Magyar Köztársaság Országgyûlése

Az Országgyûlés
Önkormányzati- és rendészeti
bizottsága

T/1087/33.

Bizottsági kapcsolódó módosító javaslat

Dr. Áder János úrnak,
az Országgyûlés elnöke

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. §-ának (1) bekezdése alapján a szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló T/1087 számú törvényjavaslathoz a T/1087/15., 5., 9. számon benyújtott módosító javaslatokhoz (ajánlás 5., 6., 2., 3. és 8. sorszám) csatlakozva a bizottság az alábbi

kapcsolódó módosító javaslatokat

terjeszti elõ:

1. A törvényjavaslat 3. §-a a következõk szerint módosul:

"3. § Az e törvény alapján kirótt közrendvédelmi bírságot ([5. § (3) bekezdése és a] 12. §), valamint a légijármû üzemeltetõjével szemben külön törvény szerint kiszabható közrendvédelmi bírságot (33. § (1) bekezdése) kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint, az ott megjelölt célra lehet felhasználni."

2. A törvényjavaslat 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása - a 3. pontra is tekintettel - (3)-(4) bekezdésre változik:

"5. § (1) A települési önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ) az üzletet közbiztonsági érdekbõl a büntetõ vagy szabálysértési eljárás jogerõs befejezéséig, de legfeljebb egy évi idõtartamra - a nyomozó, illetõleg a szabálysértési hatóság javaslatára - ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet mûködésével összefüggésben az üzlet üzemeltetõjével vagy foglalkoztatottjával szemben

[a) az üzlet szolgáltatását igénybevevõ sérelmére elkövetett] önbíráskodás (Btk. 273. §), csalás (Btk. 318. §), rablás (Btk. 321. §), kifosztás (Btk. 322. §), zsarolás (Btk. 323. §);

[b) emberrablás (Btk. 175/A. §), emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), illetve embercsempészés (Btk. 218. § ),]

elkövetése miatt büntetõ, illetve szabálysértési eljárás indult."

[c)](2) A jegyzõ a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott érdekbõl és idõtartamra az üzletet ideiglenesen akkor is bezárhatja ha [az üzlet szolgáltatását igénybevevõ magatartásával összefüggésben] az üzlet mûködésével összefüggésben emberrablás (Btk. 175/A.§), emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), embercsempészés (Btk. 218. § ), üzletszerû kéjelgés elõsegítése (Btk. 205. §), kitartottság (Btk. 206. §), kerítés (Btk. 207. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 283. §), vagy a szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 92. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Sztv. 92/A. §) miatt indul büntetõ vagy szabálysértési eljárás.

3. A törvényjavaslat 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és - a 2. pontra tekintettel - a (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:

"[(2)](3) A jegyzõ az üzlet mûködési engedélyét visszavonja

a) a szabálysértési, illetõleg a nyomozó hatóság javaslatára, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott [jogsértést] bûncselekményt, illetve szabálysértést bírósági vagy hatósági határozat jogerõsen megállapította;

b) [ha megállapítja, hogy] ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott [jogsértést] bûncselekményt vagy szabálysértést jogerõsen megállapító hatósági határozat meghozatalát követõ két éven belül az (1) bekezdésben meghatározott bármely jogsértés miatt újabb hatósági eljárás indult, és a bûncselekményt, illetve szabálysértést bírósági vagy hatósági határozat jogerõsen megállapította, feltéve, ha az üzemeltetõ mindkét esetben ugyanaz a személy."

4. A törvényjavaslat 5. §-ának (3) bekezdése elmarad.

"5. § [(3) A cselekmény körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára tekintettel az üzlet üzemeltetõje az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény helyett ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedõ közrendvédelmi bírsággal sújtható. A közrendvédelmi bírság alkalmazása a Rendõrség hatáskörébe tartozik és azt a Rendõrség határozatában megjelölt számlára kell befizetni.]"

5. A törvényjavaslat 6. §-a a következõk szerint módosul:

"6. § Az 5. § (1)-[(2)](3) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt büntetõ vagy szabálysértési eljárást folytató szerv az eljárás megindításáról, illetve a jogerõs ügydöntõ határozatáról értesíti a mûködési engedélyt kiadó jegyzõt. A 5. § [(2)](3) bekezdésé[nek a) pontjában]ben meghatározott esetekben a bírósági ügydöntõ határozatról az ügyben eljáró nyomozóhatóságot is értesíteni kell."

I n d o k o l á s

Az elõterjesztõ a törvényjavaslat 5. §-ának (1) bekezdése a) pontjának elsõ sorában - tehát "az üzlet szolgáltatását igénybevevõ sérelmére elkövetett" megfogalmazással - vélhetõen azt kívánta érzékeltetni, hogy az önbíráskodás, csalás stb. sértettje az üzlet szolgáltatását igénybe vevõ vendég lehet.

A jelenlegi c) pont elsõ sorában pedig - "az üzlet szolgáltatását igénybevevõ magatartásával összefüggésben" szövegezéssel- pedig nyilván arra kíván utalni, hogy az üzlet üzemeltetõje vagy foglalkoztatottja által elkövetett üzletszerû kéjelgés elõsegítése, kitartottság vagy valamely kábítószer bûncselekmény érintettje az üzletben szórakozó prostituált, illetve kábítószer-élvezõ.

A két pont elsõ, az üzlet vendégeire vonatkoztatott sorai ugyanakkor feleslegesek, tekintettel arra, hogy végül is evidenciát takarnak. Ti. az üzlet pincére által a számla összegének behajtásával összefüggésben megvalósult zsarolás, csalás, önbíráskodás stb. sértettje az üzlet szolgáltatását igénybe vevõ vendég lehet, s nem más; ugyanakkor a c) pontban írt "prostitutor-bûntettek" kárvallottjai is kizárólag az üzlet területén kapcsolatot teremteni, szolgáltatást nyújtani kívánó prostituáltak, illetve az ott drogozó kábítószer-élvezõk lehetnek.

E megállapítás az értelmezõ rendelkezésbõl is kitûnik [4. § d) pont], lévén, hogy az üzlet mûködésével kizárólag azok a jogsértések függhetnek össze - szolgálva ekként az üzlet bezárásával járó közigazgatási intézkedés alapjául -, amelyek az üzlet területén valósulnak meg.

Ennek folytán a két pontból elhagyni javasolt, kétségkívül értelemzavaró mondatrészek mellõzendõk.

A jelenlegi c) pont önálló, döntõen az a) pont tartalmához képest érdemi eltérést mutató bekezdéssé alakítását az élet realitásai indokolják. E módosító javaslat szerint tehát nem lenne megkövetelt az, hogy ezen eljárások terheltje az üzlet természetes személy üzemeltetõse vagy foglalkoztatottja legyen; elegendõ lenne tehát az, hogy ezen jogsértéseket az üzlet szolgáltatását igénybevevõ, az üzletben szórakozó vendégkör egyike-másika valósítsa meg, s azok kárvallottjai is e körbõl kerüljenek ki.

Ugyanakkor a 4. § d) pontja továbbra is megkövetelné, hogy a jogsértések legalább az üzemeltetõ, a foglalkoztatott tudomásával valósuljanak meg, amely követelmény azért sem mellõzhetõ, hiszen ennek hiányában meg sem tehetné a tõle elvárható azon intézkedéseket, miszerint: a rendes, a kriminalitást kizáró intézkedéseket egyáltalán megtehesse.

Noha kétségtelen, hogy a 4. § d) pontjában az üzemeltetõvel, az üzlet foglalkoztatottjával szemben megkövetelt "tudomással bírás" jószerint büntetõjogilag is értékelhetõ, s többnyire a pszichikai, illetve a technikai bûnsegély fogalomkörébe sorolható, ámde létezhetnek az eltûrésnek, a "szembehunyásnak" olyan különös esetei is, amelyek büntetõjogilag avagy a szabálysértési jog szerint még relevanciával még nem bírnak. Az érintett jogsértések és a rendellenes tevékenységet folytató, így a rendes üzletmenetet biztosító intézkedéseket mellõzõ üzlet mûködése közötti kapcsolódást az üzemeltetõ avagy az üzletet képviselõ foglalkoztatott puszta tudomása teremti meg. Az üzemeltetõ felelõssége azonban változatlanul nem objektív, feltétel nélküli.

Hasonló jogi érvek, indokok fogalmazhatók meg az eredeti javaslat 5. § (1) bekezdés b) pontjában írt cselekményeket illetõen is. E körülmény tenné szükségessé a b) és a c) pont összevonását.

Nyilvánvaló, hogy - az érintett bûncselekményeket illetõen - ugyane megoldást nem lehet alkalmazni az 5. § (1) bekezdésének a) pontja esetében. Ugyanis ebben az esetben az üzletet képviselõ, az üzletmenetet bonyolító személy tevõleges részvétele, bûnsegélye mellõzhetetlen feltétele az adott jogsértésnek az üzlet mûködésével való összekapcsolódásával.

Az 5. § (2) bekezdéséhez kapcsolódó módosító javaslatok részben pontosító jellegûek, s a helyes jogértelmezést szolgálják, részben pedig érdeminek tekinthetõk. A "jogsértések" megfogalmazást - a kétségtelen jogértelmezést szolgálván - a jogsértések alfajaiként tekinthetõ "bûncselekmény"-, illetve "szabálysértés"- fogalmakkal váltja fel a javaslat.

A (2) bekezdés b) pontja ugyanakkor az eredeti javaslat súlyos hiányosságát orvosolja azáltal, hogy a mûködési engedély mellõzhetetlen visszavonásának kötelezettségét az érintett cselekményi körbe sorolható bármely jogsértés miatt folyó hatósági eljárás keretében megszületett, e jogsértést jogerõsen megállapító hatósági határozat létéhez kapcsolja, s nem általában a büntetõ- vagy szabálysértési eljárás tényéhez. E megoldás illeszkedik leginkább a szabályozás logikai rendszeréhez is.

A törvényjavaslat jelenlegi rendelkezései szerint - az 5. §-ban meghatározott jogsértéseket jogerõsen megállapító hatósági határozatot követõen - az üzlet mûködési engedélyét az azt eredendõen kiadó jegyzõ vonhatná vissza; ugyanúgy a jegyzõt jogosítaná fel a törvényjavaslat arra is, hogy a hatósági eljárás jogerõs befejezését megelõzõen - tehát a büntetõeljárás, a szabálysértési eljárás folyamatában - az üzletet idõlegesen bezárathassa.

A törvényjavaslat az imént említett jogkövetkezményeket a közrendvédelmi bírsággal is kiegészíti akként, hogy e szankció alkalmazhatóságának jogosultságát már a rendõrség kompetenciájába sorolja. A javaslat szövegébõl pedig az következik, hogy az alternatív közigazgatási szankciótípusok közötti választás valójában a rendõrség belátásától függ, lévén, hogy az eljárást folytató hatóság (tehát a nyomozószerv vagy a szabálysértési hatóság) értékítéletétõl függhet az, hogy az anyagi szankciót vagy - a jegyzõ számára a szükséges intézkedés megtétele érdekében továbbítva - az üzlet bezárását, a mûködési engedély visszavonását tartja éppen indokoltnak. E megoldás lényegesen szûkíti a jegyzõ mozgásterét, döntési kompetenciáját. Ugyanakkor a rendõrség számára biztosított iménti jogosultság - hogy ti. kizárólag tõle függ az alkalmazható szankció mikéntje - túlzó, megalapozatlan.

Ugyanakkor a legcélszerûbb, s egyben jogelméletileg is a leginkább megalapozott megoldásnak végül is az tûnne, ha a közigazgatási szankciók alkalmazhatóságának jogosultságát egy személy részére, nevezetesen a jegyzõ számára biztosítaná a jog. A döntési kompetencia osztottsága ugyanis - elméleti szempontból - aligha indokolható.

Ugyanakkor az is vélelmezhetõ, hogy a közrendvédelmi bírság alkalmazhatósága tovább gerjesztené mindazokat a jogsértõ magatartásokat, amelyekkel szemben éppen a hivatkozott rendelkezések érvényesítésével kívánnánk fellépni. A súlyos anyagi szankciókkal sújtott, ámde mûködésükben fizikailag nem korlátozott üzletek gyaníthatóan mindent megtesznek az õket ért anyagi "károsodás" pótlására. Erre pedig éppen az 5. § (1) bekezdésében felsorolt bûncselekmények kétségkívül alkalmasnak mutatkoznak. Ennek folytán okkal lehet számítani arra, hogy a közbiztonságra veszélyes üzletekkel szemben kilátásba helyezett közrendvédelmi bírság alkalmazásával az eredendõen kitûzött jog- és kriminálpolitikai célok elérhetetlenek maradnának.

Mindezekre tekintettel az 5. § (3) bekezdésének elhagyása indokoltnak tûnik. Ennek folytán pedig szükségszerû módosítani a 3. §-ban írottakat is. Ez ugyanis utal a közrendvédelmi bírság alkalmazhatóságának különös eseteire.

A 6. § módosítását az 5. §-hoz kapcsolódó módosítások tették indokolttá.

A javasolt módosításokkal - megemlítve itt a Törvényjavaslat II. fejezetében írottak alkalmazásához mellõzhetetlen 4. § d) pontjában rögzítetteket is - végre kétségtelenné, a jogalkalmazók számára egyértelmûvé válnának a közbiztonságra veszélyes üzletekkel szembeni fellépés jogi elõfeltételei, következményei.

Ezek tehát a következõk:

Az érintett cselekmény az üzlet területén valósuljon meg; arról az üzemeltetõ vagy a foglalkoztatott (jobbára pszichikai bûnsegélyt nyújtva) tudjon vagy éppen technikai segítségnyújtása avagy tevõleges részvételével valósuljon meg a jogsértés [4. § d) pont].

Az üzemeltetõ, a foglalkoztatott a tõle elvárható, a mûködési engedély alapjául szolgáló rendes üzletmenet biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket mulasztja el, feltéve, ha az üzletmenet körében éppen e mulasztás teszi lehetõvé a jogsértés megvalósulását; ha pedig e mulasztás a foglalkoztatott terhére róható, úgy az üzemeltetõnek tudnia e mulasztásról.

Budapest, 1999. június 2.

Dr. Bernáth Varga Balázs
a bizottság elnöke