b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingóságokat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti, továbbá a párt szervezetei az ingyenes használatra kapott (Kincstári Vagyonkezelõ Szervezettõl), valamint az önkormányzatoktól bérelt ingatlanokat - önkormányzati jóváhagyással - az üzemeltetési költség mértékéig hasznosíthatja.

V. fejezet

Könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettség

9. §

(1) A párt könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény elõírásai szerint köteles eleget tenni, az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(2) A párt által készítendõ beszámoló - a könyvvezetés rendszerétõl függetlenül - az 1. számú melléklet szerinti mérlegbõl, 2. számú melléklet szerinti eredmény-kimutatásból áll. A pártnak nem kötelezõ mellékletet és üzleti jelentést készítenie.

(3) A párt beszámolójának a párt önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeinek beszámolóját is magában kell foglalnia.

(4) A párt köteles minden év május 31-ig, december 31.-i mérlegfordulónappal az elõzõ évi gazdálkodásáról szóló - a könyvvizsgáló által felülvizsgált -beszámolót a Magyar Közlönyben közzétenni.

(5) A párt könyvvezetése az egyszeres és a kettõs könyvvitel rendszerében történhet. A könyvvezetést a számviteli törvényben elõírtak szerint kell bizonylatokkal alátámasztani.

(6) Egyszeres könyvvitelt vezethet az a párt, amelynek a 2. sz. melléklet szerinti eredmény-kimutatásában az összes bevétel két egymást követõ évben az 50 millió forintot nem haladja meg.

(7) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ párt - saját elhatározásából - bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettõs könyvvitelre.

(8) A kettõs könyvvitelt vezetõ párt saját elhatározásából akkor térhet át - a (6) bekezdésben foglalt feltétel teljesülése mellett - az egyszeres könyvvitelre, ha a naplófõkönyv vezetése mellett a beszámolóhoz szükséges analitikus nyilvántartásokat vezeti.

(9) A párt olyan nyilvántartást is köteles vezetni, amelybõl megállapítható a juttatott támogatás összege adományozónkénti bontásban.

A mérlegtételek értékelésének sajátosságai

9/A. §

(1) Induló tõkeként az elõzõ évi saját tõke záró értékét kell a mérlegbe felvenni, pénzügyileg realizált, illetve pénzügyileg nem realizált megbontásban.

(2) Tõkeváltozásként az eredmény-kimutatás szerinti éves eredményt (+-) kell kimutatni, megbontva pénzügyileg realizált, illetve pénzügyileg nem realizált összegre.

(3) A nem pénzbeli juttatás (hozzájárulás) eszközét piaci értéken kell a megfelelõ eszközcsoportban a tárgyi eszközök között állományba venni.

(4) Az államtón ingyenesen átvett ingatlanokat piaci értékükön a tárgyi eszközök között kell állományba venni.

(5) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzési értéke után a társasági adótörvény szerinti kulcsokkal kell az értékcsökkenést elszámolni.

(6) A mérleget leltárral kell alátámasztani. A leltárba bekerülõ tételek meglétérõl, valódiságáról évenkénti leltározással kell meggyõzõdni.

Az eredmény-kimutatás tételeinek sajátosságai

9/B. §

(1) Az "Értékesítés nettó árbevétele"-ként kell elszámolni a 6. § (1) bekezdése szerinti bevételeket.

(2) Az "Egyéb hozzájárulások, adományok" között kell kimutatni a pénzbeli hozzájárulásokon adományokon kívül a nem pénzbeni (befektetett, illetve forgóeszközök) hozzájárulások, adományok értékét is, a 9. § (9) bekezdés szerinti részletezésben.

(3) A bevételek, illetve ráfordítások között elkülönítetten, a kapott támogatásokat, a juttatott támogatás és adományozónkénti, illetve az adott támogatásokat kedvezményezettkénti bontásban kell szerepeltetni.

(1) A párt gazdálkodása törvényességének ellenõrzésére az Állami Számvevõszék, a társadalombiztosítás körébe tartozó ellenõrzése az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a személyi jövedelemadó, a munkavállalói, munkaadói járulék, továbbá az adóigazgatási eljárás lefolytatására az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal jogosult.

A pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 1989. október 30.-án lépett hatályba. A törvény V. fejezete szabályozta a pártok ellenõrzését és elõírta a pártok által követendõ beszámoló formáját.

A hatályba lépést követõen eltelt idõszakban az ÁSZ által lefolytatott vizsgálatok tapasztalatai a törvény módosítását indokolják.

1992. január 1-jével hatályba lépett a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény, amely szabályozta a piacgazdaság szereplõi számára a vállalkozások, valamint a nem piacorientált szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérõl szolgáló információt tartalmazó beszámoló készítési kötelezettséget, illetve az azt alátámasztó könyvvezetési elõírásokat.

Tekintettel arra, hogy a pártok által készítendõ beszámolót a párttörvény szabályozta, a számviteli törvény a pártokra vonatkozóan nem rendelt el kötelezõ elõírásokat, illetve a számviteli törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott - az egyéb szervezetek könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségére vonatkozó - kormányrendelet visszautalt a párttörvény szerinti beszámolóra.

A jelenlegi párttörvény szerint közzéteendõ beszámoló sem nem mérleg, sem nem eredmény-kimutatás, hiányzott a számviteli törvény elõírásaival való összhang is.

A javaslat lehetõséget biztosítana a pártszervezeteket oly gyakran sújtó, úgynevezett tiltott bevételek megoldására, mivel az általuk használt ingatlanok bérbe adhatók lennének.

A bérleti díj pedig fedezetet nyújtana a rezsiköltségek fedezetére.

Közzéteendõ beszámolók a könyvvitel adataiból megbízható és valós összképet adnak a pártok gazdálkodó és egyéb tevékenységérõl.

A beszámolóra vonatkozó részletes elõírások biztosítják a számviteli törvénnyel való összhangot és figyelembe veszik a pártok gazdálkodásából adódó sajátosságokat, továbbá tartalmazzák a közvéleményt is érdekelhetõ információk körét.

A beszámoló tájékoztatja a nyilvánosságot a pártok eszközállományáról, vagyoni helyzetérõl, a tárgyévi eredményérõl, az eredmény összetevõirõl.

A javaslat szerint a beszámolót a könyvvezetés módszerét önállóan választva, a könyvvitel adataira épülõen kell elkészíteni úgy, hogy a beszámolónak a pártok önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeinek beszámolóját is magába kell foglalnia.

A javaslat kötelezõen elõírja, hogy a beszámolót könyvvizsgálóval is auditáltatni kell, ezzel is elõsegítve a nyilvánosságra hozandó információk független szakértõvel is igazolt valódiságát, szabályszerûségét.

A javaslat kitér arra - más jogszabály hiányában -, hogy a párt gazdálkodásának ellenõrzésére az ÁSZ, az adókkal, TB-vel kapcsolatos elszámolások ellenõrzésére az adott témában illetékes szervezet jogosult.

Budapest, 1999. május 20.

Az Országgyûlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 84. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 85. § (2) bekezdés d) pontja alapján a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítására a mellékelt önálló törvényjavaslatot nyújtom be és kérem annak önálló napirendi pontként történõ felvételét és tárgyalását.

Budapest, 1999. május 20.