A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1177. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT

az ENSZ Közgyûlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott
Átfogó Atomcsend Szerzõdésnek
a Magyar Köztársaság által történõ megerõsítésérõl és kihirdetésérõl

1.§ Az Országgyûlés az ENSZ Közgyûlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott Átfogó Atomcsend Szerzõdést (a továbbiakban: Szerzõdés) e törvénnyel megerõsíti és kihirdeti.

2.§ A Szerzõdés szövegének hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

"ÁTFOGÓ ATOMCSEND SZERZÕDÉS
PREAMBULUM

A Szerzõdés Részes Államai (a továbbiakban a "Részes Államok"),

Üdvözölve az elmúlt években a nukleáris leszerelés területén elért nemzetközi megállapodásokat és más elõremutató intézkedéseket, ideértve a nukleáris fegyverrendszerek csökkentését, valamint a nukleáris fegyverek elterjedése megelõzését, annak minden vonatkozásában,

Aláhúzva az ilyen megállapodások és intézkedések teljes körû és haladéktalan végrehajtásának fontosságát,

Meggyõzõdve arról, hogy a jelen nemzetközi helyzet lehetõséget biztosít további hatékony intézkedések megtételére a nukleáris leszerelés felé és a nukleáris fegyverek elterjedése ellen annak minden vonatkozásában, valamint kinyilvánítva azon szándékukat, hogy további ilyen intézkedéseket foganatosítsanak,

Hangsúlyozva ezért a szisztematikus és haladó erõfeszítések folytatásának szükségességét a nukleáris fegyverek globális csökkentéséért, azzal a végsõ céllal, hogy felszámolják ezeket a fegyvereket, valamint a szigorú és hatékony nemzetközi ellenõrzés mellett végrehajtott általános és teljes leszerelés érdekében,

Felismerve, hogy a nukleáris fegyverkísérleti atomrobbantások és minden egyéb nukleáris kísérleti atomrobbantás beszüntetése azáltal, hogy a nukleáris fegyverek fejlesztését és minõségbeli javulását korlátozzák, valamint, hogy véget vetnek a nukleáris fegyverek mind magasabb mûszaki színvonalú típusai további kifejlesztésének, hatékony eszközei lehetnek a nukleáris leszerelés és a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának, annak minden vonatkozásában,

Felismerve továbbá, hogy az összes ilyen kísérleti atomrobbantás beszüntetése jelentõs lépés annak a szisztematikus folyamatnak a megvalósításában, amellyel elérhetõ a nukleáris leszerelés,

Meggyõzõdve arról, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetése elérésének legrövidebb útja egy egyetemes, nemzetközi, és hatékonyan ellenõrizhetõ átfogó atomcsend szerzõdésen keresztül vezet, amely már hosszú idõ óta a nemzetközi közösség egyik elsõrendû célja a leszerelés és a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának terén,

Tudomásul véve az 1963-as, a légkörben, a világûrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló Szerzõdés Részes Államainak kifejezett törekvését arra, hogy elérjék az összes fegyverkísérleti atomrobbantás végleges beszüntetését,

Tudomásul véve továbbá azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelen Szerzõdés hozzájárulhat a környezet megóvásához,

Megerõsítve azt a szándékot, hogy vonzóvá tegyék minden Állam számára a Szerzõdéshez való csatlakozást, valamint azt a célt, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásához, annak minden vonatkozásában, valamint a nukleáris leszerelés folyamatához, ezáltal a nemzetközi béke és biztonság növeléséhez,

A következõkben állapodtak meg:

1.Valamennyi Részes Állam kötelezi magát, hogy nem végez semmiféle fegyverkísérleti nukleáris robbantást, illetve semmiféle más nukleáris robbantást, és megtilt, illetve megelõz minden ilyen nukleáris robbantást a joghatósága vagy ellenõrzése alatt álló bármely területen.

2. Továbbá valamennyi Részes Állam kötelezi magát, hogy tartózkodik mindenféle fegyverkísérleti nukleáris robbantás, illetve mindenféle más nukleáris robbantás elõidézésétõl, az arra való bátorítástól, illetve attól, hogy annak végrehajtásában bármilyen módon részt vegyen.

1.A Részes Államok ezúton létrehozzák Az Átfogó Atomcsend Szerzõdés Szervezetét (a továbbiakban "a Szervezet"), hogy megvalósítsák a jelen Szerzõdés tárgyát és célját, biztosítsák rendelkezései végrehajtását, ideértve a végrehajtása betartásának a nemzetközi ellenõrzését, valamint, hogy fórumot biztosítsanak a konzultációra és együttmûködésre a Részes Államok között.

2.Minden Részes Állam tagja a Szervezetnek. Részes Állam nem fosztható meg tagságától a Szervezetben.

3.A Szervezet székhelye Bécs, az Osztrák Köztársaság lesz.

4.A Szervezet szerveiként ezúton létrehozzák a következõket: a Részes Államok Konferenciáját, a Végrehajtó Tanácsot és a Technikai Titkárságot, amely magában foglalja a Nemzetközi Adatközpontot.

5.Valamennyi Részes Állam a Szerzõdéssel összhangban együttmûködik a Szervezettel annak feladatai végrehajtásában. A Részes Államok közvetlenül egymással, vagy a Szervezeten vagy egyéb más megfelelõ nemzetközi lehetõségeken keresztül konzultálnak, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete keretén belüli lehetõségeket, annak Alapokmányával összhangban, a jelen Szerzõdés tárgyával és céljával, vagy rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban felmerülõ bármely ügyben.

6.A Szervezet a jelen Szerzõdésben megjelölt ellenõrzési tevékenységeit a legkevesebb beavatkozást igénylõ módon, a Szerzõdésben foglalt célok idõben történõ és hatékony megvalósításának szem elõtt tartásával végzi. Kizárólag a jelen Szerzõdésben foglalt kötelezettségek végrehajtásához szükséges információkat és adatokat igényelheti. Megtesz minden óvintézkedést a polgári és katonai tevékenységekre és berendezésekre vonatkozó, a jelen Szerzõdés végrehajtása során tudomására jutó információk titkosságának védelme érdekében, és különösképpen tartja magát a jelen Szerzõdésben megállapított titokvédelmi rendelkezésekhez.

7.Valamennyi Részes Állam titkosként kezeli, valamint különleges kezelését teszi lehetõvé azon információknak és adatoknak amelyeket a Szervezettõl titkosan kap a jelen Szerzõdés végrehajtásával kapcsolatban. Az ilyen információkat és adatokat kizárólagosan kezeli a jelen Szerzõdésben foglalt jogaihoz és kötelezettségeihez kapcsolódóan.

8.A Szervezet, mint független testület, törekedni fog arra, hogy a lehetõségek szerint kiaknázza a meglévõ szakértelmet és lehetõségeket, és maximalizálja költséghatékonyságát más nemzetközi szervezetekkel, mint például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, megvalósítandó együttmûködési formákon keresztül. Az ilyen együttmûködési formák, kizárva közülük a csekély jelentõségû valamint szokásos kereskedelmi és kötelmi természetûeket, megállapodások útján kerülnek kidolgozásra, amelyek a Részes Államok Konferenciája elé kerülnek jóváhagyásra.

9.A Szervezet tevékenységének költségeit évente folyósítják a Részes Államok az Egyesült Nemzetek tagdíjskálájával összhangban azzal a pontosítással, hogy figyelembe veszik az Egyesült Nemzetek és a Szervezet tagsága közötti különbségeket.

10.A Részes Államok pénzügyi hozzájárulása az Elõkészítõ Bizottsághoz megfelelõ módon levonásra kerül a rendes költségvetéshez adott hozzájárulásukból.

11.A Szervezet azon tagja, amely hátralékban van a Szervezet kiszabott tagdíjával nem rendelkezik szavazattal a Szervezetben, amennyiben hátraléka eléri vagy meghaladja a megelõzõ két teljes év hozzájárulásának összegét. A Részes Államok Konferenciája ugyanakkor engedélyezheti az ilyen tag számára a szavazást, ha megállapítást nyer, hogy a fizetés elmaradását a tag által nem befolyásolható körülmények okozták.

12.A Részes Államok Konferenciája (a továbbiakban "a Konferencia") tagságát az összes Részes Állam alkotja. Mindegyik Részes Államot egy fõ képvisel a Konferencián, akit kísérhetnek helyettesek és tanácsadók.

13.A Konferencia alakuló ülésszakát a Letéteményes a jelen Szerzõdés hatályba lépését követõ 30 napon belül köteles összehívni.

14.A Konferencia rendszeresen megtartott ülésszakokon ülésezik, amelyeket évente tartanak, amennyiben arról a Konferencia másképpen nem dönt.

15.A Konferencia rendkívüli ülésszakát abban az esetben hívják össze, ha:

(a)A Konferencia eképpen határoz;

(b)A Végrehajtó Tanács ezt kéri; vagy

(c)Bármely Részes Állam ezt kéri és az ilyen irányú kérést a Részes Államok többsége támogatásban részesíti.

A rendkívüli ülésszakot a Konferencia döntését, a Végrehajtó Tanács kérését, vagy a szükséges támogatás elnyerését követõ 30 napon belül hívják össze, amennyiben arról a döntésben vagy a kérésben másképpen nem rendelkeztek.

16.A Konferencia, a VII. Cikk rendelkezéseivel összhangban, Módosító Konferencia formájában is összehívható.

17.A Konferencia, a VIII. Cikk rendelkezéseivel összhangban, Felülvizsgálati Konferencia formájában is összehívható.

18. Az ülésszakok megrendezésére a Szervezet székhelyén kerül sor, amennyiben arról a Konferencia másképpen nem dönt.

19.A Konferencia elfogadja az eljárási szabályait. Valamennyi ülésszak kezdetén megválasztja Elnökét és egyéb szükséges tisztségviselõit. Õk az új Elnök és a további tisztségviselõk következõ ülésszakon történõ megválasztásáig töltik be hivatalukat.

20.A Részes Államok többsége szükséges a határozatképességhez.

21.Mindegyik Részes Államnak egy szavazata van.

22.A Konferencia ügyrendi kérdésben a jelenlévõ tagok többségi szavazata alapján hoz döntést. Érdemi kérdésekben, amennyire ez lehetséges, konszenzus alapján kell dönteni. Amennyiben nem lehet konszenzust elérni egy adott ügyben sorra kerülõ döntéskor, a Konferencia Elnöke 24 órára elnapolja a szavazást és ezen idõ alatt minden erõfeszítést megtesz a konszenzus elérése érdekében. Ha konszenzus elérésére a 24 órás határidõ végéig nem mutatkozik lehetõség, a Konferencia a döntést a jelenlevõ és szavazó tagok kétharmados szótöbbségével hozza meg, amennyiben arról a jelen Szerzõdés másképp nem rendelkezik. Amennyiben felvetõdik, hogy valamely kérdés érdemi-e vagy sem, akkor az a kérdés érdemiként kezelendõ, kivéve ha az érdemi ügyek eldöntéséhez megkívánt többség másképp határoz.

23. A 26. Bekezdés (k) pontjában jelölt feladatainak ellátása során a Konferencia az érdemi kérdésekben történõ döntéshozatalra vonatkozó, és a 22. bekezdésben rögzített eljárási szabályok szerint hoz döntést bármely Államnak felvételérõl a jelen Szerzõdés 1. számú Mellékletében foglalt, az Államok felsorolását tartalmazó listára. A 22. bekezdéstõl eltekintve a Konferencia a jelen Szerzõdés 1. számú Mellékletére vonatkozó bármely egyéb változtatás esetében döntéseit konszenzussal hozza.

24.A Konferencia a Szervezet legfõbb szerve. Bármely olyan kérdéssel, esettel, üggyel foglalkozik, amely a jelen Szerzõdésben foglaltak hatálya alá esik, azokat is ideértve, amelyek, a jelen Szerzõdés rendelkezéseivel összhangban, a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság hatásköréhez és feladataihoz kapcsolódnak. Ajánlásokat tehet és döntéseket hozhat bármely, a jelen Szerzõdés hatálya alá esõ, valamely Részes Állam részérõl felvetett, vagy a Végrehajtó Tanács által a tudomására hozott kérdésben, témában vagy ügyben.

25.A Konferencia felügyeli a jelen Szerzõdés végrehajtását és ellenõrzi a kötelezettségek betartását, valamint mindent megtesz annak érdekében, hogy elõsegítse tárgyának és céljának elérését. Felügyeli továbbá a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság tevékenységét, és iránymutatást adhat ki bármelyikük részére feladataik ellátásához.

26.A Konferencia:

(a)áttekinti és elfogadja a Végrehajtó Tanács által elõterjesztett, a Szervezetnek a jelen Szerzõdés végrehajtására vonatkozó jelentését, valamint a Szervezet éves programját és költségvetését, illetve más jelentéseket is áttekint;

(b)Dönt a Részes Államok pénzügyi hozzájárulásának mértékérõl, a 9. bekezdésben foglaltakkal összhangban;

(c)Megválasztja a Végrehajtó Tanács tagjait;

(d)Kinevezi a Technikai Titkárság Fõigazgatóját (a továbbiakban "a Fõigazgató");

(e)Áttekinti és jóváhagyja a Végreható Tanács mûködési szabályzatát, amelyet ez utóbbi terjeszt elé;

(f)Áttekinti és felülvizsgálja azokat a tudományos és technológiai elõrelépéseket, amelyek hatással lehetnek a jelen Szerzõdés mûködésére. Ezzel kapcsolatban a Konferencia utasíthatja a Fõigazgatót egy Tudományos Tanácsadó Testületet létrehozására, amely segíti feladatai végrehajtásában, illetve a jelen Szerzõdésre vonatkozóan tudományos és technológiai szaktanácsokkal látja el a Konferenciát, a Végrehajtó Tanácsot, vagy a Részes Államokat. Ebben az esetben a Tudományos Tanácsadó Testület személyes minõségben eljáró független szakemberekbõl áll, és akiket a jelen Szerzõdés végrehajtásával összefüggõ egy bizonyos tudományterületen elért szakértelmük és tapasztalatuk alapján neveznek ki, a Konferencia által elfogadott követelményekkel összhangban;

(g)Megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a jelen Szerzõdésben foglalt kötelezettségek betartását, valamint, hogy kiküszöböljön és orvosoljon bármely olyan helyzetet, amely az V. Cikk foglaltakkal összhangban a jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megsértését jelenti;

(h)A nyitó ülésszakán áttekint és jóváhagy bármely olyan megállapodásra, megegyezésre, rendelkezésre, mûködési kézikönyvre, irányelvekre, valamint bármely más dokumentumra vonatkozó javaslatot, amelyet az Elõkészítõ Bizottság dolgozott ki és ajánlott;

(i)Áttekinti és jóváhagyja azokat a megállapodásokat vagy megegyezéseket, amelyeket a Technikai Titkárság tárgyalt a Részes Államokkal, egyéb Államokkal és nemzetközi szervezetekkel, és amelyeket a Végrehajtó Tanács köt meg a Szervezet nevében, a 38. bekezdés (h) pontjában foglaltakkal összhangban;

(j)Létrehoz olyan kiegészítõ szerveket, amelyeket a jelen Szerzõdésben foglaltakkal összhangban szükségesnek tart feladatai ellátásához; valamint

(k)Megfelelõen naprakészen tartja a jelen Szerzõdés 1. számú Mellékletét, a 23. bekezdésben foglaltakkal összhangban.

C. A VÉGREHAJTÓ TANÁCS
Összetétel, eljárások és döntéshozatal

27. A Végrehajtó Tanács 51 tagból áll. Valamennyi Részes Államnak joga van arra, hogy a jelen Cikkben foglaltakkal összhangban a Végrehajtó Tanács tagja legyen.

28.Figyelembe véve a méltányos földrajzi elosztás szükségességét, a Végrehajtó Tanács a következõképpen épül fel:

(a)Tíz Részes Állam Afrikából;

(b)Hét Részes Állam Kelet-Európából;

(c)Kilenc Részes Állam Latin-Amerikából és a Karib-térségbõl;

(d)Hét Részes Állam a Közép-Keletrõl és Dél-Ázsiából;

(e)Tíz Részes Állam Észak-Amerikából és Nyugat-Európából; valamint

(f)Nyolc Részes Állam Dél-Kelet Ázsiából, a Csendes-óceán térségébõl és a Távol-Keletrõl.

A jelen Szerzõdés 1. számú Melléklete felsorolja a fenti földrajzi régiókban található valamennyi Államot. A Konferencia a Szerzõdés 1. számú Mellékletét megfelelõen naprakészen tartja a 23. és a 26. (k) pontokban foglaltakkal összhangban. Ez nem lesz tárgya a 7. Cikkben foglalt módosításoknak és változtatásoknak.

29.A Végrehajtó Tanács tagjait a Konferencia választja meg. Ezzel kapcsolatban, valamennyi földrajzi régió az alábbiak szerint jelöl Részes Államokat az adott régióból a Végrehajtó Tanácsba való megválasztáshoz:

(a)A földrajzi régiónként járó helyek legalább egyharmadát, a politikai és biztonsági érdekek figyelembevételével, olyan Részes Államokkal kell betölteni, melyeket a jelen Szerzõdéssel összefüggõ, a nemzetközi adatok által meghatározott nukleáris képességeik, illetve az érintett régiók által meghatározott sorrendben bármely alábbi jellemzõk alapján jelöltek.

(i)A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer megfigyelõ létesítményeinek száma;

(ii)Szakértelem és tapasztalat a megfigyelõ technikában; és

(iii)A Szervezet éves költségvetéséhez való hozzájárulás mértéke;

(b)A földrajzi régiónként fenntartott helyek egyikét rotációs alapon tölti be az a Részes Állam, amelyik az angol ábécé sorrend szerint az elsõ azon Részes Államok között az adott régióban, amelyek a legrégebben nem voltak tagjai a Végrehajtó Tanácsnak amióta Részes Államok lettek vagy utolsó tagságuk óta, bármelyik is a rövidebb. Az így jelölt Részes Állam lemondhat a helyérõl. Ebben az esetben az ilyen Részes Állam lemondólevelet intéz a Fõigazgatóhoz, és helyét az a Részes Állam tölti be, amelyik a jelen pont értelmében ábécé sorrendben a következõ; valamint

(c)A régiónként járó helyek közül a megmaradókat azon Részes Államok töltik be, amelyeket rotációval vagy választással jelöltek a régió összes Részes Állama közül.

30.A Végrehajtó Tanács valamennyi tagját egy fõ képviseli, akiket kísérhetnek helyettesek és tanácsadók.

31.A Végrehajtó Tanács valamennyi tagja a Konferencia azon ülésszakának végétõl tölti be hivatalát, amelyen megválasztják, a Konferenciát követõ második, évi rendes ülésszak végéig, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács elsõ megválasztásakor 26 tagot választanak meg, amelyek a Konferencia harmadik, évi rendes ülésszakának végéig töltik be hivatalukat, a 28. bekezdésben meghatározott számarányok körültekintõ figyelembe vételével.

32.A Végrehajtó Tanács kidolgozza a mûködési szabályzatát és beterjeszti azt a Konferenciához jóváhagyás céljából.

33.A Végrehajtó Tanács az Elnökét tagjai közül választja.

34.A Végrehajtó Tanács rendes ülésszakokat tart. A rendes ülésszakok között akkor ülésezik, ha az hatáskörének és feladatainak ellátásához szükséges.

35.A Végrehajtó Tanács mindegyik tagjának egy szavazata van.

36.A Végrehajtó Tanács ügyrendi kérdésekben összes tagja többségi szavazatával hoz döntéseket. A Végrehajtó Tanács érdemi kérdésekben összes tagjának kétharmados többségével hoz döntéseket, amennyiben arról a jelen Szerzõdés másképpen nem rendelkezik. Amennyiben felvetõdik, hogy valamely kérdés érdemi-e vagy sem, akkor az a kérdés érdemiként kezelendõ, kivéve ha az érdemi ügyek eldöntéséhez megkívánt többség másképp határoz.

37.A Végrehajtó Tanács a Szervezet végrehajtó szerve. A Konferenciának tartozik felelõsséggel. A jelen Szerzõdéssel összhangban ráruházott hatásköröket és feladatokat gyakorolja. Ennek során a Konferencia javaslatainak, döntéseinek és irányelveinek megfelelõen jár el és biztosítja ezek folyamatos és szakszerû végrehajtását.

38. A Végrehajtó Tanács:

(a)Elõsegíti a jelen Szerzõdés hatékony végrehajtását, valamint biztosítja a kötelezettségek betartását;

(b)Felügyeli a Technikai Titkárság tevékenységét;

(c)Amennyiben szükséges, javaslatokat tesz a Konferenciának arra vonatkozóan, hogy tekintsen át további elképzeléseket a jelen Szerzõdés tárgya és célja elérésének elõsegítésére;

(d)Együttmûködik valamennyi Részes Állam Nemzeti Hatóságával;

(e)Áttekinti és a Konferencia elé terjeszti a Szervezet éves program-, valamint költségvetés-tervezetét, a Szervezet jelentés-tervezetét a jelen Szerzõdésben foglaltak végrehajtásáról, a saját tevékenységérõl készült jelentést, valamint bármely olyan egyéb jelentést, amelyet szükségesnek tart vagy amelyet a Konferencia tõle megkért;

(f)Elõkészíti a Konferencia ülésszakát, ideértve a napirend tervezetének elkészítését;

(g)A VII. Cikknek megfelelõen megvizsgálja a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben vagy a mellékletekben teendõ változtatásokra, adminisztratív, vagy mûszaki természetû ügyekre vonatkozó javaslatokat és ajánlásokat tesz a Részes Államoknak az elfogadásukat illetõen;

(h)A Konferencia elõzetes hozzájárulásával a Szervezet nevében megállapodásokat és megegyezéseket köt a Részes Államokkal, más Államokkal, és nemzetközi szervezetekkel és ellenõrzi azok végrehajtását az (i) alpontban megjelölt megállapodások vagy Szerzõdések kivételével;

(i)Jóváhagyja és felülvizsgálja a Részes Államok és más Államok ellenõrzési tevékenységének végrehajtására vonatkozó megállapodások vagy megegyezések helyzetét; valamint

(j)Jóváhagyja, a Technikai Titkárság által javasolt új mûködési kézikönyveket, vagy a létezõ mûködési kézikönyvekben való változtatásokat.

39.A Végrehajtó Tanács kérheti a Konferencia rendkívüli ülésszakának összehívását.

40. A Végrehajtó Tanács:

(a)Információcsere útján elõsegíti az együttmûködést a Részes Államok között, valamint a Részes Államok és a Technikai Titkárság között a jelen Szerzõdés végrehajtásához kapcsolódóan;

(b)A IV. Cikkben foglaltakkal összhangban elõsegíti a konzultációt és ügyek tisztázását a Részes Államok között;

(c)A IV. Cikkben foglaltakkal összhangban átveszi, áttekinti és cselekszik a helyszíni ellenõrzésekre vonatkozó kérelmek és jelentések ügyében.

41.A Végrehajtó Tanács áttekint bármilyen, egy Részes Állam által felvetett problémát, ami a jelen Szerzõdés rendelkezéseinek esetleges be nem tartására, valamint a jelen Szerzõdésben lefektetett jogokkal való visszaélésre vonatkozik. Ennek során a Végrehajtó Tanács konzultációt folytat az érintett Részes Államokkal és amennyiben megfelelõnek tartja, felkéri az adott Részes Államot, hogy tegye meg a helyzet orvoslását szolgáló intézkedéseket egy megadott idõn belül. Amennyiben a Végrehajtó Tanács úgy találja, hogy további cselekvésre van szükség, abban az esetben egyebek mellett az alábbi intézkedésekbõl egyet vagy többet alkalmaz:

(a) Értesít minden Részes Államot az esetrõl vagy ügyrõl;

(b)Az esetet vagy ügyet a Konferencia tudomására hozza;

(c)Ajánlásokat tesz a Konferenciának vagy megfelelõen intézkedik a helyzet orvoslása iránt és az V. Cikkel összhangban biztosítja azok betartását.

42.A Technikai Titkárság segíti a Részes Államokat a Szerzõdés végrehajtásában. A Technikai Titkárság segíti a Konferenciát és a Végrehajtó Tanácsot feladataik ellátásában. A Technikai Titkárság végzi az ellenõrzést és más, a jelen Szerzõdésben ráruházott feladatokat, valamint azokat a feladatokat, amelyeket a jelen Szerzõdéssel összhangban a Konferencia vagy a Végrehajtó Tanács ráruház. A Technikai Titkárság szervezetileg magában foglalja a Nemzetközi Adatközpontot.

43.A jelen Szerzõdés végrehajtásának és a kötelezettségek betartásának ellenõrzésére vonatkozóan, a IV. Cikkben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben foglaltakkal összhangban, a Technikai Titkárság feladata, többek között, az alábbiakat foglalja magában:

(a)Felelõs a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer felügyeletéért és mûködésének koordinálásáért;

(b)Mûködteti a Nemzetközi Adatközpontot;

(c)Fogadja, feldolgozza elemzi és jelenti a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer adatait;

(d)Mûszaki segítséget és támogatást nyújt a megfigyelõállomások felszereléséhez és mûködtetéséhez;

(e)Segíti a Végrehajtó Tanácsot a Részes Államok közötti konzultáció és ügyek tisztázásának elõmozdításában;

(f)Átveszi a helyszíni ellenõrzésekre irányuló kérelmeket és feldolgozza õket, megkönnyíti a Végrehajtó Tanácsnak az ilyen kérelmek áttekintését, megteszi az elõkészítõ lépéseket és mûszaki segítséget nyújt a helyszíni ellenõrzések lefolytatásához, valamint jelentést készít a Végrehajtó Tanácsnak;

(g)Tárgyalást folytat megállapodásokról és megegyezésekrõl a Részes Államokkal, egyéb Államokkal és a nemzetközi szervezetekkel, valamint megköti a Végrehajtó Tanács elõzetes hozzájárulásától függõ bármely ilyen megállapodást vagy megegyezést a Részes Államok vagy egyéb Államok ellenõrzési tevékenységére vonatkozóan; valamint

(h)A Nemzeti Hatóságokon keresztül segíti a Részes Államokat a Szerzõdés rendelkezései szerinti egyéb ellenõrzési ügyekben.

44.A Végrehajtó Tanács elõzetes jóváhagyásával és a IV. Cikkben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben foglaltakkal összhangban a Technikai Titkárság kidolgozza és gondozza a mûködési kézikönyveket, elõsegítve ezzel az ellenõrzési rendszer különbözõ elemeinek összehangolt mûködését. Ezek a kézikönyvek nem képezik a jelen Szerzõdés vagy a Kiegészítõ Jegyzõkönyv elválaszthatatlan részét, és azokban a Technikai Titkárság, a Végrehajtó Tanács elõzetes jóváhagyásával, változtatásokat eszközölhet. A Technikai Titkárság haladéktalanul értesíti a Részes Államokat a mûködési kézikönyvben tett bármely változást illetõen.

45.A Technikai Titkárság feladata az adminisztratív ügyek tekintetében a következõket foglalja magában:

(a)A Szervezet program- és költségvetés-tervezetének elkészítése és azok benyújtása a Végrehajtó Tanácshoz;

(b)A jelen Szerzõdés végrehajtásáról készített jelentés-tervezetének valamint egyéb más olyan jelentéseknek az elkészítése és benyújtása Végrehajtó Tanácshoz, amelyeket a Konferencia vagy a Végrehajtó Tanács kér;

(c)A Konferencia, a Végrehajtó Tanács és más kisegítõ szerveknek nyújtandó adminisztratív és mûszaki támogatás;

(d)A jelen Szerzõdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó Közlemények kiadása és átvétele a Szervezet nevében; valamint

(e)A Szervezet és más nemzetközi szervezet között létrejött megállapodással összefüggésben felmerülõ bármely adminisztratív kötelezettség teljesítése.

46.A Részes Államok által a Szervezethez intézett kérelmek és az értesítések a Nemzeti Hatóságokon keresztül kerülnek továbbításra a Fõigazgatóhoz. A kérelmeket és az értesítéseket a Szerzõdés egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. A Fõigazgató válaszában a továbbított kérelem vagy értesítés nyelvét használja.

47.A Technikai Titkárság azon kötelezettsége vonatkozásában, ami alapján elkészíti és benyújtja a Végrehajtó Tanácshoz a program- és költségvetés-tervezetet, a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer részeként létrehozott valamennyi létesítményt illetõen a Technikai Titkárság határozza meg és vezeti az összes költségre vonatkozó áttekinthetõ könyvelést. A Szervezet valamennyi egyéb tevékenységének program- és költségvetés-tervezete is hasonló módon kezelendõ.

48. A Technikai Titkárság haladéktalanul tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot bármely olyan, a feladatai teljesítése során felmerült problémáról, amely tevékenysége során jutott tudomására és amit nem tudott az érintett Részes Államokkal való konzultációk révén megoldani.

49.A Technikai Titkárság vezetõje és egyben legfõbb igazgatási tisztviselõje a Fõigazgató, rajta kívül a Titkárság szükség szerinti tudományos, mûszaki és egyéb munkatársakból áll. A Fõigazgatót, a Végrehajtó Tanács ajánlása alapján, a Konferencia nevezi ki négy éves idõszakra, ami egy alkalommal megújítható. Az elsõ Fõigazgatót, az Elõkészítõ Bizottság ajánlása alapján, a Konferencia választja alakuló ülésszakán.

50.A Fõigazgató a Konferenciának és a Végrehajtó Tanácsnak tartozik felelõsséggel az alkalmazotti állomány kinevezéséért, valamint a Technikai Titkárság szervezeti és mûködési rendjét illetõen. A legmagasabb szintû szakmai hozzáértés, tapasztalat, teljesítmény és feddhetetlenség bír elsõrendû jelentõséggel az állomány alkalmazása és szolgálatuk feltételeinek meghatározása során. Kizárólag a Részes Államok állampolgárai tölthetnek be Fõigazgatói, felügyelõi tisztségeket, vagy lehetnek tagjai a tisztviselõi, valamint az irodai állománynak. Megfelelõ figyelmet kell fordítani arra, hogy az állományt a lehetõ legszélesebb földrajzi alapon válogassák össze. A kiválasztást az az alapelv vezérelje, hogy a Technikai Titkárság a feladatai megfelelõ végrehajtásához szükséges legkisebb állománnyal rendelkezzék.

51.A Fõigazgató, a Végrehajtó Tanáccsal folytatott konzultációt követõen, létrehozhat ideiglenes, tudományos szakértõkbõl álló munkacsoportokat abból a célból, hogy egy bizonyos ügyre vonatkozóan ajánlásokat tegyenek.

52.A Fõigazgató, a felügyelõk, a helyettes felügyelõk, valamint az állomány tagjai kötelezettségeik teljesítéses során nem kérhetnek és nem fogadhatnak utasítást egyetlen Kormánytól, vagy bármely, a Szervezeten kívüli külsõ forrástól sem. Tartózkodni fognak bármely olyan cselekménytõl, amely kedvezõtlen fényt vethet beosztásukra, mint kizárólag a Szervezetnek felelõs nemzetközi tisztviselõkre. Az ellenõrzõ csoport tevékenységéért a Fõigazgató vállal felelõsséget.

53.Valamennyi Részes Állam méltányolja a Fõigazgató, a felügyelõk, a helyettes felügyelõk, valamint az állomány tagjai kötelezettségeinek kizárólagosan nemzetközi jellegét, és nem törekszik arra, hogy befolyásolja õket kötelezettségeik végrehajtása során.

54.A Szervezet egy Részes Állam területén és annak joghatósága vagy ellenõrzése alatt álló bármely egyéb helyen olyan jogképességgel bír, valamint olyan kedvezményeket és mentességeket élvez, amelyek feladatai ellátásához szükségesek.

55.A Részes Államok képviselõi, a helyetteseik és tanácsadóik, a Végrehajtó Tanács megválasztott tagjainak képviselõi, ezek helyettesei és tanácsadói, a Fõigazgató, a felügyelõk, a felügyelõk helyettesei és a Szervezet állományának tagjai olyan kedvezményeket és mentességeket élveznek, amelyek a Szervezethez kapcsolódó feladataik önálló ellátásához szükségesek.

56.A jelen Cikkben hivatkozott jogképesség, kedvezmények és mentességek a Szervezet és a Részes Államok között megkötött megállapodásokban kerülnek meghatározásra, illetõleg egy olyan megállapodásban, melyet a Szervezet és azon állam között kötnek, ahol a Szervezet székhelye van. Az ilyen megállapodásokat a 26. bekezdés (h) és (i) pontjában foglaltak szerint kezelik és fogadják el.

57.Az 54. és 55. bekezdésben foglaltaktól eltekintve a Fõigazgató, a felügyelõk, a felügyelõk helyettesei, valamint a Technikai Titkárság állománya tagjainak kedvezményeit és mentességeit ellenõrzési tevékenységük folytatása közben a Kiegészítõ Jegyzõkönyv határozza meg.

1.Valamennyi Részes Állam alkotmányos eljárásával összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket a jelen Szerzõdésben foglalt kötelezettségeinek végrehajtása érdekében. Így különösen megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy:

(a)Megtiltsa természetes és jogi személyek számára bármely olyan tevékenység folytatását bárhol a területén vagy bármely más, a nemzetközi jog által elismerten a joghatósága alá tartozó területen, amelyet a jelen Szerzõdés tilt a Részes Államok számára;

(b)Megtiltsa természetes és jogi személyeknek bármely ilyen tevékenység folytatását az ellenõrzése alatt álló bármely területen;

(c)A nemzetközi joggal összhangban megtiltsa állampolgárainak bárhol, bármiféle ilyen tevékenység folytatását.

2.Mindegyik Részes Állam együttmûködik a többi Részes Állammal és megfelelõ formában jogi segítséget nyújt az 1. bekezdésben foglalt kötelezettségek végrehajtásának elõmozdításához.

3. Valamennyi Részes Állam tájékoztatja a Szervezetet a jelen Cikkben foglaltakra vonatkozó intézkedések megtételérõl.

4.Valamennyi Részes Állam Nemzeti Hatóságot nevez ki vagy állít fel annak érdekében, hogy végrehajtsa a jelen Szerzõdésben foglalt kötelezettségeit, és errõl, a Szerzõdés hatálybalépésekor tájékoztatja a Szervezetet. A Nemzeti Hatóság nemzeti központként mûködik, amelyik kapcsolatot tart fenn a Szervezettel és a többi Részes Állammal.

1.A jelen Szerzõdésben foglalt kötelezettségek betartásának ellenõrzése érdekében egy ellenõrzési rendszer kerül felállításra, melynek elemei a következõk:

(a) A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer;

(b)Konzultáció és ügyek tisztázása;

(c)Helyszíni ellenõrzések; valamint

(d)Bizalomerõsítõ intézkedések.

A jelen Szerzõdés hatályba lépésekor az ellenõrzési rendszernek meg kell felelnie a jelen Szerzõdésben foglalt ellenõrzési követelményeknek.

2. Az ellenõrzési tevékenységek tényszerû információn alapulnak, a jelen Szerzõdés tárgyára korlátozódnak, valamint végrehajtásuk a Részes Államok szuverenitásának teljes tiszteletben tartásával történik úgy, hogy a Szerzõdésben foglalt célok megfelelõ idõben történõ és hatékony megvalósítása mellett a lehetõ legkevesebb beavatkozással valósuljon meg. Valamennyi Részes Állam tartózkodik az ellenõrzési joggal való bármely visszaéléstõl.

3.A jelen Szerzõdés III. Cikke 4. bekezdésében foglaltak alapján létrehozott Nemzeti Hatóságán keresztül valamennyi Részes Állam együttmûködik a Szervezettel és a többi Részes Állammal, hogy elõsegítse a jelen Szerzõdésben foglalt kötelezettségek végrehajtása betartásának ellenõrzését, egyebek mellett a következõk szerint:

(a)Létrehozza a szükséges létesítményeket, hogy részt vehessen az ellenõrzési intézkedésekben, valamint felállítja a szükséges kommunikációs rendszert;

(b)A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer részét képezõ nemzeti állomásokra beérkezõ adatokat átadja;

(c)Megfelelõ módon hozzájárul a konzultációs és tisztázási folyamatok lefolytatásához;

(d)Engedélyezi a helyszíni ellenõrzések elvégzését; valamint

(e)Megfelelõ módon hozzájárul a bizalomerõsítõ intézkedések megvalósulásához.

4.Mûszaki és pénzügyi lehetõségeitõl függetlenül valamennyi Részes Állam egyenlõ ellenõrzési jogot élvez, és egyenlõ kötelezettséget vállal az ellenõrzés elfogadására.

5.A jelen Szerzõdés céljaiból következõen egyetlen Részes Állam sincs elzárva attól, hogy olyan információt használjon fel, a melyeket nemzeti mûszaki ellenõrzési eszközökkel a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveivel összeegyeztethetõ módon szereztek, ideértve az Államok szuverenitásának tiszteletben tartását is.

6.Nem érintve a Részes Államok jogát a jelen Szerzõdéshez nem kapcsolódó érzékeny berendezéseik, tevékenységeik, vagy létesítményeik védelmére, a Részes Államok nem akadályozzák a jelen Szerzõdés ellenõrzési rendszerének elemeit vagy az 5. bekezdésben foglaltakkal összhangban mûködtetett nemzeti mûszaki ellenõrzési eszközöket.

7.Valamennyi Részes Államnak jogában áll intézkedéseket hozni a jelen Szerzõdéshez nem kapcsolódó érzékeny berendezések védelmére, valamint a titkos információ és adatok nyilvánosságra jutásának megelõzésére.

8.Minden szükséges intézkedést meg kell tenni továbbá bármely polgári és katonai tevékenységhez és létesítményhez kapcsolódó, az ellenõrzési tevékenység alatt szerzett titkos információ megvédése érdekében.

9.A 8. bekezdésben foglaltakat figyelembe véve, a jelen Szerzõdés által létrehozott ellenõrzési rendszer tevékenységén keresztül tudomására jutott információt a Szervezet minden Részes Állam számára hozzáférhetõvé tesz, a jelen Szerzõdés és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

10.A jelen Szerzõdés rendelkezései nem értelmezhetõk úgy, hogy azok korlátozzák a tudományos célú nemzetközi információcserét.

11.Valamennyi Részes Állam kötelezi magát a Szervezettel és a többi Részes Állammal történõ együttmûködésre az ellenõrzési rendszer tökéletesítésében, valamint az olyan további megfigyelõ technológiák ellenõrzési hatékonyságának felmérésében, mint például az elektromágneses impulzusok vagy mûholdak révén történõ megfigyelés, annak érdekében, hogy az a megfelelõ idõben kidolgozza azokat a tételes intézkedéseket, amelyek elõsegítik a jelen Szerzõdés betartásának hatékony és költségkímélõ ellenõrzését. Elfogadásuk után az ilyen intézkedések a jelen Szerzõdés és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv meglévõ rendelkezéseibe, vagy a Kiegészítõ Jegyzõkönyv további részeként kerülnek beépítésre VII. Cikkben foglaltakkal összhangban, illetve, amennyiben a helyzet azt megkívánja, a II. Cikk 44. pontjában foglaltak alapján a mûködési kézikönyvben is megjelennek.

12.A Részes Államok kötelezettséget vállalnak az egymás közötti együttmûködés elõsegítésére, hogy ezáltal lehetõvé tegyék és a lehetõ legteljesebb módon részt vegyenek a jelen Szerzõdés betartásának ellenõrzésekor alkalmazott technológiák cseréjében annak érdekében, hogy képessé tegyenek minden Részes Államot a nemzeti ellenõrzési intézkedések alkalmazásának erõsítésére és az ilyen technológiák békés célú elsajátítására.

13.A jelen Szerzõdésben foglalt rendelkezések olyan módon kerülnek végrehajtásra, hogy azok ne akadályozzák a Részes Államok gazdasági és technológiai fejlõdését az atomenergia békés célú alkalmazásának további fejlesztésében.

14.A jelen Szerzõdésben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben meghatározott ellenõrzési területen felmerülõ kötelezettségeinek a Részes Államokkal való együttmûködés keretében történõ végrehajtásakor, a jelen Szerzõdés céljából következõen, a Technikai Titkárság:

(a)Elõkészületeket tesz a jelen Szerzõdés betartásának ellenõrzése során az abban foglalt rendelkezésekkel összhangban összegyûjtött adatok átvételére és továbbítására, illetve az ezzel összefüggõ események jelentésére, továbbá fenntartja a feladatának ellátásához szükséges világméretû távközlési infrastruktúrát;

(b)A Technikai Titkárságon belül lényegében az adatok tárolásának és feldolgozásának központját megtestesítõ Nemzetközi Adatközponton keresztül rendszeres idõközönként:

(i)Adatkéréseket fogad és kezdeményez a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszertõl;

(ii)Szükség szerint olyan adatokat fogad, amelyek a konzultációk és az ügyek tisztázásának folyamatából, helyszíni ellenõrzésekbõl, és bizalomerõsítõ intézkedésekbõl származnak; valamint

(iii)A jelen Szerzõdés és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv rendelkezéseivel összhangban fogad minden egyéb értékelhetõ adatot a Részes Államoktól és a nemzetközi szervezetektõl;

(c)A vonatkozó mûködési kézikönyvek elõírásaival összhangban felügyeli, összehangolja és biztosítja a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer és az azt alkotó elemek, továbbá a Nemzetközi Adatközpont mûködését;

(d)Az elfogadott eljárási módozatok szerint rendszeresen feldolgozza, elemzi a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer mérési adatait és azokról jelentést készít, így téve lehetõvé a jelen Szerzõdés hatékony nemzetközi ellenõrzését, valamint, hogy hozzájáruljon a végrehajtással összefüggõ aggodalmak mielõbbi tisztázásához;

(e)Valamennyi Részes Állam rendelkezésére bocsátja az összes, feldolgozatlan és feldolgozott, adatot, valamint bármilyen jelentési eredményt azzal, hogy a II. Cikk 7. pontjában és a jelen Cikk 8. és 13. pontjaiban foglaltakkal összhangban valamennyi Részes Állam felelõsséget vállal a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer adatainak felhasználásáért;

(f)Valamennyi Részes Állam számára egyenlõ, nyílt, könnyû és megfelelõ idõben történõ hozzáférést biztosít az összes tárolt adathoz;

(g)Tárolja az összes, feldolgozott és feldolgozatlan, adatot és jelentési eredményt;

(h)Összehangolja és lehetõvé teszi további adatok kérését a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszerbõl;

(i)Összehangolja az egyik Részes Államnak egy másikhoz intézett, további adatok iránti kérését;

(j)Mûszaki segítséget és támogatást nyújt a megfigyelõ eszközök és az adott kommunikációs eszközök beszereléséhez és mûködtetéséhez, ahol ilyen segítséget és támogatást kér az érintett Állam;

(k)Kérésre bármely Részes Állam számára hozzáférhetõvé teszi a Technikai Titkárság és a Nemzetközi Adatközpont által az ellenõrzési rendszer adatainak gyûjtésére, tárolására, feldolgozására és az azokról szóló jelentésekre alkalmazott technikákat;

(l)Megfigyeli, értékeli a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer és a Nemzetközi Adatközpont munkáját és arról átfogó jelentést készít.

15.A Technikai Titkárság által alkalmazandó, a 14. bekezdésben hivatkozott és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben részletezett ellenõrzési kötelezettségei végrehajtására elfogadott eljárások a vonatkozó mûködési kézikönyvben kerülnek kidolgozásra.

16.A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer létesítményei biztosítják a szeizmológiai megfigyelést, légköri radioaktivitás mérését hitelesített laboratóriumokban, hidroakusztikus megfigyelést, infrahang megfigyelést, valamint az adott kommunikációs eszközöket, amelyeket a Technikai Titkárság Nemzetközi Adatközpontja támogat.

17.A Nemzetközi Adatközpont a Technikai Titkárság irányítása alá tartozik. A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer minden megfigyelõ létesítménye, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv rendelkezéseivel összhangban, a számára otthont adó és azt mûködtetõ, vagy érte egyéb módon felelõsséget vállaló Államnak a tulajdona.

18.Valamennyi Részes Államnak jogában áll részt venni a nemzetközi adatcserében, valamint hozzáférni minden olyan adathoz, amelyet a Nemzetközi Adatközpont számára elérhetõvé tettek. Valamennyi Részes Állam Nemzeti Hatóságán keresztül mûködik együtt a Nemzetközi Adatközponttal.

19. A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszeren belül mûködõ, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének 1-A, 2-A, 3. és 4. Táblázatában meghatározott létesítmények fenntartásához, valamint az ezek mûködtetésének biztosításához szükséges költségekbõl, olyan mértékben, ahogy arról a vonatkozó Állam és a Szervezet megegyezett az adatok szolgáltatásáról a Nemzetközi Adatközpont számára a Kiegészítõ Jegyzõkönyv és a vonatkozó mûködési kézikönyvek mûszaki követelményeivel összhangban, a Szervezet, amint azt a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. részének 4. pontja értelmében a megállapodások vagy megegyezések meghatározzák, az alábbiakat fedezi:

(a) Bármely új létesítmény létrehozása, vagy egy létezõ létesítmény felújítása, kivéve, ha az adott létesítményért felelõs Állam magára vállalja ezeket a költségeket;

(b)A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer mûködtetése és fenntartása, ideértve, amennyiben szükséges, a létesítmény õrzés-védelmét, valamint az elfogadott adathitelesítési eljárások alkalmazását;

(c)A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer (feldolgozott és feldolgozatlan) adatainak a Nemzetközi Adatközpontba történõ továbbítása legközvetlenebb és legköltségkímélõbb módját, ideértve, amennyiben szükséges, megfigyelõ állomásokból, laboratóriumokból, elemzõ részekbõl vagy nemzeti adatközpontokból a megfelelõ kommunikációs pontokon keresztül történõ továbbítását; illetve az ilyen adatok (ideértve adott esetben a mintákat is) eljuttatását a megfigyelõ állomásoktól a laboratóriumokba és elemzõ részlegekbe; valamint

(d)A mintáknak a Szervezet nevében elemzését.

20.A Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének 1-B Táblázatában meghatározott kiegészítõ szeizmikus állomások hálózatára vonatkozóan, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. része 4. bekezdésében foglaltak szerint létrejött megállapodások és megegyezések alapján, a Szervezet kizárólag az alábbi költségeket fedezi:

(a)A Nemzetközi Adatközpont számára történõ adattovábbítás;

(b)Az ilyen állomásokról származó adatok hitelesítése;

(c)Az állomásoknak a kívánt mûszaki szintre történõ korszerûsítése, kivéve, ha az azért felelõs Állam magára vállalja ennek költségeit;

(d)Új állomásoknak a jelen Szerzõdés célját szolgáló létesítése ott, ahol megfelelõen mûködõ létesítmény jelenleg még nincs, kivéve, ha az azért felelõs Állam magára vállalja ennek költségeit; valamint

5. A Szervezet által igényelt, a vonatkozó mûködési kézikönyvekben meghatározottak szerinti adatszolgáltatással kapcsolatos bármely egyéb költség.

21.A Szervezet fedezi a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. részének F alcíme alapján a Nemzetközi Adatközpontnak eredményekre és szolgáltatásokra vonatkozó szabvány-sorozatából bármely Részes Állam által igényelt válogatás költségét. Bármilyen további adat vagy eredmény elkészítésének és továbbításának költsége a kérelmezõ Részes Államot terheli.

22.A Részes Államokkal vagy Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer elemeinek otthont adó, vagy azokért más módon felelõsséget vállaló Államokkal megkötött megállapodások vagy, ha a helyzet úgy kívánja, megegyezések megfelelõ rendelkezéseket tartalmaznak az így felmerülõ költségek fedezésére. Ezek a rendelkezések élhetnek olyan lehetõséggel, mely szerint a 19. bekezdés (a) és a 20. bekezdés (c) pontjaiban hivatkozott bármely létesítmény befogadásával, vagy az érte való felelõsségvállalással összefüggõ költségeket a Részes Állam fedezi, ugyanakkor költségeit megtérítik a Szervezethez történõ pénzügyi hozzájárulásának megfelelõ mértékû csökkentésével. Az ilyen csökkentés nem lépheti túl az adott Részes Állam éves hozzájárulásának 50%-át, de több egymást követõ évre kiterjedhet. Az adott Részes Állam, a Végrehajtó Tanács beleegyezésével, az ilyen csökkentést megállapodás vagy megegyezés keretében megoszthatja egy másik Részes Állammal. A jelen bekezdésben hivatkozott megállapodásokat vagy megegyezéseket a II. Cikk 26. bekezdése (h) és 38. bekezdése (i) pontjaiban foglaltakkal összhangban kell jóváhagyni.

23.Bármely, a 11. bekezdésben hivatkozott intézkedés, amely megfigyelési technológiák hozzáadásával vagy elvételével érinti a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszert, jóváhagyás után a jelen Szerzõdés és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv részévé válik, a VII. Cikk 1-6. bekezdéseiben foglaltaknak megfelelõen.

24.A közvetlenül érintett Államok megállapodásától függõen, a Nemzetközi Megfigyelési Rendszerre vonatkozó következõ változtatások adminisztratív vagy mûszaki természetû ügynek tekintendõk a VII. Cikk 8. bekezdésében foglaltaknak megfelelõen:

(a)A Kiegészítõ Jegyzõkönyvben egy adott megfigyelési technikára megállapított létesítmények számának változása; valamint

(b)A Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének táblázataiban feltüntetett egyes létesítményekre vonatkozó változások (ideértve, egyebek mellett, a létesítményért felelõs Államot, az elhelyezkedést, a létesítmény nevét, típusát, az elsõdleges vagy a kiegészítõ szeizmikus hálózathoz való tartozását).

Amennyiben a Végrehajtó Tanács a VII. Cikk 8. bekezdése (d) pontjában foglaltaknak megfelelõen az ilyen változtatások elfogadását javasolja, a VII. Cikk 8. bekezdésének (g) pontjában foglaltaknak megfelelõen fõszabályként javasolnia kell, hogy az ilyen változtatások az elfogadásról szóló Fõigazgatói értesítéssel lépjenek hatályba.

25. Amikor a Fõigazgató a Végrehajtó Tanácsnak és a Részes Államoknak a VII. Cikk 8. bekezdése (b) pontjában foglaltaknak megfelelõen információkat és értékeléseket nyújt be, annak a 24. bekezdés alapján tett bármely javaslat esetében a következõket kell tartalmaznia:

(a)A javaslat mûszaki értékelését;

(b)Állásfoglalást a javaslat adminisztratív és pénzügyi kihatásairól; valamint

(c)A javaslat miatt közvetlenül érintett Államokkal történõ konzultációkról szóló jelentéseket, ideértve a megegyezésre való készségükkel kapcsolatos jelzéseket.

26. A Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének Táblázataiban meghatározott megfigyelõ létesítmény jelentõs és helyrehozhatatlan leállásának esetében, vagy az megfigyelési lefedettség idõszakos csökkenésének pótlására a Fõigazgató, a közvetlenül érintett országokkal konzultálva és azokkal egyetértésben, valamint a Végrehajtó Tanács beleegyezésével egy évnél nem hosszabb idõtartamú olyan ideiglenes megoldásokat kezdeményez, amelyek szükség esetén további egy évvel megújíthatók a Végrehajtó Tanács és a közvetlenül érintett Államok megállapodása alapján. Az ilyen megállapodások nem eredményezhetik a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer mûködõ létesítményei számának az érintett hálózatra meghatározott szám fölé emelkedését; amennyire ez lehetséges, biztosítaniuk kell a vonatkozó mûködési kézikönyvekben jelzett mûszaki és mûködési követelményeket, továbbá a Szervezet költségvetésén belül kell megvalósulniuk. Mindezeken kívül a Fõigazgató lépéseket tesz a helyzet normalizálása érdekében és javaslatot tesz a végleges megoldásra. A Fõigazgató a jelen bekezdésben foglaltak alapján hozott döntésérõl valamennyi Részes Államot tájékoztatja.

27. A Részes Államok külön is létrehozhatnak együttmûködési megállapodásokat a Szervezettel azzal a céllal, hogy hozzáférhetõvé tegyék a Nemzetközi Adatközpont számára az olyan nemzeti megfigyelõ állomásoktól származó kiegészítõ adatokat is, amelyek hivatalosan nem részei a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszernek.

28. Az ilyen együttmûködési Szerzõdések a következõ módokon jöhetnek létre:

(a)A Részes Állam kérésére és költségére a Technikai Titkárság megteszi a szükséges lépéseket annak igazolására, hogy az adott megfigyelõ létesítmény eleget tesz a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer létesítményeire vonatkozó mûködési kézikönyvben megállapított mûszaki és mûködési követelményeknek, valamint elõkészületeket tesz az adatok hitelesítésére. A Végrehajtó Tanács megállapodása alapján a Technikai Titkárság hivatalosan is kijelöli az ilyen létesítményt együttmûködõ nemzeti létesítménynek. A Technikai Titkárság megteszi a szükséges lépéseket a létesítmény hitelességének megfelelõ megújítása érdekében;

(b)A Technikai Titkárság az együttmûködõ nemzeti létesítményeket tartalmazó jegyzéket naprakészen tartja és azt eljuttatja valamennyi Részes Államnak; valamint

(c)Egy Részes Állam kérésére a Nemzetközi Adatközpont adatokat kér az együttmûködõ nemzeti létesítményektõl a konzultációk és az ügyek tisztázásának megkönnyítése, valamint a helyszíni ellenõrzés iránti kérelmek mérlegelése céljából úgy, hogy az adattovábbítás költségeit ugyanezen Részes Állam fedezi.

Azok a feltételek, amelyek alapján az ilyen létesítményekbõl származó kiegészítõ adatokat rendelkezésre bocsátják, valamint amelyek alapján a Nemzetközi Adatközpont további vagy részletes jelentést, illetve az ügyek tisztázását kérheti, az adott megfigyelõ-hálózat mûködési kézikönyvében kerülnek kidolgozásra.

29.Nem érintve egyetlen Részes Állam jogát a helyszíni ellenõrzés kérelmezésére, a Részes Államoknak elõször, amikor csak lehetséges, minden tõlük telhetõt meg kell tenniük, hogy egymás között vagy a Szervezettel, illetve a Szervezeten keresztül tisztázzanak és megoldjanak bármilyen ügyet, ami aggodalmat kelt a Szerzõdés alapkötelezettségei végrehajtásának esetleges be nem tartását illetõen.

30.Az a Részes Állam, amely közvetlenül egy másik Részes Államtól a 29. bekezdésben foglaltak szerinti megkeresést kap, haladéktalanul, de legkésõbb a megkereséstõl számított 48 órán belül az ügyet tisztázó választ ad a megkeresõ Részes Államnak. A megkeresõ és megkeresett Részes Állam a megkereséstõl és az arra adott válaszról a Végrehajtó Tanácsot és a Fõigazgatót tájékoztathatja.

31.A Részes Állam jogosult felkérni a Fõigazgatót, hogy nyújtson segítséget bármely ügy tisztázásában, ami aggodalmat kelt a Szerzõdés alapkötelezettségei végrehajtásának esetleges be nem tartását illetõen. A Fõigazgató a Technikai Titkárság birtokában levõ, az ilyen aggályra vonatkozó információról megfelelõ tájékoztatást ad. A Fõigazgató tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot a megkeresésrõl és a válaszként adott információról, amennyiben azt a megkeresést elõterjesztõ Részes Állam kívánja.

32. A Részes Állam jogosult kérelmezni, hogy a Végrehajtó Tanács szerezzen be tisztázó választ bármely ügyben, ami aggodalmat kelt a jelen Szerzõdés alapvetõ kötelezettségei végrehajtásának esetleges be nem tartását illetõen. Ebben az esetben a következõk alkalmazandók:

(a)A Végrehajtó Tanács, a Fõigazgatón keresztül, a kézhezvételétõl számított legkésõbb 24 órán belül továbbítja a megkeresett Részes Államnak a tisztázásra vonatkozó megkeresést;

(b)A megkeresett Részes Állam a tisztázó választ a lehetõ leghamarabb, de legfeljebb a kézhezvételétõl számított 48 órán belül átadja a Végrehajtó Tanácsnak;

(c)A Végrehajtó Tanács visszaigazolja a tisztázó választ és a kézhezvételétõl számított 24 órán belül továbbítja a megkeresõ Államnak;

(d) Ha a megkeresõ Részes Állam a tisztázó választ elégtelennek, jogosult a Végrehajtó Tanácstól további tisztázó válasz beszerzését kérni a megkeresett Részes Államtól;

A Végrehajtó Tanács késedelem nélkül tájékoztatja a többi Részes Államot a jelen bekezdés alapján tett ügy tisztázása iránti megkeresésrõl és a megkeresett Részes Államtól kapott bármilyen válaszról.

33.Ha a megkeresõ Részes Állam a 32. bekezdés (d) pontjában foglaltak alapján nem találja kielégítõnek a tisztázó választ, jogosult a Végrehajtó Tanács ülésének összehívását kérni, amelyen az érintett, de nem Végrehajtó Tanácsi tag Részes Állam is jogosult részt venni. Az ilyen ülésen a Végrehajtó Tanács áttekinti az ügyet és az V. Cikkel összhangban bármilyen intézkedést javasolhat.

34.Valamennyi Részes Államnak joga van helyszíni ellenõrzést kérni a jelen Cikk és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. részének rendelkezéseivel összhangban a területén, vagy bármely más Részes Állam joghatósága alatt álló területen, valamint bármely olyan területen, ami bármely Állam joghatóságán és ellenõrzésén kívül esik.

35. A helyszíni ellenõrzés kizárólagos célja az, hogy tisztázza, történt-e nukleáris fegyverkísérleti robbantás vagy bármilyen más kísérleti atomrobbantás az I. Cikkben foglaltakat megsértve, valamint, amennyire lehetséges, összegyûjtsön bármilyen olyan tényt, amely segíthet a lehetséges jogsértõ azonosításában.

36. A kérelmet elõterjesztõ Részes Államot köteles a helyszíni ellenõrzésre vonatkozó kérelmét a jelen Szerzõdés hatályán belül tartani és információt szolgáltatni a 37. bekezdésben foglaltaknak megfelelõen. A kérelmet elõterjesztõ Részes Államnak tartózkodnia kell a megalapozatlan ellenõrzési kérelmektõl.

37.A helyszíni ellenõrzésre vonatkozó kérelem a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer részérõl begyûjtött információn, a nemzeti mûszaki ellenõrzési eszközökkel a nemzetközi jog általánosan elfogadott alapelveivel összeegyeztethetõ módon szerzett bármilyen egyéb mûszaki információn, vagy pedig e kettõ kombinációján alapul. A kérelemnek tartalmaznia kell a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. részének megfelelõ információkat.

38. A kérelmezõ Részes Állam helyszíni ellenõrzésre vonatkozó kérelmét a Végrehajtó Tanácshoz, valamint ezzel egyidõben a Fõigazgatóhoz nyújtja be, az utóbbinak azért, hogy haladéktalanul kezdjen hozzá az információk feldolgozásához.

39. A Végrehajtó Tanács a helyszíni ellenõrzésre vonatkozó kérelem benyújtása után haladéktalanul foglalkozni kezd a kérelemmel.

40.A Fõigazgató a helyszíni ellenõrzésre vonatkozó kérés benyújtásától számított két órán belül visszaigazolja a kérelem kézhezvételét az azt benyújtó Részes Államnak, majd hat órán belül továbbítja a kérelmet az ellenõrizendõ Részes Államnak. A Fõigazgató megbizonyosodik arról, hogy a kérelem megfelel-e a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. része 41. bekezdésében meghatározott követelményeknek és, amennyiben szükséges, segítséget nyújt a kérelmezõ Részes Államnak a kérelem megfelelõ formában történõ benyújtásához, valamint 24 órán belül továbbítja a kérelmet a Végrehajtó Tanácshoz és valamennyi Részes Államhoz.

41.Ha a helyszíni ellenõrzésre vonatkozó kérelem megfelel a követelményeknek, a Technikai Titkárság haladéktalanul megkezdi a helyszíni ellenõrzés elõkészítését.

42.A Fõigazgató, amennyiben olyan helyszíni ellenõrzés elvégzésére kap kérelmet, amely valamely Részes Állam joghatósága alá tartozó ellenõrzési területre vonatkozik, úgy azonnal tisztázó választ kér az ellenõrizendõ Részes Államtól a kérelemben felvetett probléma tisztázása és megoldása céljából.

43.Az a Részes Állam, amely egy ügy tisztázására vonatkozó kérelmet kap a 42. bekezdésben foglaltak alapján, a lehetõ leghamarabb, de legkésõbb a tisztázásra vonatkozó kérelem kézhezvételétõl számított 72 órán belül magyarázatot és egyéb vonatkozó információt ad a Fõigazgatónak.

44. Mielõtt a Végrehajtó Tanács döntést hozna a helyszíni ellenõrzésre vonatkozóan, a Fõigazgató haladéktalanul továbbít a Végrehajtó Tanács számára bármely olyan további információt, amely a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszertõl származik, vagy bármely Részes Állam bocsátotta rendelkezésére a kérelemben meghatározott eseményre vonatkozóan, ideértve bármely olyan tisztázó választ, amelyet a 42. és 43. bekezdésekben foglaltaknak megfelelõen nyújtottak be, továbbá bármely, a Technikai Titkárságon belül létezõ információt, amelyet a Fõigazgató megfelelõnek tart, vagy amelyet a Végrehajtó Tanács kért.

45.Amennyiben a kérelmezõ Részes Állam nem tekinti a felvetett problémát megoldottnak, és nem vonja vissza a kérelmet, abban az esetben a Végrehajtó Tanács a 46. bekezdésben foglaltakkal összhangban döntést hoz a kérelemrõl.

46.A Végrehajtó Tanács a helyszíni ellenõrzésrõl legkésõbb a kérelem elõterjesztését követõ 96 órán belül dönt. A helyszíni ellenõrzést jóváhagyó döntésben a Végrehajtó Tanács legalább 30 tagjának megerõsítõ szavazata szükséges. Ha a Végrehajtó Tanács nem hagyja jóvá az ellenõrzést, az elõkészületeket leállítják és további intézkedést kérelem ügyében nem tesznek.

47. Legkésõbb a helyszíni ellenõrzés jóváhagyásától számított 25 napon belül az ellenõrzõ csoport a Fõigazgatón keresztül a Végrehajtó Tanácsnak továbbítja a közbensõ ellenõrzési jelentését, a 46. bekezdésben foglaltakkal összhangban. Az ellenõrzés folytatása jóváhagyottnak tekintendõ, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács legkésõbb a közbensõ ellenõrzési jelentés kézhezvételétõl számított 72 órán belül összes tagja többségi szavazatával amellett dönt, hogy nem folytatják az ellenõrzést. Amennyiben a Végrehajtó Tanács az ellenõrzés lezárása mellett dönt, úgy az ellenõrzést beszüntetik, és a ellenõrzést végzõ csoport a lehetõ leghamarabb elhagyja az ellenõrzési területet, és az ellenõrzött Részes Állam területét, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. része 109. és 110. bekezdéseiben foglaltakkal összhangban.

48.A helyszíni ellenõrzés folyamán, az ellenõrzõ csoport a Fõigazgatón keresztül javaslatot nyújthat be a Végrehajtó Tanácshoz fúrásvégzésére. A Végrehajtó Tanács döntését a javaslatról legkésõbb annak kézhezvételétõl számított 72 órán belül meghozza. A fúrási javaslattal kapcsolatos döntését a Végrehajtó Tanács összes tagjának többségi határozata alapján hozza.

49.Az ellenõrzõ csoport kérheti a Fõigazgatón keresztül a Végreható Tanácsot, hogy legfeljebb 70 nappal hosszabbítsa meg az ellenõrzés idõtartamát, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. része 4. bekezdésében meghatározott 60 napos idõkereten felül, ha mandátumának végrehajtásához a hosszabbítást elengedhetetlennek tartja. Az ellenõrzõ csoportnak kérésében jelezni kell, mely, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. részének 69. bekezdésében felsorolt mely tevékenységet, technikákat kívánja folytatni a meghosszabbítás idõtartama alatt. A Végrehajtó Tanács a hosszabbításra vonatkozó kérelemrõl legfeljebb annak kézhezvételétõl számított 72 órán belül döntést hoz. Az ellenõrzés idõtartamának meghosszabbítására vonatkozó döntést a Végrehajtó Tanács összes tagjának többségi szavazatával hozza.

50.A helyszíni ellenõrzés folytatására vonatkozó döntést követõen bármikor, a 47. bekezdésben foglaltakkal összhangban, az ellenõrzõ csoport a Fõigazgatón keresztül javaslatot nyújthat be a Végrehajtó Tanácsnak az ellenõrzés lezárására. A javaslat elfogadottnak tekintendõ, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács legkésõbb a javaslat kézhezvételétõl számított 72 órán belül összes tagjának kétharmados szavazatával úgy dönt, hogy az ellenõrzést nem zárják le. Az ellenõrzés lezárásakor, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. része 109. és 110. bekezdéseiben foglaltakkal összhangban, az ellenõrzõ csoport a lehetõ leghamarabb elhagyja az ellenõrzési területet, valamint az ellenõrzött Részes Állam területét.

51.A kérelmezõ Részes Állam és az ellenõrizendõ Részes Állam részt vehet a Végrehajtó Tanács helyszíni ellenõrzésre vonatkozó határozathozatalában szavazati jog nélkül. A kérelmezõ Részes Állam és az ellenõrzött Részes Állam részt vehet szavazati jog nélkül a Végrehajtó Tanács bármilyen további az ellenõrzéssel kapcsolatos határozathozatalában.

52.A Fõigazgató 24 órán belül értesíti valamennyi Részes Államot bármilyen, a Végrehajtó Tanács részérõl és részére érkezõ jelentést, javaslatot, kérést és ajánlást illetõen a 46.- 50. bekezdésekben foglaltakkal összhangban.

53.A Végrehajtó Tanács által jóváhagyott helyszíni ellenõrzést egy, a Fõigazgató részérõl kinevezett ellenõrzõ csoport végzi el késedelem nélkül a jelen Szerzõdés és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Az ellenõrzõ csoportnak a belépési pontra legkésõbb a Részes Állam helyszíni ellenõrzés iránti kérelmének a Végrehajtó Tanács által történõ kézhezvételét követõ 6 napon belül meg kell érkeznie.

54. A Fõigazgató ellenõrzési mandátumot állít ki a helyszíni ellenõrzés elvégzéséhez. Az ellenõrzési mandátum tartalmazza a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. része 42. bekezdésében meghatározott információt.

55. A Fõigazgató legalább 24 órával az ellenõrzési csoport belépési pontra történõ tervezett megérkezése elõtt értesíti az ellenõrizendõ Részes Államot az ellenõrzésrõl, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. része 43. bekezdésében foglaltakkal összhangban.

56.Valamennyi Részes Állam engedélyezi a Szervezetnek, hogy a területén vagy a joghatósága vagy ellenõrzése alatt álló helyeken helyszíni ellenõrzést végezzen, a jelen Szerzõdés és Kiegészítõ Jegyzõkönyv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Ugyanakkor egyetlen Részes Állam sem köteles beleegyezni párhuzamosan zajló ellenõrzésekbe a területén vagy a joghatósága vagy ellenõrzése alatt álló helyeken.

57. A jelen Szerzõdés és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv rendelkezéseivel összhangban az ellenõrizendõ Részes Állam:

(a)Jogosult és köteles minden ésszerû erõfeszítést megtenni a jelen Szerzõdés végrehajtása betartásának kimutatására, és e célból lehetõvé tenni az ellenõrzõ csoport számára, hogy mandátumát teljesítse;

(b)Jogosult olyan intézkedéseket hozni, amelyeket szükségesnek tart a nemzetbiztonsági érdekei megvédéséhez, valamint megakadályozni az ellenõrzés céljához nem kapcsolódó bizalmas információk kiszivárgását;

(c)Köteles biztosítani a hozzáférést az ellenõrzési területen belül az ellenõrzés célja szempontjából értékelhetõ tények megállapításának kizárólagos céljával, figyelembe véve a (b) pontot és bármely alkotmányos kötelezettséget a tulajdonjoggal vagy házkutatással és lefoglalással kapcsolatban;

(d)Köteles nem hivatkozni a jelen bekezdésre, vagy a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. része 88. bekezdésére annak érdekében, hogy eltussolja az I. Cikkben foglalt kötelezettségei megsértését; és

(e)Köteles nem akadályozni az ellenõrzõ csoportot az ellenõrzési területen való mozgásában, valamint nem akadályozni a jelen Szerzõdéssel és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvvel összhangban folytatott ellenõrzõ tevékenységüket.

A hozzáférés a helyszíni ellenõrzéskor mind az ellenõrzõ csoport és az ellenõrzési felszerelés fizikai bejutását az ellenõrzési területre, mind az ellenõrzési tevékenység végzését jelenti az ellenõrzési területen belül.

58.A helyszíni ellenõrzést a lehetõ legkevésbé zavaró módon kell végezni, az ellenõrzési mandátum hatékony és idõben történõ végrehajtásával, a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben foglalt rendelkezésekkel összhangban. Ahol csak lehetséges, az ellenõrzõ csoport az ellenõrzési eljárásokat a legkevésbé zavaróval kell kezdeni, és csak akkor halad a zavaróbb eljárások irányába, ha szükségesnek ítéli a megfelelõ mennyiségû információ beszerzését a jelen Szerzõdés esetleges megsértése miatti aggodalmak tisztázáshoz. Az ellenõrzést végzõk csak olyan információkat és adatokat gyûjtenek össze, amelyekre szükség van az ellenõrzés célja érdekében, valamint, hogy a lehetõ legkisebbre csökkentsék a beavatkozást az ellenõrzött Részes Állam rendes mûködésébe.

59. Az ellenõrzött Részes Állam segítséget nyújt az ellenõrzött csoportnak a helyszíni ellenõrzés során és megkönnyíti a munkáját.

60.Ha az ellenõrzött Részes Állam a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 86-96. bekezdései alapján eljárva korlátozza a hozzáférést az ellenõrzési területen, minden ésszerû erõfeszítést meg kell tennie az ellenõrzõ csoporttal történõ konzultációkon alternatív eszközökkel bemutatni a jelen Szerzõdés végrehajtása betartását.

61. A megfigyelõre a következõk alkalmazandók:

(a)A kérelmezõ Részes Állam az ellenõrizendõ Részes Állammal való egyetértés esetén képviselõt küldhet a helyszíni ellenõrzés lefolytatásának megfigyelésére, aki vagy a kérelmezõ Részes Állam vagy egy harmadik Részes Állam állampolgára;

(b)Az ellenõrzött Részes Állam értesíti a Fõigazgatót a javasolt megfigyelõ elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a Végrehajtó Tanács helyszíni ellenõrzést jóváhagyó döntését követõ 12 órán belül;

(c)Elfogadás esetén a ellenõrizendõ Részes Állam hozzáférést biztosít a megfigyelõ számára a Kiegészítõ Jegyzõkönyvvel összhangban;

(d)Az ellenõrizendõ Részes Állam a gyakorlat szerint elfogadja a javasolt megfigyelõt, ha azonban az ellenõrizendõ Részes Állam mégis a visszautasítás jogával él, úgy ezt tényt feljegyzik az ellenõrzési jelentésben.

Legfeljebb három megfigyelõ lehet jelen valamennyi kérelmezõ Részes Államból.

62.Az ellenõrzésrõl készített jelentés az alábbiakat tartalmazza:

(a)Az ellenõrzõ csoport által végzett tevékenység leírását;

(b)Az ellenõrzõ csoportnak az ellenõrzés célkitûzéseihez kapcsolódó ténymegállapításait;

(c)A helyszíni ellenõrzés során tapasztalt együttmûködés szintjét;

(d)A hozzáférési lehetõség mértékének tényszerû leírását, ideértve a csoport számára biztosított alternatív eszközöket is, a helyszíni ellenõrzés során; valamint

(e)Bármely egyéb részletet, ami kapcsolódik az ellenõrzés célkitûzéseihez.

Az ellenõrzést végzõk által készített eltérõ megfigyelések csatolhatók a jelentéshez.

63.A Fõigazgató az ellenõrzésrõl készített jelentés tervezetét az ellenõrzött Részes Állam rendelkezésére bocsátja. Az ellenõrzött Részes Államnak jogában áll, hogy 48 órán belül a Fõigazgató számára megjegyzést és magyarázatot fûzni a tervezethez, valamint megnevezni bármely olyan információt és adatot, ami a megítélése szerint nem kapcsolódik az ellenõrzés célkitûzéséhez, és így nem kellene a Technikai Titkárságon kívül köröztetni. A Fõigazgató megfontolás tárgyává teszi az ellenõrzött Részes Állam által az ellenõrzésrõl készült jelentés tervezetéhez tett módosító javaslatot, és ahol lehet, beépíti azokat. A Fõigazgató az ellenõrzött Részes Állam megjegyzéseit és javaslatait mellékletként csatolja az ellenõrzésrõl készített jelentéshez.

64.A Fõigazgató haladéktalanul továbbítja a jelentést a kérelmezõ Részes Államnak, az ellenõrzött Részes Államnak, a Végrehajtó Tanácsnak, valamint minden más Részes Államnak. Ezen kívül a Fõigazgató haladéktalanul továbbítja a Végrehajtó Tanács és minden egyéb Részes Állam számára bármely minta elemzése eredményét, amit az erre kijelölt laboratóriumokban végeznek a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. része 104. bekezdésében foglaltakkal összhangban, valamint a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer adatait, a kérelmezõ és az ellenõrzött Részes Államok összegzéseit, illetõleg bármely olyan információt, amelyet a Fõigazgató arra érdemesnek ítél. A 47. bekezdésben hivatkozott közbensõ ellenõrzési jelentés esetében a Fõigazgató a jelentést továbbítja a Végrehajtó Tanácsnak az említett bekezdésben megállapított határidõn belül.

65.A Végrehajtó Tanács a hatáskörével és a feladataival összhangban áttekinti az ellenõrzésrõl készült jelentést valamint bármely, a 64. bekezdésben meghatározottak szerint készült, anyagot és a következõket helyezi elõtérbe:

(a)Megsértették-e a jelen Szerzõdést; valamint

(b)Történt-e visszaélés a helyszíni ellenõrzés kérelmezésének jogával;

66.Ha a hatáskörében és feladatkörében eljáró Végrehajtó Tanács arra a következtetésre jut, hogy a 65. bekezdésben foglaltakra tekintettel további intézkedések lehetnek szükségesek, akkor azokat az V. Cikkben foglaltakkal összhangban megteszi.

67. Ha a Végrehajtó Tanács azért nem járul hozzá a helyszíni ellenõrzéshez, mert a helyszíni vizsgálat iránti kérelem komolytalan vagy joggal való visszaélést valósít meg, illetve ha az ellenõrzést ugyanilyen okok miatt zárják le, a Végrehajtó Tanács megfontolja és dönt, hogy megtegye-e a megfelelõ intézkedéseket a helyzet orvoslása érdekében, ideértve a következõket:

(a)Felkéri a kérelmezõ Részes Államot a Technikai Titkárság valamennyi elõkészületi költségének megtérítésére;

(b)A Végrehajtó Tanács ilyen döntése alapján meghatározott ideig felfüggeszti a kérelmezõ Részes Állam jogát helyszíni ellenõrzés kérésére; valamint

(c)Meghatározott idõre felfüggeszti a kérelmezõ Részes Állam jogát a Végrehajtó Tanácsban való tevékenységre.

68.Annak érdekében, hogy:

(a)Hozzájáruljon a kémiai robbantásokhoz kapcsolódó adatértelmezés lehetséges félreértésébõl eredõ végrehajtási aggodalmak idõbeni feloldásához; valamint

(b)Segítséget nyújtson a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer hálózatának részét képezõ állomások hitelesítéséhez,

valamennyi Részes Állam vállalja, hogy együttmûködik a Szervezettel és más Részes Államokkal a Kiegészítõ Jegyzõkönyv III. részében foglalt intézkedések végrehajtásában.

1.A Konferencia, figyelembe véve többek között a Végrehajtó Tanács ajánlásait, megteszi a 2. és 3. bekezdések szerinti szükséges intézkedéseket a jelen Szerzõdés végrehajtásának biztosítására és minden olyan helyzet rendezésére és orvoslására, amely ellentétes e Szerzõdés elõírásaival.

2.Azokban az esetekben, amikor egy Részes Államot a Konferencia vagy a Végrehajtó Tanács felkért egy olyan helyzet rendezésére, amely problémákat okoz a Szerzõdésnek az adott Részes Állam általi végrehajtást illetõen, és ez utóbbi Állam elmulasztja e kérelemnek egy meghatározott idõn belüli teljesítését, a Konferencia, egyebek mellett, úgy dönthet, hogy korlátozza vagy felfüggeszti a Részes Államot a jelen Szerzõdésbõl fakadó jogainak és kiváltságainak gyakorlásában mindaddig, amíg a Konferencia másként nem határoz.

3.Azokban az esetekben, amikor a jelen Szerzõdés alapvetõ kötelezettségeinek végre nem hajtásából származó kár érheti a Szerzõdés tárgyát és célját, a Konferencia a Részes Államoknak olyan együttes intézkedéseket ajánlhat, amelyek a nemzetközi joggal összhangban állnak.

4.A Konferencia vagy pedig, ha sürgõs esetrõl van szó, a Végrehajtó Tanács az ügyet, ideértve az erre vonatkozó információkat és következtetéseket, az Egyesült Nemzetek figyelmébe ajánlhatja.

1.A jelen Szerzõdés alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban felmerülõ viták a jelen Szerzõdés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya elõírásainak megfelelõen kerülnek rendezésre.

2.Amikor vita keletkezik két vagy több Részes Állam között, vagy egy vagy több Részes Állam és a Szervezet között a jelen Szerzõdés alkalmazását vagy értelmezését illetõen, az érintett felek együttesen konzultálni fognak annak érdekében, hogy tárgyalások útján vagy a felek által választott más békés eszközökkel teljes mértékben rendezzék a vitát, ideértve a jelen Szerzõdés megfelelõ szerveihez illetve, kölcsönös egyetértéssel, a Nemzetközi Bírósághoz való fordulást a Bíróság Alapszabályainak megfelelõen. Az érintett felek tájékoztatják a Végrehajtó Tanácsot az általuk tett lépésekrõl.

3.A Végrehajtó Tanács bármely általa megfelelõnek tartott eszközzel hozzájárulhat a jelen Szerzõdés alkalmazása és értelmezése körüli vita rendezéséhez, ideértve jószolgálata felajánlását, felhívást intézve a vitában érintett Részes Államokhoz, hogy a saját maguk által választott folyamat révén keressék a rendezést, a Konferencia figyelmébe ajánlva az ügyet és idõkeretet javasolva bármely egyeztetett folyamathoz.

4.A Konferencia megvizsgálja a Részes Államok által felvetett vitákkal kapcsolatos vagy a Végrehajtó Tanács által figyelmébe ajánlott kérdéseket. A Konferencia, ha szükségesnek tartja, létrehoz vagy megbíz szerveket olyan feladatok ellátásra, amelyek e viták rendezésével kapcsolatosak a II. Cikk 26. bekezdése (j) pontjának megfelelõen.

5.A Konferencia és a Végrehajtó Tanács külön-külön jogosultak, az Egyesült Nemzetek Közgyûlésének felhatalmazásától függõen, felkérni a Nemzetközi Bíróságot, adjon tanácsadói véleményt bármely, a Szervezet tevékenységi körén belül felmerülõ jogi kérdésben. E célból megállapodás megkötésére kerül sor a Szervezet és az Egyesült Nemzetek között, összhangban a II. Cikk 38.(h). pontjával.

6.A jelen Cikk nem érinti a IV. és V. Cikkeket.

1. A jelen Szerzõdés hatályba lépését követõen bármely Részes Állam bármikor módosításokat javasolhat a jelen Szerzõdéshez, a Kiegészítõ Jegyzõkönyvhöz vagy a Kiegészítõ Jegyzõkönyv Mellékleteihez. Bármely Részes Állam, a 7. bekezdésben foglaltakkal összhangban, ugyancsak javasolhat változtatásokat a Kiegészítõ Jegyzõkönyvhöz vagy annak Mellékleteihez. A módosító javaslatok a 2-6. bekezdésekben foglalt eljárások tárgyát képezik. A 7. bekezdésben foglaltak szerinti változtatásokra irányuló javaslatok a 8. bekezdésben foglalt eljárások tárgyát képezik.
2. A javasolt módosítást csak Módosítási Konferencia tárgyalhatja és fogadhatja el.
3. Minden módosító javaslatot a Fõigazgatóval kell közölni, aki azt valamennyi Részes Állam és a Letéteményes között körözteti és kikéri a Részes Államok véleményét arról, hogy össze kell-e hívni egy Módosítási Konferenciát a javaslat megvitatására. Ha a Részes Államok többsége a javaslat köröztetését követõ 30 napon belül arról tájékoztatja a Fõigazgatót, hogy támogatja a javaslat további megvitatását, a Fõigazgató Módosítási Konferenciát hív össze, amelyre valamennyi Részes Állam meghívást kap.
4. A Módosítási Konferenciára a Konferencia rendes ülésszakát követõen azonnal kerül sor, hacsak valamennyi Részes Állam, amely támogatja a Módosítási Konferencia összehívását, nem kéri azt, hogy arra korábban kerüljön sor. A Módosítási Konferenciát a javasolt módosítás köröztetését követõ 60 napon belül megtartani nem lehet.
5. A módosításokat a Módosítási Konferencia a Részes Államok többségének igenlõ szavazatával fogadja el úgy, hogy egyetlen Részes Állam sem ad le nemleges szavazatot.
6. A módosítások valamennyi Részes Állam viszonylatában 30 nappal a megerõsítést tanúsító okiratok letétbe helyezését követõen vagy a Módosítási Konferencián igenlõ szavazatot leadott valamennyi Részes Állam általi elfogadását követõen lépnek hatályba.
7. A jelen Szerzõdés mûködõképességének és hatékonyságának biztosítása érdekében a Kiegészítõ Jegyzõkönyv I. és III. Részei és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. és 2. Mellékletei a 8. bekezdésben foglaltakkal összhangban megváltoztathatók, amennyiben a javasolt változtatások csupán adminisztratív vagy mûszaki jellegû ügyekre vonatkoznak. A Kiegészítõ Jegyzõkönyv és Mellékleteinek egyéb elõírásai a 8. bekezdésben foglaltak alapján nem változtathatók meg.
8. A 7. bekezdésben jelzett javasolt változtatások az alábbi eljárásokkal összhangban történnek:

(a) A javasolt változtatások szövegét a szükséges információkkal együtt a Fõigazgatóhoz kell továbbítani. Bármely Részes Állam és a Fõigazgató kiegészítõ információkat adhat a javaslat értékeléséhez. A Fõigazgató bármely ilyen javaslatot és információt haladéktalanul továbbít valamennyi Részes Államhoz, a Végrehajtó Tanácshoz és a Letéteményeshez.

(b) A javaslat kézhezvételétõl számított 60 napon belül a Fõigazgató felméri a javaslatot annak érdekében, hogy megállapítsa a jelen Szerzõdés elõírásaira és annak végrehajtására vonatkozó valamennyi lehetséges következményét és minden ilyen információt továbbít valamennyi Részes Államhoz és a Végrehajtó Tanácshoz.

(c) A Végrehajtó Tanács az összes rendelkezésére álló információ alapján megvizsgálja a javaslatot, ideértve azt is, hogy a javaslat megfelel-e a 7. bekezdésben foglalt követelményeknek. A javaslat kézhezvételétõl számított 90 napon belül a Végrehajtó Tanács megvitatás céljából valamennyi Részes Államot tájékoztatja ajánlásáról a megfelelõ magyarázatokkal együtt. A Részes Államok 10 napon belül visszaigazolják annak kézhezvételét.

(d) Ha a Végrehajtó Tanács valamennyi Részes Államnak a javaslat elfogadását ajánlja, az elfogadottnak tekintendõ, amennyiben egyetlenegy Részes Állam sem emel kifogást ellene az ajánlás kézhezvételétõl számított 90 napon belül. Ha a Végrehajtó Tanács a javaslat elutasítását ajánlja, az elutasítottnak tekintendõ, amennyiben egyetlenegy Részes Állam sem emel kifogást az elutasítás ellen az ajánlás kézhezvételétõl számított 90 napon belül.

(e) Ha a Végrehajtó Tanács egy ajánlása nem nyer el a (d) pontban igényelt elfogadást, a javaslatról a Konferencia következõ ülésszakán érdemi ügyként dönt, ideértve azt is, hogy az megfelel-e a 7. bekezdésben foglalt követelményeknek.

(f) A Fõigazgató valamennyi Részes Államot és a Letéteményest a jelen bekezdés értelmében hozott bármely döntésrõl tájékoztatja.

(g) A jelen eljárás keretében elfogadott változtatások valamennyi Részes Állam viszonylatában 180 nappal a Fõigazgató által az elfogadásról adott tájékoztatás idõpontját követõen lépnek hatályba, kivéve ha a Végrehajtó Tanács más határidõt ajánl vagy a Konferencia másképpen dönt.

1.Hacsak a Részes Államok többsége másképpen nem dönt, tíz évvel a jelen Szerzõdés hatályba lépését követõen a Részes Államok felülvizsgálati konferenciát tartanak a jelen Szerzõdés mûködésének és hatékonyságának vizsgálatára annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak a Szerzõdés Preambuluma és rendelkezései céljainak és tárgyának megvalósulásáról. A felülvizsgálat figyelembe vesz bármilyen új tudományos és technológiai újítást, ami a Szerzõdésre vonatkozik. Bármely Részes Állam kérése alapján, a Felülvizsgálati Konferencia fontolóra veszi annak lehetõségét, hogy békés célokra engedélyezze földalatti nukleáris atomrobbantások végrehajtását. Ha a Felülvizsgálati Konferencia egyhangúlag úgy dönt, hogy az ilyen nukleáris atomrobbantások engedélyezhetõk, késedelem nélkül megkezdi a munkáját, javasolva a Részes Államoknak a jelen Szerzõdés olyan módosítását, amely eleve kizárja bármilyen katonai elõny megszerzését az ilyen nukleáris robbantások révén. Minden ilyen módosítási javaslatról bármelyik Részes Állam tájékoztatja a Fõigazgatót, és azt a VII. Cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban kezelik.

2.Ezt követõen tíz évenként, további Felülvizsgálati Konferenciákat lehet összehívni, hasonló céllal, ha errõl a Konferencia az azt megelõzõ évben ügyrendi kérdésként így nem dönt. Az ilyen Konferenciákat tíz évnél rövidebb idõszakonként lehet összehívni, amennyiben errõl a Konferencia, mint lényegi kérdésben így határoz.

3.Rendes körülmények között bármely Felülvizsgálati Konferenciát közvetlenül a Konferencia évi rendes ülésszaka után tartanak, a II. Cikkben foglalt rendelkezések szerint.

1.A jelen Szerzõdés idõbeli hatálya korlátlan.

2.Valamennyi Részes Államnak joga szuverenitásának gyakorolásával, felmondani a Szerzõdést, ha döntése szerint a jelen Szerzõdés tárgyához tartozó rendkívüli esemény veszélyezteti legfõbb érdekeit.

3.A felmondás 6 hónapos határidõvel gyakorolható, és közölni kell valamennyi Részes Állammal, a Végrehajtó Tanáccsal, a Letéteményessel és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsával. A felmondásnak tartalmaznia kell azt a különleges eseményt, vagy eseményekre történõ utalást, amelyet a Részes Állam legfõbb érdekei veszélyeztetésének tekint.

Jelen Szerzõdés Mellékletei, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv valamint a Kiegészítõ Jegyzõkönyv Mellékletei elválaszthatatlan részét képezik a Szerzõdésnek. A jelen Szerzõdésre történõ bármely hivatkozás magában foglalja a jelen Szerzõdés Mellékleteit, a Kiegészítõ Jegyzõkönyvet és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv Mellékleteit.

Hatályba lépését megelõzõen a jelen Szerzõdés valamennyi Állam számára nyitva áll az aláírásra.

A jelen Szerzõdés aláíró Államoknak saját alkotmányos eljárásaiknak megfelelõen meg kell erõsíteniük.

Bármely állam, mely a hatályba lépését megelõzõen nem írja alá a jelen Szerzõdést, a késõbbiekben bármikor csatlakozhat a Szerzõdéshez.

1.A jelen Szerzõdés 180 nappal a megerõsítést tanúsító okiratoknak a Szerzõdés 2. számú Mellékletében felsorolt valamennyi Állam általi letétbe helyezését követõen lép hatályba, de semmi esetre sem korábban, mint két évvel az aláírásra való megnyílását követõen.

2.Amennyiben jelen Szerzõdés három évvel az aláírásra való megnyitás dátumát követõen nem lép hatályba, a Letéteményes a ratifikációs okmányokat már letétbe helyezett Államok részvételével, ezen Államok többségének kérésére Konferenciát hív össze. A Konferencia megvizsgálja az 1. bekezdésben szereplõ feltétel megvalósulásának mértékét és megtárgyalja, valamint konszenzussal dönt arról, hogy milyen, a nemzetközi joggal összhangban álló lépések tehetõk a ratifikációs folyamat meggyorsítása érdekében, a jelen Szerzõdés mielõbbi hatályba lépésének megkönnyítése céljából.

3.Amennyiben a 2. bekezdésben említett Konferencia vagy egyéb hasonló konferencia másként nem határoz, ez az eljárás megismétlõdik jelen Szerzõdés aláírásra való megnyílásának további évfordulói alkalmával, annak hatályba lépéséig.

4.Valamennyi aláíró Állam meghívást kap a 2. bekezdésben említett Konferenciára, valamint valamennyi, a 3. bekezdésben említett, késõbbi konferenciára, mint megfigyelõ.

5.Azon Államokra nézve, amelyek ratifikációs vagy csatlakozási okmányai jelen Szerzõdés hatályba lépését követõen kerülnek letétbe helyezésre, jelen Szerzõdés ratifikációs vagy csatlakozási okmányaik letétbe helyezését követõ 30. napon lép hatályba.

A jelen Szerzõdés rendelkezéseivel és Mellékleteivel kapcsolatban nincs helye fenntartásoknak. A jelen Szerzõdés Kiegészítõ Jegyzõkönyvének és annak Mellékletei rendelkezéseivel kapcsolatban nincs helye a jelen Szerzõdés tárgyával és céljával összhangban nem álló fenntartásoknak.

1.A jelen Szerzõdés Letéteményese az Egyesült Nemzetek Fõtitkára, aki átveszi az aláírásokat, valamint a ratifikációs és csatlakozási okmányokat.

2.A Letéteményes haladéktalanul értesíti az összes aláíró és csatlakozó Államot valamennyi aláírás, ratifikációs és csatlakozási okmány letétbe helyezésének, jelen Szerzõdés hatályba lépésének, valamint bármely módosításának és változásának idõpontjáról és egyéb közlések vételérõl.

3.A Letéteményes jelen Szerzõdés megfelelõen hitelesített példányait elküldi az aláíró kormányoknak és a csatlakozó Államoknak.

4.A jelen Szerzõdés a Letéteményesnél kerül nyilvántartásba vételre az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 102. Cikkében foglaltaknak megfelelõen.

A jelen Szerzõdés, melynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvû szövegei egyaránt hitelesek, az Egyesült Nemzetek Fõtitkáránál kerülnek letétbe helyezésre.

Algéria, Angola, Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Zöld-foki-szigetek, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Comore-szigetek, Kongó, Elefántcsontpart, Dzsibuti, Egyiptom, Egyenlítõi Guinea, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Bissau-Guinea, Kenya, Lesotho, Libéria, Líbia, Madagaszkár, Malawi, Mali, Mauritánia, Mauritius, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, Sao Tomé és Príncipe, Szenegál, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Szomália, Dél-Afrika, Szudán, Szváziföld, Togo, Tunézia, Uganda, Tanzániai Egyesült Köztársaság, Zaire, Zambia, Zimbabwe.

Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Grúzia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Moldávia, Lengyelország, Románia, Orosz Föderáció, Szlovákia, Szlovénia, az egykori jugoszláv köztársaság Macedónia, Ukrajna, Jugoszlávia.

Antigua és Barbuda, Argentína, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Kuba, Dominica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Salvador, Grenada, Guatemala, Guyana, Haiti, Honduras, Jamaica, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadin-szigetek, Suriname, Trinidad és Tobago, Uruguay, Venezuela.

Afganisztán, Bahrain, Banglades, Bhután, India, Iráni Iszlám Köztársaság, Irak, Izrael, Jordánia, Kazahsztán, Kuvait, Kirgizisztán, Libanon, Maldív-szigetek, Omán, Nepál, Pakisztán, Katar, Szaúd-Arábia, Srí Lanka, Szíriai Arab Köztársaság, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Jemen.

Andorra, Ausztria, Belgium, Kanada, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Vatikán, Izland, Írország, Olaszország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Monaco, Hollandia, Norvégia, Portugália, San Marino, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Amerikai Egyesült Államok.

Ausztrália, Brunei, Kambodzsa, Kína, Cook-szigetek, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Fidzsi-szigetek, Indonézia, Japán, Kiribati, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Malajzia, Marshall-szigetek, Mikronézia, Mongólia, Myanmar, Nauru, Új-Zéland, Niue, Palau, Pápua Új-Guinea, Fülöp-szigetek, Koreai Köztársaság, Szamoa, Szingapúr, Salamon-szigetek, Thaiföld, Tonga, Tuvalu, Vanuatu, Vietnam.

Az 1996. június 18-án a Leszerelési Értekezleten résztvevõ országok listája, amelyek formálisan részt vettek a Konferencia 1996-os ülésszakán és amelyek neve megjelent a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1996. áprilisi "Nukleáris Reaktorok a Világban" címû kiadványának 1-es számú táblázatában, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1995. decemberi "Nukleáris Kutató Reaktorok a Világban" címû kiadványában:

Algéria, Argentína, Ausztrália, Banglades, Belgium, Brazília, Bulgária, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, India, Indonézia, Iráni Iszlám Köztársaság, Izrael, Olaszország, Japán, Mexikó, Hollandia, Norvégia, Pakisztán, Peru, Lengyelország, Románia, Koreai Köztársaság, Orosz Föderáció, Szlovákia, Dél-Afrika, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Ukrajna, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Amerikai Egyesült Államok, Vietnam, Zaire.

1. RÉSZ

A NEMZETKÖZI MEGFIGYELÕ RENDSZER ÉS A NEMZETKÖZI ADATKÖZPONT TEVÉKENYSÉGE

A. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer a IV. Cikk 16. bekezdése szerint magában foglal megfigyelõ létesítményeket, valamint megfelelõ kommunikációs eszközöket.

2.A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer megfigyelõ létesítményeit a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletében meghatározott létesítmények alkotják. A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer megfelel a vonatkozó mûködési kézikönyvekben meghatározott mûszaki és mûködési követelményeknek.

3.A Szervezet, a II. Cikknek megfelelõen, együttmûködve és konzultálva a Részes Államokkal, egyéb Államokkal és nemzetközi szervezetekkel meghatározza és koordinálja a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer tevékenységét, fenntartását, valamint bármely jövõbeni elfogadott módosítását vagy fejlesztését.

4.A megfelelõ megegyezések, rendelkezések és eljárások értelmében egy Részes Állam vagy más Állam, ahol a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer létesítményei találhatók, vagy amely ezekért más módon felelõsséget vállal, és a Technikai Titkárság megállapodnak és együttmûködnek a megfigyelõ létesítmények, a kapcsolódó hitelesített laboratóriumok és megfelelõ kommunikációs eszközök létrehozásában, mûködtetésében, fejlesztésében, finanszírozásában és fenntartásában a joghatósága és ellenõrzése alá tartozó területeken, valamint más területeken a nemzetközi jognak megfelelõen. Az ilyen együttmûködés a biztonsági és a hitelesítési követelményeknek, valamint a vonatkozó mûködési kézikönyvekben meghatározott mûszaki elõírásoknak megfelelõen történik. Az ilyen Állam a Technikai Titkárság részére hozzáférést biztosít a megfigyelõ létesítményhez a berendezések, valamint a kommunikációs kapcsolatok ellenõrzése céljából, és magára vállalja a szükséges változtatásokat a berendezések és a mûködési eljárások vonatkozásában az elfogadott követelmények teljesítése érdekében. A Technikai Titkárság az ilyen Államok számára megfelelõ mûszaki segítséget nyújt, amennyiben azt a Végrehajtó Tanács szükségesnek ítéli egy a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer részét képezõ létesítmény megfelelõ mûködtetéséhez.

5.A Szervezet és a Részes Államok, vagy más, a Nemzetközi Ellenõrzési Rendszer létesítményeit befogadó, vagy azokért más módon felelõsséget vállaló Államok közötti együttmûködés keretei minden egyes esetben a helyzetnek megfelelõ megállapodásokban, vagy rendelkezésekben kerülnek meghatározásra.

B. szeizmológiai MEGFIGYELÉS

6.Valamennyi Részes Állam vállalja, hogy együttmûködik a szeizmológiai adatok nemzetközi cseréjében a jelen Szerzõdésben betartása ellenõrzésének elõsegítése érdekében. Ez az együttmûködés magában foglalja az elsõdleges és kiegészítõ szeizmológiai megfigyelõ állomások világméretû hálózatának létrehozását és mûködtetését. Ezek az állomások adatokat szolgáltatnak a Nemzetközi Adatközpont részére az elfogadott eljárásoknak megfelelõen.

7.Az elsõdleges állomások hálózata a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének 1-A Táblázatában szereplõ 50 állomásból áll. Ezek az állomások eleget tesznek a Szeizmológiai Megfigyeléssel, valamint a Szeizmológiai Adatok Nemzetközi Cseréjével foglalkozó Mûködési Kézikönyvben lefektetett mûszaki és mûködési feltételeknek. A primer állomásokról származó folyamatos adatok közvetlenül vagy egy nemzeti Adatközponton keresztül kerülnek továbbításra a Nemzetközi Adatközpontba.

8. Az elsõdleges hálózat kiegészítésére egy 120 állomásból álló kiegészítõ hálózat biztosít adatokat, kérés alapján, közvetlenül, vagy egy nemzeti adatközponton keresztül a Nemzetközi Adatközpont részére. Az igénybe vehetõ kiegészítõ állomások a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének 1-B Táblázatában szerepelnek. Ezek az állomások eleget tesznek a Szeizmológiai Megfigyeléssel és a Szeizmológiai Adatok Nemzetközi Cseréjével foglalkozó Mûködési Kézikönyvben lefektetett mûszaki és mûködési feltételeknek. Adatok bármikor lekérhetõek a kiegészítõ állomásoktól a Nemzetközi Adatközpont által, amely adatok elérhetõek, folyamatosan lekérhetõek on-line számítógépes kapcsolaton keresztül.

C. LÉGKÖRI RADIOAKTIVITÁS MEGFIGYELÉS

9.Valamennyi Részes Állam vállalja, hogy együttmûködik a légkörben lévõ radionuklidekre vonatkozó adatok cseréjében, hogy elõsegítse jelen Szerzõdés betartásának ellenõrzését. Ez az együttmûködés magában foglalja radinukleid megfigyelõ állomások világméretû hálózatának, valamint hitelesített laboratóriumok kiépítését és mûködtetését. A hálózat adatokat szolgáltat a Nemzetközi Adatközpont részére az elfogadott eljárásoknak megfelelõen.

10.A légkörben lévõ radionuklidek mérésére szolgáló állomások hálózata 80, a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének 2-A Táblázatában felsorolt, állomásból áll. Valamennyi állomás alkalmas az érdeklõdésre számot tartó szemcsés anyagok légkörben való jelenlétének megfigyelésére. A jelen Szerzõdés hatályba lépését követõen az állomások közül 40 képes lesz az érdeklõdésre számot tartó nemesgázok jelenlétének megfigyelésére is. Ebbõl a célból a Konferencia nyitó ülésén elfogadja az Elõkészítõ Bizottság ajánlását arra vonatkozóan, hogy a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének 2-A számú Táblázatában felsorolt állomások közül mely 40 állomás legyen alkalmas nemesgázok megfigyelésére. A Konferencia elsõ rendes, éves ülésén megtárgyalja és határoz a hálózaton belüli nemesgáz megfigyelési lehetõségek megvalósításával kapcsolatos tervrõl. A Fõigazgató egy jelentést készít a Konferencia számára a jelen terv módozataira vonatkozóan. Valamennyi megfigyelõ állomás eleget tesz a Radionukleid Megfigyelésre, valamint a Radionukleid Adatok Nemzetközi Cseréjére vonatkozó Mûködési Kézikönyvben meghatározott mûszaki és mûködési feltételeknek.

11.A vonatkozó végrehajtással kapcsolatos mûködési kézikönyvnek megfelelõen, a radionuklid megfigyelõ állomások hálózatát a Technikai Titkárság által hitelesített laboratóriumok segítik a Szervezettel kötött megállapodás és szolgáltatásonkénti díjazás alapján, a radionuklid megfigyelõ állomásoktól származó minták elemzésével. A jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének 2-B Táblázatában szereplõ és megfelelõen felszerelt laboratóriumokat, amennyiben szükséges, a Technikai Titkárság felkéri a radionuklid állomásokról származó minták kiegészítõ jellegû elemzésével. A Végrehajtó Tanács beleegyezésével további laboratóriumokat is hitelesíthet a Technikai Titkárság, ahol szükséges, kézi ellenõrzõ állomásokról származó minták napi elemzésére. Valamennyi hitelesített laboratórium az ilyen elemzések eredményeit eljuttatja a Nemzetközi Adatközpontba, megfelelve a Radionukleid Megfigyelésre, valamint a Radionukleid Adatok Nemzetközi Cseréjére vonatkozó Mûködési Kézikönyvben meghatározott mûszaki és mûködési feltételeknek.

D. HIDROAKUSZTIKAI MEGFIGYELÉS

12.Valamennyi Részes Állam vállalja, hogy együttmûködik a hidroakusztikai adatok nemzetközi cseréjében, hogy elõsegítse jelen Szerzõdés betartásának ellenõrzését. A jelen együttmûködés magában foglalja hidroakusztikai megfigyelõ állomások világméretû hálózatának létrehozását és mûködtetését. A jelen állomások a Nemzetközi Adatközpont részére biztosítanak adatokat az elfogadott eljárásoknak megfelelõen.

13.A hidroakusztikai állomások hálózata a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének 3. számú Táblázatában szereplõ állomásokból, valamint egy hat hidrofónból és öt T-fázisú állomásból álló hálózatból állnak. A jelen állomások megfelelnek a Hidroakusztikai Megfigyelésre, valamint a Hudroakusztikai Adatok Nemzetközi Cseréjére vonatkozó Mûködési Kézikönyvben meghatározott mûszaki és mûködési feltételeknek.

E. INFRAHANG MEGFIGYELÉS

14.Valamennyi Részes Állam vállalja, hogy együttmûködik az infrahangra vonatkozó adatok nemzetközi cseréjében, hogy elõsegítse jelen Szerzõdés betartásának ellenõrzését. A jelen együttmûködés magában foglalja infrahang megfigyelõ állomások világméretû hálózatának létrehozását és mûködtetését. A jelen állomások a Nemzetközi Adatközpont részére biztosítanak adatokat az elfogadott eljárásoknak megfelelõen.

15.Az infrahang állomások hálózata a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1. számú Mellékletének 4. számú Táblázatában szereplõ állomásokat, valamint egy hatvan állomásból álló hálózatot foglal magában. A jelen állomások megfelelnek az Infrahang Megfigyeléssel és az Infrahangra Vonatkozó Adatok Nemzetközi Cserével foglalkozó Mûködési Kézikönyvben meghatározott mûszaki és mûködési feltételeknek.

F. A NEMZETKÖZI ADATKÖZPONT TEVÉKENYSÉGE

16.A Nemzetközi Adatközpont a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer létesítményeitõl származó adatokat, ideértve a hitelesített laboratóriumokban folytatott elemzések eredményeit fogadja, gyûjti, feldolgozza, elemzi, valamint jelent róluk és archiválja azokat.

17.A Nemzetközi Adatközpont által az elfogadott tevékenységének végrehajtása során, különös tekintettel a szabványos beszámolók készítésére, valamint a Részes Államok számára történõ szolgáltatások biztosítására, alkalmazott eljárások és szabványos esemény osztályozási kritériumok a Nemzetközi Adatközpontra vonatkozó Mûködési Kézikönyvben kerülnek kidolgozásra és folyamatos fejlesztés alatt állnak. Az Elõkészítõ Bizottság által kezdetben kidolgozott eljárások és kritériumok a Konferencia nyitó ülésén megerõsítésre kerülnek.

18.A Nemzetközi Adatközpont automatikus feldolgozási módszereket és interaktív emberi kiértékeléseket végez a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer nyers adataiból, hogy szabványos Nemzetközi Adatközponti anyagokat készítsen és archiváljon valamennyi Részes Állam érdekében. Ezek az anyagok ingyenesek valamennyi Részes Állam számára és nem befolyásolják károsan a bármely esemény természetét illetõ döntéseket, amely a Részes Államok felelõssége marad és magában foglalja az alábbiakat:

(a)Összevont listák a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer által észlelt valamennyi jelzésrõl, valamint szabványos esemény listák és közlemények, ideértve a Nemzetközi Adatközpont által a szabványos paraméterek alapján meghatározott eseménnyel kapcsolatban kiszámított értékeket és ezekkel kapcsolatos bizonytalanságokat.

(b)Szabványos eljárással osztályozott eseményekre vonatkozó közlemények, amelyek a Nemzetközi Adatközpont által minden eseményre alkalmazott szabványos esemény osztályozási kritériumok eredményei, hasznosítva a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. számú Mellékletében meghatározott karakterizációs paramétereket, a standard esemény közleményekben való karakterizáció és kiemelés céljával, kiszûrve ezáltal a természeti jelenségekbõl eredõ, valamint a nem nukleáris, mesterséges eredetû jelenségeket. A szabványos esemény lista számszerûleg jelzi minden esemény vonatkozásában azt a fokot, amelyben egy esemény megfelel, vagy nem felel meg az esemény osztályozási kritériumoknak. A Nemzetközi Adatközpont alkalmazva a szabványos esemény osztályozást, használja mind az egész világra kiterjedõ, és a kiegészítõ osztályozási kritériumokat, hogy ahol lehetséges, figyelembe vegye a regionális eltéréseket. A Nemzetközi Adatközpont progresszív módon fejleszti mûszaki lehetõségeit a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer tevékenysége során nyert tapasztalatainak megfelelõen.

(c)Adminisztratív összefoglalók, amelyek összefoglalják a Nemzetközi Adatközpont által szerzett és archivált adatokat, a Nemzetközi Adatközpont anyagait, valamint a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer és a Nemzetközi Adatközpont tevékenységét és mûködési helyzetét; és

(d)Kivonatok vagy részletek az (a) - (c) pontokban meghatározott szabványos Nemzetközi Adatközponti anyagokból, amelyeket valamely Részes Állam kérésének megfelelõen választottak ki.

19.A Nemzetközi Adatközpont - a Részes Államok számára ingyenesen - speciális kutatásokat folytat, hogy szakértõi elemzések révén mélyreható mûszaki áttekintést adjon a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer adatai alapján, amennyiben ezt a Szervezet vagy valamely Részes Állam igényli, abból a célból, hogy javuljanak a standard jelzés és esemény paraméterek értékei.

20.A Nemzetközi Adatközpont a Részes Államok számára nyitott, egyenlõ, megfelelõ idõben történõ és könnyû hozzáférést biztosít a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer összes, feldolgozatlan és feldolgozott, adatához, a Nemzetközi Adatközpont összes anyagához, valamint a Nemzetközi Adatközpont archívumában lévõ valamennyi egyéb, a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszerbõl származó adathoz, vagy a Nemzetközi Adatközponton keresztül a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer létesítményeihez. Az adatokhoz történõ hozzáférés elõsegítésének módozatai és az adatok biztosítása az alábbi szolgáltatásokat foglalják magukba:

(a)Automatikus és rendszeres továbbítása a Nemzetközi Adatközpont anyagainak a Részes Államok felé, vagy azokból a Részes Állam általi válogatás, és amennyiben igény van rá, a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer adataiból történõ válogatás a Részes Állam által;

(b)Adatok és anyagok biztosítása a Részes Államok ad hoc kérései alapján a Nemzetközi Adatközpont vagy a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer adat- és anyag-archívumaiból, ideértve a Nemzetközi Adatközpont adatbázisához történõ interaktív elektronikus hozzáférést; valamint

(c)Kérésre, szakértõi segítségnyújtás egyes Részes Államok számára, ésszerû erõfeszítések esetén ingyenesen, a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer adatainak elemzésében és értelmezésében, hogy lehetõvé tegye az érintett Részes Államnak bizonyos események forrását azonosítani. Az ilyen mûszaki elemzések végeredménye a kérõ Részes Állam anyagának tekinthetõ, de hozzáférhetõ az összes Részes Állam számára.

A Nemzetközi Adatközpont (a) és (b) pontokban meghatározott szolgáltatásai valamennyi Részes Állam ingyenesen állnak rendelkezésére. Az adatok mennyisége és formátuma a Nemzetközi Adatközpont Mûködési Kézikönyvében kerül meghatározásra.

21.A Nemzetközi Adatközpont, amennyiben egy Részes Állam kéri, bármely szabványos anyagához, rendszeres és automatikus módon, az adott Részes Állam által kidolgozott nemzeti esemény osztályozási kritériumokat is alkalmazza és a jelen elemzés eredményeit megküldi az érintett Részes Állam számára. Ez a szolgáltatás ingyenes a Részes Állam számára. A jelen nemzeti esemény osztályozási folyamatok eredménye a kérõ Részes Állam anyagának tekintendõ.

22.A Nemzeti Adatközpont, igény esetén, technikai segítséget nyújt az egyes Részes Államok részére az alábbiakban:

(a)Az adatok és anyagok kiválasztására és osztályozására vonatkozó követelményeik megfogalmazásában;

(b)A Részes Állam által biztosított számítógép algoritmusok és programok - ésszerû munka esetén a kérõ Részes Állam számára ingyenes - installálása a Nemzeti Adatközpontban, a Nemzetközi Adatközpontra vonatkozó Mûködési Kézikönyvben nem szereplõ új jelzés és esemény paraméterek mérése céljából. Az eredmény a Részes Állam anyagának tekintendõ; valamint

(c)Segítve a Részes Államokat lehetõségeik fejlesztésében a Nemzetközi Adatközpont adatainak nemzeti Adatközpontjukba történõ fogadására, feldolgozására és elemzésére.

23.A Nemzetközi Adatközpont a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer létesítményeinek, kommunikációs kapcsolatainak, valamint saját feldolgozási rendszereinek mûködési állapotát folyamatosan ellenõrzi és jelent róla. Azonnal jelzi az illetékesek felé, amennyiben bármely elem mûködési teljesítménye a vonatkozó mûködési kézikönyvben szereplõ elfogadott szintet nem éri el.

II. RÉSZ

HELYSZÍNI ELLENÕRZÉSEK

A. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.Az ebben a Részben szereplõ eljárások végrehajtására a IV. Cikkben meghatározott, a helyszíni ellenõrzésekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõen kerül sor.

2.A Helyszíni ellenõrzésre ott kerül sor, ahol a helyszíni ellenõrzésre vonatkozó kérést eredményezõ esemény történt.

3.A helyszíni ellenõrzés területe folyamatos és kiterjedése nem haladhatja meg az 1000 km2-t. Egyik irányba se lehet a lineáris távolság nagyobb, mint 50 km.

4.A helyszíni ellenõrzés idõtartama nem haladhatja meg a helyszíni ellenõrzésre vonatkozó kérés, a IV. Cikk 46. bekezdése alapján történõ, jóváhagyásától számított 60 napot, de nem haladhatja meg a maximális 70 napot, a IV. Cikk 49. bekezdése alapján.

5.Amennyiben az ellenõrzési mandátumban meghatározott Megfigyelõ terület meghaladja több, mint egy Részes Állam joghatóságát, vagy ellenõrzése alatt álló területet vagy más helyet, a helyszíni ellenõrzésre vonatkozó rendelkezések, amennyiben szükséges, minden az ellenõrzés által érintett Részes Államra alkalmazandók.

6.Azokban az esetekben, amikor az ellenõrzési terület a Részes Állam joghatósága vagy joghatósága alatt áll, de egy más Részes Állam területén található, vagy a belépési ponttól az ellenõrzési területre való eljutás az ellenõrzött Részes Államon kívül más Részes Állam területén vezet keresztül, az ellenõrzött Részes Állam a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyvnek megfelelõen él az ellenõrzésre vonatkozó jogaival és teljesíti az arra vonatkozó kötelezettségeit. Ilyen esetben az a Részes Állam, amelynek területén az ellenõrzési terület elhelyezkedik megkönnyíti az ellenõrzést és biztosítja a szükséges segítséget az ellenõrzõ csoport részére, hogy az végre tudja hajtani feladatait megfelelõ idõn belül, hatékony módon. Azon Részes Államok, amelyek területén keresztül történõ áthaladás szükséges az ellenõrzési terület eléréséhez, megkönnyítik a jelen áthaladást.

7.Azokban az esetekben, amikor az ellenõrzési terület az ellenõrzött Részes Állam joghatósága vagy ellenõrzése alatt áll, de olyan Állam területén van, amely nem részese jelen Szerzõdésnek, az ellenõrzött Részes Állam megteszi valamennyi szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy az ellenõrzés a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyvnek megfelelõen legyen végrehajtható. Azon Részes Államok, amelyek joghatósága vagy ellenõrzése alatt egy vagy több olyan terület van, amely a jelen Szerzõdésnek nem részes Állam területén fekszik, megteszik az összes szükséges intézkedést, hogy biztosítsák, hogy az Állam, amelynek területén az ellenõrzési terület fekszik, elfogadja a Részes Állam számára kijelölt ellenõröket és ellenõrzési asszisztenseket. Amennyiben egy ellenõrzött Részes Állam képtelen biztosítani a bejutást, bizonyítania kell, hogy megtette az összes szükséges intézkedést a bejutás biztosítása érdekében.

8.Azokban az esetekben, amikor az ellenõrzési terület valamely Részes Állam területén fekszik, de olyan Állam joghatósága vagy ellenõrzése alatt áll, amely nem részese jelen Szerzõdésnek, a Részes Állam megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely egy ellenõrzött Részes Államtól, valamint egy olyan Részes Államtól, amelynek területén ellenõrzési terület helyezkedik el, megkívánható a nemzetközi jog szabályainak és gyakorlatának sérelme nélkül, abból a célból, hogy biztosítsa azt, hogy a helyszíni ellenõrzés a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyvnek megfelelõen végrehajtható legyen. Amennyiben a Részes Állam képtelen biztosítani az ellenõrzési területre történõ bejutást, bizonyítania kell, hogy megtette az összes szükséges intézkedést a bejutás biztosítása érdekében, a nemzetközi jog szabályainak és gyakorlatának sérelme nélkül.

9.Az ellenõrzõ csoport nagysága az ellenõrzési mandátumnak megfelelõ végrehajtásához szükséges minimumon lesz tartva. Az ellenõrzött Részes Állam területén egy adott idõben jelenlévõ ellenõrzõ csoport tagjainak teljes létszáma, a kiképzés esetét kivéve, nem haladhatja meg a 40 fõt. Sem a kérelmezõ, sem az ellenõrzött Részes Állam állampolgára nem lehet az ellenõrzõ csoport tagja.

10.A Fõigazgató határozza meg az ellenõrzõ csoport létszámát és választja ki a tagjait az ellenõrök és ellenõrzési asszisztensek listájáról, figyelembe véve az ellenõrzés iránti kérés körülményeit.

11.Az ellenõrzött Részes Állam biztosítja vagy gondoskodik az ellenõrzõ csoport számára szükséges feltételekrõl, úgy mint kommunikációs eszközök, tolmácsolási szolgáltatások, szállítás, munkaterület, szállás, élelmezés és orvosi ellátás.

12.Az ellenõrzött Részes Államnak a Szervezet az ellenõrzésrõl történõ konzultációit követõ ésszerûen rövid idõn belül visszatéríti valamennyi, az ellenõrzõ csoportnak az ellenõrzött Részes Állam területén való tartózkodásával és funkcionális tevékenységével kapcsolatos költségét, ideértve a 11. és a 49. bekezdésekben említetteket.

13.A Helyszíni Ellenõrzésekkel foglalkozó Mûködési Kézikönyv határozza meg a helyszíni ellenõrzések végrehajtására vonatkozó eljárások részleteit.

B. ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEK

14.Egy ellenõrzési csoport ellenõrökbõl és ellenõrzési asszisztensekbõl állhat. Helyszíni ellenõrzést csak képzett, speciálisan erre a célra kijelölt ellenõrök folytathatnak le. Õket speciálisan erre a célra kijelölt ellenõrzési asszisztensek segíthetik, úgy mint mûszaki és adminisztratív személyzet, légi személyzet vagy tolmácsok.

15.Az ellenõröket és az ellenõrzési asszisztenseket a Részes Államok, a Technikai Titkárság tagjait a Fõigazgató jelöli, a helyszíni ellenõrzések feladatai és céljai szempontjából releváns tudásuk és tapasztalataik alapján. A jelölteket elõzetesen a Részes Államok hagyják jóvá a 18. bekezdésnek megfelelõen.

16.Valamennyi Részes Állam, legkésõbb 30 nappal jelen Szerzõdés hatályba lépését követõen, közli a Fõigazgatóval a Részes Állam által ellenõrnek és ellenõrzési asszisztensnek jelölt személyek nevét, születési idejét, nemét, rangjait, képzettségét és szakmai gyakorlatát.

17.Legkésõbb 60 nappal jelen Szerzõdés hatályba lépését követõen a Technikai Titkárság valamennyi Részes Állam részére megküld egy elõzetes listát a Fõigazgató, valamint a Részes Államok által ellenõrnek és ellenõrzési asszisztenseknek javasolt személyek nevével, nemzetiségével, születési idejével, nemével, rangjaival, valamint képzettségük és szakmai gyakorlatuk leírásával.

18.Valamennyi Részes Állam haladéktalanul visszaigazolja a kinevezésre javasolt ellenõrök és ellenõrzési asszisztensek elõzetes listájának kézhez vételét. Valamennyi, a listán szereplõ ellenõr és ellenõrzési asszisztens elfogadottnak tekintendõ, kivéve, ha valamelyik Részes Állam legkésõbb 30 nappal a kezdeti lista kézhezvételének nyugtázását követõen írásban jelzi ellenvetését. A Részes Állam csatolhatja ellenvetésének indokát is. Ellenvetés esetén a javasolt ellenõr vagy ellenõrzési asszisztens nem folytathat, vagy nem vehet részt az ellenvetést megfogalmazó Részes Állam területén vagy egyéb joghatósága vagy ellenõrzése alatt álló területen folyó helyszíni ellenõrzésben. A Technikai Titkárság haladéktalanul visszaigazolja az ellenvetés kézhez vételét.

19.Bármikor, ha a Fõigazgató vagy egy Részes Állam az ellenõrök és az ellenõrzési asszisztensek listájához kiegészítéseket vagy abban változtatásokat javasol a pót-ellenõrök és asszisztensek kinevezése a kezdeti listával kapcsolatban megjelölt módon zajlik. Valamennyi Részes Állam haladéktalanul értesíti a Technikai Titkárságot, amennyiben egy általa jelölt ellenõr vagy ellenõrzési asszisztens nem tudja a továbbiakban az ellenõri vagy az asszisztensi feladatokat ellátni.

20.A Technikai Titkárság az ellenõrök és az ellenõrzési asszisztensek listáját naprakészen tartja és a lista bármely kiegészítésérõl vagy az abban bekövetkezõ bármely változásokról valamennyi Részes Államot értesíti.

21.Egy helyszíni ellenõrzést kérõ Részes Állam javasolhatja, hogy az ellenõrök és az ellenõrzési asszisztensek listájáról egy ellenõr megfigyelõként vegyen részt a IV. Cikk 61. bekezdésének megfelelõen.

22.A 23. bekezdésben foglaltak alapján egy Részes Állam jogosult bármikor ellenezni egy már elfogadott ellenõrt vagy ellenõrzési asszisztenst. Írásban értesítenie kell a Technikai Titkárságot ellenvetésérõl és csatolhatja ellenvetésének indokát is. A jelen ellenvetés az értesítés Technikai Titkárság általi kézhezvételtõl számított 30 nap múlva lép érvénybe. A Technikai Titkárság haladéktalanul visszaigazolja az ellenvetésrõl szóló értesítést és értesíti az ellenzõ és a jelölõ Részes Államot arról az idõpontról, amitõl kezdve az ellenõr vagy az ellenõrzési asszisztens megszûnik kinevezettnek lenni a jelen Részes Állam számára.

23.Az a Részes Állam, amelyet nem értesítettek valamely ellenõrzésrõl nem kérheti valamely az ellenõrzési mandátumban szereplõ ellenõr vagy ellenõrzési asszisztens elmozdítását az ellenõrzõ csoportból.

24.Egy Részes Állam által elfogadott ellenõrök és ellenõrzési asszisztensek számának elegendõnek kell lennie, hogy lehetõvé tegye kellõ számú ellenõr és ellenõrzési asszisztens rendelkezésre állását. Amennyiben a Fõigazgató véleménye szerint egy Részes Állam által a javasolt ellenõrökkel és ellenõrzési asszisztensekkel kapcsolatos ellenvetések megakadályozzák kellõ számú ellenõr vagy ellenõrzési asszisztens kijelölését vagy másként hátráltatják a helyszíni ellenõrzés céljainak megvalósítását, a Fõigazgató a Végrehajtó Tanács elé utalja az ügyet.

25.Valamennyi az ellenõrök és ellenõrzési asszisztensek listáján szereplõ ellenõr megfelelõ képzést kap. Ezt a képzést a Technikai Titkárság végzi a Helyszíni Ellenõrzésre vonatkozó Mûködési Kézikönyvben meghatározott eljárásoknak megfelelõen. A Részes Államokkal egyetértésben Technikai Titkárság hangolja össze az ellenõrök képzésének programját.

26.Az ellenõrök és ellenõrzési asszisztensek elõzetes listájának, a 18. bekezdésben meghatározott, majd a 19. bekezdésnek megfelelõ módosításának elfogadását követõen, valamennyi Részes Állam köteles, nemzeti eljárásainak megfelelõen és valamely ellenõr vagy ellenõrzési asszisztens kérésére, többszörös be- és kiutazást lehetõvé tevõ és/vagy átutazó vízumot és egyéb megfelelõ dokumentumokat kibocsátani, amelyek lehetõvé teszik, hogy az ellenõr vagy az ellenõrzési asszisztens belépjen az adott Részes Államba és ott tartózkodjon az ellenõrzési tevékenység végrehajtásának kizárólagos céljával. Valamennyi Részes Állam legkésõbb 48 órával a kérés kézhezvételét követõen vagy haladéktalanul kibocsátja az ebbõl a célból szükséges vízumot és egyéb utazási dokumentumokat az ellenõrzõ csoportnak a Részes Állam belépési pontjára történõ megérkezése esetén. A jelen dokumentumoknak addig kell érvényesek lenniük, ameddig az ellenõrnek vagy az ellenõrzési asszisztensnek az ellenõrzött Részes Állam területén kell tartózkodnia az ellenõrzés végrehajtásának kizárólagos céljával.

27.Feladataik hatékony ellátása érdekében az ellenõrzõ csoport tagjai az (a) - (i) pontokban meghatározott kiváltságokat és mentességet élvezik. A kiváltságok és mentességek az ellenõrzõ csoport tagjai számára a jelen Szerzõdés érdekében vannak biztosítva és nem az egyének személyes elõnyére. A jelen kiváltságokat és mentességeket az ellenõrzött Részes Állam területére való beutazásuk és az onnan történõ távozásuk egész idõtartama alatt élvezik, valamint ezt követõen a korábban, hivatalos feladataik ellátásával kapcsolatos tevékenységük vonatkozásában.

(a)Az ellenõrzõ csoport tagjai számára a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló 1961. április 18-án elfogadott Egyezmény 29. Cikke értelmében a diplomaták által élvezett sérthetetlenség biztosított;

(b)A jelen Szerzõdés alapján ellenõrzési tevékenységet folytató ellenõrzõ csoport lakókörzetei és hivatalos épületei a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Egyezmény 30. Cikkének 1. bekezdése alapján a diplomaták épületei által élvezett sérthetetlenséget és védelmet élvezik;

(c)Az ellenõrzõ csoport papírjai és levelezései vonatkozásában, ideértve az irattárat, a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Egyezmény 30. Cikkének 1. bekezdése alapján a diplomaták összes papírjával és levelezésével kapcsolatos sérthetetlenség érvényesül. Az ellenõrzõ csoportnak joga van a Technikai Titkársággal történõ kommunikációját kódolni;

(d)Az ellenõrzõ csoport tagjai által hozott minták és jóváhagyott készülékek sérthetetlenek, a jelen Szerzõdés rendelkezései alá tartoznak és mentesek mindenféle vámilleték alól. Veszélyes minták szállítása a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõen történik;

(e)Az ellenõrzõ csoport tagjai a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Egyezmény 31. Cikkének 1., 2. és 3. bekezdése alapján a diplomaták által élvezett mentességeket élvezik;

(f)A jelen Szerzõdés alapján meghatározott tevékenységet folytató ellenõrzõ csoport tagjai a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Egyezmény 34. Cikke alapján a diplomaták által élvezett köztartozások és adók alóli mentességben részesülnek;

(g)Az ellenõrzõ csoport tagjai számára engedélyezett, személyes használatra szolgáló tárgyak behozatala az ellenõrzött Részes Állam területére, kivéve azon tárgyakat, amelyek importja és exportja jogszabály által tiltott vagy amelyek karanténra vonatkozó rendelkezések által ellenõrzöttek, mindenféle vámilleték vagy kapcsolódó költségek megfizetése nélkül;

(h)Az ellenõrzõ csoport tagjai számára ugyanazok a deviza és pénzváltási lehetõségek, mint a külföldi kormányok ideiglenes, hivatalos küldetésben lévõ képviselõinek;

(i)Az ellenõrzõ csoport tagjai nem folytathatnak semmilyen egyéni haszonszerzésre irányuló szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet az ellenõrzött Részes Állam területén.

28.Az ellenõrzõ csoport tagjai, átutazva az ellenõrzött Részes Államon kívüli más Részes Állam területén a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Egyezmény 40. Cikkének 1. bekezdése értelmében a diplomaták által élvezett kiváltságokkal és mentességekkel rendelkeznek. Az általuk vitt iratok és levelezés, ideértve az irattárat, valamint minták és jóváhagyott berendezések a 27. bekezdés (c) és (d) pontjában meghatározott kiváltságokat és mentességeket élvezik.

29.Nem sértve kiváltságaikat és mentességeiket, az ellenõrzõ csoport tagjai kötelesek az ellenõrzött Részes Állam törvényeit és rendelkezéseit tiszteletben tartani és addig a mértékig, ameddig az összeegyeztethetõ az ellenõrzési mandátummal, kötelesek nem beavatkozni a jelen Állam belügyeibe. Amennyiben az ellenõrzött Részes Állam úgy véli, hogy a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyvben meghatározott kiváltságokkal és mentességekkel való visszaélés történt, a Részes Állam és a Fõigazgató között megbeszélésekre kerül sor, abból a célból, hogy megállapítsák, hogy történt-e visszaélés, és amennyiben ezt megállapítják, a hasonló visszaélések megismétlõdését megakadályozzák.

30.Az ellenõrzõ csoport tagjainak joghatóság alóli mentességét a Fõigazgató felfüggesztheti azokban az esetekben, amikor véleménye szerint a mentesség az igazságszolgáltatás menetét akadályozná és a mentesség jelen Szerzõdés rendelkezései végrehajtásának sérelme nélkül függeszthetõ fel. A felfüggesztésnek mindig kifejezettnek kell lennie.

31.A megfigyelõk a jelen Cikk alapján az ellenõrzõ csoport tagjai számára biztosított kiváltságokat és mentességeket élvezik, kivéve a 27. bekezdés (d) pontja alapján biztosítottakat.

32.Valamennyi Részes Állam kijelöli a belépési pontokat és ellátja a Technikai Titkárságot a kívánt információkkal nem késõbb, mint 30 nappal jelen Szerzõdés hatályba lépését követõen. A jelen belépési pontoknak olyanoknak kell lenni, hogy az ellenõrzõ csoport bármely ellenõrzési területet legalább az egyik belépési pontról 24 órán belül el tudja érni. A Technikai Titkárság közli valamennyi Részes Állammal a belépési pontokat. A belépési pontok úgyszintén szolgálhatnak kilépési pontként.

33.Bármely Részes Állam megváltoztathatja belépési pontjait, értesítve errõl a változásról a Technikai Titkárságot. A változások 30 nappal az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követõen lépnek életbe, lehetõvé téve valamennyi Részes Állam megfelelõ értesítését.

34.Amennyiben a Technikai Titkárság úgy véli, hogy nincs elegendõ belépési pont az ellenõrzések megfelelõ idõn belül történõ elvégzéséhez, vagy a belépési pontok a Részes Állam által javasolt megváltoztatása akadályozná az ellenõrzések megfelelõ idõn belül történõ elvégzését, konzultációkat kezd az érintett Részes Állammal a probléma megoldása érdekében.

35.Amikor a belépési pontra történõ megfelelõ idõn belül történõ eljutás nem megoldható menetrendszerû, kereskedelmi légijáratok igénybevételével, az ellenõrzõ csoport igénybe vehet menetrenden kívüli légijáratot. Nem késõbb, mint 30 nappal jelen Szerzõdés hatályba lépését követõen valamennyi Részes Állam közli a Technikai Titkársággal az ellenõrzõ csoportot és az ellenõrzéshez szükséges berendezéseket szállító nem menetrendszerû légijárathoz szükséges állandó diplomáciai engedély számát. A légi utaknak a megállapított nemzetközi légi utak mentén kell lenniük, ahogy abban a Részes Állam és a Technikai Titkárság megállapodnak a diplomáciai engedély alapjaként.

36.A Konferencia nyitó ülésén megtárgyal és jóváhagy egy listát a helyszíni ellenõrzések során használható berendezésekrõl. Bármely Részes Állam javaslatot tehet valamely felszerelés listára történõ felvételére. A berendezések használatára vonatkozó - a Helyszíni Ellenõrzéssel foglalkozó Mûködési Kézikönyvben meghatározott - specifikációk figyelembe veszik a biztonsági és a titkossági megfontolásokat ott, ahol a jelen felszerelést valószínûleg használják.

37.A helyszíni eljárások során használt berendezések a 69. bekezdésben meghatározott ellenõrzési tevékenységekhez és eljárásokhoz használt alapberendezésekbõl és a helyszíni vizsgálatok hatékony és idõben történõ elvégzéséhez szükséges kiegészítõ berendezésekbõl állnak.

38.A Technikai Titkárság biztosítja, hogy valamennyi jóváhagyott berendezés elérhetõ legyen a helyszíni ellenõrzéseken, amikor szükséges. Amikor egy helyszíni ellenõrzésen szükség van rá a Technikai Titkárság megfelelõen igazolja, hogy a berendezés be van állítva, rendben van tartva és védve van. A berendezéseknek az ellenõrzött Részes Állam belépési pontján történõ ellenõrzésének megkönnyítése érdekében a Technikai Titkárság dokumentációt biztosít, valamint azt pecséttel látja el az igazolvány hitelesítése céljából.

39.Bármely folyamatosan tartott berendezés a Technikai Titkárság felügyelete alatt áll. A Technikai Titkárság felel az ilyen jellegû berendezések karbantartásáért és beállításáért.

40.Amennyiben szükséges, a Technikai Titkárság megállapodást köt a Részes Államokkal a listában említett berendezések biztosítása céljából. Ezek a Részes Államok felelnek az ilyen berendezések karbantartásáért és beállításáért.

C. HELYSZÍNI ELLENÕRZÉSRE IRÁNYULÓ KÉRÉS,

AZ ELLENÕRZÉSI MANDÁTUM ÉS AZ ELLENÕRZÉSRÕL TÖRTÉNÕ ÉRTESÍTÉS

41.A IV. Cikk 37. bekezdése értelmében, a helyszíni ellenõrzésre irányuló kérés legalább az alábbi információkat kell, hogy tartalmazza:

(a)A kérést kiváltó esemény fekvésének becsült földrajzi és magassági koordinátái, megjelölve a lehetséges hibahatárt;

(b)Az ellenõrizendõ terület javasolt határai térképen megjelölve a 2. és 3. bekezdés alapján;

(c)Az ellenõrizendõ Részes Állam vagy Részes Államok neve vagy annak jelzése, hogy az ellenõrizendõ terület, vagy annak egy része valamely Állam joghatóságán vagy ellenõrzésén kívül esik;

(d)A kérést kiváltó esemény lehetséges környezete;

(e)A kérést kiváltó esemény idõpontja, megjelölve a lehetséges hibahatárt;

(f)Az összes adat, amelyeken a kérés alapul;

(g)A javasolt megfigyelõ (ha egyáltalán van) személyi adatai; valamint

(h)A IV. Cikk alapján sorra kerülõ konzultáció és ügytisztázási eljárás eredményei vagy magyarázat, amennyiben értékelhetõek, arra vonatkozóan, hogy a konzultációra és a ügytisztázási eljárásra miért nem került sor.

42.A helyszíni ellenõrzési mandátum az alábbiakat tartalmazza:

(a)A Végrehajtó Tanács döntése a helyszíni ellenõrzésre irányuló kérésre vonatkozóan;

(b)Az ellenõrizendõ Részes Állam vagy Részes Államok neve vagy annak jelzése, hogy az ellenõrizendõ terület vagy annak egy része valamely Állam joghatóságán vagy ellenõrzésén kívül esik;

(c)Az ellenõrzési terület és határai megjelölve egy térképen, tekintetbe véve valamennyi információt, amelyen a kérés alapult valamint az összes egyéb mûszaki információt, konzultálva a kérést benyújtó Részes Állammal;

(d)Az ellenõrzõ csoport ellenõrzési területen tervezett tevékenységének fajtái;

(e)Az ellenõrzõ csoport által használandó belépési pont;

(f)Bármely tranzit vagy bázis pont, ahogy szükséges;

(g)Az ellenõrzõ csoport vezetõjének neve;

(h)Az ellenõrzõ csoport tagjainak a neve;

(i)A javasolt megfigyelõ (amennyiben van) neve ; valamint

(j)Az ellenõrzési területen használandó berendezések listája.

Amennyiben a Végrehajtó Tanács a IV. Cikk 46-49. bekezdései szerinti döntése szükségessé teszi az ellenõrzési mandátum módosítását, a Fõigazgató megváltoztathatja a mandátumot a (d), (h) és a (j) pontokra való tekintettel, amennyiben szükséges. A Fõigazgató haladéktalanul értesíti az ellenõrzött Részes Államot az ilyen változásokról.

43.A Fõigazgató általi - IV. Cikk 55. bekezdése szerinti - értesítés az alábbi információkat tartalmazza:

(a)Ellenõrzési mandátum;

(b)Az ellenõrzõ csoport belépési pontra történõ várható érkezésének idõpontja;

(c)A belépési pontra történõ érkezés módja;

(d)Amennyiben szükséges, a menetrenden kívüli légi járatra vonatkozó állandó diplomáciai engedély száma;

(e)Azon berendezések listája, amelyeket a Fõigazgató az ellenõrzött Részes Állam kér, hogy az ellenõrzõ csoport részére az ellenõrzési területen való használatra rendelkezésre bocsásson.

44.Az ellenõrzött Részes Állam legkésõbb a Fõigazgató értesítésének kézhezvételét követõ 12 órán belül visszaigazolja az értesítés kézhezvételét.

D. ELLENÕRZÉS ELÕTTI TEVÉKENYSÉGEK

45.Az ellenõrzött Részes Állam, amelyet értesítettek az ellenõrzõ csoport érkezésérõl, biztosítja az ellenõrzõ csoport azonnali belépését a területére.

46.Abban az esetben, ha menetrenden kívüli légijáratot vesznek igénybe a belépési pontra történõ utazáshoz, a Technikai Titkárság Nemzeti Hatóságán keresztül közli az ellenõrzött Részes Állammal a Részes Állam légterébe történõ belépést megelõzõ utolsó repülõtérrõl a belépési pontra repülõ légi járat repülési tervét, legkésõbb az errõl a repülõtérrõl tervezett felszállási idõpontot 6 órával megelõzõen. Ez a terv a Nemzeti Polgári Repülési Szervezet polgári repülõkre alkalmazandó eljárásainak megfelelõen kerül iktatásra. A Technikai Titkárság a megjegyzések rovatba beírja az állandó diplomáciai engedély számát, valamint a megfelelõ jelölést, jelezve a repülõ ellenõrzõ légi járat jellegét. Katonai gép igénybevétele esetén a Technikai Titkárság az ellenõrzött Részes Állam elõzetes hozzájárulását kéri a légtérbe történõ belépéshez.

47.Legkésõbb három órával az ellenõrzõ csoportnak a Részes Állam légterébe történõ belépését megelõzõ utolsó repülõtérrõl való tervezett indulását megelõzõen, az ellenõrzött Részes Állam megerõsíti, hogy a 46. bekezdés alapján iktatott repülési terv jóváhagyását, valamint azt, hogy az ellenõrzõ csoport a becsült érkezési idõben megérkezhet a belépési pontra.

48.Ahol szükséges az ellenõrzõ csoport vezetõje és az ellenõrzött Részes Állam képviselõje megegyeznek egy bázis pontban és egy a belépési pont és a bázispont közötti repülési tervben, valamint amennyiben szükséges egy az ellenõrzési területig tartó repülésre vonatkozó tervben.

49.Az ellenõrzött Részes Állam biztosítja vagy intézkedik a Technikai Titkárság kérésének megfelelõen a belépési ponton és ahol szükséges a bázis ponton, valamint az ellenõrzési területen az ellenõrzõ csoport repülõgépének parkolása, biztonsági védelme, karbantartása és üzemanyaga felõl. Az ilyen repülõgépnek nem kell leszállási díjat, felszállási adót és egyéb költségeket fizetnie. Ez a bekezdés alkalmazandó a helyszíni ellenõrzés alatti átrepülésre használt repülõgépekre is.

50.Az 51. bekezdésnek megfelelve, az ellenõrzött Részes Állam nem korlátozhatja az olyan jóváhagyott berendezés területére történõ behozatalát az ellenõrzõ csoport által, amely összhangban áll az ellenõrzési mandátummal, valamint nem korlátozhatja annak a jelen Szerzõdés és Kiegészítõ Jegyzõkönyve rendelkezéseivel összhangban történõ használatát.

51.Az ellenõrzött Részes Államnak joga van, az 54. bekezdésben megjelölt idõkeretek sérelme nélkül , hogy ellenõrizze a belépés ponton az ellenõrzõ csoport tagjainak jelenlétében, hogy a berendezés jóváhagyott és hitelesített a 38. bekezdésnek megfelelõen. Az ellenõrzött Részes Állam megtilthatja azon berendezések behozatalát, amelyek nincsenek összhangban az ellenõrzés mandátummal, vagy nem jóváhagyottak és hitelesítettek a 38. bekezdésnek megfelelõen.

52.A belépési pontra történõ megérkezéskor, az 54. bekezdésben megjelölt idõkeretek sérelme nélkül, az ellenõrzõ csoport vezetõje haladéktalanul átadja az ellenõrzött Részes Állam képviselõjének az ellenõrzési mandátumot, egy az ellenõrzõ csoport által készített kezdeti ellenõrzési tervet, amely meghatározza az ellenõrzõ csoport által végrehajtandó feladatokat. Az ellenõrzött Részes Állam képviselõi rövid tájékoztatást adnak az ellenõrzõ csoportnak, valamint segítségül térképekkel és egyéb alkalmas dokumentumokkal látják el a csoportot. A rövid tájékoztatás kitér a fontosabb természetes földtani sajátosságokra, a biztonsági és titkossági kérdésekre, valamint az ellenõrzéssel kapcsolatos logisztikai rendelkezésekre. Az ellenõrzött Részes Állam megjelölhet helyeket az ellenõrzési területen belül, amelyek véleménye szerint nincsenek kapcsolatban az ellenõrzés céljával.

53.Az ellenõrzést megelõzõ rövid tájékoztatást követõen az ellenõrzõ csoport, amennyiben szükséges módosítja a kezdeti ellenõrzési tervet. A módosított ellenõrzési terv az ellenõrzött Részes Állam képviselõinek rendelkezésére áll.

54.Az ellenõrzött Részes Állam megad minden tõle telhetõ segítséget és biztosítja az ellenõrzõ csoport, az 50. és az 51. bekezdésben meghatározott jóváhagyott berendezés, valamint a csomagok biztonságos eljutását a belépési pontról az ellenõrzési területre, nem több, mint 36 órával a belépési pontra történõ megérkezést követõen, amennyiben új idõbeosztásra vonatkozóan nem született megállapodás az 57. bekezdésben meghatározott idõhatárok keretein belül.

55.Annak megerõsítésére, hogy az a terület, ahová az ellenõrzõ csoportot elvitték megegyezik az ellenõrzési mandátumban meghatározott ellenõrzési területtel az ellenõrzõ csoportnak joga van jóváhagyott helymeghatározási berendezések használatára. Az ellenõrzõ Részes Állam segíti az ellenõrzõ csoportot ebben a kérdésben.

E. AZ ELLENÕRZÉSEK VÉGREHAJTÁSA

56.Az ellenõrzõ csoport feladatait a jelen Szerzõdés és Kiegészítõ Jegyzõkönyve rendelkezéseinek megfelelõen hajtja végre.

57.Az ellenõrzõ csoport ellenõrzési tevékenységét az ellenõrzési területen a lehetõ leghamarabb, de legkésõbb 72 órával a belépési pontra történõ megérkezést követõen megkezdi.

58.Az ellenõrzõ csoport tevékenységét úgy kell szervezni, hogy az biztosítsa az ellenõrzõ csoport feladatainak idõben és hatékony módon történõ végrehajtását, a lehetõ legkisebb kellemetlenséget okozva az ellenõrzött Részes Államnak, valamint a lehetõ legkisebb mértékben zavarva az ellenõrzési területet.

59.Azokban az esetekben, amikor az ellenõrzött Részes Államot a 43. bekezdés (e) pontja alapján vagy az ellenõrzés során arra kérik, hogy valamely berendezést biztosítsa az ellenõrzõ csoport részére az ellenõrzési területen történõ használatra, az ellenõrzött Részes Államnak tõle telhetõen teljesítenie kell a kérést.

60.A helyszíni ellenõrzés során az ellenõrzõ csoportnak többek között:

(a)Joga van meghatározni az ellenõrzés lefolytatását, összhangban az ellenõrzés mandátummal, figyelembe véve az ellenõrzött Részes Állam által a szabályozott hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban tett bármely lépést;

(b)Joga van módosítani az ellenõrzési tervet, amennyiben szükséges az ellenõrzés hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében;

(c)Kötelessége figyelembe venni az ellenõrzött Részes Állam ellenõrzési tervére vonatkozó ajánlásait és javasolt módosításait;

(d)Joga van magyarázatot kérni az ellenõrzés során esetlegesen felmerülõ kérdésekkel kapcsolatban;

(e)Kötelessége, hogy csak a 69. bekezdésben meghatározott módszereket alkalmazza és tartózkodjon azon tevékenységektõl, amelyek nem tartoznak az ellenõrzés céljához. Az ellenõrzõ csoport összegyûjti és dokumentálja azokat a tényeket, amelyek az ellenõrzés céljához kapcsolódnak, de nem keres és dokumentál olyan információkat, amelyek nyilvánvalóan nincsenek kapcsolatban azzal. Bármely összegyûjtött és késõbb érdektelennek talált anyagot visszaküld az ellenõrzött Részes Államba;

(f)Kötelessége, hogy figyelembe vegye és jelentésében szerepeltesse az ellenõrzött Részes Állam hazai megfigyelõ hálózatától vagy más forrásokból származó, az ellenõrzött Részes Állam által a kérést kiváltó esemény természetére vonatkozóan közölt adatokat és magyarázatokat;

(g)Kötelessége, hogy az ellenõrzött Részes Állam kérésére másolatokat biztosítson az ellenõrzési területen gyûjtött adatokról és információkról; valamint

(h)Kötelessége, hogy tiszteletben tartsa az ellenõrzött Részes Állam titokvédelmi, biztonsági és egészségügyi rendelkezéseit.

61.A helyszíni ellenõrzés során az ellenõrzött Részes Államnak többek között:

(a)Joga van bármikor ajánlásokat tenni az ellenõrzõ csoportnak az ellenõrzési terv esetleges módosítására vonatkozóan;

(b)Joga és kötelessége, hogy biztosítson egy képviselõt az ellenõrzõ csoporttal való kapcsolattartásra;

(c)Joga van, hogy képviselõi kísérjék az ellenõrzõ csoportot feladatainak végrehajtása közben és megfigyeljék a képviselõ csoport által végrehajtott valamennyi ellenõrzési tevékenységet. Ez nem késleltetheti vagy más módon hátráltathatja az ellenõrzõ csoportot feladatai végrehajtásában;

(d)Joga van, hogy további információkat adjon, vagy olyan további tények összegyûjtését és dokumentálását kérje, amelyek véleménye szerint érdemlegesek az ellenõrzött szempontjából;

(e)Joga van valamennyi fotó és mérési anyag, valamint minta megvizsgálásához és bármely bizalmas területet ábrázoló és az ellenõrzés céljához nem kapcsolódó fényképeket, vagy fényképrészletet visszatarthat. Az ellenõrzött Részes Államnak joga van, hogy másolatokat kapjon valamennyi fotó és mérési anyagról. Az ellenõrzött Részes Államnak joga van, hogy visszatartson eredeti fényképeket és elsõ generációs fényképészeti anyagokat, valamint, hogy két kulcsos zár alá helyezzen az ország területén belül fényképeket és fényképrészleteket. Az ellenõrzött Részes Államnak joga van, hogy saját operatõrt biztosítson álló/video képek készítésére, ahogy azt az ellenõrzõ csoport kéri. Máskülönben ezeket a feladatokat az ellenõrzõ csoport tagjai látják el;

(f)Joga van, hogy az ellenõrzõ csoport részére saját hazai megfigyelõ hálózatát vagy más forrásból származó adatokat vagy magyarázatokat biztosítson a kérést kiváltó esemény természetére vonatkozóan;

(g)Kötelessége, hogy amennyiben szükséges, magyarázatot adjon az ellenõrzõ csoport részére az ellenõrzés során esetlegesen felmerülõ kérdések tisztázása érdekében.

62.Az ellenõrzõ csoport tagjainak joga van, hogy a helyszíni ellenõrzés során végig kapcsolatban lehessenek egymással és a Technikai Titkársággal. Ebbõl a célból használhatják saját, megfelelõen jóváhagyott és hitelesített készülékeiket az ellenõrzött Részes Állam beleegyezésével, addig a mértékig, amíg az ellenõrzött Részes Állam nem biztosít számukra hozzáférést más telekommunikációs eszközökkel.

63.A IV. Cikk 61. bekezdésének megfelelõen a kérést benyújtó Részes Állam kapcsolatot tart a Technikai Titkársággal a megfigyelõnek az ellenõrzõ csoporttal megegyezõ belépési pontra, vagy bázisra történõ, az ellenõrzõ csoport érkezését ésszerû idõn belül követõ érkezésének összehangolása céljából.

64.A megfigyelõnek joga van az egész ellenõrzés alatt, hogy kapcsolatot tartson a kérést benyújtó Részes Államnak az ellenõrzött Részes Állam területén lévõ nagykövetségével, vagy nagykövetség hiánya esetén magával a kérést benyújtó Részes Állammal.

65.A megfigyelõnek joga van az ellenõrzési területre megérkezni, oda bejutni és ott mozogni, amennyire ezt az ellenõrzött Részes Állam lehetõvé teszi.

66.A megfigyelõnek joga van, hogy javaslatokat tegyen az ellenõrzõ csoportnak az egész ellenõrzés során.

67.Az ellenõrzés során az ellenõrzõ csoport folyamatosan tájékoztatja a megfigyelõt az ellenõrzés menetérõl és ténymegállapításairól.

68.Az ellenõrzés során az ellenõrzött Részes Állam folyamatosan biztosítja vagy gondoskodik a megfigyelõ számára szükséges feltételekrõl, amelyek hasonlóak az ellenõrzõ csoport által élvezett és a 11. bekezdésben leírt feltételekhez.

69.Az alábbi ellenõrzési tevékenységeket lehet folytatni és az alábbi módszereket lehet alkalmazni a szabályozott hozzáférésre, a minták gyûjtésére, kezelésére és elemzésére, valamint az átrepülésekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõen:

(a)Pozíció-keresés a levegõbõl, valamint a felszínen az ellenõrzési terület határainak igazolása, valamint az azokon belüli helyszínek koordinátáinak megállapítása céljából, elõsegítve az ellenõrzési tevékenységeket;

(b)Vizuális megfigyelés, videózás, fényképezés és multi-spektrális ábrázolás, ideértve az infravörös méréseket a felszín alatt és felett, valamint a légtérben, rendellenességek és mesterségesen elõidézett változások utáni kutatás céljából;

(c)A felszín feletti és alatti radioaktivitás mérése légtéri, felszíni vagy felszín alatti gamma sugárzás figyelés és energia felbontási elemzések által, sugárzási rendellenességek utáni kutatás céljából;

(d)Környezeti mintavétel és felszín feletti és alatti szilárd halmazállapotú anyagok, folyadékok és gázok elemzése rendellenességek kimutatása céljából;

(e)Az utórezgések passzív szeizmológiai megfigyelése, a kutatási terület lokalizálása, valamint az esemény természetének meghatározása;

(f)Rezonancia földrengés-mérés és aktív szeizmikus vizsgálatok földalatti rendellenességek kutatása és lokalizálása céljából, ideértve az üregeket és a görgetegkõ zónákat;

(g)Mágneses és gravitációs terepi térképezés, penetrációs radar és elektromos vezetõképességi mérések a felszínen és a levegõben, rendellenességek és mesterségesen elõidézett változások kimutatása céljából;

(h)Fúrás radioaktív minták vétele céljából.

70.Az ellenõrzõ csoportnak joga van a 69. bekezdés (a) - (e) pontjai alatt felsorolt bármely tevékenység folytatására és bármely módszer alkalmazására a helyszíni ellenõrzés jóváhagyásáról szóló, IV. Cikk 46. bekezdése szerinti, döntést követõen 25 napig. Az ellenõrzõ csoportnak joga van a 69. bekezdés (a) - (g) pontjai alatt felsorolt bármely tevékenység folytatására és bármely módszer alkalmazására az ellenõrzés folyamatának, IV. Cikk 47. bekezdése szerinti, jóváhagyását követõen. Az ellenõrzõ csoport csak a Végrehajtó Tanács, IV. Cikk 48. bekezdése szerinti, jóváhagyását követõen folytathat fúrást. Amennyiben az ellenõrzõ csoport, a IV. Cikk 49. bekezdésének értelmében, az ellenõrzés idõtartamának kiterjesztését kéri, meg kell jelölnie, hogy mely a 69. bekezdésben felsorolt tevékenységeket és módszereket kívánja végrehajtani és alkalmazni mandátumának teljesítése céljából.

71.Az ellenõrzõ csoportnak joga van a helyszíni ellenõrzés során egy átrepülésre az ellenõrzési terület felett, abból a célból, hogy az ellenõrzõ csoport általánosan tájékozódjon az ellenõrzési területtel kapcsolatosan, leszûkítse és optimalizálja a földön történõ ellenõrzések helyszíneit, valamint, hogy megkönnyítse a tárgyi bizonyítékok gyûjtését, a 79. bekezdésben megjelölt berendezéseket használva.

72.Az átrepülésre olyan hamar kerül sor, amennyire az csak praktikusan lehetséges. Az ellenõrzési terület feletti átrepülés teljes idõtartama nem lehet hosszabb, mint 12 óra.

73.További átrepülések, a 79. és 80. bekezdésekben megjelölt berendezéseket használva, az ellenõrzött Részes Állam beleegyezésétõl függnek.

74.Az átrepülések által lefedett terület nem terjedhet túl az ellenõrzési területeken.

75.Az ellenõrzött részes Államnak joga van korlátozásokat, valamint kivételes esetekben, megfelelõ indoklással tiltásokat alkalmaznia az ellenõrzés céljához nem kapcsolódó bizalmas helyszínek feletti átrepülések vonatkozásában. A korlátozások vonatkozhatnak a repülési magasságra, az átrepülések és körözések számára, a körözések idõtartamára, a repülõgép típusára, a fedélzeten lévõ ellenõrök számára, valamint a mérések és megfigyelések fajtájára. Amennyiben az ellenõrzõ csoport úgy véli, hogy a bizalmas helyszínek feletti átrepülésekre vonatkozó korlátozások és tiltások akadályozzák mandátumának a végrehajtását, az ellenõrzött Részes Államnak meg kell tennie minden ésszerû lépést alternatív ellenõrzési módok biztosítása céljából.

76.Az átrepüléseket az ellenõrzött Részes Állam repülési szabályai és rendelkezései alapján megfelelõen iktatott és jóváhagyott repülési terv szerint kell végrehajtani. Valamennyi repülés során az ellenõrzött Részes Állam repülésbiztonsági rendelkezéseit szigorúan be kell tartani.

77.Az átrepülések során leszállás normális esetben csak szükséges megállás vagy üzemanyagfeltöltés céljából engedélyezhetõ.

78.Az átrepüléseket az ellenõrzõ csoport által kért, a teljesítendõ tevékenységeknek, a látási viszonyoknak, valamint az ellenõrzött Részes Állam repülési és biztonsági rendelkezéseinek megfelelõ, magasságban kell végrehajtani, tekintettel az ellenõrzött Részes Állam azon jogára, hogy az ellenõrzés céljához nem kapcsolódó bizalmas információkat védje. Az átrepülések maximálisan 1500 méteres magasságban hajthatók végre.

79.A 71. és 72. bekezdéseknek megfelelõen végrehajtott átrepülés során az alábbi berendezések használhatók a repülõgép fedélzetén:

(a)látcsõ;

(b)passzív helymeghatározó készülék;

(c)videokamerák; valamint

(d)kézben tartott állóképes kamerák.

80.Bármely további, a 73. bekezdés alapján végrehajtott átrepülés esetén a repülõgép fedélzetén lévõ ellenõrök használhatnak hordozható, könnyen installált mûszereket:

(a)Multispektrumos (ideértve az infrás) képekhez;

(b)Gamma színképelemzéshez; valamint

(c)Mágneses tér mérésekhez.

81.Az átrepülések során forgószárnyas repülõket használnak. A repülõ széles, zavartalan kilátást biztosít az alatta lévõ felszínre.

82.Az ellenõrzött Részes Államnak joga van, hogy saját, a vonatkozó mûködési kézikönyvnek megfelelõen elõre-felszerelt gépet biztosítson személyzettel. Máskülönben a Technikai Titkárság biztosítja vagy bérli a gépet.

83.Amennyiben a repülõt a Technikai Titkárság biztosította vagy bérelte az ellenõrzött Részes Államnak joga van, hogy átvizsgálja a gépet annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az jóváhagyott ellenõrzési mûszerekkel van felszerelve. Ennek az ellenõrzésnek az 57. bekezdésben meghatározott idõhatáron belül be kell fejezõdnie.

84.A repülõgép fedélzetén lévõ személyzet az alábbi személyekbõl áll:

(a)A repülõgép biztonságos mûködéséhez minimálisan szükséges számú repülõgépi személyzet;

(b)Az ellenõrzõ csoport maximum 4 tagja;

(c)Az ellenõrzött Részes Állam maximum 2 képviselõje;

(d)Egy megfigyelõ, amennyiben ilyen van. Ez azonban az ellenõrzött Részes Állammal történõ megegyezés függvénye; valamint

(e)Egy tolmács, ha szükséges.

85.Az átrepülések végrehajtására vonatkozó eljárások a Helyszíni Ellenõrzésekkel foglalkozó Mûködési Kézikönyvben kerülnek részletezésre.

86.Az ellenõrzõ csoportnak a jelen Szerzõdés és Kiegészítõ Jegyzõkönyve rendelkezéseinek megfelelõen van joga az ellenõrzési területre történõ bejutásra.

87.Az ellenõrzött Részes Állam biztosítja, az 57. bekezdésben meghatározott idõkorláton belül, az ellenõrzési területen történõ hozzáférést.

88.A IV. Cikk 57. bekezdése valamint a 86.bekezdés alapján az ellenõrzött Részes Államnak az alábbi jogai és kötelességei vannak:

(a)Joga van, hogy lépéseket tegyen a érzékeny berendezések és helyek védelme érdekében, a jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv rendelkezéseinek megfelelõen;

(b)Kötelessége, hogy amikor az ellenõrzési területen a hozzáférhetõség korlátozott, megtegyen minden ésszerû lépést az ellenõrzési mandátum követelményeinek kielégítése érdekében, alternatív eszközök útján. Az ellenõrzés egy vagy több oldalát érintõ bármely kérdés megoldása nem hátráltatja vagy zavarhatja az ellenõrzõ csoportot az ellenõrzés más területeivel kapcsolatos tevékenységében; és

(c)Joga van meghozni a végleges döntést az ellenõrzõ csoport beengedésére vonatkozóan, figyelembe véve a jelen Szerzõdésbõl és a szabályozott hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekbõl folyó kötelezettségeit.

89.A IV. Cikk 57. bekezdés (b) pontja és a 88. bekezdés (a) pontja értelmében az ellenõrzött Részes Államnak joga van az egész ellenõrzési területen, hogy lépéseket tegyen a érzékeny berendezések és helyek védelme érdekében és, hogy megakadályozza az ellenõrzés céljához nem kapcsolódó bizalmas információk felfedését. Ezek a lépések, többek között, az alábbiak lehetnek:

(a)Bizalmas raktárak és berendezések elrejtése;

(b)Az ellenõrzés célja szempontjából értékelhetõ típusú és energiájú sugárzás jelenlétének vagy hiányának meghatározására szolgáló radionuklid tevékenység és nukleáris sugárzás mérésének korlátozása;

(c)Az ellenõrzés célja szempontjából értékelhetõ radioaktív vagy egyéb anyagok meghatározását szolgáló mintavétel és mintaelemzés korlátozása;

(d)Hozzáférés biztosítása épületekhez és egyéb építményekhez a 90. és a 91. bekezdésekben foglaltaknak megfelelõen; valamint

(e)Tiltott területek bejelentése a 92. - 96. bekezdésekben foglaltaknak megfelelõen.

90.Az épületekbe és egyéb építményekbe történõ bejutás a helyszíni vizsgálat folytatásának a IV. Cikk 47. bekezdése szerinti jóváhagyását követõen esedékes, kivéve, ha azok bányák, egyéb ásatások, vagy nagy számú barlang bejáratául szolgálnak, amelyek másként nem közelíthetõek meg. Ilyen épületek és építmények esetén az ellenõrzõ csoportnak csak átjárásra van joga az ellenõrzött Részes Állam útmutatásai alapján abból a célból, hogy bemenjenek ezekbe a bányákba, barlangokba vagy ezekre az ásatásokra.

91.Amennyiben az ellenõrzés folytatásának a IV. Cikk 47. bekezdése szerinti jóváhagyását követõen az ellenõrzõ csoport hitelt érdemlõ módon bizonyítja az ellenõrzött Részes Állam számára, hogy az épületekbe és egyéb építményekbe történõ bejutás szükséges az ellenõrzési mandátum teljesítéséhez és a mandátumban engedélyezett, szükséges tevékenységek nem végezhetõek el kívülrõl, az ellenõrzõ csoportnak joga van a jelen épületekbe és egyéb építményekbe bemenni. Az ellenõrzõ csoport vezetõje kéri a valamely épületbe vagy építménybe való bejutást, megjelölve a bejutás célját, az ellenõrök pontos számát, valamint a tervezett tevékenységeket. A bejutás módja az ellenõrzõ csoport és az ellenõrzött Részes Állam tárgyalásainak függvénye. Az ellenõrzött Részes Államnak joga van, hogy korlátozásokat, kivételes esetekben és megfelelõ magyarázattal tiltásokat alkalmazzon épületekbe és egyéb építményekbe történõ bejutás vonatkozásában.

92.A 89. bekezdés (e) pontja értelmében bejelentett tiltott területek esetén egyetlen ilyen terület sem lehet 4 km2-esnél nagyobb. Az ellenõrzött Részes Államnak joga van, hogy összesen 50 km2-ig terjedõen bejelentsen tiltott területeket. Amennyiben egynél több tiltott területet jelentenek be, valamennyi ilyen helynek legalább 20 méternyire el kell különülnie a többi ilyen területtõl. Valamennyi tiltott területnek világosan meghatározott és megközelíthetõ határokkal kell rendelkeznie.

93.A tiltott területek méretét, elhelyezkedését és határait az ellenõrzõ csoport vezetõjével közölni kell nem késõbb, mint amikor az ellenõrzõ csoport egy olyan területre kíván belépni, ahol ilyen tiltott terület, vagy annak egy része fekszik.

94.Az ellenõrzõ csoportnak joga van, hogy berendezést helyezzen el és megtegyen más szükséges lépést annak érdekében, hogy a tiltott terület határáig ellenõrzést folytathasson.

95.Az ellenõrzõ csoport számára engedélyezett, hogy a tiltott területeken lévõ valamennyi nyitott helyet vizuálisan megfigyelje a terület határáról.

96.Az ellenõrzõ csoport megtesz minden ésszerû erõfeszítést, hogy teljesítse mandátumát a tiltott területeken kívül, mielõtt az ilyen területekre történõ belépést kérné. Amennyiben bármikor az ellenõrzõ csoport hitelt érdemlõen bizonyítja az ellenõrzött Részes Állam számára, hogy a mandátumban engedélyezett, szükséges tevékenységek nem hajthatók végre kívülrõl és ezért a tiltott területekre történõ bejutás szükséges a mandátum teljesítése érdekében, az ellenõrzõ csoport néhány tagja belépési lehetõséget kap, hogy bizonyos feladatokat a területen végrehajtson. Az ellenõrzött Részes Államnak joga van, hogy elrejtsen vagy más módon védjen az ellenõrzés céljához nem kapcsolódó bizalmas berendezéseket, objektumokat, anyagokat. Az ellenõrök számát az ellenõrzéshez kapcsolódó feladatok elvégzéséhez minimálisan szükséges szinten kell tartani. Az ilyen belépés módja az ellenõrzõ csoport és az ellenõrzött Részes Állam közötti tárgyalások függvénye.

97.A 86 - 96. és 98-100. bekezdéseknek megfelelõen, az ellenõrzõ csoportnak joga van gyûjteni és elvinni mintákat az ellenõrzési területekrõl.

98.Valahányszor lehetséges az ellenõrzõ csoport a helyszínen elemzi a mintákat. Az ellenõrzött Részes Állam képviselõinek joguk van jelen lenni a minták helyszíni elemzésénél. Az ellenõrzõ csoport kérésére az ellenõrzött Részes Állam - a megállapított eljárásoknak megfelelõen - segítséget nyújt a minták helyszíni elemzéséhez. Az ellenõrzõ csoportnak csak akkor van joga a mintákat elvinni a Szervezet által kijelölt laboratóriumba nem helyszíni elemzésre, ha bizonyítja, hogy a minta-elemzés nem végezhetõ el a helyszínen.

99.Az ellenõrzött Részes Államnak joga van az összes összegyûjtött mintából részeket megtartani, amikor ezeket elemzik és vehet másolati mintákat.

100.Az ellenõrzött Részes Államnak joga van kérni, hogy bármely fel nem használt mintát vagy annak részét visszaadják.

101.A kijelölt laboratóriumnak a hozzájuk nem helyszíni elemzésre odaszállított mintákon kémiai és fizikai elemzéseket végeznek. Az ilyen elemzések részletei a Helyszíni Ellenõrzésre vonatkozó Mûködési Kézikönyvben kerülnek kidolgozásra.

102.A Fõigazgató felelõs elsõdlegesen a minták biztonságáért, integritásáért és megõrzéséért, valamint a nem helyszíni elemzésre odaszállított minták titkosságának védelméért. A Fõigazgató a Helyszíni Elemzésre vonatkozó Mûködési Kézikönyvben szereplõ eljárásoknak megfelelõen jár el. A Fõigazgató minden esetben:

(a)Kialakít egy szigorú rendszert a minták gyûjtésére, kezelésére, szállítására és elemzésére vonatkozóan;

(b)Hitelesíti a kijelölt laboratóriumokat különbözõ fajta elemzések végzésére;

(c)Felügyeli a berendezések és eljárások standardizálását ezekben a laboratóriumokban, valamint a mobil analitikai berendezések és eljárások standardizálását;

(d)Ellenõrzi a minõségellenõrzést és az általános standardokat a jelen laboratóriumok hitelesítése, valamint a mobil berendezések és eljárások vonatkozásában; és

(e)Kiválasztja a kijelölt laboratóriumok közül azokat, amelyek analitikai vagy más feladatokat látnak el bizonyos vizsgálatokkal kapcsolatban.

103.Nem helyszíni elemzések során a mintákat legalább két kijelölt laboratóriumban elemzik. A Technikai Titkárság biztosítja az elemzések gyors feldolgozását. A Technikai Titkárság számol el a mintákkal és bármely fel nem használt minta vagy annak része a Technikai Titkársághoz kerül vissza.

104.A Technikai Titkárság összeállítja az ellenõrzés célja szempontjából releváns laboratóriumi minta elemzések eredményeit. A IV. Cikk 63. bekezdése értelmében a Fõigazgató haladéktalanul megküld minden ilyen eredményt az ellenõrzött Részes Állam számára megjegyzések véget, valamint ezt követõen a Végrehajtó Tanácsnak, valamennyi Részes Államnak, részletes információt mellékelve a kijelölt laboratóriumok által alkalmazott berendezésekre és módszertanra vonatkozóan.

105.Valamely Állam joghatóságán vagy ellenõrzésén kívüli területeken lefolytatandó helyszíni ellenõrzések esetén a Fõigazgató konzultál a megfelelõ Részes Államokkal és megállapodik valamilyen tranzit-lehetõségben és bázis pontokban, megkönnyítendõ az ellenõrzõ csoport gyors megérkezését az ellenõrzési területre.

106.Azon Részes Államok, amelyek területén az áthaladás történik vagy a bázis pontok elhelyezkednek, amennyire csak lehetséges, segítik az ellenõrzést, ideértve az ellenõrzõ csoport, a csomagjaik és felszerelésük szállítását az ellenõrzési területre, valamint a 11. bekezdésben meghatározott megfelelõ feltételek biztosítását. A Szervezet megtéríti a segítõ Részes Államnak az összes elõforduló költségét.

107.A Végrehajtó Tanács beleegyezésétõl függõen a Fõigazgató megállapodhat a Részes Államokkal állandó érvényû megállapodásokban a valamely Állam joghatóságán vagy ellenõrzésén kívüli területeken lefolytatandó helyszíni vizsgálat segítésének megkönnyítése céljából.

108.Azokban az esetekben, amikor egy vagy több Részes Állam folytatott vizsgálatot valamely Állam joghatóságán vagy ellenõrzésén kívüli területen történt tisztázatlan esettel kapcsolatban, azt megelõzõen, hogy bármilyen a jelen a területen való helyszíni ellenõrzés iránti kérelem történt volna, az ellenõrzött eredményeit a Végrehajtó Tanács figyelembe veszi a IV. Cikk szerinti tanácskozásai során.

109.Az ellenõrzés végeztével az ellenõrzõ csoport találkozik az ellenõrzött Részes Állam képviselõivel, hogy áttekintsék az ellenõrzõ csoport elõzetes ténymegállapításait és, hogy tisztázzanak minden homályos kérdést. Az ellenõrzõ csoport átadja az ellenõrzött Részes Állam képviselõjének elõzetes ténymegállapításait egy szabványos formátum alapján leírva, valamint átnyújtja az ellenõrzési területrõl - a 98. bekezdés szerint - vett bármely minta vagy egyéb anyag listáját. A dokumentumot az ellenõrzõ csoport vezetõje írja alá. Az ellenõrzött Részes Állam képviselõje abból a célból, hogy jelezze a dokumentum tartalmának tudomásul vételét, ellenjegyzi azt. A találkozó az ellenõrzés végét követõ 24 órán belül befejezõdik.

110.Az ellenõrzést követõ eljárások végeztével az ellenõrzõ csoport valamint a megfigyelõ a lehetõ leghamarabb elhagyják az ellenõrzött Részes Állam területét. Az ellenõrzött Részes Állam megtesz minden tõle telhetõt az ellenõrzõ csoport, a felszerelések, valamint a csomagok kilépési pontra történõ biztonságos eljuttatásának segítése és biztosítása érdekében. Az ellenõrzött Részes Állam és az ellenõrzõ csoport közötti, egyéb megegyezés hiányában a kilépési pont megegyezik a belépési ponttal.

III. RÉSZ

BIZALOMERÕSÍTÕ INTÉZKEDÉSEK

1.A IV. Cikk 68. bekezdése értelmében önkéntes alapon valamennyi Részes Állam értesíti a Technikai Titkárságot a területén, vagy bármely, a joghatósága vagy ellenõrzése alatt álló területen való, bármely 300 tonnányi vagy ennél nagyobb mennyiségû TNT-nek megfelelõ robbanóanyag egyidejû felrobbantásával történt kémiai robbantásról. Amennyiben lehetséges ez az értesítés elõre történik. A jelen értesítés tartalmazza a robbantás helyére, idejére valamint a használt robbanószer minõségére és típusára vonatkozó adatokat, valamint a robbanás konfigurációját és szándékozott célját.

2.Valamennyi Részes Állam a jelen Szerzõdés hatályba lépését követõ legrövidebb idõn belül tájékoztatja a Technikai Titkárságot a 300 tonnányi, vagy ennél nagyobb mennyiségû TNT-nek megfelelõ robbanóanyag felhasználásával történõ összes egyéb kémiai robbantás hazai felhasználásáról.

A Részes Állam különösen az alábbiakról ad tájékoztatást:

(a)A robbantások földrajzi helye;

(b)A robbantásokat elõidézõ tevékenységek jellege, valamint az ilyen jellegû robbantások általános jellege és gyakorisága;

(c)Minden egyéb releváns adat, amennyiben hozzáférhetõ; valamint

segítség nyújtása a Technikai Titkárságnak bármilyen, a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer által észlelt esemény eredetének tisztázása érdekében.

3.Egy Részes Állam, önkéntes és kölcsönösen elfogadható alapon, meghívhatja a Technikai Titkárság vagy egyéb Részes Állam képviselõit az 1. és a 2. bekezdésben hivatkozott területén lévõ helyszínek meglátogatása céljából.

4.A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer hitelesítése céljából a Részes Államok érintkezésbe léphetnek a Technikai Titkársággal hitelesítõ, kémiai robbantások végrehajtása céljából, valamint, hogy az egyéb célzatú, tervezett kémiai robbantásokról értékelhetõ tájékoztatást adjanak.

A KIEGÉSZÍTÕ JEGYZÕKÖNYV

1. SZÁMÚ MELLÉKLETE

1-A táblázat: Az elsõdleges hálózatot alkotó szeizmológiai állomások listája

Magyarázat:

3C array: azt jelzi, hogy az állomás a Nemzetközi Megfigyelõ Rendszerben a mûködését egy 3 komponensû állomásként kezdi, majd késõbb széles spektrumú állomássá fejlesztik .

3. táblázat : Hidroakusztikai állomások listája

4. táblázat : Infrahang-állomások listája

1 A Nemzetközi Adatközpont szabványos esemény osztályozási kritériumai az összes megfigyelõ módszer által keletkezett adatok Nemzetközi Megfigyelõ Rendszerben történõ kombinált feldolgozása során meghatározott szabványos esemény karakterizációs paramétereken alapulnak. A szabványos esemény osztályozás használja mind a világszerte elterjedt, mind a kiegészítõ osztályozási kritériumokat a helyi módozatok figyelembe vételének érdekében, ahol lehetséges.

2.A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer szeizmikus eleme által jelzett eseményekre többek között az alábbi paraméterek használhatóak:

• az esemény helye;
• az esemény mélysége;
• a felületi- és térhullámok nagyságának (magnitúdójának) aránya;
• a jelek frekvencia terjedelme;
• a fázisok spektrális arányai;
• spektrális kivágás;
• a P-hullám elsõ elmozdulása;
• fészekmechanizmus;
• a szeizmikus fázisok relatív gerjesztése;
• összehasonlító méretek más eseményekhez vagy esemény csoportokhoz képest; valamint
• regionális paraméterek, ahol alkalmazhatóak.

3.A Nemzeti Megfigyelõ Rendszer hidroakusztikai eleme által jelzett eseményekre többek között az alábbi paraméterek használhatóak:

• a jelzés frekvencia terjedelme, ideértve a sarok-frekvenciát, a széles hullámsávú energiát és az átlagos központi frekvenciát és hullámsáv szélességet;
• a jelek frekvencia-függõ idõtartama;
• spektrális arány; valamint
• buborék-pulzáló jelzésekre és buborék-pulzáló késleltetésekre utaló jelzés.

4.A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer infrahang eleme által jelzett eseményekre többek között az alábbi paraméterek használhatók:

• a jel frekvencia terjedelme és a szóródás;
• a jel idõtartama; valamint
• csúcs-amplitúdó.

5.A Nemzetközi Megfigyelõ Rendszer radionuklid eleme által jelzett eseményekre többek között az alábbi paraméterek használhatóak:

• természetes és mesterséges radionuklidek háttér koncentrációja;
• a normális megfigyeléseken kívüli bizonyos maghasadásos és aktivációs anyagok koncentrációja; valamint
• bizonyos maghasadásos és aktivációs anyagok egymáshoz viszonyított aránya.''

3§ (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A törvény 2. §-a a Szerzõdés 14. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatályba lépésrõl szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Az Átfogó Atomcsend Szerzõdés megalkotásával olyan új nemzetközi jogi norma jött létre, amely jelentõs mértékben hozzájárul a nukleáris fegyverrendszerek további fejlesztésének és elterjedésének megakadályozásához és hatékonyan szab gátat újabb, a nemzetközi békét és stabilitást fenyegetõ, nukleáris arzenállal rendelkezõ államok megjelenésének. A Szerzõdés elõírásai a nukleáris hatalmak számára is olyan kötelezettségeket jelentenek, amelyek elsõ alkalommal korlátozzák az új típusú nukleáris csapásmérõ eszközök hadrendbe állítását és lelassítják a minõségi fegyverkezési versenyt.

A Szerzõdés végrehajtásának felügyeletére létrehozandó Átfogó Atomcsend Szerzõdés Szervezete költségeihez való hozzájárulásunk mértékének meghatározása az ENSZ tagdíjskála alapján történik, a Részes Államok számának függvényében. A Szerzõdés végrehajtásáért nemzeti szinten az elõírások szerint a minden Részes Államban kijelölt, illetve létrehozandó Nemzeti Hatóság a felelõs. A Nemzeti hatóságok számára a Szerzõdésben foglalt rendelkezések adatgyûjtési és adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elõ. Ezen adatok különféle termelõ, szolgáltató, gazdálkodó és egyéb szervezetek és kutatóhelyek birtokában vannak. A fenti jogalanyokat tehát kötelezni kell a Szerzõdés célját és tárgyát képezõ speciális adatok szolgáltatására, ugyanakkor a 2261/1996. (IX. 26.) számú Korm. határozat rendelkezései értelmében az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) fel kell jogosítani ezen adatok gyûjtésére és külföldre való továbbítására, egyben szabályozva a végrehajtás részleteit is. Ennek érdekében módosításra szorul az OAH feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendelet, és a nukleáris anyagok nyilvántartásáról és ellenõrzésérõl intézkedõ miniszteri rendelet is.

Szabályozási feladatot jelent a nemzetközi felügyelõk mentességeinek és kiváltságainak biztosítása, és a helyszíni ellenõrzések feltételeinek megteremtése is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenõreinek mentességeirõl és kiváltságairól törvényerejû rendelet intézkedik, aminek végrehajtására miniszteri rendelet szolgál. Ennek mintájára szükségesnek látszik az OAH-t felügyelõ miniszternek felhatalmazást adni, hogy a nukleáris anyagok nyilvántartásáról és ellenõrzésérõl intézkedõ miniszteri rendeletet egészítse ki a fenti új szabályozási elemekkel.

A jelenleg folyó elõkészítõ szakaszban kerül sor a Szerzõdés végrehajtását felügyelõ Szervezet személyi és szervezeti hátterének megteremtésére, a Szerzõdésben foglalt kötelezettségek betartását ellenõrizni hivatott, a 321 megfigyelõ állomást összefogó Nemzetközi Megfigyelõ Rendszerbõl (International Monitoring System - IMS) és a kiértékelést végzõ Nemzetközi Adatközpontból (International Data Center - IDC) álló ellenõrzési rendszer kiépítésére, továbbá az átláthatósági intézkedések, a konzultációs és a tények tisztázását szolgáló mechanizmusok, valamint a helyszíni ellenõrzések elrendelésével és végrehajtásával összefüggõ eljárások rendjének kidolgozására. A Szervezet mûködési költségeihez való hozzájárulás mértékének meghatározása az ENSZ tagdíjskála alapján történik, jelenleg az aláíró országok számának függvényében. Az 1998. évi költségvetés magyar részesedése 86.000 USD volt.

Mivel a Szerzõdés a honvédelmet érintõ kötelezettségeket tartalmaz, megerõsítésérõl, az Alkotmány vonatkozó rendelkezései szerint, törvényben kell rendelkezni.

Az 1-2. §-hoz

Az Alkotmány 40/C (2) bekezdése szerint a honvédelmet érintõ nemzetközi szerzõdéseket törvényben kell megerõsíteni és kihirdetni. A törvényjavaslat 1. §-a a Szerzõdés megerõsítését tartalmazza. A 2.§ a Szerzõdést hivatalos szövege magyar nyelvû fordításának közlésével kihirdeti.

A Magyar Köztársaság érdekeit a Szerzõdés rendelkezései nem érintik hátrányosan, a rá háruló kötelezettségeit végrehajtja. A magyar érdekek a Szerzõdés életképességének fenntartásában és mûködése beindulásában, valamint annak folyamatossága biztosításában jelennek meg.

A 3. §-hoz

A törvény az 1. és 3. §-a kihirdetésének napján, a 2. §-a pedig a nemzetközi szerzõdésben foglalt feltételek teljesülésekor lép hatályba. Errõl a letéteményes küld értesítést, amelyet a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétesz.