MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/798. számú
törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között
a bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedésekrõl és a kétoldalú katonai kapcsolatok fejlesztésérõl
Budapesten, 1998. október 27-én aláírt
Megállapodás megerõsítésérõl és kihirdetésérõl

Elõadó: Dr. Szabó János
honvédelmi miniszter

Budapest, 1999. február


1999. évi ............ törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között
a bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedésekrõl és a kétoldalú katonai kapcsolatok fejlesztésérõl
Budapesten, 1998. október 27-én aláírt
Megállapodás megerõsítésérõl és kihirdetésérõl

1.§

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedésekrõl és a kétoldalú katonai kapcsolatok fejlesztésérõl Budapesten, 1998. október 27-én aláírt Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel megerõsíti.

2.§

A Megállapodás hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:

"Megállapodás

a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedésekrõl és a kétoldalú katonai kapcsolatok fejlesztésérõl

A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya (a továbbiakban: Felek):

emlékeztetve az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet keretében vállalt kötelezettségeikre;

törekedve arra, hogy az átláthatóság és a bizalom növelése érdekében további, kétoldalú együttmûködésen alapuló kötelezettségeket vállalnak;

meggyõzõdve arról, hogy a kétoldalú katonai együttmûködés kiterjesztésével, a kétoldalú együttmûködésen alapuló kötelezettségek teljesítésével hozzájárulnak a Felek közötti bizalom, a kapcsolatok, valamint a kelet-közép-európai térség és egész Európa biztonságának erõsítéséhez;

elhatározva, hogy továbbfejlesztik a párbeszéden alapuló, bizalom- és biztonságerõsítést és a katonai átláthatóságot célul tûzõ kétoldalú katonai együttmûködést;

összhangban az 1994. évi Bécsi Dokumentum 136. paragrafusában foglalt ajánlással, valamint a két állam között már létrejött katonai együttmûködési megállapodásokkal a következõkrõl állapodnak meg:

I. Cikk

A katonai információcsere szélesítése és a már meglévõ bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedések továbbfejlesztése

1. a) Az intézkedések hatálya kiterjed a magyar-ukrán közös államhatár mentén mindkét ország területén elhelyezkedõ 125 km-es mélységû sávra;

b) A bejelentési és megfigyelési kötelezettség olyan tevékenységekre terjed ki, amelyeket a Magyar Honvédség és az Ukrán Fegyveres Erõk alakulatai, csapatai illetve egységei, valamint a Magyar Köztársaság és Ukrajna rendvédelmi szervei és a Határõrség alakulatai, csapatai illetve egységei folytatnak.

2. A Felek legalább 42 nappal korábban bejelentik egymásnak a Megállapodás hatálya alá tartozó területen végrehajtásra kerülõ szárazföldi katonai tevékenységet a jelen Megállapodás I. Cikk 3. pontja szerint. Ha a tevékenység a tevékenységbe bevont csapatok elõzetes értesítése nélkül történik, úgy a bejelentést a Felek a tevékenység megkezdéséig megteszik.

3. A katonai tevékenység bejelentési kötelezettség és legfeljebb öt megfigyelõ meghívásának kötelezettsége alá esik, amennyiben annak idõtartama alatt bármikor a tevékenységben részt vesz:

- legalább 6.000 fõ, beleértve a támogató csapatokat is, vagy

- legalább 100 db harckocsi, vagy

- legalább 150 db páncélozott harcjármû, vagy

- legalább 75 db 100 mm-es, vagy annál nagyobb ûrméretû tüzérségi eszköz.

A Felek nem kötelesek megfigyelõket hívni a csapatok értesítése nélkül végrehajtandó, bejelentés köteles tevékenységekre, amennyiben ezen bejelentés köteles tevékenységek idõtartama nem haladja meg a 48 órát.

4. A bejelentési kötelezettség és a megfigyelõk hívása vonatkozik a Felek légierejének részvételére is, amennyiben a katonai tevékenység során elõreláthatólag legalább 50 vagy több harci repülõgép-bevetés történik beleértve a harci (speciális támadó, több célú támadó, harci támogató) helikopter bevetéseket is.

5. Mindegyik Fél a jelen Megállapodás I. Cikk 3. pontjában leírtakon kívül évente egy alkalommal legfeljebb öt megfigyelõt meghív a másik Fél részérõl egy zászlóalj (gépesített lövész vagy harckocsi zászlóalj), vagy magasabb szintû gyakorlatra.

6. Egyik fél sem fog a magyar-ukrán közös határhoz 20 km-nél közelebb esõ területeken zászlóaljnál magasabb szintû gyakorlatot lebonyolítani.

II. Cikk

A katonai együttmûködés fejlesztése

1. A kétoldalú kapcsolatok további erõsítése érdekében a Felek fejlesztik és bõvítik katonai kapcsolataikat az 1994. évi Bécsi Dokumentum ajánlásainak, az 1992-ben a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma és Ukrajna Honvédelmi Minisztériuma között aláírt keretegyezmény elõírásainak, valamint az 1995. decemberében a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma és Ukrajna Honvédelmi Minisztériuma között az együttmûködés bõvítésérõl aláírt Jegyzõkönyvnek megfelelõen.

2. A Felek kölcsönösen, évente egy alkalommal, a másik Fél területén közös alegység szintû kiképzést és gyakorlatot hajtanak végre, amelynek pontos adatait az éves együttmûködési tervekben rögzítik.

3. A Felek a katonai kapcsolatok fejlesztése és a bizalomerõsítés keretében kapcsolatban állnak a honvédelmi minisztériumok közötti, közvetlen, folyamatosan mûködõ híradó-összeköttetés révén.

A Felek a jelen Megállapodásban foglalt tevékenységekkel kapcsolatban diplomáciai csatornákon meghatározzák az értesítések küldésére és fogadására jogosult kapcsolattartási pontokat.

III. Cikk

Az értékelõ látogatások és ellenõrzések számának növelése

1. Mindkét Félnek joga van évente, az EBESZ 1994. évi Bécsi Dokumentumában elõírtakon túl, legfeljebb két értékelõ látogatásra a másik Fél területén.

2. Mindkét Félnek joga van évente, az EBESZ 1994. évi Bécsi Dokumentuma 74. és 75. paragrafusában elõírtakon túl további, legfeljebb egy ellenõrzés végrehajtására a másik Fél területén, az I. Cikk 1. pont szerinti sávban.

3. A Felek ezen kívül lehetõvé teszik, hogy a megfigyelõ látogatók és ellenõrök tevékenységében további, legfeljebb három országgyûlési képviselõ és újságíró is részt vegyen.

4. Mindkét Félnek joga van elfogadni a másik Fél által lebonyolítandó értékelõ látogatást, vagy azt elhalasztásra javasolni, amennyiben területén egy harmadik állam végez ilyen tevékenységet.

IV. Cikk

Általános rendelkezések

1. A bejelentések tartalmának és formájának, illetve a kiegészítõ ellenõrzések és értékelõ látogatások módjának összhangban kell lenniük az EBESZ 1994. évi Bécsi Dokumentuma vonatkozó elõírásaival.

2. A Felek a fentiekhez kapcsolódó minden információt a Felek által az EBESZ munkanyelvei közül választott nyelven, az 1994. évi Bécsi Dokumentum által meghatározott formátumokon és diplomáciai csatornákon keresztül továbbíthatják egymásnak.

V. Cikk

Záró rendelkezések

1. A két Fél képviselõi évente - felváltva a Magyar Köztársaságban és Ukrajnában - értékelõ találkozót tartanak, hogy elemezzék a végrehajtást és hogy javaslatot dolgozzanak ki a jelen Megállapodás keretein belüli együttmûködés továbbfejlesztésére. A Megállapodásban foglaltak végrehajtásáról a Felek rendszeresen közösen tájékoztatják az EBESZ Biztonsági Együttmûködési Fórumát.

2. A Megállapodásban foglaltak végrehajtása során felmerülõ vitás kérdéseket a Felek kétoldalú konzultációk és tárgyalások útján rendezik.

3. Jelen Megállapodás 60 nappal azután lép hatályba, amikor a Felek értesítik egymást arról, hogy eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges belsõ jogi követelményeiknek.

4. A jelen Megállapodás a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható és kiegészíthetõ.

5. Jelen Megállapodás határozatlan idõre szól. Mindazonáltal jelen Megállapodást bármelyik Fél felmondhatja a másik Félnek küldött írásos értesítés útján. Hatálya az értesítés kézhezvételétõl számított hat hónap múlva szûnik meg.

Készült Budapesten, 1998. október 27-én, két eredeti példányban, magyar, ukrán és angol nyelven. Mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó.

a Magyar Köztársaság
Kormánya részérõl

Ukrajna
Kormánya részérõl"

3.§

(1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A törvény 2. §-a a Megállapodás megerõsítésérõl szóló diplomáciai jegyzékváltás megtörténtének napján lép hatályba.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatályba lépésrõl szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

Általános indokolás

Az elmúlt években a jószomszédi viszony kialakítása érdekében jelentõsen fejlõdtek a magyar-ukrán katonai kapcsolatok. A továbblépés érdekében szükségessé vált egy az EBESZ 1994. évi Bécsi Dokumentumán alapuló, de bizonyos területeken további - a regionális viszonyokat szem elõtt tartó - feltételeket tartalmazó megállapodás megkötése.

A Megállapodás alkalmazása lehetõséget teremt a Felek hadseregeinek magasabb szintû és nyíltabb együttmûködésére.

Mivel a Megállapodás a honvédelmet érintõ nemzetközi szerzõdés megerõsítésérõl és kihirdetésérõl törvényben kell rendelkezni.

Részletes indokolás

Az 1-2. §-hoz

A törvényjavaslat 1. §-a a Megállapodás megerõsítését tartalmazza. A 2. § a Megállapodást - hivatalos magyar nyelvû szövege közlésével - kihirdeti.

A Megállapodás szélesíti a Felek hadseregeinek tevékenységérõl történõ katonai információcserét és kölcsönös tájékoztatást ír elõ a Bécsi Dokumentum szintje alatti katonai tevékenységekrõl.

A Felek hadseregei évente meghatározott alkalommal a másik Fél területén közös alegység szintû gyakorlatot és kiképzést hajtanak végre. A saját területen megvalósuló csapatmozgásokról a másik Felet tájékoztatják, illetve a katonákon kívül országgyûlési képviselõk és újságírók megfigyelõként történõ részvételét is lehetõvé teszik. A Megállapodás azt is biztosítja a Felek számára, hogy az EBESZ 1994. évi Bécsi Dokumentumában elõírtakon túlmenõen további értékelõ látogatásokra és ellenõrzésekre is sor kerülhessen.

A 3. §-hoz

A javaslat 3. §-a a Megállapodás hatályba lépéséhez - az V. Cikkének 3. pontja szerint - szükséges, a Felek belsõ joga által elõírt feltételek teljesítésére utal.

A magyar Fél a Megállapodás megerõsítését követõen az arról szóló értesítést az ukrán Félnek megküldi, amelynek hasonló, a belsõ jogi feltételek teljesítését igazoló jegyzéke szükséges a hatályba lépéshez. A Megállapodás (a javaslat 2. §-a szerint) e jegyzékváltás megtörténte napján lép hatályba, a hatályba lépésrõl szóló közlemény közzétételérõl a külügyminiszter gondoskodik.