Az Országgyûlés - az Országos Ítélõtábla és a fellebbviteli feladatokat ellátó ügyészi szervek felállításának elõkészítése, valamint az igazságszolgáltatási reform folytatása érdekében - a következõket határozza:

1. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy

3. Az Országgyûlés felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét, hogy a 2. pontban foglaltakat - a bíróságok általános helyzetérõl és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységérõl szóló tájékoztató keretében - terjessze az Országgyûlés elé, majd ezt követõen a feladatok idõarányos teljesítésének állásáról is tájékoztassa az Országgyûlést.

4. Az Országgyûlés felkéri a legfõbb ügyészt, hogy - a 2.a) pontban foglaltakkal összehangoltan - a Fellebbviteli Fõügyészség és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség létesítéséhez és mûködtetéséhez szükséges intézkedéseket és azok ütemezését határozza meg, és azt a mûködésérõl készített beszámoló keretében terjessze az Országgyûlés elé, majd ezt követõen a feladatok idõarányos teljesítésének állásáról is tájékoztassa az Országgyûlést.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az ítélõtáblák és a fellebbviteli fõügyészségek felállításával kapcsolatos feladatokról szóló 80/1998. (XII.16.) OGY határozat végrehajtásának elõkészítése során felszínre kerültek a határozatban foglaltakon túlmutató, az igazságszolgáltatás rendjét, illetõleg az eljárásjogok egyes területeit érintõ további kérdések is, amelyeket ugyancsak indokolt átgondolni, illetve újraszabályozni. Ezek a rendezést igénylõ kérdések többnyire olyan természetûek, amelyek a korábban megkezdett igazságügyi reformfolyamat folytatásaként értékelhetõk.

Az e körben megfogalmazott javaslatok nem korlátozódnak kizárólag az ítélõtábla felállításával összefüggõ feladatokra, hanem áttekintik az egyes jogterületek intézményrendszerét, az intézmények mûködési szabályait és ezek módosításával kívánják elõsegíteni az igazságszolgáltatás korszerûbb, hatékonyabb mûködését.

Az Országos Ítélõtábla és a fellebbviteli feladatokat ellátó ügyészi szervek felállításával, valamint az igazságszolgáltatási reform folytatásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyûlési határozati javaslat (a továbbiakban: Javaslat) egyrészt további jogalkotási feladatokat jelöl ki, másrészt pedig igazgatási-szervezési jellegû feladatokat határoz meg.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. A Javaslat 1. pontja értelmében az Országgyûlés felhívja a Kormányt a bírósági végrehajtás, a bíróságok ügyvitelére vonatkozó szabályozás, az igazságügyi szakértõi tevékenység területét érintõ törvényelõkészítõ feladatok elvégzésére, valamint a polgári eljárás gyorsítása és egyszerûsítése érdekében szükséges egyes intézkedések bevezetésének megvizsgálására, továbbá a büntetõeljárás területén szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére.

a) A Polgári perrendtartásnak az ítélõtábla felállításával összefüggõ felülvizsgálatát - a törvényi rendelkezések szoros összefüggése miatt - indokolt összekapcsolni a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény felülvizsgálatával. Különösen indokolt ez olyan körülmények között, amikor a bírósági végrehajtók által lefolytatott eljárásoknak csak mintegy egyharmada eredményes, ami határozottan jelzi, hogy az ítéletek végrehajtása nem hatékony. Ez a gazdasági életben zavarokat okoz és az önbíráskodás jelei mutatkoznak. A törvényt úgy kell átdolgozni, hogy a végrehajtás gyors és kiszámítható legyen. A tervezett ütemezés szerint a törvényjavaslat Országgyûlés elé terjesztésére 2000 elsõ félévében kerül sor.

b) A bíróságok ügyvitelére vonatkozó szabályozás legfontosabb elõírásait a 123/1973. (IK. 1974.1.) IM utasítás (a továbbiakban: BÜSZ) tartalmazza. A szabályozás több, mint 25 évvel ezelõtti társadalmi és jogi környezetre épült, amikor a bíróságok mûködési feltételei és szervezeti keretei a maitól nagymértékben eltértek. Az azóta eltelt idõben a bíróságok ügyforgalma számottevõen növekedett és minõségében is differenciálódott, ami az ügyvitel hagyományos kereteit szétfeszítette. A számítástechnika széleskörû alkalmazása a mai ügyforgalom mellett már elemi igényként jelentkezik, a gépesítés ugyanakkor elképzelhetetlen a korábbi, alapvetõen kézi iratkezelésen alapuló ügyvitel újraszabályozása nélkül. Az idõközi módosítások következtében a BÜSZ rendelkezései ma már nehezen követhetõek, ugyanakkor a folyamatos korszerûsítés ellenére sem elégítik ki a mai igényeket. Emiatt idõszerûvé vált az új szabályozás elõkészítése, amelynek során az állampolgárokat közvetlenül érintõ rendelkezéseket törvényi szinten kell rendezni, míg a további kérdéseket rendeleti szinten, vagy a bíróságokra kötelezõ szabályzatban célszerû meghatározni. A feladat végrehajtását úgy kell ütemezni, hogy a 2000. év végére a jogalkotási feladatok - a párhuzamosan megvalósítandó informatikai fejlesztési programmal összehangoltan - legalábbis tervezet szintjén megvalósuljanak.

d) A Javaslat szerint vizsgálni kell továbbá a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezését szolgáló, ún. "perkímélõ" lehetõségek körének bõvítését. Idõszerû a pártfogó jogi képviselet kiterjesztése és a díjazás rendszerének korszerûsítése, valamint a költségmentesség jelenlegi engedélyezési rendszerének a megújítása is. A vizsgálat eredményétõl függõen az ezzel kapcsolatos jogalkotási feladatokat 2000. június 30-ig kell elvégezni.

2. Az ítélõtábla felállításával megvalósuló négyszintû bírósági szervezeti rendszerben az egyes bírósági szintek az új hatásköri szabályozáshoz igazodó funkciójuknak akkor tudnak maradéktalanul megfelelni, ha a jogi szabályozáson túl további igazgatási-szervezési feladatok meghatározására és következetes megvalósítására is sor kerül.

Ebben a körben elsõsorban a bíróságok mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására kell a hangsúlyt helyezni.

a) Az Országos Ítélõtábla felállításáról szóló törvényjavaslat végrehajtásának szervezett elõkészítése érdekében ismételten fel kell mérni az ítélõtábla várható ügyforgalmát az idõközben ismertté vált statisztikai tényadatok alapján. Ehhez igazodóan véglegesíteni kell az Országos Ítélõtábla tényleges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámigényét, munkakörök szerinti megoszlását, meg kell határozni a létszámfeltételek biztosításának módját, az új állásokra kiírandó pályázati feltételeket. Az ítélõtábla elhelyezésére alkalmas ingatlan biztosítása, a használatbavételhez szükséges iroda-berendezés és felszerelés beszerzése, továbbá a tervezett intézkedések tényleges költségvonzatának meghatározása alapos elõkészítést igénylõ feladat. Ezért a Javaslat 2.a) pontja értelmében az Országgyûlés felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy a végrehajtás érdekében szükséges intézkedéseket, valamint azok ütemezését határozza meg, és a 3. pont értelmében errõl tájékoztassa az Országgyûlést.

Ugyanezt a munkát természetesen a fellebbviteli feladatokat ellátó ügyészi szervek, nevezetesen a Fellebbviteli Fõügyészség és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség tekintetében is el kell végezni azzal, hogy a létesítéshez és a mûködtetéshez szükséges említett elõkészítõ intézkedéseket és azok ütemezését - a Javaslat 4. pontja értelmében - a legfõbb ügyész határozza meg és terjeszti az Országgyûlés elé.

b) A bíróságok személyi helyzetének mélyebb elemzésére, és az e körben érzékelhetõ problémák kezelésére - a fentieken túl - olyan komplex személyzeti program kidolgozására is szükség van, amely érezhetõen elõsegíti a bírósági szervezet mûködõképességének javítását és az ítélkezés hatékonyságát. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot e körben olyan intézkedések kidolgozására kéri fel az Országgyûlés, amelyek az ítélkezés idõszerûségének javítása érdekében a bírák további tehermentesítését segítik elõ, illetõleg a különösen nehéz helyzetben lévõ bíróságok mûködési problémáit oldják meg.

A bírák munkájának jelentõs részét jelenleg nem jogi természetû ügyek intézése (ügyviteli feladatok ellátása, statisztikai kimutatások készítése) teszi ki. Egyes felmérések szerint munkájuk közel 40 %-át alkotják olyan feladatok, amelyek nem függenek össze közvetlenül az ítélkezéssel. Ez a helyzet az ítélkezõ tevékenység hatékonyságát nagymértékben rontja és a jelenlegi bírói fizetések mellett kifejezetten gazdaságtalan is. A személyi feltételek körében meghatározó jelentõsége van annak, hogy a bírák ügyviteli, adminisztrációs munkáját milyen létszámú és képzettségû kisegítõ személyzet segíti. Az egy bíróra vetített segédhivatali létszám - a teljes tisztviselõi állományt (így pl. a gazdasági ügyintézõket) is ideértve - jelenleg országosan 1,84 fõ, az álláshelyek teljes betöltése mellett. Az elfogadható arány az lenne, ha egy bíróra legalább három kisegítõi létszám jutna.

3. A Javaslat 3. és 4. pontja rendelkezik arról, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a bíróságok általános helyzetérõl és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységérõl szóló tájékoztató keretében, a legfõbb ügyész pedig a mûködésérõl készített beszámoló keretében tájékoztassa az Országgyûlést a Javaslatban meghatározott feladatok végrehajtásáról.

Magyarországon a bíróságok 142 épületben mûködnek. A bírósági intézményrendszer legnagyobb épületei, a fõvárosi és a megyei bíróságok épületei zömmel a századfordulón, illetve az elsõ világháborút megelõzõ években, a helyi bíróságok épületeinek többsége a két világháború közötti idõszakban épült.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tájékoztatása szerint a 60-110 éves bírósági épületek többségének rekonstrukciójára eddig nem volt lehetõség. Az épületek fenntartására, korszerûsítésére fordítható pénzügyi keret évtizedek óta elmarad a reális igényektõl, így az épület állomány folyamatosan romlik. A bíróságok felénél bármikor bekövetkezhet olyan mûszaki esemény, amely hosszabb-rövidebb idõre a bíróságok mûködését megbénítja.

A teljes bírósági épület állományra kiterjedõ, az IM-ben 1994-ben elkészült és az OIT Hivatala által évente korszerûsített felmérés alapján a bírósági épület állomány állagromlásának megállításához, a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzéséhez folyó évi áron évente 280 millió forint, a szükségesnek ítélt beruházási és felújítási munkák elvégzéséhez pedig folyó évi áron mintegy 34,95 milliárd forint szükséges.

Az elmúlt évben az OIT elkészítette a teljes felújítást és a jelentõs felújítást igénylõ épületek jegyzékét. E szerint 25 db, összesen 117.000 négyzetméter alapterületû épületet teljesen, 42 db, összesen 77.600 négyzetméter alapterületû épületet pedig jelentõsen fel kell újítani. Mindezek teljesítését a következõ öt évre (2000-2004.) tervezi az OIT, ezért a 67 db legsúlyosabb állapotú, összesen 194.600 négyzetméter alapterületû épület rendbehozatalára (folyó évi árakon számítva) évente 7.0 milliárd forintra lesz szükség.

A korszerûsítésre szoruló épületek között van többek között a Fõvárosi, a Budapesti XVIII-XIX. Kerületi, a Budapesti IV-XV. Kerületi, a Budapesti XX-XXI-XXIII. Kerületi, a Pesti Központi Kerületi, a Bács-Kiskun Megyei, a Békés Megyei, a Békéscsabai Városi, a Mezõkövesdi Városi, a Fejér Megyei, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei, a Püspökladányi Városi, a Gyöngyösi Városi, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei, a Mezõtúri Városi, a Kunszentmártoni Városi, a Nógrád Megyei (új épület), a Pest Megyei, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei, a Tolna Megyei és a Keszthelyi Városi Bíróság épülete is.

Az épület állomány mûszaki állapota is számos épületben méltatlan a bíróságokhoz. A bíróságok egy részénél az elhelyezés nem megfelelõ, a munkavégzést a dolgozó szobák és a tárgyalótermek zsúfoltsága, vagy hiánya akadályozza. Ezt jól érzékelteti, hogy az egy bíróra jutó (a bírói dolgozó szobákat és a tárgyalókat együttesen magában foglaló) nettó alapterület országos átlagban 34 négyzetméter/fõ, a statisztikai 50 négyzetméter/fõ átlaggal szemben. A megyeszékhelyen mûködõ városi bíróságoknál és a fõvárosban mûködõ kerületi bíróságokon, valamint a Legfelsõbb Bíróságon a helyzet az átlagosnál is rosszabb: 15-20 négyzetméter/fõ.

1. Az ország bíróságai - az OIT felmérése szerint - nem rendelkeznek a modern információ-technológiát biztosító informatikai eszközökkel. A bíróságokon általában nincs az egész bírósági épületre kiterjedõ, strukturált helyi hálózat. A személyi számítógépek megoszlása is szegényes képet mutat. A kevés PC nagy része elavult, cserére szorul. (Jelenleg országosan összesen 1300 Pentium vagy újabb személyi számítógépet használnak, ebbõl 1000 db 1998-as beszerzés.)

Ennek a helyzetnek a következménye, hogy a bíróságokon - a lajstrom program és néhány, a gazdasági hivatalok munkáját támogató program kivételével - nincs mûködõ informatika. Több mint elgondolkodtató, hogy a határozatokat és ítéleteket írógépen rögzítik. A Legfelsõbb Bíróság határozatainak kivételével elhanyagolható azon határozatok száma, amelyek elektronikus dokumentumként is elkészülnek. Ez a határozatok sokszori gépelését, a sokszorosítás gyenge színvonalát és az automatikus helyesírás ellenõrzés hiányát is jelenti, amely formailag méltatlan az ítélkezés tartalmi színvonalához, de különösen a társadalmi fontosságához. A munka- állomások csekély száma miatt a bírák csak idõ és térbeli korlátokkal használhatják a számítógépes jogszabály-gyûjteményeket. Annak ellenére, hogy minden megyében telepítésre került számítógépes jogszabály-gyûjtemény, nem válhatott megszokottá a használata, sõt a sorban állások miatt elégséges idõ sem jut minden felhasználó számára.

A megyei bíróságokon mûködõ lajstrom programok nagy segítséget jelentettek a bíráknak, használatuk általánosnak mondható. Alkalmazásuk a helyi bíróságokon már nem történt meg, és a ma már korszerûtlen programnyelv (Clipper) miatt hamarosan újra kell írni a lajstrom programokat.

A gazdasági hivatalok számítógépesítésére minden megye nagy gondot fordított, de a központi koordináció hiánya miatt sokféle megoldás mûködik az országban, az egyes feladatokra különálló programokat használnak (nincs integrált megoldás) és erre a területre is vonatkozik a korszerûtlen programnyelv (Clipper) miatti csere szükségessége.

Az ügyvitel-technikai eszközök (írógépek, diktafonok, magnetofonok, videomagnók, stb.) feladatát fokozatosan a számítógépes eszközök veszik át, így az ezekkel kapcsolatos igények az informatikai fejlesztések keretében jelentkeznek.

2. Az OIT tájékoztatása szerint 1998-ban megtörtént annak pontos meghatározása, hogy milyennek kell lennie az ítélkezést hosszú távon kiszolgáló bírósági informatikai rendszernek. Ebben fontos szempont volt az európai normákhoz történõ illeszkedés. Ennek önállóan megvalósítható részegységei a következõk:

a) az irodai tevékenység számítógépesítése (office automation) egy olyan programrendszer telepítését jelenti, amely megoldja a szövegszerkesztésnek, a táblázatkezelésnek, a dokumentum, levél- és üzenetküldésnek (posta), az egyéni és közös határidõnaplók készítésének központosított, de az egész rendszerre vonatkozó feladatainak számítógépesítését;

b) a bírósági ügyvitel számítógépesítése egy programrendszer (workflow) üzembeállítását jelenti, amely a bírósági ügyviteli szabályoknak megfelelõ módon irányítja, szabályozza a bíróságon folyó ügyeket. Ennek megvalósítása teszi lehetõvé, hogy az egész ítélkezési tevékenység átláthatóvá és ellenõrizhetõvé váljék, valamint ezáltal valósul meg a biztonságos adatszolgáltatás és az ügyfélszolgálat is;

c) az ítélkezési tevékenység támogatása informatikai oldalról különbözõ helyi, bírósági, országos és világhálózaton mûködõ adatbázisok elérését jelenti. A már említett jogszabály-gyûjtemény mellett az ítélkezés egységét biztosító jogegységi döntések adatbázisának, az összes magyar bíróság által hozott határozatok adatbázisának, a cégnyilvántartó rendszer és az APEH adatbázisainak, az ügyészségek, a rendõrség, a földhivatal és az önkormányzatok, valamint az Interneten létezõ adatbázisoknak az elérését szolgáltatás szinten kell a bírák számára lehetõvé tenni;

d) a gazdasági hivatalok számítógépesítése már részben megvalósult, de - a szerkezeti problémái, a korszerûtlensége és az egységesítésre való törekvés miatt - újragondolása feltétlenül indokolt.

Mindegyik megvalósítandó feladat megoldása megköveteli egy zártkörû országos (nagyterületû) hálózat kiépítését.

3. E célok eléréséhez - a jelenlegi árakon és árfolyamokon - 8 milliárd forint szükséges. Figyelembe véve a bíróságok infrastruktúráját és hagyományos típusú munkavégzését, valamint a betanuláshoz szükséges idõket is, ez a fejlesztés 4 évnél gyorsabban nem valósítható meg, 5 évnél hosszabb várakozási idõt azonban a rendszer már nemigen bír el. E szerint vagy 4 évig évi átlagos 2 milliárd forintot, vagy 5 évig évi átlagos 1,6 milliárd forintot kell informatikai fejlesztésekre fordítani. Ezután a becsült üzemeltetési és fenntartási költségek évi 1 milliárd forintot tesznek ki.

Az összeg finanszírozása elsõ sorban költségvetési támogatásból kell, hogy történjék, emellett az Európai Unió támogatását is igénybe kell venni. (1999-ben 1,06 millió Euro-t ítélt meg az Európai Bizottság erre a fejlesztésre és további pályázatok is benyújtásra kerültek PHARE támogatások elnyerésére.)

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács - eddigi mûködésének ideje alatt - állami költségvetésbõl bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámfejlesztést nem hajtott végre. A bíróságokon végbement személyi változásokból származó személyi juttatás megtakarítás terhére azonban lehetõség nyílt kisebb mértékû létszámfejlesztésre, így - az OIT engedélyével - országosan 11 bírói, valamint az OIT elnökének döntése alapján 23 igazságügyi alkalmazotti álláshely létesült.

A bírói és a nem jogi beosztású álláshelyek aránya nemzetközi összehasonlításban (és a technikai, informatikai struktúra alacsony színvonala miatt is) igen kedvezõtlen. Strukturális változásokra lenne szükség a személyi állomány összetételében. Az ítélkezõ munka hatékonyságának növelése érdekében a bírói tevékenységet önálló jogtechnikusok (bírósági ügyintézõk) képzési és alkalmazási lehetõségének megteremtése jelentõsen elõsegítené. Ez a változás biztosítaná, hogy több idõ jusson a klasszikus ítélkezési feladatok teljesítésére és gyorsítaná az ügyek befejezését.

A jelenleg kialakult létszámarányokat a mellékelt táblázat tartalmazza. A táblázat nem csak a bíró mellé beosztott ügykezelõk és tisztviselõk számát mutatja, hanem a megyei bíróságon és az illetékességi területén mûködõ helyi bíróságokon foglalkoztatott irodai alkalmazottak, valamint gazdasági és végrehajtói feladatokat ellátók létszámát is.