MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról

Budapest, 1999. Április

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 33. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

"(3) A (2) bekezdés szerint összehívott elektori gyûlés határozatképtelensége esetén az Országos Választási Bizottság egy alkalommal ismételten összehívja az elektorok gyûlését a határozatképtelen gyûlés idõpontjától számított 60 napon belüli idõpontra."

A Nek. tv. 34. §-ának utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az elektorok gyûlése határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok fele részt vesz."

A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testületét feloszlatták vagy feloszlott, illetõleg ha a képviselõk száma a képviselõ-testület mûködéséhez szükséges létszám alá csökken [(6) bekezdés], idõközi választást kell tartani."

2

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 115. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha a településen csak helyi kisebbségi önkormányzati idõközi választásra kerül sor, a szavazóköröket úgy is ki lehet alakítani, hogy egy szavazókörre a 10. § (1) bekezdésében meghatározottnál több választópolgár jusson. Ha a szavazókörök száma kevesebb, mint a 23. § (1) bekezdése szerint megválasztott szavazatszámláló bizottságok száma, a helyi választási iroda vezetõje állapítja meg, hogy mely szavazatszámláló bizottságok mûködnek az idõközi választáson."

A Ve. a következõ alcímmel és 115/A. §-sal egészül ki:

115/A. § Ha a választást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, az illetékes választási bizottság a megismételt választást a megismételtetett választást követõ 30 napon belülre tûzi ki."

Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.

Közismert tény, hogy az 1998-99. évi kisebbségi önkormányzati választásokat követõen kitûzött fõvárosi, illetõleg országos kisebbségi önkormányzati választások számos, részben a jogi szabályozás hiányosságaira, részben annak helytelenségére visszavezethetõ visszásságra hívták fel a figyelmet. 1999-ben pl. a hazai románság országos önkormányzata azért nem jöhetett létre, mert az Országos Választási Bizottság által két ízben is összehívott elektori gyûlés nem volt határozatképes, azaz az elektori jogosultsággal rendelkezõ választók 75%-os részvételi arányát nem lehetett elérni.

Hasonló okokból hiúsult meg a fõvárosi cigány, örmény, illetõleg román kisebbségi önkormányzatok létrehozása is.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa hivatalból indított vizsgálat keretében elemezte az 1998-99. évi kisebbségi választások tapasztalatait, és számos olyan, az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságra hívta fel a jogalkotó figyelmét, amelyek orvoslása, jövõbeni megelõzése, illetve megszüntetése csak törvényalkotási úton lehetséges.

1999 januárjától kezdte meg mûködését az Országgyûlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságán belül felállított - a kisebbségi joganyag kodifikálására alakult - ad hoc bizottság, amely a kisebbségi biztos jelentését megtárgyalta és egyetértett abban, hogy a kisebbségi választásokkal kapcsolatos visszásságok orvoslása valóban törvényhozói feladat.

A jogi kodifikációs munka azonban gondos elõkészítést, széles körû társadalmi egyeztetést, következésképpen huzamosabb idõt igényel.

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) - ugyancsak a kisebbségi ombudsman kezdeményezésére - el kívánja törölni a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/C. § (7) bekezdése szerinti ún. "pótválasztás" intézményét. A "pótválasztással" kapcsolatban ugyanis elmondható, hogy nincs alkotmányos indoka annak, hogy a választásokat követõ évben - gyakorlatilag az ország bármely településen, ahol 1998. október 18-án nem jött létre kisebbségi önkormányzat - ismételten kisebbségi önkormányzati választást lehessen kezdeményezni.

A kisebbségek önkormányzáshoz való jogának érvényesülése ezt nem kívánja meg, ugyanakkor ez a konstrukció lehetõséget ad a visszaélésszerû joggyakorlásra. Elmondható az is, hogy a "pótválasztás" jogintézményének korábbi pragmatikus okai - a kisebbségi önkormányzati rendszer kialakításának idõszakában fennállott okok - manapság már nem állnak fenn.

Az 1995-ös kisebbségi "pótválasztásokon" a választójogosultaknak mindössze 1,2 %-a jelent meg a szavazáson, azaz a választás érdektelenségbe fulladt. Ugyanakkor a választási apparátust az érintett településekre vonatkozóan teljes létszámmal mûködtetni kell, a névjegyzékkészítéstõl a szavazólapok elõállításáig úgy kell készülni erre a választásra, mintha általános országgyûlési választást tartanánk. E választások költségigénye 1999-ben mintegy 2,1 milliárd forint lenne.

A kisebbségi önkormányzati rendszer mintegy fél évtizedes tapasztalatai azt is bebizonyították, hogy indokolatlanul hiányoznak az idõközi kisebbségi önkormányzati választások tartását lehetõvé tévõ jogszabályi rendelkezések. Elõfordulhatnak ugyanis olyan helyzetek, amikor a kisebbségi önkormányzat megszûnésére objektív okok miatt és nem a képviselõ-testület vagy a kisebbségi közösség akarat-elhatározásán alapuló feloszlás miatt kerül sor. A kisebbségi biztos szerint ebben az esetben kétségtelenül alkotmányos visszásságot okozhat az új kisebbségi önkormányzat megalakításának - a jogszabályi feltételek hiányára visszavezethetõ - lehetetlensége, hiszen nem érvényesülhet a nemzeti és etnikai kisebbségek közösségeinek az Alkotmány 68. § (4) bekezdésében is szavatolt, a helyi önkormányzatok létrehozására vonatkozó joga.

A Javaslat minden olyan esetben - tehát nemcsak az önkormányzat objektív okokból történõ megszûnése esetén - lehetõvé teszi az idõközi választást a kisebbségi önkormányzatok tekintetében, amikor a települési önkormányzatok idõközi választására sor kerülhet: ha a képviselõ-testületet feloszlatják, ha az kimondja feloszlását, illetõleg ha a képviselõk száma a mûködõképességhez szükséges létszámot nem éri el.

Tekintettel arra, hogy egy ilyen idõközi választáson nagyságrendekkel alacsonyabb részvételre lehet számítani mint az általános választásokon, a Javaslat szerint lehetõsége nyílik a helyi választási iroda vezetõjének a szavazókörök kialakításánál eltérni az általános szabályoktól, és a szokásosnál kevesebb szavazókört és szavazatszámláló bizottságot mûködtetni.

Az 1. §-hoz

A Javaslat megszünteti azt a joghézagot, amely abból adódik, hogy nincs törvényi szinten szabályozva az a kérdés, hogy mi a teendõ abban az esetben, ha az országos kisebbségi önkormányzatot választó elektori gyûlés határozatképtelen. A Javaslat az Országos Választási Bizottság kötelezettségévé teszi, hogy ebben az esetben egy alkalommal megismételtesse az elektori gyûlést. Ez az elõírás természetesen a fõvárosi kisebbségi önkormányzatok megválasztására is irányadó, tekintettel a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nek. tv.) 61. §-ának b) pontjára.

A 2. §-hoz

A Javaslat a jelenlegi 75%-ról 50%-ra csökkenti az elektori gyûlések határozatképességi követelményét. Ez azt jelenti, hogy csak akkor határozatképes az országos kisebbségi önkormányzatot választó elektori gyûlés, ha az összes elektornak legalább a fele megjelenik a gyûlésen. Ez az arány természetesen nem érinti a Nek. tv. 33. §-ának (2) bekezdésébõl és 63. §-ának (3) bekezdésébõl következõ azon feltételt, amely szerint csak akkor lehet megtartani a választást, ha a jelen lévõ elektorok száma meghaladja a megválasztandó testület minimális létszámát.

A 3. §-hoz

A Javaslat - az eddigi jogértelmezési problémákat orvosolva - a helyi kisebbségi önkormányzatok esetében is elõírja az idõközi választás megtartásának lehetõségét.

A 4. §-hoz

A kisebbségi idõközi választás a választópolgároknak csak viszonylag kisebb hányadát érinti, ezért - a helyi viszonyok figyelembevételével - a helyi választási iroda vezetõje határozhatja meg, hogy hány szavazókör mûködtetése indokolt.

Az 5. §-hoz

A Javaslat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt annak érdekében módosítja, hogy egyértelmû legyen: a megismételt választást nemcsak az idõközi, hanem az általános önkormányzati választás esetén is 30 napon belül kell megtartani.

A 6. §-hoz

A § a hatálybalépésrõl rendelkezik.