1.§ Az Országgyûlés az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete Alapokmányát e törvénnyel kihirdeti. (Az Alapokmány a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1985. július 2-án lépett hatályba.)

2.§ Az Alapokmány szövegének hiteles magyar nyelvû fordítása a következõ:

Az ebben az Alapokmányban részes Államok,

az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban eljárva,

az Egyesült Nemzetek Közgyûlésének az Új Nemzetközi Gazdasági Rend megteremtésével foglalkozó hatodik rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatokban, az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete második Közgyûlésén elfogadott, az iparfejlesztésre és ipari együttmûködésre vonatkozó Limai Nyilatkozatban és Akcióprogramban, valamint az Egyesült Nemzetek Közgyûlésének a fejlesztéssel és a nemzetközi gazdasági együttmûködéssel foglalkozó hetedik rendkívüli ülésszaka határozatában foglalt fõ célokat szem elõtt tartva,

kijelentették, hogy:

igazságos és méltányos gazdasági és társadalmi rend megteremtésére van szükség a gazdasági egyenlõtlenségek felszámolása, ésszerû és méltányos nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása, dinamikus társadalmi és gazdasági változtatások megvalósítása, valamint a világgazdaság fejlõdéséhez szükséges szerkezeti módosítások elõsegítése révén,

az iparosítás a növekedést szolgáló dinamikus eszköz, amely - különösen a fejlõdõ országokban - nélkülözhetetlen a gyorsított gazdasági és társadalmi fejlõdéshez, valamennyi ország népessége életszínvonalának és életük minõségének megjavításához, valamint egy méltányos gazdasági és társadalmi rend megteremtéséhez,

valamennyi országnak szuverén joga van az iparosodáshoz; minden iparosítási folyamatnak alapvetõen arra kell irányulnia, hogy önfenntartó és integrált társadalmi-gazdasági fejlõdést biztosítson, s magában kell foglalnia az ahhoz szükséges változásokat, hogy minden nép igazságos és hatékony módon részt vegyen saját országa iparosításában,

mivel a fejlesztésre irányuló nemzetközi együttmûködés valamennyi ország közös célja és kötelessége, alapvetõen fontos az iparosítás elõmozdítása minden lehetséges összehangolt eszközzel, ideértve a technológia kifejlesztését, átadását és befogadását globális, regionális és országos szinten, valamint az egyes ágazatokon belül,

valamennyi országnak, gazdasági és társadalmi berendezkedésétõl függetlenül eltökélt szándéka, hogy a szuverén egyenlõségen alapuló nemzetközi gazdasági együttmûködés fejlesztését célzó egyéni és kollektív intézkedések révén népeik közös boldogulását elõmozdítsa; hogy a fejlõdõ országok gazdasági függetlenségét megerõsítse; hogy ezen országok számára a világ ipari termelésében igazságos részt biztosítson és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghatározott célokkal és elvekkel összhangban hozzájáruljon a nemzetközi békéhez, valamennyi nemzet biztonságához és felvirágzásához,

ezen irányelveket figyelembe véve,

kívánatosnak tartották, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya IX. Fejezetében foglaltaknak megfelelõen szakosított szervezetet alapítsanak az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete /ENISZ/ elnevezéssel /a továbbiakban: "a Szervezet"/, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmányában a Gazdasági és Szociális Tanács számára rögzített hatáskörök, valamint a kapcsolatokra alkalmazandó megállapodások figyelembevételével központi szerepet fog játszani és felelõs lesz az Egyesült Nemzetek szervezeti rendszerében folytatott minden iparfejlesztési tevékenység összehangolásának figyelemmel kíséréséért és elõmozdításáért,

és ennek érdekében az alábbi Alapokmányt fogadták el:

I. FEJEZET
Célok és feladatok

A Szervezet fõ célja a fejlõdõ országok ipari fejlõdésének elõsegítése és meggyorsítása, hogy ezáltal hozzájáruljon egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséhez. A Szervezet emellett a globális, regionális és országos, valamint az ágazati szintû iparfejlesztést és ipari együttmûködést is elõmozdítja.

A fentebb említett célok megvalósítása érdekében a Szervezet minden szükséges és megfelelõ intézkedést megtesz, így különösen:

a/ ösztönzi a segítségnyújtást, illetõleg a szükséghez képest maga is segítséget nyújt a fejlõdõ országoknak iparosításuk elõmozdításához és meggyorsításához, elsõsorban iparuk fejlesztéséhez, bõvítéséhez és korszerûsítéséhez;

b/ az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban kezdeményezi, összehangolja és figyelemmel kíséri az Egyesült Nemzetek szerveinek tevékenységét annak érdekében, hogy a Szervezet az iparfejlesztés területén központi összehangoló szerepet játszhasson;

c/ a harmonikus és kiegyensúlyozott iparfejlesztés érdekében a globális, regionális és országos, továbbá ágazati szintû iparfejlesztésben alkalmazandó új koncepciókat és megközelítési módokat dolgoz ki, illetõleg továbbfejleszti a meglévõket, valamint a tevékenység új irányainak meghatározása céljából tanulmányokat és vizsgálatokat végez, kellõ figyelmet fordítva a különbözõ társadalmi és gazdasági berendezkedésû országok által az iparosítási problémák megoldásában alkalmazott módszerekre;

d/ elõmozdítja és ösztönzi a tervezési módszerek fejlesztését és felhasználását és hozzájárul a fejlesztési és a tudományos és technológiai programok, valamint az állami, szövetkezeti és magánszektor iparosítási terveinek kidolgozásához;

e/ ösztönzi és elõsegíti a fejlõdõ országok gyorsított iparosítását célzó integrált, több szakterületet átfogó szemléleti mód kialakítását;

f/ fórumot és eszközt képez a fejlõdõ és az iparosodott országok között a fejlõdõ országok iparosítását célzó kapcsolatok, véleménycserék és - az érintett országok kérése esetén - tárgyalásaik számára;

g/ segítséget nyújt a fejlõdõ országoknak iparágak létesítéséhez és mûködtetéséhez, ideértve a mezõgazdasághoz kapcsolódó és az alapiparágakat, annak érdekében, hogy a helyben rendelkezésre álló természeti és emberi erõforrásokat maradéktalanul hasznosíthassák, biztosítsák a belsõ piacokra és a kivitelre szánt javak termelését, valamint hogy hozzájáruljon ezen országok gazdasági önállóságához;

h/ az ipari információk cseréjének központjaként szelektív módon összegyûjti és ellenõrzi, valamint közzététel céljából elemzi és feldolgozza a globális, regionális és országos, valamint ágazati szintû iparfejlesztés minden oldalú vizsgálatára vonatkozó adatokat, ideértve a társadalmilag-gazdaságilag eltérõ berendezkedésû, iparilag fejlett és fejlõdõ országok közötti információcserét a technológiai tapasztalatok és vívmányok adatairól;

i/ különös figyelmet fordít a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkezõ vagy szigetországok, továbbá a gazdasági válságok vagy természeti csapások által legsúlyosabban érintett fejlõdõ országok megsegítését szolgáló különleges intézkedések megtételére, nem veszítve szem elõl más fejlõdõ országok érdekeit;

j/ ösztönzi, támogatja és segíti az ipari technológiák kidolgozását, kiválasztását, befogadását, átadását és alkalmazását, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági helyzet és az érintett iparágak sajátos szükségleteit, különös tekintettel a technológiáknak az iparilag fejlett és a fejlõdõ országok, valamint a fejlõdõ országok egymás között történõ átadására;

k/ szervezi és ösztönzi az olyan ipari oktatási programokat, amelyek célja, hogy segítséget nyújtsanak a fejlõdõ országoknak gyorsított ipari fejlõdésük különbözõ szakaszaiban szükséges mûszaki és más alkalmas személyzet kiképzéséhez;

l/ az Egyesült Nemzetek illetékes szerveivel, a szakosított intézményekkel és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel szoros együttmûködésben tanácsokat ad és segítséget nyújt a fejlõdõ országoknak természeti erõforrásaik helyszíni kiaknázása, megõrzése és feldolgozása terén, ezen országok iparosításának ösztönzése érdekében;

m/ minta- és bemutató jellegû berendezéseket nyújt az egyes ágazatok iparosításának meggyorsítása céljából;

n/ a fejlõdõ országok közötti, valamint ezen országok és a fejlett országok közötti ipari együttmûködés elõmozdítását célzó konkrét intézkedéseket dolgoz ki;

o/ más érintett szervezetekkel együttmûködve hozzájárul a fejlõdõ országok regionális iparfejlesztésének tervezéséhez ezen országok regionális és szub-regionális társulásai keretében;

p/ ösztönzi és támogatja olyan ipari, kereskedelmi és szakmai társaságok és más hasonló szervezetek létrehozását és erõsítését, amelyek megkönnyíthetik a fejlõdõ országok belsõ erõforrásainak maradéktalan hasznosítását, nemzeti iparuk fejlesztése érdekében;

q/ elõsegíti az ipar számára szabályozási, tanácsadó és fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó intézményes infrastruktúra kialakítását és mûködtetését;

r/ a fejlõdõ országok kormányainak kérelmére elõsegíti meghatározott ipari létesítmények igazságos, méltányos és kölcsönösen elfogadható feltételek melletti finanszírozását célzó külföldi tõke megszerzését.

A Szervezet tagjává válhat minden Állam, amely elfogadja a Szervezet céljait és elveit:

a/ Az Egyesült Nemzetek, valamely szakosított intézmény vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tagállamai az ebben az Alapokmányban a 24. Cikk, valamint a 25. Cikk 2. bekezdése szerint való részessé válással lehetnek a Szervezet tagjai;

b/ Az a/ pontban nem említett Államok az ebben az Alapokmányban a 24. Cikk 3. bekezdése, valamint a 25. Cikk 2. bekezdésének c/ pontja szerint való részessé válással lehetnek a Szervezet tagjai, azt követõen, hogy felvételüket a Tanács ajánlására a Közgyûlés a jelenlévõ és szavazó Tagok kétharmados többségével jóváhagyta.

1. Azon megfigyelõk számára, akik az Egyesült Nemzetek Közgyûlésén ilyen jogállással rendelkeznek, kérésükre megfigyelõi jogállást kell biztosítani, hacsak a Közgyûlés másként nem határoz.

2. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a Közgyûlés más megfigyelõket is meghívhat a Szervezet munkájában való részvételre.

3. A megfigyelõk a megfelelõ ügyrendi szabályoknak és az ennek az Alapokmánynak a rendelkezéseivel összhangban vehetnek részt a Szervezet munkájában.

1. A Szervezet valamely olyan Tagjának a tagsággal együtt járó jogai és kiváltságai gyakorlása automatikusan felfüggesztõdik, amelynek az Egyesült Nemzetek Szervezete tagságával együtt járó jogai és kiváltságai gyakorlását felfüggesztették.

2. A Szervezet azon Tagja, amely a Szervezeteknek fizetendõ hozzájárulásával késedelembe esik, nem vehet részt a Szervezet szavazásaiban, ha tartozásának összege eléri vagy meghaladja a két elõzõ költségvetési idõszakra meghatározott hozzájárulása összegét. Mindazonáltal bármely szerv felhatalmazhatja ezt a Tagot arra, hogy a keretében tartott szavazásban részt vegyen, amennyiben megbizonyosodik arról, hogy a fizetés elmaradása az említett Tag akaratától független körülményeknek tudható be.

1. Bármely Tag az ezen Alapokmányt felmondó okiratnak a letéteményesnél történõ letétbe helyezésével kiléphet a Szervezetbõl.

2. A kilépés az azt követõ költségvetési idõszaknak az utolsó napján lép hatályba, amelynek során az említett okiratot letétbe helyezték.

3. A kilépõ tag ugyanolyan összegû hozzájárulást köteles fizetni a kilépés bejelentését követõ költségvetési idõszakban, mint amelyet számára a bejelentés idõszakában meghatároztak. A kilépõ Tag ezenkívül minden feltétel nélkül köteles teljesíteni azon önkéntes hozzájárulásait, amelyeket kilépésének közlése elõtt jelentett be.

III. FEJEZET
Szervek

1. A Szervezet fõszervei a következõk:

a/ a Közgyûlés;

b/ az Iparfejlesztési Tanács /a továbbiakban: Tanács/;

c/ a Titkárság.

2. A Tanácsnak a Szervezet munkaprogramja, rendes és operációs költségvetése elõkészítésében és vizsgálatában, valamint a Szervezetet érintõ egyéb pénzügyi kérdésekben való segítése céljából Program és Költségvetési Bizottságot kell létrehozni.

3. A Közgyûlés vagy a Tanács további kiegészítõ szerveket, nevezetesen szakértõi bizottságokat hozhat létre, a méltányos földrajzi képviselet elvének kellõ figyelembe vételével.

1. A Közgyûlés valamennyi Tag képviselõibõl áll.

2. a/ A Közgyûlés kétévente tartja rendes ülésszakát, hacsak másként nem határoz. A rendkívüli ülésszakot a Tanács vagy a Tagok többségének kérésére a Fõigazgató hívja össze.

b/ A Közgyûlés rendes ülésszakát a Szervezet székhelyén tartja, hacsak másként nem határoz. A rendkívüli ülésszakok helyét a Tanács határozza meg.

3. Az ebben az Alapokmányban meghatározott egyéb feladatok mellett a Közgyûlés

a/ meghatározza a Szervezet alapelveit és általános irányvonalát;

b/ megvizsgálja a Tanácsnak, a Fõigazgatónak és a Közgyûlés kiegészítõ szerveinek a jelentéseit;

c/ a 14. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen jóváhagyja a Szervezet munkaprogramját, rendes és operációs költségvetését, a 15. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen meghatározza a költségvetési hozzájárulások táblázatát, jóváhagyja a Szervezet pénzügyi szabályzatát és ellenõrzi a Szervezet pénzügyi forrásainak hatékony felhasználását;

d/ a jelenlévõ és szavazó Tagok kétharmados többségével elfogadni jogosult minden, a Szervezet hatáskörébe tartozó kérdéssel kapcsolatos egyezményt vagy megállapodást, és ezen egyezmények vagy megállapodások tárgyában a Tagoknak ajánlásokat tehet;

e/ a Szervezet hatáskörébe tartozó kérdésekben ajánlásokat tesz a Tagoknak és a nemzetközi szervezeteknek;

f/ a Szervezet céljainak megvalósulása és feladatai teljesítésének elõmozdítása érdekében egyéb megfelelõ intézkedéseket tesz.

4. A Közgyûlés azon hatáskörét és feladatait, amelyek vonatkozásában ezt kívánatosnak tartja, átadhatja a Tanácsnak, azok kivételével, amelyeket a 3. Cikk b/ bekezdése, a 4. Cikk, a 8. Cikk 3. bekezdésének a/, b/ és d/ pontja, a 9. Cikk 1. bekezdése, a 10. Cikk 1. bekezdése, a 11. Cikk 2. bekezdése, a 14. Cikk 4. és 6. bekezdése, a 15. Cikk, a 18. Cikk, a 23. Cikk 2. bekezdése és 3. bekezdésének b/ pontja, valamint az I. számú Melléklet ír elõ.

5. A Közgyûlés maga állapítja meg ügyrendjét.

6. A Közgyûlésen minden Tag egy szavazattal rendelkezik. Az ennek az Alapokmánynak vagy a Közgyûlés ügyrendjének eltérõ rendelkezése hiányában a határozatokat a jelenlévõ és szavazó Tagok többségével hozzák.

1. A Tanács a Szervezetnek a Közgyûlés által a méltányos földrajzi képviselet elvének kellõ figyelembe vételével választott ötvenhárom Tagjából áll. A Tanács tagjainak megválasztása során a Közgyûlés a tagsági helyek következõ felosztását alkalmazza: a Tanács harminchárom tagját az ennek az Alapokmánynak az I. Melléklete A és C részében, tizenöt tagját a B részében és öt tagját a D részében felsorolt államok közül választják.

2. A Tanács tagjainak megbízatása a Közgyûlés õket megválasztó rendes ülésszaka befejeztétõl a Közgyûlés négy évvel késõbbi rendes ülésszakának befejeztéig tart, azzal, hogy az elsõ ülésszakon megválasztott tagok megbízatása e választástól kezdõdik és a tagok felének megbízatása csak a két évvel késõbb tartandó rendes ülésszak befejeztéig tart. A Tanács tagjai újraválaszthatók.

3. a/ A Tanács az általa meghatározott idõpontban évente legalább egy rendes ülésszakot tart. A Tanács tagjai többségének kérésére a Fõigazgató a Tanácsot rendkívüli ülésszakra hívja össze.

b/ A Tanács a Szervezet székhelyén ülésezik, hacsak másként nem határoz.

4. Az ebben az Alapokmányban meghatározott egyéb, valamint a Közgyûlés által részére átadott hatáskörök mellett a Tanács

a/ a Közgyûlés iránti felelõssége körében eljárva figyelemmel kíséri a jóváhagyott munkaprogram és az annak megfelelõ rendes vagy operációs költségvetés, valamint a Közgyûlés egyéb határozatainak a végrehajtását;

b/ javaslatot tesz a Közgyûlésnek a rendes költségvetés terhére eszközölt kiadásokhoz való hozzájárulások táblázatára;

c/ minden rendes ülésszakon beszámol a Közgyûlésnek a Tanács tevékenységérõl;

d/ felkéri a Tagokat, hogy nyújtsanak felvilágosítást azon tevékenységükrõl, amely érinti a Szervezet munkáját;

e/ a Közgyûlés határozataival összhangban és figyelemmel azon eseményekre, amelyek a Tanács vagy a Közgyûlés ülésszakai között állhatnak elõ, felhatalmazza a Fõigazgatót, hogy a Szervezet hatáskörének és pénzügyi forrásainak figyelembe vételével meghozza azokat az intézkedéseket, amelyeket a Tanács elõre nem látható helyzetekre nézve szükségesnek tart;

f/ ha a fõigazgatói poszt a közgyûlés két ülésszaka között üresedik meg, ideiglenes jelleggel Fõigazgatót bíz meg a feladatnak a Közgyûlés következõ rendes vagy rendkívüli ülésszakáig történõ ellátására;

g/ meghatározza a Közgyûlés ideiglenes napirendjét;

h/ az ebben az Alapokmányban meghatározott korlátozások fenntartásával minden olyan egyéb feladatot ellát, amely a Szervezet céljainak megvalósításához szükséges lehet.

5. A Tanács maga állapítja meg ügyrendjét.

6. A Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Az ennek az Alapokmánynak vagy a Tanács ügyrendjének eltérõ rendelkezése hiányában a határozatokat a jelenlévõ és szavazó tagok többségével hozzák.

7. A Tanács minden, a Tanácsban nem képviselt Tagot meghív az azon kérdések feletti vitában szavazati jog nélkül való részvételre, amelyek az említett Tagot különösképpen érintik.

1. A Program- és Költségvetési Bizottság a Szervezetnek a Közgyûlés által a méltányos földrajzi képviselet elvének kellõ figyelembe vételével választott huszonhét Tagjából áll. A Bizottság tagjainak megválasztása során a Közgyûlés a tagsági helyek következõ felosztását alkalmazza: a Bizottság tizenöt tagját az ennek az Alapokmánynak az I. számú Melléklete A és C részében, kilenc tagját a B részében és három tagját a D részében felsorolt államok közül választják. Az államok az õket a Bizottságban képviselõ személyek kinevezése során figyelembe veszik azok személyes képzettségét és tapasztalatát.

2. A Bizottság tagjainak megbízatása a Közgyûlés õket megválasztó rendes ülésszakának befejeztétõl a Közgyûlés két évvel késõbb tartandó rendes ülésszakénak befejeztéig tart. A Bizottság tagjai újraválaszthatók.

3.a/ A Bizottság évente legalább egy ülést tart. A Tanácsnak vagy magának a Bizottságnak a kérésére a Fõigazgató ugyancsak összehívhatja.

b/ Az üléseket a Szervezet székhelyén tartják, hacsak a Tanács másként nem határoz.

4. A Bizottság

a/ ellátja a 14. Cikkben számára meghatározott feladatokat;

b/ a Tanács elé való terjesztés céljából elkészíti a rendes költségvetés terhére eszközölt kiadások fedezésére szolgáló hozzájárulási hányadok táblázatának tervezetét;

c/ ellátja a Közgyûlés vagy a Tanács által reá ruházott egyéb pénzügyi jellegû feladatokat;

d/ a Tanács minden rendes ülésszakán beszámol valamennyi tevékenységérõl és saját kezdeményezésére a pénzügyi kérdéseket illetõ véleményeket és javaslatokat terjeszt a Tanács elé jóváhagyásra.

5. A Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

6. A Bizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A Bizottság határozatait a jelenlévõ és szavazó tagok kétharmados többségével hozza.

1. A Titkárság a Fõigazgatóból, valamint a fõigazgató helyetteseibõl és a Szervezet számára szükséges egyéb személyzetbõl áll.

2. A Fõigazgatót a Tanács javaslatára a Közgyûlés nevezi ki négy éves idõtartamra. A Fõigazgató egy újabb négy éves idõtartamra is kinevezhetõ, amelynek lejártával nem választható újra.

3. A Fõigazgató a Szervezet legmagasabb rangú tisztviselõje. A Közgyûlés vagy a Tanács általános vagy különös irányelvei fenntartásával a Fõigazgató a Szervezet munkájának irányításához szükséges teljes felelõsséggel és hatáskörrel rendelkezik. A Fõigazgató a Tanács iránti felelõssége körében eljárva, annak ellenõrzése mellett felelõs a személyzet alkalmazásáért, megszervezéséért és irányításáért.

4. Feladatainak teljesítése során a Fõigazgató és a személyzet nem folyamodhat egyetlen kormányhoz vagy a Szervezeten kívüli hatósághoz utasításért és nem fogadhat el ilyeneket. A Fõigazgató és a személyzet köteles tartózkodni minden olyan cselekménytõl, amely összeférhetetlen a nemzetközi tisztviselõi jogállással és csak a Szervezetnek tartozik felelõsséggel. Minden Tag kötelezi magát, hogy tiszteletben tartja a Fõigazgató és a személyzet tevékenységének kizárólagosan nemzetközi jellegét és nem kísérli meg õket feladataik végrehajtásában befolyásolni.

5. A személyzetet a Fõigazgató nevezi ki, a Közgyûlés által a Tanács ajánlására megállapított szabályoknak megfelelõen. A fõigazgató-helyettesi posztokra történõ kinevezéseket a Tanács hagyja jóvá. A személyzet szolgálati feltételeire a lehetõséghez képest az Egyesült Nemzetek általános rendtartásának hatálya alá tartozó személyzet szolgálati feltételei az irányadók. A személyzet alkalmazásának és a szolgálati feltételek meghatározásának fõ elve annak biztosítása, hogy a legmagasabb minõségû munka végzésére alkalmas, szakértelemmel bíró és a Szervezet iránt elkötelezett személyek álljanak a Szervezet rendelkezésére. Az alkalmazás során kellõen figyelembe veszik annak fontosságát, hogy az széles és méltányos földrajzi alapokon történjék.

6. A Fõigazgató e minõségében a Közgyûlés, a Tanács és a Program- és Költségvetési Bizottság valamennyi ülésén részt vesz és minden egyéb olyan feladatot ellát, amellyel e szervek õt megbízták. Éves jelentéseket készít a Szervezet tevékenységérõl. Ezen kívül szükség esetén egyéb jelentéseket is készít a Közgyûlés vagy a Tanács számára.

IV. FEJEZET
Munkaprogram és pénzügyek

Minden Tag és megfigyelõ maga fedezi a Közgyûlésen, a Tanácsban vagy bármely más szervben részt vevõ saját küldöttségének költségeit.

1. A Szervezet a jóváhagyott munkaprogramnak és költségvetéseknek megfelelõen folytatja tevékenységét.

2. A Szervezet kiadásai az alábbi kategóriák szerint oszlanak meg:

a/ olyan kiadások, amelyeket a megállapított hozzájárulásokból fedeznek /"rendes költségvetés"/;

b/ olyan kiadások, amelyeket a Szervezetnek felajánlott önkéntes hozzájárulásokból vagy más, a pénzügyi szabályzatban meghatározásra kerülõ forrásból fedeznek /"operációs költségvetés"/.

3. A rendes költségvetés a Szervezet igazgatási, kutatási és más rendes kiadásait, valamint az egyéb tevékenységekkel kapcsolatos költségeket irányozza elõ, a II. számú Mellékletben foglaltak szerint.

4. Az operációs költségvetés a technikai segítségnyújtással és az azzal összefüggõ egyéb tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat irányozza elõ.

1. A Fõigazgató a pénzügyi szabályzatban meghatározott idõpontban elkészíti és a Program- és Költségvetési Bizottság útján a Tanács elé terjeszti jóváhagyásra a következõ költségvetési idõszakra vonatkozó munkaprogram tervezetét, valamint a rendes költségvetésbõl fedezendõ tevékenységek költségvetési elõirányzatait. A Fõigazgató ezzel egyidejûleg javaslatot terjeszt elõ azon tevékenységekre és ezek költségvetési elõirányzataira nézve, amelyeket a Szervezetnek felajánlott önkéntes hozzájárulásokból kell fedezni.

2. A Program- és Költségvetési Bizottság megvizsgálja a Fõigazgató javaslatait és a munkaprogramra, illetõleg a rendes, valamint az operációs költségvetési elõirányzatokra vonatkozó ajánlását a Tanács elé terjeszti. A Bizottság a jelenlévõ és szavazó tagjainak kétharmados többségével fogadja el ajánlását.

3. A Tanács egyidejûleg vizsgálja a Fõigazgató javaslatait és a Program- és Költségvetési Bizottság ajánlásait, és az általa szükségesnek tartott módosításokkal elfogadja a munkaprogramot, a rendes és az operációs költségvetést abból a célból, hogy azokat a Közgyûlés elé terjessze megvizsgálásra és jóváhagyásra. A Tanács jelenlévõ és szavazó tagjainak kétharmados többségével fogadja el ezeket az anyagokat.

4. a/ A Közgyûlés megvizsgálja és a jelenlévõ és szavazó Tagok kétharmados többségével jóváhagyja a Tanács által eléterjesztett munkaprogramot, valamint az annak megfelelõ rendes és operációs költségvetést.

b/ A Közgyûlés a 6. bekezdés rendelkezéseinek megfelelõen módosíthatja a munkaprogramot, illetõleg az annak megfelelõ rendes és operációs költségvetést.

5. Ha szükséges, a rendes és az operációs költségvetéssel kapcsolatos pótlólagos vagy helyesbített elõirányzatot kell készíteni, amelyet az elõzõ 1-4. bekezdés, valamint a pénzügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelõen kell jóváhagyni.

6. A Közgyûlés egyetlen olyan a 2. és 3. bekezdés szerint még meg nem vizsgált határozatot, döntést vagy módosítást nem fogadhat el, amelynek pénzügyi kihatása lehet és amelyhez nem mellékelték a Fõigazgató által készített kimutatást e pénzügyi kihatásokról. A Közgyûlés mindaddig egyetlen, a Fõigazgató elõrejelzése szerint kiadással járó határozatot, döntést vagy módosítást nem fogadhat el, amíg a Közgyûléssel egyidejûleg ülésezõ Program- és Költségvetési Bizottságnak, majd a Tanácsnak lehetõsége nem nyílott arra, hogy a 2. és a 3. bekezdésben foglalt rendelkezések szerint járjon el. A Tanács határozatát a Közgyûlés elé terjeszti. Az ilyen határozatokat, döntéseket és módosításokat a Közgyûlés valamennyi Tag kétharmados többségével hagyja jóvá.

1. A rendes költségvetés kiadásait a Tagok azon hozzájárulási táblázatban rögzített hányadok szerint fedezik, amelyet a Tanácsnak, a Program- és Költségvetési Bizottság által készített tervezet alapján, jelenlévõ és szavazó tagjai kétharmados többségével elfogadott ajánlására a Közgyûlés a jelenlévõ és szavazó tagok kétharmados többségével meghatároz.

2. A Költségvetési hozzájárulások táblázatát a lehetõ legnagyobb mértékben az Egyesült Nemzetek legújabban alkalmazott táblázatára kell alapozni. Egyetlen Tag költségvetési hányada sem haladhatja meg a Szervezet rendes költségvetésének huszonöt százalékát.

A Szervezet pénzügyi szabályzatának megtartásával a Fõigazgató a Szervezet nevében elfogadhat kormányok, kormányközi nemzetközi szervezetek vagy nem-kormányközi nemzetközi szervezetek, illetõleg egyéb, nem kormányforrások által nyújtott önkéntes hozzájárulásokat - nevezetesen ajándékokat, hagyatékokat és segélyeket - feltéve, hogy az ilyen önkéntes hozzájárulásokhoz fûzött feltételek összeegyeztethetõk a Szervezet céljaival és politikájával.

A Szervezet, erõforrásainak növelése, illetõleg azon képességének fokozása céljából, hogy gyorsan és rugalmasan kielégíthesse a fejlõdõ országok szükségleteit, a 16. Cikkben meghatározott önkéntes hozzájárulásokból, valamint egyéb, a Szervezet pénzügyi szabályzatában meghatározható forrásokból képzett Iparfejlesztési Alappal rendelkezik. Az Iparfejlesztési Alapot a Fõigazgató az Alap mûködésére vonatkozóan a Közgyûlés, vagy az annak nevében eljáró Tanács által meghatározott általános irányelveknek, valamint a Szervezet pénzügyi szabályzatának megfelelõen irányítja.

V. FEJEZET
Együttmûködés és koordináció

A Szervezet az Egyesült Nemzetekhez, mint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 57. Cikkében említett szakosított intézmények egyike kapcsolódik. Az Alapokmány 63. Cikkének megfelelõen kötött minden megállapodást a Tanács ajánlására a Közgyûlés hagy jóvá, a jelenlévõ és szavazó Tagok kétharmados többségével.

1. A Fõigazgató, a Tanács jóváhagyásával és a Közgyûlés által megállapított irányelvek figyelembe vételével

a/ megfelelõ kapcsolatokat létesítõ megállapodásokat köthet az Egyesült Nemzetek szervezetei rendszeréhez tartozó más szervezetekkel és egyéb kormányközi nemzetközi szervezetetekkel, illetõleg kormányszervekkel;

b/ megfelelõ kapcsolatokat létesíthet olyan, nem-kormányközi és egyéb szervezetekkel, amelyek tevékenysége kapcsolatos a Szervezet tevékenységével. Ilyen jellegû kapcsolatoknak nemzeti szervezetekkel való létesítése estén a Fõigazgató véleményt kér az érintett kormányoktól.

2. E megállapodások és kapcsolatok figyelembe vételével a Fõigazgató munkakapcsolatot létesíthet az említett szervezetekkel.

VI. FEJEZET
Jogi kérdések

1. A Szervezet székhelye Bécs. A Közgyûlés valamennyi Tag kétharmados többségével megváltoztathatja a székhelyet.

2. A Szervezet székhely-megállapodást köt a vendéglátó kormánnyal.

1. A Szervezet valamennyi Tagja területén a feladatai ellátásához és céljai megvalósításához szükséges jogképességgel, illetõleg kiváltságokkal és mentességekkel rendelkezik. A Tagok képviselõi és a Szervezet tisztviselõi a Szervezettel kapcsolatos feladataik függetlenségben való ellátásához szükséges kiváltságokkal és mentességekkel rendelkeznek.

2. Az 1. bekezdésben említett jogképesség, kiváltságok és mentességek a következõk:

a/ minden olyan Tag területén, amely a Szervezet tekintetében részese a Szakosított intézmények kiváltságairól és mentességeirõl szóló egyezménynek, azok, amelyek az említett egyezménynek a hozzá tartozó és a Tanács által jóváhagyott függelékkel módosított standard záradékaiban vannak meghatározva;

b/ minden olyan Tag területén, amely a Szervezet tekintetében nem részese a Szakosított intézmények kiváltságairól és mentességeirõl szóló egyezménynek, de amely részese az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeirõl szóló egyezménynek, azok, amelyek ez utóbbi egyezményben vannak meghatározva, kivéve ha az ilyen Állam a megerõsítõ, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor azt közli a letéteményessel, hogy ez utóbbi egyezményt nem fogja alkalmazni a Szervezet tekintetében; az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeirõl szóló egyezménynek a Szervezet tekintetében való alkalmazása harminc nappal azt követõen szûnik meg, hogy az ilyen állam errõl a letéteményest értesítette;

c/ azok, amelyek a Szervezet által kötött egyéb megállapodásokban vannak meghatározva.

1. a/ Az ennek az Alapokmánynak, függelékeit is ideértve, értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Tag között felmerült minden vitát, amelyet tárgyalások útján nem rendeztek, a Tanács elé kell terjeszteni, kivéve, ha az érdekelt felek más rendezési módban állapodnak meg. Ha a vitában egy, a Tanácsban képviselettel nem rendelkezõ Tag különösen érdekelt, e Tag jogosult a Tanács által megállapítandó szabályoknak megfelelõen képviseltetni magát.

b/ Ha az 1. bekezdés a/ pontja szerint nem sikerül a vitát az abban részes felek valamelyike számára kielégítõ módon rendezni, ez a fél a vitát

i/ a felek egyetértésével

ii/ egyébként pedig békéltetõ bizottság

elé terjesztheti.

A döntõbíróság és a békéltetõ bizottság eljárására és mûködésére vonatkozó szabályokat az ennek az Alapokmánynak a III. számú Melléklete tartalmazza.

2. Mind a Közgyûlés, mind a Tanács jogosult arra, hogy a Szervezet tevékenysége körében felmerülõ minden jogi kérdésben az Egyesült Nemzetek Közgyûlésének felhatalmazásával tanácsadó véleményt kérjen a Nemzetközi Bíróságtól.

1. A Közgyûlés második rendes ülésszakát követõen bármely Tag bármikor javaslatot tehet ennek az Alapokmánynak a módosítására. A Fõigazgató a módosítási javaslatok szövegét haladéktalanul megküldi valamennyi Tagnak; a Közgyûlés azokat csak a megküldést követõ kilencven nap eltelte után tárgyalhatja meg.

2. A 3. bekezdésben foglaltak kivételével a módosítás valamennyi Tagra kötelezõen hatályba lép, amint

a/ a Tanács a módosítás jóváhagyását ajánlotta a Közgyûlésnek;

b/ a Közgyûlés a módosítást valamennyi Tag kétharmados többségével jóváhagyta; és

c/ a Tagok kétharmada a letéteményesnél letétbe helyezte a módosítás megerõsítõ, elfogadási vagy jóváhagyási okiratát.

3. A 6., 9., 10., 13., 14. vagy 23. Cikkre, illetõleg a II. számú Mellékletre vonatkozó módosítások valamennyi Tagra kötelezõen hatályba lépnek, amint:

a/ a Tanács valamennyi tagjának kétharmados többségével a módosítás jóváhagyását ajánlotta a Közgyûlésnek;

b/ a Közgyûlés a módosítást valamennyi Tag kétharmados többségével jóváhagyta; és

c/ a Tagok háromnegyede a letéteményesnél letétbe helyezte a módosítás megerõsítõ, elfogadási vagy jóváhagyási okiratát.

1. A 3. Cikk a/ pontjában meghatározott államok ezt az Alapokmányt 1979. október 7-ig az Osztrák Köztársaság Szövetségi Külügyminisztériumában, ezt követõen pedig New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén az Alapokmány hatályba lépéséig írhatják alá.

2. Ezt az Alapokmányt az aláíró államoknak meg kell erõsíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A megerõsítõ, elfogadási vagy jóváhagyási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

3. Az ennek az Alapokmánynak a 25. Cikk 1. bekezdése szerinti hatályba lépését követõen a 3. Cikk a/ pontjában meghatározott azon államok, amelyek nem írták alá az Alapokmányt, továbbá azon államok, amelyeknek felvételi kérelmét az említett Cikk b/ pontjának megfelelõen jóváhagyták, csatlakozási okirat letétbe helyezésével csatlakozhatnak ehhez az Alapokmányhoz.

1. Ez az Alapokmány akkor lép hatályba, amint legalább nyolcvan olyan állam, amely már letétbe helyezte megerõsítõ, elfogadási vagy jóváhagyási okiratát, értesíti a letéteményest, hogy az egymással folytatott tanácskozás után egyetértett az Alapokmány hatályba lépésével.

2. Ez az Alapokmány

a/ az 1. bekezdésben említett értesítést küldõ államok tekintetében az ennek az Alapokmánynak a hatályba lépése idõpontjában;

b/ azon államok tekintetében, amelyek az ennek az Alapokmánynak a hatályba lépését megelõzõen helyezték letétbe megerõsítõ, elfogadási vagy jóváhagyási okiratukat, de amelyek nem küldtek az 1. bekezdésben említett értesítést, abban a késõbbi idõpontban, amikor arról értesítik a letéteményest, hogy ez az Alapokmány reájuk nézve hatályba lép;

c/ azon államok tekintetében, amelyek megerõsítõ, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratukat az ennek az Alapokmánynak a hatályba lépését követõen helyezik letétbe, a letétbe helyezés idõpontjában

lép hatályba.

1. A Közgyûlés elsõ ülésszakát, amelyet az ennek az Alapokmánynak a hatályba lépését követõ három hónapon belül meg kell tartani, a letéteményes hívja össze.

2. A Szervezetre és szerveire az Egyesült Nemzetek Közgyûlésének 2152/XXI/ számú határozatával létesített szervezetre irányadó szabályok és szabályzatok alkalmazandók mindaddig, amíg azok új rendelkezéseket nem fogadnak el.

Ezzel az Alapokmánnyal szemben semmilyen fenntartás nem tehetõ.

1. Ennek az Alapokmánynak a letéteményese az Egyesült Nemzetek Fõtitkára.

2. A letéteményes az érintett államokat, valamint a Fõigazgatót értesíti az ezzel az Alapokmánnyal kapcsolatos minden kérdésrõl.

Az ennek az Alapokmánynak az angol, arab, kínai, spanyol, francia és orosz nyelvû szövege egyaránt hiteles.

I. számú Melléklet

1. Ha egy olyan állam válik a Szervezet Tagjává, amely az alábbi listák egyikén sem szerepel, a megfelelõ tanácskozásokat követõen a Közgyûlés határozza meg, hogy az illetõ államot melyik listára kell felvenni.

2. A Közgyûlés, megfelelõ tanácskozások után, bármikor megváltoztathatja valamely Tag besorolását az alábbi listákban.

3. Az alábbi listákban az 1. és 2. pont szerint végrehajtott módosítások nem tekinthetõk az ennek az Alapokmánynak a 23. Cikkében foglalt rendelkezések szerinti módosításoknak.

LISTÁK

/Az ebbe a Mellékletbe a letéteményes által felvett listák azonosak azokkal, amelyeket az Egyesült Nemzetek Közgyûlése a 2152/XXI/ számú határozata II. részének 4. bekezdése értelmében megállapított, az ennek az Alapokmánynak a hatályba lépése idõpontjában fennálló állapot szerint./

II. számú Melléklet

A. 1. A Szervezet igazgatási, kutatási és egyéb rendes kiadásai közé tartozónak kell tekinteni:

a/ a régióközi és regionális tanácsadókkal kapcsolatos költségeket;

b/ a Szervezet tisztviselõi által nyújtott rövidtávú tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket;

c/ a Szervezet rendes költségvetésébõl fedezett munkaprogramban szereplõ ülésekkel kapcsolatos költségeket, beleértve a szakértõi ülésekkel kapcsolatos kiadásokat is;

d/ a technikai segélynyújtási tervekbõl következõ programok támogatását célzó kiadásokat abban a mértékben, amelyben azokat a terveket finanszírozó forrás nem téríti meg a Szervezetnek.

2. A fenti rendelkezéseknek megfelelõ konkrét javaslatok megvalósítására azt követõen kerülhet sor, hogy azokat a 14. Cikknek megfelelõen a Program- és Költségvetési Bizottság megvitatta, a Tanács elfogadta és a Közgyûlés jóváhagyta.

B. Annak érdekében, hogy a Szervezet munkaprogramja még hatékonyabb legyen az iparfejlesztés területén, a rendes költségvetés fedezi azokat az egyéb pénzügyi tevékenységeket is - a rendes költségvetés teljes összegének hat százaléka erejéig -, amelyeket eddig az Egyesült Nemzetek Szervezete rendes költségvetésének 15. fejezetébõl fedeztek. E tevékenységek célja, hogy fokozzák a Szervezet hozzájárulását az Egyesült Nemzetek fejlesztési rendszeréhez, figyelembe véve annak fontosságát, hogy az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának az érintett országok egyetértéséhez kötött országprogram-mechanizmusát e tevékenységek vonatkoztatási alapjául alkalmazzák.

III. számú Melléklet

Az olyan vita esetén, amelyet a 22. Cikk 1. bekezdésének a/ pontja alapján nem sikerült rendezni és amelyet a 22. Cikk 1. bekezdésének b/i/B pontja alapján választottbíróság vagy a 22. Cikk 1. Bekezdésének b/ii/ pontja alapján békéltetõ bizottság elé terjesztettek, az említett bíróságok és bizottságok eljárására és mûködésére irányadó szabályok - hacsak a vitában részes valamennyi Tag másként nem dönt - a következõk:

1. Az eljárás kezdeményezése

Három hónapon belül azt követõen, hogy a Tanács a 22. Cikk 1. Bekezdésének a/ pontja értelmében elé terjesztett vita vizsgálatát befejezte, vagy ha a Tanács az elõterjesztéstõl számított tizennyolc hónapon belül nem fejezte be a vita vizsgálatát, az elõterjesztéstõl számított huszonegy hónapon belül a vitában érintett összes fél értesítheti a fõigazgatót arról, hogy az említett vitát választottbíróság elé kívánják terjeszteni, illetõleg az érintett felek bármelyike értesítheti a fõigazgatót arról, hogy a vitát békéltetõ bizottság elé kívánja terjeszteni. Ha a felek a vita rendezésének más módjában állapodtak meg, ezen külön eljárás befejeztét követõ három hónapon belül küldhetik el értesítésüket a fõigazgatónak.

2. A bíróság vagy a bizottság megalakítása

a/ A vitában álló felek egyhangúan, az esettõl függõen három bírát vagy három békéltetõt neveznek ki, amelyek közül egyet a bíróság vagy a békéltetõ bizottság elnöki tisztének ellátásával bíznak meg.

b/ Ha az 1. bekezdésben említett értesítéstõl számított három hónapon belül a bíróság vagy a bizottság egy vagy több tagjának kinevezésére nem kerül sor, a felek bármelyikének kérésére az Egyesült Nemzetek fõtitkára e kérdéstõl számított három hónapon belül kinevezi a hiányzó tagokat, az elnököt is beleértve.

c/ Ha a bíróságban vagy a bizottságban valamely tag helye megüresedik, egy hónapon belül az a/ pontban foglaltak szerint, ezt követõen pedig a b/ pontban foglaltak szerint kell a helyet betölteni.

a/ Eljárási szabályait a bíróság vagy a bizottság maga állapítja meg. Minden eljárási és érdemi kérdése vonatkozó határozat meghozható a tagok egyszerû többségével.

b/ A bíróság vagy a bizottság tagjainak javadalmazása a Szervezet pénzügyi szabályzatának megfelelõen történik. A fõigazgató a bíróság vagy a bizottság elnökével való tanácskozás alapján rendelkezésre bocsátja a szükséges titkársági szolgáltatásokat. A bíróság vagy a bizottság és tagjaik összes költségeit - a vitában részes felekéit kivéve - a Szervezet viseli.

a/ A választottbíróság a vitában részes valamennyi félre kötelezõ ítélettel fejezi be az eljárást.

b/ A békéltetõ bizottság a vitában részes valamennyi félhez intézett jelentéssel zárja le eljárását, amely az említett felek által a lehetõ legnagyobb mértékben figyelembe veendõ ajánlásokat tartalmaz."

3.§ E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Az Alapokmányban foglaltakat 1985. július 2-ától kell alkalmazni.

Az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) új Alapokmányát, a Szervezet szakosított intézménnyé alakításával megbízott ENSZ-Konferencia Bécsben, 1979. április 8-án fogadta el. A Magyar Népköztársaság New Yorkban, 1981. január 26-án írta alá - az Elnöki Tanács megerõsítésének fenntartásával - az Alapokmányt.

A Magyar Népköztársaság 1983. augusztus 15-én, az Egyesült Nemzetek Fõtitkáránál helyezte letétbe az UNIDO Alapokmány megerõsítõ okiratát. Az Alapokmány a Magyar Népköztársaság vonatkozásában - az Alapokmány 25. Cikk alapján - 1985. július 2-án lépett hatályba.

Az akkor hatályos szabályozás értelmében az Országgyûlés erõsítette meg, vagy az Elnöki Tanács kötötte meg és erõsítette meg a - Magyar Népköztársaság nevében - nemzetközi szerzõdéseinket. Az Alapokmány utólagos megerõsítését az Elnöki Tanács határozatában végezte el. A Minisztertanács az Alapokmány minisztertanácsi rendelettel történõ kihirdetését írta elõ. A Minisztertanács az 1982. évi 27. tvr. 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján - saját hatáskörben - megállapíthatta az Alapokmány kihirdetésének szintjét, mivel az Elnöki Tanács által megkötött és megerõsített nemzetközi szerzõdések kihirdetésének módjait nem szabályozta a hivatkozott törvényerejû rendelet.

Az UNIDO Alapokmányának megerõsítése a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata, és ezen határozat alapján létrejött Elnöki Tanácsi határozat alapján történt. A megerõsítés tényével az UNIDO Alapokmánya Magyarországra nézve nemzetközi jogi kötelezettséggé vált, de az Alapokmány kihirdetése a mai napig nem történt meg. A kihirdetésrõl a Külügyminisztériumnak, illetve a Gazdasági Minisztérium jogelõdjeinek kellett volna gondoskodni.

Az Alapokmány 21. Cikke szabályozza a kiváltságok és mentességek kérdését, amely szerint a szervezet valamennyi tagja területén a feladatai ellátásához és céljai megvalósításához szükséges jogképességgel, illetõleg kiváltságokkal és mentességekkel rendelkezik. A 21. Cikk 2. pontja a kiváltságok és mentességek körének meghatározásánál az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeirõl szóló New Yorkban, 1947. november 21-én kelt Egyezményre (kihirdetve: 1967. évi 23. tvr.) és az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeirõl szóló New Yorkban, 1946. február 13-án kelt Egyezményre (kihirdetve: 1957. évi 15 tvr.) hivatkozik. Ezek a mentességi kérdések törvényi (tvr.-ben) szinten vannak szabályozva Magyarországon.

A hatályos magyar Alkotmány alapján az Országgyûlés köti meg (megerõsíti) a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedõ fontosságú nemzetközi szerzõdéseket (19. § (1) bekezdés f) pont), és azok kihirdetése törvényben történik meg (1982. évi 27. tvr. 13. § (1) bekezdés).

Jelenleg kormányhatározat szabályozza az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetében történõ magyar képviselet kérdését. Ennek értelmében a gazdasági miniszter, mint a korábbi ipari és kereskedelmi miniszter jogutódja, vagy az általa kijelölt személy képviseli a Kormányt az UNIDO-ban.