1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (mûködési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása

Elõirányzat: [10 313,4] 10813,4 millió forint

A forráshiányból eredõ jelentõs ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévõ helyi önkormányzat kiegészítõ támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képzõdõ forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos mûködtetése, körjegyzõség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelezõ önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. elõtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 2000. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhetõ kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (továbbiakban útmutatót) készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 2000. március 10-ig tájékoztatja.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely

f) helyi adó bevezetésérõl nem döntött, illetve ilyen bevételt nem tervez;

A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelezõ önkormányzati feladatok - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli - 1999. évi tényleges mûködési kiadásait az 2000. évi költségvetési törvénybõl fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitõl átvett kötelezõ feladatok elõirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör 1999. évi kiadása alatt a következõ forrásokból teljesített kiadások értendõk: egészségügyi mûködési célra OEP-tõl és egyéb szervektõl átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelõzõ feladatellátás saját mûködési bevétele, az ilyen célú elõzõ évi maradvány-felhasználás.

A mûködési kiadás számításánál - az útmutatónak megfelelõen - a személyi juttatások összegét a 2000. évi a költségvetési törvény alapján kialakításra került ágazati növekményt lehet figyelembe venni.

A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó mûködési célú forrásai és az intézményi mûködési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos mûködési bevételei, a mûködési célú átvett pénzeszközök, a mûködési célú kölcsönökbõl és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli mûködési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételbõl mûködésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi mûködési és önkormányzati sajátos mûködési bevételeknek az Útmutató szerint korrigált összege az elõzõ évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - elõzõek szerint figyelembe vett - sajátos mûködési bevételein belül a tervezett iparûzési adó nem éri el a számított iparûzési adóerõ-képességet, e különbözet csökkenti a számított forráshiányt.

Továbbá csökkenti a számított forráshiányt az az összeg, amellyel a tárgyévet megelõzõ évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai meghaladták a felhalmozási bevételeit.

A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az elõzõ évi pénzmaradványok megállapítását és felhasználását - képviselõ-testületi (közgyûlési) jóváhagyással alátámasztva - tételesen be kell mutatni.

Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1999. évi teljesített mûködési kiadásainak összege az 1998. évi teljesített mûködési kiadások (8,4 %-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó - az Útmutatóban meghatározott helyi kötelezõ feladatok reprezentálását eredményezõ korrekciókkal - tisztított átlagának 120 %-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1998. évi teljesített mûködési kiadások (8,4 %-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 90 %-át, akkor a forráshiány számított összege csökken, illetve nõ. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 3 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés idõpontja:

- 2000. április 20.

- 2000. szeptember 30.

Az igénylést a következõ dokumentumokkal kell megküldeni (a 2000. elsõ félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidõre szükségesek):

- a képviselõ-testület nyilatkozata a)-f) pontokban foglaltak igazolására.

A Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelõen a TÁKISZ-ok az igénybenyújtásra vonatkozó határidõket követõen legkésõbb 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehetõ forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.

A kérelmek döntés-elõkészítése során - indokolt esetben - a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól, és - szükség esetén - helyszíni ellenõrzést végezhet. A támogatások odaítélésérõl készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 2000. július 15-ig, illetve 2000. november 30-ig bemutatja az Országgyûlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követõen a támogatások odaítélésérõl a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig idõarányosan járó támogatásra szólóan - az elõleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.

Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévõ forráshiányos önkormányzat az õt 2000. évben megilletõ kiegészítõ állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási elõleget vehet igénybe. Az elõleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási idõpontjához igazodóan 2000. február 5-ig, illetve 2000. március 5-ig - van lehetõség.

A jogosan igénybe vehetõ elõleg összege:

Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az elõleg átutalása az elsõ hét hónap során havonta idõarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítõ támogatás terhére.

Amennyiben az elsõ alkalommal megállapított kiegészítõ támogatás összege kisebb, mint az igényelt elõleg, akkor a jogtalanul igénybe vett elõleg különbözetet - az elõleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelõzõ év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni.

Az igénybe vett elõlegrõl az önkormányzatok 2000. május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni, és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az elõleg folyósításától a lemondás idõpontjáig igénybe vett elõleget a költségvetési évet megelõzõ év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni.

Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévõ önkormányzat a jóváhagyott támogatásról évvégén az útmutató szerint elszámol, és bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülését. A jogtalanul igénybe vett támogatást az Áht. 64. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség terheli."

A törvényjavaslat jelentõs szigorításokat tartalmaz az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (mûködési forráshiányos) (ÖNHIKI) támogatási rendszerének feltételeiben. A szigorítások egy része a kényszertársulás intézményét kívánja behozni az önkormányzati rendszerbe. Az állami beavatkozás újabb példája az, hogy az 500 fõ alatti és körjegyzõséghez nem tartozó önkormányzat akkor igényelhet ÖNHIKI-s támogatást, ha a szigorító feltétel alól a közigazgatási hivatal felmentést ad. Kizárja továbbá a támogatható körbõl a javaslat azokat az önkormányzatokat, amelyek az intézményi feladatellátáson kívüli tevékenységek miatt válnának forráshiányossá. 500 fõ fölötti település esetén is lehetséges a helyi adottságok kényszere miatt egyetlen intézmény mûködtetése, amelynek kihasználtsága nem éri el az 50 %-ot. Ezeknél az önkormányzatoknál a kényszerû társulás veszélyeztetheti a népességmegtartó képességet, elindítva, vagy felgyorsítva az elvándorlást. A társulási kényszert szolgáló szigorító javaslatok a gazdálkodási autonómiát is korlátozzák, ezért ezek a javaslatok elhagyandók.

Szakmailag indokolatlan és kizárólag az ÖNHIKI támogatás összegét csökkenti az a javaslat, hogy a központi források és az iparûzési adóerõképesség együttes összegének 2 %-ával csökkenteni kell a támogatást. Elfogadhatatlan továbbá az a javaslat, amely szerint ha az önkormányzat az elõzõ években a mûködési forráshiányának fedezetére hitelt volt kénytelen felvenni, mert pl. nem kapott erre a célra támogatást, vagy nem az igényelt összegben, úgy a javaslat azzal büntetni, hogy az adósságszolgálat terhei nem vehetõk figyelembe a jövõ évi forráshiányban.

1999-ben az I. szakaszban több, mint ezer önkormányzat részesült ÖNHIKI támogatásban. A 2000. évre javasolt sokirányú forráscsökkentõ intézkedések, az új kötelezõ feladatok - amelyek egy részénél (pl.: otthonteremtés támogatása, munkanélküliség kezelése) még csak nem is ismertek az önkormányzati feladatok, kiadások a pénzügyi források - mind azt eredményezik, hogy növekedne az ÖNHIKI támogatást igénylõ önkormányzatok száma, a támogatás összege. A központi költségvetés védelmét szolgálják az ÖNHIKI támogatás feltételrendszerére vonatkozó szigorító javaslatok, amelyek - elfogadásuk esetén - azt eredményezik, hogy megnövekszik a csõdbe kerülõ önkormányzatok száma. Ez nem lehet célja a szabályozó módosításnak.

A javaslat szerint a belügyminiszter minden jogszabályi feltétel nélkül, egyedi elbírálása alapján oszthatna támogatást azoknak az önkormányzatoknak, amelyek mûködõképessége sem az ÖNHIKI, sem az un. "csõdös" rendezés útján nem áll helyre.

A javaslat nem biztosítja az önkormányzatoknak a támogatáshoz jutás egyenlõ feltételeit, az elõre kiszámíthatóságot, a döntések objektivitását és az ellenõrizhetõséget. A javaslat elhagyandó. Az 500 millió forint elõirányzat az ÖNHIKI támogatási elõirányzatot növelje.