Képviselõi önálló indítvány

Az Országgyûlés annak megállapítása érdekében, hogy valós veszteségek kompenzálására, a szükséges mértékben került-e ki a költségvetésbõl a kormány által az egyes pénzintézetek számára 1998. és 1999. év folyamán a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvénnyel - a bankkonszolidáció keretében - juttatott, az államháztartási hiány tetemes részét kitevõ összeg, továbbá annak ellenõrzésére, hogy miként kezelik a támogatott bankok a költségvetésbõl származó összegeket, és azon követelésieket, amelyek a konszolidációval kapcsolatos igényt alátámasztották; egészében annak érdekében is, hogy az adófizetõk pénzébõl finanszírozott bankkonszolidáció folyamatának nyilvánosságát és tisztaságát biztosítsa, az alábbi határozatot hozza:

I. Az Országgyûlés vizsgálóbizottságot hoz létre az állam által az 1999. évi költségvetési törvénnyel az 1998. és 1999. költségvetési évben állami támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációjával kapcsolatos folyamatok megvizsgálására.

II. A vizsgálóbizottság feladata annak megvizsgálása, hogy

- az 1999. évi költségvetési törvény 114. §-a szerint - az 1998. évi költségvetési törvény módosításával megvalósított - konszolidálással érintett bankok, nevezetesen a Postabank Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. milyen pénzügyi helyzet alapján, milyen követelések kompenzálására részesedtek 152 milliárd, illetve 40 milliárd forint költségvetési támogatásban, illetve elszámolásban;

- igaz-e, hogy ezek a pénzintézetek korábban fantomcégeknek is hiteleztek, ha igen, melyek voltak ezek a cégek, mi lett a hiteleik sorsa;

- mi lett azoknak a további hiteleknek a sorsa, amelyeket a konszolidáció ellentételezett;

- az érintett pénzintézetek 1998. és 1999. folyamán milyen követelést, illetve vagyont értékesítettek akár közvetlenül, akár pénzintézetek által létrehozott "követelés-kezelõ" (Work out) vagy más szervezetek, illetve módszerek útján;

- mi indokolja, hogy nem nyílt, hanem zártkörû pályáztatás útján kerültek értékesítésre követelések;

- ellenõrizte és ellenõrzi-e, ha igen, milyen módon a kormányzat a konszolidáció során a költségvetésbõl kikerült pénzösszegek további sorsát, megfelelõ hasznosulását, ennek során tett-e, ha igen, milyen intézkedéseket a pénzintézetek felé;

- a kormányzati ellenõrzés teljességét nem akadályozza-e a banktitok intézményének jelenlegi szabályozása;

- melyek a feltételei a 71 milliárd forintos állami kezességvállalásnak, igénybe vette-e 1998. illetve 1999. folyamán a Postabank és Takarékpénztár Rt. - ha igen, milyen mértékben, milyen követelés esetében - az állami kezességvállalást; az érintett követelésnek és kezességvállalásnak mi lett a sorsa;

- szükség van-e a bizottság által megállapítottakkal kapcsolatban - ha igen, milyen - további kormányzati, parlamenti, illetve más intézkedésekre.

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységérõl 1999. november 30-ig jelentést készít, melynek tartalmaznia kell:

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapozta;

e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit, a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.

V. A vizsgálóbizottság 13 tagból áll, tagjai országgyûlési képviselõk. A tagokra a képviselõcsoportok vezetõi tesznek javaslatot az alábbiak szerint:

VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselõcsoportok vezetõinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz.

VII. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket vehet igénybe. Mûködésének költségeit az Országgyûlés fedezi költségvetésébõl.

VIII. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvény 114. §-a akként nyújtott költségvetési támogatást pénzintézeteknek, hogy módosította az 1998. évi költségvetésrõl szóló törvényt. Ennek alapján az 1998. évi költségvetési deficit további, legalább 192 milliárd forinttal növekedett két pénzintézetnek - a javukra elszámolt összegek miatt. Felhatalmazást kapott továbbá a kormány, hogy a központi költségvetés terhére további 71 milliárd forint erejéig kezességet is vállaljon a Postabank javára.

A kezességvállaláson felüli összeg a várhatóan a GDP 4,4 %-át kitevõ államháztartási hiányt drasztikusan, a GDP 6,7 %-ára emelte meg.

Ez a tény részben fokozott felelõsséget ró a parlamentre, amely nem mulaszthatja el annak ellenõrzését, hogy ezek a hatalmas összegek miként kerülnek felhasználásra, valóban elérik-e azt az eredményt, amelyet céloztak, másrészt viszont felveti azt a kérdést is, hogy miként keletkezhetett - és valójában keletkezett-e - olyan hatalmas mértékû hiány, amelyet ilyen eszközökkel konszolidálni.

Valóban ekkora mértékû volt-e a hiány, vagy az történt, hogy a bankok nagy mennyiségû olyan követelést, amely részben vagy egészben behajtható lett volna, nyílt pályáztatást mellõzve - "szabadultak meg" tõle, amely felvetheti a tulajdonos képviselõinek felelõsségét is, továbbá megalapozhat olyan intézkedéseket, amelyek az állami vagyon védelme szempontjából szükségesek.

Annak érdekében, hogy a jövõben ne kényszerüljön a kormány újabb és újabb konszolidációra, fel kell mérni hova, milyen felhasználókhoz kerültek a soha vissza nem fizetett hitelek, valamint azt is, hogy a pénzintézetek miként gazdálkodnak követeléseikkel.

A határozati javaslat által feltett kérdésekre irányul a parlamenti vizsgálóbizottság ténykedése, mely azáltal, hogy a kezességvállalás területét is bevonja vizsgálatai körébe, a nyilvánosság erejével kívánja elõsegíteni, hogy a kormányzati szervek és az állam, mint tulajdonos képviselõi felelõsségteljesen gondozzák a rájuk bízott - még meglévõ - vagyont.

Budapest, 1999. május 3.

Országgyûlési határozati javaslat kezdeményezése
vizsgálóbizottság felállítására

Dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 34. § (1) bekezdése, valamint 35-36. §-a alapján benyújtjuk Az állam által nagy összegû költségvetési támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációját vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó

országgyûlési határozati javaslatot.

A határozati javaslatot és indoklását, valamint a szükséges aláírásokat mellékelten csatoljuk.