A Lett Köztársasággal létrehozott megállapodás (továbbiakban: Megállapodás) megkötésével lezárult az a folyamat, melynek keretében azon országokkal, amelyek az Európai Unióval (továbbiakban: EU) társulási megállapodással rendelkeznek, szabadkereskedelmi megállapodást kötünk. Ezzel teljesítettük az EU-nak azon elvárását, hogy a páneurópai kumulációs övezet részeseivel szabadkereskedelmi megállapodást kötünk. A Megállapodás aláírását nagymértékben elõsegítette, hogy Lettország ez év februárjától a Világkereskedelmi Szervezet (továbbiakban: WTO) tagjává vált, és külgazdasági kapcsolataiban már formailag is WTO-konform szabályokat és rendszert alkalmaz.

A megállapodás aláírására 1999. június 10-én került sor.

A megállapodás alapelvei alapvetõen megegyeznek az EU-val kötött társulási megállapodásban és a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (továbbiakban: CEFTA) foglaltakkal, annak tartalma egyidejûleg igazodik a két ország egymás közötti kereskedelmének sajátosságaihoz.

A megállapodás tartalma és alapelvei a következõkben foglalhatók össze:

• Az egyezmény hatálya kiterjed az ipari és mezõgazdasági termékekre.
• Az ipari termékek döntõ része a Megállapodás hatályba lépésekor vámmentessé válik, míg a kivételi listán szereplõ termékeknél a vámokat 2001. január 1-jétõl megszüntetjük.
• A liberalizáció menetrendje, a vámon kívüli akadályok lebontásának ütemezése és az általunk nyújtott koncessziók tartalma és mértéke is megfelel az EU és az Európai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (továbbiakban: EFTA), valamint a CEFTA megállapodásainkban vállaltaknak.
• A mezõgazdasági termékek vonatkozásában azok egy részére, meghatározott mennyiségekre nyújtunk egymásnak vámkedvezményeket. Ezek köre és mértéke arányaiban megfelel az EU-val kötött megállapodásunknak.
• A Megállapodásban az elõirányzott vámkedvezmények igénybevételét meghatározó származási szabályokat teljeskörûen az EU-val kötött megállapodásban foglaltak szerint vettük át, melyek tartalmazzák az Európai Unió által 1999. január 1-jén bevezetett módosításokat is.

Az aláírt megállapodás magyar szempontból egyértelmûen kedvezõ, mert rövid- és középtávon is számos gazdasági elõnyt biztosít. Így ipari termékeink bevitelének 95%-ára vámmentességet nyújt. A mezõgazdasági termékeknél piacunk csekély mértékû megnyitásáért cserébe jelenlegi exportunk volumenére vámkedvezményt kapunk, és Lettország vállalta, hogy több termék esetében fenntartja számunkra a WTO-ban lekötöttnél alacsonyabb jelenlegi alkalmazott vámjait. Ez utóbbi megállapodás e termékek esetében versenyelõnyt is jelenthet, mivel ilyen jellegû kötelezettséget Lettország csak Magyarország esetében vállalt.

A lett fél elfogadta, hogy az aktuálisan hatályos importengedélyezési rendszerünket az átmeneti idõszak végéig feléjük is fenntartjuk.

A lett féllel megállapodtunk, hogy a Megállapodást - az országgyûlési jóváhagyásokat követõen - annak hatályba lépésétõl fogjuk alkalmazni. A megállapodás a hatályba lépéshez szükséges belsõ jogi követelmények teljesítését megerõsítõ utolsó diplomáciai értesítés megérkezése napját követõ második hónap elsõ napján lép hatályba, és törvénnyel kerül kihirdetésre.

Az Országgyûlés

1. megerõsíti a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodást,
2. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására.