MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/ 704. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között
az 1992. április 15-én aláírt, az 1995. évi XVI. törvénnyel kihirdetett
kettõs adóztatást elkerülõ Egyezményhez kapcsolódó, Budapesten,
1994. május 3-án aláírt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl
Elõadó: Járai Zsigmond
pénzügyminiszter
Budapest, 1999. február
1999. évi ............... törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között
az 1992. április 15-én aláírt, az 1995. évi XVI. törvénnyel kihirdetett
kettõs adóztatást elkerülõ Egyezményhez kapcsolódó, Budapesten,
1994. május 3-án aláírt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl
1.
Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között az 1992. április 15-én aláírt, az 1995. évi XVI. törvénnyel kihirdetett kettõs adóztatást elkerülõ Egyezményhez kapcsolódó, Budapesten, 1994. május 3-án aláírt Jegyzõkönyvet e törvénnyel kihirdeti. (A Jegyzõkönyv megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1996. február 23-án megtörtént és a Jegyzõkönyv 1996. április 16-án hatályba lépett.)
2.
A Jegyzõkönyv hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:
INDOKOLÁS
A Jegyzõkönyv - mivel - törvényhozási tárgyat érintõ Egyezményhez kapcsolódik - szintén törvényhozás tárgyát képezi, ezért a nemzetközi szerzõdések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi elõírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Jegyzõkönyv megfelelõen szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fûzõdõ érdekeket.
A Jegyzõkönyvet az Országgyûlés 27/1995. (III.24.) számú határozatával megerõsítette.
"J e g y z õ k ö n y v
a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között
1992. április 15-én aláírt adóztatási Egyezményhez
A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya, attól az óhajtól vezetve, hogy módosítsa a kettõs adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezményt (továbbiakban "az Egyezmény"), a következõkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. Az Egyezmény 10. Cikkének 2. bekezdése törlendõ és helyébe az alábbi szöveg kerül:
"2. mindazonáltal ez az osztalék abban az Államban is, amelyben az osztalékot fizetõ társaság illetõséggel bír, ennek az Államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, de ha a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg:
a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha a haszonhúzója olyan társaság, amely az osztalékot fizetõ társaságban a szavazati jogoknak legalább 25 százalékát közvetlenül vagy közvetve ellenõrzése alatt tartja;
b) tekintet nélkül az a) pont rendelkezéseire, az osztalék bruttó összegének 10 százalékát, ha az osztalék illetõséggel nem bíró személyek tulajdonában lévõ, és Kanadában illetõséggel bíró társaság ("a non-resident owned investment corporation") fizeti a Magyar Köztársaságban illetõséggel bíró olyan társaságnak, amely az osztalékot fizetõ társaságban a szavazati jogoknak legalább 25 százalékát közvetlenül vagy közvetve ellenõrzése alatt tartja, továbbá õ az ilyen osztalék haszonhúzója; illetve
c) az osztalék bruttó összegének 15 százalékát minden más esetben.
E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását azon nyereség után, amelybõl az osztalékot fizetik."
2. Az Egyezmény 10. Cikkének 6. bekezdése törlendõ és helyébe az alábbi szöveg kerül:
"6. Az Egyezményben foglaltak nem értelmezendõk oly módon, mintha megakadályoznák az egyik Szerzõdõ Államot abban, hogy egy társaság ebben az Államban lévõ telephelyének betudható nyereségét megadóztassa azon az adón felül, amely kivethetõ lenne egy olyan társaság nyereségére, amely az adott Államnak állampolgára, feltéve, hogy az így kivetett többletadó nem haladja meg az olyan nyereség összegének 5 százalékát, amely az elõzõ adózási években nem volt alávetve ilyen többletadónak. E rendelkezés szempontjából a "nyereség" kifejezés az egyik Szerzõdõ Állam által az ilyen nyereségre itt hivatkozott többletadó kivételével kivetett valamennyi adó levonása után az ezen Államban lévõ telephelynek egy évben és a megelõzõ években betudható nyereséget jelenti, beleértve bármilyen hasznot."
2. Cikk
1. A Szerzõdõ Államok értesítik egymást arról, hogy a Jegyzõkönyv hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek.
2. A Jegyzõkönyv az 1. bekezdésben említett értesítések közül a késõbbi vételének idõpontja után hatvan nappal lép hatályba és rendelkezései alkalmazandók:
a) a Jegyzõkönyv 1. Cikk 1. bekezdésére a forrásnál levont adók tekintetében a Jegyzõkönyv hatálybalépésének évét követõ naptári év január 1-jén vagy az azután fizetett vagy jóváírt összegekre, azzal az eltéréssel, hogy az "5 százalékra" való hivatkozás az alábbi idõpontok elsõ napja után fizetett vagy jóváírt összegekre alkalmazva a következõképpen értendõ:
(i) 1992 után és 1994 elõtt, "9 százalék";
(ii) 1993 után és 1995 elõtt, "8 százalék";
(iii) 1994 után és 1996 elõtt, "7 százalék"; és
(iv) 1995 után és 1997 elõtt, "6 százalék"; továbbá
b) a Jegyzõkönyv 1. Cikk 2. bekezdésére a Jegyzõkönyv hatálybalépésének évét követõ naptári év január 1-jén vagy az azután kezdõdõ adózási évekre, azzal az eltéréssel, hogy az "5 százalékra" való hivatkozás az alábbi idõpontok elsõ napján vagy azt követõen kezdõdõ adózási évekre alkalmazva a következõképpen értendõ:
(i) 1992 után és 1994 elõtt, "9 százalék";
(ii) 1993 után és 1995 elõtt, "8 százalék";
(iii) 1994 után és 1996 elõtt, "7 százalék"; és
(iv) 1995 után és 1997 elõtt, "6 százalék".
3. Cikk
A Jegyzõkönyv addig marad hatályban, ameddig a Magyar Köztársaság és Kanada között az Egyezmény hatályban van.
Ennek hiteléül az arra kellõen felhatalmazott alulírottak a Jegyzõkönyvet aláírták.
Készült két eredeti példányban, Budapesten, 1994. május hó 3. napján, magyar, angol és francia nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
|
Magyar Köztársaság |
Kanada |
3.
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban Magyarországon a Jegyzõkönyv 2. Cikk 2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak szerint kell alkalmazni.