25-ig eléri a 89 %-os mértéket, az elõirányzatokat 100 %-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A 3. -ban meghatározott kiadási és bevételi elõirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az elõirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai elõirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. -ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelõen teljesülnek.

(4) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1999. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítõ értékpapírok értékesítésébõl származó, a XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacrajutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacrajutási támogatás alcím kiadási elõirányzatát csökkenteni kell.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetõinek különleges jogosítványai

45. 

(1) A Kormány a XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Mezõgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím és a 11. Vállalkozások folyó támogatása cím elõirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, az egyházi közgyûjtemények támogatása, a közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás elõirányzatok felhasználásáról - az egyházakkal történõ egyeztetés alapján - döntsön.

(3) A Kormány a tényleges mûsorterjesztési költségekre vonatkozó szerzõdések ismeretében a Magyar Rádió Rt. mûsorterjesztési költségeire (I. Országgyûlés fejezet 10. cím, 1. jogcím-csoport), a Magyar Televízió mûsorterjesztési költségeire (I. Országgyûlés fejezet 11. cím 1. jogcím-csoport) és a Duna Televízió mûsorterjesztési költségeire (I. Országgyûlés fejezet 12. cím 1. jogcím-csoport) szolgáló elõirányzatok között szükség szerint átcsoportosíthat, illetve ezen elõirányzatok terhére a Magyar Rádió mûvészeti együtteseinek támogatására - legfeljebb 450 millió forint összegû - elõirányzatot hozhat létre.

46. 

(1) Az 5.  (1) bekezdése szerinti elõirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, elõirányzat-csoportokra, kiemelt elõirányzatokra - felmérés alapján - történõ átcsoportosítására a tárcák igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti elõirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport elõirányzatai terhére.

(3) A költségvetési fejezetek 11.  (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített elõirányzatát - az intézmény megszüntetés kivételével - év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(4) A 18.  (2) bekezdése szerinti elõirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

(6) A 18.  (3)-(4) bekezdése szerinti elõirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 1. alcím 1-2. jogcím-csoportokon szereplõ elõirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, elõirányzat-csoportokra, kiemelt elõirányzatokra történõ átcsoportosítására - az elõirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje kap felhatalmazást.

47. 

(1) Az I. Országgyûlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági fõigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének - tervezési, elõirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenõrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyûlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenõrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, valamint a 12. Tartalékok cím elõirányzatokra.

  1. Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyûlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenõrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.

(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(4) Az Országgyûlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével - a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott felsõoktatási fejlesztési programban résztvevõ intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített elõirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(5) Az Országgyûlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével - a felsõoktatásban a 2000. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggõen a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2., 6. címeinek kiadási és bevételi elõirányzatait, illetõleg e címeken belül is a kiemelt elõirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(6) Az Országgyûlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével haderõ-átalakítással összefüggõ szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek elõirányzatait, a címen belül a kiemelt elõirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa. Ezzel összefüggésben a fejezeti kezelésû elõirányzatok körében a fejlesztési programok módosítására a Kormány jogosult.

(7) Az Országgyûlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételbõl gazdálkodó költségvetési szervei részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elõ, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkezõ többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.

(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím 1., 3. jogcím-csoport, továbbá a 25. cím 4. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.

(9) A XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím 10. jogcím-csoport, 1. jogcím felhasználásáról a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történõ egyeztetés után - dönt.

(10) Az építésügyi célelõirányzat XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 41. jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(11) Az Országgyûlés felhatalmazza az ifjúsági és sportminisztert, hogy XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 2. Központi Sportintézmények és Sportlétesítmények cím kiadásait és bevételeit a címen szereplõ központi költségvetési szervek megszûnésekor a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 10. Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása jogcím-csoport fejezeti kezelésû elõirányzatra csoportosítsa át.

(12) Az Országgyûlés felhatalmazza az ifjúsági és sportminisztert, hogy az e törvény 8. -ának (2) bekezdése szerinti értékesítési ellenértéket a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. Sportlétesítmények, sportintézmények szolgáltatásainak beruházásai jogcím-csoport, illetve az 5. cím, 2. alcím, 10. Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása jogcím-csoport elõirányzatára csoportosítsa át.

(13) Az állami vagyon privatizációjából származó terület- és vidékfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelõ kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és azt terhelõ kiadások idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegérõl, folyósítási és törlesztési feltételeirõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelõs miniszter köt megállapodást.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

48. 

(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. -ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felsõ határ egy naptári napra jutó összege 2000. évben 5520 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. -a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2000. évben 8,7 %-os országos nettó átlagkereset növekedést és 6,3 %-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

49. 

Az üdülési csekkek értékének felsõ határa 2000-ben 2500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphetõ.

50. 

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. -ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály elsõ fizetési fokozata szerinti illetményalap 2000. évben 28 150 forint.

51. 

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. -ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2000. évben 173 200 forint.

52. 

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. -ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2000. évben 173 200 forint.

53. 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. -ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetének számítási alapja 1620 forint/fõ/hónap.

54. 

(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. -ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2000. március 1-jétõl az 1999. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 2000. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. -ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2000. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

55. 

A Paksi Atomerõmû Rt. 2000. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 9311,3 millió forint, amelyet a Paksi Atomerõmû Rt. havonta, egyenlõ részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

56. 

Az Országgyûlés a HM Radar Rádiótechnikai Részvénytársaságnak a Kincstárral szemben 1999. december 31-én fennálló 178 179 681 forint, azaz egyszázhetvennyolcmillió-egyszázhetvenkilencezer-hatszáznyolcvanegy forint kamattartozását elengedi.

57. 

(1) A fejezeti kezelésû támogatási célelõirányzatok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 9. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésû támogatási célelõirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási elõirányzat 40 %-ának megfelelõ összegû éven túli kötelezettség vállalható.

58. 

Az Országgyûlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 11/A. és B. számú mellékleteiben foglaltak szerint hagyja jóvá.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELÕIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

59.

(1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/B. -ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) A nemzetközi szerzõdések alapján külföldrõl a Magyar Állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére a Kincstárban vezetett devizaszámlán jóváírt támogatások a végleges felhasználáskor válnak költségvetési bevétellé. A támogatásokat a végleges felhasználást megelõzõen külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelõen kell elszámolni."

(2) Az Áht. 18/B. -a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Kincstár a 63.  (7) bekezdése alapján indult eljárásban teljes jogkörrel eljár a Magyar Állam képviseletében."

(3) Az Áht. 18/C. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A Kincstárban - rendelkezési joguk biztosítása mellett - pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni

a) a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik mûködési és fejlesztési célú pénzeszközeik kezelésére,

b) az Országos Rádió és Televízió Testület,

c) a Mûsorszolgáltatási Alap,

d) az Országgyûlés és a Kormány által alapított közalapítványok.

A felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített - értékpapír-folyószámlán nyilvántartott - állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.

A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók 12/A.  (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi."

(4) Az Áht. a következõ 18/F. -sal egészül ki:

"18/F.  A Kincstár kormányrendeletben meghatározott körben ellenjegyzi az állami támogatás igénybevételét biztosító szerzõdést, megállapodást."

(5) Az Áht. 20. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek is. A területileg széttagoltan mûködõ, de azonos tevékenységet végzõ költségvetési szervek, költségvetési egységek közül több is képezhet egy címet."

(6) Az Áht. 23. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetésben a fejezeti kezelésû elõirányzatok között összevontan "Beruházás" alcímen kell elõirányozni a központi beruházások elõkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket."

(7) Az Áht. 24. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetésben a 20.  (2)-(3) bekezdésében meghatározott címeken, a fejezeti kezelésû elõirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a mûködési, a felhalmozási és az egyéb speciális célú elõirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetésben a költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségviselõket és a foglalkoztatottakat külön-külön). A költségvetési törvény törvényi kiemelt elõirányzatként állapítja meg a mûködési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelõ járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb mûködési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések elõirányzatait, továbbá a felhalmozási költségvetésen belül a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások elõirányzatait. A bevételi elõirányzatokat mûködési és felhalmozási költségvetési elõirányzat-csoportonként kell megállapítani.

(2) Az adott költségvetési cím (1) bekezdésben meghatározott

a) mûködési költségvetés kiemelt elõirányzatai között a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje átcsoportosítást engedélyezhet költségvetési szervei számára. Az átcsoportosítás azonban a személyi juttatások elõirányzatának növelésére nem irányulhat.

b) mûködési és felhalmozási célú elõirányzatai között, az Országgyûlés által megállapított elõirányzati összeghez képest, átcsoportosítást a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje - a pénzügyminiszter egyetértésével - engedélyezhet a költségvetési szervei részére,

c) felhalmozási célú elõirányzatai között év közben, a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében korlátozás nélkül hajtható végre elõirányzat-átcsoportosítás a költségvetési szerveknél,

d) fejezeti kezelésû elõirányzatok egyes jogcím-csoportjain, vagy annak jogcímein belül a kiemelt elõirányzatok között a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje év közben átcsoportosítást hajthat végre. Ennek során a személyi juttatások és a munkaadókat terhelõ járulékok eredeti elõirányzata legfeljebb 5%-os mértékben növelhetõ. E mértéken felüli átcsoportosítás a pénzügyminiszter egyetértésével hajtható végre.

Nem szükséges a pénzügyminiszter e bekezdésben szabályozott egyetértése a 39.  (5) bekezdésében meghatározott fejezetek esetében. Az elõirányzat átcsoportosításokról a fejezet felügyeletét ellátó szervnek tájékoztatnia kell a Kincstárt."

(8) Az Áht. 24. -ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A fejezeti kezelésû elõirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével - az alcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.

(7) A fejezeti kezelésû elõirányzatok, fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez, az elõirányzat céljának, rendeltetésének megfelelõen, a törvényi kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a Kormány rendeletében meghatározott módon, elõirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésû elõirányzatok más fejezethez tartozó címhez az elõirányzat céljának, rendeltetésének megfelelõ átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetõinek megállapodása alapján hajtható végre."

(9) Az Áht. 39. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 39.  (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó elõirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet."

(10) Az Áht. 48. -a a következõ s) ponttal egészül ki:

/A pénzügyminiszter/

"s) egyetértési jogot gyakorol állami támogatás igénybevételét lehetõvé tevõ miniszteri rendelet esetében."

(11) Az Áht. 52. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követõ 10 napon belül megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és feladatok költségvetési elõirányzatait (kincstári költségvetés), a költségvetési törvény kihirdetését követõ 20 napon belül pedig meghatározza a felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat."

(12) Az Áht. 63. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A központi költségvetésbõl a helyi önkormányzatokat megilletõ normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok mûködésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve elõirányzat összegét a 101.  (6)-(7) bekezdésében meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével kell folyósítani."

(13) Az Áht. 63. -a (5) bekezdésének elsõ mondatában a (3) bekezdésre történõ hivatkozás (4) bekezdésre változik.

(14) Az Áht. 63. -a (6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101.  (6) bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelõlegezi. A Kincstár az ezen a jogcímen keletkezõ követelése érvényesítése érdekében havonta azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. A beszedési megbízás benyújtását követõ hónap elsõ napjától a megelõlegezett összeg után a helyi önkormányzat az elõzõ évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Külön jogszabályban meghatározott összeghatár alatti tartozás esetében a Kincstár a követelést a (3) bekezdés szerint a helyi önkormányzatokat a következõ hónapokban megilletõ összegbõl történõ levonás útján is érvényesítheti."

(15) Az Áht. 63. -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (8) bekezdésre változik:

"(7) Ha a (6) bekezdés szerinti azonnali beszedési megbízás 60 napon belül nem teljesül, a Kincstár a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. -a (2) bekezdésének e) pontja alapján kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását."

(16) Az Áht. 64. -a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (8)-10) bekezdések megjelölése (9)-(11) bekezdésekre változik:

"(8) Amennyiben a helyi önkormányzat az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott fizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidõt követõ 90 napon belül nem tesz eleget, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és a 63.  (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el."

(17) Az Áht. 74/A. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben foglalt ellenjegyzést a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja is végezheti. Nem jogosult a helyi kisebbségi önkormányzat az ellenjegyzési jogkör gyakorlásával testületének azon tagját megbízni, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel közeli hozzátartozói viszonyban van. Amennyiben nincs a helyi kisebbségi önkormányzatnak olyan testületi tagja, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel ne lenne közeli hozzátartozói viszonyban, úgy az ellenjegyzési jogkör gyakorlása a (2) bekezdés szerint történik. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti."

(18) Az Áht. 74/A. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. -ának b) pontjában foglaltakat kell érteni."

(19) Az Áht. 84. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõi - a pénzügyminiszter irányítása és az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter közremûködése mellett - közremûködnek a következõ évre vonatkozó költségvetési irányelvek elkészítésében."

(20) Az Áht. 84. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét az alapok kezelõi a költségvetési irányelvek szerint az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter közremûködésével állítják össze és megküldik a pénzügyminiszternek."

(21) Az Áht. 84. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A pénzügyminiszter az 51.  (2) bekezdésében meghatározott idõpontig terjeszti a Kormány elé a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési törvényjavaslat tervezetét."

(22) Az Áht. 86. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetõje a költségvetésrõl szóló törvény kihirdetését követõ 10 napon belül kincstári költségvetést készít a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és az Alapokra vonatkozóan, 20 napon belül pedig meghatározza a hivatali szerv és az igazgatási szervei mûködési költségvetése, valamint az általuk kezelt Alapok részletes elõirányzatai (elemi költségvetés) elkészítéséhez szükséges további keretszámokat."

(23) Az Áht. 86/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az egészségügyi miniszter, valamint aszociális és családügyi miniszter közremûködésével elkészítik a kezelésükben lévõ társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és továbbítják a pénzügyminiszternek alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot."

(24) Az Áht. 86/B. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény rendelkezései a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel irányadók."

(25) Az Áht. 86/B. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására a 7-18. -ok vonatkoznak azzal, hogy az Alapok maradványa - az alapok mûködési költségvetéseinek elõirányzat maradványa kivételével - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követõen használható fel."

(26) Az Áht. 86/B. -a a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, elõirányzat-csoportokra és kiemelt elõirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó elõirányzatok. Címként jelennek meg a mûködési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, a területileg széttagoltan mûködõ igazgatási szervek és a központi hivatali szervek által kezelt elõirányzatok. A költségvetési törvényben szereplõ címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatása az Országgyûlés kizárólagos hatásköre.

(5) A társadalombiztosítási költségvetési szervek mûködési költségvetése tekintetében a 24.  (1) bekezdése az irányadó.

(6) A 24.  (2) bekezdésének a)-c) pontjait, (3)-(8) bekezdését és 93. -át a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében a társadalombiztosítás központi hivatali szervei esetében a pénzügyminiszter, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szervének vezetõje jár el,

b) a 24.  (2) és (7) bekezdésében meghatározott címeken alcímeket kell érteni, és a 24.  (7) bekezdésében "A fejezeti kezelésû elõirányzatok más fejezethez tartozó címhez az elõirányzat céljának, rendeltetésének megfelelõ átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetõinek megállapodása alapján hajtható végre." szabályozás nem alkalmazható,

c) fejezeti kezelésû elõirányzatokon a "központi hivatali szervek által kezelt elõirányzatok"-at kell érteni,

d) mûködési kiadások részét képezõ központi hivatali szervek által kezelt elõirányzatokat - azonos címen belül - év közben a teljesítésnek megfelelõ alcímre a központi hivatali szerv vezetõjének át kell csoportosítani, utólagos beszámolási kötelezettség mellett,

e) a 93.  (9) bekezdésében a "fejezeti összesített elõirányzatain" a központi hivatali szervek, azok igazgatási szervei és a központosított hivatali szervek által kezelt elõirányzatok összesített elõirányzatait kell érteni."

(27) Az Áht. a következõ 86/H. -sal egészül ki:

"86/H.  (1) A mûködési vagyon a társadalombiztosítás alrendszeréhez tartozó vagyon. A vagyon kezelésére, nyilvántartására, tulajdonosi ellenõrzésére, értékesítésére e törvény kincstári vagyonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az e -ban foglalt eltérésekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában az ágazati (érintett) miniszter alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatóját kell érteni.

(3) A mûködési vagyont, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai mûködési költségeire kell felhasználni, illetve fordítani."

(28) Az Áht. a következõ 86/I. -sal egészül ki:

"86/I.  (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítõ részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyontárgyakat a legrövidebb idõn belül a KVI részére készpénzes értékesítésre, vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni. A KVI az átvett vagyont kezeli, gondoskodik arról, hogy az ellenérték az Alapok Kincstárnál vezetett számláira befolyjon. Az elszámolásnál a bruttó elszámolás elvét kell érvényesíteni.

(3) A követelés fejében történõ értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a társadalom-biztosítási alapok kezelõinek egyetértésével jön létre.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésébõl, hasznosításából származó bevétel a társadalombiztosítási alapokat illeti meg."

(29) Az Áht. 88. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

"(4) A törvény által létrehozott, felügyeleti szervvel nem rendelkezõ költségvetési szervek esetében az alapítást elrendelõ törvény mellékletének kell tartalmaznia a (3) bekezdésben elõírt tartalmú alapító okiratot."

(30) Az Áht. 93. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi elõirányzatain felül többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejû tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelõ összegû intézményi hatáskörû elõirányzat-módosítás után használhatja fel. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje ezt az intézményi hatáskörû elõirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben, az érintett intézmény és a Kincstár egyidejû értesítése mellett magához vonhatja."

(31) Az Áht. 93. -a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A költségvetési szerv a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott elõzõ évi elõirányzat-maradványát tárgyévben, az elõirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörû elõirányzat-módosítás után használhatja fel. A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az elõirányzat-maradvány jóváhagyását megelõzõen, továbbá a maradvány jóváhagyásától függõ utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggõ visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörû elõirányzat-módosítással teljesíthetnek

a) a megfelelõ kiadási jogcímeken és kiemelt elõirányzatokon az államháztartás alrendszerein belül és az alrendszerek között az elõzõ évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,

b) az elõzõ évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggõ kiadásokat.

Az elõirányzat-maradványok felülvizsgálatát követõ jóváhagyásáig más kifizetés azok terhére nem teljesíthetõ."

(32) Az Áht. 93. -a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az elõirányzat-maradvány felülvizsgálata keretében a pénzügyminiszter jogosult a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványrész elvonására, ha az évközi gazdasági folyamatok alakulása azt indokolja."

(33) Az Áht. 94. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésû elõirányzatokra, ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közremûködése útján."

(34) Az Áht. 101. -a (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A központi költségvetésbõl a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, az átengedett személyi jövedelemadó összegét, valamint a helyi önkormányzatok mûködésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott, nettó módon átutalandó támogatást, illetve elõirányzatot, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint mûködõ egészségügyi intézményeket illetõen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelõ, illetve azokkal összefüggésben felmerülõ és az államháztartás alrendszereit megilletõ kötelezettségek (szja-elõleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidarítási járulék), valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megilletõ, jogszabályban meghatározott közterhek és a magánnyugdíjpénztári tagdíj beszámításával - csökkentett összegben, havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott idõpontban kell folyósítani."

(35) Az Áht. 101. -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdések megjelölése (8)-(9) bekezdésre változik:

"(7) Amennyiben a Kincstár a 63.  (7) bekezdése alapján meginduló eljárásban a helyi önkormányzattal részletfizetésben, vagy a teljesítési határidõ módosításában állapodott meg, a (6) bekezdésben meghatározott összeget csökkenteni kell az adott hónapban esedékessé váló tartozás mértékével."

(36) Az Áht. 102. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása elõirányzat-felhasználási keret nyitása útján történik. Az elõirányzat-felhasználási keretet a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi elõirányzat várható teljesülésére figyelemmel a Kormány rendeletében szabályozott módon kell megállapítani."

(37) Az Áht. 102. -ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(12) A Kincstár a következõ év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében december 20-át követõen a következõ évi elõirányzatok terhére megelõlegezi

a) a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek munkavállalói december havi járandóságait,

b) a helyi önkormányzatokat a következõ évben nettó módon megilletõ támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét,

c) az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott nem egészségügyi intézmények munkavállalói december havi járandóságainak fedezetére az egészségügyi intézményeknek január elsõ banki napján járó bruttó finanszírozási összeg 25 %-át, a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. -ában meghatározott ellátások, valamint a nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott, de a társadalombiztosítási igazgatási szervek által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint,

d) a Munkaerõpiaci Alapból finanszírozott munkanélküli ellátások és a jövedelempótló támogatás kiadásait."

(38) Az Áht. 108. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetõleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévõ vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános, (indokolt esetben zártkörû) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevõ részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra, továbbá a kincstári vagyon esetében a vagyonkezelés körében történõ bérbeadásra és cserére. Nem vonatkozik továbbá kincstári vagyon esetén a KVI által történõ zártkörû elhelyezésre, vagyonkezelésbe- és használatba-adásra sem a rendelkezés."

(39) Az Áht. 108. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelõi jogát ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseirõl lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet."

(40) Az Áht. 108/A. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"108/A.  (1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (továbbiakban e alkalmazásában: külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési törvény keretein belül a Kormány felelõs.

(2) A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerint a gazdasági miniszter és a privatizációért felelõs miniszter az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) útján (a továbbiakban együtt: illetékes miniszter) látja el.

(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100 millió USA dollárnál kisebb összegû külföldi követelések értékesítésére, illetve - a pénzügyminiszter egyetértésével - azok leépítését célzó különbözõ konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetõség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekbõl engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak.

(4) Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerzõdések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerzõdéseket a vállalkozókkal az illetékes miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg, ezt a hatáskört az illetékes miniszter kivételes esetekben magához vonhatja.

(5) 100 millió USA dollárnál nagyobb összegû külföldi követelések értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást.

(6) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredõ esetleges veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik.

(7) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyûlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt.

(8) A Magyar Nemzeti Bank - hazai és nemzetközi információi alapján - közremûködik az illetékes miniszter külföldi követelések kezelésével, értékesítésével kapcsolatos munkájában. A külföldi követelések dokumentációjával, a számlavezetéssel, a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Bank végzi. A külföldi követelések alakulásáról a (6) bekezdésben meghatározott részletezettségben szükség szerint, de legalább negyedévente a Magyar Nemzeti Bank részletes kimutatást készít.

(9) Az illetékes miniszter meghatározott értékhatár alatt más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal."

(41) Az Áht. 109/B.  c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A kincstári vagyonba tartozik:/

"c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekû, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, jármûvek, készletek és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetõleg állami tulajdonban lévõ, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minõsülõ létesítmény, alkotás, védett természeti terület, illetve védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok;"

(42) Az Áht. 109/C.  (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A kincstári vagyonért felelõs miniszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam nevében õt megilletõ tulajdonosi jogok gyakorlását a KVI útján látja el, ebben az esetben a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyban az államot a KVI képviseli."

(43) Az Áht. 109/C. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A kincstári vagyonról a KVI nyilvántartást vezet, ideértve a köztestület állami vagyonát, valamint a 109/K.  (6) bekezdésében meghatározott használó által kezelt kincstári vagyont is."

(44) Az Áht. 109/C.  a következõ (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A KVI e törvényben meghatározott feladatai állami feladatnak minõsülnek. Ennek keretén belül a KVI a kincstári vagyoni körbe bármely módon bekerülõ, és törvény alapján más vagyonkezelésében (használatában) nem lévõ vagyont:

a) kincstári vagyonkörben tartás szempontjából minõsíti,

b) a minõsítés alapján értékesíti a védett természeti terület, illetve védett természeti érték kivételével, vagy

c) vagyonkezelésbe adja, illetve

d) saját maga ideiglenesen kezeli, ideértve a vagyon bérbe- és használatba-adását is, továbbá

e) kormányzati döntés alapján elhelyezési kötelezettségek teljesítésére használja fel.

(5) A (4) bekezdés c) illetve d) pontjából származó bevételeket a KVI kizárólag ezen és más törvényben meghatározott állami feladatai ellátására használhatja fel.

(6) A KVI-nek a kincstári vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlása körében végzett eljárása nem minõsül államigazgatási eljárásnak."

(45) Az Áht. 109/D. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthetõ:

a) nyilvános pályázat,

b) zártkörû pályázat,

c) árverés,

d) zártkörû elhelyezés, ideértve a cserét is,

e) nyilvános ajánlattétel,

f) nyilvános forgalomba-hozatal,

g) zártkörû forgalomba-hozatal,

h) tõzsdei értékesítésre adott megbízás."

(46) Az Áht. 109/D. -a a következõ (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 108.  (1) bekezdése értelmében a (3) bekezdés a), c), f) és h) pontja nyilvános, a b) és g) pontja zártkörû versenytárgyalásnak minõsül.

(5) A (3) bekezdés e)-h) pontja alkalmazásában az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény értelmezõ rendelkezései az irányadóak."

(47) Az Áht. 109/F. -ának (2) bekezdése a következõ d)-e) ponttal egészül ki:

/A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelõi jogot gyakorolhat/

"d) az, akire a vagyonkezelõi jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelõen átruházták,

e) a 109/K.  (6) bekezdésében meghatározott használó."

(48) Az Áht. 109/F. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A KVI a törvény alapján közvetlenül vagyonkezelõi jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, amelynek nincs más vagyonkezelõje. A KVI vagyonkezelõi joga ezekben az esetekben e törvény alapján jön létre, amely tényt ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba a KVI nyilatkozata alapján be kell jegyezni."

(49) Az Áht. 109/F. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A vagyonkezelõi jogot - az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a kijelölés esetét kivéve - kizárólag ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A kincstári vagyon kezelésbe adása, a kincstári vagyon ellenérték nélkül más használatába adása, valamint a kincstári vagyonhoz kapcsolódó jogok és más immateriális javak gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként történõ átengedése általános forgalmi adó- és illetékmentes."

(50) Az Áht. 109/F. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Vagyonkezelési szerzõdés nem köthetõ azzal, aki ellen csõd- és felszámolási eljárás, önkormányzatoknál adósságrendezési eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási járuléktartozása van."

(51) Az Áht. 109/F. -ának(6) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A KVI az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelõi jogot, illetve a kijelölést - a kincstári vagyonért felelõs miniszter egyetértésével - visszavonja, ha a vagyonkezelõi joggal rendelkezõ központi költségvetési szerv állami feladatvállalásának változása a vagyon adott szervezet általi vagyonkezelését nem indokolja."

(52) Az Áht. 109/G. -ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Az átruházás joga a 109/K.  (6) bekezdésében meghatározott használót csak az ott meghatározott feltétellel illeti meg."

(53) Az Áht. 109/G.  (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A központi költségvetési szervek vállalkozási és a költségvetési-, vagy más törvényben jelölt egyéb bevételének a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott hányada - kincstári vagyon utáni részesedés címén - törvény eltérõ rendelkezése hiányában a központi költségvetés központosított bevételét képezi."

(54) Az Áht. 109/G. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévõ kincstári vagyonnak minõsülõ erdõ használatba, haszonbérbe adásából származó bevételt az ÁPV Rt. azok esedékességével és megfizetésével egyidejûleg átutalja a KVI-nek. A KVI ezen bevételére a 109/C.  (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak."

(55) Az Áht. 109/I. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az állami tulajdonban lévõ védett természeti területek és értékek, erdõk, véderdõk, mûemlékingatlanok, mûkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. A védettségre az e bekezdésben felsorolt vagyontárgyak vonatkozásában az ágazati jogszabályok rendelkezései az irányadóak."

(56) Az Áht. 109/J. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A KVI a kincstári vagyont - törvény, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87.  (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály eltérõ rendelkezései hiányában - saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megilletõ követelések fejében az állam tulajdonába kerülõ - a 109/A.  (1) bekezdésében foglaltaknak nem minõsülõ, értékesítésre szánt - társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az ÁPV Rt-vel köt megállapodást. Az értékesítésbõl származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitõl függetlenül a központi költségvetésbe befizeti."

(57) Az Áht. 109/K. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülõ és 100 000 forint hagyatékonkénti összértéket meg nem haladó muzeális értéknek, mûkincsnek vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti értéknek nem minõsülõ ingó és ingatlan vagyont - ide nem értve a készpénzt, takarékbetétkönyvet és értékpapírt - a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adhatja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni. A hagyatékkal járó terheket - ideértve a tárolással járó indokoltan felmerülõ költségeket is - az önkormányzat a KVI-nek - az átadott vagyon mértéke erejéig - megtéríti. A vagyon átadás-átvételének módjáról az önkormányzatok és a KVI megállapodást kötnek. Az érték meghatározása szempontjából a KVI könyveiben szereplõ érték az irányadó."

(58) Az Áht. 109/K. -ának (6) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"E bekezdés értelmében az adott ágazati törvény szóhasználatától függetlenül kell a használó személyét figyelembe venni."

(59) Az Áht. 109/K. -a a következõ (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

"(7) Amennyiben a (6) bekezdés értelmében nem jön létre vagyonkezelõi szerzõdés a használót a kincstári vagyon tekintetében e törvényben, illetve a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik. Az attól való eltérésben - a jogszabályok keretei között - a KVI és a használó írásban megállapodik. A (6) bekezdés alapján létrejött vagyonkezelõi jog az ágazati törvényben foglalt használat megszûntével egyidõben - e törvény erejénél fogva - megszûnik. A használót a 109/G.  (1) bekezdésében meghatározott átruházás joga csak akkor illeti meg, ha a kincstári vagyonra vonatkozóan a KVI-vel megköti a vagyonkezelési szerzõdést.

(8) A KVI az állam általi öröklésbõl kincstári vagyonba került lakóingatlant szolgálati lakássá minõsítheti. Ebben az esetben a lakás használatára és értékesítésére a 109/J.  (1) bekezdése és az (1) bekezdés rendelkezései az irányadók."

(60) Az Áht. 121. -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Kincstár a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kifizetéseket megelõzõen tartalmi ellenõrzést végez."

(61) Az Áht. 124. -a (2) bekezdésének q) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a jelenlegi q)-z) pontok megjelölése r)-zs) pontokra változik:

/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/

"q) a Honvédelmi Minisztérium bevételei teljesítésének, kezelésének és befizetésének rendjét,"

(62) Az Áht. 124. -a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és a következõ h) ponttal egészül ki:

/Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy/

"g) e törvény 40. -a alapján a költségvetési törvényben meghatározott egyes elõirányzatoknál a jóváhagyottól való - külön szabályozott módosítás nélküli - eltérés rendjét,

h) a központi költségvetési szervek mûködési feltételeinek, teljesítményeinek folyamatos figyelemmel kísérése, vizsgálata érdekében a fejezet felügyeletét ellátó szervekkel együttesen feladat-és teljesítménymutatókat, költségnormákat dolgozzon ki, és azokat együttes"

/rendeletben szabályozza./

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

60. 

(1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - módosított - 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 144. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A vámszervezet vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább hatezer-hatszáz forint, amelyet a vizsgálatot kérõ a többi költségtõl elkülönítve köteles átutalni."

(2) A Vámtv. 144. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében

a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként ezer forint,

b) kereskedelmi áruforgalomban:

1. a munkaszüneti napon, heti pihenõnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén vámkezelési bejelentésenként kettõezer forint,

2. az állandó vámfelügyeletet igénylõ szolgálat ellátása esetén a megkezdett 8 órai szolgálat térítéseként személyenként nyolcezer forint,

3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként kettõezer forint,

4. munkanapokon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként ezer forint szemledíjat kell fizetni."

(3) A Vámtv. 144. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezõnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhetõ meg, illetõleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után négyezer forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhetõ el. Nem minõsül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérõnek nem róható fel."

(4) A Vámtv. 144. -ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A közúti jármûvek vámzár alatt történõ nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétõl függetlenül - jármûvenként hatezer forint költségtérítést kell fizetni.

(9) A kereskedelmi forgalomba behozott és belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy a vámkedvezményes eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként négyezer forint költségtérítést kell fizetni."

(5) A Vámtv. 144. -ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(11) A vámáru kisérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként és a vámszolgálatot végzõ személyenként ezer forint költségtérítést kell fizetni.

(12) A 62.  (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta ezer forint költségtérítést kell fizetni raktárdíjként."

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása

61.

(1) A devizáról szóló - módosított - 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 3. -a 1. pontjának a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/1. devizabelföldi:/

"a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek devizabelföldiségét a személyazonosító igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét is vélelmezni kell,"

(2) A Dtv. 3. -a 1. pontjának e) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/1. devizabelföldi:/

"e) a külföldön lévõ külképviselet:"

(3) A Dtv. 3. -a 2. pontjának a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/2. devizakülföldi:/

"a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa."

(4) A Dtv. 3. -a 2. pontjának d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/2. devizakülföldi:/

"d) a devizakülföldinek a belföldön lévõ képviselete,"

(5) A Dtv. 3. -a 28. pontjának e) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/átruházható eszköz:/

"e) pénzköveteléssel, értékpapírral, pénzpiaci eszközzel, illetõleg átruházható eszközzel végzett határidõs ügylet, továbbá árfolyam- és kamatkockázati csereügylet és más származékos ügylet, függetlenül attól, hogy arról okiratot kiállítottak-e vagy sem:"

(6) A Dtv. 45. -a (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Értékpapírnak devizakülföldi által történõ kibocsátása vagy kiállítása és visszterhes elidegenítése esetén, valamint a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott - a kárpótlási jegy kivételével - hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz devizakülföldi által történõ visszterhes elidegenítése esetén - ideértve a korábban ajándékba kapott belföldi vállalkozásban való részesedés elidegenítését, a 44.  szerinti megterheléssel szerzett belföldi vállalkozásban való részesedést, belföldi értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt - a devizakülföldi részére járó ellenértéket a devizabelföldi, valamint a devizakülföldi a 60.  szerinti konvertibilis forintszámlára befizetheti, vagy az ellenértéket a devizabelföldi úgy is kiegyenlítheti, hogy a felhatalmazott hitelintézetnél forintért devizát vásárol, és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalja."

(7) A Dtv. 60. -a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A felhatalmazott pénzintézet .....konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni/

"a) a belföldi vállalkozás megszûnése, jegyzett tõkéjének csökkentése a belföldi befektetési alap felszámolása, illetve a befektetési jegy visszaváltása folytán, továbbá más belföldi értékpapír, pénzpiaci eszköz, valamint a kárpótlási jegy kivételével az átruházható eszköz lejártakor esedékes összeget,

b) a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott kárpótlási jegy kivételével, a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz elidegenítéséért kapott forint ellenértékét,"

(8) A Dtv. 60. -a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A felhatalmazott pénzintézet .....konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni/

"d) a belföldi vállalkozás nyereségébõl, valamint a devizabelföldi által kibocsátott -kárpótlási jegy kivételével - a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz hozamaként - ideértve a kamatot és a prémiumot is - a külföldit megilletõ összeget,"

Az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítása

62.

(1) Az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) E törvény 9. -ának (2) bekezdése, 20-22. -a, 45. -ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba."

(2) Az Éptm. 51. -a (3) bekezdének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az Épt. 106. -a és 108-109. -a 2000. június 30-án hatályát veszti."

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosítása

63.

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) E törvény 36. -ának (2) bekezdése, 37. -a, 60. -ának (1)-(3) és (9) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba."

A lakástakarékpénztárakról szóló
1996. évi CXIII. törvény módosítása

64. 

(1) A lakástakarékpénztárakról szóló - az 1997. évi CLVIII. törvénnyel módosított -1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.tv.) 16. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A lakás-elõtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad pénzeszközök 15.  (2)-(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakás-takarékpénztár - ráfordításai között elszámolva - kiegyenlítési céltartalékot képez a tárgyév december 31-én.

(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének alapját (e alkalmazásában: alap) a 15.  (2)-(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani."

(2) Az Ltp.tv. 16. -ának (3) helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a következõ (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

"(3) Ha a (2) bekezdés szerinti alap meghaladja a kiegyenlítési céltartalék meglévõ állományát, akkor a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege az alap és a kiegyenlítési céltartalék meglévõ állományának különbözete. Ellenkezõ esetben a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege 0 forint.

(4) Ha a meglévõ kiegyenlítési céltartalék és a (3) bekezdés szerint számított képzési összeg együttesen meghaladja a tárgyév december 31-iki betétállomány 10 %-át, akkor a tárgyévi képzés összegét a betétállomány 10 %-ának és a meglévõ kiegyenlítési céltartalék-állománynak a különbözeteként kell kiszámítani."

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

65.

(1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. -ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A természetes személy egyéni vállalkozóként alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt."

(2) A Kt. 114.  1) bekezdése b) pontjának hetedik francia bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehetõ szolgáltatások:/

" - a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az elsõ és második szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és elsõ alkalommal a javító vizsga."

(3) A Kt. 124. -a (4) bekezdésének a) pontja elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban/

"a) 1996. szeptember 1-jétõl 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények az oktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követõen azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelezõ tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. (7) bekezdésében és (10) bekezdésének c) pontjában a nem kötelezõ tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított idõkeretet, az 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjában meghatározott idõkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy az óraterv, illetõleg a ciklusos óraterv alapján kiszámított idõkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá, hogy a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhetõ."

(4) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a "KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" címe 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. Az e törvény 118. -ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül

  1. normatív, kötött felhasználású elõirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel kell támogatni

b) A Belügyminisztérium fejezet "Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása" alcím alatt kell megtervezni az a) pont elsõ gondolatjelében meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára.

c) Az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített elõirányzatként kell megtervezni

- az a) pont elsõ francia bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét az állami felsõoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények számára,

- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, mûködtetését.

d) Az a)-c) pontokban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. -ának (4) bekezdése alapján minimálisan biztosítandó összeg hét százalékánál."

(5) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a "KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" címe 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. Az e törvény 118. -ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen belül

a) differenciáló tényezõként figyelembe kell venni

- a korai fejlesztés és a fejlesztõ felkészítés (képzési kötelezettség) megszervezését,

- a súlyos beilleszkedési , tanulási, magatartási zavarral küzdõ gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását,

- a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekeket, tanulókat fogadó óvodát, általános iskolát,

- a fejlesztési tervvel összhangban mûködtetett intézménytársulás fenntartását,

- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelõzõ év január 1-jén nem haladta meg a 3500 fõt,

- a gyermek és tanulói intézményi étkeztetést,

- az általános iskolai napközi foglalkozás szervezését ,

- a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását, a nem kisebbségi két tanítási nyelvû oktatást.

b) Az a) pontban meghatározott szakmai normatívák jogcímeit és összegét, illetve a támogatások fõösszegét, valamint az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg."

(6) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a "KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" címe "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehetõ gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcímének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor

a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni;

b) a nappali rendszerû iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, akik vendégtanulók, illetõleg akik térítési díjat fizetnek, a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;

c) az alapfokú mûvészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be, a következõk szerint:

- egy tanulóként kell figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,

- azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettõvel el kell osztani,

- az elõképzõ évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehetõ figyelembe, mint az elsõ alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120 %-a, ennél a számításnál az elõképzõ évfolyam és az elsõ alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;

d) a felnõtt oktatásban, a 78.  (6) bekezdése alapján, a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettõvel, a levelezõ oktatás munkarendje szerint öttel elosztva kell figyelembe venni; a más munkarend szerint oktatott tanulók létszámát a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;

e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a kollégiumi elhelyezésért térítési díjat fizetnek, kettõvel el kell osztani;

f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar gyermekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban;

g) azt a tanulót, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni;

h) az a)-f) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. -a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elõ, illetve a 116.  (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet."

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

66. 

(1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. -ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A köztisztviselõ munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt - tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.

(3) Vezetõi megbízású köztisztviselõ - tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet."

(2) A Ktv. 21. -ának (5) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

/A köztisztviselõ

"c) nem lehet gazdasági társaságnál vezetõ tisztségviselõ, illetve felügyelõ bizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja."

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

67. 

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló - az 1997. évi CXLVI. törvénnyel módosított) 1996. évi XXV. törvény 4. -ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:

/Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményzhetõ, ha a helyi önkormányzat, vagy az önkormányzati költségvetési szerv/

"e) az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 63. -ának (6) bekezdése szerinti azonnali beszedési megbízás benyújtását követõ 60 napon belül nem teljesíti."

A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

68. 

(1) A felsõoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 10/A. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"10/A.  (1) E törvény alapján pályázati rendszerben Széchenyi professzori ösztöndíjban részesíthetõk azok a minõsített oktatók, akiket az oktatási miniszter által létrehozott kuratórium tudományos és oktatói teljesítményük alapján arra érdemesnek ítél.

(2) Az ösztöndíj - amely személyi jövedelemadó köteles, de nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját - négy évre nyerhetõ el, és mértékét évente a költségvetési törvény határozza meg.

(3) Az ösztöndíjban részesíthetõk számát a Kormány állapítja meg.

(4) Az ösztöndíj odaítélésének részletes feltételeit miniszteri rendeletben kell megállapítani."

(2) A Feot. 111. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A felsõoktatási intézmények tudományos (mûvészeti) tevékenységének támogatását szolgáló, a 9/E.  (1) bekezdésében meghatározott összeg legkevesebb 50 %-át az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók arányában kell a felsõoktatási intézmények között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhetõ el kiemelkedõ tudományos eredményeket ígérõ kutatások és fejlesztések támogatására, illetõleg mielõbbi gyakorlati bevezethetõségük céljára az FTT által meghatározott stratégiai szempontok szerint."

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

69. 

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 69. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"69.  Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75.  szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75.  szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 14 600 forint.

(2) A Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 12. számú melléklete lép.

Az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

70. 

Az Állami Számvevõszékrõl szóló - módosított -1989. évi XXXVIII. törvény 10. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az Állami Számvevõszék elnöki, elnökhelyettesi, vezetõi és számvevõi tisztségei összeegyeztethetetlenek minden olyan szervnél betöltött tisztséggel, amely szerv állami költségvetési támogatásban részesül, továbbá az Állami Számvevõszéknél történõ alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyûlésnek és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervnél vezetõi tisztséget.

(2) Az Állami Számvevõszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetõi és számvevõi - tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység kivételével - más megbízást vagy keresõ foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak el."

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

71. 

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló - az 1998. évi XC. törvénnyel módosított - 1996. évi LXXXV. törvény 28. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 2000 forint összegû díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza."

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

72. 

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló - az 1998. évi XC. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLI. törvény 76. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kérelmére egyedi esetekben a körzeti földhivatalok díjmentesen hiteles másolatot szolgáltatnak a kincstári vagyonba tartozó ingatlanokról."

A kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

73. 

(1) A kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló - módosított - 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult.jtv.) 91. -a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/(1) A minisztérium költségvetési fejeztében biztosítja/

"c) a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat, a Szakszervezeti és Munkahelyi Mûvelõdési Intézmények Egyesülete, a népfõiskolai mozgalmak és más, országos, illetve regionális közmûvelõdési társadalmi szervezetek mûködési támogatását."

(2) A Kult.jtv. 92. -a (5) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium költségvetési fejezetén belül/

"a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyûjtemények és a közmûvelõdési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 35 %-ának,

b) a 94.  (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 1,5 %-ának"

/megfelelõ összeget kell biztosítani./

(3) A Kult.jtv. 94. -ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hét évente szervezett képzésben vesznek részt. A szervezett képzésnek minõsülõ képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetõségét a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben szabályozza.

(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidõben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az év elsõ munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) 50 %-a közterhekkel csökkentett összegének megfelelõ hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására."

Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

74. 

(1) Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. -a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következõ célokra fordíthatja:/

"i) külön jogszabály szerinti kifizetésekre."

(2) A Priv.tv. 23. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt célok szerinti, a tárgyévet követõ idõszak várható kötelezettségei fedezetére az ÁPV Rt. tartalékot köteles képezni. Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalékát részben a Budapesti Értéktõzsdére bevezetett társaságok részvényeiben tarthatja, amelynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg."

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása

75. 

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló - módosított - 1994. évi XIII. törvény 1. -ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Az orosz haditechnikai termékek .... forintértéke a központi költségvetésben/

"a) a XLI. az Államadósság költségvetési elszámolásai fejezet bevételeit,"

Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

76. 

(1) Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló - módosított - 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ogy.képv.költség.tv.) 2. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A párt országgyûlési képviselõcsoportja vezetõinek helyettese a képviselõi alapdíj alapulvételével 100 %-os pótdíjban részesül. Ha a képviselõcsoport létszáma

(2) Az Ogy.képv.költség.tv. 3. -a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

((1) A képviselõ .....A költségtérítési átalány az alapdíjának - ha a képviselõ nyilatkozata szerint lakóhelye/

"d) Budapesttõl számított 190 kilométeren túl van - a 60 %-a."

(3) Az Ogy.képv.költség.tv. 9. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Ha a képviselõ megbízatása idõtartama alatt, vagy az országgyûlési mûködését befejezõ hat hónapon belül elhalálozik, három havi tiszteletdíja illeti meg túlélõ házastársát, illetve - ennek hiányában - az örökösét."

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény módosítása

77. 

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló - az 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLV. törvény 9. -a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Cégközlönyben megjelenõ közlemények közzétételének költségtérítései - melynek részletes szabályait az igazságügy-miniszter rendeletben határozza meg - a központi költségvetés központosított bevételét képezik."

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

78. 

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló - az 1996. évi XXIX. és az 1998. XC. törvénnyel módosított - 1993. évi XXIII. törvény 2. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az alapprogram céljainak megvalósítása érdekében a miniszter:

  1. az (1) bekezdés szerinti elõirányzat - a 7.  f) pontjában foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 50 %-ában meghatározza az általa közvetlenül felhasználható keretet (a továbbiakban: miniszteri keret);
  2. az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára bizottságot létesít, amelynek elnöke a miniszter, illetve az általa kinevezett személy. A miniszter a bizottság hét tagját saját hatáskörében, további hét tagját pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek jelölése alapján bízza meg;
  3. szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi annak vezetõit. A szakmai kollégium - a miniszteri keret kivételével - a bizottság által meghatározott támogatási célok és prioritások alapján, a bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról és elbírálásáról. A bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról és elbírálásáról a bizottság dönt. A miniszter a szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörében kéri fel, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek küldik;
  4. meghatározott körben és feltételekkel szakmai kollégiumot ideiglenes jelleggel is létrehozhat."

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. Évi LX. Törvény módosítása

79. 

(1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. Évi LX. Törvény (a továbbiakban: Mnbtv.)  a következõ 20. -sal egészül ki:

"20.  (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követelései és kötelezettségei hivatalos árfolyamon, illetve centrumárfolyamon való értékelésébõl származó árfolyamnyereség, illetõleg árfolyamveszteség különbözetét a banküzem egyéb forrásai között a kiegyenlítési tartalékba köteles helyezni.

(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet - a nyitóállomány visszavezetése után - a banküzem egyéb forrásai között a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalék negatív egyenlegû és annak mértéke meghaladja a mérleg szerinti eredmény elszámolása utáni eredmény-tartalék összegét, akkor ezt a különbözetet a tárgyévi mérleget elfogadó közgyûlés napját követõ év január 15-ig a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti."

(2) Az Mnbtv. 56. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"56.  A közgyûlés feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alaptõke meghatározása, a mérleg és az eredmény-kimutatás megállapítása, továbbá az igazgatóság választható tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, valamint az elnök, az alelnökök, a jegybanktanács, az igazgatóság, a felügyelõ bizottság tagjai és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása."

(3) Az Mnbtv. 78. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"78.  (1) Az MNB a 20.  elõírásai figyelembevételével meghatározott bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a (3) bekezdés szerint fizetett osztalékkal csökkentett összegét az eredmény-tartalék javára számolja el. Amennyiben a tárgyévi eredmény a (3) bekezdés szerint fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredmény-tartalékot kell igénybe venni az eredmény-elszámolás során.

(2) Az MNB mérleg szerinti eredménye csak akkor lehet veszteség, ha a tárgyévi eredmény és az eredmény-tartalék összevontan a tárgyévben fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet. Ez esetben a központi költségvetés az eredmény-tartalék terhére elszámolt mérleg szerinti veszteséget az MNB-nek közvetlenül az eredmény-tartalék javára, a tárgyévi mérleget elfogadó közgyûlés napját követõ 30 napon belül megtéríti.

(3) Az MNB-nél az értékelési tartalék nélküli saját tõke - átmenetileg - csak a tárgyév mérleg szerinti eredménye (vesztesége) miatt lehet kevesebb, mint a jegyzett tõke.

(4) Az MNB a tárgyévben a tárgyévet megelõzõ második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelõ osztalékot köteles fizetni. Az éves szinten fizetendõ osztalék terhére minden hónapban, a hónap 20. Napján osztalékelõleget kell fizetni, a fizetendõ osztalék 1/12-ed részében.

(5) Amennyiben a tárgyévet megelõzõ második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredményének átlaga veszteség, ezt a veszteséget a központi költségvetés közvetlenül az eredmény-tartalék javára megtéríti. Az éves szintre megállapított átlagos veszteség 1/12-ed részét téríti meg minden hónapban a központi költségvetés a hónap utolsó napján."

A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. Évi XXXIV. Törvény módosítása

80. 

(1) A szerencsejáték szervezésérõl szóló - módosított -1991. Évi XXXIV. Törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:

"(5) Az SZF az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezõvel, illetve vezetõ tisztségviselõjével szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül jogerõsen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 100 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot alkalmazott, vagy a kérelem benyújtását megelõzõ 1 éven belül a kérelmezõnek, illetve vezetõ tisztségviselõjének 1 millió forintot meghaladó köztartozása, vagy a kérelem benyújtásakor adótartozása volt."

(2) Az Szjtv. 26.  (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/II. kategóriába tartozó pénznyerõ automatának az a berendezés minõsül, amelynél/

"1. az egy játékhelyen maximálisan megtehetõ tét 200 forint,"

(3) Az Szjtv. a következõ 27/A. -sal egészül ki:

"27/A.  (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben elõírt engedély birtokában végezhetõ.

(2) A játékkaszinó pénzváltási tevékenységére vonatkozó engedély kizárólag külföldi fizetõeszköznek természetes személy részére külföldi fizetõeszközre történõ átváltására szólhat. Az SZF a játékkaszinó devizában történõ üzemeltetését kizárólag a devizahatóság erre vonatkozó engedélye alapján engedélyezheti.

(3) Ha a koncessziós társaság rendelkezik a szerencsejáték szervezõ tevékenységnek konvertibilis pénznemben történõ végzéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni."

(4) Az Szjtv. 30. -ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minõsül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyerményalapnak minõsül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.

(2) Az e törvény 16. -a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55 %-át nyermények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott idõszakon belüli halmozódását.

(3) Az e törvény 21. -a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelõ tétek összessége. Sorsjáték esetén a havi nyereményalap legalább 55 %-át nyeremények céljára kell fordítani."

(5) Az Szjtv. 30.  a következõ (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A számsorsjátékoknál - a bingójáték és a kenó kivételével - a nyereményalap legalább 45 %-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. -ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 48 %-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 68 %-át kell nyeremények céljára fordítnai.

(5) Lottójáték esetén havi nyereményalapnak minõsül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg."

(6) Az Szjtv. a következõ 30/A. -sal egészül ki:

"30/A.  A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerû fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 60 %-át, az állami játékszervezõ által szervezett totalizatõri rendszerû fogadásnál a nyereményalap legalább 45 %-át, a totalizatõri rendszerû agár- és lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68 %-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerû fogadás esetén évente, a totalizatõri rendszerû fogadás esetén fogadásonként kell megfelelni. "

(7) Az Szjtv. 32. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32.  (1) Az e törvény 16. -ában foglaltak kivételével, más nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16 %-a. A sorsjáték játékadója a 30.  (3) bekezdése szerinti havi nyereményalap 16 %-a, a lottójáték játékadója a 30.  (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 17 %-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója pedig a havi nyereményalap 17 %-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24 %-a.

(2) A folyamatosan szervezett totalizatõri rendszerû fogadások játékadója a havi nyereményalap 17 %-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatõri rendszerû fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17 %-a.

(3) A bukmékeri rendszerû fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerû fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20 %-a.

(4) A 16.  szerinti sorsolásos játék, valamint a 23.  szerinti ajándéksorsolás, továbbá a totalizatõri rendszerû agár- és/vagy lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes ."

(8) Az Szjtv. 33. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A pénznyerõ automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerõ automata kivételével - az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerõ automaták esetén havi 45 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni."

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

81. 

(1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló -módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) Cct. 8. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az adott év április 1-jéig benyújtott, a feltételeknek megfelelõ igénybejelentések részesíthetõk céltámogatásban. A határidõ elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztõ. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követõen nem módosítható."

(2) A Cct. 9. -ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"(2) Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítõ jegyzékében fel nem osztott összegre."

(3) A Cct. 10. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelõirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását. A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (pl: PHARE, ISPA) társfinanszírozásában is figyelembe vehetõk."

(4) A Cct. 11. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A központi támogatás a támogatási igény benyújtása elõtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhetõ."

(5) A Cct. 11. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A kivitelezést - a 12/A. -ban foglaltak kivételével - a támogatási jogosultság kihirdetésétõl számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni."

(6) A Cct. 12. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következõ évben, illetõleg - a 12/A. -ban foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követõ év végéig használhatja fel."

(7) A Cct. a következõ 12/A. -sal egészül ki:

"12/A. Az EU támogatásban részesülõ önkormányzatok beruházásainál a beruházás megkezdésére, illetve a beruházás tervezett befejezésére vonatkozó határidõk az EU támogatás feltételei szerint módosulnak."

(8) A Cct. 14. -ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi elõirányzatából, továbbá az elõzõ évek elõirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. (2)-(3) bekezdése és a 19. (1) bekezdése szerint, továbbá - a 21/C. -ban foglaltak kivételével - az Állami Számvevõszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelõ - elõirányzat felhasználható a 9. (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítõ jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidõ elmulasztása jogvesztõ. A céltámogatásban részesülõ önkormányzatok kiegészítõ jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítõ jegyzékben szereplõ beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel késõbbre módosul. Egyebekben a kiegészítõ jegyzékben szereplõ beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok."

(9) A Cct. 21/B. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"21/B. (1) A központi támogatásban 1998. és 1999. évben elsõ ízben részesült beruházásoknál a kivitelezés megkezdésére huszonnégy hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére.

(2) Az 1999. január 1-én központi támogatással folyamatban lévõ és 1999. december 31-ével a központi támogatás igénybevételi jogosultságot elvesztõ beruházások, valamint az (1) bekezdés szerinti beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötõdõ feladatok és határidõk egy évvel késõbbre tolódnak. A határidõ változások miatt az önkormányzatokat további központi támogatás nem illeti meg."

(10) A Cct. a következõ 21/C. -sal egészül ki:

"21/C. A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény szerint az Állami Számvevõszék vizsgálata alapján jogtalanul igénybe vett címzett és céltámogatás önkormányzatok által visszafizetett összegének az 1999. évi céltámogatás második fordulójára fel nem osztott maradványa a belterületi vízrendezésre benyújtott és a jogszabályi feltételeknek megfelelõ 2000. évi címzett támogatási igénybejelentések támogatására használható fel úgy, hogy az a címzett támogatás összes évi ütemére fedezetet nyújtson."

(11) A Cct. 23. -ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában: /

"c) Saját forrás: a támogatást igénylõ önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott elõirányzata. Saját forrásként nem vehetõk figyelembe a központi, az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó támogatások."

(12) A Cct. 23. -ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában: /

"g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehetõ figyelembe

1. a beruházás lebonyolítására, megvalósítására szóló ügyvédi, jogtanácsadási díj,

2. a pénzügyi szolgáltatás (ÁFA-visszaigénylési konstrukció kidolgozási díja és egyéb pénzügyi és adózási szolgáltatás),

3. a hitel és kölcsön felvétele a kivitelezõtõl, a fõ- és alvállalkozótól, valamint a leendõ üzemeltetõtõl és ezen hitelek kamata,

4. az önkormányzat által a kivitelezõknek felszámolt közterület-használati, földbérleti, gépbérleti, felvonulási épület (telephely, depónia) bérleti díja és egyéb a kivitelezõnek nyújtott önkormányzati szolgáltatásért felszámított díj (pl. építési célú terület igénybevételi díja).

5. a víziközmû társulat keretében a lakossági érdekeltségi hozzájárulásnak a beruházás ideje alatt történõ önkormányzati átvállalása,

6. a kivitelezõ részérõl biztosított befektetõi tõkehányad."

(13) A Cct. 23. a következõ r) ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában: /

"r) Ivóvízhálózat: ivóvíz-közmûhálózat (ivóvíz törzshálózat és ivóvíz bekötõvezetékek együttesen)

(14) A Cct. 23. a következõ s) ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában: /

s) Mûszakilag összetartozó beruházás: szennyvízelvezetés és/vagy szennyvíztisztítás céljára megvalósult beruházás, melynek vízjogi létesítési engedélyében tervezett beruházásként szerepel azon önkormányzat(ok) szennyvízelvezetés vagy szennyvíztisztítás célú beruházása is, mely forráshiány vagy egyéb ok miatt nem kezdõdött el, illetve a megvalósult mû önállóan nem helyezhetõ üzembe."

(15) A Cct. 4. számú mellékletének I. pontja az e törvény 14. számú melléklete szerint módosul.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. 

(1) Ez a törvény a (2)-(8) bekezdés kivételével 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 59. -ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. -ának (12) bekezdése a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(3) Az e törvény 81. -ával megállapított, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 11.-ának (4) bekezdése, 12.-ának (2) bekezdése, 12/A. -a, 21/B. -a, 23. -ának r) pontja e törvény kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba azzal, hogy a rendelkezéseket a központi támogatásban részesülõ, folyamatban lévõ beruházásokra is alkalmazni kell.

(4) Az e törvény 81. -ával megállapított Cct. 23. -ának g) pontja e törvény kihirdetését követõ 10. napon lép hatályba azzal, hogy a hatályba lépést követõen keletkezett, a központi támogatás szempontjából figyelembe nem vehetõ költségek nem finanszírozhatók a központi támogatásból.

(5) Az e törvény 81. -ával megállapított Cct. 4. számú melléklet I. pontjához tartozó "Igénybevétel feltételei" 1. pontja "A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhetõ a törzshálózat és szennyvízbekötõ-vezeték építéséhez, közbeesõ üdülõ céljára hasznosított ingatlan bekötõ vezetékével együtt." szövegrész az e törvény kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba azzal, hogy e rendelkezést a központi támogatásban részesülõ, folyamatban lévõ beruházásokra is alkalmazni kell.

(6) E törvény 79. -ával megállapított, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 20. -a, 78. -ának (1)-(3) bekezdése 1999. december 30-án lép hatályba.

(7) Az e törvény 62. -ával megállapított, az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítására vontkozó törvény 46. -ának (3) bekezdése és 51. -ának (3) bekezdése, valamint az e törvény 63. -ával megállapított, a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosításáról szóló 61. -ának (3) bekezdése 1999. december 31-én lép hatályba.

(8) Az e törvény 60. -ával megállapított, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144. -ának (2), (4), (6), (8)-(9) és (11)-(12) bekezdése, valamint az e törvény 71. -ával megállapított, az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási-szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. -ának (1) bekezdése, és az e törvény 80. -ával megállapított, a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 30 -a, a 30/A. -a, a 32. -a és a 33. -ának (1) bekezdése 2000. február 15-én lépnek hatályba.

83. 

Az e törvény 66. -ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 21. -a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezést úgy kell alkalmazni, hogy az e törvény hatálybalépését megelõzõen gazdasági társaságnál létesített vezetõi tisztségviselõi jogviszonyt, illetve felügyelõ bizottsági tagságot a köztisztviselõ az e törvény hatálybalépését követõ 60 napon belül - kivéve, ha a társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálta - köteles megszüntetni és e tényt írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. Amennyiben a köztisztviselõ az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya a határidõ utolsó napján az e törvény erejénél fogva megszûnik.

84. 

Az e törvény 59. -ának (17) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 74/A. -ának (3) bekezdésében foglalt - az e törvény hatálybalépésének idõpontjában fennálló - összeférhetetlenséget a helyi kisebbségi önkormányzat testülete köteles az e törvény hatálybalépésétõl számított 30 napon belül megszüntetni.

85. 

E törvény hatálybalépését követõen bentlakásos szociális intézmény mûködése - kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállásán túl - akkor engedélyezhetõ, ha a fenntartó a 31.  (12) bekezdésében megállapított tartalékalap képzési kötelezettségének a mûködési engedély iránti kérelem benyújtásáig eleget tett. A már mûködõ bentlakásos szociális intézmény esetében a tartalékalapot három éven belül kell képezni.

86. 

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenõrzésének, valamint a rendeltetéstõl eltérõ felhasználás szankcionálásának szabályait,

b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 2000. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait,

c) rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévõ vállalkozások vagyonának megvásárlását elõsegítõ támogatás szabályait,

d) rendeletben állapítsa meg az e törvény 31. -a (12) bekezdésében megállapított tartalékalap képzésének és felhasználásának részletes szabályait,

e) rendeletben állapítsa meg a fiatal házasok, a többgyermekes családok és más arra rászorultak méltányolható igényû otthonhoz jutásához szükséges helyi önkormányzati támogatás, valamint hitelek kamattámogatásának módját, továbbá ezek részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,

b) rendeletben határozza meg az e törvény 41. -ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét,

c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja elõtt gépjármûvel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelõ kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét,

d) az oktatási miniszterrel egyetértésben a 2000. január 1-jén integrálódó felsõoktatási intézmények év végi bérfizetésének megelõlegezésére az Áht. 102. -ának (12) bekezdésében foglaltaktól eltérõen rendelkezzen.

(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) - a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben - a piacra-jutási támogatás feltételeit és mértékeit,

b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.

87. 

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. -ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havi 640 forint.

88. 

(1) A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. - ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2000. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 16 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 32 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió forint,

d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. -ának (3) bekezdése szerinti elõminõsítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

(2) A Kbt. 88. -ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2000. december 31-ig 700 000 forint, természetes személyek tekintetében 70 000 forint.

89. 

(1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésû elõirányzatok, a törvény 6. -ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 18.  (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott támogatási elõirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésõbb 2000. február 28-ig közzé kell tenni.

  1. Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-elõkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az elsõ támogatási döntések legkésõbb 2000. május 31-ig meghozhatók legyenek.
  2. 90. 

    (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 21.-a (7), (10) és (11) bekezdésében meghatározott adókedvezmény igénybevételét - a -ban foglalt egyéb feltételek változatlansága mellett - az említett rendelkezésekben meghatározott (hivatkozott) 10 adóévnél hosszabb idõszakra engedélyezze. Az adókedvezményt az adózó az engedélyben foglalt feltételek szerint, utoljára a 2011. adóévi adóalap utáni adóból veheti igénybe.

    (2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõ jelentõségû beruházás esetén biztosíthatja, feltéve, hogy az adózó az (1) bekezdésben említett rendelkezésekben meghatározott adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését követõen (de legfeljebb az ezt követõ 10. adóév végéig) további, legalább 60 000 millió forint értékû beruházást helyez üzembe.

    91. 

    (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

    a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklete Második részének a "KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" címe 3. pontja és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 87. -ának (8) bekezdése,

    b) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992.évi XXIII. törvény 9. -ának (3) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 7. -a, a 21/A. -a és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 20. -ának (2) bekezdése,

    c) a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény 14. -ának (5) bekezdése,

    d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. -ának (3)-(4) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1998. évi XCI. törvény 29. -ának megfelelõ szövegrésze,

    e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/E. -a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 34. -a és a 86/G. -a és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 80.  (23) bekezdése,

    f) a miniszterek feladat és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 46. -ának (2) bekezdése, 47. -a,

    g) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXX. törvény 36. -ának (2) bekezdése,

    h) a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 91. -a (1) bekezdésének d) pontja,

    i) az Szjtv. 2. -a (4) bekezdésének c), e) és f) pontja, a 26. -ának (6) bekezdése, a 27. -a (2) bekezdésének utolsó mondata és a 27.  (7) bekezdése.

    (2) 2000. február 15-én hatályát veszti:

    a) az Szjtv. 34. -a és a 37.  2. pontjának "bukmékeri rendszeri fogadás esetében pedig a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel csökkentett része" szövegrész,

    b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. -a (1) bekezdésének g) pontja,

    92. 

    A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. -ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. -ának (1) bekezdésében meghatározott, az elõirányzatok minimum összegére vonatkozó elõírások hatályát az Országgyûlés 2000. január 1-jétõl 2000. december 31-ig felfüggeszti.

    93. 

    A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1., 5., és 6. számú mellékletei helyébe e törvény 13. melléklete lép.

    94. 

    (1) Az e törvény 80. -ával megállapított Szjtv. rendelkezései hatálybalépésekor érvényes engedéllyel rendelkezõ szerencsejáték szervezõ az engedélyében foglalt változatlan feltételekkel az engedély lejártáig folytathatja a szerencsejáték szervezõ tevékenységét. A hatálybalépést követõen ezen engedélyek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem hosszabbíthatók meg és játékterveik nem módosíthatók.

    (2)Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, a lóversenyfogadás szervezésére jogosult állami játékszervezõ engedélye - legfeljebb a lóversenyfogadás szervezésére vonatkozó koncessziós szerzõdés alapján létrejött koncessziós társaság tevékenységének megkezdéséig - meghosszabbítható.

    (3)Az 1999. január 1-jén folyamatban lévõ engedélyezési ügyekben az e törvény 80. -ával megállapított Szjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

    (4)1991. január 1-jétõl ahol Szjtv. lóversenyfogadást említ, azon agár- és/vagy lóversenyfogadást is kell érteni.

    95. 

    A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXX. törvény 36. -a (1) bekezdésében a - "valamint nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásának" - szövegrész helyébe "valamint a nem állami intézmények, - kivéve a tartós bentlakást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények - normatív állami hozzájárulásának" szövegrész lép.

    96. 

    (1) Az MNB által az 1999. évben az 1999. évre, mint tárgyévre vonatkozóan befizetett osztalékelõleg minõsül tárgyévi osztaléknak. Az 1999. évi eredmény és a befizetett osztalék különbözetét kell az eredmény-tartalék javára elszámolni, illetve amennyiben arra a tárgyévi eredmény nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredménytartalékot kell igénybe venni.

    (2) Az 1999. év könyvviteli zárlati tételei között az MNB könyveiben kimutatott általános tartalék és tõketartalék összegét - az éves zárlat keretében - az eredménytartalék javára át kell vezetni.

  3. Az MNB közgyûlése határozhat úgy, hogy az MNB a központi költségvetés által az 1999. évben - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 78. -ának (7) bekezdése alapján - térített összeget 2000. december 31-ig részben, vagy egészben visszafizesse.
  4. 97. 

    (1) Az e törvény 79. -ával megállapított Mnbtv. 20. -át és 78. -ának (1)-(2) bekezdését az MNB 1999. évi eredmény-elszámolásánál is alkalmazni kell.

    (2) Az e törvény 79. -ával megállapított Mnbtv. 78. -ának (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat 2000-2001. évben úgy kell alkalmazni, hogy a 2000. évben fizetendõ osztalékot az 1998. év eredménye, a 2001-ben fizetendõ osztalékot az 1998. és 1999. év eredményének átlaga alapján kell megállapítani.

    (3) A pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyetértésével 2000. június 30-ig köteles a Kormánynak javaslatot tenni az államháztartási és jegybanki számvitel harmonizációjára - módjára és ütemezésére -, mely lehetõvé teszi a költségvetés és a jegybank devizakövetelésén és tartozásán keletkezõ, a forint és a különbözõ devizák árfolyamának változásából adódó átértékelési különbözetek közgazdasági szempontból is konzisztens elszámolását.

    98. 

    (1) Az e törvény 81. -ával megállapított Cct. 9. -a (2) bekezdése utolsó mondatának rendelkezését elsõ ízben az 1999. évi céltámogatás kiegészítõ jegyzékében fel nem osztott összegre kell alkalmazni.

    (2) Az e törvény 81. -ával megállapított Cct. 8. -a (4) bekezdésének és 23. -a s) pontjának rendelkezését elsõ ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.

    (3) Az e törvény 81. -ával megállapított Cct. 10. -a (3) bekezdésének, 11. -a (1) bekezdésének, 23. -a c) pontjának rendelkezését elsõ ízben a 2001. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.

  5. Az e törvény 81. -ával megállapított Cct. 4. számú melléklet I. pontjához tartozó, az igénykielégítés sorrendje "Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2. és I.3. célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a mûszakilag összetartozó beruházások támogatását követõen, az igénykielégítés sorrendjét az ivóvízbázisvédelmi célprogram figyelembevételével a Kormány rendeletben teszi közzé. Az adott évi céltámogatási jogosultság megállapítása az elõzõ év december 31-én hatályos lista alapján történik." szövegrész, valamint "Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényû, de üzembe helyezhetõség szempontjából mûszakilag összetartozó beruházásokat, valamint az állami fõmûre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni." szövegrész, továbbá a I.3. szennyvízcsatorna-hálózat építése célnál az igénybevétel feltételeinek "Más önkormányzat, vagy állam tulajdonában lévõ - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkezõ - szennyvíztisztító mûre, vagy folyamatban lévõ állami fõmû építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10 %-ponttal növekszik." szövegrész rendelkezéseit elsõ ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.

 

3. számú melléklet az 1999. évi . .. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és a normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadójának jogcímei és összegei

1. Községek általános feladatai

Elõirányzat: 8439,7 millió forint

Fajlagos összeg: 15 000 forint/fõ, de legalább 1 000 000 forint és legfeljebb 3 000 000 forint községenként

A hozzájárulás az 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkezõ községeket, nagyközségeket illeti meg, figyelembe véve az 1999. január 1-jei lakosságszámot.

  1. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok

Elõirányzat: 13 142,0 millió forint

Fajlagos összeg: 1268 forint/fõ

A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkezõ egyéb kiadásaihoz az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.

  1. Körjegyzõség mûködése

Elõirányzat: 2 000,0 millió forint

a) Alap-hozzájárulás

Fajlagos összeg: 175 680 forint/ körjegyzõség/hónap

  1. Ösztönzõ hozzájárulás

Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg:

ba) a két községbõl álló körjegyzõséget, ha a körjegyzõséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri, vagy meghaladja az 1000 fõt, fajlagos összege:
155 250 forint/hónap;

bb) a három vagy több községbõl álló körjegyzõséget, ha a körjegyzõséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 fõt, fajlagos összege:
120 750 forint/hónap;

bc) a három vagy több községbõl álló körjegyzõséget, ha a körjegyzõséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 fõt, fajlagos összege: 241 500 forint/hónap;

bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyû körjegyzõséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után, fajlagos összege: községenként 86 250 forint/hónap.

Az ösztönzõ hozzájárulás egy jogcímen vehetõ igénybe az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján.

Körjegyzõségnek tekintendõ a közös képviselõ-testület hivatala is.

A hozzájárulást a körjegyzõség (a közös képviselõ-testület, a körjegyzõi feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az év végi elszámolásánál

vehetõ figyelembe.

Kinevezett körjegyzõvel 6 hónapot meghaladóan nem rendelkezõ önkormányzatot - a 2000. évben, illetve megelõzõ évben elkezdett 6 üres hónap lejártát követõ hónap elsõ napjától - nem illeti meg e hozzájárulás idõarányos része. Új körjegyzõ kinevezése esetén az elsõ betöltött teljes hónaptól jár az idõarányos hozzájárulás.

  1. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok

Elõirányzat: 883,0 millió forint

Fajlagos összeg: 3056 forint/fõ

A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkezõ helyi önkormányzatokat a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal által 1999. január 1-jei számított állapotnak megfelelõen, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma alapján illeti meg.

  1. Körzeti igazgatási feladatok

Elõirányzat: 3716,0 millió forint

  1. Összege: 5 121 000  forint egységesen,
  2. Fajlagos összeg: 240 forint/fõ, az ellátási körzet 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a kijelölt városi, fõvárosi kerületi önkormányzatot.

A hozzájárulás a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 106. (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. -ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsõfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megilletõ állami hozzájárulás.

  1. Fajlagos összeg: 83 forint/fõ, a Kormány által - az a), b) pontokban érintetteken túl - kijelölt települések önkormányzatát az 1999 január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.

Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. -ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. -ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.

  1. Megyei, fõvárosi igazgatási és sportfeladatok

Elõirányzat: 1845,4 millió forint

Fajlagos összeg: 178 forint/fõ

A hozzájárulás a megyei, fõvárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.

  1. Üdülõhelyi feladatok

Elõirányzat: 5262,6 millió forint

Fajlagos összeg: 2 forint/ idegenforgalmi adó

A hozzájárulás az üdülõvendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülõépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhetõ a hozzájárulás.

8. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és/vagy súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdõ települési önkormányzatok mûködéséhez történõ hozzájárulás

Elõirányzat: 4710,0 millió forint

Fajlagos összeg: 2669 forint/fõ

A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és/vagy az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatait illeti meg az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján.

  1. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások

Elõirányzat: 40 186,1 millió forint

Fajlagos összeg: .......-....... forint/fõ

A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelõ különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.

E feladatok különösen: a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendõ egészségügyi hozzájárulásnak, a rendszeres szociális segélynek, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az idõskorúak járadékának 25  %-a, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történõ egyedi mérséklése, vagy elengedése.

A települési önkormányzatokat ez az összeg az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján, a települések szociális jellemzõibõl képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.

A mutatószám kialakításában

összes népességen belüli részaránya szerepel.

10. A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás feladatai

Elõirányzat: 16 500,0 millió forint

Fajlagos összeg: 720 - 1900 forint/fõ, de legalább 200 000 forint/település

A hozzájárulás a települési önkormányzatokat a külön jogszabályban meghatározott helyi otthonteremtési támogatáshoz az 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján, a települések szociális és lakás-ellátottsági jellemzõibõl képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.

A mutatószám kialakításában

összes lakáson belüli 1999. január 1-jén meglévõ részaránya szerepel.

  1. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok

Elõirányzat: 13 688,4 millió forint

a) Alap-hozzájárulás

Fajlagos összeg: 1030 forint/fõ

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények mûködési költségeihez kapcsolódik.

Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a nem közoktatási intézmény által nyújtott gyermekétkeztetésért fizetendõ térítési díj normatív kedvezményének biztosítása, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.

b) Kiegészítõ hozzájárulás családsegítõ és/vagy gyermekjóléti szolgálat mûködtetéséhez

Fajlagos összeg: 350 forint/fõ

E kiegészítõ hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelõ családsegítõ, és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn - és ezen feladat mûködtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény mûködésének engedélyezésérõl szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet, és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények mûködésének engedélyezésérõl szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti mûködési engedéllyel rendelkezik -, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. -a és/vagy a gyermekek védelmérõl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 97. -ában foglaltak szerinti ellátási szerzõdés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

A kiegészítõ hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában, mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja. Amennyiben az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást mûködteti, a kiegészítõ hozzájárulás 50  %-a illeti meg.

Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az elõzõ feltételek mellett a családsegítõ és/vagy gyermekjóléti szolgálatot - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint - intézményi társulás keretében mûködteti. A jogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetõjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes.

A kiegészítõ hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján veheti igénybe.

c) Kiegészítõ hozzájárulás falugondnoki szolgáltatás mûködtetéséhez

Összege: 1 000 000 forint egységesen

E kiegészítõ hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelõen tartja fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. -a szerint ellátási szerzõdés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

A b) és c) jogcímû hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben mûködik. Töredékévi mûködtetés esetén a hozzájárulás a mûködtetés megkezdését követõ hónap 1-jétõl, illetve megszûnését követõ hónap 1-jéig jár.

  1. Gyermekvédelmi szakellátás

Elõirányzat: 11 430,0 millió forint

  1. Otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás

Fajlagos összeg: 468 000 forint/ellátott

A hozzájárulás a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosított és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények mûködésének engedélyezésérõl szóló 281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti mûködési engedéllyel rendelkezõ gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás) kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fõvárosi önkormányzat veheti igénybe, a gyermekvédelmi gondoskodásban élõ ellátottak után, az alábbiak szerint:

aa) Gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett (a továbbiakban együtt: otthont nyújtó ellátás), illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik

elhelyezettek.

Amennyiben az otthont nyújtó ellátásban részesülõ gyermek bölcsõdei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképzõ iskolai oktatást, kollégiumi ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a 3. számú melléklet szerinti normatív hozzájárulások igénybevételére, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplõ egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítõ támogatásokra is, az ott meghatározott feltételek szerint.

Ha otthont nyújtó ellátásban részesülõ gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkezetésért a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 146. -ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.

Otthont nyújtó ellátásban részesülõ gyermekek után a 13. és 16. pont alatti jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhetõ. Ha ezt az ellátást nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelõ szintig.

ab) Az elõzõeken túlmenõen igénybe vehetõ ezen hozzájárulás 18-24 éves korig a volt gondozott fiatal felnõtt után (a továbbiakban: utógondozói ellátás), ha

A hozzájárulás nem vehetõ igénybe sem az aa), sem az ab) pont szerinti esetekben a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban otthont nyújtó és utógondozói ellátásban részesülõk becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 366-tal. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.

b) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat mûködtetése

Fajlagos összeg: 40 000 forint/fõ

A hozzájárulás a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 19997. évi XXXI. törvény alapján biztosított, és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények mûködésének engedélyezésérõl szóló 281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti mûködési engedéllyel rendelkezõ területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fõvárosi önkormányzat veheti igénybe az a) pontban megjelölt ellátásban részesülõk után, akik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által vezetett gondozási napok nyilvántartásában szerepelnek.

  1. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

Elõirányzat: 12 540,0 millió forint

a) Intézményi ellátás

Fajlagos összeg: 388 000 forint/ellátott

A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és  a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az idõskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülõnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény mûködésének engedélyezésérõl szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerinti mûködési engedéllyel - idõskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve rehabilitációs intézményt), továbbá idõskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azon önkormányzatok is, amelyek - a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon, a gyemekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények mûködésének engedélyezésérõl szóló 281/1997.(XII.23.) Korm. rendelet szerinti mûködési engedéllyel - gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülõi jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülõi tevékenység folyatására mûködési engedélyt kaptak.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minõsülnek a hetes jelleggel, meghatározott idõszakhoz kötõdõen folyamatosan mûködõ, valamint határozott idõtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülõi hálózat, továbbá idõskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, lakóotthon, otthonház).

Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképzõ iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplõ egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítõ támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.

A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat idõarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.

A hozzájárulásból a családok átmeneti otthonából kikerülõ ellátottakra vonatkozóan szükség szerinti támogatás biztosítható a család otthontalanságának megszüntetéséhez.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.

b) Módszertani feladatok ellátása

Összege: 6 200 000 forint egységesen

A hozzájárulásra jogosult a megyei, fõvárosi önkormányzat, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. (1) c) alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, és ezt a feladatot ellátja a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet elõírásai szerint.

14.  Nappali szociális intézményi ellátás

Elõirányzat: 4164,1 millió forint

Fajlagos összeg: 94 100 forint/ellátott

A hozzájárulás az idõskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon idõskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idõsek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedõ) tartanak fenn és ezen feladat mûködtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény mûködésének engedélyezésérõl szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint mûködési engedéllyel rendelkeznek. A taglétszámban nem vehetõk figyelembe a kizárólag étkezésben részesülõk és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedõt igénybevevõket.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 261-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok (ellátottak) számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 261-gyel.

  1. Hajléktalanok átmeneti intézményei

Elõirányzat: 715,3 millió forint

Fajlagos összeg: 170 300 forint/férõhely

A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat mûködtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény mûködésének engedélyezésérõl szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint mûködési engedéllyel rendelkeznek. A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében mûködõ férõhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot.

A férõhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férõhelyek összege osztva 366-tal, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férõhelyek éves összege osztva 366-tal.

  1. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása

Elõirányzat: 10 163,1 millió forint

Fajlagos összeg: 472 700 forint/ellátott

A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnõttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi- és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményt intézményenként legalább 10 férõhellyel tartanak fenn, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény mûködésének engedélyezésérõl szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint mûködési engedéllyel rendelkeznek.

Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodában nevelés keretében iskolai életmódra felkészítõ, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképzõ iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplõ egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítõ támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.

A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat idõarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.

A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt vehetõ igénybe.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.

  1. Bölcsõdei ellátás

Elõirányzat: 2599,1 millió forint

Fajlagos összeg: 138 900 forint/ellátott

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsõdében ellátott, bennlévõ gyermekek után veheti igénybe, ha e feladat ellátására rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények mûködésének engedélyezésérõl szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti mûködési engedéllyel.

Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsõdét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülõ gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsõdében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülõ gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenõen igénybe veheti a 21. b) pont szerinti hozzájárulást.

Gyermekvédelmi szakellátásban részesülõ gyermekek után is igényelhetõ ez a hozzájárulás.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 261-gyel, elszámolásnál a bölcsõdék havi jelentõlapja szerinti bent lévõ gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 261-gyel.

18. Óvodai nevelés

Elõirányzat: 34 532,0 millió forint

Fajlagos összeg: 97 000 forint/fõ

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülõ, továbbá az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítõ foglalkozásokon résztvevõ gyermekek után veheti igénybe. Azon ellátottak után, akik 1999. évben a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikában figyelembe vehetõ idõpontig a harmadik életévüket nem töltötték be, és óvodai ellátásban ezen idõpontig ténylegesen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) szerint nem részesülhetnek, a hozzájárulás az 1999/2000. nevelési évre nem igényelhetõ. A 2000/2001. évi óvodai nevelési év 2000. évi költségvetést érintõ részében nem igényelhetõ hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2000. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a képzési kötelezettségrõl és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 36/1994. (VIII. 24.) MKM rendelet 16. 1) bekezdése, illetve 22.  (2) bekezdése alapján az óvodai nevelésük meghosszabbítható.

19. Iskolai oktatás

a) Általános iskolai oktatás

Elõirányzat: 91 000,0 millió forint

Fajlagos összeg: 100 000 forint/fõ

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában az 1.-10. évfolyamon tanulók, a nyolc-évfolyamos gimnázium elsõ négy évfolyamán, illetve a hat-évfolyamos gimnázium elsõ két évfolyamán oktatott tanulók után veheti igénybe a közoktatási törvényben meghatározott kötelezõ, nem kötelezõ, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban elõírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.

b) Gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsgára felkészítõ oktatás

Elõirányzat: 37 972,5 millió forint

Fajlagos összeg: 124 500 forint/fõ

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban, szakközépiskolában a négy - a közoktatási törvényben meghatározott kivételek szerint öt-évfolyamos oktatásban, a nyolc-évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén az 5. évfolyamtól, illetve a hat-évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 3. évfolyamtól kezdõdõen az általános mûveltséget megalapozó és az érettségire felkészítõ pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe a közoktatási törvényben meghatározott kötelezõ, nem kötelezõ, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban elõírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.

Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/98. tanévben indított szakközépiskolai kifutó évfolyamokon tanulók után az érettségi vizsga letételéig.

E hozzájárulás kétszerese jár a kiegészítõ szabályok 2. b) pontja figyelembevételével, ha a szakközépiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel az 5., 7., 9. évfolyamtól kezdõdõen - központi program szerinti - párhuzamos oktatásban.

c) Szakiskolai oktatás

Elõirányzat: 7 475,0 millió forint

Fajlagos összeg: 115 000 forint/fõ

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában - a közoktatási törvényben meghatározott kivételekkel - a 9.-10. évfolyamon tanulók után veheti igénybe az általános mûveltséget megalapozó, alapmûveltségi vizsgára felkészítõ oktatási szakaszon a pedagógiai programban elõírt szakmai követelmények szerint, a kötelezõ tanórai, nem kötelezõ tanórai, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben történõ neveléshez, oktatáshoz.

E hozzájárulás kétszerese jár a kiegészítõ szabályok 2. b) pontja figyelembevételével, ha a szakiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel az 5., 7., 9. évfolyamtól kezdõdõen - központi program szerinti - párhuzamos oktatásban.

20. Iskolai szakképzés

a) Szakmai-elméleti oktatás

Elõirányzat: 12 600,0 millió forint

Fajlagos összeg: 105 000 forint/fõ

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe a közoktatási és szakképzési törvényekben meghatározott követelményeknek megfelelõen az elsõ és/vagy második szakképesítés megszerzését biztosító oktatáshoz.

Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/98. tanévben indított, a 10. évfolyamot követõ szakmunkásképzõ évfolyamokon a elméleti oktatás után is.

b) Szakmai gyakorlati képzés

Elõirányzat: 4920,0 millió forint

Fajlagos összeg: 60 000 forint/fõ

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók iskolai szakmai gyakorlati képzése után veheti igénybe a közoktatási és szakképzési törvényekben meghatározott követelményeknek megfelelõen az elsõ és/vagy második szakképesítés megszerzését biztosító iskolai rendszerû oktatáshoz.

Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/98. tanévben indított, a 10. évfolyamot követõ szakmunkásképzõ évfolyamokon a szakmai-gyakorlati oktatás után is.

A hozzájárulás feltétele az is, hogy a gyakorlati oktatást a 2/1997. (I. 22.) MüM. rendelet 13. -a szerint gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkezõ iskolai tanmûhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben biztosítsák.

21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás

  1. Gyógypedagógiai ellátás
  2. Elõirányzat: 11 000,0 millió forint

    Fajlagos összeg: 220 000 forint/fõ

    A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevõ gyermek, tanuló után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy az ellátás jellege szerint külön csoportban, osztályban biztosítják a nevelést, oktatást.

    A teljes hozzájárulás igényelhetõ azon fogyatékos tanuló után, aki tanulmányi kötelezettségét a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, illetve aki a közoktatási törvény szabályainak megfelelõen második, vagy további szakképesítés megszerzésében vesz részt.

    Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény 27  (10) bekezdése szerinti speciális és készségfejlesztõ szakiskolai és (12) bekezdése szerinti elõkészítõ szakiskolai képzésben részesülõ tanulók után is.

    E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. b), és a 24. b) -24. j). pontokban meghatározott hozzájárulások igényelhetõk, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.

  3. Korai fejlesztés, gondozás

Elõirányzat: 253,0 millió forint

Fajlagos összeg: 115 000 forint/fõ

A hozzájárulást az illetékes szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi - otthoni, vagy intézeti, illetve nem közoktatási intézményi ellátás keretében korai fejlesztésben és gondozásban részesülõ gyermek után veheti igénybe a helyi önkormányzat, ha a feladat ellátásáról a közoktatási törvényben foglalt követelményeknek megfelelõen gondoskodik.

A hozzájárulás a bölcsõdében, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában korai fejlesztésben részesülõ gyermek után is igényelhetõ abban az esetben, ha az intézmény az ellátott részére a közoktatási törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosítja.

c) Fejlesztõ felkészítés

Elõirányzat: 542,5 millió forint

Fajlagos összeg: 155 000 forint/fõ

A hozzájárulást az illetékes szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi - otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztõ felkészítésben (képzési kötelezettség) résztvevõ gyermek, tanuló után veheti igénybe a helyi önkormányzat, ha a feladat ellátásáról a közoktatási törvényben foglalt követelményeknek megfelelõen gondoskodik.

A fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, valamint a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézetében ellátott után is igényelhetõ a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére a közoktatási törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosítja.

22. Alapfokú mûvészetoktatás

a) Zenemûvészeti ágon

Elõirányzat: 5 115,0 millió forint

Fajlagos összeg: 55 000 forint/fõ

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú mûvészetoktatási intézmény zenemûvészeti ágán egyéni foglalkozás keretében történõ hangszeres oktatásban részesülõ tanulók után veheti igénybe.

b) Képzõ- és iparmûvészeti, táncmûvészeti, szín- és bábmûvészeti ágon

Elõirányzat: 765,0 millió forint

Fajlagos összeg: 45 000 forint/fõ

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú mûvészetoktatási intézmény képzõ - és iparmûvészeti, táncmûvészeti, szín- és bábmûvészeti ágán tanulók után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a csoportos fõtanszakos zeneoktatásban részesülõk után is.

23. Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás

a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás

Elõirányzat: 12 967,5 millió forint

Fajlagos összeg: 195 000 forint/fõ

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülõ gyermek, tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha az ellátott gyermek iskolai életmódra felkészítõ foglalkozáson, továbbá az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatási törvény), vagy a közoktatási törvény szerint szervezett iskolai rendszerû oktatásban vesz részt.

A közoktatási törvény szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevõk kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a b) bekezdés szerinti hozzájárulás igényelhetõ.

b) Fogyatékos tanulók diákotthoni ellátása

Elõirányzat: 1 750,0 millió forint

Fajlagos összeg: 250 000 forint/fõ

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott fogyatékosokat nevelõ és nem fogyatékosok részére létesített diákotthonban, kollégiumban elhelyezett, bentlakásos ellátásban, gondozásban részesülõ gyermekek, tanulók után veheti igénybe.

Az ide tartozó intézményekben az intézményi keretek között oktatott tanulók után az alapító okiratban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó közoktatási célú normatív hozzájárulások igényelhetõk.

A gyámhatósági határozattal állami, vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhetõ. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a diákotthoni, kollégiumi ellátást is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásnak megfelelõ összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.

24. Kiegészítõ hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz

a) Felzárkóztató oktatás

Elõirányzat: 592,8 millió forint

Fajlagos összeg: 26 000 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, továbbá az általános iskolában az 1. - 10. évfolyamokon nevelésben, nappali rendszerû oktatásban résztvevõ gyermek, tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fõs csoportokban - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek.

Ez a hozzájárulás jár a szakiskolában a közoktatási törvény (1996. évben megállapított 27.  (7) bekezdése) szerinti felzárkóztató oktatásban résztvevõk után is. A közoktatási törvény 27.  (10) bekezdése szerinti speciális és készségfejlesztõ szakiskolai és (12) bekezdése szerinti elõkészítõ szakiskolai képzéshez nem ez, hanem a 21. pont a) bekezdése szerinti hozzájárulás jár.

b) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátásának támogatása

Elõirányzat: 1232,0 millió forint

Fajlagos összeg: 14 000 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába, nyolc-évfolyamos gimnázium elsõ négy évfolyamára, hat-évfolyamos gimnázium elsõ két évfolyamára járó nappali rendszerû oktatásban résztvevõ gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem igényelhetõ a fõváros közigazgatási területén lakók után, ha fõvárosi székhelyû óvodát, iskolát vesznek igénybe.

c) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók ellátása

Elõirányzat: 2120,0 millió forint

Fajlagos összeg: 20 000 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, az óvodába, általános iskolába járó nappali rendszerû oktatásban résztvevõ gyermekek, tanulók után, ha a közoktatási törvényben meghatározott kötelezõ közoktatási feladatai ellátását - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott - társulás keretében oldja meg. A megállapodás törvényességét a Közigazgatási Hivatal vezetõjének nyilatkozatával kell igazolni, melynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.

Ez a hozzájárulás igényelhetõ a nyolc-évfolyamos gimnázium elsõ négy évfolyamán, illetve a hat-évfolyamos gimnázium elsõ két évfolyamán nappali rendszerben oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban elõírt feltételeknek megfelelõ társulás keretében oldják meg.

A hozzájárulás nem igényelhetõ a fõvárosi és a fõvárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után, valamint azon tanulók után, akik nem a társulási megállapodás alapján veszik igénybe a nevelést, oktatást a társulás keretei között mûködõ intézményben.

d) 1100 fõnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása

Elõirányzat: 3021,7 millió forint

Fajlagos összeg: 46 000 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában nevelésben, ellátásban, 1. - 4. évfolyamos általános iskolában nappali rendszerû oktatásban résztvevõ gyermekek, tanulók után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén nem érte el az 1100 fõt. A 4. évfolyamnál magasabb évfolyamot mûködtetõ iskolában az 1-4. évfolyamra járó tanulók után csak abban az esetben igényelhetõ a hozzájárulás 2000. január 1-tõl, ha a magasabb évfolyamokon legkésõbb 2000. szeptember 1-jétõl az oktatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott társulás keretében mûködteti.

A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvû-, kétnyelvû- és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben.

e) 3000 fõnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása

Elõirányzat: 6753,6 millió forint

Fajlagos összeg: 24 000 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában nevelésben ellátásban, általános iskolában, nyolc-évfolyamos gimnázium elsõ négy évfolyamán, illetve hat-évfolyamos gimnázium elsõ két évfolyamán nappali rendszerû oktatásban résztvevõk után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén elérte az 1100 fõt, de nem haladta meg a 2999 fõt.

Szintén ezt a hozzájárulást igényelheti az a települési önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 5-8. évfolyamán, nyolc-évfolyamos gimnázium elsõ négy évfolyamán, hat-évfolyamos gimnázium elsõ két évfolyamán nappali rendszerû oktatásban résztvevõk után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén nem érte el az 1100 fõt. Ugyancsak ez a hozzájárulás illeti meg az 1100 fõ alatti lakosságszámú települési önkormányzatot az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamán oktatott azon tanulók száma alapján, akik után a d) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhetõ.

A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvû-, kétnyelvû- és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben.

f) A 3000 és 3500 fõ közötti lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása

Elõirányzat: 518,4 millió forint

Fajlagos összeg: 12 000 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában általános iskolában, nyolc-évfolyamos gimnázium elsõ négy évfolyamán, illetve hat-évfolyamos gimnázium elsõ két évfolyamán ellátásban, nappali rendszerû oktatásban résztvevõk után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén 2999 fõnél több volt, de a 3500 fõt nem haladta meg.

A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvû-, kétnyelvû- és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben.

g) Óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetés

Elõirányzat: 18 000,0 millió forint

Fajlagos összeg: 20 000 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetésben részt vevõ, - iskolai oktatás esetén csak a nappali rendszerû oktatásban részesülõ - gyermekek, tanulók után veheti igénybe a kiegészítõ szabályok 2. i) pontja szerint. Ugyanazon gyermek, tanuló - párhuzamos oktatás, vagy vendégtanulói jogviszony esetén - csak egy intézménynél vehetõ figyelembe.

Ez a hozzájárulás szolgál a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148.  (5) bekezdésében meghatározott gyermekétkeztetés keretében biztosítandó normatív kedvezmények igénybe vételéhez is.

Nem igényelhetõ hozzájárulás az iskolában az oktatásért térítési díjat, vagy tandíjat fizetõ tanulók után.

h) Általános iskolai napközis foglalkozás

Elõirányzat: 4980,0 millió forint

Fajlagos összeg: 15 000 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, nyolc-évfolyamos gimnázium elsõ négy évfolyamán, illetve a hat-évfolyamos gimnázium elsõ két évfolyamán napközis foglalkozáson résztvevõ tanulók után veheti igénybe a Kiegészítõ szabályok 2. j) pontja szerint.

i) Kisebbségi nyelven, vagy két - kisebbségi és magyar - tanítási nyelven történõ oktatás az iskolában, valamint nem kisebbségi két tanítási nyelvû oktatás

Elõirányzat: 820,0 millió forint

Fajlagos összeg: 41 000 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában a Kiegészítõ szabályok 2. u) pontja alapján szervezett kisebbségi nyelven, vagy két - kisebbségi és magyar - tanítási nyelven történõ oktatásban, valamint a Kiegészítõ szabályok 2. t) pontja alapján szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvû nappali rendszerû oktatásban résztvevõ tanulók után.

A nemzeti kisebbségek iskolai nevelése és oktatása esetében az igénylés további feltétele, hogy az 1-2. évfolyamon 2000. szeptember 1-jétõl, a 3. évfolyamon - helyi döntés alapján a 7-8. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétõl a 9. évfolyamon - a nemzeti kisebbség iskolai oktatásának irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, a nemzetiségi oktatás további évfolyamain nemzetiségi tanterv alapján szervezzék az oktatást.

j) Nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program szerinti nevelése az óvodában, továbbá cigány kisebbségi-, és nyelvoktató kisebbségi nevelés, oktatás az iskolában

Elõirányzat: 3850,0 millió forint

Fajlagos összeg: 27 500 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását az 1-2. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétõl a 3. évfolyamon - helyi döntés alapján a 7-8. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétõl a 9. évfolyamon - a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, illetve iskolai oktatásának irányelve szerint készült nevelési terv, helyi tanterv alkalmazásával szervezik meg, illetve az iskolai oktatás többi évfolyamain a nemzetiségi tantervek szerint oktatnak. A cigány kisebbségi oktatás esetén további feltétel, hogy a többi évfolyamon az irányelv elõírásainak megfelelõen biztosítsák az oktatást, legalább heti hat órában tanórai és tanórán kívüli oktatás keretében.

A kiegészítõ hozzájárulás csak abban az esetben igényelhetõ, ha a képzést a Kiegészítõ szabályok 2. u) pontja alapján szervezik.

k) Hátrányos helyzetû tanulók felzárkóztató oktatása

Elõirányzat: 3000,0 millió forint

Fajlagos összeg: 15 000 forint/fõ

A kiegészítõ hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 1-10. évfolyamán nappali rendszerû oktatásban résztvevõ, a család gondozásában lévõ hátrányos helyzetû tanulók után igényelheti. A hátrányos helyzetet az iskolaigazgató javaslata alapján a jegyzõ állapítja meg a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. -a alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõ, illetve ugyanezen törvény 138.  (2) bekezdése alapján védelembe vett gyermekekrõl készült nyilvántartások 1999. augusztus 31-i állapota és a 2000. augusztus 31-re becsült létszáma figyelembe vételével. Az iskolaigazgató javaslatában az iskola tanulólétszámának 5  %-ánál nem lehet magasabb azok aránya, akik nem szerepelnek a gyermekvédelmi törvény alapján készült nyilvántartásokban.

A kiegészítõ hozzájárulást a tanulást közvetlenül segítõ tantárgyi foglalkozások, tantárgyi korrepetáló, személyiségfejlesztõ és tehetséggondozó programok megvalósítása esetén lehet igényelni, ha a programokat külön terv alapján, tanulónként legalább heti öt órában, maximum 15 fõs csoportokban szervezik meg. A hozzájárulás az e programokban résztvevõ gyermekek után igényelhetõ az egyes intézményekben nappali rendszerû oktatásban résztvevõ tanulók létszámának legfeljebb 30  %-áig.

Nem igényelhetõ a hozzájárulás abban az esetben, ha a tanuló a 3. számú melléklet 24. pont j) bekezdése alapján cigány kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban, nevelésben, továbbá, ha a 21. pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül.

Helyi közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatok

Elõirányzat: 7583,7 millió forint

Fajlagos összeg: 731 forint/fõ

A hozzájárulás az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közmûvelõdést szolgáló feladatai ellátásához.

  1. Megyei/fõvárosi közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatok

Elõirányzat: 3735,3 millió forint

a) Összege: 61 000 000 forint egységesen

b) Fajlagos összeg: 242 forint/fõ a megye/fõváros 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a megyei/fõvárosi önkormányzatot.

A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közmûvelõdést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.

 

Kiegészítõ szabályok

  1. A normatív hozzájárulások, illetve részesedések forrásai:

2. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggõ kiegészítõ és értelmezõ szabályok:

a) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatási törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképzõ iskolában, ha az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítõ pedagógiai szakasz követelményeire egyidejûleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót, utoljára az 1997/98. tanévben indított (kifutó) évfolyamokon.

b) Párhuzamosan szervezik a mûvészeti szakmai vizsgára felkészítõ oktatást, ha a tanuló ugyanabban az iskolában egyidejûleg sajátítja el az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a mûvészeti szakképesítés megszerzésére felkészítõ pedagógiai szakasz követelményeit a közoktatási törvény 27. (7), illetõleg a 29.  (8) bekezdése szerint.

  1. Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólag a szakképesítés megszerzésére felkészítõ pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.
  2. A szakképzésben részt vevõ tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhetõ normatív hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatási törvény rendelkezései szerint az elsõ, illetve elõször az 1999/2000. tanévtõl a második, fogyatékos tanulók esetén a további szakképesítés megszerzésére készül fel.
  3. A közoktatási célú alap-hozzájárulások összege tartalmazza az óvodaszék és az óvodai szülõi szervezetek, az iskolaszék és az iskolai szülõi szervezetek, a diákönkormányzatok, valamint az iskolai sportkör mûködtetésének fedezetét.

f) A közoktatási célú normatív hozzájárulások megállapítása - a g), h), i), j) bekezdések figyelembe vételével - a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges, illetve becsült tanévnyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is a költségvetési éven belüli tanévváltás idõpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként a g) pont szerinti összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben történik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám - félévváltások idõpontjához igazodóan - 1/12, 7/12, illetve 4/12-ed részének átlaga alapján történik.

g) A közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelõ közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó elõírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.

h) Intézményfenntartó társulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhetõ, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezõen elõírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai nevelésben, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítõ hozzájárulás nem jár. A település közigazgatási státusza vonatkozásában az 1999. augusztus 31-ei állapot az irányadó. Intézményfenntartó társulás esetén abban az esetben vehetõ igénybe a 24. d), e), vagy f) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100, a 3000, illetve nem haladja meg 3500 fõt.

i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez az étkeztetést igénybe vevõk 2000. évi összes létszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhetõ, illetve igényelhetõ a hozzájárulás. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevõk számának megállapításánál egy fõ - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fõ létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg fõétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. Az elszámolásnál az étkezésben résztvevõk naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 240 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal.

j) A napközis foglalkozás szervezéséhez a napközis foglalkozásokon részt vett tanulók 2000. évi átlagos létszáma alapján tervezhetõ, illetve igényelhetõ a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot 185 nappal kell elosztani.

k) Az f) pont szerinti központi számításokban a közoktatási törvény 1. számú melléklet Második része az irányadó, amely meghatározza, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az iskolai oktatásban résztvevõ tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a felnõttoktatásban résztvevõket, a térítési díjat fizetõket, az alapfokú mûvészetoktatásban részesülõket stb. A számításoknál jogcímenként elõforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat kell alkalmazni. A kiegészítõ hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásához is e bekezdés elõírásai az irányadók.

l) Az alapfokú mûvészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részvevõ tanuló csak egy jogcímen vehetõ figyelembe, abban az esetben is, ha a 22. pont a) és b) jogcím szerinti képzést együttesen veszi igénybe, vagy ha több tanszakra jár.

m) A beszámoltató rendszerû szakképzésben résztvevõk létszámát a felnõttoktatásban a levelezõ munkarend szerint oktatottakra vonatkozó elõírások szerint kell meghatározni.

n) A 24. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 18. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerû oktatásban résztvevõk létszámát nem haladhatja meg.

o) A nem magyar állampolgárok a közoktatási törvény 110. -ának feltételei szerint vehetõk számításba a létszámok tervezésénél.

p) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetõk.

r) A közoktatási célú normatív hozzájárulások nem vehetõk igénybe az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után, amelyek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység nem szerepel, beleértve a kiegészítõ hozzájárulás igénybevételére jogosító tevékenységeket is.

s) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülõ ellátottak után a bölcsõdei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.

t) A 24. pont i) bekezdésében a nem kisebbségi két tanítási nyelvû oktatást szolgáló támogatást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményben a Mûvelõdési Minisztérium 29.207/1987. (M.K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelõen, vagy a két tanítás nyelvû iskolai oktatás irányelvének kihirdetésérõl szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet szerint szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvû általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe.

u) A 24. pont d), e), f), i) és j) bekezdéseiben a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott kiegészítõ hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következõk:

3. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.

4. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetõleg közös fenntartású intézmények esetén - a 3. számú melléklet 11. pont b) és c) jogcímek kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.

5. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2000. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az errõl szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevõ helyi önkormányzatnak  az átvevõ által a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás.

6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülõk ellátása), amely az intézményben történõ felvétellel kezdõdik és annak végleges elhagyásával fejezõdik be. Az ideiglenes távollévõk  -kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.

7. A lakosságszámra vonatkozó adatok a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A lakosságszám megállapításához az 1999. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.

 

4. számú melléklet az 1999. évi . törvényhez

I. A helyi önkormányzatokat normatívan megilletõ
személyi jövedelemadó jogcímei és összegei

1. A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése

Elõirányzat: 44 139,1 millió forint

1.1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a 21. (2) bekezdés szerint a képzõdés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 1.2. pont szerinti iparûzési adóerõ-képesség - az 1998. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy fõre jutó összege nem éri el a 1.3. pontban szereplõ összeget, a bevétel e szintig kiegészül.

Ha az egy fõre jutó összeg nagyobb a 1.3. pontban szereplõ összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megilletõ összeg a 1.4. pontban szereplõ számítási módszer alapján csökkentésre kerül.

Az önkormányzat közigazgatási státuszát az 1999. augusztus 31-i állapotnak megfelelõen kell alapul venni.

Az ezen idõpontig szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. Ennek hiányában a bevételeket az 1999. évi költségvetésükben tervezetteknek megfelelõen kell számításba venni. Mindkettõ hiányában a bevételek megosztása az 1999. augusztus 31-i lakosságszám arányában történik.

1.2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 2000. évi iparûzési adóerõ-képességét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1.2.1. Számított adóerõ-képesség kiszámítása

Ae=(Ta x 1,25+L x Ea)x 0,012

ahol

Ae =

számított iparûzési adóerõ-képesség

Ta =

az 1998. évi társasági adóbevallásokból az APEH által telephelyenként kimutatott és településre számított - az anyagköltséggel csökkentett - iparûzési adóalap

L =

a település 1998. január 1-jei lakosságszáma

Ea =

az SZJA törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparûzési adóalap település népessége szerint képzett csoportonkénti jellemzõ középértéke

   

- 2000 fõig

13 500 forint/fõ

 

2000

-10 000 fõig

33 750 forint/fõ

 

10 000

fõ felett

54 000 forint/fõ

1.2.2. Az 1.1. pontban figyelembe veendõ iparûzési adóerõ-képesség:

1.2.2.1. nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 1998. évi korrigált iparûzési adóbevétel 25 %-kal növelt - ezáltal 2000-re valorizált- összegének -60 %-ánál, illetve nem lehet több annak 110 %-ánál.

Az 1998. évi korrigált iparûzési adóbevétel alatt az önkormányzat 1998. évi adóbeszedési számláján ténylegesen befolyt iparûzési adóbevételnek (a továbbiakban: 1998. évi iparûzési adóbevétel), az APEH által településekre kimutatott anyaghányad 67 %-ával csökkentett és a törvényi kulcsváltozással (2/1,4) növelt összegét kell érteni. Ha a településre nincs APEH által kimutatott adóalap, akkor a korrigált iparûzési adóbevétel megegyezik az 1998. évi iparûzési adóbevétellel.

A 2000-re elõzõek szerint számított korrigált iparûzési adóbevételt a helyi önkormányzat a 17. (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során pontosíthatja. Abban az esetben, ha a ténylegesen befolyt iparûzési adó - beleértve a hátralék növekedés összegét is- meghaladja az önkormányzat által pontosítottat, ennek az 1.1., 1.3. és 1.4. pont szerint számított kiegészítésre, illetve levonásra gyakorolt hatásával az önkormányzatnak az Áht. 64. (1) bekezdésében foglaltak keretében év végén el kell számolnia.

A jogtalanul igénybe vett összeget a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve kell a központi költségvetés részére visszafizetni. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidõre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A határidõt követõ 90. napon a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és az Áht. 63. (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

1.2.2.2. megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerõképességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 1998. évi iparûzési adóbevétele, és a számított iparûzési adóerõképessége ennél az átlagnál magasabb.

1.2.2.3 azonos a településkategórián belül az 1.2.2.1. és az 1.2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerõképességû önkormányzatok egytizedének átlagos adóerõképessége felével, ha az adott önkormányzat 1.2.2.1. és 1.2.2.2. szerinti adóerõképessége ennél alacsonyabb lenne.

1.3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendõ értékhatár:

a)- község

11 000 Forint/fõ

b)- város

14 000 Forint/fõ

c)- megyei jogú város

15 500 Forint/fõ

d)- fõváros (kerületekkel együtt)

20 000 Forint/fõ

Az a) és b) pontban szereplõ nem kötelezõ térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár nõ a 2.c) pont szerinti fajlagos összeg és a 3. számú melléklet 13a.,15.,16.,19 b-c.,20-23.pontok szerinti ellátottak/férõhely együttes száma szorzatának a település 1998. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével.

1.4. A 1.3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása

Az 1-3. pontban szereplõ értékhatár %-ában sávonként

Sávonként a levonásra kerülõ egy fõre jutó összeg

A központi költségvetési kapcsolatból levonásra kerülõ összeg

%-ban

forint/fõ

%-ban

forint/fõ

4. oszlop összesen x a település 1998. január 1-jei lakosságszáma forint-ban

1.

2.

3.

4.

5.

100-130

 

0

 

-

130-170

 

25

 

-

170-230

 

45

 

-

230-300

 

75

 

-

300 felett

 

90

 

-

Levonandó összesen:

-

-

   

A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot a kötelezõen ellátandó feladatai után a 3. számú melléklet 1.,2., 4-11., 14., 17.,18., 19. a), 21. a), 24-26. pontjai alapján megilletõ normatív állami hozzájárulás és normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadó.

E normatív hozzájárulások év végi elszámolásának hatását az Áht. 64. (1) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe kell venni.

2. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése

Elõirányzat:11 747 millió forint

Ebbõl minden megyei önkormányzatot megillet:

a) egységesen 257 millió forint,

b) a megye 1999. január 1-jei lakosságszáma után 556 forint/fõ,

c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 14 905. forint/ellátott.

A c) pontban az ellátottak számbavételénél a e törvény 3. számú mellékletének 12-14., 16, 17 számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 15.számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férõhely, a 18-23. számú jogcímekhez kapcsolódóan tervezett ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.

II. Az illetékbevételek szabályozása

1. A Fõvárosi Önkormányzatot illeti meg a Fõvárosi Illetékhivatal által beszedett, a központi költségvetés bevételével csökkentett e törvény 25. -a szerinti illetékbevétel.

2. A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékbõl az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévõ megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekbõl befolyt bevétel, csökkentve e törvény 25. -a szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a 4., illetve 5. pontban foglalt költségként visszatartott összeggel.

3. A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés e törvény 25. -a szerinti bevételi részesedésével és a 2. pont szerinti, megyei jogú várost megilletõ összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál - az illetékhivatal mûködésével összefüggõen - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 30 %-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70 %-ának fele egyenlõ összegben - egytizenkilenced részenként -, fele a megye 1999. január 1-jei lakosság száma arányában - a Kincstár országos összesítését követõen - a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

4. A megyei jogú város önkormányzata legkésõbb 2000. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viselésérõl. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. -ában szabályozott, illetékekkel összefüggõ érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenõrzésének módját.

5. A 4. pont szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekbõl befolyt, központi költségvetést megilletõ összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megilletõ bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelõ hányadot. Az arány megállapításánál az elõzõ évi tényszámokat kell figyelembe venni.

6. Az illetékhivatal mûködtetésével összefüggõ éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt mûködtetõ megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében elõirányozni és elszámolni.


5. számú melléklet az 1999. évi .... törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatok

millió forintban

Sor-
szám

Cél

Igénybevétel feltételei

Elõirányzat

1.

Lakossági közmûfejlesztés támogatása

A magánszemélyek közmûfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm rendelet alapján igényelhetõ.

1500,0

2.

Pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálatainak támogatása

a) Pincerendszerek esetén: Igényelheti azon - veszélyeztetett közterülettel rendelkezõ - település önkormányzata, amely a település szakszerûen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 2000-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta.

1000,0

   

A támogatásban részesülõ veszély-elhárítási programokról (pincékrõl és kapcsolódó létesítményekrõl), valamint a támogatásnak a település vállalt önrésze-sedését is figyelembe vevõ mértékérõl - a sürgõsség és a védendõ közvagyon mérlegelésével - a belügyminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt.

 
   

Az ilyen célokra engedélyezhetõ összes támogatás összege maximálisan 500 millió forint.

 
   

b)

Természetes partfalak esetén:

 
   

Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a belügy-miniszternek az érintett társminiszterekkel egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidõig - támogatási igényét benyújtja.

 
   

A támogatás összegérõl a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt.

 
   

Az e célra engedélyezhetõ összes támogatás maximálisan 500 millió forint.

 

3.

Lakossági víz- és
csatornaszolgáltatás támogatása

Az elõirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közmûves ivóvízellátás és szennyvíz-szolgáltatás, valamint a más vízközmûtõl vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjérõl a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - az érintett társminiszterekkel egyetértésben - tájékoztatót jelentet meg. Az igényekrõl a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló elõirányzat keretei között - az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelõzõ egy éves idõszak lakossági fogyasztása mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok - az említett tájékoztatóban részletezett módon a szolgáltatóval egyeztetett - igénybejelentései képviselõ-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén, vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmû esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmû esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget az önkormányzat - dokumentálható és ellenõrizhetõ módon - kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel.

4100,0

   

Az elõirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is.

 

4.

Kompok, révek fenntartásának,
felújításának támogatása

Az elõirányzat a meglévõ közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendõ munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a mûszaki elõírások vagy a mûszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetõség van a mûködtetés támogatására is, amennyiben a településrõl más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet.

200,0

   

Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és mûködtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában mûködtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeirõl a tárcaközi bizottságot vezetõ közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az érintett társminiszterekkel egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.

 

 

Határátkelõhelyek fenntartásának támogatása

Támogatásban részesül - a Határõrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1999. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden határátkelõhelyet fenntartó települési önkormányzat.
A támogatás átutalásáról a Belügy-minisztérium 2000. március 15-ig intézkedik

80,1

 

Lakáscélú adósságkezelési
támogatás

A szociálisan hátrányos helyzetben lévõk adósságterhének enyhítésérõl és lakhatási körülményeinek javításáról szóló módosított 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzat központi költségvetési támogatásra jogosult, ha az e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint adósságkezelést folytat. Az önkormányzat az adósságkezelés során kifizetett összeg 55 %-át, a 219/1996. (II.  24.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt, a társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település önkormányzata a 80 %-át a központi költségvetéstõl visszaigé-nyelheti e törvény 3. számú melléklete 10. pontja alapján az önkormányzatot megilletõ összeg 3 %-ának erejéig, de legalább 200 000 forintig.

400,0

 

Helyi kisebbségi önkormányzatok mûködésének általános támogatása

Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 620 000 forint/ kisebbségi önkormányzat. A támogatást a kisebbségi önkormányzat mûködési kiadásaira használhatja fel.
A támogatás átutalása két egyenlõ részletben 2000. Február 15-ig, illetve 2000. július 31- ig történik. A támogatásnak az érintett önkormányzatok részére történõ átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé.
Idõarányos támogatásra jogosult az a kisebbségi önkormányzat, amely az idõközi választást követõen év közben alakul meg. Ez esetben a kisebbségi önkormányzat a támogatásra a megalakulás napjától jogosult. A támogatásra való jogosultságát a kisebbségi önkormányzatnak be kell jelentenie a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak, valamint a Belügyminisztériumnak a megyei TÁKISZ-on keresztül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a támogatás idõarányos összegének folyósításáról.
Nem illeti meg a támogatás idõarányos része a kisebbségi önkormányzatot, ha évközben megszûnik (feloszlatták, feloszlott, valamint ha a képviselõk száma a képviselõ-testület mûködéséhez szükséges létszám alá csökken), a megszûnés napját követõ naptól. A kisebbségi önkormányzatnak megszûné-sével egyidejûleg értesítenie kell a Belügyminisztériumot a megyei TÁKISZ-on keresztül az õt meg nem illetõ - idõarányos - támogatás elõirányzatról való lemondásáról, továbbá a Kincstárt az ennek megfelelõ összeg egyidejû visszautalásáról. Ezzel egyidejûleg a kisebbségi önkormányzat - gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a támogatás rendeltetésszerû felhasználásáról a megszûnését követõ 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetésérõl.

852,6

 

Gyermek- és ifjúsági feladatok

A támogatási keret felhasználásáról az ifjúsági és sportminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt.

160,0

 

Kiegészítõ támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához

Igényelhetik azok a helyi önkormány-zatok, amelyek a nemzetiségi, etnikai nevelési-oktatási feladatokat ellátó óvoda és iskola fenntartását a bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltéte-leknek megfelelõen biztosítni. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik.
A támogatás igénylésének, a folyósítás részletes rendjének szabályait, valamint az elszámolás feltételeit az oktatási miniszter - a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2000. március 31-ig határozza meg.

300,0

 

Könyvtári és közmûvelõdési érdekeltségnövelõ támogatás

Igényelhetik települési és megyei/fõvá-rosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állomány-gyarapításához, a közmûvelõdési infrastruktúra technikai, mûszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét a helyi önkormányzatok könyvtári és közmûvelõdési érdekeltségnövelõ támo-gatásáról szóló 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet határozza meg.

568,0

 

Helyi önkormányzatok hivatásos
zenekari és énekkari támogatása

Helyi önkormányzat fenntartásában, vagy közhasznú társasági formában mûködõ hivatásos zenekarok és énekkarok kiadásaihoz a helyi önkormányzatok támogatást vehetnek igénybe. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretbõl 250 millió forint mûködési kiadásokra, 100 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénybevételét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. február 15-ig rendeletben szabályozza.

350,0

 

Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz

A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkor-mányzatoknak az Országos Egész-ségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoz-tatás megszüntetése folytán felszabaduló létszám miatti, 1999. szeptember 30. napját követõen hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. További feltétel, hogy az önkormányzati színtû létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérõk esetében a kisebb összegû kötelezettségvállalással járó munka-viszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható.

4300,0

 

 

A támogatás folyósítása a nettó finanszí-rozás keretében történik.

 

 

 

A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 2000. február 15-ig jelenteti meg.

 

 

 

 

13 810,7


6. számú melléklet az 1999. évi . törvényhez

A mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása

1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (mûködési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása

Elõirányzat: 10 313,4 millió forint

A forráshiányból eredõ jelentõs ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévõ helyi önkormányzat kiegészítõ támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képzõdõ forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos mûködtetése, körjegyzõség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelezõ önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. elõtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 2000. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhetõ kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (továbbiakban útmutatót) készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 2000. március 10-ig tájékoztatja.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely

a) lakosságszáma 500 fõ alatt van és körjegyzõséghez nem tartozik, kivéve ha az igénybejelentés idõpontjáig döntött és megállapodást kötött legkésõbb 2001. január 1-tõl körjegyzõségben való részvételrõl. E feltétel alól a közigazgatási hivatal különösen méltányos esetekben adhat felmentést ;

b) polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tart fenn, kivéve, ha részt vesz intézményfenntartó társulásban;

c) az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek intézményenkénti kihasználtsága az 50 %-ot nem éri el, kivéve azt az 500 lakosságszám alatti helyi önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;

d) az alacsony kihasználtsággal mûködõ intézményeinek társulás útján történõ közös fenntartását nem kezdeményezte;

e) 3 hónapra vagy ennél hosszabb idõre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik intézményeit is ideértve, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a g) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;

f) helyi adó bevezetésérõl nem döntött, illetve ilyen bevételt nem tervez;

g) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a települési önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakáshoz jutás és lakásfenntartás jogcímen a települési önkormányzatot megilletõ személyi jövedelemadó 50 %-a, a megyei önkormányzatok egységes és lakosságszám arányos személyi jövedelemadó részesedésének 10 %-a, továbbá a magánszemélyek kommunális adójának 100 %-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó 20 %-a, az önkormányzatok felhalmozási és tõke jellegû bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehetõ figyelembe.

A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelezõ önkormányzati feladatok - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli - 1999. évi tényleges mûködési kiadásait az 2000. évi költségvetési törvénybõl fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitõl átvett kötelezõ feladatok elõirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör 1999. évi kiadása alatt a következõ forrásokból teljesített kiadások értendõk: egészségügyi mûködési célra OEP-tõl és egyéb szervektõl átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelõzõ feladatellátás saját mûködési bevétele, az ilyen célú elõzõ évi maradvány-felhasználás.

A mûködési kiadás számításánál - az útmutatónak megfelelõen - a személyi juttatások összegét a 2000. évi a költségvetési törvény alapján kialakításra került ágazati növekményt lehet figyelembe venni.

A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó mûködési célú forrásai és az intézményi mûködési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos mûködési bevételei, a mûködési célú átvett pénzeszközök, a mûködési célú kölcsönökbõl és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli mûködési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételbõl mûködésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi mûködési és önkormányzati sajátos mûködési bevételeknek az Útmutató szerint korrigált összege az elõzõ évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - elõzõek szerint figyelembe vett - sajátos mûködési bevételein belül a tervezett iparûzési adó nem éri el a számított iparûzési adóerõ-képességet, e különbözet csökkenti a számított forráshiányt.

Továbbá csökkenti a számított forráshiányt az az összeg, amellyel a tárgyévet megelõzõ évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai meghaladták a felhalmozási bevételeit.

A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az elõzõ évi pénzmaradványok megállapítását és felhasználását - képviselõ-testületi (közgyûlési) jóváhagyással alátámasztva - tételesen be kell mutatni.

A kiegészítõ támogatás számított összegét csökkenti a 2000. évi normatív állami hozzájárulás, valamint az átengedett személyi jövedelemadó és az iparûzési adóerõ-képesség együttes összegének 2 %-a.

Az elõzõ években felvett mûködési hitel 2000. évi visszafizetési kötelezettsége a számított forráshiányt nem növeli.

Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1999. évi teljesített mûködési kiadásainak összege az 1998. évi teljesített mûködési kiadások (8,4 %-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó - az Útmutatóban meghatározott helyi kötelezõ feladatok reprezentálását eredményezõ korrekciókkal - tisztított átlagának 120 %-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1998. évi teljesített mûködési kiadások (8,4 %-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 90 %-át, akkor a forráshiány számított összege csökken, illetve nõ. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 3 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés idõpontja:

- 2000. április 20.

- 2000. szeptember 30.

Az igénylést a következõ dokumentumokkal kell megküldeni (a 2000. elsõ félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidõre szükségesek):

- az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1999. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, a 2000. évi költségvetésrõl, és a 2000. elsõ félévi beszámolóról szóló képviselõ-testületi elõterjesztés, rendelet, illetõleg határozat,

- az 1990. december 31. elõtti hiteltartozás és kamatai 2000. évet érintõ kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,

- mûködési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,

- a képviselõ-testület nyilatkozata a)-f) pontokban foglaltak igazolására.

A Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelõen a TÁKISZ-ok az igénybenyújtásra vonatkozó határidõket követõen legkésõbb 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehetõ forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.

A kérelmek döntés-elõkészítése során - indokolt esetben - a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól, és - szükség esetén - helyszíni ellenõrzést végezhet. A támogatások odaítélésérõl készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 2000. július 15-ig, illetve 2000. november 30-ig bemutatja az Országgyûlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követõen a támogatások odaítélésérõl a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig idõarányosan járó támogatásra szólóan - az elõleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.

Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévõ forráshiányos önkormányzat az õt 2000. évben megilletõ kiegészítõ állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási elõleget vehet igénybe. Az elõleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási idõpontjához igazodóan 2000. február 5-ig, illetve 2000. március 5-ig - van lehetõség.

A jogosan igénybe vehetõ elõleg összege:

- ha az elõzõ évben is forráshiányos volt az önkormányzat nem lehet több, mint 1999. évben a részére folyósított forrás-kiegészítõ támogatás összegének 60 %-a,

- ha az elõzõ évben ezen a címen nem részesült támogatásban az önkormányzat nem haladhatja meg az elfogadott költségvetési rendeletében az általa meghatározott mûködési forráshiány 60 %-át.

Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az elõleg átutalása az elsõ hét hónap során havonta idõarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítõ támogatás terhére.

Amennyiben az elsõ alkalommal megállapított kiegészítõ támogatás összege kisebb, mint az igényelt elõleg, akkor a jogtalanul igénybe vett elõleg különbözetet - az elõleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelõzõ év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni.

Az igénybe vett elõlegrõl az önkormányzatok 2000. május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni, és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az elõleg folyósításától a lemondás idõpontjáig igénybe vett elõleget a költségvetési évet megelõzõ év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni.

Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévõ önkormányzat a jóváhagyott támogatásról évvégén az útmutató szerint elszámol, és bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülését. A jogtalanul igénybe vett támogatást az Áht. 64. (6) bekezdésében foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség terheli.

2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt mûködési célra igényelhetõ támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.

Elõirányzat: 720 millió forint

a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendõ kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követõévben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének idõtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelrõl kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetõképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez elõkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.

b) Az adósságrendezés megindítását követõen, az adósságrendezési eljárás idõtartama alatt a forráshiányból eredõ jelentõs ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a mûködési válságtervben foglalt feladatok ellátására.

A visszterhes kamattámogatás és a mûködési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseirõl szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. -ai rögzítik.

A kérelmek döntés-elõkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közremûködõ pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehetõ igénybe.

A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerõre emelkedését követõen - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseirõl szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. -a alapján.

A pénzügyi gondnok díjának összege 2000-ben - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.

3. A mûködésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása

Elõirányzat: 500 millió forint

Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek mûködõképessége az elõzõekben megfogalmazott feltételek mellett nem biztosítható a belügyminiszter különösen indokolt esetben visszatérítendõ, vagy vissza nem térítendõ állami támogatást adhat. A támogatás elsõsorban a likviditási helyzet átmeneti megoldására biztosítható.

A belügyminiszter a támogatás tételes felhasználásáról az Országgyûlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságát 2001. február 28-ig tájékoztatja.

Az e célú elõirányzat évközben nem növelhetõ.


7. számú melléklet az 1999. évi ....... törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 2000.évben összesen 5625,5 millió forint.

Ebbõl:

a) Épületmûködtetési hozzájárulás 3165,5 millió forint

Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kõszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület mûködtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:

millió forint

Önkormányzatok

Mûködtetési hozzájárulás

Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház)

80,7

Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház)

84,8

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház)

83,8

Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne)

29,6*

Veszprém Megyei Önkormányzat (Petõfi Színház)

97,0

Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház)

91,9

Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház)

127,7

Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház)

14,3

Gyõr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)

168,6

Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház)

102,2

Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház)

90,9

Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)

139,7

Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház)

152,2

Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petõfi Színház)

83,8

Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)

161,4

Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház)

53,1

Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház)

101,1

Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház)

43,1

Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín)

8,0

Budapest Fõváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház)

76,1

Budapest Fõvárosi Önkormányzat
(Bp. Bábszínház, Fõvárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház)

1 375,5

Összesen

3 165,5

 

b) Mûvészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 989,4 millió forint*

A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színház- támogatási elõirányzatuk arányában a mûvészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg.  Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. január 31-éig rendeletben szabályozza.

c) Bábszínházak mûvészeti támogatás 129,0 millió forint

A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után mûvészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában mûködõ, az a) pontban nem szereplõ bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási elõirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. január 31-éig rendeletben szabályozza.

d) Színházak pályázati támogatása 341,6 millió forint**

E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplõ -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív mûhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következõ:

Szabadtéri színházak

142,0 millió forint

Nemzetiségi színházak

47,6 millió forint

Színházi vállalkozások, alternatív mûhelyek

152,0 millió forint

Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.


8. számú melléklet az 1999. évi ........ törvényhez

Normatív, kötött felhasználású támogatások

I. Kiegészítõ támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához

1. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés

Elõirányzat : 2502,3 millió forint

Fajlagos összeg: 15 150 forint/fõ

A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatási törvény 20-21. -ában és a 122. (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus munkakörben, illetve a törvény 22. -ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértõ vagy pedagógiai elõadó munkakörben foglalkoztatottak 1999/2000. tanévi nyitó statisztika szerinti létszáma és a 2000/2001. tanévi nyitó állapotra becsült létszáma. A támogatás a pedagógus továbbképzésrõl, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet elõírásainak megfelelõen használható fel.

Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerûen elszámolt költségek figyelembe vételével történik. A tárgyévi támogatással történõ elszámolást az ezzel összefüggõ gazdasági eseményeket rögzítõ nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésrõl kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.

  1. Pedagógusok szakkönyv-vásárlása

Elõirányzat: 1856,3 millió forint

Fajlagos összeg: 11 250 forint/fõ

A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a közoktatási törvény 19. (3) bekezdése alapján, az általuk fenntartott - a törvény 20-21. -ában és a 122. (3) bekezdésében felsorolt típusú - intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben illetve a törvény 22. -ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértõ vagy pedagógiai elõadó munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényjogosultság alapja az 1999. december 31-én várható (becsült) pedagógus létszám, a fent hivatkozott rendelet jogosultságra vonatkozó elõírásainak figyelembe vételével.

Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerûen elszámolt költségek figyelembe vételével, a kormányrendelet 7. -a alapján - az 1999. december 31-én közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámának figyelembe vételével - történik.

3. Tanulók tankönyv-vásárlása

Elõirányzat: 3066,1 millió forint

Fajlagos összeg: 2150 forint/fõ

A támogatás a helyi önkormányzatokat a közoktatási törvény 118. (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 2000/2001. évi tanévi nyitó állapotra becsült tanulói létszám alapján illeti meg. A támogatás központi számítási alapja a 3. számú melléklet 19. a)-d), 20. a) és 21. a) pontjai szerinti hozzájárulások igényléséhez szolgáltatott adatok számításánál figyelembe vett - az iskolai nappali rendszerû oktatásban résztvevõk számának a 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 2. f) pontja szerinti - adata. A támogatás felhasználása a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet alapján történik.

Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerûen elszámolt költségek, valamint a 2000/2001. tanévi nyitó közoktatási statisztikában szereplõ, nappali rendszerû oktatásban résztvevõk létszámának figyelembe vételével történik.

4. Körzeti, térségi feladatok

  1. Fõvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége

Elõirányzat: 4 480,0 millió forint

A támogatás a megyei (fõvárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (fõváros) területén mûködõ helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási fõösszeg arányában.

A támogatás 30  %-a a megyei fejlesztési tervvel összefüggõ szakmai célokra, feladatokra, ezen belül különösen a kistérségi közoktatási társulások és a térségi feladatot ellátó közoktatási intézmények épületeinél a balesetveszély elhárítását szolgáló állagmegóvási munkák támogatására, a társult önkormányzatok területérõl a tanköteleseket szállító iskolabusz vásárlására, az utazási feltételek javítására, továbbá a települések külterületén az 1-4. évfolyammal mûködõ általános iskolák támogatására fordítható.

A támogatás 60  %-a kizárólag - a fejlesztési terv alapján - a közoktatási törvény 124. (20) bekezdéséhez kapcsolódóan a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében szereplõ eszközök, felszerelések beszerzésére és informatikai oktatás támogatására fordítható annak érdekében, hogy a hivatkozott rendelet 54. (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesíthetõ legyen.

A támogatás 10  %-a kizárólag a közoktatási törvény 36. (2)-(6) bekezdésében meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekrõl és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közremûködés feltételeirõl szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet szerinti igénybevételének támogatására fordítható.

A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozóan, mindhárom cél vonatkozásában feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.

A közalapítvány mûködtetését más (saját) forrásokból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható.

Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál e jogcímen 2000. január 1. és 2000. december 31. között e célokra, a támogatási céloknak megfelelõ felhasználási arány szerint jogszerûen elszámolt költségek figyelembe vételével. A közalapítványnak a megyei (fõvárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell.

A kitûzött feladatok lebonyolításához (pályázati kiírás, kiértékelés, a támogatás kiutalása és egyéb szervezési feladatokra) a rendelkezésre álló összegek maximum 1 %-a használható fel.

  1. Pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége

Elõirányzat: 750,0 millió forint

A támogatás a megyei önkormányzatokat és a fõvárosi önkormányzatot illeti meg a megye (fõváros) területén mûködõ helyi önkormányzatok számára e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási fõösszeg arányában a képzési kötelezettségrõl és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szerinti feladataik ellátásához. A támogatás a hivatkozott rendelet elõírásai szerinti szakmai tevékenységre fordítható. Az igénybevevõ önkormányzatnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.

Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik az ezen a jogcímen 2000. január 1. és 2000. december 31. között a feladat-terv alapján e célra jogszerûen elszámolt költségek figyelembe vételével.

Kiegészítõ szabályok

  1. Pénzellátási szabályok:

a) Az 1., és az 4. pont b) bekezdésében meghatározott támogatások folyósítása a 27.  (2) bekezdése szerint, a nettó finanszírozás keretei között történik.

b) A 2. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, április 25-ig történik.

c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, augusztus 25-ig történik.

  1. d) Az 4. a) pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlõ részletben, január 25-ig, április 25-ig, július 25-ig, illetve október 25-ig történik.
  2. 2. Az évközi egyösszegû (2., 3. pont szerinti) támogatások folyósítását megelõzõen az elszámolás követelményei szerint jogosulatlanná vált támogatásrészrõl a helyi önkormányzatnak le kell mondania.

  1. A támogatásokkal való év végi elszámolásnál az 1.-3. pontok esetén az igénylés alapjául szolgáló mutatószámok tényleges alakulásával összefüggésben további igénylés nem szerepeltethetõ. Jogosulatlan igénybevételnek a 4. pont szerinti támogatás esetén az a támogatásrész minõsül, amelynek rendeltetésszerû felhasználása nem alátámasztott.

II. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése

Elõirányzat: 35 692,8 millió forint

A támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezõ rendszeres szociális segélyben, idõskorúak járadékában részesülõ személyek számára, valamint a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összege 75  %-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 75  %-a alapján, a hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segély, az idõskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményekben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100  %-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza.

Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100  %-ára.

Helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása

Elõirányzat: 16 013,0 millió forint

A támogatás a hivatásos önkormányzati tûzoltóság fenntartásához és mûködtetéséhez a következõ normatívák alapján vehetõ igénybe.

1. A hivatásos önkormányzati tûzoltóság állományának személyi juttatásaihoz:

  1. a készenléti szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóság személyi juttatásaihoz 1 867 126 forint/fõ.

A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI.26.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok kötelezõ legkisebb létszáma címû mellékletének "Létszám összesen" rovat adata szerint.

  1. a készenléti szolgálattal nem rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóság személyi juttatásaihoz 2 400 000 forint/fõ.

A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok kötelezõ legkisebb létszáma címû mellékletének táblázata "Létszám összesen" rovat adata szerint.

  1. Illetménykiegészítéshez 26 000 forint/fõ

A támogatást a fõvárosi önkormányzat veheti igénybe az 1/a pontban meghatározotton túl az 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hszt.) 103. (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján - a fõvárosi tûzoltó-parancsnokság megyei illetékességû középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez - a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok kötelezõ legkisebb létszáma címû mellékletének táblázata "Létszám összesen" rovatában - a Fõvárosi Tûzoltó Parancsnokság részére - meghatározott létszám szerint.

2. A hivatásos önkormányzati tûzoltóság dologi kiadásainak támogatása alábbi normatívákkal vehetõ igénybe:

a) a tûzoltólaktanyák üzemeltetéséhez 3 100 forint/m2

A támogatás a készenléti szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatnak a tûzoltó laktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatba vételi engedélyben szereplõ fûtéssel és világítással ellátott tûzoltólaktanya nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett - fûtéssel és világítással ellátott nettó alapterület - 1999. augusztus 31-ei állapot szerint jár.

b) a tûzoltójármûvek üzemeltetéséhez és karbantartásához 71 forint/km

A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjérõl szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok kötelezõ legkisebb gépjármûfecskendõ és különleges szer állománya címû mellékletében meghatározott tûzoltó jármûvek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és mûködõ speciális szerek elõzõ 3 évben (1996-98) futott és pótlékolt kilométereinek három éves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján.

  1. a különleges szerek kötelezõ évi rendszeres mûszaki felülvizsgálatához és javításához 329 240 forint/db
  2. A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjérõl szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok kötelezõ legkisebb gépjármûfecskendõ és különleges szer állománya címû mellékletében meghatározott különleges szerek - emelõkosaras gépjármû, gépezetes létra, daru, mûszaki mentõ, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármû, habbal oltó gépjármû, olajbalesetet elhárító gépjármû - 1999. augusztus 31-ei száma alapján.

  3. a speciális szerek kötelezõ évi rendszeres mûszaki felülvizsgálatához és javításához 260 000 forint/db

A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V.30.) Kormányrendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és mûködõ speciális szerek - búvárszer, tûzoltóhajó, légzõbázis, turbóreaktív oltógépjármû, por-hab kombinált oltójármû, lánctalpas-erdõtüzes gépjármû, konténerszállító gépjármû - 1999. augusztus 30-ei száma szerint.

  1. a készenléti szolgálattal rendelkezõ tûzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz - irodaszer, információhordozó eszközök, kommunikációs és számítástechnikai eszközök, egyéb kiadások 28 024 forint/fõ

A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet - A hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok kötelezõ legkisebb létszáma - címû mellékletének "Létszám összesen" rovatának adata szerint.

f) a készenléti szolgálattal nem rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz 420 000 forint/fõ.

A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A készenléti szolgálattal nem rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok létszáma címû mellékletének táblázata "Létszám összesen" rovatának adata szerint.

A hivatásos önkormányzati tûzoltóság fenntartásához és mûködtetéséhez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben elõírt követelmények teljesítéséhez.

IV. Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása

Elõirányzat: 350,0 millió forint

Fajlagos összeg: 100 forint/m3

A támogatás az összegyûjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék köbmétere után megilleti azon önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közmûves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyûjtésérõl ártalmatlanítás céljából az egyes helyi közszolgáltatások kötelezõ igénybevételérõl szóló 1995.évi XLII. törvény alapján szervezett módon gondoskodnak. Az igényelt összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani.

A támogatást a helyi önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége (m3) alapján igényelhetik.

Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerûen elszámolt költségek figyelembe vételével, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetõje által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján történik.


9. számú melléklet az 1999. évi ... törvényhez

Fejezeti kezelésû támogatási célelõirányzatok egyes szabályai

1. A XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.

2. A XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. jogcím-csoport tekintetében bevétel:

a) az erdõfenntartási járulék,

b) az erdõvédelmi bírság,

c) az újraerdõsítési költség,

d) az erdõgazdálkodási bírság.

3. A XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék,

b) a földvédelmi bírság,

c) a talajvédelmi bírság.

4. A XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás,

b) az állattenyésztési bírság,

c) a lóverseny-totalizatõr forgalma.

5. A XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. jogcím-csoport tekintetében bevétel:

a) az államot megilletõ halászati jog haszonbérbe adása,

b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,

c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,

d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,

e) a halászat céljait elõsegítõ egyéb önkéntes befizetések,

f) jogszabályban elõírt egyéb befizetések,

g) halászatfejlesztési hozzájárulás.

6. A XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. jogcím-csoport tekintetében bevétel:

a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.),

b) a vadvédelmi hozzájárulás,

c) a vadgazdálkodási bírság,

d) a vadvédelmi bírság.

7. A XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. (6) bekezdés].

8. A XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 40. jogcím-csoport tekintetében bevétel: építésügyi bírság [az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 50. (2) bekezdés].

9. A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel:

a) a turisztikai hozzájárulás;

b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:

ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetõvendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következõk:

- 081100 szállodai szolgáltatás,

- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,

- 081220 panziószolgáltatás,

- 081230 kempingszolgáltatás,

- 081240 nyaraló szolgáltatás,

bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következõk:

- 082100 éttermi vendéglátás,

- 082200 cukrászdai vendéglátás,

- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,

bc) az utazásszervezõi és egyéb turisztikai szolgáltatások:

- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítõi tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1 %-a,

- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1 %-a,

- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésbõl származó éves nettó árbevétel 2 %-a,

- 113110 vezetõ nélküli sportjármûvek kölcsönzésébõl származó éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 113120 kezelõszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzésébõl származó éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 113130 kezelõszemélyzet nélküli sportrepülõk kölcsönzésébõl származó éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli, szörf) kölcsönzésébõl származó éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 191950 játékautomaták üzemeltetésébõl származó adózott éves nettó árbevétel 2 %-a,

- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 195120 pénznyerõ automaták üzemeltetésébõl származó adózott éves nettó árbevétel 2 %-a,

- 195130 játékkaszinók mûködtetésébõl származó adózott éves nettó árbevétel 2 %-a;

c) az elõirányzat terhére nyújtott visszatérítendõ támogatások visszafizetésébõl származó összeg;

d) "pályázati eljárási díj" bevétel.

10. Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 9. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.

11. A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók elõleget fizetnek, az elõleg alapja a tárgyévet megelõzõ teljes év nettó árbevételének (az utazásszervezés és/vagy közvetítõ tevékenységnél árrésének) idõarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások elõlegének alapja a meghatározott tevékenységekbõl várható éves árbevétel (az utazásszervezés és/vagy közvetítõ tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti elõlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított elõlegfizetés mértéke az elsõ félévre 50 %, a harmadik negyedévben 30 %, a negyedik negyedévben 20 %. A tárgyévi befizetés határideje az elsõ félévet követõ hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követõ hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követõ május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20.

12. A 9. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. (1)-(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendõ, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.

A 9. pont bc) alpontjában a játékautomaták, pénznyerõ automaták, illetve játékkaszinók esetében az adózott nettó árbevétel alatt a következõ értendõ: a fenti tevékenységbõl származó - az elõzõekben meghatározott - nettó árbevételt csökkenteni kell az ezen tevékenységek után fizetett játékadóval és helyi iparûzési adóval.

13. A turisztikai hozzájárulásként fizetendõ összeget a befizetõ ráfordításként (költségként) számolhatja el.

14. A XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében a bevétel:

a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,

b) a környezetvédelmi termékdíjak,

c) nemzetközi segélyek,

d) az önkéntes befizetések és támogatások,

e) a támogatások visszafizetése és ezek kamatai,

f) a megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés.

15. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerzõdésekbõl származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70 %-a, majd az évente fizetendõ koncessziós díj 70 %-a, de a 2000. évben a 7525 millió forint feletti bevétel a központi költségvetést illeti meg),

b) a koncessziós szerzõdés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. -a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,

c) a szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvény 104. -a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,

d) az elõirányzat terhére nyújtott visszatérítendõ támogatások visszafizetésébõl származó összeg.

16. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel:

a) a külföldi gépjármûadó,

b) a belföldi gépjármûadó,

c) a túlsúlydíj,

d) a nemzetközi segély,

e) a települési önkormányzatok és más szervezetek által adott hozzájárulás és támogatás, valamint megfizetett díj.

17. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:

a) a vízkészlet-járulék és annak késedelmes befizetése esetén megállapított késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság,

b) a visszatérítendõ támogatásokból származó befizetések, azok kamatai és késedelmi kamatai,

c) a külön jogszabályok rendelkezései alapján a vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérõen megvalósított vízi létesítmények, vízimunkák, vagy gyakorolt vízhasználatok miatt a vízügyi hatóság által kiszabott bírság,

d) az a), c) pontokban megjelölt bevételi források körében keletkezett tartozások - azonnali beszedési megbízással is beszedhetõ - köztartozásnak minõsülnek,

e) az egyéb hozzájárulás és támogatás.

18. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó a vízügyi célelõirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.

(2) a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 21. pont alapján mentesül a vízkészlet-járulék fizetése alól,

b) az üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közmûrõl a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.

(3) A vízhasználónak a vízkészlet-járulékot

a) a b)-c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,70 forint/m3 alapjárulék,

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt idõszakra is tekintettel - 10 %-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 3,40 forint/m3 alapjárulék,

c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 10,90 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban elõírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétõl, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétõl függõ - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-a után köteles a 18. pont (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,70 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészlet-járulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 21. pont (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80 %-át nem éri el.

(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészlet-járulékot 5,30 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.

(6) A járulékfizetésre kötelezett a vízkészlet-járulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidõ napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.

(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(8) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követõen a késedelmi pótlékra, végül a vízkészlet-járulék tartozásra kell elszámolni.

19. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a (2) és (3) bekezdésben megállapított kivételekkel - a vízkészlet-járulékot a tárgynegyedévet követõ hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelõirányzat számlájára.

(2) A tárgyévet követõ elsõ hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészlet-járulékot befizetni

a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),

b) ha az évnek csak meghatározott idõszakában használ vizet (idõszakos vízhasználó),

c) ha a 18. pont (3) bekezdésének b) pontja alapján fizet vízkészlet-járulékot.

(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészlet-járulékot a jogerõs hatósági határozat közlését követõ hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.

20. (1) A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétõl - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétõl, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétõl - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés).

(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni

a) a tényleges vízigénybevételrõl, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 19. pont (1)-(3) bekezdéseiben elõírt határidõben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe esõ vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követõ hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeirõl pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,

b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekrõl a tárgyévet követõ hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.

(3) A vízkészlet-járulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenõrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetõleg a vízkészlet-járulék- és pótlék-befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjérõl szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészlet-járulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.

(4) Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 67. (3) bekezdése elsõ fordulatában a pótlékfizetés kezdõ napjának eltérõ megállapítására, a 73. (1) bekezdésében, továbbá a 82. -ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.

21. (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészlet-járulékot fizetnie

a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztetõ - vízmennyiség után,

b) a tûzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés idõtartamára kiemelt vízmennyiség után,

c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,

d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegbõl történik,

e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történõ feltöltésére használt és a fõmûveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,

f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehetõ igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,

g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,

h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettõsmûködésû csatornákból történõ vízkivételt,

i) a felszíni vízbõl történõ ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,

j) ha a vízkészlet-járulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.

(2) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjában megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétõl számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.

(3) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészlet-járulékot fizetnie, ha a közegészségügyi elõírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50 %-ára ivóvízminõséget határoznak meg.

22. A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:

a) a mûemlékvédelmi bírság,

b) a mûemlékvédelmi hozzájárulás,

c) az állami tulajdonú mûemlék értékesítésébõl, hasznosításából származó bevétel,

d) a támogatást igénylõ pályázó által fizetett pályázati díj,

e) a célelõirányzatból nyújtott támogatások visszafizetett összege.


13. számú melléklet az 1999. évi ... törvényhez

"1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A gumiabroncsok termékdíjtételei

Kategória

Termékdíjtétel (Ft/kg)

Jóváhagyott [ (ENSZ EGB) "E" jellel rendelkezõ] új gumiabroncs, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mennyiségben a felújításra (újrafutózásra) behozott gumiabroncs esetén

38,50

Jóváhagyott [ (ENSZ EGB) "E" jellel rendelkezõ] felújított (újrafutózott gumiabroncs behozatala esetén

48,30

Felújításra (újrafutózásra) (külön jogszabályban meghatározott feltételekkel) behozott használt gumiabroncs esetén

154

Importált használt gumiabroncs esetén

500"


"5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

Az egyéb kõolajtermékek termékdíjtételei

Termékdíjköteles termék

Termékdíjtétel

Ft/kg

Kenõolaj

74,50

Magyar szabványnak nem megfelelõ fûtõolaj

74,50

Magyar szabványnak megfelelõ, de 2,8 %-ot meghaladó kéntartalmú fûtõolaj

 

4,20"


"6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

Akkumulátorok termékdíj-tételei

Termékdíjköteles termék

Termékdíjtétel

(Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátorok

50

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok

70"


14. számú melléklet az 1999. évi ............törvényhez

"4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez

Támogatható célok 1999-2001. évekre

Sorsz.

Támogatható cél

 

Igénybevétel feltételei

I.

Vízgazdálkodás
Szennyvízelvezetés és tisztítás
Az igény-kielégítés sorrendje:
Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2. és I.3. célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a mûszakilag összetartozó beruházások támogatását követõen az igény-kielégítés sorrendjét az ivóvízbázis-védelmi célprogram figyelembevételével a Kormány rendeletben teszi közzé. Az adott évi céltámogatási jogosultság megállapítása az elõzõ év december 31-én hatályos lista alapján történik.
Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényû, de üzembe helyezhetõség szempontjából mûszakilag összetartozó beruházásokat, valamint az állami fõmûre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni.
Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezõbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik.

 

1. A szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhetõ. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhetõ a törzshálózat és szennyvízbekötõ-vezeték építéséhez, közbeesõ, üdülõ céljára hasznosított ingatlan bekötõ vezetékével együtt.

2. Nem igényelhetõ támogatás a meglévõ létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggõ, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.

 

I.1.

Szennyvíztisztító-telep építése

 

Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fõ alatti állandó népességû települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ alatti állandó népességû települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fõ feletti. A 2000 fõ alatti állandó népességû település önkormányzata akkor igényelhet egyedi, vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá esõ szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követõen az ipari elõtisztító által kibocsátott szennyvíz minõsége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplõ, a közcsatornát károsító anyagokra elõírt határértékeket.
A támogatási arány: 50 %

I.2.

Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése

 

Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fõ alatti állandó népességû települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ alatti állandó népességû települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fõ feletti. A 2000 fõ alatti állandó népességû település önkormányzata akkor igényelhet egyedi, vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja.

 

 

 

További feltételek:
a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedõ közmûves ivóvízellátás biztosított;
b) a létesítendõ tisztítótelep a késõbbiek során kiépítendõ közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehetõ.
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50 %.

I.3.

Szennyvízcsatorna-hálózat építése

 

Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízközcsatorna-hálózattal még nem rendelkezõ területek ellátásához.
Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 60 %-a vállalta a bekötést.
A támogatási arány 5000 fõ feletti állandó népességû település esetében: 40 %.
A támogatási arány 5000 fõ alatti állandó népességû település esetében: 50 %.
Más önkormányzat, vagy állam tulajdonában lévõ - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkezõ - szenny-víztisztító mûre, vagy folyamatban lévõ állami fõmû építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik."