A TÖRVÉNYJAVASLAT
A TÖRVÉNYJAVASLAT MELLÉKLETEI
AZ ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A RÉSZLETES INDOKOLÁS
AZ ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS MELLÉKLETEI

Budapest, 1999. augusztus hó

Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 86. § (1) bekezdése alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CLIII. törvényben ( a továbbiakban: KT.) meghatározott költségvetése végrehajtásáról a következõ törvényt alkotja:

(1) Az Országgyûlés az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének a Nyugdíjbiztosítási Alap (továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap ( továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegezésébõl - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó 1998. évi költségvetése végrehajtását

a) 1 342 580 millió (egymillió-háromszáznegyvenkettõezer-ötszáznyolcvan mil-lió) forint bevételi fõösszeggel,

b) 1 433 355 millió (egymillió-négyszázharmincháromezer-háromszázötvenöt millió) forint kiadási fõösszeggel,

c) 90 775 millió (kilencvenezer-hétszázhetvenöt millió) forint hiánnyal

jóváhagyja.

(2) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai mûködési költségvetésének kiadásai 2092 millió forint összegû - az Ny. Alapnál 509 millió forint, az E. Alapnál 1583 millió forint - elõzõ évek pénz/elõirányzat maradványának felhasználását tartalmazzák,

b) az Ny. Alap elõzõ évek elkülönített tartalékként kezelt pénzmaradvány felhasználásának összege az a) pont szerinti összegbõl 102 millió forint.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer 1998. évi összevont költségvetése végrehajtásának mérlegét az 1. számú melléklet, a társadalombiztosítási alrendszernek és az alrendszert nem terhelõ ellátásoknak az 1998. évi összesített végrehajtási mérlegét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezési módját az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény szabályozza.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

(1) Az Országgyûlés az Ny. Alap 1998. évi költségvetésének végrehajtását

a) 781 119 millió (hétszáznyolcvanegyezer-egyszáztizenkilenc millió) forint bevételi fõösszeggel,

b) 801 161 millió (nyolcszázegyezer-egyszázhatvanegy millió) forint kiadási fõösszeggel,

c) 20 042 millió (húszezer-negyvenkettõ millió) forint hiánnyal

jóváhagyja.

(2) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott hiányból

a) 5317 millió forintot

b) 14 725 millió forint rendezésére az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(1) Az Országgyûlés az Ny. Alap mûködési költségvetésének

a) bevételi fõösszegét 16 697 millió forint,

b) kiadási fõösszegét 15 279 millió forint,

c) elõirányzat maradványát az 1. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 1927 millió forint

összegben jóváhagyja.

(2) Az Országgyûlés elrendeli az (1) bekezdés c) pontjában elismert, valamint az 1997. évi elõirányzat maradványból fel nem használt 14 millió forint elõirányzat maradványból

a) 1613 millió forint összegû kötelezettségvállalással terhelt elõirányzat maradvány 1999. évi felhasználását az Ny. Alap mûködési költségeire, és

b) 1999. december 31-i hatállyal 328 millió forint befizetését a mûködési költségvetés részérõl az Alap javára.

Az Ny. Alap 1998. évi költségvetése végrehajtásának mérlegét a 3. számú melléklet, a mûködési költségvetésének mérlegét a 4. számú melléklet, az Ny. Alap és a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott, a nyugdíjbiztosítás közremûködésével folyósított ellátások összesített mérlegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

(1) Az Országgyûlés az E. Alap 1998. évi költségvetésének végrehajtását

a) 561 461 millió (ötszázhatvanegyezer-négyszázhatvanegy millió) forint bevételi fõösszeggel,

b) 632 194 millió (hatszázharminckettõezer-egyszázkilencvennégy millió) forint kiadási fõösszeggel,

c) 70 733 millió (hetvenezer-hétszázharminchárom millió) forint hiánnyal

jóváhagyja.

(2) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott hiány rendezésére az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(1) Az Országgyûlés az E. Alap mûködési költségvetésének

a) bevételi fõösszegét 21 246 millió forint,

b) kiadási fõösszegét 21 307 millió forint,

c) elõirányzat maradványát az 1. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 1522 millió forint

összegben jóváhagyja.

(2) Az Országgyûlés elrendeli az (1) bekezdés c) pontjában elismert, valamint az 1997. évi elõirányzat maradványból fel nem használt 29 millió forint elõirányzat

maradványból

a) 1118 millió forint összegû kötelezettségvállalással terhelt elõirányzat maradvány 1999. évi felhasználását az E. Alap mûködési költségeire, és

b) 1999. december 31-i hatállyal 433 millió forint összeg befizetését a mûködési költségvetés részérõl az Alap javára.

Az E. Alap 1998. évi költségvetése végrehajtásának mérlegét a 6. számú melléklet, az E. Alap mûködési költségvetésének mérlegét a 8. számú melléklet, az E. Alapnak és a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott, az egészségbiztosítás közremûködésével folyósított ellátások összesített mérlegét a 9. számú melléklet tartalmazza.

(1) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy

a) az Áht.. 86. § (10) bekezdése szerint, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 28. §-a alapján a központi költségvetésben tervezett elõirányzatból a központi költségvetés 1998. év utolsó napján

kiegyenlített;

b) a Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelõlegezési számláról történõ hitelfelvétel kamatkiadása

c) a b) pont ba) alpontjában meghatározott kamat összege a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 28. § (1) bekezdése alapján számított kamatmentes hitel-igénybevétel összegéhez képest 63,9 millió forinttal túlteljesült.

Az Országgyûlés elrendeli, hogy a Magyar Államkincstár a 8. § c) pontjában megjelölt elszámolási különbözetet 1999. december 31-i hatállyal az Ny. Alapnak visszautalja.

(1) Az Országgyûlés elrendeli, hogy a központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások megtérítési különbözeteként

a) 422 millió forintot az Ny. Alap a központi költségvetésnek,

b) 194 millió forintot a központi költségvetés az E. Alapnak

1999. december 31-i hatállyal térítsen meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti összegbõl a jövedelempótló és jövedelem-kiegészítõ szociális támogatások visszatérítése 393 millió forint, a személyi kárpótlás alapján megállapított életjáradék visszatérítése 29 millió forint.

(1) Az Országgyûlés jóváhagyja

a) a KT. 15. §-ának (2) bekezdése alapján az Ny. Alap 1998. évi vagyongazdálkodási bevételének túlteljesülésébõl származó 787 millió forint többletbevételnek a mûködési költségvetésben felhalmozási célú,

b) a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása terhére a felhalmozási és fejlesztési kiadások elõirányzatának

összesen 1570 millió forint összegû,

c) a KT. 1. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím alatti, a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása elõirányzat és a b) pont szerint felhasznált elõirányzat különbségének 1210 millió forint összegû, 1999. évi pénzeszközátadás címen az 1998. évi központi költségvetés XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet 1998. évi elõirányzat maradványa terhére történõ

felhasználását.

(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti összegbõl 1999-ben az Ny. Alap 831 millió, az E. Alap 379 millió forintot vehet igénybe.

Az Országgyûlés jóváhagyja

b) az E. Alapnál a

összegû kiadás teljesítését.

(1) A gyógyító-megelõzõ kiadások részletezését a 7. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Országgyûlés jóváhagyja a gyógyító-megelõzõ ellátások kiadási elõirányzatának (6. számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat csoport) 792 millió forint összegû túlteljesülését, amelybõl 500 millió forintot a központi költségvetés általános tartalékából az egészségügyi intézmények ügyeleti díjemelésére átvett pénzeszköz fedez.

(1) Az Ny. Alap és az E. Alap számviteli nyilvántartásában elkülönítetten kimutatott befektetett eszközök állományának alakulását a 10. és 11. számú melléklet tartalmazza.

(2) A tartósan befektetett eszközök között nyilvántartott vagyonelemek értékvesztése, értékcsökkenése 1998. év végi elszámolásának a befektetett eszközök állományát csökkentõ hatása az Ny. Alapnál 3123 millió forint, az E. Alapnál 3088 millió forint.

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások vagyonátadással történõ rendezése keretében átvett vagyont a törvény 12. számú melléklete részletezi.

(2) Az átvett vagyon a tartozásra befizetett összegek különbözõ tartozásrészek kiegyenlítésére történõ felhasználásának sorrendjére vonatkozó rendelkezések és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontjában, továbbá 5. §-a (3) bekezdésének a) és c)-d) pontjaiban, valamint a KT. 57. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával megállapítható hányadok szerint oszlik meg az Ny. Alap és az E. Alap között.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások vagyonátadással történõ rendezése keretében átvett vagyon 1998. december 31-ével elszámolt értékvesztése 424 millió forint. Ebbõl 144 millió forint az Ny. Alapnál, 280 millió forint az E. Alapnál elszámolt összeg.

Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy

a) a KT. 20. §-ában engedélyezett ingatlan rekonstrukcióra,

b) a KT. 21. §-ában az Ny. Alap részére engedélyezett vagyonértékesítésbõl és vagyonhasznosításból származó bevétel csökkentésére a jogszabályi feltételek teljesülésének hiányában

nem került sor.

Az Országgyûlés elrendeli az AT. 5/B. §-ának (3) bekezdése alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalt (a továbbiakban: APEH) 1998-ban megilletõ összeg és az APEH részére 1998-ban ténylegesen átutalt összeg különbözetének az E. Alap 1999. évi költségvetésében szereplõ postaköltség és egyéb kiadások elõirányzat (1998. évi XCI. törvény 5. számú melléklet kiadások, 2. cím, 4. alcím, 4. elõirányzat csoportszám, 2. kiemelt elõirányzatszám) terhére történõ átutalását 1999. december 31-ig.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XCI. törvény (a továbbiakban: TbKtv.) 6. §-a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 2. cím, 3. alcím, 4. elõirányzat-csoport elõirányzata 141 000 millió forintra módosul.

(4) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XCI. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében és 3. §-ának (1) bekezdésében megállapított hiány a (3) bekezdés szerinti intézkedés következtében 2968 millió forinttal túlteljesül."

A TbKtv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az E. Alap 4. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-csoport, 2. kiemelt elõirányzat felhalmozási és fejlesztési kiadások elõirányzata informatikai beruházásra, ezen belül a 2000. év informatikai kezelésére, valamint ingatlan beruházásra fordítható."

A TbKtv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az 1998. évi XXXIX. törvény 3. §-a szerinti vagyont - az ingyenes vagyonjuttatás keretében átadott vagyonelemek elidegenítésébõl származtatott Budapest, VII., ker. Wesselényi út 20-22. szám alatti székház és parkoló ingatlan, valamint a mûködést közvetlenül szolgáló vagyonelemek kivételével - értékesíteni kell."

(1) A TbKtv a következõ 12/A.§-sal egészül ki:

"12/A. § (1) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülõ bevételekbõl az 1. cím, 1. alcím társadalombiztosítási járulékbevételek, 2. alcím biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékbevétel, 4. alcím egészségügyi hozzájárulás elõirányzatainak 101 %-os együttes teljesülése esetén az Egészségbiztosítási Alap 767,3 millió forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alap 1000,7 millió forintot a 2. cím , 4. alcím, 4. elõirányzat-csoport, 2. kiemelt elõirányzat postaköltségek és egyéb kiadások elõirányzat terhére pénzeszköz átadással az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) rendelkezésére bocsát a járulékigazgatóságok személyi juttatásainak legfeljebb 1300 millió forint, és járulékainak legfeljebb 468 millió forint összegû fedezetére.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek elõírt teljesítése 1999. október 31-ig eléri a 89 %-os mértéket, a pénzeszközátadást november 25-ig 100 %-os mértékben teljesíteni kell."

A TbKtv. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az E. Alapból finanszírozott költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó 13. havi illetményt a dolgozók számára január hónapban fizetik ki - kérelemre 1999. január hónapban elõleget folyósít. Az elõleget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1999. május 1-tõl öt havi egyenlõ részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegbõl."

A TbKtv. 39. § (6) bekezdésének a) pontja a következõk szerint módosul:

"a) az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) járulékigazgatási feladatátvételével összefüggésben a mûködési elõirányzatokat és a feladat ellátását szolgáló mûködési vagyont felülvizsgálja, és azokról a feladatok átcsoportosításával összefüggésben rendelkezzen, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elõirányzatait csökkentse, és a központi költségvetésben a XXII. Pénzügyminisztérium fejezetben az APEH elõirányzatait megemelje."

(1) Az Országgyûlés elrendeli, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai önálló mérlegeiben "költségvetési tartalékának elszámolása" mérlegsoron megjelenített, ellenkezõ elõjelû, azonos összegû - az 1993. évi hitelmegosztásból eredõ - elszámolási különbözetet, átadott-átvett pénzeszközként a tartalék terhére, illetve javára 1999. december 31-ig a két Alap egymás között rendezze.

(1) A Kincstár - a 2000. évi váltás elõkészítése miatt - 1999. december 20-át követõen a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai külön e célra megnyitott kincstári számlájáról megelõlegezi a következõ évi elõirányzatok terhére

a) a mûködési költségvetési és a személyi juttatásokat is tartalmazó ellátási elõirányzatokból a munkavállalók december havi járandóságait,

b) a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint a nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott, de a társadalombiztosítási igazgatási szervek által megállapított, illetve folyósított ellátások idõarányos kiadásait

annak érdekében, hogy a következõ év január 5-ig esedékes kifizetések fedezete rendelkezésre álljon.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a következõ év elsõ banki napján az (1) bekezdésben meghatározott célszámlára megtérítik a megelõlegezett összegeket.

Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

Az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1997. évi CLIII. törvénnyel határozta meg a társadalombiztosítási alrendszer gazdálkodásának 1998. évi pénzügyi feltételrendszerét. A kedvezõ makrogazdasági folyamatok lehetõséget teremtettek a fenntartható gazdasági növekedésre, és az életszínvonal javítására egyaránt. A társadalombiztosítás területén a Nyugdíjbiztosítási Alap vonatkozásában a reálértéktartást meghaladó növekedést irányozott elõ a jóváhagyott költségvetés, míg az Egészségbiztosítási Alap ellátásai tekintetében a reálértéktartás követelményét tûzte ki célul.

A költségvetési javaslat a Pénzügyminisztérium által megadott, az 1998. évi tervezést meghatározó paraméterekre és a hatályos jogszabályokra épült. A Kormány az Országgyûlésnek benyújtott költségvetési törvényjavaslatban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló - idõközben elfogadott - 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.), illetve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) és más jogszabályi hatásokat is figyelembe vette és a társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatait mindezek figyelembevételével átdolgozta. A Kormány elõterjesztése alapján az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetését 1 359 564 millió forint bevételi fõösszeggel, 1 381 654 millió forint kiadási fõösszeggel és 22 090 millió forint hiánnyal fogadta el.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi teljesített bevételeinek összege 1 342 580 millió forint, a kiadásainak összege 1 433 355 millió forint, a költségvetési hiány összege 90 775 millió forint, ezen belül a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya 20 042 millió forint, az Egészségbiztosítási Alap hiánya pedig 70 733 millió forint volt.

Az Alapok költségvetését és annak teljesítését közvetve a makrogazdasági folyamatok, közvetlenül pedig a járulékfizetési szabályok módosulása, a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjemelés mértéke, az ellátási szabályok változásai határozták meg.

Az Alapok bevételi lemaradása az elõirányzattól 16 984 millió forint, ezen belül a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi lemaradása 5 271 millió forint, az Egészségbiztosítási Alapé pedig 11 713 millió forint. A bevételi lemaradás az egészségügyi hozzájárulásnál és a behajtási tevékenységnél jelentõs, melyet a vagyonértékesítésbõl eredõ bevétel, a versenyszférában jelentkezõ többletkereset-kiáramlás, valamint az egészségügyi hozzájárulás egy fõre jutó összegének 1800-ról 2100 forintra történõ növelése, az egyéni járulékalap felsõ határának 3300 forintról 4290 forint/fõ/napra növelése sem tudott kompenzálni.

1998. január 1-tõl a társadalombiztosítási járulék mértéke az elõzõ évivel megegyezõen változatlanul 39 százalék maradt, melybõl a foglalkoztatót és a biztosítottnak minõsülõ egyéni vállalkozót a járulékalapot képezõ jövedelem után 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék (amibõl 1 százalék pontnak megfelelõ résznek kellett fedezetet nyújtania a korhatár alatti I. és II. csoportos rokkantsági ellátásokra), és 15 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség terhelte.

A biztosított által fizetendõ (egyéni) járulék mértéke továbbra is 10 százalék volt, de ezen belül 6-ról 7 százalékra emelkedett a nyugdíjjárulék a magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése miatt. Ha a biztosított a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszert választotta, illetve kötelezõen tartozik oda, úgy egyéni járulékának csak 1 százaléka illette meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 6 százalékot pedig tagdíjként a foglalkoztató a magánnyugdíjpénztárba utalt át.

A munkáltatói és az egyéni járulékok meghatározásánál a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelem volt a meghatározó, néhány speciális szabály kivételével. Ennek eredményeként jelentõsen csökkent a járulékmentes jövedelmek köre.

A járulékbevételek alakulására a fentieken túl hatással voltak a következõk:

- A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban (megbízás, vállalkozás jellegû jogviszony, különbözõ tisztségviselõk, stb.) külön is nevesítve a szerzõi jogi védelem hatálya alá esõ tevékenységet végzõk biztosításában bekövetkezett változások, az érintett személyekre a biztosítás teljes körûen kiterjedt, a járulékot pedig (foglalkoztatói, egyéni) az általános szabályok szerint kellett megfizetni.

- A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma 1998. évben mintegy 4,8 százalékos bõvülés révén megközelítette a 3,7 millió fõt.

- 1998-ban az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az elõzõ évhez viszonyítva 18,3 százalékkal nõtt, ezen növekedés éven belüli alakulása nem volt egyenletes, az év eleji 20 százalékot meghaladó mérték az utolsó negyedévben már 15,5 százalékra csökkent.

Speciális bevételi elõirányzatot képeznek a kintlévõségekbõl származó bevételek, ezek 52 000 millió forintos elõirányzatából a teljesítés összege 35 902 millió forint.

A behajtási, végrehajtási tevékenység feltételrendszerében lényeges változást jelentett, hogy az 1997. évi CXXX. törvény 1998. január 1-tõl az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény hatálya alá vonta ezen tevékenységek eljárási rendjét.

A behajtásból származó bevételek alakulása szempontjából meghatározó a tartozásállomány nagysága, illetve annak változása. 1998. december 31-én a társadalombiztosítással szembeni tartozások állománya 251 250 millió forint, az elõzõ év azonos idõpontjához viszonyított növekedés 9,3 százalék. A folyószámlákon nyilvántartott hátralékok 55 százaléka az aktív járulékfizetõkhöz fûzõdik, emellett kiemelkedõ részarányú a felszámolás alatt álló vállalkozások állománya is. A szektoronkénti csoportosítás szerint az össztartozáson belül 59 százalékot képvisel a gazdálkodó szervek és a társas vállalkozások hátraléka. A kintlévõségeken belül meghatározónak tekinthetõ a késedelmi pótlék jelentõs összege, amely a bázis idõszakhoz képest tovább növekedett. A kintlévõségek állományának 1998. évi alakulása azt jelzi, hogy a járulékfizetési képesség, illetve készség az elõzõ évhez képest lényegében nem változott.

A munkáltatói- és egyéni járulék teljesítési adatai - elszámolási konstrukció miatt - a kintlévõségek behajtásából eredõ járulékbevételeket is tartalmazzák, az elõirányzat pedig külön soron szerepel a törvény mellékletében. Ezt a tényt az egyes sorok teljesítési adatainál figyelembe kell venni.

Az Alapok kiadásai 51 701 millió forinttal haladták meg az elõirányzatot, ezen belül a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási többlete 14 771 millió forint, az Egészségbiztosítási Alap kiadási többlete 36 930 millió forint.

A kiadási többlet tekintélyes hányada az Egészségbiztosítási Alap ellátásai közé tartozó természetbeni ellátásoknál jelentkezik, ennek összege 34 746 millió forint. Ezen belül a gyógyszertámogatások összegének túllépése 32 894 millió forint volt. A gyógyszer-támogatási rendszerben 1998. évben lényeges változás nem következett be, így tekintettel az ártárgyalásokon történt - a társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló termelõi árak emelésére vonatkozó - megállapodásokra, valamint a támogatási kiadások gyors növekedését okozó tényezõkre nem volt esély az elõirányzat megtartására. Az államháztartás alrendszereire kötelezõ pénzforgalmi szemlélet érvényesítése alapján az 1998. évi gyógyszer-támogatási kiadások tartalmazzák az 1998. december havi 10 514 millió forintot kitevõ elõlegként elszámolt összeget is.

Az Egészségbiztosítási Alap kiadási elõirányzatainak teljesítésével kapcsolatban két további körülményt szükséges megemlíteni: a korhatár alatti I. és II. csoportos rokkantsági ellátási kiadásokat 1998-tól kezdõdõen a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozza, a gyógyító-megelõzõ ellátásból néhány feladat (mentés, vérellátás, egyes transzplantációs mûtétek) finanszírozását pedig átvállalta a központi költségvetés. A kérdéses ellátások nagysága mintegy 7 800 millió forint.

A nyugellátások kiadásai 15 311 millió forinttal haladták meg az elõirányzott összeget. Ezen belül a kiadások elõirányzat túllépése a hozzátartozói nyugellátásoknál (8 576 millió forint) a legszámottevõbb. A saját jogú nyugellátások összege 6 676 millió forinttal haladta meg az elõirányzott összeget.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer egyes elemeiben 1998. január 1-jétõl új szabály érvényesült.

A Tny. 62. § (1) bekezdése az 1998. január 1-je elõtti idõponttól megállapított nyugellátásokat 1998. január hónapban az 1997. évi várható nettó keresetnövekedés 2,5 százalékponttal csökkentett mértékben rendelte emelni azzal, hogy abban az esetben, ha az árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a tervezett mértéket, akkor január 1-jei visszamenõleges hatállyal, kiegészítõ nyugdíjemelést kell végrehajtani.

Az 1998. januári nyugdíjemelés 19 százalékos volt. Az 1997. évi nettó átlagkereset növekedés 24,1 százalékos mértékû volt (a tervezett mérték 18,0 százalék), ezért augusztusban megtörtént a kiegészítõ nyugdíjemelés, amelynek mértéke az elõzõ évi bázishoz képest 2,6 százalék, az 1998. januári bázishoz képest pedig 2,2 százalék volt.

1998-ban a korhatár feletti saját jogú nyugdíjak átlagos havi összege 26 900 forint, míg a korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugdíjak átlaga közel 25 000 forint volt.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében jóváhagyott 22 090 millió forintos, majd a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1998. évi LXX. törvényben elismert 54 953 millió forint összeggel túlteljesülhetõ (77 043 millió forint) hiánnyal szemben 90 775 millió forint összegû hiány alakult ki.

A társadalombiztosítási alrendszer az 1998. évet 1 342 580 millió forint bevételi és 1 433 355 millió forint kiadási fõösszeg mellett 90 775 millió forint hiánnyal zárta.

Az 1998. évi elõirányzat és az 1998. évi teljesítés közötti eltérések alapján az összevont egyenleget a bevételi lemaradás 16 984 millió forinttal, a kiadási többlet 51 701 millió forinttal rontotta (az elõirányzott hiány 22 090 millió forint volt), melynek fõbb elemeit az alábbi táblázat szemlélteti.

milliárd forintban

millió forint

Az Áht. 7. §-a pénzmaradvány-megállapítási- és felhasználási, a 8. §-a hiány-megállapítási, valamint a 13. §-a költségvetési bevételek és kiadások pénzforgalmi szemléletû számbavétele szabályainak megfelelõen az elõzõ évi mûködési elõirányzat-maradvány felhasználása a tárgyévi kiadások között hiányt növelõ tételként jelenik meg. Az 1997. elõtti pénzmaradvány a jóváhagyáskor pénzügyileg is finanszírozásra került, e miatt a tárgyévi hiány megállapításakor hiányt csökkentõ tételként kell számba venni.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1998. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi költségvetési hiánya - 781 119 millió forint bevételi fõösszeg, és 801 161 millió forint kiadási fõösszeg mellett - 20 042 millió forint volt, amelybõl - az elõzõ évi szufficit és elkülönített tartalék-felhasználás figyelembe vételével - 14 725 millió forint rendezésére kerül sor a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény végrehajtásáról szóló törvényben.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi bevételi fõösszegének elõirányzatát a költségvetési törvény 786 390 millió forintban határozta meg, a teljesítés 781 119 millió forint volt, ennek alapján a bevételi elõirányzat 99,3 százalékra teljesült. Az elmaradás az ellátások fedezetére szolgáló bevételeknél keletkezett, a behajtási tevékenység, az egyéni járulék, valamint a késedelmi pótlék és bírság elõirányzatok esetében.

A Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó ellátások fedezetére szolgáló bevételek 779 324 millió forint összegben realizálódtak, 4 901 millió forinttal elmaradtak az elõirányzattól. Ezen belül az egyes elõirányzatok teljesítése a következõ módon alakult.

A járulékbevételek és hozzájárulások elõirányzata a kintlévõségek behajtásából eredõ járulékbevétellel együtt 741 533 millió forint összegben realizálódott, ez az elõzõ évhez viszonyítva közel 20 százalékos növekedést jelentett.

A munkáltatói járulékbevételek a behajtásból származó bevételekkel együtt 593 727 millió forint összegben teljesültek. Ez az összeg magába foglalja a munkáltatókat terhelõ nyugdíjbiztosítási járulékot, valamint a közteherjegy után elszámolt járulékot és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét.

A gyermekgondozási segélyben részesülõk utáni központi költségvetési térítést, - mint új bevételi jogcímet - 1998. január 1-jétõl vezette be a törvény. A GYES-en lévõk esetében a munkáltatói járulék befizetését a központi költségvetés az eredeti elõirányzati szinten 8 000 millió forint összegben átutalta.

A munkanélküli ellátásban részesülõk után fizetett járulékbevétel  7 462 millió forint, ami az éves elõirányzat 98,1 százaléka. A csekély mértékû elmaradást az ellátásban részesülõk számának a feltételezettnél valamivel nagyobb mértékû csökkenése okozta.

A nyugdíjjárulék jogcímen (a behajtásból származó bevételekkel együtt) a teljesítés 122 397 millió forint. Az elõirányzat alakulását vizsgálva - a behajtásból származó bevételek nélkül - megállapítható, hogy az egyes szociális ellátás után fizetett járulék-bevételi többlet nem ellensúlyozza az egyéni járulékkiesést. A nyugdíjjárulék elõirányzat teljesítésére több tényezõ hatott.

Az egyéni járulékoknál a bevételcsökkenést nem kompenzálta a keresetkiáramlás növekedése.

A bevétel 116 853 millió forintban realizálódott, ami így is a magánnyugdíj-pénztárak miatti (6 százalékos) járulékkieséssel, valamint a nyugdíjjárulék mértékének 1 százalékpontot kitevõ növekedésének hatásával együtt 22,2 százalékkal magasabb bevételt eredményezett az elõzõ évinél.

A magánnyugdíjpénztárak miatti bevételkiesés magasabb a tervezettnél. Az Állami Pénztárfelügyelet adatközlése szerint az 1998. év végén a nyilvántartott magánnyugdíjpénztári tagok száma 1 363 596 fõ, a magánnyugdíj-pénztárakhoz befizetett tagdíj összege 28 640 millió forint. A költségvetési terv azzal számolt, hogy a pénztári taglétszám 1998. végére érte volna el a 600-700 ezer fõs mértéket, ennek megfelelõen a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése egész évre 20 000 millió forint egyéni járulékbevétel kiesést tartalmazott. A magán-nyugdíjpénztárba átlépõk létszámának jelentõs alultervezése következtében a központi költségvetés támogatásán túl az átlépésbõl adódó - a bevallások szerinti - bevételkiesés 8 640 millió forint, mely összeg a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányát növeli.

A munkanélküli járadék után fizetett járulékok 2 101 millió forint összege közel az elõirányzat szerint alakult.

Az egyes szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj) után fizetett járulékbevételek teljesítése 3 443 millió forint. Ez az elõirányzatot 37,7 százalékkal haladta meg.

A magánnyugdíjpénztárak átutalásai címen a pénztártagok visszalépésébõl származó transzfer összege 26 millió forint.

A késedelmi pótlék és bírság 12 000 millió forintos elõirányzata 9 921 millió forintban, 82,7 százalékra realizálódott és ezzel az 1997. évi szint alatt maradt.

A kintlévõségek behajtásából származó járulékbevétel teljesítése 20 408 millió forint, ami az elõirányzat 63,8 százaléka. Összehasonlítva az 1997. évi összeggel a teljesítés 101,8 százalékos.

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek között a kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek kerültek elszámolásra. Ezen a jogcímen kellett számításba venni többek között az elhalálozás miatt visszaérkezett nyugdíjakat, a jogalap nélkül felvett ellátások megtérítési összegeit. A elõirányzat 4 595 millió forintban teljesült, ami a tervezett kétszerese.

A vagyongazdálkodásból származó bevételek 11 830 millió forintos elõirányzatát az ágazat összességében 13 096 millió forint összegben teljesítette. A Nyugdíjbiztosítási Alap vagyonbevételeit alapvetõen árfolyamnyereségbõl érte el (69,0 százalék). Az osztalék és kamatbevételek aránya a teljes bevételen belül meghaladta a 16,5 százalékot. A fennmaradó bevételi hányad tõketörlesztésbõl, bérleti díjbevételekbõl, illetve az ingyenesen juttatott vagyon értékesítésébõl származott. A Nyugdíjbiztosítási Alap a költségvetési év folyamán ingyenes állami vagyonjuttatásban nem részesült.

A törvény elõírásának megfelelõen a 12 309 millió forint vagyonértékesítésbõl származó bevétel az ellátások fedezetére bevonásra került.

A törvényben biztosított lehetõségként a többlet vagyonértékesítésbõl származó 787 millió forint bevétel a 2293/1998. (XII. 23.) Korm. határozat alapján fedezetet nyújt a Nyugdíjbiztosítási Alap mûködési költségvetésében nulla elõirányzattal tervezett és szükséges ingatlan beruházási kiadásokra: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ingatlan beruházására 750,6 millió forint, valamint a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Hódmezõvásárhelyi Kirendeltségének elhelyezéséhez szükséges épület vásárlására 36,4 millió forint összegben.

A KT. 15. §-a értelmében többletértékesítés esetén, a mûködési költségvetés kiadási elõirányzata a törvényi elõírás mértékének megfelelõen növelhetõ legfeljebb 787 millió forinttal. A felhasználás rendeltetési célját felhalmozási (beruházási) kiadási jellegben szabta meg a törvény, a Kormány egyetértésének kikötése mellett. Ennek a törvényi elõírásnak az ágazat maradéktalanul eleget tett.

A magánnyugdíjpénztárba átlépõk miatti költségvetési támogatást (az 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (8) bekezdése szerint) a központi költségvetés a törvényi határidõre és mértékben teljesítette.

A mûködési célú bevételek a 2 165 millió forint elõirányzathoz képest 1 795 millió forintra teljesült, amely a következõ tételekbõl tevõdik össze. A központi költségvetés mûködési költségtérítése 79 millió forint, az államháztartáson kívülrõl érkezõ mûködési költségtérítés 51 millió forint, az egyéb mûködési célú bevétel 331 millió forint elõirányzat túllépést mutat. Ugyanakkor a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatására szánt 1 390 millió forint összegû elõirányzat esetében a teljesítés csak 559 millió forint, a világbanki szerzõdés aláírásának elhúzódása következtében.

Az egyéb mûködési célú bevétel 30 millió forintos elõirányzata 361 millió forintra teljesült.

A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak fõösszeg 801 161 millió forint, amely az elõirányzott 786 390 millió forintos összeget 1,9 százalékkal haladta meg.

A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási kiadásaira 784 956 millió forint összeget fordított, meghaladva 15 418 millió forinttal az elõirányzatot.

A nyugdíjbiztosítási ágazat 1998-ban 781 849 millió forintot fordított nyugellátásokra. A bázisév összegéhez képest 173 310 millió forintos, 28,5 százalékos növekedés valósult meg. A kiadásból az egészségbiztosítás finanszírozásából átvett korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági-, baleseti rokkantsági ellátások kiadásai, valamint az özvegyi nyugdíjrendszer átalakítás szerkezeti változást eredményezõ hatása 39 800 millió forint kiadási többletet jelentett 6,5 százalékos növekedést eredményezve. A bázisévvel azonos szerkezetben vizsgálva a kiadásokat, 133 500 millió forint összegû, 21,9 százalékos kiadás növekedés valósult meg.

A tényleges nyugdíjkiadás 15 311 millió forinttal, közel 2,0 százalékkal haladta meg a kiadási elõirányzatot.

A nyugellátások legnagyobb részét a korhatár feletti saját jogú nyugdíjak képezték. A 82,8 százalékos részt a saját jogú öregségi és korhatárt betöltött rokkantsági ellátások alkották - ideértve a méltányossági kifizetéseket -

647 086 millió forintos kiadással. Az 1998. évi kiadás a bázisév kiadását 119 752 millió forinttal, 22,7 százalékkal haladta meg. Az éves elõirányzathoz képest - a pótlólagos augusztus havi nyugdíjemelés jelentõsebb kiadásnövelõ hatása ellenére - 6 676 millió forint, 1,0 százalékos túllépés valósult meg.

A hozzátartozói ellátások - ide nem értve a korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíjakhoz kapcsolódó hozzátartozói ellátásokat is - 1998. évi kiadása 111 045 millió forint volt, ami a bázisév adatát 29 841 millió forinttal, 36,7 százalékkal haladta meg. A jelentõs kiadásnövekedés részben a nyugdíjemeléssel, részben pedig az új, 20 százalékos mértékben együttfolyósítható özvegyi nyugdíjak bevezetésével magyarázható. Az özvegyi nyugdíjrendszer átalakítása 16 300 millió forint többletkiadást eredményezett.

A hozzátartozói nyugellátások kiadása 8 576 millió forinttal haladta meg a törvényi elõirányzatot, amely 8,4 százalékos túllépést jelent. A túllépés a pótlólagos nyugdíjemelésen, illetve az új özvegyi nyugdíjrendszer többletköltségeinek pontatlan szerepeltetésén túl, kis részben annak is a következménye, hogy a korhatár alatti rokkantsági-, baleseti rokkantsági ellátásokhoz kapcsolódó hozzátartozói ellátások kiadása kimaradt az elõirányzat tervezésébõl.

A hozzátartozói ellátórendszerben özvegyi nyugdíjakra és árvaellátásokra alapellátásként 70 200 millió forintot fordított az ágazat, 8 700 millió forinttal, 14,2 százalékkal többet, mint 1997-ben. Az alapellátások száma 327 ezer fõre csökkent. Az ellátás havi átlagos összege 17 900 forint volt.

A korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági-, baleseti rokkantsági ellátások átvétele - ide értve a kapcsolódó hozzátartozói ellátásokat - 23 718 millió forintos kiadást eredményezett. Ez az összkiadás 3 százaléka. 1998-ban a korhatár alatti rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugellátásban 78 ezer fõ részesült, havi átlagos ellátásuk 25 000 forint volt.

A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap nyugdíjkiadási elõirányzatainak 1998. évi együttes összegébõl különös méltánylást érdemlõ esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érõ rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevõ emelésére 600 millió forint, az egyszeri szociális segélyekre pedig 300 millió forint került felhasználásra az elõirányzatnak megfelelõen. Ebbõl a nyugdíjbiztosítási ágazat 300 millió forintot fordított egyszeri szociális segélyekre, és 500 millió forintot méltányossági nyugdíjemelésekre.

Az ellátásban részesülõk létszámadatait vizsgálva, a létszám 75 ezer fõvel, 3,2 százalékkal nagyobb a bázis évinél. A növekedésben a korhatár alatti I-II. rokkantsági ellátások átvétele játszotta a döntõ szerepet, amely szerkezeti válto-zás és nem "tiszta" létszámemelkedés. Ezen ellátások nélkül az 1997-es létszámadathoz viszonyítva 4 ezer fõnyi 0,2 százalékos létszámcsökkenés valósult meg.

A saját jogú öregségi és korhatárt betöltött rokkantsági ellátások száma 11 ezer fõvel, 0,6 százalékkal nõtt 1998-ban. Az emelkedésbõl 7 ezer esetben a fõellátásként megállapított özvegyi nyugdíjasból lett saját jogú ellátott, így a növekedésnek ezen része csak technikai jellegû.

A hozzátartozói alapellátások száma 1997-hez viszonyítva 15 ezer fõvel, 4,3 százalékkal csökkent. A fõellátásként megállapított özvegyi nyugdíjak létszámának csökkenése a 90-es években általános tendencia. A hozzátartozói alapellátások számának csökkenése azonban fele részben a korábbiakban említett özvegyi nyugdíjak saját jogú nyugellátásra történõ átváltásával jött létre. A két ellátási körben ellentétes elõjellel megjelenõ ugyanazon folyamatról van szó, amelyek kiegyenlítik egymást.

A kiegészítõ ellátások havi átlagos száma 500 ezer ellátással 40,7 százalékos növekedést mutat az 1997. évi 355 ezres átlagos ellátáshoz viszonyítva. Az új özvegyi nyugdíjrendszer hatására az egyesítési kiegészítések átlagos száma az elõzõ évi 332 ezer fõrõl lecsökkent 142 ezer fõre, miközben 334 ezer fõ kapott új együttfolyósított özvegyi nyugdíj kiegészítést. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj kiegészítések száma az 1997. évi 23 ezer fõrõl átlagosan 24 ezer fõre növekedett 1998. évben.

A létszám alakulásban szerepet játszott az 1997. január 1-jén bevezetett korhatár emelés. Az új 62 éves korhatártól eltérõ (alacsonyabb) korhatár csak az 1947. elõtt született nõk és az 1939. elõtt született férfiak esetében alkalmazható. 1998-ban a korhatár nõk esetében 57 év a férfiak esetében 61 év volt. Az érintett korosztályba az 1941-ben született nõk tartoztak, de õk már 1996-ban, 55 éves korukban nyugdíjba mehettek. Így 1998-ban nem volt olyan nõi korosztály, amelyik a nyugdíjas állományba léphetett. A férfiak esetében az 1937-ben születettek 1997-ben, 60 éves korukban elmehettek öregségi nyugdíjba, az 1938-ban születettekre azonban már a megemelt 61 éves korhatár vonatkozik, így a férfiak között sincs olyan korosztály, amelyik teljes nyugdíjba mehetett. Természetesen mind a nõk, mind a férfiak éppen említett korosztályában jellemzõen éltek az elõrehozott nyugdíjazással, vagy más szabályok biztosította lehetõséggel. Az elõrehozott nyugdíjban részesültek évi átlagos száma 17 ezer fõ. A dinamikus emelkedést mutatja, hogy a létszám az 1997. decemberi 6 ezer fõrõl 1998. decemberre 26 ezer fõre emelkedett.

A postaköltségekre és egyéb kiadásokra, a folyósítási feladatok ellátására az ágazat 2966 millió forintot fordított.

A KESZ igénybevétele miatti kamatkiadás 141 millió forint összegben teljesült. A költségvetés nem tartalmazott ilyen célú elõirányzatot. A törvény szerint 1998-ban a kamatmentesen igénybe vehetõ hitel összege 65 000 millió forint volt. A központi költségvetés lehetõvé tette, hogy ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiesõ járulékbevétele év közben meghaladja a magánnyugdíj-pénztárakba való átlépések miatti 20 000 millió forintot, akkor a Nyugdíjbiztosítási Alap által igénybe vehetõ kamatmentes hitel összege a magánnyugdíj-pénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak különbözetének összegével növekszik.

A költségvetési törvény a Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi mûködésre fordított kiadásaira 16 280 millió forintot hagyott jóvá, melyet 93,9 százalékban használt fel az ágazat. A folyamatos mûködési kiadások éves elõirányzatát szinte teljes egészében felhasználta az ágazat. Az ellenõrzési tevékenység ösztönzése kiadásánál a maradvány 10 millió forint. A felhalmozási és fejlesztési kiadások 837 millió forint összegû maradványának jelentõs részét a Nyugdíjbiztosítási Alap informatikai programjának következõ évre áthúzódó feladatai eredményezték. A világbanki program szerzõdésének megkötésére 1998. negyedik negyedévében került sor.

A vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások 252 millió forintos elõirányzatával szemben 357 millió forintot használt fel a nyugdíjbiztosítási ágazat. Az elõzõ évekhez hasonlóan a kiadás összetevõi közül a legjelentõsebb részt az õrzési díjak és a tranzakciós költségek tették ki. A Nyugdíjbiztosítási Alap új befektetése az 1000 forint értékû technikai tranzakció lebonyolítását jelenti, amely a VIR Kft. kizárólagos tulajdonba vételét eredményezte, amely a Nyugdíjbiztosítási Alap számára jogilag tiszta helyzetet teremtett.

A Postabank garanciális kötelezettség 320 millió forintos elõirányzatával szemben a teljesülés 569 millió forintos kiadást mutat (177,8 százalék). Ennek oka, hogy a Postabank viszontgaranciális kötelezettségek második része eltérõ feltételekkel került lehívásra, mint az elsõ. Nevezetesen, az elsõ beváltásnál a törlesztést egy év türelmi idõ elõzte meg, a második részletnél azonban azonnal törleszteni kellett a tõkét is, a tervezésnél azonban csak a kamatköltségek kerültek kalkulálásra.

A nyugdíjbiztosítási ágazat szerveinek mûködési kiadásainak éves elõirányzata 16 280 millió forint volt, amely 15 279 millió forintra teljesült. A kiadási megtakarítást alapvetõen meghatározta a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás korszerûsítésével kapcsolatos világbanki szerzõdés késedelmes megkötése.

A kiadási megtakarítás a módosított elõirányzathoz képest 2780 millió forint, melynek 66,8 százaléka a célfeladatok felhalmozási és fejlesztési kiadásainak elõirányzatán keletkezett.

E célfeladat tartalmazza a világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások 1099 millió forint maradványát, illetve a 2293/1998. (XII. 23.) Kormány határozat által jóváhagyott vagyongazdálkodási többletbevétel mûködési költségvetésbe való bevonásából származó 750,6 millió forint maradványt.

A folyamatos kiadások maradványa a teljes kiadási megtakarítás 30,5 százaléka, míg az egyéb célfeladatoké 2,7 százalék. A folyamatos kiadásokon belül a dologi kiadások és a felhalmozási célú kiadások maradványa dominál.

Az 1998. évi bevételi lemaradás 853 millió forint, mely a társadalombiztosítás informatikai program 831 millió forint támogatás lemaradásának, a 8 millió forint egyéb bevételi lemaradásnak, illetve 14 millió forint 1997. évi fel nem használt elõirányzat-maradványnak az egyenlege.

Az ágazat mûködési kiadásának nagyságrendjét meghatározó személyi juttatások és munkaadókat terhelõ járulékok elõirányzatának teljesítése tükrözi a létszám változását is.

Az 1998. évi elemi költségvetésben az ágazat engedélyezett létszáma 4465 fõ, ebbõl az ONYF létszáma 285 fõ, a igazgatási szerveké pedig 4180 fõ.

Az üzemeltetési feltételek változása, az ügyfélforgalom fogadásának megerõsítése, a nyugdíjreformból eredõ többletfeladatok végrehajtása, valamint a jelentõsen megnövekedett nyilvántartási feladatok elvégzése tett indokolttá összességében 288 fõ létszámbõvítést. Ebbõl 16 fõ az ONYF-nél, 55 fõ a NYUFIG-nál és 217 fõ a területi igazgatási szerveknél került felvételre.

Személyi juttatásokra az ágazat 6212 millió forintot fordított, közel 30 százalékkal többet az elõzõ évinél. Ezt jelentõsen befolyásolta az illetményalap, illetve a létszámváltozás. A teljes munkaidõben foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma 66 fõvel növekedett. A rendszeres személyi juttatások aránya az összes személyi juttatáson belül 1997. évrõl egy százalékponttal növekedett, 60,5 százalékot képvisel 1998. évben. A rendszeres személyi juttatások havi átlaga 54 ezer forintról 71 ezer forintra növekedett, a nem rendszeres személyi juttatások teljesítése pedig 25,7 százalékkal magasabb az 1997. évinél.

A Nyugdíjbiztosítási Alap központi irányítás kiadásainak teljesítése 1446 millió forint. Ezen az összegen belül egyes elõirányzatok felhasználása a következõ módon alakult.

A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és Felügyelõ Bizottság kiadásainak elõirányzatát 152 millió forintban rögzítette a törvény, a mûködési kiadások az Önkormányzat megszûnése miatt 62,6 százalékban teljesültek. A fennmaradó elõirányzatot az új irányítási struktúra többletfeladataihoz szükséges személyi és tár-

gyi feltételek megteremtésére, valamint a volt önkormányzati dolgozók végkielégítésére fordította az ágazat.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság kiadási elõirányzata 1351 millió forintra teljesült. A személyi juttatások elõirányzata 595 millió forintban került felhasználásra, a munkaadókat terhelõ járulékok pedig a személyi juttatás kifizetésekkel párhuzamosan alakultak. A dologi kiadások közül meghatározó a dologi kiadások közel felét kitevõ intézmény üzemeltetés díja. Megtakarítás csak a különféle kiadások, befizetések elõirányzatainál keletkezett.

A területi igazgatóságok és a NYUFIG gazdálkodását 1998-ban a takarékosság jellemezte. A 7143 millió forint módosított elõirányzat a területi igazgatóságoknál 96,2 százalékban, a NYUFIG-nál a 3109 millió forintból 3106 millió forint került felhasználásra.

Az elõirányzatok módosítását a törvényben elõírt adatszolgáltatással kapcsolatos megyei igazgatósági kiadások fedezetére, a minimális létszámfejlesztésre, a munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulásra, jóléti - és más az ágazat üzemeltetésében lévõ - ingatlanok felújítására engedélyezett pótelõirányzatok tették indokolttá. A személyi juttatások és járulékainak elõirányzatait a NYUFIG szinte 100 százalékban, a területi igazgatóságok pedig 99,5 százalékban használták fel. A dologi kiadások alakulása a területi igazgatóságoknál 94,2 százalék, a NYUFIG-nál közel 100 százalék.

Az 1998. évi épület beruházási és felújítási terv tételeibõl a sátoraljaújhelyi kirendeltség épületének felújítási munkálatai még nem fejezõdtek be, az erre tervezett elõirányzatok kötelezettséggel terheltek. A Fõvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság felújítási munkáit 1998. februárjában fel kellett függeszteni, mivel meghiúsult a Fõvárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár kiköltözése. A NYUFIG 20 emeletes épületénél több ütemre tervezett felújítási munkálataiból a központi fûtés rekonstrukciója és új saját tulajdonú gázüzemû kazánház építése valósult meg.

A területi igazgatóságoknál felújítási kiadások 192 millió forint, a felhalmozási kiadások 216 millió forint összegben teljesültek. A NYUFIG-nál az elõbbi kiadásokra 296 millió forintot, illetve az utóbbiakra 47 millió forintot fordított az ágazat. A központosított intézményi elõirányzatokból a felújítási elõirányzatok 89 millió forint, a felhalmozási kiadások 15 millió forint összegben teljesültek.

A törvény a fõigazgatóság, illetve igazgatási szervei részére beruházásra elõirányzatot nem hagyott jóvá. A biztonságos intézményi háttér, illetve a szükséges géppark, személygépkocsi csere csak rangsorolást követõ belsõ átcsoportosítással valósulhatott meg.

A központosított intézményi elõirányzatok 62,3 százalékban teljesültek a módosított elõirányzathoz viszonyítva.

A személyi juttatások és járulékai tartalmazzák a társadalombiztosításban intézményesített Szent Kristóf napi kitüntetések keretét, valamint az igazgatóságok ügyviteli feladatainak színvonalasabb ellátására biztosított létszám és egyéb jogcímre engedélyezett elõirányzat átcsoportosításokat.

A központosított elõirányzatok dologi kiadásainak jelentõs hányadát az ellátórendszer (nyilvántartás, megállapítás, folyósítás stb.) folyamatos mûködését biztosító informatikai költségekre 583 millió összeget fordított az ágazat. A folyamatos informatikai feladatok szervezése és bonyolítása központi szakmai vezetés irányítása mellett történt. A nyugdíjbiztosításban mûködtetett informatikai és irodatechnikai eszközök üzemeltetésének biztonsága érdekében a garancia idõ lejárta után közbeszerzési eljárás eredményeként átalánydíjas karbantartási, cseregép-biztosítási javítási szerzõdéseket kötött az ágazat. Az informatikai rendszerek és az irodatechnikai eszközök mûködtetéséhez szükséges dologi költségeket a felhasználás helye szerint kalkulálta, de a központilag megkötött szerzõdések alapján a szállítási és szolgáltatási szerzõdések pénzügyi teljesítése is központilag történt.

Az év közben bevezetésre kerülõ fejlesztések - rendszerek, eszközök - mûködtetéséhez szükséges költségeket, valamint az adatátvitel hálózati költségét központilag biztosította a fõigazgatóság. Az ágazatban mûködõ informatikai rendszerek karbantartását, folyamatos jogszabálykövetésének költségét szintén központilag tervezte, mivel az ágazatban mûködtetett informatikai rendszerek fejlesztése, karbantartása, rendszerfelügyelete is az egységes jogértelmezés érdekében központilag az ONYF szakfõosztályainak irányítása mellett történt.

Ezeknek a feladatoknak a megoldásában nem nélkülözhette az ágazat azokat a külsõ szakértõket, akikkel évek óta folyamatosan együttmûködve érte el az eredményeket, és szakmai tapasztalatuk, tudásuk más módon - más konstrukcióban - nem biztosítható. A NYUFIG esetében a feladat egyedi volta és nagyságrendje miatt, a keretet az igazgatóság költségvetése tartalmazta.

A dologi kiadások között jelenik meg a tûz és vagyonvédelmi, a nemzetközi rendezvény, valamint a központi nyomtatvány költség.

A nyugdíjbiztosítási célfeladatok ellátására a 3861 millió forint eredeti elõirányzatból 2964 millió forintot fordított az ágazat.

A felhalmozási és fejlesztési kiadások 1782 millió forintra teljesültek.

Az informatikai fejlesztések elõirányzatából 991 millió forint került felhasználásra. Az ágazat ügyviteli rendszereinek mûködéséhez szükséges informatikai rendszerek fejlesztése, az eszközök beszerzése, és a folyamatos üzemeltetéshez szükséges hardver és szoftver, valamit felhasználói rendszer karbantartások központilag történtek. A rendszerfejlesztésekhez és ezen speciális gazdálkodási területhez szükséges szakismeret a fõigazgatóságon állt rendelkezésre.

Az informatikai fejlesztési keret biztosította a nyugdíj-megállapítási és ügyviteli rendszer (NYUGDMEG) folyamatos továbbfejlesztését, melynek keretében történt meg az igazgatóságokon a gépcserék, a szükséges háttértár bõvítése, illetve a verzió váltás. Az ügyviteli szervek végleges elhelyezésével szinkronban minden helyszínen folyamatosan megvalósul a strukturált hálózat kiépítése (1998-ban 15 helyszínen).

A folyósítási rendszer mûködtetésének biztonságához szükséges megfelelõ színvonalú informatikai eszközök beszerzése folyamatos. Folytatódott a nyugdíjágazat általános ügyviteli tevékenységeinek kialakítása, az irodaautomatizálási mintarendszer telepítése megtörtént. Az ágazat 35 ügyviteli szervénél (igazgatóságok és kirendeltségek) 1998-ban is szükség volt az elhasználódott és elavult informatikai és ügyvitel-technikai eszközök pótlására.

Az informatikai jellegû, illetve a speciális szakmai, számítástechnikai továbbképzésekhez, valamint a már mûködõ rendszerek továbbfejlesztéseként tervezett újabb modulok országos bevezetéséhez e forrás nyújtott fedezetet.

Az ágazat tevékenységéhez szükséges felhasználói programok megújítása, aktualizálása, beszerzése folyamatos volt.

Az ágazat információrendszere biztonságtechnikai vizsgálatának helyzetfelmérése és a veszélyforrás elemzés megtörtént. A 2000. év biztonságos kezeléséhez szükséges feladatok ellátásához az ágazat projektet hozott létre.

A világbanki kölcsönnel kapcsolatos elõirányzat maradvány 1099 millió forint kötelezettségvállalással terhelt, melybõl a hitelrész 831 millió forint, a hazai hozzájárulás maradványa 268 millió forint. Az elõirányzat felhasználása 1998. évben 641 millió forint volt, a bázis év 105 millió forint kiadásával szemben.

A nyugdíjbiztosítási ágazat részérõl a legfontosabb feladat - és alapvetõen erre használta fel a világbanki kölcsön ráesõ részét - a nyilvántartási rendszer korszerûsítése. A Világbank által a kölcsön igénybevételéhez kötelezõen elõírt szabályokhoz, illetve feladatokhoz három élõ szerzõdés kapcsolódott. A tanácsadói szerzõdés, a Világbank által kötelezõen elõírt szerzõdés, a projekt menedzsment feladatok támogatására. Az egészségbiztosítással közös szerzõdés, finanszírozása a két ágazat által fele-fele arányban történt. A fordítási-tolmácsolási szerzõdés elengedhetetlen, mert a világbanki szabályok szerint a program hivatalos nyelve az angol. Az egészségbiztosítással közös szerzõdés, finanszírozása a két ágazat által a tényleges felhasználás arányában történt. Az auditálási szerzõdés a Világbank által kötelezõen elõírt szerzõdés, az éves költségvetési beszámolók auditálására. Az auditálásra mindkét ágazat külön szerzõdéssel rendelkezik, az ágazatok finanszírozták saját szerzõdésüket.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás korszerûsítése: a nyilvántartási rendszer korszerûsítésének pályázata 1997. december 1-jével került kiírásra, a beadási határidõ 1998. február 26-a volt. A pályázatok elbírálása április 3-ára történt meg, a Világbank május 25-én megadta a "nincs kifogás" nyilatkozatot. A szerzõdés terve-

zete júliusra elkészült, a szerzõdés az új irányítási rendnek megfelelõen a politikai államtitkári hivatal felülvizsgálatát követõen 1998. október 27-én aláírásra került nettó 17,1 millió USD értékben. A szerzõdésre a Világbank december 2-án adta meg a "nincs kifogás" nyilatkozatot, ezzel az hatályba lépett. A szerzõdés alapján megvalósításra kerülõ új nyilvántartási rendszer komplex - a feladatokkal és felelõsséggel arányos - megoldást nyújt a nyugdíjbiztosítás számára. Két alapvetõen és egyformán fontos területre terjed ki. Egyrészt biztosítja a múlt bizonylatainak képi feldolgozását és a képek betöltését az integrált adatbázisba, másrészt létrehozza azt az új informatikai rendszert, amely a már folyamatban lévõ megoldásokra épülve hosszútávon biztosítja a nyugdíjelbírálás, ezen belül a nyilvántartási ügyvitel informatikai támogatását.

Az 1998. évi költségvetés a járulékellenõrzési tevékenységet végzõ igazgatási szervek anyagi ösztönzésére 75 millió forintot biztosított, mely keretbõl 65 millió forint került felhasználásra ágazati szinten (60 millió forint az igazgatási szerveknél, 2 millió forint a fõigazgatóságnál, 3 millió forint pedig az OEP ellenõrei részére került átutalásra).

Az ellenõrzési terület jó eredményeket ért el, az ellenõrzés hatékonyságát jellemzõ mutatószámok évrõl-évre javultak. Az elfedett követelések összegének feltárása az 1994. évi 1830 millió forintról fokozatos növekedéssel 1997-re 4510 millió forintra emelkedett, 1998-ban azonban a növekedés megállt, a járulékellenõrzés során feltárt összeg az 1997. évitõl 17 millió forinttal elmaradt.

A vegyes nyugdíjrendszer bevezetésével 1998-tól ellenõreink végezték a magánnyugdíjpénztári tagdíjak befizetésének ellenõrzését is, és közel 142 millió forint elfedett követelést tártak fel, ezt is beleszámolva összességében közel 3 százalékkal teljesítették túl az 1997. évi adatot.

Lényegében tehát az 1997. évi teljesítményt sikerült megismételni, amit az adott körülmények ismeretében jó eredménynek kell értékelni. A késedelmi pótlék elõírásában érvényesült, hogy a korábbi szabályok szerinti öt év helyett csak három évre lehetett felszámítani, enyhültek a bírságolás jogi feltételei, a járulékok mértéke csökkent. A társadalombiztosítási kifizetõhelyet mûködtetõ munkáltatók járulékellenõrzése az egészségbiztosítási ágazat hatáskörébe került. Nagy összegû hiányokat a nagy foglalkoztatóknál az úgynevezett könyv szerinti ellenõrzés során lehetett megállapítani. A nyugdíjbiztosítási ágazatban gyakorlatilag a több százezer közepes-, kis- és egyéni vállalkozás maradt, ahol a hiányok feltárása, kimutatása sokkal munkaigényesebb és nehézkesebb.

1999. január 1-jétõl a járulékellenõrzési feladatok az APEH hatáskörébe kerültek. 1998. utolsó negyedévében már meg kellett kezdeni az átálláshoz szükséges feladatok végrehajtását. Az ellenõrzések száma folyamatosan csökkent, a december hónap pedig teljes egészében kiesett. Az APEH külön kérése volt, hogy lehetõleg minél kevesebb lezáratlan ügy kerüljön átadásra. Nem hallgatható el, hogy az átszervezés bizonytalanságot teremtett, a dolgozók egzisztenciális problémákkal

küszködtek, ami az ellenõrzési feladatok ellátására, legalábbis 1998. utolsó negyedévében negatív hatással járt.

Adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatok személyi és dologi kiadásai a központosított módosított elõirányzat 484 millió forint összegével szemben a teljesítés 419 millió forint összegû.

Az 1997-es NYENYI adatszolgáltatásra 184 ezer munkáltató regisztrált (53 ezer floppys adatszolgáltatásra), 3,6 millió biztosítottal. A beküldés határideje 1998. április 30. volt. 1998. végéig 177 ezer munkáltató teljesített (42 ezer floppyn), beérkezett tõlük 4,5 millió bizonylat, papíron 1 millió (22 százalék), floppyn 3,5 millió (78 százalék). A TENYI/JENYI/JEL adatszolgáltatásra 163 ezer munkáltató jelentkezését rögzítettük, ezek a munkáltatók 3,7 millió biztosítotti adat beküldését jelezték. A tényleges beküldés 1997. július 1-jétõl elkezdõdött. A beküldés határideje 1998. december 31. volt. 1998. végéig 117 ezer munkáltató teljesített (7 ezer részben floppyn), beérkezett a JENYI lapokból 5 millió bizonylat, papíron 3,4 millió (68 százalék), floppyn 1,6 millió (32 százalék), a JEL lapokból 220 ezer bizonylat, papíron 210 ezer (96 százalék), floppyn 10 ezer (4 százalék), a TENYI lapokból 2,3 millió bizonylat papíron (100 százalék). Ez olyan visszamenõleges adatszolgáltatás volt, ahol a számítástechnikai úton történõ jelentés feltételei erõsen korlátozva voltak.

Az 1988-92-es adatszolgáltatás papír alapú bizonylatainak beérkezése 1998-ban is folytatódott, az év végéig 1,3 millió bizonylat (67 százalék) rögzítése történt meg.

Az ágazat folyamatosan mûködtette a területi igazgatási szerveinél 1997. decemberében telepített - az 1988-92-es, az 1992-1996-os, az 1997-es és 1998-as adatszolgáltatás egységes kezelését biztosító - " Nyilvántartás Információs Rendszert" . A vártnál jóval magasabb felhasználói igény miatt 1998-ban is szükség volt az informatikai rendszer bõvítésére, a rendszer nyitottsága következtében ez gyorsan és adatszolgáltatási problémák nélkül elvégezhetõ volt.

A nyilvántartás megnövekedett feladatainak ellátásához - több éve igényelt létszámfelvétel részleges engedélyezése mellett - a fõigazgatóság biztosította a szükséges személyi és dologi költségeket. Kiemelt jelentõségû volt a nyilvántartási szakterület 166 fõs létszámnövelése.

A nyugdíjreform bevezetésének többletkiadásai elõirányzatának felhasználása 698 millió forint: a teljesítés során 119 millió forint összeget az ágazat az 1998. évi hatályos jogszabályok által indukált ügyviteli többletfeladatok informatikai hátterének megteremtésére, fejlesztésekre fordított. A törvényi elõirányzatból az igazgatási szerveknél teljesített kiadás 579 millió forintot tett ki. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek végrehajtása mind a nyugdíj megállapítás, mind a nyugdíjak folyósítása területén az elõzõ évekhez viszonyítva új, minõségében eltérõ többletfeladatokat jelentettek, jelentenek.

1998-ban az özvegyi nyugdíjrendszer átalakításából adódóan is megnõtt az ágazatban az ügyfél, illetve az ügyiratforgalom. Mind a központi hivatalnál, mind igazgatási szerveinél ez fokozott leterheléssel járt. E forrás terhére 579 millió forint elõirányzat átcsoportosítással lehetõvé vált az ONYF és igazgatási szerveinél a végzett feladat anyagi elismerése, valamint a halaszthatatlanná vált létszámigények részbeni teljesítése is.

Az 1997. évi elõirányzat-maradvány (melynek része az elõzõ évek fel nem használt tartaléka is) 523 millió forint, az igénybevétel 509 millió forint, amelybõl 407 millió forint az 1997. évi mûködési elõirányzat maradványából, 102 millió forint az 1997. év elõtti évek mûködési pénzmaradványából tevõdik össze. A fel nem használt rész teljes mértékben kötelezettségvállalással terhelt. A felhasznált összegbõl 15 millió forint az adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokra, 11 millió forint informatikai fejlesztési kiadásra, míg a meghatározó hányad, 483 millió forint, a folyamatos mûködési kiadásokra történt.

Az 1998. évi kiadási megtakarítás és bevételi lemaradás különbsége 1927 millió forint, ami 2780 millió forint kiadási megtakarítás és 853 millió forint bevételi elmaradás különbözete.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi mûködési bevételeinek és kiadásainak elõirányzata eltér a Közgyûlés által elfogadott változathoz képest szerkezetében és kiemelt céljához megállapított összegében egyaránt. Ez az alapjaiban módosuló mûködési költségvetés jelentõs feszültségeket idézett elõ. Az elemi költségvetés jóváhagyását követõen szükségessé vált elõirányzat módosítás jelentõsen érintett szinte valamennyi címet. Az intézmények folyamatos mûködõképességének biztosítása érdekében, a törvényi kötelezettségek teljesítése, korlátozott mértékû tárgyi eszköz beszerzés, illetve a jogszabályváltozásokból adódó új, minõségében eltérõ többletfeladatok elvégzése további elõirányzat átcsoportosításokat tett indokolttá. Ezért hangsúlyossá vált az elõzõ évi elõirányzat-maradvány igénybevétele, valamint az elért bevételi többlet felhasználása. A rendelkezésre álló források összességében biztosították a Ktv. kötelezõ elõírásainak betartását, elengedhetetlen létszámfejlesztést, intézményüzemeltetést, minimális - csere szintû - tárgyi eszközbeszerzést, a tervezett felújítások elvégzését, valamint a célfeladatok végrehajtását. Nem nyújtott azonban fedezetet a Ktv. által saját hatáskörben megállapítható egyes pótlékok ágazati szintû bevezetésére.

A Nyugdíjbiztosítási Alap mûködési költségvetés elõirányzat felhasználásának keretmaradványa 1941 millió forint, amelybõl kötelezettségvállalással terhelt 1613 millió forint és az Alap javára befizetendõ 328 millió forint.

A Nyugdíjbiztosítási Alap által a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott ellátások bevételei 105 235 millió forint összege mellett a kiadások 109 757 millió forintra teljesültek. Nem a Nyugdíjbiztosítási Alap forrásából finanszírozott ellátások bevételi és kiadási tételének egyenlege 4522 millió forint hiányt mutat.

1998. évben a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátási körben a folyamatos megállapítási és folyósítási feladatokon túlmenõen az alábbi külön intézkedésekre került sor: A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 51. §-ában elõírtak alapján március 1-ei hatállyal végrehajtásra került a vagyoni kárpótlás, valamint a Párizsi békeszerzõdés alapján fizetett életjáradékok emelése. Márciusban került sor az 1997. évi XXIX. törvény 14. § (3) bekezdése szerint visszamenõlegesen fizetendõ pénzbeli kárpótlási életjáradék elsõ részletének folyósítására.

A pénzbeli kárpótlás alapösszegének emelése az elõzetes egyeztetést követõen, június hónap folyamán - visszamenõlegesen - folyósításra került.

Az ellátások finanszírozásának alakulását röviden elemezve a következõ megállapítások tehetõk: a központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások elõirányzati összegénél 5 149 millió forinttal kevesebb a teljesítés. A központi költségvetés a kiadásoknak megfelelõ szinten teljesítette a térítést. Közel 1 millió fõ részesült különbözõ jogcímeken (jövedelempótló- és jövedelemkiegészítõ támogatások, rokkantsági járadék, mezõgazdasági járadékok, házastársi pótlék, lakbértámogatás. stb.) ellátásban. Az egy fõre jutó havi átlag megközelítõleg 6000 forint. A bázisévhez viszonyítva az ellátásban részesülõk száma változatlan, az egy fõre jutó havi átlag növekedése 600 forint.

Életjáradék személyi kárpótlás alapján elõirányzat csoportszámnál a felhasználás az elõirányzat 50 százalékában valósult meg. Az e jogcímen térített összegek is fedezetet nyújtottak a kiadásokra. Ezen belül a Párizsi békeszerzõdésbõl eredõ kárpótlás több mint 10 százalékos kiadásnövekedésének oka a jelentõs létszámnövekedés, mely több mint négyszerese az elõzõ évinek.

Az ellátásban részesülõk havi átlagos száma 53 820 fõ. Az egy fõre jutó havi átlag 8600 forint, amely 20 százalékkal haladta meg az elõzõ évi összeget.

A Munkaerõpiaci Alapból finanszírozott elõnyugdíj felhasználása 16 522 millió forint volt, mely 18 százalékkal meghaladta az elõirányzatot. Az elõnyugdíjban részesülõk száma folyamatosan csökken. Az egy fõre jutó havi átlag több mint 4 500 forinttal haladta meg a bázisévét, így közel 25 000 forint.

Munkáltatói befizetésekbõl, illetve a Munkaerõpiaci Alapból finanszírozott korengedményes nyugdíj (úgynevezett régi korengedményes nyugdíj) 5007 millió forinttal alacsonyabb a tervezettnél. 1998-ban az egy fõre jutó havi átlag 28 000 forint volt, mely közel 5000 forinttal magasabb az elõzõ évinél. A régi korengedményes nyugdíjak következõ év végéig esedékes kifutási ideje miatt a kiadása és létszáma is csökkenõ tendenciát mutat.

A munkáltatói befizetésekbõl finanszírozott korengedményes nyugdíj kiadása (úgynevezett új korengedményes nyugdíj) megközelítõleg az elõirányzat szintjén teljesült. Az ellátásban részesülõk létszámának havi átlaga 23 469 fõ, az egy fõre jutó havi átlagos összeg 34 800 forint, mely az elõzõ évi átlagot 14 százalékkal haladta meg.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. által finanszírozott életjáradék tulajdoni kárpótlás alapján teljesített kifizetés 2114 millió forint volt. A vagyoni kárpótlásban részesülõk átlagos száma az 1997. évivel közel azonos szinten alakult. Az egy fõre jutó havi átlag 14 százalékos növekedése közel 2 500 forint.

A Hadigondozottak Közalapítványa által finanszírozott hadigondozott járadék 5201 millió forint kiadási elõirányzata 400 millió forinttal haladta meg a térítést.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1998. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

Az Egészségbiztosítási Alap 1998. évi költségvetési hiánya - 561 461 millió forint bevételi fõösszeg és 632 194 millió forint kiadási fõösszeg mellett - 70 733 millió forint, amelyet a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény végrehajtásáról szóló törvényben kell rendezni.

1998-ban az Egészségbiztosítási Alap tényleges bevételei 561 461 millió forintot tettek ki, ami a költségvetési törvényben elõirányzott bevételi fõösszegnél 11 713 millió forinttal kevesebb, ennek alapján a bevételi elõirányzat összege 97,9 százalékra teljesült.

A bevételek alakulásában meghatározó, mintegy 77 százalékos arányt képviselõ munkáltatói és egyéni járulékbevételek együttes elõirányzata 439 450 millió forint (a behajtási tevékenységbõl származó bevételekkel együtt), amelytõl a 434 135 millió forint teljesítés csak csekély mértékben maradt el. Az elmaradás döntõ része a behajtásból származó járulékbevételek körében jelentkezett. Az egyéni és a munkáltatói járulékbevételek elõzõ évhez viszonyított együttes növekedése* Az index összehasonlítható - az egyéni járulékmérték csökkenését figyelembevevõ - módon lett meghatározva, a tényadatok tartalmazzák a megállapodás alapján fizetõk által befizetett járulékot, a közteherjegy után fizetett járulékot és a nem biztosítottak 11,5 százalékos járulékát. 20,0 százalék, a járulékköteles jövedelmek meghatározó súlyú elemét képezõ bruttó keresettömeg 1998-ban elõzetes adatok szerint 19,2 százalékkal nõtt. A szektorok szerint részletezett növekedések a relatíve kis részesedésû egyéni vállalkozásokat figyelmen kívül hagyva nem mutatnak érdemleges különbségeket, a gazdálkodó szervezetek esetében 20,9 százalék a költségvetési intézmények körében 20,1 százalék az elõzõ évhez viszonyított növekedés, a társas vállalkozásokra jellemzõ érték nagyjából a gazdálkodó szervezetekével egyezik meg. Az egyéni és a munkáltatói járulékbefizetési kötelezettségek együttes összegébõl (az ún. kirovási adatokból) meghatározott járulékalapok (implicite a járulékköteles jövedelmek) növekedése 1998-ban 19,2 százalék volt.

A munkáltatói járulékbevételek évközi ingadozása több éve megfigyelhetõ sajátosságokat mutatta. A január havi kiugró érték az elõzõ év utolsó hónapjában bekövetkezõ dinamikusabb keresetkiáramlás hatását tükrözi, a további hónapokat a keresetek emelkedésével összefüggésben a mérsékelten növekvõ befizetések jellemezték, az utolsó hónapban - hasonlóan a korábbi évekhez - számottevõen nõtt (mintegy 4500 millió forinttal) a megelõzõ hónaphoz viszonyított befizetés. Mindezek hatására a havi befizetések viszonylag széles intervallumban, 27 800-37 000 millió forint között mozogtak. A munkáltatói járulékbevétel összege magába foglalja a munkáltatókat terhelõ egészségbiztosítási járulék, a közteherjegy után elszámolt járulék, valamint a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék összegeit.

Az egyéni egészségbiztosítási járulékbefizetések évközi alakulását a munkáltatói járulékoknál tapasztaltnál kisebb mértékû ingadozás jellemezte; a havi értékek a 4800-5500 millió forint közötti sávban szóródtak.

A munkanélküli ellátások utáni járulékbevételek elõirányzata 4962 millió forint, a tényleges befizetés ettõl némileg elmaradva csak 4664 millió forint volt. Az elmaradást az magyarázza, hogy az ellátásban részesülõk tényleges száma valamivel kisebb, mint amit az elõirányzat kialakításánál feltételeztek.

Baleseti járulékbevételekbõl közel 1,496 millió forint volt az elõirányzat, a tényleges bevétel ettõl elmaradva, csak 960 millió forint, amely 64,2 százalékos teljesítésnek felel meg.

Az Egészségbiztosítási Alap rendszeres (nem behajtásból származó) járulékbevételei (munkáltatói járulék, egyéni járulék, munkanélküli ellátások utáni járulék, baleseti járulék) adatai a következõ képet mutatják:

(millió forint)

Összességében tehát az Egészségbiztosítási Alap rendszeres járulékbevételei mindösszesen 0,7 százalékkal maradtak el az elõirányzattól. (A járulékbevételek csaknem elõirányzat szintû teljesülése nagyrészt a bruttó keresettömegnek a vártnál magasabb szintû növekedésébõl fakad.)

A munkáltatók által fizetendõ táppénz-hozzájárulásból származó bevételek nagysága a 9 499 millió forint, az elõirányzat feletti többletbevétel 499 millió forint. A túlteljesítést elsõsorban az utolsó negyedévben jelentõsen megnövekvõ befizetések okozzák. (Az év ezen idõszakában a táppénzkiadás alakulását is hasonló sajátosság jellemezte.)

Egészségügyi hozzájárulásból a költségvetési törvény 96 171 millió forint bevételt irányzott elõ, ami az elõzõ évi teljesítést (71 974 millió forint) közel 34 százalékkal haladja meg. Ilyen kiugró növekedést sem a havonként fizetendõ összeg 1800 forintról 2100 forintra történõ emelése, sem az a körülmény nem volt képes biztosítani, hogy 1998-ban már a teljes évben jelentkezett a szóban forgó bevétel. A tényleges befizetés az elõirányzattól elmaradva csak 92 592 millió forint volt. A befizetési adatokból visszaszámolva megállapítható, hogy az érintett létszám havi átlaga közel 3,8 millió fõ, amely 3,4 százalékkal haladja meg az elõzõ évit. Ebben két tényezõ játszott szerepet; egyrészt a kirovási adatok szerint javult a beszedés hatékonysága (ennek átlagos nagysága 1998-ban 97 százalék volt), másrészt 1998-ban szerény mértékben nõtt a foglalkoztatottság. A kirovási és a befizetési adatok szembeállítását szektorok szerinti bontásban vizsgálva, a költségvetési szervek esetében majdnem elérte a 100 százalékot a beszedési hányad, a gazdálkodó szervezetek és a társas vállalkozások esetében 97,6 százalék, az egyéni vállalkozók esetében csak 82 százalék volt ez az arány. (Utóbbiak befizetései csak mintegy 7 százalékát teszik ki az összes egészségügyi hozzájárulásnak.) Évközben a kérdéses címen történt befizetések széles sávban 7 200 és 8 400 millió forint között ingadoztak, a legnagyobb befizetés (8 400 millió forint) december hónapban történt* Január és február hónapot figyelmen kívül hagyva, mivel ekkor még az emelés elõtti befizetések történtek..

Késedelmi pótlék, bírság címén 8800 millió forint bevételt tervezett a költségvetés, a teljesítés ettõl elmaradva csak 7722 millió forint volt, ami az elõzõ évi tényadatnál is mintegy 744 millió forinttal kevesebb. A kérdéses bevételek ilyen módon történõ alakulását elsõsorban két tényezõ magyarázza: 1998-ban az adósokkal történt megállapodások alapján a késedelmi pótlék és bírság követelésállományából való elengedés összege mintegy 67 százalékkal volt nagyobb, mint a megelõzõ évben, továbbá a járulékmértékek két ág közötti arányának a Nyugdíjbiztosítási Alap javára történõ eltolódása miatt megváltoztak a két ág közötti megosztási arányok, az Egészségbiztosítási Alap részesedése ezekbõl a bevételekbõl 2,4 százalékponttal kisebb, mint 1997-ben. (Önmagában az utóbbi tényezõ - egyébként változatlan feltételek mellett - mintegy 400 millió forinttal csökkentette az E. Alap bevételeit.)

A kintlevõségek behajtásából származó bevételek elõirányzatát 20 000 millió forintban határozta meg a törvény, a teljesítés ettõl lényegesen elmaradt, összesen 15 494 millió forint bevétel folyt be ilyen címen. Ez az összeg 1033 millió forinttal kevesebb az 1997. évi tényadatnál. Az 1998. évi teljesítésbõl valamivel több mint 1337 millió forint bevétel származott az APEH-OEP megállapodás alapján (az APEH az adó-visszatérítési igényekbõl közvetlen átutalással teljesítette a társadalombiztosításnál fennálló tartozást). Az adatok szerint a követelésállomány összetétele a beszedhetõség szempontjából lényegesen romlott, egyre nagyobb hányadot tesznek ki az évek óta halmozódó, nehezen behajtható tartozások, amelyek a megszûnt vagy felszámolás alatt álló munkáltatóknál képzõdtek. 1997. év végén a csõd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alá esõ munkáltatók számláin, valamint a megszûnt egyenleggel rendelkezõ számlákon lévõ tartozások aránya az össztartozáson belül mintegy 42 százalék, egy év múlva a kérdéses arány közel 46 százalék. 1998-ban a kintlévõségek állománya a két biztosítási ág vonatkozásában 251 250 millió forintot tett ki, az elõzõ év végéhez viszonyított növekedés 9,3 százalék. Említett összegbõl 28 161 millió forintkövetelés tartozásrendezési megállapodással volt "lefedve".

A társadalombiztosítási tevékenységekkel kapcsolatos egyéb bevételekbõl közel 4158 millió forintot irányzott elõ a költségvetés, a teljesítés ettõl elmaradva mintegy 2590 millió forint. Az idetartozó bevételi elõirányzatok teljesítése a következõ módon alakult:

Az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetést terhelõ megtérítés elõirányzata 2500 millió forint, a teljesítés ugyanakkora volt.

A kórházi részleges adósságrendezésre átadott pénzeszközök visszatérítésbõl 2000 millió forint bevételt tervezett a költségvetés, a teljesítés 1499 millió forint. Ennek oka, hogy néhány érintett intézménynél - a szaktárca egyetértésével - a törlesztõ részletek átütemezésére került sor.

Az Egészségbiztosítási Alap hiányának csökkentése érdekében vagyongazdálkodásból 1797 millió forint bevétel volt elõirányozva, a teljesítés ezt némileg meghaladta, valamivel több mint 1925 millió forint. Ez az összeg döntõen vagyonértékesítésbõl (közel 1500 millió forint nagyságban) valamint részvények utáni osztalékokból (valamivel több mint 300 millió forint) származó bevételeket tartalmazott. Az említett vagyonértékesítési bevétel nagy részét Dominancia Rt., a Pannon Váltó Rt. és a Gyógyszerkutató Intézet Kft. értékpapírok eladása biztosította.

A mûködési célú bevételek elõirányzata 2840 millió forint, a teljesítés ezt némileg meghaladva megközelítette a 2874 millió forintot. Ezen az elõirányzaton belül a központi költségvetést terhelõ, de az egészségbiztosítás szervei által folyósított ellátásokkal kapcsolatos mûködési kiadások központi költségvetés általi megtérítése 1300 millió forintban volt meghatározva, ezt az összeget hiánytalanul megkapta az E. Alap. Az egészségbiztosítás informatikai rendszerének fejlesztésére használható világbanki kölcsönbõl 1390 millió forint igénybevételét irányozta elõ a költségvetés, ennél közel 379 millió forinttal kevesebb pénzeszköz átvételére került sor (1011 millió forint), mivel az igénybevételnek a feladat teljesítéséhez kellett igazodnia. Az egyéb mûködési célú bevételek 150 millió forintban lett elõirányozva, a teljesítés ezzel szemben 563 millió forint volt. A többletbevétel az elveszett TAJ kártyák pótlásáért fizetendõ díjakból, készletek értékesítésébõl, kiszámlázott termékek és szolgáltatások értékesítésébõl, közhasznú munkások foglalkoztatási költségeinek megtérítésébõl, stb. származott.

A költségvetési törvény az Egészségbiztosítási Alap 1998. évi kiadási fõösszegét 595 264 millió forintban határozta meg, a tényleges kiadások összege ezzel szemben 632 194 millió forint, amely 36 930 millió forintos túlteljesítést mutat (melybõl 10 514 millió forint az 1998. december havi gyógyszer-támogatási elõleg 1998-ra történõ elszámolásából keletkezett).

A természetbeni ellátásokra 423 704 millió forint kiadást irányzott elõ a költségvetési törvény, a tényleges felhasználás ezt jelentõsen túllépve 458 450 millió forint. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások másik meghatározó csoportját a pénzbeli ellátások képezik. Az ezekre elõirányzott összeg 146 942 millió forint, a teljesítés 149 657 millió forint. Az egyes ellátások elõirányzatainak teljesítése az alábbi módon alakult.

Gyógyító - megelõzõ ellátásokra 298 300 millió forint volt elõirányozva, a tényleges kiadások 299 092 millió forintot tettek ki. A kiadások között jelenik meg a központi költségvetésbõl átvett, a kórházi ügyeleti díjak kiegészítésére fordított összeg is (499 millió forint), amellyel együtt a gyógyító - megelõzõ ellátások tényleges kiadásai 1998-ban 15,9 százalékkal haladták meg az elõzõ évi hasonló szerkezetû kiadásokat. A költségvetési törvény lehetõvé tette az elõirányzat túllépését ugyanakkora nagysággal, mint amennyivel a végkielégítésére szánt elõirányzatot a tényleges felhasználás meghaladta.

A gyógyfürdõ szolgáltatások támogatására szánt elõirányzat nagysága 1950 millió forint volt, a teljesítés pedig 1866 millió forint. Az elõirányzat megtartását az 1997. júliusában hatályba lépett jogszabályi változásokon (az orvos azonosítására alkalmas vonalkódos vényen történõ rendelés bevezetése, az indikációs körök valamint a kiszolgálás szakmai feltételeinek meghatározása) túl az is segítette, hogy 1998-ban bevezetésre került az elektronikus adathordozón történõ vényszintû elszámolási rendszer.

Az anyatejellátás támogatására 300 millió forintot szánt a költségvetés, a felhasználás csak 175 millió forint volt. A tapasztalatok szerint a leadott mennyiség évrõl évre csökken, elsõsorban az alacsony árak miatt, de az igénybevétel is csökkenõ egyrészt a korszerû és támogatott tápszerek népszerûsége, másrészt a fertõzõ betegségektõl való félelem miatt.

A gyógyszer-támogatási elõirányzat 102 580 millió forintot tett ki; ebbõl az általános rendszer szerinti támogatásra 96 285 millió forintot, a speciális szerzõdés szerint támogatott magas árú gyógyszerkiadásra 6295 millió forintot irányzott elõ a költségvetés. A tényleges kiadás 135 474 millió forint volt, amibõl 117 740 millió forint a "normatív", 7220 millió forint a "különkeretes" gyógyszertámogatás és 10 514 millió forint az 1998. december havi gyógyszerforgalom társadalombiztosítási támogatásának finanszírozására decemberben kiutalt, a korábbi évek gyakorlatában elõlegként szerepeltetett összeg 1998. évi kiadásként való elszámolása. Ezzel a számbavétellel teljesül a pénzforgalmi szemlélet.

Az általános rendszer szerinti támogatásra szánt összeg az elõzõ évi tényadatot 1789 millió forinttal haladta meg, ami azt feltételezte, hogy sor kerül a kiadások gyors növekedésének lefékezésére alkalmas kormányzati intézkedésekre, elsõsorban a támogatási rendszer átalakítására. Ilyen intézkedések nem történtek, a kiadás összesen 117 740 millió forint volt, így a "normatív" gyógyszer-támogatási elõirányzat túllépése 21 455 millió forint. Ennek fõbb okai az alábbiak voltak:

A külön szerzõdések alapján finanszírozott gyógyszerkészítményekre fordítható támogatási összeget (közel 6295 millió forintot) a felhasználás 925 millió forinttal haladta meg, így az összes ilyen kiadás 7220 millió forint volt. A kiadási többletet mindenekelõtt a kezelt betegek számának növekedése okozta.

Speciális részt képviselnek a gyógyszer-támogatási kiadásokon belül a közgyógyellátottak gyógyszerfelhasználásának támogatására szolgáló összegek, ezek nagysága 1998-ban mintegy 12 300 millió forint.

A gyógyászati segédeszköz támogatására 17 593 millió forintot irányzott elõ a költségvetés (az elõzõ évi teljesítés 16 782 millió forint volt). A felhasználás 19 618 millió forintot tett ki.

Az elõirányzat 2025 millió forint nagyságú túllépését a következõ okok magyarázzák:

Az utazási költségtérítés esetében jelentõs megtakarítás képzõdött, mivel a 2225 millió forint összegû teljesítés közel 756 millió forinttal kevesebb az elõirányzatnál. A megtakarításban az 1998-ban bevezetett új utalványozási rendszer játszott meghatározó szerepet.

A terhességi-gyermekágyi segély elõirányzatánál (7200 millió forint) csekély mértékû "megtakarítás" (276 millió forint) képzõdött, így a tényleges kiadás 6924 millió forint. A "megtakarítás" létrejöttét döntõen az élveszületések számának a tervezéskor feltételezettnél kedvezõtlenebb alakulása okozta. Elõzetes adatok szerint 1998-ban 97,5 ezer élveszületés történt, az elõzõ évhez képest a csökkenés mintegy 2,7 ezer fõ. Ez tükrözõdik a segélyben részesülõk havi átlagos létszámának az elõzõ évhez viszonyított közel 7 százalékos csökkenésében, s hasonló irányú és mértékû változás regisztrálható a segélyezési napok száma esetében is.

A táppénzkiadások esetében az elõirányzatnál (42 068 millió forint) valamivel kisebb, 41 255 millió forint teljesítés regisztrálható. A megtakarítás létrejöttében egyrészt a kiadásokat meghatározó fontosabb tényezõk (pl. táppénzes napok száma) a feltételezettnél valamivel kedvezõbb alakulása, másrészt az ellenõrzõ fõorvosi rendszer hatékonyabb mûködése játszott fontos szerepet. 1998-ban 268 ellenõrzõ fõorvost alkalmazott megbízásos jogviszony keretében az egészségbiztosítás, akik közel 79 ezer helyszíni ellenõrzést végeztek. A 41 255 millió forint kiadási összegbõl gyermekápolási táppénzre 1712 millió forint, a kiadások 4,1 százaléka került kifizetésre. A gyermekápolási táppénz kiadások aránya az elõzõ évi 3,9 százalékhoz képest csekély mértékben növekedett. Üzemi balesetekbõl és foglalkozási megbetegedésekbõl eredõ keresõképtelenség idejére 2859 millió forint összegben került sor táppénz kifizetésre. Ez az összkiadás 6,9 százaléka, ami 0,3 százalékponttal kisebb a megelõzõ évi aránynál.

A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági ellátások elõirányzatát a költségvetési törvény 95 822 millió forintban határozta meg, a tényleges kiadás 4105 millió forinttal meghaladva az elõirányzatot, melynek összege 99 927 millió forint volt. Az elõirányzat 1998-tól nem tartalmazza az I. és II. csoportos korhatár alatti rokkantsági ellátásokat, mivel ezek finanszírozója már a Nyugdíjbiztosítási Alap. Az elõirányzat és a tényadat közötti különbség két okból alakult ki; egyrészt a tervezés során a bázist képezõ 1997. évi várható teljesítés, valamint a kiadások növekedését okozó tényezõk közül a korhatáremelésbõl adódó többletfinanszírozási igény becslése pontatlan volt, másrészt az évközi emelés nyomán a kompenzáció mértéke a tervezés által feltételezett 19 százalékot 2,2 százalékponttal meghaladta.

A betegséggel kapcsolatos segélyekre 930 millió forintot irányzott elõ a költségvetés, a teljesítés a 639 millió forint volt. Az elõirányzat négy kiadási tételt tartalmaz, ezek alakulását a következõk jellemezték:

Külföldi gyógykezelés költségeire 550 millió forint állt rendelkezésre, a tényleges felhasználás 373 millió forint. Ebbõl az összegbõl 1998-ban 113 fõ külföldi gyógykezelésére került sor, ebbõl 81 fõ kezelése a tárgyévben indult, a további 32 fõ gyógykezelése még az elõzõ évrõl húzódott át.

A külföldön igénybevett sürgõsségi ellátások megtérítésére 120 millió forint volt elõirányozva, a tényleges felhasználás csak 23 millió forint, amely összeg 64 esetben biztosított fedezetet a felmerüléskor érvényes belföldi költségekkel megegyezõ összegû megtérítésre.

Nemzetközi egyezményekbõl eredõ kiadások elõirányzata 10 millió forint, a tényleges kifizetés 2 millió forintot tett ki.

Méltányossági támogatásokra 250 millió forint állt rendelkezésre, ebbõl 241 millió forinttámogatási kifizetés történt. Ebbõl az összegbõl valamivel több, mint 28 ezer kérelem teljesítésére került sor, átlagosan mintegy 8600 forint volt az egy esetre jutó támogatási összeg. A támogatást kérõk indokai között a rendszeres és magas összegû havi gyógyszerköltségek, a tartósan beteg gyermekek ellátása miatti többletköltségek, a fogászati ellátás magas költségei szerepeltek a leggyakrabban.

A kártérítési járadék címén fizetett kiadások közel az elõirányzat (922 millió forint) szintjén teljesültek.

A kifizetõhelyeket megilletõ költségtérítésre 500 millió forint volt elõirányozva, a tényleges kiadások mintegy 381 millió forintot tettek ki.

Postaköltségre és egyéb kiadásokra (behajtási-végrehajtási tevékenységgel összefüggõ kiadások, bankköltségek) 1730 millió forintot irányzott elõ a költségvetés. Az elõirányzat túltervezett volt, a tényleges kiadások nagysága 1156 millió forint, ami az elõzõ évi teljesítést (1065 millió forintot) csak minimális nagyságban haladta meg.

A Kincstári Egységes Számla (KESZ) kamatmentes sáv feletti igénybevételébõl adódó kamatkiadással nem számolt a költségvetési törvény. Mivel az Alap költségvetésének hiánya a törvényben elõirányzott összeget jelentõsen túllépte (szeptembertõl kezdõdõen 71 olyan nap volt, amikor a limit felett történt az igénybevétel), ezért 430 millió forint kamatkiadás keletkezett.

A vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások összege 166 millió forint volt. A Postabank garanciális kötelezettség 130 millió forintos elõirányzata 254 millió forintra teljesült. Ennek oka, hogy a Postabank viszontgaranciális kötelezettségek második része eltérõ feltételekkel került lehívásra, mint az elsõ, mivel a második résznél azonnal törleszteni kellett a tõkét is, ugyanakkor a tervezésnél csak a kamatköltségek kerültek számbavételre.

Az önkormányzati kórházak csõdjével összefüggõ visszatérítendõ támogatásra 1000 millió forint nagyságú elõirányzatot határozott meg a költségvetés, 1998-ban hat önkormányzat részesült ebben a támogatásban, összesen 381 millió forintos összeggel.

Az egészségbiztosítás szervezeteinek mûködési kiadásaira 21 150 millió forint volt elõirányozva, a teljesítés összege - a megelõzõ évi maradvány felhasználását is figyelembe véve - 21 307 millió forint, amely 157 millió forinttal lépte túl az elõirányzott összeget. A mûködési kiadások legnagyobb súlyú tételét a folyamatos mûködésre fordított kiadások képezik, az elõirányzat 17 341 millió forint volt, a felhasználás - a megelõzõ évi maradvány felhasználását is figyelembe véve - 17 442 millió forint. Ebbõl az összegbõl személyi juttatásokra 8499 millió forintot fordított az egészségbiztosítás, ehhez kapcsolódóan a munkaadókat terhelõ járulékok valamivel több, mint 3721 millió forintot tettek ki, a dologi kiadások összege 4574 millió forint volt. A felsoroltakon kívül további kiadások felújításra, felhalmozásra és pénzeszközátadásra lettek felhasználva.

Az egy fõre jutó személyi kiadás az OEP-nél 21,5 százalékkal, az OOSZI-nál 15,1 százalékkal, a MEP-eknél 17,6 százalékkal növekedett. A növekedést többek között az illetményalap 11,1 százalékos növekedése, a szakképzettségi pótlék bevezetése, az állomány képzettségi színvonalának javítása (az idõközben megszerzett magasabb képesítések elismerése, a szakképzettek felvétele) eredményezte.

Az egy fõre jutó dologi kiadásoknál a növekedési ütemek közötti különbséget (OEP 47 százalék, OOSZI 30 százalék, MEP 14 százalék) két ok indokolja: egyrészt az OEP országos szintû programokat finanszíroz, másrészt a budapesti Váci úti bérlemény bérleti díja az ATS árfolyamváltozása miatt jelentõsen nõtt.

Az intézményi mûködési bevételek eredeti elõirányzatával szemben az egészségbiztosítás többletbevételeket ért el. Ezek a következõk: az alaptevékenység bevételi többlete (intézményi, ellátási díjak, alkalmazottak térítése); az alaptevékenységgel összefüggõ egyéb bevételek többlete (nyomtatványértékesítés, különféle szolgáltatások ellenértéke); az intézményi egyéb sajátos bevételek többlete (helyiségek és eszközök bérbe adása, felesleges készletek értékesítése, kártérítés, kötbér, bírság stb.); általános forgalmi adó bevételi többlete; felhalmozási és tõkejellegû bevételek többlete. Az elért többletbevételekbõl az OEP és az igazgatóságok a személyi kiadásokra, a munkáltatókat terhelõ járulékokra, dologi kiadásokra, felújításokra és beruházásokra képeztek évközben elõirányzatot és használták fel azt. Az elért többletbevétel mintegy 25 százaléka tartós jellegûnek minõsíthetõ, míg a nagyobbik hányada eseti bevételekbõl származott.

A tervezett felújítások és beruházások közül a megvalósultak nagy részére az épületek állagmegóvása érdekében volt szükség. A tervezettõl eltérõ megvalósulás adódott egyrészt a feladat más pénzeszközbõl történõ megoldásából, vagy pedig a szükséglet más módon való kielégítésébõl (pl. tetõtér beépítés helyett ingatlan vásárlás), másrészt az egészségbiztosítási ágazaton belüli szervezeti változásokból, valamint a központi hivatali szerv részére az igazgatási szervektõl történõ elõirányzat átcsoportosításokból, amelyeket a központilag végrehajtott beruházások, beszerzések tettek szükségessé. Az OEP épületében irodák átalakítása, a biztonsági rendszer korszerûsítése, valamint gépek, sokszorosítók és kommunikációs eszközök vásárlása történt, javult a gépjármû állomány mûszaki színvonala.

A világbanki programból az egészségbiztosítási ágazatnál 1994. és 1997. között több, az informatikai korszerûsítést megalapozó rendszerterv készült (pl. az átfogó stratégiai informatikai, a pénzügyi menedzsment korszerûsítését megalapozó rendszertervek). A többévi elõkészítõ, megalapozó munkák eredményeként elkezdõdött az integrált intelligens informatikai hálózatok, megyei számítóközpontok kiépítése, amely alapját képezi a további alkalmazás-fejlesztéseknek. A projekt végrehajtása lelassult az 1998. évi hitelfelhasználást meghatározó költségvetési törvény miatt, amely szerint az egészségbiztosítási ágazatnál az ún. Egyezséglevélben rögzített projekttervben meghatározott összeg valamivel több mint egynegyedének felhasználására volt csak lehetõség. Ennek megfelelõen 1998-ban csak egy erõsen szelektált projektterv valósulhatott meg, amely döntõen az 1997-rõl áthúzódó komponensek folytatását, befejezését jelentette. A világbanki kölcsönnel kapcsolatos (külföldi és belföldi forrásból együttesen fedezett) kiadások összege 1998-ban 1401 millió forint volt. Ebbõl a hazai hozzájárulás összes kiadása 390 millió forint, amely az elõirányzatot 40 millió forinttal haladta meg. A világbanki hitelfelhasználás kiadása 1011 millió forint, a fel nem használt hitel 379 millió forint volt.

Az informatikai fejlesztésre 500 millió forint állt rendelkezésre, amelybõl többek között az alábbiak valósultak meg: pénzbeli ellátási rendszerek jogszabálykövetõ fejlesztése és karbantartása; TAJ kártyával kapcsolatos szoftver kifejlesztése és módosítása; a KESZ rendszer módosítása; kirendeltségi hálózat informatikai felszereltségének a javítása; a BIR rendszer fejlesztése. Ezeken kívül a Központi Könyvelõ- és Kontrolling Rendszer (OTIR rendszer) kifejlesztése is befejezõdött, amely az APEH feladatátvétele miatt nem került bevezetésre. A DEJÁK decentralizált járulék-folyószámla nyilvántartó rendszer üzemszerûen nem lett használatba véve, annak ellenére, hogy hiányos moduljai mûködõképesek voltak. Az informatikai fejlesztésekre történt 1998. évi összes felhasználás 430 millió forint volt, amely elmaradt a felhasználási lehetõségtõl. A fejlesztések egy részének megvalósulása áthúzódik 1999-re.

1998-ban az egészségbiztosítási ágazatban összesen 367 fõs létszámfejlesztés valósult meg. Ennek fedezete egyrészt a törvény által biztosított "Ellenõrzési rendszerek fejlesztése és egészségügyi struktúra átalakítás" elõirányzata, másrészt a megyei igazgatási szervek központilag kezelt tartaléka volt. Az 1998. február 1-jétõl megvalósult 296 fõ létszámfejlesztés 3 szakterületet érintett: a járulék-folyószámla szakterületet, a jogi szakterületet és az informatikai feldolgozó részleget. 1998. július 1-jétõl a kifizetõhelyi ellenõrzést végzõ terület 66 fõs létszámbõvítése történt meg. Az elõirányzatok az igazgatási szervek rendelkezésére álltak, de azok betöltése nem minden esetben valósult meg azonnal, így az év végi tényleges kiadás alatta maradt az elõirányzatnak. Az igazgatási szerveknél ezen felül még további 5 fõ létszámbõvítés engedélyezése történt. Így az engedélyezett létszám az 1997. december 31-i 7375 fõrõl 7742 fõre növekedett.

A behajtási - végrehajtási tevékenység ösztönzésére 500 millió forint volt elõirányozva, a tényleges kiadás - a megelõzõ évi maradvány felhasználását is figyelembe véve - 637 millió forint (a ténylegesen behajtott hátralékok 2 százalékából a behajtásban résztvevõ dolgozók munkájának elismerésére, illetve a feladat ellátásával kapcsolatos munkakörülmények javítására).

Az ellenõrzési rendszerek fejlesztésére szánt kiadások elõirányzata 750 millió forint, a felhasználás ettõl némileg elmaradt (718 millió forint).

A mûködési költségvetés 1997. évi elõirányzat-maradványa 1612 millió forint volt. A kötelezettségvállalással terhelt elõirányzat-maradvány 1049 millió forint volt. A fennmaradó, kötelezettségvállalással nem terhelt rész (563 millió forint) felhasználásáról az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1998. évi 112. számú Közgyûlési határozata döntött. Az 1998. év folyamán megszûnt Egészségbiztosítási Önkormányzat által megállapított elõirányzat-maradványként az OEP és igazgatási szervei 1998-ban 1583 millió forintot felhasználtak (98,2 százalék). Az elõirányzat-maradvány 1998. évi felhasználásának legnagyobb részét a dologi kiadások tették ki. A mintegy 29 millió forint fel nem használt maradványt - 1999. januárban - már kötelezettségvállalás terhelte (informatikai beruházás).

Az 1998-ban képzõdött elõirányzat-maradvány 1522 millió forint, amely a következõkbõl tevõdik össze: a kiadási megtakarítás 1946 millió forint és a bevétel elmaradása 424 millió forint (a Világbanki hitel és az APEH-OEP együttmûködésbõl származó bevétel elmaradása miatt). A személyi juttatások kötelezettségvállalással terhelt elõirányzat-maradványa a december hónapban kifizetett megbízási díjak, a nem rendszeres személyi juttatások utáni levonásokból - melyek befizetései januárban esedékesek -, valamint a következõ évre áthúzódó megbízási szerzõdésekbõl ered. A dologi kiadásoknál az 1998. évi megrendelések, szolgáltatási szerzõdések áthúzódó teljesítése miatt keletkezik elõirányzat-maradvány. A felújítási és felhalmozási kiadásoknál ugyancsak az 1998-ban megkötött szerzõdésekkel kapcsolatos áthúzódó kiadások miatt képzõdött maradvány. A képzõdött elõirányzat-maradvány 72,1 százaléka kötelezettségvállalással terhelt.

Az egészségbiztosítási alap mûködési költségvetés elõirányzat felhasználási keret maradványa 1551 millió forint, amelybõl jóváhagyandó kötelezettségvállalással terhelt 1118 millió forint, és elvonandó 433 millió forint.

A központi költségvetésbõl finanszírozott, de az egészségbiztosítási szervezetek által folyósított ellátások kiadásaira 167 000 millió forint volt elõirányozva; a teljesítés ennél mintegy 7801 millió forinttal nagyobb. A kiadási többlet döntõen a családi pótlékra, a gyermekgondozási segélyre és a közgyógyellátásra fordítható elõirányzatok túllépésébõl, illetve a gyermekgondozási díj esetében képzõdött megtakarításból származott.

A családi pótlék elõirányzatát a költségvetés 117 900 millió forintban határozta meg, a tényleges felhasználás 121 029 millió forint. Az igénybevevõk átlagos létszáma 2041 ezer fõ, az elõzõ évi értéknél 3,4 százalékkal kisebb. Az egy fõre jutó havi átlagos ellátási összeg a megelõzõ évhez képest 18,4 százalékkal nõtt.

Az anyasági támogatás kiadásai nagyjából az elõirányzat (2000 millió forint) szintjén teljesültek.

A gyermekgondozási díjra fordított kiadások jelentõsen, 884 millió forinttal kisebbek, mint az elõirányzat (2000 forint), ezt a különbséget részben magyarázza, hogy megszûnõ ellátásról van szó.

Gyermekgondozási segélyre 34 700 millió forintot szánt a költségvetés, a teljesítés 38 966 millió forint. A jelentõs túllépést az igénybevevõk létszámának a feltételezettnél nagyobb növekedése okozta (az elõzõ évi 182,1 ezer fõs átlaglétszám 1998-ban 234,0 ezer fõre nõtt), az egy igénybevevõre jutó havi átlagos ellátási összeg tárgyévben 13,9 ezer forint (az elõzõ évhez képest 12,1 százalék a növekedés).

A megváltozott munkaképességûek kereset kiegészítésére fordított kiadások összege 538 millió forint, amely 138 millió forinttal haladta meg az elõirányzat 400 millió forintos összegét.

A közgyógyellátottak gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásával összefüggõ kiadásokra összesen 11 400 millió forint volt elõirányozva, a tényleges teljesítés 12 608 millió forint. Ebbõl az összegbõl 11 204 millió forint terheli a központi költségvetést.

A Nyugdíjbiztosítási Alap a magánnyugdíj-pénztárakba átlépõk miatti bevételkiesés kompenzálására és a költségvetési egyensúly biztosítására - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (8) bekezdése szerint - a központi költségvetésben tervezett elõirányzat átadás 20 100 millió forint. A központi költségvetés a törvényben meghatározott összeget az év utolsó banki napján átutalta.

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak évközi idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti pénzügyi hiánya miatt 65 000 millió forint összegig kamatmentes, e mérték felett a jegybanki alapkamattal megegyezõ kamat mellett vehetett hitelt igénybe a Kincstári Egységes Számláról (továbbiakban KESZ). A Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. pénzügyi hiánya miatt a KESZ 141 millió forint kamatot számított fel.

A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 28. § (1) bekezdése szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap által igénybe vehetõ kamatmentes hitel összege a magánnyugdíj-pénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak 8 640 millió forint különbözetével növekszik. A 63 millió forint elszámolási különbözet átutalásáról a Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára a Magyar Államkincstár intézkedik.

Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak évközi idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti pénzügyi hiánya miatt 40 000 millió forint összegig kamatmentes, e mérték felett ugyancsak a jegybanki alapkamattal megegyezõ kamat mellett vehetett hitelt igénybe. A limit feletti hitel igénybevétel miatt 430 millió forint KESZ kamatot fizetett az Egészségbiztosítási Alap.

A nyugdíjbiztosítás által folyósított nem a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelõ ellátások bevételeit és kiadásait a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

A központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások 1998. évi megtérítési különbözetének pénzügyileg még nem rendezett részét 422 millió forintot a Nyugdíjbiztosítási Alap központi költségvetésnek megtéríti. Ezen összegbõl a jövedelempótló és jövedelemkiegészítõ szociális támogatások visszatérítése 393 millió forint, az OKKH által finanszírozott életjáradék visszatérítése a személyi kárpótlás alapján 29 millió forint.

Az egészségbiztosítás által folyósított, nem az Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások bevételei és kiadásai a törvény 9. számú melléklete tartalmazza. Az Egészségbiztosítási Alap által teljesített kiadások 194 millió forinttal magasabb összegben teljesültek a központi költségvetés átutalásainál. Ezért a központi költségvetésnek a 194 millió forint különbözetet rendeznie kell.

A Nyugdíjbiztosítási Alap vagyonhasznosításból és értékesítésbõl származó bevétele 13 096 millió forint. A KT. 15. §-a (2) bekezdése felhatalmazásának értelmében a mûködésre fordított kiadásokon belül a felhalmozási és fejlesztési kiadások elõirányzata az elért többletbevétel mértékéig, de legfeljebb 787 millió forinttal túlléphetõ. A Kormány 2293/1998. (XII.23.) határozata egyetértett a Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi vagyongazdálkodási bevételének túlteljesítésébõl keletkezõ 787 millió forint összegû többletforrásnak a Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi mûködési költségvetésébe történõ bevonásával, felhalmozási célra.

A társadalombiztosítás informatikai programjának finanszírozására összesen 2780 millió forint összegben jóváhagyott - a programfinanszírozás során egészében kötelezettségvállalással terhelt - elõirányzatot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai csak részben tudták 1998-ban felhasználni. Ezért a programfinanszírozásnál érvényesülõ elõirányzat-maradvány 1999. évi felhasználhatóságáról rendelkezik törvényjavaslat.

A törvény felhatalmazása értelmében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a tényleges kiadások mértékéig túlléphetõ kiadásai teljesülésének országgyûlési elismerését tartalmazza a javaslat.

A gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzat teljesítését befolyásoló sajátosságok a következõk voltak.

A háziorvosi ellátás 1998. évi költségvetési kiadási elõirányzata 29 401 millió forint volt, amely 13,8 % százalékkal haladta meg az 1997. évi tényleges kiadást. A finanszírozásra szolgáló összeg felhasználásra került.

A finanszírozásra fordított összeg 23,5 százaléka havi fix összegû és területi díjként, 75,1 %-a a bejelentkezett biztosítottak száma alapján került kifizetésre. A számítógépes adatszolgáltatás díjazására (havi 5 ezer forint praxisonként) felhasznált összeg 125 millió forint volt, azonban továbbra is jelentõs azon praxisok száma, amelyek nem alkalmaznak számítógépet.

A 13/1998. (I. 31.) Korm. rendelet az elõzõ évben bevezetett gondozási tevékenység díjazására alkalmazható szorzószám megszüntetése mellett 1998. március 1-tõl bevezette a háziorvosok szûrési tevékenységének díjazását. A jogszabályban elõírt életkorban és gyakorisággal elvégzett teljes körû szûrési tevékenységért évente 150 forint/fõ díjazás illette meg a szolgáltatót a negyedévenként történõ elszámolás alapján. A díjazás forrását a háziorvosi ellátás elõirányzatán belül kellett elkülöníteni, havi 120 millió forint összegben azzal, hogy a negyedéves maradvány a teljesítmény-arányos díjazás pénzalapját növeli. Szûrési díjként 1998. évben mindössze 19 millió forint került felhasználásra. A kisösszegû felhasználás oka az, hogy az alacsony fejkvóta nem ösztönözte a háziorvosokat az elvégzett szûrések lejelentésére, amit csak számítógépes adathordozón teljesíthettek.

Az év végén 6889 háziorvosi szolgálat finanszírozására volt érvényes szerzõdés. A finanszírozott praxisok 92,5 százaléka területi ellátási kötelezettséggel és 7,5 százaléka anélkül mûködött. A területi ellátási kötelezettségû praxisok 74,8 százaléka mûködött egyéni vállalkozói, illetve társasági szervezeti formában.

Az új háziorvosi praxisok létesítésére 283 millió forint elõirányzatot tartalmazott a költségvetés. A települési önkormányzatok 1998. évben 51 új körzetet létesítettek. Finanszírozásukra felhasznált összeg 114 millió forint volt, melybõl a kiegészítõ díjazásukra fordított összeg 36 millió forint.

A hajléktalanok ellátására Budapesten 10 praxist és tíz megyeszékhelyen 1-1 praxist szerveztek a helyi önkormányzatok. Fix összeggel történt finanszírozásukra kifizetett összeg 77 millió forint volt.

Feladat finanszírozásra 28 088 millió forintot szánt a költségvetés; a teljesítés ettõl némileg elmaradva 28 027 millió forint. Ez az összeg az egyéb alapellátáshoz sorolt feladatok, a feladat szerint finanszírozott járóbeteg szakellátás, valamint a betegszállítás finanszírozását biztosította. Az egyéb alapellátás elõirányzata 18 417 millió forint, a teljesítés közel ugyanekkora. Az ebbe a körbe tartozó szakfeladatok (háziorvosi ügyeleti, iskola-egészségügyi, védõnõi ellátás és anya-, gyermek-, csecsemõvédelem) finanszírozására vonatkozó szabályok 1998-ban nem változtak. A finanszírozási tevékenység alábbi sajátosságait érdemes kiemelni.

A fejkvóta szerint finanszírozott iskola-egészségügyi ellátás díjazásának alapösszege március 1-tõl emelkedett 24,5 forintról 30 forintra. A két hónap emelés nélküli díjazásból származó 8 millió forint maradvány átcsoportosításra került a forráshiányos kasszákra.

A költségvetési törvény szerkezeti változásként 273 millió forinttal növelte meg védõnõi szolgálatok 1998. évi elõirányzatát az anya-, gyermek- és csecsemõvédelmi kassza terhére. Az átcsoportosítás indoka volt, hogy több védõnõi körzet finanszírozása a védõnõi szolgálatokat mûködtetõ önkormányzatok egy részének helytelen gyakorlata miatt még 1997-ben is az anya-, gyermek- és csecsemõvédelmi kassza terhére történt. A felmérés alapján 1998. április 1-tõl végrehajtott átcsoportosítás 1998. évi pénzügyi kihatása csupán 90 millió forint volt. Ebbõl adódóan az anya-, gyermek- és csecsemõ védelem kasszájában hiány keletkezett, ezért az évközi átcsoportosítás e két kasszát is érintette.

A fogorvosi ellátás társadalombiztosítási finanszírozása 1998. évben - az elõirányzattal megegyezõ - 8368 millió forinttal, az elõzõ évi kiutalásoknál 14,5 %-kal magasabb összeggel történt. Az alapellátás finanszírozására közel 7000 millió forint, a szakellátásra mintegy 1000 millió forint, az emelt szintû szakellátásra pedig 335 millió forint került kifizetésre. Az éves fogászati kassza összegébõl 59,5 százalék a fix díj, 38,1 százalék a teljesítménydíj, 2,4 százalék a számítógépes díj volt.

Az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl rendelkezõ, többször módosított 103/1995.(VIII.25.) Korm. rendelet 16/A. § (8) bekezdés a/ pontja alapján a fogászati szakellátás 20. § (8) bekezdés a/ pontja szerint megállapított díjat 1997. évben hárommal, 1998. évben kettõvel kellett szorozni, a fogászati röntgen kivételével.

A finanszírozási rendszer a biztosítottak ellátásában nem eredményezett javulást, annak ellenére, hogy a finanszírozás összege emelkedett. A szolgáltatások jelentõs része térítésköteles, melynek mértékét a szolgáltatók határozhatták meg, ahol az egyes szolgáltatások díja nagy eltérést mutat.

Feladatfinanszírozott járóbeteg szakellátás (gyermekgyógyászat, nõgyógyászat, nemibeteg gondozás, tüdõgondozás, ideggyógyászati gondozás, onkológiai gondozás, alkohológiai és drogellátás) 6057 millió forintos elõirányzatát a felhasználás csekély mértékben haladta meg. A túllépés nagy része a tüdõgondozás feladat esetében jelentkezett a belépõ többletkapacitások miatt.

A betegszállításra szolgáló elõirányzat nagysága közel 2878 millió forint volt, a felhasználás ugyanekkora összeget tett ki. (A mentést ideértve a sürgõs és az õrzött betegszállítást is 1998-ban már nem tartalmazza az elõirányzat, mivel a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében a kérdéses ellátások finanszírozója 1998. január 1-tõl a központi költségvetés.

1998-ban az OEP 33 betegszállító szervezettel állt finanszírozási szerzõdésben, ideértve az Országos Mentõszolgálatot is. A betegszállítási tevékenységet végzõ szolgáltatók teljesítményének validitási vizsgálata, a szakterület által kidolgozott, a teljesítmény-elszámolás folyamatába épített ellenõrzés útján rendszeres és folyamatos.

Egyéb speciális feladatokra (büntetés-végrehajtási intézmények fekvõbeteg ellátása, transzplantációs koordinátorok díjazása stb.) 736 millió forintot irányzott elõ a költségvetés, a teljesítés 645 millió forint volt.

A teljesítményfinanszírozott járóbeteg szakrendelések és szakambulanciák által nyújtott ellátásokra együttesen 41 961 millió forint állt rendelkezésre, a teljesítés ugyanekkora volt. A kérdéses kiadásokhoz kapcsolódó finanszírozási szabályok évközi változásai az alábbiak voltak:

1998-ban a teljesítmény elszámolások korrekciójaként 325,6 millió pontszámnak megfelelõ 236 millió forint került visszavonásra. Az ellenõrzés keretében az intézmények és a MEP-ek által felvett jegyzõkönyvek alapján 20,4 millió pontszámnak megfelelõ 26 millió forint, jogalap nélkül felvett összegnek az elõírás szerinti kétszerese került visszavonásra, mintegy ráirányítva a figyelmet a pontos jelentések készítésére, illetve az adatszolgáltatás jelentõségére.

A kérdéses vizsgálatok finanszírozására valamivel több mint 6216 millió forint állt rendelkezésre, amely 200 millió forint fejlesztésre fordítható pénzösszeget is tartalmazott. A teljesítés megegyezett az elõirányzattal.

CT és MRI diagnosztikai esetszámok alakulása

Az 1998. évi CT vizsgálatoknak az OEP-nek jelentett adatok alapján mintegy 14 százaléka a fekvõbetegek részére történt. Az MRI esetszámok gyors növekedését a fejlett diagnosztikai eljárások iránti igények felfutása magyarázza.

A mûvese-kezelések 1998. évi elõirányzata közel 7182 millió forint volt, melynek teljesítése kasszaátcsoportosítást követõen 7482 millió forintra növekedett. 1998. márciustól az elszámolásnál addig alkalmazott eseti átalánydíjak helyébe a havi elõirányzat és az országos teljesítmények arányában változó teljesítményarányos díjazás lépett. Ezen a módon havonta határozza meg az OEP a dialízis alapdíját, melyet a 9/1993. (IV. 2.) NM rendeletben dializáló eljárásonként rögzített súlyozási szorzókkal korrigálható. A finanszírozási rend változását és a kassza felülrõl zárttá tételét indokolta, hogy az átalányösszeggel történõ finanszírozás az elõzõ években jelentõs túllépést eredményezett. Az 1998. évben a dialízis szolgáltatók országosan összesen 430 212 kezelést jelentettek le.

A költségvetési törvény a fekvõbeteg gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolás finanszírozására 1160 millió forint összeget irányzott elõ. Az OEP a rendelkezésre álló keretet a jogszabályi elõírásnak megfelelõen bocsátotta a MEP-ek rendelkezésére. A tényleges kifizetés csak 989 millió forint volt. Ennek oka, hogy 1998-ban - a szolgáltatói jelenlét hiánya miatt csak az ország lakosságszámának 74 százaléka juthatott az új szolgáltatási formához, és a mûködõ szolgáltatók - az ellátási forma új volta miatt - nem tudták teljesíteni a szerzõdésben lekötött vizitszámaikat.

A költségvetési törvény aktív és krónikus fekvõbeteg ellátásra 177 873 millió forintot irányzott elõ, a tényleges kifizetés 178 903 millió forint.

Az 1998-as évet finanszírozás-technikai szempontból két fõ szakaszra lehet bontani:

1998-ban a korábbi évek ágyszám-csökkentõ politikája megszûnt, a finanszírozott ágyak száma lényegében nem csökkent és az aktív/krónikus arány változása sem jelentõs. Lényeges változás, hogy bekerültek a finanszírozotti körbe a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének tagjai, összesen 5 intézmény mintegy 106 ápolási ággyal. Ezekbõl 15 ágyat 1997. augusztus 1-tôl finanszírozott az OEP. A többi intézmény különbözõ idõpontokban került be a rendszerbe.

A kasszák szerinti növekmény megfelel - éves szinten - az ágazati bérmegállapodásban foglaltaknak, bár az alapvetõen teljesítményelvû finanszírozás miatt - a változó teljesítmény-arányok függvényében az intézmények eltérõ mértékben részesültek az emelésbõl.

Az 1997-ben bevezetett kiegyenlítõ képlet 1998. március 31-ével betöltötte funkcióját, az 1997. évi átlagokhoz igazított fix-díjak mellett, 1998. április 1-tôl mért teljesítmények díjazására megvalósult az országosan egységes, elõre deklarált értékû HBCS, ill. forint/ápolási nap finanszírozás. A mintegy 2975 millió forint progresszivitási díjban részesülõk körét az Egészségügyi Minisztérium határozta meg, és hagyta jóvá, alapvetõen a más intézményektõl átvett esetek, illetve az ellátási területen kívülrõl felvett betegek súlyszámainak figyelembevételével.

Az 1997-ben már regisztrált, többször kifogásolt teljesítmény növekedési tendencia - az aktív ellátásban - 1998-ban is tovább folytatódott. Az országos case-mix index tovább emelkedett, ami az elõre deklarált értéken történõ finanszírozást (kasszazártság megszûnése) igen gyorsan veszélybe sodorta. A rendelkezésre álló (a költségvetési elõirányzatban meghatározott) 2,3 milliárd forintos kiegyenlítõ keret hamar (gyakorlatilag 3 hónap alatt) elfogyott. Az utolsó negyedév finanszírozhatóságának érdekében más kasszák terhére az aktív kasszába 1,3 milliárd forint átcsoportosítása vált szükségessé. Hasonló helyzet a krónikus ellátásban nem volt, a 100 százalék feletti ápolási napoknak az elszámolásban történõ figyelmen kívül hagyása biztosította az elõirányzaton belül való gazdálkodást.

Több intézkedés együttes hatására (TAJ-szám hibák visszautasítása, szigorított ellenõrzések, stb.) sikerült év végére az aktív kasszán némi "megtakarítást" elérni, így a december 20-i utalást követõen az aktív ellátásban 632 millió forint, a krónikus ellátásban 404 millió forint kerülhetett felosztásra az intézmények között az éves teljesítményeik arányában, a 103/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján.

A rekonstrukció miatti kiesés díjazásában változás nem történt (szabályozása, mértéke változatlan).

1998. július 1-tôl a Kormány 500 millió forintos pótlólagos keretet engedélyezett az ügyeleti díjak növelésére, ez ügyeleti helyenként átlagosan 34,1 ezer forint/hó többlet kifizetést tett lehetõvé.

Az 1998. évi költségvetés a fekvõbeteg szakellátás keretein belül a speciális finanszírozású feladatokra 6033 millió forint összeget irányzott elõ, a tényleges kifizetés 5800 millió forint volt.

Az 1998-ban az OEP által finanszírozott nagy értékû mûtéti eljárások közül a vesetranszplantáció az ismert donor hiánya miatt jelentõsen csökkent.

A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény felhatalmazása alapján az egészségügyi szolgáltatók részére egyszeri kamatmentes finanszírozási elõleg volt nyújtható, ha a szolgáltatások igénybevehetõségét veszélyeztetõ kritikus gazdálkodási helyzetbe kerültek. Az elõleg iránti igény kezdeményezésének feltételeit a 13/1998. (I. 30.) Korm. rendelet határozta meg.

A költségvetési törvény e célra 1000 millió forintot irányzott elõ, melynek terhére mindössze 65 millió forint került kifizetésre. A vártnál kevesebb igény a szigorú feltétekkel is magyarázható, így például nem kaphattak finanszírozási elõleget azok az egészségügyi intézmények, amelyek 1996-ban konszolidációs hitelben részesültek. Az elõirányzat fennmaradó része a fedezethiányos kasszákon került felhasználásra.

E célra 332 millió forintot irányzott elõ a költségvetés, a felhasználás ettõl elmaradva 222 millió forint a vényrendelések vártnál kisebb nagysága miatt. A tényleges felhasználáson belül 26 millió forintot az 1997-rõl áthúzódó vérellátási kiadások tettek ki.

A végkielégítésre elõirányzott 100 millió forint a tényleges kiadásokkal túlléphetõ volt. A kiemelt elõirányzat kizárólag a tartós megtakarítást eredményezõ kapacitás leépítéssel vagy belsõ struktúra átalakítással együtt járó létszámleépítéssel kapcsolatos kiadások fedezetére szolgált. A végkielégítéssel és felmentéssel összefüggõ többletkiadások megtérítését a szolgáltatók a közalkalmazotti jogviszony felmondására, a törvény szerinti járandóság kifizetésére vonatkozó dokumentumoknak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárakhoz történõ benyújtásával igényelhették. A megyei pénztárak az ellenõrzött dokumentumok alapján intézkedtek a megtérítésrõl. Ezen a jogcímen 1998. évben az elõirányzatot meghaladóan, összesen 391 millió forint kifizetés történt, az érintett létszám 638 fõ, ebbõl 23 fõ volt az orvos.

Ezek a paragrafusok a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vagyonának, valamint az Alapokkal szemben fennálló tartozások vagyonátadással történõ rendezése keretében átvett vagyonelemek 1998. évi alakulását mutatják be.

A Fõvárosi és Pest megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezéséül szolgáló Budapest, Fiumei úti épület felújítására többletforrás hiányában nem került sor. A vagyonhasznosítás és értékesítés bevételi elõirányzat az elõirányzott mérték alatt teljesült, ezért a megengedett vagyonbevételi elõirányzat csökkentésére félévkor nem kerülhetett sor.

Az APEH és az OEP együttmûködésében történõ 1998. évi behajtási tevékenységhez olyan törvényi szabályozás kapcsolódott, amelynek alapján az APEH-et (a behajtási tevékenységgel összefüggõ anyagi ösztönzésre és a hatékonyabb mûködéshez szükséges feltételek megteremtésére szolgáló összegként) a behajtott bevétel 1 %-a illette meg. A ténylegesen behajtott bevétel után az APEH-et illetõ 1 % nem került teljes egészében átutalásra 1998-ban az APEH részére. A szóban forgó összeg 1999. évi átutalására ad felhatalmazást a zárszámadási törvény ezen §-a.

A módosult támogatási rendszer csak a II. félévben érezteti támogatás csökkentõ hatását, a rendeletmódosítás elõtt erõs lakossági felvásárlás volt tapasztalható. A lakossági gyógyszerellátás folyamatosságának biztosítása érdekében szükséges a kiadási elõirányzatot a várható szintjére emelni a zárt kassza megõrzése mellett. Amennyiben az év második felében súlyos katasztrófa vagy járvány nem sújtja az országot, a módosított elõirányzat elegendõ az igények kielégítésére.

A jogcímenkénti felhasználás bekorlátozásának megszüntetése biztosítja az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi átállás miatt szükséges informatikai beruházásainak a forrását.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XCI. törvény (a továbbiakban: TbKtv) 9. §-ában rendelkezik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vagyonának elidegenítésérõl. Az idõközben szükségessé váló fõhatóságok elhelyezése miatt szükséges a Budapest, VII., Wesselényi út 20-22. szám alatti székháznak a kivonása az elidegenítésre rendelt vagyoni körbõl.

A járulékigazgatási feladatok 1999. január 1-i APEH integrációjával egyidõben nem került sor az érintett dolgozók ösztönzési rendszerének a megoldására. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1992. évi LXXXIV. törvénybõl a járulékbeszedés- és ellenõrzési feladatok ösztönzõ jutalomra vonatkozó rendelkezései hatályon kívül helyezése megtörtént, azért, hogy az ösztönzés szabályai az APEH dolgozóival megegyezõ módon kerüljenek szabályozásra. Mivel sem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a költségvetése, sem a központi költségvetés nem tartalmazza nevesítetten a járulékigazgatás dolgozóinak az ösztönzési elõirányzatát, szakmailag javasolható az APEH-nél alkalmazott személyi ösztönzési rendszer kiterjesztése a járulékbeszedési feladatokra is, melynek forrása a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap járulékbevétele.

Az egészségügyi szolgáltatók érdekképviseleti szervei igényelték, hogy a finanszírozási elõleg levonására az intézmények haladékot kapjanak, a levonás kisebb részletekben történjék, alkalmanként kevésbé terhelve az intézményeket.

A javaslat szerinti szövegpontosítás a feladat végrehajthatóságát biztosítja.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1993. évi szétválasztásakor az Alapok hitelmegosztása nem elég megalapozottan történt. Ebbõl eredõen a Nyugdíjbiztosítási Alap 2 478 millió forinttal kevesebb, az Egészségbiztosítási Alap 2 478 millió forinttal több tartalékot mutat ki évek óta. Az Alapok felügyeleti szervei a Kincstári körbe kerülés elõtt a problémát nem oldották meg, amelyet jelenleg számviteli úton megoldani nem lehet. Ezért a javaslat arról rendelkezik, hogy 1999. december 31-ig a két Alap tartaléka terhére számolja el az Egészségbiztosítási Alap számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára történõ átutalással a téves hitelmegosztás összegét.

A Kincstár ügyvitelében az év utolsó hetében és a következõ év elsõ hetében rendkívüli intézkedések megtételére kerül sor a 2000. évváltás elõkészítése kapcsán. Ez a pénzforgalom megszokott bonyolítási rendjében lényeges változásokat okoz, az úgynevezett "bank szünnapok" következtében a január 5-éig esedékes kifizetések fedezetének rendelkezésre állásáról a személyi juttatások, valamint néhány ellátás esetében. Ezért szükséges a javasolt intézkedés, miszerint a következõ év január 5-ig esedékes kifizetések fedezetét 1999. december 20-át követõen a Kincstár külön erre a célra megnyitott számlájáról megelõlegezi a következõ évi elõirányzatok terhére, és az Alapok a 2000. év elsõ banki napján megtérítik azt a Kincstárnak.

A paragrafus a hatálybaléptetés idõpontjáról rendelkezik.