MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

ÚJ VÁLTOZAT a H/447. számú
OGY. határozati javaslat helyett

H/955. számú
országgyûlési határozati javaslat
Tiszaug község Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl
Bács-Kiskun megyéhez csatolásáról

Elõadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter

Budapest, 1999. március


Az Országgyûlés
....../1999. (.....) OGY. határozata
Tiszaug község Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl
Bács-Kiskun megyéhez csatolásáról

Az Országgyûlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93. § (4) bekezdése alapján Tiszaug Község Önkormányzata képviselõ-testületének kezdeményezésére Tiszaug községet jelenlegi területével 1999. június 30. napjával Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl Bács-Kiskun megyéhez csatolja.

I N D O K O L Á S

Tiszaug község Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl
Bács-Kiskun megyéhez csatolásáról
szóló országgyûlési határozati javaslathoz

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaug Község Önkormányzatának képviselõ-testülete kezdeményezte a község átcsatolását Jász-Nagykun-Szolnok megyétõl Bács-Kiskun megyéhez.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93. § (4) bekezdése alapján az Országgyûlés dönt a megyehatárok megváltoztatásáról.

Az Országgyûlés 1990 óta, az önkormányzati rendszer mûködésének kezdetétõl összesen öt település megyék közötti átcsatolásáról döntött. Ezek az átcsatolások a települések fekvését és kapcsolatrendszerét tekintve különösen indokoltak voltak.

A Tiszaugi Községi Önkormányzat képviselõ-testülete kezdeményezésének indoka, hogy Tiszaug község lakói a Tisza mindkét oldalán rendelkeznek rokoni kapcsolatokkal, földterületekkel, egyes alap- és középfokú szolgáltatásokat Bács-Kiskun megyében kívánnak igénybe venni, továbbá a foglalkoztatás, közlekedés Kecskemét felé több lehetõséget biztosít. A kezdeményezés szerint Tiszaug szerves része kíván lenni a Tiszakécske-Lakitelek üdülõövezetnek.

Tiszaug 908 lakosú község, melynek központja és belterülete a község területének háromnegyed részével együtt a Tisza folyó bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megyében terül el, a Tiszazug szerves részeként. A község külterületének egynegyed része helyezkedik el a Tisza jobb partján, a Bács-Kiskun megyei Lakitelekkel határosan. A Tisza jobb partján - a Bács-Kiskun megyei oldalon - elterülõ rész teljes egészében külterület. Tiszaug infrastrukturális kapcsolatai Kunszentmárton, Szentes és Csongrád városok felé alakultak ki. A megyeszékhely, Szolnok akadálytalanul megközelíthetõ, a Tiszán való átkelés megfelelõen biztosított Kecskemét irányába is. Egyik megye felé sincsenek közlekedési akadályok, amelyek nehezítenék a munkába járást, az alap- és középfokú szolgáltatások bármelyik megyében történõ igénybevételét, illetve a már kialakult kapcsolatok rendszerét. A megyehatárhoz közeli települések lakossága szinte kivétel nélkül rendelkezik a szomszédos megyében is földterülettel, családi, rokoni kapcsolatokkal. E kapcsolatok fenntartásában, a vagyontárgyak megközelítésében a megyehatár semmiféle gondot nem okoz. Tiszaug községben óvoda és nyolc osztályos általános iskola mûködik. A továbbtanulók elsõsorban a Kunszentmártonban mûködõ középiskolába járnak. A községben háziorvosi szolgálat mûködik, a gyermekorvosi ellátás a környezõ településekkel együtt un. "mozgószakorvosi" rendszer keretében került megoldásra. A fogorvosi ellátás székhelye Tiszasas. A község lakosainak kórházi ellátását elsõsorban Szentes város, speciális ellátás igénye esetén pedig a szolnoki kórház biztosítja. Az orvosi ügyelet, a mentõállomás székhelye Kunszentmárton. A község a Kunszentmártoni Városi Bíróság, Városi Ügyészség, Városi Rendõrkapitányság, Önkormányzati Tûzoltóparancsnokság, Városi Földhivatal illetékességi területéhez tartozik. Az állategészségügyi ellátás, a munkaügyi kirendeltség, a vállalkozásfejlesztés Kunszentmárton város mûködési körzetébe tartozik. Csépa-Tiszasas-Tiszaug közös vízellátó rendszerét a Csongrádi Városi Vízmû üzemelteti. A település csatlakozott a Szelevényen megvalósuló regionális hulladéklerakó céltámogatási pályázathoz.

A körülményekbõl egyértelmûen megállapítható, hogy a földrajzi fekvés összhangban áll a jelenlegi területi beosztással. Tiszaug község központja, belterülete és külterületének háromnegyed része nem a Duna-Tisza közén fekszik, hanem a Tiszántúlon. A Tisza folyó természetes határ a két megye között.

A fenti körülményekre tekintettel a Kormány az Országgyûlésnek 1998 novemberében H/447. szám alatt benyújtott egy olyan tartalmú határozati javaslatot, amely szerint az Országgyûlés Tiszaug átcsatolására irányuló kezdeményezéssel ne értsen egyet. Az Országgyûlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottsága a határozati javaslatot - bár az elõterjesztést általános vitára alkalmasnak találta - nem támogatta. Az elõterjesztést átdolgozásra visszakérve ismételt, több irányú egyeztetésre került sor.

Az egyeztetés során konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy a Kormány a szakmai szempontokkal szemben elsõbbséget biztosít a település választópolgárai akaratának, a képviselõ-testület kezdeményezésének. A Kormány figyelemmel volt arra is, hogy a kezdeményezést Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyûlése tiszteletben tartotta, Bács-Kiskun Megye Közgyûlése pedig Tiszaug község megyébe történõ befogadásáról döntött.

Ezért a Kormány a kezdeményezést - mely Tiszaug község Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl Bács-Kiskun megyéhez csatolására irányul - támogatja.