T/939.
1998. évi ..... törvény
a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló
1997. évi LXVI. törvény, valamint a bírák jogállásáról
és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosításáról
1. §
A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
(1) A hivatásos bírót a köztársaság elnöke nevezi ki, illetõleg menti fel.
(2) Hivatásos bíróvá nem nevezhetõ ki az a bírójelölt, aki egyéb jogszabályokban elõírt követelményeknek megfelel ugyan, de a törvényes nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(3) Fel kell menteni a bírói tisztségbõl azt a hivatásos bírót, aki a törvényes nyugdíjkorhatárt betöltötte. Indokolt esetben, - az érintett bíró kérelmére - a kinevezõ a felmentéstõl eltekinthet.
(4) A törvényes nyugdíjkorhatár betöltése miatt szükséges felmentésre, vagy az érintett bíró alapos kérelme esetén a felmentés mellõzésére irányuló javaslatot a területileg illetékes megyei, illetve Fõvárosi Bíróság elnöke köteles a Köztársasági Elnöki Hivatalnál elõterjeszteni. A Legfelsõbb Bíróság bírái esetében a nyugdíjkorhatár betöltése miatt szükséges felmentést vagy annak mellõzését a Legfelsõbb Bíróság elnöke köteles kezdeményezni.
(5) Az ülnök tisztsége választással keletkezik, ha az ülnökjelölt még nem töltötte be a törvényes nyugdíjkorhatárt.
2. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 3. § helyébe a következõ rendelkezés lép:
3. § (1) A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhetõ ki, aki:
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen elõéletû,
c) választójoggal rendelkezik,
d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
e) a jogi szakvizsgát letette,
f) legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban
bíróként, ügyészként, közjegyzõként, ügyvédként, jogtanácsosként mûködött.
g) a törvényes nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be.
(2) nem lehet bíró az:
a) akivel szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekû munkát szabtak ki, illetve akinek a büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bûnügyi nyilvántartásban szerepel. Ezt meghaladóan a bûnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljeskörû adatait az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban OIT) mérlegeli.
b) aki a törvényes nyugdíjkorhatárt betöltötte,
c) aki bíróként, ügyészként, köztisztviselõként, közjegyzõként, ügyvédként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos állományának tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi titkárként és fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzõ-helyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtották, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
(3) a bírói kinevezés elõtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell résztvenni. A vizsgálat eredményét az OIT bírálja el.
(4) a katonai bíróvá kinevezés elõfeltétele az is, hogy a kinevezendõ személy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre történõ elõterjesztéshez a honvédelmi miniszter elõzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.
(5) a katonai bírót a honvédelmi miniszter - kinevezésével egyidejûleg - rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszûnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.
(6) az (1) bekezdés f) pontjában írt kötelezõ titkári mûködés idõtartamába legfeljebb 6 hónap beszámítható annak, aki legalább 3 évig az (1) bekezdés f) pontjában nem említett jogi szakvizsgához kötött munkakörben mûködött.
(7) a köztársasági elnök - az OIT javaslatára - az (1) d)-f) pontjaiban meghatározott képesítési feltételek alól felmentést adhat a Fõvárosi Bíróságon szabadalmi ügyben eljáró bíró esetében, feltéve, hogy a kinevezendõ személy egyetemi végzettséggel rendelkezik.
3. §
Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
Indokolás
A bírói hatalmi ág Köztársaságunk rendjének meghatározó pillére, ezért a bírói munka különös felelõsséggel jár. Ennek a felelõsségnek minden jóakarata ellenére is csak az a személy tud megfelelni, aki amellett, hogy rendelkezik a bírói pályához szükséges szaktudással és elhivatottsággal, jó egészségi állapotban, tehát a munkavégzõ képességének teljében van.
Magyarországon a lakosság döntõ többsége a törvényes nyugdíjkorhatár betöltéséig rendelkezik teljes munkavégzõ képességgel. Az olyan fontos tisztségek betöltésénél, mint a hivatásos bíróé, fontos, hogy a törvény garantálja a teljes munkavégzõ képességet. Azt, hogy a nyugdijkorhatárt elért biró a feladatai ellátásához szükséges képesség birtokában van-e, mindig egyénileg kell elbirálni. Biztositani kell tehát a kinevezõ részére azt a jogot, hogy indokolt esetben a felmentéstõl eltekintehessen.
A fentebbi törvényi elõírás kiterjesztése az ülnökökre vonatkozóan azért fontos, mert az adott ügyben, illetve ügyekben eljáró bírósági ülnökök a hivatásos bíró által megtartott szakmai kioktatás után teljes jogú bíróvá válik az eljárásban, jogai és kötelezettségei tekintetében a hivatásos bíróval azonos helyzetben van.
A hatályba léptetésre szóló 30 napos hatálybaléptetési idõ a jogalkalmazó felkészülését szolgálja.
Budapest, 1999. március 3.
|
Dr. Bánk Attila |
Dr. Turi-Kovács Béla |
Képviselõi önálló indítvány
Dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyûlés házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY. határozat 84. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 85. § (2) bekezdés d) pontja alapján a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítását kezdeményezõ törvényjavaslatot nyújtunk be és kérjük ennek önálló napirendi pontként történõ felvételét és megtárgyalását.
A javaslatunkat e levelünkhöz mellékeljük.
Budapest, 1999. március 3.
|
Dr. Bánk Attila |
Dr. Turi-Kovács Béla |