MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1090. Számú
Törvényjavaslat

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló
l993. évi III. törvény módosításáról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony fõbb elemeit, továbbá a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végzõ és a képesítési elõírásoknak megfelelõ szakképesítéssel rendelkezõ személy adatainak mûködési nyilvántartására vonatkozó szabályokat."

(1) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja a "nyugdíjjárulékkal," szövegrészt követõen a "magánnyugdíjpénztári tagdíjjal" szövegrésszel egészül ki.

(2) Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki:

" m) fenntartó:

ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint szociális intézményt létesít és mûködtet."

(3) Az Szt. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Ahol e törvény jövedelmet említ, a nevelési ellátást, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a saját jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják."

Az Szt. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. § A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte."

Az Szt. a következõ 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) Állami fenntartó által mûködtetett intézmény (a továbbiakban: állami fenntartású intézmény) esetén, ha az intézményvezetõ férõhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kérelem beadásának, a beutaló határozat közlésének idõpontját,

b) a kérelmezõ személyazonosító adatait,

c) a kérelmezõ lakó-, illetve tartózkodási helyét,

d) a tartásra köteles személy, illetve törvényes képviselõje természetes személyazonosító adatait.

(3) A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell. A vizsgálatot, ha az intézményi jogviszony keletkezését

a) az intézményvezetõ döntése alapozza meg, az intézményvezetõ,

b) beutaló határozat alapozza meg, az intézményvezetõ megkeresése alapján a beutaló önkormányzat

végzi el.

(4) A nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény teljesül. "

Az Szt. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A jövedelempótló támogatás folyósítása a szünetelésre okot adó körülmény fennállásáig, de legfeljebb - az (5) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - huszonnégy hónapig szüneteltethetõ.

(5) Ha a jövedelempótló támogatás folyósítása a gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szünetel, a szünetelés idõtartama legfeljebb harminchat hónap.

(6) Ha a szünetelés oka megszûnik és a támogatás folyósításának a feltételei fennállnak, a támogatást - figyelemmel a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is - tovább kell folyósítani."

Az Szt. 34/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a folyósítás szüneteltetésére az (1) bekezdésben foglalt ok miatt kerül sor, a támogatás szüneteltetésének idõtartama hat hónap. Ezen idõtartam mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli nem kéri az ellátás továbbfolyósítását. Ezt követõen az önkormányzat felülvizsgálja, hogy

a)  a munkanélküli együttmûködõnek minõsül-e, továbbá

b)  a jövedelempótló támogatás továbbfolyósításának feltételei fennállnak-e.

Az önkormányzat a felülvizsgálat eredményétõl függõen dönt az ellátás továbbfolyósításáról."

(1) Az Szt. 35. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha az ellátást az önkormányzat megállapítja, a jegyzõ a határozat egy példányát nyolc napon belül megküldi a munkanélkülit nyilvántartó munkaügyi központnak."

(2) Az Szt. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A támogatás megszüntetésérõl, illetve szüneteltetésérõl - a szüneteltetés okának feltüntetésével - az önkormányzat dönt, és döntésérõl az önkormányzat jegyzõje nyolc napon belül értesíti a (2) bekezdés szerinti munkaügyi központot."

(1) Az Szt. 37/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minõsül az, aki

a) a jövedelempótló támogatás folyósításának idõtartamát kimerítette, vagy

b) jövedelempótló támogatásban nem részesült, de igazolja, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelõzõ három évben az illetékes munkaügyi központtal legalább két év idõtartamig együttmûködött

és keresõtevékenységet nem folytat, ide nem értve azt a nem rendszeres munkavégzéssel járó keresõtevékenységet, amelynek havi ellenértéke nem éri el a jövedelemmel nem rendelkezõ munkanélkülit megilletõ jövedelempótló támogatás összegének ötven százalékát."

(2) Az Szt. 37/A. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a jövedelempótló támogatás folyósítási idõtartamának kimerítésétõl számított tizenkettõ hónapon belül nyújtható be. E határidõ a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap."

Az Szt. 37/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszûntetésétõl számított harminchat hónapon belül ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmezõ munkanélküli járadékra jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei egyébként fennállnak."

(1) Az Szt. 37/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a családsegítõ szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttmûködési kötelezettséget írhat elõ, amennyiben az önkormányzat rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel. Együttmûködésen az ellátásban részesülõ személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programban történõ részvételt kell érteni."

(2) Az Szt. 37/C. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

"(3) Az együttmûködés keretében végzett közcélú munkajellegû tevékenységért díjazás jár."

(3) Az Szt. 37/C. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az együttmûködésre kijelölt családsegítõ szolgálat vagy szociális intézmény és a segélyben részesülõ személy írásban megállapodik az együttmûködés tartalmáról."

Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk.  685. § b) pont], ha

a) önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos személy, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti személy

gondozását, ápolását végzi."

Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése a következõ c)-d) ponttal egészül ki:

"c) szakiskola, középiskola, illetve felsõoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója;

d) keresõtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történõ munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja."

Az Szt. 44. §-ának (3) bekezdése a "nyugdíjjárulék" szövegrészt követõen " és magánnyugdíjpénztári tagdíj" szövegrésszel egészül ki.

Az Szt. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történõ eltemettetésérõl, ha

a) nincs vagy nem lelhetõ fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrõl nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy elhalálozása idõpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétõl számított hatvan napon belül kell bejelenteni.

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzõnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselõ önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el."

Az Szt. 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást

a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény;

b) a rehabilitációs intézmény;

c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény);

d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény);

e) a nappali ellátást nyújtó intézmény;

f) az egyéb speciális szociális intézmény

nyújtja.

(3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott intézmény legalább tíz fõ, legfeljebb azonban százötven fõ ellátását biztosítja."

Az Szt. a következõ 57/A. §-sal egészül ki:

"57/A. § (1) A települési önkormányzat az idõskorúak nappali ellátásának biztosítására gondozási központot mûködtethet.

(2) A gondozási központ olyan önálló, nappali ellátást nyújtó intézmény, amely

a) az idõsek klubjának feladatait,

b) az étkeztetést, a házi segítségnyújtást,

c) az ellátási területen jelentkezõ gondozási igények felmérését, a gondozás megszervezését,

d) a nappali ellátást nyújtó egyéb intézmények tevékenységének összehangolását

végzi.

(3) Az önkormányzat rendelete a gondozási központ részére a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon túl egyéb gondozási feladatok ellátását is elõírhatja."

Az Szt. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók a személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást igénybe vevõ nem állami fenntartókra is."

Az Szt. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) 600 lakosnál kisebb településen, illetve külterületi lakott helyen az egyes alapellátási feladatok falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók. A települési önkormányzat a falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok körét, valamint a falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatokat és azok mértékét rendeletben állapítja meg."

Az Szt. 64-65. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"64. § A családsegítõ szolgáltatás célja a települési önkormányzat mûködési területén élõ szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megõrzése, az ilyen helyzethez vezetõ okok megelõzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elõsegítése.

65. § (1) A települési önkormányzat a családsegítõ szolgáltatás (2)-(4) bekezdésben megjelölt feladatait családsegítõ szolgálat mûködtetésével, vagy más személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében annak önálló szakmai egységeként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési elõírásoknak megfelelõ személy foglalkoztatásával látja el (a továbbiakban együtt: családsegítõ szolgálat).

(2) A családsegítõ szolgálat a megelõzõ tevékenységek körében

a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban elõforduló, az egyén és család életében jelentkezõ probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé;

b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelõ és jelzõ rendszert mûködtet, ennek keretében elõsegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelõzésben.

(3) A családsegítõ szolgálat az egyének és a családok életvezetési képességének megõrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkezõ probléma megszüntetése érdekében

a) tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról;

b) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt;

c) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében;

d) meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetõség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében;

e) családgondozással elõsegíti a családban jelentkezõ krízis, mûködési zavarok, illetve konfliktusok megoldását;

f) ellátja a 37/C. §-ban megjelölt együttmûködési kötelezettségbõl fakadó feladatokat.

(4) A családsegítõ szolgálat egyéb feladatai:

a)  elõsegíti és ösztönzi a humán jellegû civil kezdeményezéseket;

b) kezdeményezi a települési önkormányzatnál

(5) A családsegítõ szolgálat a (3) bekezdés d) és e) pontjaiban meghatározott tevékenységét az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, személyes kapcsolat keretében végzi.

(6) A családsegítõ szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

(7) A családsegítõ szolgálat együttmûködik a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézményekkel, személyekkel, összehangolja tevékenységüket a jelzett probléma megoldása érdekében."

20. §

Az Szt. 67. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

" 67. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérõl, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körû ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni.

(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idõsek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona."

Az Szt. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"69.§ (1) A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehetõ fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetõség.

(2) Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhetõ el a fogyatékos személyek otthonában."

Az Szt. 70. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"70. § (1) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnõttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.

(2) A fogyatékos gyermekek esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, öt éves kortól a fejlesztõ felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését.

(3) A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelõ önállóság, döntési lehetõség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell - a fogyatékosságának megfelelõ - szinten tartó, képességfejlesztõ, munkajellegû foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidõs tevékenység végzését is.

(4) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is mûködtethetõ, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel."

Az Szt. a következõ 71/A. §-sal egészül ki:

"71/A. § A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre idõlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelezõ intézeti gyógykezelésre nem szorul."

Az Szt. IV. Fejezete III. címének "Ápolást, gondozást nyújtó intézmények" alcíme a következõ 71/B. §-sal egészül ki:

"71/B. § A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel."

Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Rehabilitációs intézmény

a) a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek,

b) a fogyatékosok,

c) a hajléktalanok

rehabilitációs intézménye."

Az Szt. IV. Fejezete III. címének "Rehabilitációs intézmények" alcíme a következõ 74/A. §-sal egészül ki:

"74/A. § A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítõprogramokban való részvételt."

Az Szt. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Nappali ellátást nyújtó intézmény az idõsek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye, a pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedõ."

Az Szt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A nappali melegedõ a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetõséget. A nappali melegedõ feladata továbbá - utcai szociális munka keretében - az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, illetve a szükséges intézkedés megtétele helyzete javítása érdekében."

Az Szt. IV. Fejezete III. címének "Nappali ellátást nyújtó intézmények" alcíme a következõ 79/A. §-sal egészül ki:

"79/A. § A pszichiátriai betegek nappali intézményében az a személy gondozható, aki

a) korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt állt, illetve akit pszichiátriai betegek intézményében gondoztak,

b) az a) pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megelõzése miatt erre rászorul és napközbeni ellátása másképp nem oldható meg."

Az Szt. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel, teljes körû ellátást biztosítanak."

Az Szt. IV. Fejezetének III. címe a következõ alcímmel és a 85/A. §-sal egészül ki:

"Lakóotthonok

85/A. § (1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettõ, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt befogadó intézmény, amely az ellátást igénybe vevõ részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelõ ellátást biztosít.

(2) A lakóotthonok típusai a következõk:

a) a pszichiátriai betegek lakóotthona,

b) a fogyatékos személyek lakóotthona.

(3) A lakóotthonba az a személy helyezhetõ el, aki

a) önmaga ellátására részben képes és

b) lakóotthonba kerülése idõpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

(4) A lakóotthonban elhelyezett személy részére szükség szerint étkezést, ruházattal, illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint az önálló életvitelhez szükséges feltételeket kell biztosítani."

Az Szt. 88. §-a a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A megyei önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével - a szociális és családügyi miniszter elõzetes véleménye alapján - az általa vagy a megye, fõváros területén lévõ települési önkormányzat által fenntartott ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézmények közül módszertani feladatokat ellátó intézményt jelöl ki. A kijelölés öt évi idõtartamra szól, amelynek elteltét követõen az intézmény ismételten kijelölhetõ.

(4) A megyei, fõvárosi módszertani intézmény feladata a megye, fõváros területén lévõ helyi önkormányzat által fenntartott szociális intézmény szakmai munkájának segítése, a szociális intézmény ellenõrzésében való részvétel a külön jogszabályban meghatározottak szerint."

Az Szt. a következõ 88/A. §-sal egészül ki:

"88/A. § (1) A szociális és családügyi miniszter a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével - a fenntartó egyetértésével - az ápolást, gondozást nyújtó, a rehabilitációs intézmények, illetve a szociális szolgáltatást alaptevékenységként végzõ, jogi személyiséggel rendelkezõ szervezetek közül országos, vagy regionális hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményt jelöl ki. A kijelölés öt évi idõtartamra szól, amelynek elteltét követõen az intézmény ismételten kijelölhetõ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módszertani intézmény a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások szervezésének és mûködtetésének hatékonyabbá tétele érdekében közremûködik az új ellátási formák és gondozási módszerek bevezetésének kidolgozásában és megvalósításában."

Az Szt. 92. §-ának (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

"g) az intézményvezetõ és az ellátást igénybe vevõ között kötendõ megállapodással összefüggõ kérdéseket."

Az Szt. IV. Fejezete a következõ V-VI. címmel egészül ki:

"V. cím

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának

feladat- és jogköre

92/A. § (1) A szociális intézmény mûködéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket külön jogszabály határozza meg.

(2) A szociális intézmény a külön jogszabályban meghatározott mûködési engedély alapján végzi tevékenységét.

(3) A fenntartó köteles biztosítani a szociális intézmény folyamatos mûködésének feltételeit.

(4) A mûködést engedélyezõ szerv - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a szociális intézmény mûködési engedélyét visszavonja és az intézményt bezáratja, ha mûködése nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak.

92/B. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója

a) meghatározza az intézményi térítési díjat;

b) ellenõrzi az intézmény mûködésének törvényességét;

c) jóváhagyja az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet;

d) ellenõrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét;

e) gondoskodik a szakemberek képzésérõl, továbbképzésérõl;

f) az intézmény vezetõje tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat;

g) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról;

h) kikéri az ellátottak országos érdekképviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény mûködését érintõ lényeges döntés meghozatala elõtt. Lényeges döntéshozatalnak minõsül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása.

(2) Az állami fenntartó a szervezeti és mûködési szabályzat, a házirend, valamint a szakmai program jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a külön jogszabályban elõírt feltételeknek.

(3) Az állami fenntartó ha az intézmény mûködésének ellenõrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedik annak megszüntetésérõl.

92/C. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény nem állami fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e), f)  és h) pontjaiban meghatározott feladatokon túl

a)  gondoskodik az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatának szakmai programjának, szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében házirendjének elkészítésérõl,

b)  biztosítja az intézmény gazdálkodásának és mûködésének törvényességét.

VI. cím

A mûködési nyilvántartás

92/D. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végzõ és a képesítési elõírásoknak megfelelõ szakképesítéssel rendelkezõ személy (a továbbiakban: személyes gondoskodást végzõ személy) a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésben vesz részt.

92/E. § (1) A személyes gondoskodást végzõ személy e törvényben meghatározott adatait mûködési nyilvántartásba kell venni.

(2) A mûködési nyilvántartás célja a személyes gondoskodást végzõ személy szakvizsgáztatásának, továbbképzésének megszervezése, valamint a képzési követelmények teljesítésének ellenõrzése.

(3) A szociális személyes gondoskodást végzõ személy esetében a mûködési nyilvántartást (a továbbiakban: szociális nyilvántartás) a Népjóléti Képzési Központ, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi személyes gondoskodást végzõ személy esetében a mûködési nyilvántartást (a továbbiakban: gyermekjóléti nyilvántartás) az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet vezeti.

92/F. § (1) A mûködési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a személyes gondoskodást végzõ személy neve (leánykori neve), születési helye és ideje, anyja neve;

b) a munkahely megnevezése és címe;

c) a személyes gondoskodást végzõ személy által betöltött munkakör megnevezése, a foglalkoztatás kezdõ idõpontja;

d) a megszerzett szakképesítés megnevezése, az errõl kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és idõpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése;

e) a jogszabály által elõírt továbbképzés elvégzésének, illetve szakvizsga letételének adatai.

(2) A szociális, gyermekjóléti, továbbá gyermekvédelmi intézmény (a továbbiakban együtt: munkáltató) bejelenti a mûködési nyilvántartást vezetõ szervnek

a) a személyes gondoskodást végzõ személy foglalkoztatását az (1) bekezdésben megjelölt adatok közlésével, továbbá

b) a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást.

(3) A munkáltató az adatbejelentést a foglalkoztatás megkezdésétõl, illetõleg az adatváltozás idõpontjától számított 30 napon belül teszi meg.

(4) A személyes gondoskodást nem intézményi keretek között végzõ személy adatainak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartására a (2) bekezdés rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a munkáltató bejelentési kötelezettségének a személyes gondoskodást végzõ személy tesz eleget.

92/G. § (1) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, aki

a) elhunyt,

b) foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerõs bírósági határozat hatálya alatt áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl törölni kell

a) a szociális nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek már nem áll fenn munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szociális intézménnyel;

b) a gyermekjóléti nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek már nem áll fenn munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézménnyel.

92/H. § A mûködési nyilvántartásból adatok a nyilvántartásba vett személy, a munkáltató, valamint a továbbképzést, szakvizsgáztatást szervezõ részére továbbíthatók."

Az Szt. 93-94. §-ai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"93. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylõ, illetve törvényes képviselõje kérelmére, indítványára történik.

(2) Ha az ellátást igénylõ cselekvõképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselõje terjeszti elõ. A korlátozottan cselekvõképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselõjének beleegyezésével terjesztheti elõ. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt.

(3) Ha a törvényes képviselõ ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal elõzetes jóváhagyása szükséges.

94. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését

a) a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselõ-testületének határozata;

b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése;

c) a bírói ítélet;

d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata (a továbbiakban a)-d) pont alattiak együtt: beutaló határozat);

e) az intézményvezetõ intézkedése;

f) a 94/D. § szerinti esetben a megállapodás

alapozza meg."

Az Szt. a következõ 94/A-94/D. §-okkal egészül ki:

"94/A. § (1) Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemrõl

a) a települési önkormányzat által fenntartott alap-, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezetõ,

b) a megyei, fõvárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében az ellátást igénylõ lakóhelye szerinti települési önkormányzat képviselõ-testülete,

c) a települési önkormányzat - ide nem értve a fõvárosi önkormányzat - által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselõtestülete eltérõen nem rendelkezik, az intézményvezetõ,

d) a Szociális és Családügyi Minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezetõ

dönt.

(2) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti esetben az intézményvezetõ írásban értesíti döntésérõl az ellátást igénylõt, illetve törvényes képviselõjét.

(3) Ha az ellátást igénylõ, illetve törvényes képviselõje az intézmény vezetõjének a (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétõl számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó (önkormányzati intézmény esetén az önkormányzat képviselõ-testülete) határozattal dönt a beutalás kérdésérõl.

(4) A tartós bentlakásos intézménybe történõ beutaló határozat tartalmazza

a) az ellátást nyújtó intézmény megjelölését,

b) az intézményi ellátás idõtartamát (határozott vagy határozatlan idejû megjelölését),

c) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét.

A beutaló határozat egy példányának megküldésével az ellátást nyújtó intézmény vezetõjét is értesíteni kell.

94/B. § (1) Az állami fenntartású intézmény esetén, ha az intézményben történõ felvételrõl az intézményvezetõ dönt, úgy az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylõvel, illetõleg törvényes képviselõjével megállapodást köt. Az intézményvezetõ a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az intézményi ellátás idõtartamát (a határozott vagy határozatlan idõtartam megjelölését),

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,

c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,

d) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat.

(3) Az átmeneti szállást igénybe vevõ hajléktalan személlyel megállapodást akkor kell kötni, ha az ellátás idõtartama a 30 napot meghaladja.

94/C. § (1) Az intézményvezetõ - a 20/A. §-ban foglaltak szerint - az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylõk elhelyezésérõl.

(2) Az intézmény vezetõje az ellátást igénylõ azonnali elhelyezésérõl gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben, illetve a beutaló határozatban fel kell tüntetni.

(3) Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az intézményvezetõ az igény kielégítésének sorrendjérõl az intézmény orvosának és a fenntartó képviselõjének bevonásával dönt."

94/D. § Nem állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételérõl az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylõ, illetve törvényes képviselõje megállapodást köt. A megállapodás a 94/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza még az ellátás

a) kezdetének idõpontját,

b) megszüntetésének módjait."

Az Szt. 95. §-a (2) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A bentlakásos intézményi ellátás esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés, illetõleg tájékoztatás tartalmazza"

(1) Az Szt. a következõ 96/A. §-sal egészül ki:

"96/A. § (1) A tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében a megyei, fõvárosi módszertani intézmény ismertetõt készít a megye, fõváros területén mûködõ szociális intézményekrõl. Az ismertetõ az intézmény székhelyét, telephelyeit, a szolgáltatások körét, valamint az intézménybe történõ felvétel, illetve az elhelyezés körülményeire vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2) A szociális intézmény a módszertani intézmény feladatának teljesítéséhez közli az (1) bekezdésben meghatározott adatokat."

Az Szt. 97. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"97. § Az intézményvezetõ az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhetõ legyen."

(1) Az Szt. 99. §-ának (2) bekezdése a következõ b) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi b) és c) pontok jelölése c) és d) pontokra módosul:

"b) a fogyatékosság jellege szerinti országos érdekképviseleti szervezet területileg illetékes szervének képviselõje."

(2) Az Szt. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott tagok száma nem lehet kevesebb a c)-d) pont szerinti tagok összlétszámánál."

Az Szt. 100-101. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg az Szt. a következõ 102. §-sal egészül ki:

"100. § Az intézményi jogviszony megszûnik

a) az intézmény jogutód nélküli megszûnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejû intézeti elhelyezés esetén a megjelölt idõtartam lejártával, kivéve ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés idõtartama meghosszabbítható.

101. § (1) Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselõje kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselõje kezdeményezése alapján az intézményvezetõ az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti idõpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szûnik meg.

(2) Az intézményvezetõ az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a) másik intézménybe történõ elhelyezése indokolt,

b) a házirendet súlyosan megsérti,

c) intézményi elhelyezése nem indokolt.

(3) Az intézmény vezetõje az ellátás megszüntetésérõl, valamint a megszüntetés ellen tehetõ panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselõjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselõje nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétõl számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerõs és végrehajtható határozatot nem hoz.

(4) Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére az (1)-(2) bekezdésében foglaltakat értelemszerûen alkalmazni kell, azonban a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg.

102. § A nem állami fenntartású intézmény esetén az intézményi jogviszony a 100. §-ban meghatározott eseteken túl a megállapodás bármelyik fél részérõl történõ felmondásával is megszûnik. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti idõpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szûnik meg."

Az Szt. 108-109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"108. § (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozott idõre szól, annak lejárta elõtt az intézményvezetõ, a beutaló önkormányzat képviselõ-testülete megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak-e. Ennek eldöntéséhez a jogosult kezelõorvosának szakvéleményét is ki kell kérni.

(2) Ha az intézményi elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az intézményvezetõ, a beutaló önkormányzat képviselõ-testülete az elhelyezést megszünteti, és errõl a jogosultat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti.

(3) Ha az intézményi elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezetõ, a beutaló önkormányzat képviselõ-testülete az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja, vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelõ intézménybe helyezi át.

(4) Ha az intézményi jogviszonyt az intézményvezetõ intézkedése keletkezteti és a jogosult, illetve törvényes képviselõje az intézmény vezetõjének a (2)-(3) bekezdésben meghatározott intézkedésével nem ért egyet, az errõl szóló értesítés kézhezvételétõl számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

109. § (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan idõre szól, vagy határozott idõre szól ugyan, de az abban foglalt idõtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történõ áthelyezést a jogosult, törvényes képviselõje, valamint az intézmény vezetõje kezdeményezheti.

(2) Az intézmény vezetõje az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult

a)  egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelõ intézménybe került elhelyezésre,

b)  az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható,

c)  a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdekképviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja.

(3) Ha az intézményi jogviszonyt

a) beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésrõl a beutaló önkormányzat képviselõ-testülete határozattal dönt,

b) az intézményvezetõ intézkedése keletkezteti, az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselõje és a másik intézmény vezetõjének közös megegyezése szükséges.

(4) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a jogosult kezelõorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselõjének egyetértõ nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselõje az egyetértõ nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselõ-testülete megszünteti.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni."

(1) Az Szt. 112. §-a (2) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A rehabilitációs intézménybe történõ elhelyezésre vonatkozó kérelemhez, illetve a beutaló határozathoz csatolni kell"

(2) Az Szt. 112. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A beutaló határozaton alapuló intézményi jogviszony esetén a rehabilitációs intézmény vezetõje a (2) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát kérheti a megyei, fõvárosi tisztifõorvos által kijelölt szakértõi bizottságtól, ha az ügy összes körülményeire tekintettel az a véleménye, hogy a jogosult rehabilitációra nem alkalmas, vagy az elhelyezést más típusú intézményben kell biztosítani. A szakértõi bizottság legalább négy tagból áll. Tagjai a megyei, fõvárosi pszichiátriai szakfelügyelõ szakfõorvos, a megyében, fõvárosban mûködõ rehabilitációs szakfõorvos, a megyei, fõvárosi módszertani feladatok ellátására kijelölt, személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetõje, a fogyatékosság típusa szerinti szakgyógypedagógus.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs intézmény vezetõje a szakvélemény felülvizsgálatát kérte, a jogosult az intézményben csak ideiglenesen helyezhetõ el. Vissza kell vonni a beutaló határozatot, illetve az ideiglenes elhelyezést meg kell szüntetni, ha a szakvélemény megállapítása során a szakértõi bizottság az intézményi elhelyezés feltételeinek hiányát állapítja meg. Ebben az esetben az önkormányzat képviselõ-testülete a kérelmezõ ellátását - állapotának megfelelõ - más személyes gondoskodási formában biztosítja."

Az Szt. 113. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"113. § (1) A rehabilitációs intézményben elhelyezett jogosultak állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Ha a megállapodásban, a beutaló határozatban foglalt idõtartam vagy az elhelyezés öt éves idõtartama eltelt, illetõleg pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében, ha a jogosult kéri, a 112. § (3) bekezdésében meghatározott szakértõi bizottság megvizsgálja a gondozás további szükségességét.

(2) A szakértõi bizottság vizsgálatának eredményérõl az intézmény vezetõje a jogosultat, a törvényes képviselõjét, valamint az önkormányzat képviselõ-testületét tájékoztatja.

(3) Ha a szakértõi bizottság véleménye alapján a jogosult rehabilitációs intézményben tovább nem gondozható vagy az elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, az intézmény vezetõje a (2) bekezdésben meghatározott személyeket, illetve szervet haladéktalanul tájékoztatja és

a)  a gondozás megszüntetését vagy

b)  a jogosult áthelyezését

kezdeményezi.

(4) Ha a megállapodásban, a beutaló határozatban vagy a 112. § (1) bekezdésében foglalt idõtartam eltelt, a szakértõi bizottság véleménye alapján azonban a jogosult további gondozása szükséges, az intézményvezetõ, az önkormányzat képviselõ-testülete az elhelyezés idõtartamát meghosszabbíthatja."

Az Szt. V. Fejezetének II. címe a következõ alcímmel és a 113/B-113/C. §-sal egészül ki:

"A fogyatékos személyek otthonára vonatkozó külön szabályok

113/B. § (1) A fogyatékos személyek otthonába felvett kiskorú ellátását, valamint gyógypedagógiai fejlesztését ellenõrizni kell. Ennek keretében a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs bizottság - a külön jogszabályban foglaltak szerint - felülvizsgálja a kiskorú fejlõdését. A bizottság megküldi az intézmény vezetõjének a felülvizsgálat eredményét tartalmazó értékelését, amit a kiskorú ellátása, fejlesztõ foglalkoztatása során figyelembe kell venni.

(2) A kiskorú szülei, illetve törvényes képviselõje - évente legalább egyszer - tájékoztatást kap a gyermek állapotáról, fejlõdésérõl, egyéni fejlesztési tervérõl. A szülõk, illetve a törvényes képviselõ számára biztosítani kell a foglalkozások látogatásának lehetõségét.

113/C. § (1) A fogyatékos személyek otthonában élõ felnõtt személy állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A 112. § (3) bekezdése szerinti szakértõi bizottság az ápoló, gondozó otthonban ellátott fogyatékos személy állapotát, annak változását öt évenként felülvizsgálja. A szakértõi bizottság a felülvizsgálat eredményérõl értesíti az intézmény vezetõjét, az ellátást igénybe vevõ személyt, annak hozzátartozóját, törvényes képviselõjét.

(2) A fogyatékos személy állapotának vizsgálatát a más intézménybe történõ áthelyezése elõtt az (1) bekezdésben meghatározott idõtartamtól függetlenül el kell végezni. Az új intézménybe kerülést követõ fél éven belül az intézmény a fogyatékos személyrõl részletes gyógypedagógiai felmérést végez és ennek alapján elkészíti egyéni fejlesztési tervét.

(3) A felülvizsgálatra vonatkozó részletes szakmai szabályokat külön jogszabály tartalmazza."

Az Szt. 115. §-a (5) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A személyi térítési díj összege a megállapítás idõpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a kötelezett jövedelme"

(1) Az Szt. 117. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ c) ponttal egészül ki:

"b) átmeneti, ápolást, gondozást nyújtó, továbbá rehabilitációs intézmény esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege;

c) lakóotthoni ellátást nyújtó intézmény esetén az egy ellátottra jutó lakhatási költség napi összege, továbbá étkezés igénybevétele esetén az élelmezési térítés, valamint szolgáltatások igénybevétele esetén az egy ellátottra jutó összköltség napi összege."

(2) Az Szt. 117. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ d)  ponttal egészül ki:

"c) 50 %-át a lakóotthoni elhelyezést,

d)  80 %-át, a c)  pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést"

(3) Az Szt. 117. §-a (3) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha a (2) bekezdés c)  vagy d) pontjában meghatározott intézményi ellátásban részesülõ a havi jövedelmébõl nem tudja megfizetni az intézményi térítési díj mértékével azonos személyi térítési díjat, a fenntartó határozattal állapítja meg a személyi térítési díjat az alábbiak figyelembevételével:"

Az Szt. 117/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszeri hozzájárulás összegének legalább negyven százalékát a fenntartó elkülönítetten kezeli. Az elkülönítetten kezelt összeg huszonöt százalékát a visszafizetési kötelezettség teljesítésére, hetvenöt százalékát a tárgyi személyi feltételek javítására, fejlesztésére kell fordítani."

Az Szt. 124. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az önkormányzat a központi költségvetés részére a költségviselés arányában visszafizeti

a) a jogosulatlanul, illetve rosszhiszemûen igénybe vett pénzbeli szociális ellátás [17. § (1) bekezdés a) pontja], valamint

b) az idõskorúak járadéka esetén hagyatéki teherként bejelentett ellátás összegének

megtérítésével befolyt összeget."

Az Szt. 128. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) címzett támogatást;"

Az Szt. 132. §-ának (2) bekezdése a következõ e)-g) pontokkal egészül ki:

"e) a személyes gondoskodást végzõ személyek adatainak mûködési nyilvántartására vonatkozó szabályokat,

f) a szociális szakképesítést szerzett személyek szakvizsgáztatására, valamint a személyes gondoskodást végzõ személyek továbbképzésére vonatkozó szabályokat, ide nem értve a szakirányú továbbképzési szakokon folyó továbbképzést,

g) a fogyatékos személyek otthonában élõ személyek állapotának felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat."

(1) Ez a törvény a kihirdetés napját követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szt.

a) 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában "a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék" szövegrész,

b) 4. §-ának (4) bekezdése

c) 33. §-a (2) bekezdésének második mondata,

d) 37/F. §-ában az "elszámolására" szövegrész,

e) 42. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az "ide nem értve a külön törvényben meghatározottak szerint megállapított gyermekgondozási segélyt." szövegrész,

f) 42. §-ának (3) bekezdése,

g) 71. §-ában a "nem is rehabilitálhatóak" szövegrész,

h) 74. §-a (1) bekezdésében a "nem tanköteles enyhe és középsúlyos értelmi" szövegrész,

i) 88. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az "ennek keretében megbíz valamely ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézményt e feladatok ellátásával." szövegrész,

j) 91. §-ának (2) bekezdése,

k) 96. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az "és átmeneti" szövegrész,

l) 105. §-ának (1) bekezdése,

m) 110. §-a,

n) 136. §-ának (3) bekezdése

hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szt.

a) 3. §-ának (4) bekezdésében "a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Csp.)," szövegrész helyébe "a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.)," szövegrész;

b) 22. §-ában "Az, akire a 18. §-ban és a 20. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz," szövegrész helyébe "Az, akire a 18. §-ban, 20. §-ban, valamint a 20/A. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz," szövegrész;

c) 112. §-ának (1) bekezdésében a "beutalás" szó helyébe az "elhelyezés" szó;

d) 129. §-ában a "Céltámogatás" szó helyébe a "Címzett támogatás" szövegrész

lép.

(1) A szociális intézményben ellátottak számára vonatkozó, - az e törvény 15. §-ának (3) bekezdésével megállapított - Szt. 57. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést azon intézmények esetében kell alkalmazni, amelyek e törvény hatálybalépését követõen kapnak müködési engedélyt.

(2) A mûködési nyilvántartások tárgyi és személyi feltételeit legkésõbb 2001. január 1. napjáig kell biztosítani.

(3) A munkáltató a személyes gondoskodást végzõ személy e törvényben meghatározott adatait 2001. január 1. napjától köteles a mûködési nyilvántartást vezetõ szervnek bejelenteni.

(4) A fogyatékos személyek otthonában élõ felnõtt személy felülvizsgálatát elsõ alkalommal e törvény hatálybalépésétõl számított két éven belül kell elvégezni. Az elsõ felülvizsgálatot a szociális és családügyi miniszter által kijelölt bizottságok végzik. A bizottság pszichológus, pszichiáter és a fogyatékosság jellege szerinti szakgyógypedagógus képesítéssel rendelkezõ személyekbõl, valamint a megyei módszertani feladatok ellátására kijelölt intézmény vezetõjébõl áll.

(5) Az egyszeri hozzájárulás összegének felhasználására vonatkozó, - az e törvény 49. §-ával megállapított - Szt. 117/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az e törvény hatálybalépését követõen befizetett hozzájárulásokból származó bevételekre kell alkalmazni.

(6) A helyi önkormányzat e törvény hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül - az e törvényben foglaltak alapján - köteles felülvizsgálni a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó rendeletét.

(7) Az Szt. 74/A. §-ában elõírt - a hajléktalanok rehabilitációs intézményére vonatkozó - ellátási forma feltételeinek megteremtésérõl fokozatosan, de legkésõbb 2004. december 31-ig kell gondoskodni.

(8) Az Szt. 85/A. §-ában elõírt - a lakóotthonra vonatkozó - ellátási forma feltételeinek megteremtésérõl fokozatosan, de legkésõbb 2009. december 31-ig kell gondoskodni.

A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 137. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

"(2) Az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet gondoskodik a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végzõ és a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezõ személy adatai mûködési nyilvántartásának az Szt.-ben meghatározottak szerinti vezetésérõl."

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) több részletre kiterjedõ, átfogó módosítását a hatékonyabb szociális ellátórendszer megteremtése teszi szükségessé, amit az Szt. hatálybalépése óta a szociálpolitika területét érintõ folyamatok indikálnak.

Az elmúlt években a szociális intézmények által nyújtott személyes gondoskodás területén kedvezõtlen tendenciák indultak meg. Indokolatlanul megnõtt a bentlakásos intézményi ellátásra várakozók száma, a nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásait igénybe vevõ idõskorúak száma viszont stagnál, holott az idõskorúak ellátását - a nemzetközi normák szerint is - elsõsorban lakókörnyezetükben kell biztosítani. Ezért a Javaslat a gondozási központ nevesítésével és funkciójának meghatározásával kívánja felhívni az önkormányzatok figyelmét a lakókörnyezetben megvalósítható személyes gondoskodás mikéntjére.

Az utóbbi években jogos igényként merült fel a humanizált bentlakásos intézményi ellátás feltételeinek megteremtése is, és törekvés mutatkozik ezen igények - kis létszámú intézmények létrehozásával történõ - kielégítésére.

Az Szt. megalkotásakor a jogalkotó lehetõséget teremtett a civil szféra szociális ellátórendszerbe való bekapcsolódására. Az elmúlt években a nem állami szervezetek szerepe elsõsorban az idõskorúak és a hajléktalanok ellátása területén megnövekedett. Ma már a személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátások 20 százalékát õk biztosítják. Ezért elengedhetetlenné vált a fenntartói jogok és kötelezettségek törvényi szintû meghatározása, amely az intézmény jogszerû mûködésének megteremtésén túl a szakmai ellenõrzés segítését is hivatott szolgálni.

A szociális támogatást igénylõ rétegek biztonságának, valamint az egységes jogalkalmazás kialakításának megteremtését célozza az Szt. pénzbeli ellátásra vonatkozó rendelkezéseinek (munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély) Javaslat szerinti módosítása.

A Javaslat legfontosabb koncepcionális eleme a szociális intézményi ellátás igénybevételére vonatkozó szabályok változása, ami az intézményi jogviszony megszûnésének újraszabályozását is szükségessé teszi.

A beutalási rend átalakításával az átmeneti intézményi ellátást igénylõ kérelmérõl közvetlenül az intézményvezetõ dönt, kiküszöbölve ezzel a jelenlegi intézményi elhelyezési gyakorlat hiányosságait. A helyi önkormányzatok hosszadalmas, sokszor szakmailag kevésbé alátámasztható döntéseinek felváltása az intézményvezetõ jogkörének szélesítésével - a fenntartó erõsebb ellenõrzési jogosítványának biztosítása mellett - fontos feltétele a beutalási gyakorlat szakmai színvonala emelésének.

A Javaslatban új ellátási formaként nevesített lakóotthon a fogyatékos személyek és a pszichiátriai betegek számára biztosítja a legkorszerûbb szakmai igényeknek megfelelõ ellátást. A lakóotthon mint ellátási forma Szt.-ben történõ megjelenítésének jogszabályi elõzménye a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, amely elõírja, hogy a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésõbb 2010. január 1-éig át kell alakítani kis közösséget befogadó lakóotthonná.

Emellett a Javaslat az ellátásban részesülõk jog- és érdekvédelmét garantáló szabályokat is tartalmaz, tekintve, hogy az elmúlt években - a jogi szabályozás hiánya miatt - az intézményekben élõ fogyatékos személyek alapvetõ jogai több tekintetben is sérültek.

Szakmai igény teszi szükségessé a szociális, valamint gyermekvédelmi feladatokat ellátó szakemberek továbbképzéséhez kapcsolódó regisztráció bevezetését, amely az e területen dolgozó szakemberek felkészültségének folyamatos figyelemmel kisérését célozza.

A Javaslat az elõzõekben jelzett igényeknek és követelményeknek úgy kíván eleget tenni, hogy

a) megváltoztatja a beutalási rend szabályait,

b) a gondozás szakszerûbbé tétele érdekében meghatározza az ellátások szakmai tartalmát,

c) a gyakorlatban már mûködõ intézménytípusok Szt.-ben emelésével megteremti a differenciáltabb gondozás feltételeit,

d) meghatározza a fenntartó feladatait,

e) módosítja az egyes pénzbeli ellátások szabályait,

f) elõírja a szociális és gyermekvédelmi tevékenységet végzõ szakemberek kötelezõ továbbképzését és ennek érdekében elrendeli nyilvántartásba vételüket.

A Javaslat a fentiekben megfogalmazottakon túl az egységes jogalkalmazás elõsegítése érdekében több kiegészítõ, pontosító rendelkezést is tartalmaz.

A 1-2. §-okhoz

A Javaslat az Szt. szabályozási tárgykörét egészíti ki. A fenntartó fogalma az Szt.-ben eddig nem került meghatározásra, miközben a késõbb megalkotott ágazati törvények (mint pl. a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - a továbbiakban: Gyvt.) pontos definiciót adnak erre nézve. Különösen a mûködési engedélyezési gyakorlatban kiemelkedõ jelentõségû a fenntartó fogalmának meghatározása, mivel a nem állami fenntartású intézmények esetében sokszor nehezen határozható meg egyértelmûen a fenntartó szervezet. A Javaslat megkülönbözteti az állami és a nem állami fenntartót, s a késõbbiekben - a fenntartók szerinti megkülönböztetés alapján - meghatározza részükre az intézmény fenntartásával összefüggõ speciális feladatokat.

A 3. §-hoz

A Javaslat a hajléktalan személyek ellátásának garanciális szabályát tartalmazza. A hajléktalanság kezelése érdekében rögzíteni szükséges az eljárásban részt vevõ szervek (önkormányzatok) minimális kötelezettségét, illetve meg kell elõzni, hogy a hajléktalanok ellátásának megtagadása korábbi - esetleg több száz kilométerre levõ - lakóhelyére való hivatkozással történjen meg. E rendelkezés az Szt. deklaratív jellegû szabályait erõsíti az eljárási kötelezettség kihangsúlyozásával. A hajléktalan személy nyilatkozata bizonyítékként felhasználható a hajléktalanság tényének rögzítése tekintetében az eljárás során.

A 4. §-hoz

Amennyiben az állami fenntartású intézményben az intézményvezetõ nem képes teljesíteni az elhelyezésre vonatkozó kérelmet, a kérelmezõ személyt nyilvántartásba kell venni, annak érdekében, hogy az igények teljesíthetõségének sorrendje megállapítható legyen. A nyilvántartásra vonatkozó szabályok meghatározzák a nyilvántartás létrehozásának célját, valamint azt, hogy mely adatokat kell tartalmaznia. Az új szabályok alapján évente felül kell vizsgálni a nyilvántartásban szereplõk kérelmének fenntartását, s ezzel folyamatosan figyelemmel kísérhetõ az igények tényleges alakulása.

Az 5. §-hoz

A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítását meghatározott esetekben - a szüneteltetésre okot adó körülmény fennállásáig, de legfeljebb 24 hónapig - szüneteltetni kell. A szüneteltetés maximálisan két év idõtartama azt jelenti, hogy azok a szülõk, akik a gyermekgondozási segélyt a gyermek hároméves koráig igénybe veszik, a gyermekgondozási segély folyósítási idõtartamának kimerítését követõen nem jogosultak sem jövedelempótló támogatásra, sem rendszeres szociális segélyre. E probléma megoldására a Javaslat a gyermekgondozási segély teljes idõtartamára (36 hónap) is lehetõvé teszi a jövedelempótló támogatás folyósításának szüneteltetését, így a gyermekgondozási segély lejártát követõen a jövedelempótló támogatás továbbfolyósíthatóvá válik.

A 6. §-hoz

A Javaslat 6. §-a kiegészítõ, pontosító rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, amikor a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának szüneteltetésére azért került sor, mert a munkanélküli az együttmûködést nem vállalta. A szüneteltetés idõtartama ezekben ez esetben 6 hónap, de ez mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli nem kéri az ellátás továbbfolyósítását. Az ellátás továbbfolyósítását megelõzõen az önkormányzatnak vizsgálnia kell, hogy a továbbfolyósításhoz szükséges feltételek fennállnak-e.

A 7. §-hoz

A jövedelempótló támogatásban részesülõ munkanélküliekrõl, az ellátások megállapításáról, szüneteltetésérõl, megszüntetésérõl az önkormányzatok jegyzõi kötelesek értesíteni a területileg illetékes munkaügyi központokat. Az értesítésre eddig nem volt határidõ elõírva, ezért a javaslat a jelenlegi rendelkezéseket azzal egészíti ki, hogy egységesen a döntéstõl számított nyolc napon belüli értesítési határidõt jelöl meg.

A 8. §-hoz

A Javaslat a jelenlegi szabályokat alapvetõen nem módosítja, ugyanakkor a jogalkalmazás segítése érdekében jogtechnikai változásokat eszközöl. A Javaslat új szabályt iktat be, amelynek értelmében a rendszeres szociális segély iránti kérelmet a jövedelempótló támogatás folyósítási idõtartamának kimerítésétõl számított 12 hónapon belül, de a gyermekgondozási segély igénybevétele esetén 36 hónapon belül lehet benyújtani.

A 9. §-hoz

A jelenlegi szabályok az aktív korúak rendszeres szociális segélyének ismételt megállapításakor a munkaügyi központtal való együttmûködés vizsgálatát - a katonai szolgálat kivételével - kötelezõvé teszik. A javasolt módosítás értelmében a rendszeres szociális segély ismételt megállapításra a megszüntetéstõl számított 36 hónapon belül lehetõség van, amennyiben a kérelmezõ nem jogosult munkanélküli járadékra és megfelel a rendszeres szociális segély feltételeinek.

A 10. §-hoz

E rendelkezések részben kiegészítõ, részben pontosító jellegûek, amelyek az állampolgári jogok országgyûlési biztosa által tett ajánlások figyelembevételével kerültek a Javaslatba. A kiegészítõ rendelkezések egyértelmûvé teszik, hogy ha a rendszeres szociális segélyben részesülõ aktív korú nem foglalkoztatott személy számára együttmûködési kötelezettség keretében közcélú munkajellegû tevékenységben való részvételt határoznak meg, akkor ezért a tevékenységért díjazás jár. Az együttmûködés tartalmáról a kijelölt családsegítõ szolgálatnak (vagy szociális intézménynek) és a segélyben részesülõ személynek minden esetben írásban kell megállapodniuk.

A 11-13. §-okhoz

Az ápolási díjra vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy a közép-, illetve felsõfokú tanintézeti nappali tagozatos tanulói-hallgatói jogviszony mellett ápolási díj nem állapítható meg, ugyanis az ápolási feladatok és a tanulói-hallgatói jogviszonyból eredõ kötelezettségek egyidejûleg nem teljesíthetõek. A tanulmányi kötelezettségek olyan, napi 4 óránál hosszabb idejû elfoglaltságot jelentenek, amelyek mellett kizárt az állandó felügyeletet, gondoskodást igénylõ hozzátartozó teljes körû ellátása.

A 14. §-hoz

A köztemetésre vonatkozó rendelkezések alapvetõen a jogalkalmazást segítõ, pontosító szabályokkal kerültek kiegészítésre. Változatlanul a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen való eltemettetésérõl, ha nincs, vagy nem lelehetõ fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az nem gondoskodik az eltemettetésrõl. Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat - kérelemre - a köztemetés költségét megtéríti az eltemettetésrõl gondoskodó önkormányzat részére. Az utolsó lakóhely szerinti önkormányzat a temetési költség megtérülése érdekében a költségeket hagyatéki teherként bejelentheti a területileg illetékes közjegyzõnél, vagy az eltemettetésre köteles személyt kötelezheti a köztemetés költségeinek megtérítésére.

A 15. §-hoz

A Javaslat meghatározza a bentlakásos és a tartós bentlakásos intézmények pontos körét, mivel e két fogalom tartalma nem volt egyértelmû. A Javaslat értelmében a szociális intézménynek minimum 10 fõ ellátására alkalmasnak kell lennie, s az ellátottak száma nem haladhatja meg a 150 fõt az összes telephely együttes vonatkozásában. A 10 fõ minimális ellátotti létszám alól egyetlen kivételt jelent a lakóotthoni ellátás, amelyre külön szabály vonatkozik. Ezt a szabályt csak a Javaslat hatálybalépését követõen létrehozott intézmények esetében kell alkalmazni.

A 16. §-hoz

A gondozási központ - mennyiben az önkormányzat ilyen intézmény létrehozása mellett dönt - területi gondozás erõsítését szolgálja, mivel az utóbbi években a házi segítségnyújtásban, illetve az idõskorúak nappali ellátásában részesítettek száma stagnáló, illetve kismértékben csökkenõ tendenciát mutatott. Ugyanakkor ezeknek az ellátásoknak a korszerû idõsgondozásban kiemelkedõ szerepet kell biztosítani.

A Javaslat szerint a gondozási központ a nappali ellátást nyújtó intézmények közül az idõsek klubjához kapcsolódóan láthatja el feladatait, mivel így lényegesen könnyebben szervezhetõ az idõsekrõl való gondoskodás. A jelenlegi gyakorlatnak jogszabályban történõ rögzítésével lehetõvé válik, hogy a gondozási központ integrálni tudja az alap- és nappali ellátások feladatait, s a gondozási tevékenység komplexitását is megvalósíthassa. Emellett lehetõséget biztosít ez a megoldás arra is, hogy egyéb gondozási feladatok, igények kielégítése is megtörténhessen, rugalmasan alkalmazkodva a rászorulók igényeihez. Ennek tényét az önkormányzat helyi rendeletében állapítja meg. A szakmai elképzelések szerint a gondozási központ képes lesz integrálni olyan ellátási formákat is, melyek nem az idõskorúak, hanem más csoportok gondozási feladataihoz, nappali ellátásához kapcsolódnak.

A 17. §-hoz

A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz, ugyanis a nem állami szervek definíciójának bevezetésével összevonásra került a szociális vállalkozások és a nem állami szervek fogalomköre.

A 18. §-hoz

A falugondnoki ellátás tekintetében a Javaslat lehetõséget biztosít arra, hogy a helyi önkormányzat - a helyi rendeletében szabályozottak szerint - a falugondnok részére szolgáltatási feladatokat állapítson meg elsõsorban a településen adódó speciális igények kielégítésére.

A 19. §-hoz

Az elmúlt években a családsegítõ szolgálat feladatköre bõvült, így indokolttá vált feladatainak újraszabályozása. A Javaslat - a családok eltérõ és halmozott szociális problémáinak kezeléséhez igazodva - elkülöníti a megelõzõ tevékenység és a krízishelyzet megszüntetése érdekében végzendõ feladatokat, részletezi a tanácsadás, valamint a tájékoztató és segítségnyújtó munka tartalmát. Emellett meghatározza, hogy a szolgáltatást igénybevevõket gondozási terv alapján kell ellátni, amely a segítségnyújtás dokumentációjaként is funkcionál.

A 20. §-hoz

A Javaslat "teljes körû ellátás" fogalmának pontos definícióját tartalmazza, kiegészítve a lakhatással, mivel a hajléktalan ellátás területén ez lényeges elem. Emellett rendezi a korábban alacsonyabb szintû jogszabályban meghatározott ellátási formának törvényi szintre emelését a hajléktalanok otthona tekintetében.

A 21-22. §-okhoz

A Javaslat az Szt. szabályait hozza összhangba a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvénnyel (továbbiakban: Kt.), illetve annak módosításaival, melyek nem ismerik az Szt. által használt "nem képezhetõ, vagy részben képezhetõ" fogalmakat. A Kt. 30. § (1)-(2) és (6) bekezdései értelmében a tanköteles korban minden gyermek számára biztosítani kell a képzést, képzési kötelezettség formájában, valamint az oktatási jogok biztosítását. Ennek megfelelõen a kiskorúak és nagykorúak ellátását külön kell választani ezekben az intézményekben, s az állapotnak megfelelõ ellátást kell biztosítani a gondozott személyek számára. Szintén garanciális szabály, hogy a kiskorúak és nagykorúak ellátását is külön szervezeti egységben kell megoldani, az eltérõ tartalmú gondozási tevékenység okán.

A gyakorlati intézményszervezési tapasztalatok indokolják, hogy összekapcsolható legyen egy intézményen belül az ápoló-gondozó, illetve a rehabilitációs tevékenység ellátása, ennek a lehetõségét a jogszabályban is biztosítani kívánjuk, azzal a feltétellel, hogy a két ellátási forma intézményen belüli egyértelmû elkülönítését biztosítani kell.

A 23. §-hoz

A Javaslat a szenvedélybetegek otthonának definícióját tartalmazza. Szövegpontosítást abban a tekintetben jelent, hogy korábban a "pszichiátriai és szenvedélybetegek otthona" megfogalmazás alapján nem volt egyértelmû, hogy önálló intézménytípusról van-e szó. A Javaslat egyértelmûsíti, hogy a szenvedélybetegek otthona önálló intézménytípus, és meghatározza az intézménytípus esetében biztosítandó ellátás szakmai tartalmát.

A 24. §-hoz

A Javaslat a hajléktalanok otthonának definícióját tartalmazza. Ez az ellátási forma a gyakorlatban már mûködõ, ez idáig alacsonyabb szintû jogszabályban megfogalmazott intézménytípus. Az ellátás igénybevételének feltétele, hogy a hajléktalan személy korábban hajléktalanok átmeneti szállásán részesült ellátásban, és életkora, mentális állapota indokolja a tartós elhelyezést. Ugyanakkor az idõskorúak otthonától eltérõen a hajléktalan személyek ellátása más módszereket igényel, korábbi életvitelükbõl adódóan. Ezért indokolt fenntartani egy külön szervezeti formát a hajléktalan személyek ápoló-gondozó jellegû ellátására.

A 25. §-hoz

A Javaslat szövegpontosítást jelent a rehabilitációs intézmény fogalma alá tartozó intézménytípusok tekintetében.

A 26. §-hoz

A Javaslat a hajléktalanok rehabilitációs intézményének definícióját tartalmazza. A hajléktalan személyek részére lehetõséget biztosít olyan ellátás igénybevételére, melyben a gondozási feladat lényege a visszavezetés, valamint a munkaképesség erõsítése, helyreállítása. Az ellátás igénybevétele feltételezi a hajléktalan személy aktív közremûködését a rehabilitációs folyamatban. Az ellátás igénybevétele önkéntes, a rehabilitációs tevékenység segítséget nyújthat ahhoz, hogy a munkaképesség fenntartása mellett az életvitel is "közelítsen" a mindennapi elfogadott normákhoz, ezzel megteremtse annak az alapjait, hogy a hajléktalan személy a rehabilitációs gondoskodás befejezése után is képes legyen a önálló életvitelre. A rehabilitációra vonatkozó - alacsonyabb szintû jogszabályban megfogalmazott - szakmai garanciák elõsegítik a rehabilitáció eredményességének utólagos kontrollját.

A 27. §-hoz

A Javaslat a nappali intézmények körének kibõvítését tartalmazza, jelenleg már mûködõ intézménytípusok - így a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek nappali intézményének - nevesítésével.

A 28. §-hoz

Az utcai szociális munka három fõ ellátási területe (utcagyerekek, hajléktalanok, családok) közül kettõ tartalma, szervezeti elhelyezése már megfogalmazódott a családsegítés, illetve a gyermekjóléti ellátórendszer szervezetén belül. A hajléktalan személyekkel történõ utcai gondozásnak azonban nem volt megfelelõ szervezeti háttere. A gyakorlati tapasztalatok alapján a családsegítõ szolgálatok nem voltak képesek felvállalni ennek a speciális ellátásnak a biztosítását. A hajléktalan ellátásban az utcai szociális munka a nappali melegedõ mellett tudja betölteni egyik fontos funkcióját. Az utcán élõ - hajléktalan, vagy egyéb okból utcára került személyek - közterületen történõ ellátását, felkutatását végzi, emellett segítséget nyújt a többi szociális ellátáshoz történõ hozzájutásban.

A 29. §-hoz

A pszichiátriai betegek nappali intézménye olyan intézményi forma, melyet a szakmai gyakorlat már ismer. Kiemelt szerepe lehet a prevenció tekintetében, illetve az utógondozás keretében, így a lakóotthoni formák további kilépési, vagy kitagolási lépcsõjeként szolgálhat. A Javaslat meghatározza, hogy milyen esetben lehet a nappali ellátást igénybe venni, s honnan lehet bekerülni az ellátásba.

A 30. §-hoz

A Javaslat az átmeneti elhelyezést biztosító intézmények esetében az ellátás definícióját tartalmazza. Mivel a gondozás jellege nagymértékben közelít az ápoló-gondozó intézményi ellátáshoz, ezért ugyanannak a fogalomnak a használata indokolt, mint az ápoló-gondozó otthonok esetében, természetesen azzal a kiegészítéssel, hogy csak ideiglenes jellegû ellátásról van szó. Ide viszont nem tartozik a hajléktalan személyekrõl történõ gondozás, tekintve az ellátás jelentõsen eltérõ szakmai tartalmát, normáit.

A 31. §-hoz

A lakóotthoni ellátások iránti igény elsõsorban a nagy létszámú intézmények átalakításával kapcsolatos szakmai elmélet eredményeképpen jelent meg. Jelenleg is a gyakorlatban több intézmény - mintegy utógondozási jelleggel - törekszik az önálló életvitelre képes lakók számára segítséget nyújtani a saját életkörülményük megteremtéséhez. Ez az ellátási forma az európai országok jelentõs részében rendkívül hosszú múltra tekint vissza, s különösen a fogyatékos személyek tekintetében kiemelkedõ jelentõséggel bír az ellátások biztosítása terén. A fogyatékos személyek esélyegyenlõségérõl szóló 1998. évi XXVI. törvény is nevesíti a lakóotthoni formát, mint a korszerû gondozás alapintézményét. A fogyatékos személyek mellett jelenleg leginkább a pszichiátriai betegek esetében van lehetõség, illetve igény ilyen típusú intézményi gondozásra. Szintén komoly elméleti háttere van a pszichiátriai betegek önállóságát biztosító ezen intézménytípusnak. Az önállósági igény mind a fogyatékos személyek, mind pedig a pszichiátriai betegek esetében egyre erõteljesebben jelentkezik. A fogyatékos személyek ellátásában a normalizációs elv érvényre juttatásával lehetõvé kell tenni azt, hogy az értelmi fogyatékosok olyan egzisztenciát érjenek el, mely lehetõség szerint a normális életfeltételekhez közel áll. Mindezen célok érvényesítésében a lakóotthon jelenti az elsõ lépést a késõbbi önállóság megteremtése felé, mivel szakmai szempontból integrálható a jelenlegi ellátórendszerbe.

A Javaslat tartalmazza a lakóotthoni ellátások definícióját, továbbá azt, hogy kik, milyen feltételek mellett vehetik igénybe a lakóotthoni ellátásokat. A biztosítandó szolgáltatások megfogalmazása szintén a teljes körû ellátás fogalmával van szinkronban, de figyelembe veszi azokat az eltérõ igényeket, melyek a lakóotthoni ellátás lényegét adják.

A 32-33. §-okhoz

A Javaslat a módszertani intézményekre vonatkozó alapvetõ szabályokat rögzíti. A Javaslat kétféle típusú módszertani intézményt ismer:

- egyrészt a megyei önkormányzat által kijelölt módszertani intézményt, melynek hatásköre a megyében mûködõ intézményekre terjed ki,

- másrészt a szociális és családügyi miniszter által kijelölt és országos, vagy regionális hatáskörrel mûködõ módszertani intézményt, amely az ágazat szakmai feladatainak érvényesítését végzi.

A megyei módszertani intézmények elsõdleges feladata, hogy segítséget nyújtsanak a gondozási, ápolási és szervezési feladatok ellátásához, egységes megyei módszertani alapokat dolgozzanak ki, s ezzel a megye területén mûködõ intézmények szakmai munkáját segítsék.

Az országos, vagy regionális hatáskörrel rendelkezõ módszertani intézmények elsõdleges feladata, hogy segítséget nyújtsanak a speciális szolgáltatási területek országos módszertanának kialakításában, az új ellátási formák és gondozási módszerek bevezetésének kidolgozásában és megvalósításában.

Mindkét intézménytípus esetén határozott idõre (öt évre) szól a kijelölés, ez azonban többször megismételhetõ. A megyei módszertani intézmények esetében a kijelölést megelõzõen a szociális és családügyi miniszter elõzetes véleményét ki kell kérnie a fenntartónak.

A 34. §-hoz

Az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége kiterjed az intézményvezetõ és az ellátást igénybevevõ közötti megállapodással összefüggõ kérdésekre, melyek a helyi sajátosságok alapján kerülnek szabályozásra.

A 35. §-hoz

A Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó intézmények fenntartójának feladatait tartalmazza. Az értelmezõ rendelkezések közé bekerült a fenntartó fogalma, ezzel összhangban az intézmények mûködésével kapcsolatos felelõsség fõ címzettje a fenntartó, függetlenül attól, hogy állami, vagy nem állami szervrõl van-e szó.

A Javaslat meghatározza, hogy a fenntartó alapvetõ kötelezettsége, hogy az intézmény folyamatos mûködésének feltételeit - külön jogszabályban meghatározottak szerint - biztosítsa, illetve az intézmény rendelkezzen a feladatainak ellátásához szükséges mûködési engedéllyel.

A fenntartó részére - tekintettel az állami és nem állami szervek közötti különbségekre - eltérõ felelõsségi rendszer került megfogalmazásra.

A fenntartó részére garanciális szabály, hogy intézményei mûködésével kapcsolatos jogai és kötelezettségei törvényi szinten meghatározásra kerülnek. Ugyanakkor az irányítási jogkör ellenõrizhetõbbé válik, egyértelmû, hogy milyen jogosítványai vannak a fenntartónak, azokkal nem élhet vissza. Eddig az Szt. erre nem adott módot, mely a gyakorlatban bizonytalanná tette a fenntartó jogait az intézmény mûködésével kapcsolatban, különös tekintettel a szakmai munka ellenõrzésére.

A Javaslat tartalmazza a szociális és gyermekvédelmi intézményekben szakmai tevékenységet ellátó dolgozók továbbképzése céljából felállítandó mûködési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket is. A mûködési nyilvántartás ennek megfelelõen a személyes gondoskodást végzõ személyekre vonatkozó - továbbképzés szempontjából szükséges - adatokat tartalmazza. A törvény meghatározza a nyilvántartás vezetésére jogosult szerveket, a nyilvántartható adatok körét, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett szerveket. A nyilvántartásra vonatkozó szabályozás biztosítja, hogy csak azok a személyek és csak addig szerepeljenek a nyilvántartásban, amíg a továbbképzési kötelezettségük fennáll, vagyis a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokban végzik a tevékenységüket. Másfelõl viszont a nyilvántartásból nyerhetõ adatok lehetõvé teszik a továbbképzésre kötelezett személyek összetételének figyelemmel kísérését, a továbbképzések szakmailag adekvát megszervezését és a "beiskolázások" biztosítását, valamint eredményességének nyomon követését. Tekintettel arra, hogy a továbbképzési rendszer 2001-tõl kerül bevezetésre, a mûködési nyilvántartás felállításáról is addig kell gondoskodni.

A 36-37. §-okhoz

A Javaslat a szociális intézménybe történõ beutalás új rendjét tartalmazza. Ez a megoldás a jelenleg formálisan mûködõ beutalási rendszer felváltását teszi lehetõvé egy olyan rugalmasabb gyakorlattal, melyben a tényleges ellátási kötelezettség alapján történik az intézményi elhelyezés. A beutalási rendszer átalakítása során a cél a szabad intézményválasztás lehetõvé tétele, ennek megvalósítása azonban csak lépcsõzetesen, fokozatosan képzelhetõ el. A Javaslat az átmeneti intézmények esetében is lehetõvé teszi, hogy az intézményvezetõvel történõ megállapodás alapján jöjjön létre a jogviszony. Az átmeneti elhelyezést biztosító intézmények esetében ugyanis az ellátás jellege nem feltétlenül igényli a hatósági beutalást. Az intézményi elhelyezés elsõsorban szakmai kérdés, amennyiben az intézményvezetõnek fel kell mérnie, hogy képes-e ideiglenesen megfelelõ gondozást biztosítani a rászoruló személy részére, továbbá, hogy a családi-, vagy egyéb körülmények alapján indokolt-e az elhelyezés. A hatósági beutalás során csak kisebb mértékben lehetett ezeket a szakmai kérdéseket teljes körûen figyelembe venni, holott a gondozás felelõssége alapvetõen az intézményé.

Ha a jogviszonyt az intézményvezetõ intézkedése alapozza meg és az intézményvezetõ elutasító döntést hoz, vagy egyéb vitás kérdés merül fel a felek között, akkor az ellátást igénybe venni szándékozó személy panasszal fordulhat a fenntartóhoz, amely szerv - az államigazgatási eljárás szabályai alapján - dönt a panasz kérdésében.

Amennyiben az intézményvezetõ teljesíti az ellátást igénylõ kérelmét, megállapodás megkötésére kerül sor. Az intézményvezetõ ezt a megállapodást köteles a fenntartónak megküldeni.

A Javaslat tartalmazza a megállapodás, illetve a beutaló határozat kötelezõ elemeit.

A Javaslat fontos szabályt tartalmaz a soronkívüliségre vonatkozóan. A korábbi szabályozás nem tartalmazta, hogy a soron kívüli elhelyezés esetén milyen szempontok az irányadóak, s milyen eljárást kell követni. A Javaslat szerint, amennyiben több soron kívüli elhelyezésrõl kell dönteni, a döntésbe be kell vonni az intézmény orvosát és a fenntartó képviselõjét.

A 38-39. §-okhoz

A tájékoztatási kötelezettség hatékonyabb teljesítése érdekében a megyei módszertani feladatokat ellátó intézmények részére kötelezettségként került megfogalmazásra egy ismertetõ készítése a megye/fõváros területén levõ állami és nem állami fenntartású intézményekrõl. Ezt a települési önkormányzatok részére megküldik, akik ezzel remélhetõleg jobban felkészülve tudják teljesíteni a törvényben elõírt kötelezettségüket. Ugyanakkor a Javaslat rögzíti azt is, hogy a szociális intézmény köteles közölni a tájékoztató összeállításához szükséges adatokat.

A 40-41. §-okhoz

A Javaslat az intézményben ellátottak érdekvédelmét, jogaik gyakorlásának elõsegítését szolgálja, egyrészt azzal, hogy az intézményi házirend teljes egészében megismerhetõ legyen, másrészt pedig azzal, hogy az érdekképviseleti fórum tagja lesz a fogyatékosság jellege szerinti országos érdekképviselet területileg illetékes szervének képviselõje.

A 42. §-hoz

A Javaslat külön tesz említést azokról az esetekrõl, amelyek objektíve vezetnek az intézményi jogviszony megszûnéséhez (az intézmény jogutód nélküli megszûnése, az igénybevevõ halála, a határozott idõ lejárta), illetve azokról az esetekrõl, amelyek a felek akaratától függnek. Az intézményvezetõ kezdeményezésére megszüntetendõ jogviszony esetében az ellátott érdekvédelmét szolgáló garanciaként jelenik meg az a rendelkezés, amely az ellátás változatlan feltételek melletti további biztosítását írja elõ mindaddig, amíg az intézményvezetõi döntéssel kapcsolatban az ügyben jogerõs és végrehajtható határozat nem születik.

A 43. §-hoz

A Javaslat a határozott idõre szóló, illetve az áthelyezésre vonatkozó új szabályokat tartalmazza, tekintettel a jogviszonyt létesítõ szervre. Az áthelyezés iránti, illetve a határozott idõtartamú jogviszonyra vonatkozó kérelem elbírálására ugyanis a beutalásra jogosult szervnek van hatásköre. A Javaslat az áthelyezésnél szintén tételesen meghatározza, hogy mely esetekben lehet az áthelyezést kezdeményezni (pl. egészségi állapot megváltozása, házirend megsértése, stb.)

A 44-45. §-okhoz

A rehabilitációs intézményben elhelyezettek állapotának felülvizsgálatát végzõ bizottság tagjainak száma négyre változik, kiegészül a fogyatékosság szerinti szakgyógypedagógussal.

Abban az esetben, ha az intézmény vezetõje a szakvélemény felülvizsgálatát kéri, és az elhelyezés feltételei nem állnak fenn, akkor a beutaló határozatot vissza kell vonni, valamint az ideiglenes elhelyezést meg kell szüntetni, s az önkormányzatnak más személyes gondoskodási formában kell biztosítani az ellátást.

A 46. §-hoz

Az 1996. évben az állampolgári jogok országgyûlési biztosa által végzett vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy a fogyatékos személyek állapotának felülvizsgálata nem megoldott, sokszor az intézményi elhelyezést követõen állapotromlás következik be. Ezért lényeges a folyamatos ellenõrzés, illetve az intézményekben folyó szakmai munka kontrollja. Ennek megvalósítása több lépcsõben történik. A kiskorúak tekintetében a közoktatási törvény, valamint végrehajtási rendelete részletesen szabályozza a felülvizsgálat eseteit. A fogyatékos személyeket ellátó rehabilitációs intézmények esetében az Szt. 112.§ (2) bekezdése rendelkezik a felülvizsgálati kötelezettségrõl. A Javaslat megteremti az ápoló-gondozó otthonban ellátott személyek felülvizsgálatának kötelezettségét. A kiskorúak esetében az oktatási ágazattal összhangban, míg a felnõttkorúak esetében a rehabilitációs intézményekben felülvizsgálatot végzõ bizottság hatáskörét kiterjesztve teszi ezt meg a Javaslat. A felnõttkorú személyek esetében az ötévenkénti felülvizsgálati kötelezettséget, kiskorúak esetében évenkénti felülvizsgálati kötelezettséget ír elõ. A felnõttkorúak felülvizsgálatát a Javaslat hatálybalépését követõ két éven belül el kell végezni.

A 47-48. §-okhoz

A Javaslat a térítési díj szabályaira vonatkozó technikai jellegû pontosítást tartalmaz. Emellett fontos, hogy az újonnan nevesített lakóotthonok esetében a személyi térítési díj megállapításának alapja - a többi intézménytípushoz hasonlóan - megtörténjen. A Javaslat szerint az igénybevett szolgáltatástól függõen, annak arányában kell megállapítani a személyi térítési díjat. Mértéke a jogosult havi jövedelmének 50%-át nem haladhatja meg. E szabály azért lényeges, mert az önállóság megteremtése érdekében a saját maga által biztosított szolgáltatások köre bõvül, így annak költségei is magasabbak az egyén számára, ezért a fizetendõ térítési díj alacsonyabb kell, hogy legyen a többi bentlakásos intézmény térítési díjánál.

A 49. §-hoz

A Javaslat a fenntartó visszafizetési kötelezettségének biztosítására vonatkozó garanciális szabályt tartalmaz. Az egyszeri hozzájárulás összegének meghatározott részét a fenntartónak kötelezõen a tárgyi, személyi feltételek fordítására kell fordítania.

Az 50-51. §-okhoz

A Javaslat a szociális ellátások finanszírozásával összefüggõ szabályokat tartalmaz.

Az 52. §-hoz

További három terület vonatkozásában kibõvül a szociális és családügyi miniszternek adott felhatalmazások köre. A Javaslat elõírja, hogy a miniszter rendeletben határozza meg a mûködési nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a szociális és gyermekvédelmi ágazatban szakmai feladatokat ellátók továbbképzésére vonatkozó elõírásokat, valamint a fogyatékos személyek otthonában élõk állapotának felülvizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat.

A 53-54. §-okhoz

A Javaslat a hatályba lépést, illetve a módosításhoz kapcsolódó technikai normákat, valamint az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

Kiemelendõ szabályok:

- egyrészt a felnõtt korú fogyatékos személyek esetében a teljes gondozotti kör felülvizsgálatára kétéves határidõt ad a Javaslat, ezen belül minden ápoló-gondozó otthonban ellátott személy állapotát meg kell vizsgálni, a felülvizsgálatot a szociális és családügyi miniszter által kijelölt bizottságok végzik,

- a helyi önkormányzatnak a törvény hatálybalépésétõl számított 6 hónapon belül felül kell vizsgálnia a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó rendeletét,

- két intézménytípus esetében határidõt állapít meg a létrehozást illetõen - egyrészt a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét 2004. december 31-ig, másrészt a lakóotthoni formákat 2009. december 31-ig kell létrehozni.

Az 55. §-hoz

A Javaslat a szociális és gyermekvédelmi tevékenységet végzõ szakemberképzéshez kapcsolódó regisztráció bevezetésével összefüggésben a Gyvt. módosítását tartalmazza.