Budapest, 1999. április

1.§ Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetû kérdésrõl 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A megerõsítõ okiratok cseréje 1998. április 3-án megtörtént és a Megállapodás ezen a napon, azaz 1998. április 3-án hatályba lépett.)

2.§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvû szövege a következõ:

A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék (a továbbiakban: Felek)

hivatkozva

a Budapesten, 1990. február 9-én, a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról kötött Megállapodásra, mely szerint a Felek úgy döntöttek, hogy a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó egyedi kérdéseket közös megállapodás útján oldják meg;

attól az óhajtól vezérelve, hogy tartós megoldást találjanak a Katolikus Egyház (a továbbiakban: Egyház) magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozására, valamint néhány vagyoni természetû kérdésre;

szem elõtt tartva a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló (1990. évi IV.), illetve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló (1991. évi XXXII.) törvényeket

a következõkben állapodtak meg:

I.

1. Cikk

Az 1990. évi IV. törvényben felsorolt egyházi közszolgálati tevékenységek finanszírozására az állami intézményekre vonatkozó általános szabályok érvényesek ugyanezen törvény, valamint a jelen Megállapodás rendelkezései szerint.

2. Cikk

Az Egyház az általa fenntartott közoktatási intézmények után (óvodák, általános és középiskolák, diákotthonok) ugyanolyan szintû pénzügyi támogatásban részesül, mint a hasonló intézményeket mûködtetõ állami és önkormányzati fenntartó.

3. Cikk

1. Az Egyház egyetemi és más felsõoktatási intézményei valamennyi évfolyamának 1997. szeptember 1-je elõtt felvett nem hitéleti hallgatói után képzési támogatásban és hallgatói juttatásban részesül az állami intézmények hasonló jogcímû normatíváival azonos összegben. Az 1997. szeptember 1-jét követõen állami finanszírozású képzésre felvett hallgatók után az állami intézményekével azonos képzési normatíva és hallgatói juttatás, valamint a felsõoktatásról szóló törvény alapján biztosított minden más támogatás jár. Az azonos elbírálás vonatkozik a pályázat alapján szétosztott központosított felsõoktatási elõirányzatokra is. E felsõoktatási intézményekben az államilag finanszírozott hallgatók aránya 1997. évi elsõ évfolyamáénál nem lehet kisebb. A Megállapodás hatályba lépését követõ öt oktatási év adatainak ismeretében a Felek áttekintik a helyzetet.
2. A felsõoktatási intézmények és kollégiumok fenntartásához a magyar Állam a képzési normatíva legalább 50 százalékát garantálja.
3. A magyar Állam az államilag finanszírozott egyházi egyetemi és fõiskolai hallgatók számára az államilag finanszírozott felsõoktatásban tanulókkal azonos jogcímeken, azonos mértékû hallgatói juttatásokat biztosít, beleértve a lakhatási támogatást is.
4. Ugyanezek az elvek érvényesülnek a hitélettel összefüggõ képzést folytató "akkreditált" felsõoktatási intézményekre is (amelyekrõl a jelen Megállapodás 1. számú melléklete tételes listát tartalmaz) az alábbi sajátosságokkal:

1. A támogatás nagyságának megállapításához az egyetemi szintû képzés számára a bölcsészkaron, a fõiskolai szintû képzés számára a tanárképzõ fõiskolák humán szakán nyújtott támogatás a mérvadó.
2. Az állam garantálja a valamennyi ilyen hitéleti intézmény valamennyi hallgatója utáni finanszírozást. Az államilag finanszírozott összhallgatói létszám nem haladhatja meg az évi 2500 fõt.
3. Az esetleges új intézmények finanszírozása külön megállapodás alapján történik, amelyet az állam illetékes hatósága és a Magyar Katolikus Püspöki Kar köt meg.

1. Cikk

1. Az Egyház kulturális öröksége, ezen belül az egyházi levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban és más gyûjteményekben õrzött értékek és dokumentumok a magyar kulturális örökség egészének fontos részét képezik. Az Egyház és a magyar Állam vállalja, hogy együttmûködik ezen örökség megõrzésében, gyarapításában és közhasználatának biztosításában.
2. A magyar Állam részt vállal a vallási kulturális örökség emlékeinek és az egyházi szervek és intézmények tulajdonában lévõ mûemlékek és mûvészi alkotások felújításában és megõrzésében, az ugyanolyan állami kézben lévõ kulturális örökségnek nyújtott támogatáshoz hasonló mértékben. Anyagilag ugyancsak támogatja az Egyház szervezetei és intézményei tulajdonában lévõ levéltárak és könyvtárak mûködését, melyek állami támogatása megállapításánál - a mindenkori államháztartási lehetõségek, illetve az ellátandó feladatok figyelembe vételével - az 1997. évi támogatás összegét kell alapul venni.
3. Az (1) és (2) bekezdésben foglalt elvek, illetve a vallási sajátosságok érvényesülése érdekében az illetékes állami szervek és a Magyar Katolikus Püspöki Kar külön megállapodást köt.

II.

1. Cikk

A magyar Állam tudomásul veszi a Megállapodás 2. számú mellékletében felsorolt volt egyházi ingatlanok átadására vonatkozó igényt. Az ingatlanokat a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló (1991. évi XXXII.) törvény rendelkezéseinek megfelelõen 1998-2011. között évenkénti egyenletes, értékarányos ütemezésben adja át az Egyház tulajdonába.

2. Cikk

1. A magyar Állam a II. Fejezet 1. cikkében említett törvény részleges alkalmazásaként a 2. számú mellékletben fel nem sorolt ingatlanok ellenértékét járadék forrásává alakítja, amely az Egyház hitéleti tevékenységének finanszírozását szolgálja.
2. A magyar Állam a pénzbeli kártalanítási igényt hosszú távú befektetésnek tekinti, amelyet évente a forint devizakosárban mért átlagos leértékelésének költségvetésben alapul vett ütemével valorizálni kell. A valorizáció mértékét a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követõen a tényleges leértékelési ütem szerint korrigálni kell.
3. A járadék mértéke a pénzbeli kártalanítás összege után a jelenlegi hosszú távú devizabefektetések 5 százalékos várható hozama. Ezt a hozamot úgy kell elérni, hogy 1998-tól a hozam mértéke 4,5 százalék, s ez 2001-tõl 5 százalékra növekszik. Az Egyház részére a járadék fizetésének 1997. évi bázisösszege - 42 milliárd forint pénzbeli kárpótlási igénnyel számolva - 1.890 millió forint.

3. Cikk

Az Egyház az 1991. évi XXXII. törvényen alapuló kártalanítási és ingatlanrendezési igényét a jelen Megállapodásban foglaltak teljesülésével kielégítettnek tekinti.

4. Cikk

1. A magyar Állam törvényi lehetõséget biztosít arra, hogy 1998. január 1-jétõl a magánszemélyek progresszív személyi jövedelemadójuk (a továbbiakban: SzJA) 1 százalékáról az általuk megjelölt egyház vagy egy külön állami alap javára rendelkezzenek.
2. A magyar Állam 2001-ig garantálja az egyházaknak az elõzõ évi progresszív SzJA-bevétel 0,5 százalékát úgy, hogy ha a rendelkezõk által juttatott összeg nem éri el ezt a szintet, a magyar Állam azt kiegészíti. Az egyházak között a kiegészítés összegét az állampolgári rendelkezések arányában osztja fel, a Katolikus Egyház részére garantált összeg azonban nem lehet 1.700 millió forintnál kevesebb. 2001-ben a Felek megvizsgálják a nevezett bevételi forrás helyzetét. (A progresszív személyi jövedelemadó fogalmát a Megállapodást kiegészítõ Jegyzõkönyv tartalmazza.)
3. A magyar Állam, lehetõségei szerint, továbbra is rendkívüli támogatást ad pontosan meghatározott és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jelzett célokra.
4. A jelenleg érvényben lévõ, speciálisan az Egyházat, az egyházi személyeket és az egyházi tevékenységet megilletõ, mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági adó terén biztosított kedvezmények, illetve adómentességek körét az Egyház beleegyezése nélkül a magyar Állam nem szûkíti.

III.

Az Egyház további állami támogatásra jogosult, melynek alapja az állampolgárok azon döntése, ahogyan az egyházi közszolgáltatásokat igénybe veszik. E támogatásnak kell biztosítania az egyházi intézményfenntartónak az állami illetve önkormányzati fenntartóval azonos szintû támogatását, összhangban az 1990. évi IV. törvénnyel. (E támogatás kiszámításának módját a Megállapodást kiegészítõ Jegyzõkönyv tartalmazza.)

IV.

A jelen megállapodás I. Fejezet 3. Cikk (4) bekezdésében, a II. Fejezet 1. Cikkében említett 1. és 2. számú melléklet, valamint a II. Fejezet 4. Cikk (2) bekezdésében és a III. Fejezetben említett kiegészítõ Jegyzõkönyv a Megállapodás szerves részét képezik, teljes egységet együtt alkotnak.

V.

1. Ha a jelen Megállapodás értelmezésével, vagy alkalmazásával kapcsolatban valamilyen nehézség merülne fel, a Felek közös megegyezéssel keresik meg a legmegfelelõbb megoldást.
2. A jelen Megállapodás a Felek jogi normáinak megfelelõen kerül megerõsítésre, és a megerõsítõ okmányok cseréjével lép hatályba, aminek a lehetõ legrövidebb idõn belül meg kell történnie.
3. Amennyiben a Felek egyike úgy ítéli meg, hogy gyökeresen megváltoztak azok a körülmények, amelyek között a megállapodást megkötötték, tárgyalásokat kezdeményez a Megállapodásnak az új körülményekhez történõ igazítására.

Aláírásra került Vatikánvárosban, 1997. június 20-án két eredeti példányban, magyar és olasz nyelven, mindkét nyelvû példány egyaránt hiteles.

Kiegészítõ Jegyzõkönyv

Kiegészítés a II. Fejezet 4. Cikkéhez:

Progresszív személyi jövedelemadó az az összeg, amely az összevont adóalap adójának összegébõl a kedvezmények levonása után fennmarad.

Kiegészítés a III. Fejezethez:

1. E támogatás kiszámításához - minden évben a költségvetési tervezés keretében az ott szereplõ adatok alapján külön a közoktatásra és külön a szociális ellátásra - az önkormányzatok adott ágazati mûködési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevétel összegével. Az így kapott támogatandó kiadási összegbõl határozandó meg a normatív támogatás aránya, s ennek megfelelõen kell megállapítani a kiegészítõ támogatás összegét. A fentiek szerint számított kiegészítõ támogatás összegébõl levonható a közoktatásra a központi elõirányzatból adott olyan külön támogatás összege, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és az egyházi fenntartó, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak.
2. E támogatás a megyei Közoktatási Fejlesztési Tervekben szereplõ egyházi iskolák tanulói után számítandó, amelyet az adott évi várható átlaglétszám figyelembe vételével kell megtervezni.
3. Az önkormányzati tervezett és tényleges adatok közötti eltérés az illetékes egyházi fenntartóval történõ egyeztetésnek megfelelõen kerül rendezésre.
4. A kormány a közoktatásban vagy szociális ellátásban dolgozók számára a személyi juttatások növelését az önkormányzatok részére nyújtott azonos feltételekkel biztosítja az Egyház részére is.
5. Ezzel egyidejûleg megszûnnek az állammal, illetve az önkormányzatokkal kötött úgynevezett közoktatási megállapodások (vagy esetleges más, hasonló tartalmú szerzõdések)."

3.§ E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, a Megállapodásban foglaltakat azonban 1998. április 3-tól kell alkalmazni.

A Megállapodást a Szentszék részérõl Angelo Sodano bíboros, a Vatikán "államtitkára", magyar részrõl pedig Horn Gyula írta alá 1997. június 20-án, miniszterelnök úr Vatikánban tett látogatása alkalmával.

A Megállapodás V. fejezet 2. cikke alapján megerõsítést igényel és a megerõsítõ okmányok cseréjével lép hatályba. Az Országgyûlés 109/1997. (XII. 8.) OGY. határozatával erõsítette meg a Megállapodást, a megerõsítõ okiratok cseréje pedig 1998. április 3-án megtörtént. Ennek megfelelõen a Megállapodás, annak V. fejezet 2. cikke alapján 1998. április 3-án lépett hatályba.

A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. paragrafusának (1) bekezdése alapján az Országgyûlés által megerõsített nemzetközi szerzõdéseket törvénnyel kell kihirdetni.

A törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a Megállapodás hatályba lépése napjától, 1998. április 3-tól kell alkalmazni.