MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1086. számú
törvényjavaslat

a közúti közlekedési nyilvántartásról

Elõadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter

Budapest, 1999. Április

1999. évi ....... törvény
a közúti közlekedési nyilvántartásról

Az Országgyûlés a tulajdon védelme, a közúti közlekedés biztonságának elõsegítése érdekében a következõ törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A törvény célja

  1. § (1) A törvény célja, hogy meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás adattartalmát, mûködési szabályait, az annak adatai alapján kiállított, a közúti jármûvezetésre jogosító, a jármû tulajdonjogát (üzemben tartását), és a közúti forgalomban való részvételre jogosító okmányok adattartalmát.

(2) A közúti közlekedési nyilvántartás célja azon adatok kezelése, amelyek a tulajdon védelméhez, a közúti közlekedés biztonságának elõsegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességének biztosításához fûzõdõ egyéni és közérdek érvényesítéséhez szükségesek.

Értelmezõ rendelkezések

2. § E törvény alkalmazása során

  1. Engedélynyilvántartás: a jármûvezetõ és a jármûvezetésre jogosító engedély adatait tartalmazó nyilvántartás.
  2. Jármûnyilvántartás: a jármû tulajdonos (üzembentartó), a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. tv. alapján nyilvántartott jármû, illetve a jármûokmány adatait tartalmazó nyilvántartás.
  3. Okmánytár: a nyilvántartás alapiratainak, a nyilvántartásban szereplõ adatok változását igazoló okmányok, a cserélt, leadott és a visszavont okmányok nyilvántartása.
  4. Személyazonosító adat: családi és utónév, nõk esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idõ.
  5. Jármûazonosító adat: a jármû hatósági jelzése, alvázszáma, és motorszáma.
  6. Jármûokmány: a jármû tulajdonjogát, forgalomban tarthatóságát igazoló okmányok.
  7. Egyedi adatszolgáltatás: egy személyre (jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre), egy engedélyre, egy jármûre, egy jármûokmányra vonatkozó adat közlése.
  8. Csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylõ által meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése.
  9. Üzembentartó: a jármû tulajdonosa, illetve akit a jármû jogszerû üzemeltetésére szerzõdés, vagy más hitelt érdemlõen igazolt jogcím alapján a jármûnyilvántartásba bejegyeztek.

II. Fejezet

A közúti közlekedési nyilvántartás szervezete és az adatszolgáltatási hatáskörök

  1. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) országos illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló hatósági jogkörrel rendelkezõ központi hivatal (továbbiakban: Hivatal) mûködteti.
  1. A nyilvántartást a Hivatal szervezeti egysége (a továbbiakban: nyilvántartó) vezeti.
  1. Elsõ fokú hatósági jogkörben a nyilvántartásból
  1. a nyilvántartó egyedi és csoportos adatszolgáltatást,
  2. a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzõje - az okmánytár adatait kivéve - egyedi adatszolgáltatást teljesít.
  1. § (1) A Hivatal felügyeli az adatszolgáltatási tevékenységet és a központi okmánykiállítás rendjét.

(2) Adatszolgáltatási ügyekben másodfokon a Hivatal vezetõje jár el.

Az okmányellátás rendszere

5. § (1) A külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzõje:

  1. ellenõrzi a jármûvezetésre jogosító okmányok (a továbbiakban: engedély), kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása iránti kérelem adatait, gondoskodik a kérelem teljesítésérõl és az engedély ügyfél részére történõ kiadásáról,
  2. a jármû tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (a továbbiakban: törzskönyv) kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállítására és az ügyfél részére történõ kiadására,
  3. ellátja a jármû közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával, és az ügyfél részére történõ átadásával kapcsolatos feladatokat,
  4. ellátja az a)-c) pontokban megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat,
  5. átvezeti a nyilvántartáson az a)-c) pontokban megjelölt adatokat, illetõleg adatváltozásokat,
  6. továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történõ bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képezõ iratokat.

6. § A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje

  1. az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban a jegyzõ hatáskörébe utalt ügyekben ellátja a másodfokú hatósági és az ezzel összefüggõ adatkezelési feladatokat;
  2. felügyeli a nyilvántartás adatainak kezelését.

A nyilvántartás, az engedély és a jármûokmányok adattartalma

7. § A nyilvántartás az engedély- és a jármûnyilvántartásból, valamint az okmánytárból áll.

8. § Az engedély-nyilvántartás tartalmazza:

a jármûvezetõ

a)személyazonosító adatát

b) lakcímét;

c) arcfényképét (arcképmását);
  1. sajátkezû aláírását;
  2. egészségi- és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait;
  3. elhalálozásának idejét;
  4. külföldi esetén állampolgárságát;
  5. közúti közlekedési elõéleti pontrendszer adatait; továbbá

az engedély

  1. típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vonatkozó adatokat;
  1. eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat;
  2. hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat.

9. § (1) A jármûnyilvántartás tartalmazza a jármû tulajdonos (üzembentartó):

  1. személyazonosító adatát;
  2. lakcímét;
  3. sajátkezû aláírását;
  4. külföldi esetén állampolgárságát; továbbá

    5. a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet

  5. megnevezését;
  6. székhelyének ( telephelyének) címét;
  7. cégjegyzék, illetõleg nyilvántartási számát.
  1. A jármûnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármû:
  1. azonosító és mûszaki adatait;
  2. forgalomban tarthatóságának feltételeit;
  3. forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat;
  4. a jármûokmányok, és a hatósági igazolványok, bizonyítványok, tanúsítványok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására,
  5. a jármûokmányok eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat.

10. § A nyilvántartó a nyilvántartási eljárásban, az érintett személy és a hatóság kapcsolattartása céljából kezeli a nyilvántartásban szereplõ személyek személyi azonosítóját, amelyet az érintett személy az eljárás során köteles közölni a hatósággal. A nyilvántartó a személyi azonosítót csak belsõ azonosítóként használhatja.

11. § Az engedély - típusától függõen - tartalmazza a jármûvezetõ

  1. személyazonosító adatát;
  2. lakcímét;
  3. arcfényképét ( arcképmását );
  4. sajátkezû aláírását;
  5. vezetési feltételeit, korlátozását, továbbá
  6. a külön jogszabályban meghatározott egyéb, nem személyes adatokat.

12. § A törzskönyv tartalmazza a tulajdonos 9. § (1) bekezdés a), e), g) pontjában, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban megjelölt adatokat.

13. § (1) A jármû forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza az üzembentartó (tulajdonos) 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban megjelölt adatokat.

(2) A jármû tulajdonjogának változása esetén a jármû forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza továbbá:

  1. a jármû új tulajdonosának az (1) bekezdésben megjelölt adatait;
  2. a tulajdonváltozás idejét;
  3. a jármû elõzõ és új tulajdonosának sajátkezû aláírását, kivéve, ha a tulajdonosváltozás bírósági, hatósági határozaton alapul.

A nyilvántartás adatforrásai

14. § (1) A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti:

  1. a természetes személy (a továbbiakban: polgár) bejelentése alapján a 8. § a)-g) pontjaiban megjelölt adatokról, valamint a 8. § a), b), g) pontjaiban megjelölt adatok megváltozásáról,
  2. a 8. § i)-k) pontjaiban megjelölt adatokról, azok változásáról, és az annak alapjául szolgáló okmányokban foglalt adatokról;
  3. a vizsgálatot végzõ szerv tájékoztatása alapján a 8. § e) pontjában megjelölt adatokról, azok változásáról,
  4. a tulajdonos (üzembentartó) bejelentése alapján a 9. § (1) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdés e) pontjában megjelölt, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokról és azok változásáról.
  1. A nyilvántartót értesíti
  1. a jármûokmányt kiadó, érvényesítõ, cserélõ, visszavonó, visszaadó, a jármûokmányba bejegyzést tevõ hatóság a jogerõs határozatáról, a jármûokmány adatairól, illetve az adatváltozásról;
  2. a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a jármûvezetõnek az engedélybe bejegyzett adatai megváltozásáról, illetve elhalálozásának idejérõl;
  3. a külön jogszabályban meghatározott hatóság a 8. § h) pontjában megjelölt adatokról.

Adatkezelés idõtartama

  1. § (1) A nyilvántartó a 8. §-ban megjelölt adatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az engedély érvényessége megszûnésétõl, visszavonásától, illetve a jármûvezetõ elhalálozásától, a 9. §-ban megjelölt adatokat a jármû forgalomból történõ végleges kivonásától számított tíz évig kezeli.

(2) Az okmánytár iratait a nyilvántartó az (1) bekezdésben megjelölt határidõt követõ tíz évig kezeli.

(3) A nyilvántartó a 8. § h) pontjában megjelölt adatokat törvényben elõírt ideig kezeli.

III. Fejezet

Adatigénylés és adatszolgáltatás a nyilvántartásból

16. § (1) A nyilvántartásból

  1. egyedi és csoportos adatszolgáltatás a nyilvántartótól,
  2. egyedi adatszolgáltatás a 3. § (3) bekezdés b) pontjában megjelölt hatóságtól igényelhetõ.

(2) Az okmánytár adataiból adatszolgáltatás a nyilvántartótól igényelhetõ.

17. § (1) Nem, vagy részlegesen szolgáltatható adat, ha törvény rendelkezése alapján az adatszolgáltatást az állam külsõ és belsõ biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági, bûnmegelõzési, bûnüldözési érdekbõl az arra jogosult korlátozta vagy megtiltotta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartót értesíteni kell.

18. § (1) Az érintett személy megtilthatja, korlátozhatja személyes adatainak szolgáltatását, kivéve, ha az adatszolgáltatás törvényen, nemzetközi szerzõdésen vagy nemzetközi kötelezettség- vállaláson alapul.

  1. Az érintett személy adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát, illetõleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselõje útján írásban teheti meg.
  2. Az érintett személyt az adatfelvétel, illetve az adatváltozás bejelentését követõen indult hatósági eljárás során a hatóság tájékoztatja az (1) bekezdésben foglalt jogosultságáról és írásban nyilatkoztatja a jogosultság gyakorlásáról.
  3. Az adatszolgáltatást korlátozó, tiltó, illetõleg azt visszavonó nyilatkozatot a nyilvántartásba haladéktalanul be kell jegyezni.

19. § (1) A nyilvántartásból igényelheti(k):

  1. a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat;
  2. a közúti közlekedési ügyekben eljáró hatóságok a külön jogszabályban megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat;
  3. a rendõrség a közbiztonsági ellenõrzéshez, a határõrség a rendészeti feladatai ellátásához szükséges adatokat;
  4. a honvédelmi igazgatás szerve a hadkötelesek nyilvántartásához a 8. § a), b), f), i), k) pontjaiban megjelölt adatokat és a jármûvezetõ egészségi és pályaalkalmassági adatait;
  5. a települési önkormányzat jegyzõje

    6. ea) a gépjármûadóztatási feladatok ellátásához a 9. § -ban megjelölt adatokat;

    eb) közútkezelõi feladatai ellátásához a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban és a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokat;

    ec) a közterület rendjének biztosításával összefüggõ feladatainak ellátásához a 9.§ (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban és a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokat;

  6. az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. § a), b), i), k) pontjaiban, a 9. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt adatokat;
  7. a vámhatóság a vámigazgatási eljáráshoz a 9. § -ban megjelölt adatokat;
  8. a közterület-felügyelet a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban és a 9. § (2) bekezdés a), b) pontjaiban megjelölt adatokat;
  9. a nemzetközi szerzõdésben vagy nemzetközi kötelezettség-vállalásban megnevezett szervezet az abban megjelölt adatokat;
  10. nemzetközi bûnüldözési szervezet a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ útján a nemzetközi szerzõdésbõl vagy nemzetközi kötelezettség-vállalásból fakadó feladat teljesítése során az i) pontban megjelölt adatokat;
  11. a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a 8. § a), b), i), a 9. § (1) bekezdés a), b), és a (2) bekezdés a), b), d) pontjaiban megjelölt adatokat;
  12. a gépjármû-felelõsségbiztosítást ellátó biztosító a kárrendezési eljáráshoz a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) és a (2) bekezdés a), b), d) pontjaiban megjelölt adatokat.

(2) A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:

  1. a 8. § c), d), pontjaiban megjelölt adatok kivételével

aa) a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához,

ab) a közúti közlekedés ellenõrzésére jogosult hatóságok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához;

b) a hivatásos polgári védelmi szerv, a megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § c), d), g), h), a 9. § (1) bekezdés c), d), g) pontjaiban megjelölt adatok kivételével.
  1. A Külügyminisztérium konzuli szolgálata adatszolgáltatást igényelhet az érintett személy által közölt és a nyilvántartásban szereplõ adatok egyezõségérõl.

20. § A 19. §-ban megjelölt szervek a célt és a jogalapot az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével igazolják.

21. § A nyilvántartásból adatot igényelhet a polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet (a továbbiakban: kérelmezõ):

  1. jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében - a 8. § c) - e),h), és a 9. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt adatok kivételével;
  2. tudományos kutatás céljából személyazonosító és jármûazonosító adatok kivételével;
  3. közvélemény-kutatás és piackutatás céljára a jármû mûszaki adataiból idõbeli és területi bontásban;
  4. közvetlen üzletszerzés céljára a jármû mûszaki adataiból idõbeli és területi bontásban.
  1. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat.

(2) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha a kérelmezõ az adat felhasználásának célját, illetõleg jogalapját nem, vagy nem megfelelõen igazolta.

23. § A nyilvántartó a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokról a jármû- azonosító adatok kivételével szolgáltat adatot, ha az érintett személy a személyes adatainak szolgáltatását megtiltotta.

24. § (1) Az engedély-nyilvántartásból adatok akkor szolgáltathatók, ha a kérelem a jármûvezetõ személyazonosító adatát is tartalmazza.

(2) A jármûtulajdonos (üzembentartó) adatai akkor szolgáltathatók, ha a kérelemben megjelölt és a nyilvántartásban szereplõ jármûazonosító adatok megegyeznek.

(3) A kérelemben megjelölt célt nem kell igazolni, ha az:

  1. az engedély vagy a jármûokmány típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok igénylésére irányul;
  2. az abban feltüntetett adatok nyilvántartásban való ellenõrzésére irányul. Az adatszolgáltatás azonban csak az adatok egyezõségének, illetve eltérésének tényét, továbbá az eltérõ adat fajtájának megnevezését tartalmazza.

(4) A kérelmezõ igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartó az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és

a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy a kérelemben felsorolt adatait a kérelmezõ rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) tájékoztassa arról, hogy a kérelmezõt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

25. § A Hivatal a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, illetõleg az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra továbbíthatja.

26. § (1) A nyilvántartás adatai összekapcsolhatók a körözött jármûvek és okmányok nyilvántartásával, valamint a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási kötvény nyilvántartással.

(2) Az adatszolgáltatás során az engedély, a jármû, a jármûokmány körözésének tényét is közölni kell.

  1. A nyilvántartó az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén értesíti a körözési nyilvántartást vezetõ szervet és kezdeményezi az okmány körözését.

27. § A 21. § szerinti adatszolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

IV. Fejezet

Adatvédelem

28. § A nyilvántartás számára adatot szolgáltató felelõsségi körében gondoskodik a továbbított adatok helyességérõl, idõszerûségérõl, valamint utólag értesíti a nyilvántartót a késõbb felfedett adathiba tényérõl és a rendelkezésére álló helyes adatról.

29. § A nyilvántartó az ellentmondó, illetve a nyilvánvalóan hibás adatok észlelése esetén a küldõ szervnél kezdeményezi az adathiba kijavítását.

30. § A nyilvántartó technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint ellenõrzési rendszer kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetõleg a sérülés vagy a megsemmisülés elleni védelmérõl.

31. § A nyilvántartásból igényelt adat a kérelemben megjelölt célra használható fel, a szolgáltatott adatok harmadik személy részére nem továbbíthatók.

32. § (1) A nyilvántartó az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

  1. az adatigénylõ nevét vagy megnevezését, lakóhelyének vagy székhelyének, telephelyének címét, továbbá az adatigénylõ szerv nevében eljáró személy nevét vagy egyedi azonosítóját;
  2. a továbbított adatok körének megnevezését és az adattovábbítás idõpontját;
  3. az adatszolgáltatás célját és jogalapját;
  4. az adatszolgáltatás alanyának nevét.
  1. A nyilvántartó az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól számított öt évig kezeli.

(3) Az érintett személy az adattovábbítási nyilvántartásból - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartásba - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - feladatkörében betekinthet, abból adatot kérhet az adatvédelmi biztos, a belügyminiszter, az általa ellenõrzésre kijelölt köztisztviselõ, a nyomozó hatóság, és törvényben feljogosított szerv.

V. Fejezet

Vegyes rendelkezések

  1. § (1) A nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétõl számított 15 napon belül köteles bejelenteni a bejegyzésre jogosult hatóságnál:
  1. a jármûvezetõ, a jármûtulajdonos ( üzembentartó) a személyazonosító és lakcím adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet a megnevezésének, székhelye (telephelye) címének, cégjegyzék (nyilvántartási) számának változását;

b) a jármû új tulajdonosa a jármû tulajdonjogának, a tulajdonos az üzembentartó személyének, valamint a jármûokmányokban megjelölt mûszaki adatoknak a változását.
  1. Az (1) bekezdésben megjelölt határidõn belül a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak köteles bejelenteni:
  1. a jármû tulajdonosa a jármû üzemeltetésének - a jármû elhasználódása vagy más okból történõ - végleges megszûnését;
  2. a biztosítóintézet a jármû azonosító adatait, ha a kárrendezési eljárásban megállapította, hogy a jármû üzemeltetése mûszaki állapota miatt véglegesen megszûntnek tekinthetõ.

(3) Ha a jármû új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, a jármûvet a rendõrhatóság a külön jogszabályban meghatározott idõtartamra kivonja a forgalomból.

34. § (1) A jármûvek üzletszerû bérbeadásával foglalkozó gazdálkodó szervezet a bérbe adott jármû rendszámáról, a bérlõ nevérõl, anyja nevérõl, születési helyérõl és idejérõl, lakcímérõl (székhelyének, telephelyének címérõl), külföldi esetén állampolgárságáról, továbbá a bérbeadás kezdõ és befejezõ idõpontjáról köteles nyilvántartást vezetni.

(2) A jármû mûszaki eredetiségének ellenõrzésére jogosult köteles a vizsgált jármûvek azonosító adatait nyilvántartani és a vizsgálat eredményét igazoló okiratot öt évig megõrizni.

  1. Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervezet a nyilvántartás adatait a bérleti szerzõdés megszûnését, illetõleg a vizsgálat eredményét igazoló okirat kiállítását követõ öt évig kezeli.
  1. A nyilvántartásba és a vizsgálat eredményét igazoló okiratba a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a rendõrhatóság a vállalkozó székhelyén (telephelyén ) betekinthet.

VI. Fejezet

Átmeneti, záró és felhatalmazó rendelkezések

35. § (1) E törvény a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével 2000. január 1-jén lép hatályba.

  1. A törvény 39-41. §-ai a törvény kihirdetését követõ 15. napon lépnek hatályba.
  2. A törvény 8. §-ának h) pontja 2001. január 1-jén lép hatályba.

36. § Az 5-6. §-aiban megjelölt feladatokat 2000. december 31-ig a külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendõrség és a közúti közlekedési hatóság látja el.

37. § A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-a a következõ p) ponttal egészül ki:

[A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult:]

"p) a közúti közlekedési nyilvántartást vezetõ szerv a nyilvántartási eljáráshoz."

38. § A Szaz. tv. 37. §-ának (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

[A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - a személyi azonosító alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:]

"d) a közúti közlekedési nyilvántartást vezetõ szervnek a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár családi és utónevének (nõk esetében a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és idõpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról."

39. § A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban:
Kkt.) a következõ 7/A. §-sal egészül ki:

" 7/A. § (1) A közúti balesettel érintett jármûvek vezetõi - a rendõrhatóság értesítésének, illetve a rendõri intézkedés hiányában - kötelesek személyazonosságukat és a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításuk fennállását a biztosítóintézet megnevezésével együtt hitelt érdemlõen igazolni, nevüket, lakcímüket, és a balesetben érintett jármûvek hatósági jelzését közölni.

(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármû vezetõje nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelõsségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen biztosítóintézetének bejelenteni."

40. § A Kkt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Jármû abban az esetben helyezhetõ forgalomba, ha arra hatósági engedélyt és jelzést adtak ki, törzskönyvvel látták el, valamint a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás fedezetének meglétét igazolták, továbbá az országos jármûnyilvántartásba bejegyezték."

41. § A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének d) pontja "a közúti jármûvek vezetésére jogosító engedély," szövegrészt követõen " a törzskönyv," szövegrésszel egészül ki.

42. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza

  1. a nyilvántartás, az okmánytár mûködtetése, és az adatszolgáltatás részletes szabályait,
  2. a pénzügyminiszterrel egyetértésben a nyilvántartásból való adatszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét.

 

INDOKOLÁS

a közúti közlekedési nyilvántartásról
szóló törvényjavaslathoz

I.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Alkotmány XII. fejezete az alapvetõ jogok és kötelezettségek körében szabályozza a személyes adatok védelméhez való jogot. Ehhez kapcsolódóan a demokratikus jogállamiság egyik meghatározó ismertetõ jegye a személyes adatok védelméhez fûzõdõ alkotmányos jog biztosítása, melynek alapvetõ anyagi és eljárási szabályait hazánkban - az Európa Tanács Adatvédelmi Egyezményében foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (adatvédelmi törvény), mint a személyes adatok kezelésére vonatkozó általános szabály határozza meg.

Az ágazati törvényi szabályozásokra hárul - az adatvédelmi törvény keretei között - az egyes ágazatokban, szakterületeken végezhetõ adatkezelések általános és speciális szabályainak megállapítása. Ennek megfelelõen a törvényjavaslat (továbbiakban: javaslat) meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás létrehozásának célját, mûködésének feltételeit, a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés rendjét, az adatszolgáltatás feltételeit.

A közúti közlekedési nyilvántartás (továbbiakban: nyilvántartás) alapvetõ célja a tulajdon és a közlekedés biztonságának védelme.

E célok megvalósítása megkívánja, hogy a közlekedési hatóságok kellõen megalapozott és hitelt érdemlõ adatokkal rendelkezzenek a jármû tulajdonosa, üzembentartója személyes adatairól, és a jármûokmányok kiállítása a tényleges tulajdoni viszonyok alapján történjen.

Ugyancsak közérdeket szolgál, hogy a jármûvezetésre jogosító okmányok kiállítására csak akkor kerüljön sor, ha a jármûvezetõ minden tekintetben megfelel a vonatkozó normákban elõírt feltételeknek.

A jármûvezetõk, jármûvek adatainak nyilvántartása és annak alapján kiállított okmány alkalmas eszköz lehet arra, hogy a jármûre mint a tulajdon tárgyára elkövetett visszaélések mennyisége csökkenjen, továbbá, hogy a közúti közlekedésben jármûvezetõként csak az arra jogosult vehessen részt. Ez utóbbi jelentõsen befolyásolhatja a közúti közlekedés biztonságát, és ezáltal az emberi élet, a testi épség védelmét.

A nyilvántartás és a hatóság által kiállított okmány a jármûvezetõ, a jármûtulajdonos (üzembentartó) személyes adatain kívül tartalmazza a vezetési jogosultságra, korlátozásra, a jármû azonosító és mûszaki adataira, valamint ezek változására vonatkozó adatokat is.

A javaslat nem csak a számítógépes nyilvántartásra vonatkozó szabályokat állapít meg, rendelkezései a meglévõ manuális nyilvántartásra (jármûvezetésre jogosító okmányok) és az eljárás alapjául szolgáló okmányok körére is kiterjednek.

A személyes adatok védelmére figyelemmel a javaslat taxatíve meghatározza a nyilvántartható adatok körét, a nyilvántartás adatforrásait, az adatkezelés idõtartamát, az adatszolgáltatás terjedelmét, korlátait, az adatigénylésre jogosultak körét, továbbá az adatvédelemre vonatkozó szabályokat.

II.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. Fejezet
Az 1. §-hoz

A javaslat megfogalmazza a törvény és a nyilvántartás célját, figyelemmel az információs önrendelkezési jog korlátozásának törvényi lehetõségeire. A javaslat a magyar jogrendszerben elsõként kívánja törvényi szinten szabályozni a közúti jármûvezetésre jogosító, a jármû tulajdonjogát igazoló és a jármû közúti forgalomban való részvételére jogosító okmányok adattartalmát. Ennek célszerû meghatározása alapvetõen a hatósági okmányok közhitelességét, az egyéni és közösségi érdek érvényesülését szolgálja.

A 2. §-hoz

Az értelmezõ rendelkezések tartalmazzák a nyilvántartás részelemeinek (engedély-nyilvántartás, jármûnyilvántartás, okmánytár) és az egyéb alkalmazott fogalmak meghatározását.

II. Fejezet
A 3-6. §-hoz

A javaslat a nyilvántartás mûködtetését, az adatszolgáltatási tevékenység és a központi okmánykiállítás rendjének felügyeletét a belügyminiszter irányítása alatt álló központi hivatalhoz telepíti, a nyilvántartás vezetését mint operatív feladatot a nyilvántartó látja el. Ebbõl adódóan a nyilvántartó elsõfokú hatósági jogkörébe utalja az egyedi és csoportos adatszolgáltatást. Egyedi adatszolgáltatási hatáskörrel rendelkezik a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzõje is, aki a külön jogszabályban meghatározott illetékességgel 2001. január 1-tõl a közlekedés-igazgatási okmányok kiadására is jogosult lesz.

Adatszolgáltatási ügyekben a másodfokú jogkör gyakorlójaként a javaslat a központi hivatal vezetõjét jelöli meg, figyelemmel arra, hogy a nyilvántartás területi szervezettel nem rendelkezik.

A korszerû okmánycsalád kialakításával megváltozik a nyilvántartásban szereplõ okmányok kiállításának, kiadásának rendje is. A javaslat ezért tartalmazza az ezzel összefüggõ adatkezelési feladatokat, szabályozza továbbá a közigazgatási hivatal vezetõjének ezzel összefüggõ hatáskörét is.

A 7-13. §-hoz

A javaslat szerint a közúti közlekedési nyilvántartás az engedély- és a jármûnyilvántartásból, valamint az okmánytárból áll. A javaslat felsorolja a kezelhetõ adatok körét, különbséget tesz a nyilvántartásban szereplõ adatok és a különféle jogosultságot megtestesítõ okmányok adattartalma között.

A javaslat lehetõvé teszi a közúti közlekedési elõéletre vonatkozó pontrendszer adatainak kezelését, amely szervesen kötõdik a jármûvezetõ személyéhez. A javaslat azonban csak a nyilvántartás lehetõségét teremti meg, a rendszer bevezetésérõl külön norma fog rendelkezni.

A javaslat az érintett személyrõl kezelt adatok pontosságának, teljességének és idõszerûségének biztosítása érdekében felhatalmazást ad a személyi azonosító használatára, az információs önrendelkezési jog arányos és indokolt korlátozásával. A nyilvántartó a személyi azonosítót egyrészt az érintett személlyel való kapcsolattartás céljából - belsõ azonosítóként - , másrészt a jármûvezetõk személyi adatainak frissítése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervével való kapcsolat céljából kezeli.

A 14. §-hoz

Az okmány kiadására illetve az ehhez szükséges adatok felvételére jogosult hatóság (rendõrség, közlekedési hatóság, jegyzõ), köteles a nyilvántartót az általa felvett adatokról értesíteni, számítógépes adatkezelés esetén közvetlen adatbevitellel és az okmány megküldésével. A javaslat más - a közlekedés-igazgatási eljárásban érintett - hatóságot, illetve szervezetet is kötelez ( pl .az egészségi, a pályaalkalmassági vizsgálatot végzõ szerv) adatbevitelre.

A 15. §-hoz

A javaslat az adatkezelés idõtartamát általános szabályként tíz évben állapítja meg. Az okmánytár iratait a nyilvántartó az adatkezelés indokának megszûnése után további tíz évig tárolja.

  1. Fejezet
    A 16-18. §-hoz

A javaslat az adatszolgáltatási hatáskörökkel összhangban határozza meg az adatigénylés iránti kérelem benyújtásának rendjét. Utal a külön törvényi felhatalmazás alapján az adatszolgáltatás tiltására, illetve korlátozására vonatkozó jogosultságra és elõírja ennek gyakorlása esetén a nyilvántartó értesítését.

A javaslat a személyes adatok kiadását szigorú feltételekhez köti, mely biztosítja, hogy a polgár személyes adatai illetéktelen személyek birtokába ne juthassanak. További garanciális elem, hogy az érintett személy írásban jogosult személyes adatainak szolgáltatását megtiltó, vagy azt korlátozó nyilatkozatot tenni.

Az eljáró hatóság köteles e jogosultság gyakorlásának lehetõségérõl az érintett személyt tájékoztatni és a nyilvántartó a nyilatkozatot bejegyezni.

A 19-20. §-hoz

A javaslat szabályozza, hogy az adatkezelõ mely szerveknek, milyen célból és milyen adattartalommal adhat át adatokat. Megteremti a nemzetközi adatátadás feltételeit, biztosítja továbbá, hogy a polgárok hozzájuthassanak azokhoz az adatokhoz, amelyek alapvetõ jogaik érvényesítéséhez szükségesek.

Az adatigénylésre jogosult szervek (szervezetek) a törvényben meghatározott, vagy törvényi felhatalmazáson alapuló feladataik ellátásához szükséges és elégséges adatokat igényelhetik, ennek során meg kell jelöljék a vonatkozó adat megismerésére felhatalmazó jogszabályi rendelkezést. Az adatszolgáltatást kizáró körülményként fogalmazza meg a javaslat, ha a kérelmezõ az adatfelhasználás célját illetve jogalapját nem igazolja vagy az igazolás nem megfelelõ.

A tulajdon védelmét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a jármûtulajdonos adatai szolgáltatásához az adatszolgáltatási kérelemben megjelölt és a nyilvántartásban szereplõ teljeskörû jármû azonosító adatok egyezõsége is szükséges. A szigorú szabályozást az indokolja, hogy egyes adatok megjelölésével (pl. hatósági jelzés) a kérelmezõ ne juthasson olyan adatok birtokába, melynek felhasználásával lehetõvé válna a fiktív okmányok készítése, és ezzel a jogellenesen megszerzett jármûvek legalizálása.

A 21-27. §-hoz

A javaslat a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, a tudományos kutatást, közvélemény-kutatást és piackutatást végzõ szervezetek részére, továbbá közvetlen üzletszerzés céljából történõ adatszolgáltatást csak a szükséges mértékben korlátozza, illetve köti feltételhez.

A javaslat a vagyonbiztonság elõsegítése érdekében lehetõvé teszi a nyilvántartás adatainak összevetését a körözött gépjármûvek és okmányok nyilvántartásával illetve a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási kötvény nyilvántartással.

IV. Fejezet
A 28-32. §-hoz

A javaslat meghatározza az adatkezelés során betartandó adatvédelmi szabályokat, és rendelkezik az adattovábbítási nyilvántartás vezetésérõl.

Új elemként jelenik meg annak szabályozása, hogy az érintett személyen túl ki jogosult betekinteni ebbe a nyilvántartásba. Ugyanakkor a javaslat nem ismétli meg azokat a rendelkezéseket, amelyeket az adatvédelmi törvény tartalmaz, figyelemmel arra, hogy a javaslat szerinti rendelkezéseket azzal összhangban kell alkalmazni.

V. Fejezet
A 33. §-hoz

A javaslat a nyilvántartás pontosságához, valamint a tulajdonjog biztonságához fûzõdõ érdekbõl részletesen szabályozza az adatváltozások bejelentési kötelezettségét, és elõírja, hogy a jármû tulajdonlásában bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztása esetén külön jogszabályban meghatározott idõtartamra a rendõrhatóság a jármûvet a forgalomból kivonja.

A javaslat szerint a biztosítóintézetek kötelesek a balesetben megsérült jármû azonosító adatait bejelenteni, ha kárrendezési eljárásban azt állapítják meg , hogy a jármû mûszaki állapota miatt üzemeltetésre véglegesen alkalmatlanná vált. A bejelentési kötelezettség elõírása azt a célt szolgálja, hogy az ilyen jármû azonosító adatait a jogellenesen megszerzett másik jármû legalizálására ne lehessen felhasználni.

A 34. §-hoz

A javaslat szabályozza a jármûvek üzletszerû bérbeadásával, valamint a jármûvek mûszaki eredetiségének ellenõrzésével foglalkozó szervezetek nyilvántartás vezetési kötelezettségét. E nyilvántartások nem részei a közúti közlekedési nyilvántartásnak, azonban alapvetõen hasonló célt szolgálnak, ezért indokolt rendelkezni létrehozásukról. A javaslat a nyilvántartási kötelezettség elõírásán túl felhatalmazást ad a rendõrhatóságnak a nyilvántartott adatokba való betekintésre is.

VI. Fejezet
A 35-36. §-hoz

A javaslat általános hatálybalépésének ideje 2000. január 1. A törvény kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) kiegészítését illetve módosítását tartalmazó 39 - 41. §. A közúti közlekedési elõéleti pontrendszer nyilvántartására vonatkozó szabályozást az annak bevezetésérõl rendelkezõ jogszabállyal egyidejûleg indokolt hatályba léptetni.

Átmeneti szabályokat tartalmaz a javaslat azon rendelkezése, amely a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzatnál kialakítandó okmányirodák létrejöttéig a közlekedési igazgatási feladatokat a jelenlegi hatósági rendben szabályozza.

A 37-41. §-hoz

A személyi azonosító kezelésének törvényi megalapozásához és a személyiadat- és lakcímnyilvántartással való adatkapcsolat kialakításához szükséges a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása.

A rendõri intézkedéssel nem járó közúti balesetek érintettjeinek kölcsönös adatcseréjét a kárigény érvényesítése érdekében a KRESZ szabályozza, figyelemmel arra, hogy annak során személyes adatok szolgáltatására is sor kerül, indokolt az adatátadás rendelkezéseinek törvényi szintre emelése. A javaslat ezen kötelezettségének a Kkt. kiegészítésével tesz eleget.

A jármû tulajdonjogát igazoló okmány (törzskönyv) bevezetése indokolja a Kkt. 23. §-ának és a 48. §-ának módosítását, mert közúti jármû - a tulajdon hatékony védelme érdekében - ennek birtokában helyezhetõ forgalomba.

A 42. §-hoz

A javaslat felhatalmazást tartalmaz a belügyminiszter részére a végrehajtási szabályok megalkotására. E körben különös jelentõsége van az adatszolgáltatás részletes szabályai megalkotásának, ugyanis így biztosítható a személyes adatokkal való önrendelkezési jog maradéktalan érvényesülése és az adatszolgáltatási eljárás szabályszerûsége.

A javaslat összhangban az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseivel felhatalmazást ad az adatszolgáltatási díj megállapítására.