MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között
a beruházások kölcsönös ösztönzésérõl és védelmérõl Ankarában,
1992. január 14-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl

Budapest, 1999. január

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között a beruházások kölcsönös ösztönzésérõl és védelmérõl Ankarában, 1992. január 14-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1994. szeptember 27-én megtörtént és a Megállapodás 1994. november 1-én hatályba lépett.)

2.§

A Megállapodás hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:

A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerzõdések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi elõírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.

A Megállapodás megfelelõen szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fûzõdõ érdekeket.

A Megállapodást az Országgyûlés 63/1992.(X.16.) számú határozatával megerõsítette.

"M E G Á L L A P O D Á S
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG
KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK KÖLCSÖNÖS ÖSZTÖNZÉSÉRÕL
ÉS VÉDELMÉRÕL

A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság, a továbbiakban a "Szerzõdõ Felek"

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy elmélyítsék a két ország számára kölcsönösen elõnyös gazdasági együttmûködést,

ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZETVE, hogy kedvezõ feltételeket teremtsenek mindegyik Szerzõdõ Fél beruházói számára a másik Szerzõdõ Fél területén,

és

FELISMERVE, hogy a beruházások elõsegítése és védelme a jelen Megállapodás alapján ösztönzi e területen a kezdeményezéseket,

A KÖVETKEZÕKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

A megállapodás szempontjából:

1. A "beruházások" kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket, amely annak a Szerzõdõ Félnek a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban létesített közvetlen beruházással kapcsolatos, amelynek területén a beruházás megvalósul. Magában foglalja különösen, de nem kizárólag:

a) az ingó és ingatlan tulajdont és azon Szerzõdõ Fél jogszabályainak megfelelõen meghatározott más tulajdonjogokat, amelynek területén a tulajdon található;

b) részvényeket, kötvényeket és a társaságokban való részesedés bármely más formáját;

c) a pénzre szóló követelést vagy a beruházással kapcsolatos, pénzbeli és gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó igényt;

d) a szellemi és ipari tulajdonjogokat, beleértve a szerzõi jogokat, a szabadalmakra, védjegyekre, cégnevekre, ipari rajzokra, üzleti titkokra, know-how-ra és goodwill-re vonatkozó jogokat;

e) a törvény vagy szerzõdés alapján nyújtott üzleti koncessziókat, ideértve a természeti erõforrások kutatására, mûvelésére, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

2. A "beruházó" kifejezés jelenti mindegyik Szerzõdõ Fél tekintetében:

a) azokat a természetes személyeket, akik az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályainak megfelelõen annak állampolgárai;

b) azokat a vállalatokat, társaságokat, cégeket és üzleti társulásokat, amelyeket az egyik Szerzõdõ Fél területén alapítottak vagy bejegyeztek ennek a Szerzõdõ Félnek a jogszabályai szerint.

3. A "jövedelem" kifejezés jelenti a beruházásból származó összegeket, és különösen, de nem kizárólag, magában foglalja a nyereséget, kamatot, tõkehozadékot, osztalékot, jogdíjat és egyéb díjakat.

1. Mindkét Szerzõdõ Fél elõsegíti és jogszabályaival összhangban engedélyezi a területén a másik Szerzõdõ Fél beruházói által létesítendõ beruházásokat.

2. A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket bármelyik Szerzõdõ Fél beruházói a másik Szerzõdõ Fél területén, annak jogszabályaival összhangban, 1973. január 1. után létesítettek.

1. Mindkét Szerzõdõ Fél a másik Szerzõdõ Fél beruházói által létesített beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztetõ intézkedésekkel a területén a másik Szerzõdõ Fél beruházói által létesített beruházások mûködését, irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét vagy az azok feletti rendelkezést.

2. Különösen, mindkét Szerzõdõ Fél teljes biztonságot és védelmet nyújt az ilyen beruházások számára, amely semmi esetre sem lehet kedvezõtlenebb, mint amit saját beruházóinak vagy bármely harmadik állam beruházóinak beruházásaihoz nyújt.

3. Ha az egyik Szerzõdõ Fél bármely harmadik állam beruházóinak különleges elõnyöket nyújtott egy harmadik állammal kötött bármely kizárólag vagy fõrészt adózásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy a kölcsönösségrõl való megegyezés útján, vagy vámuniót, gazdasági uniót vagy hasonló intézményeket létrehozó megállapodások alapján, ez a Szerzõdõ Fél nem köteles ugyanilyen elõnyöket nyújtani a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára.

1. Egyik Szerzõdõ Fél sem államosítja vagy sajátítja ki vagy hoz olyan intézkedést, amely a másik Szerzõdõ Fél beruházóját közvetlenül vagy közvetve megfosztja beruházásaitól, kivéve, ha a következõ feltételek teljesülnek:

a) az intézkedéseket közérdekbõl és törvényes eljárás keretében hozták;

b) az intézkedések nem megkülönböztetõk vagy nem ellentétesek olyan kötelezettséggel, amelyet az elõbbi Szerzõdõ Fél elvállalt;

c) az intézkedések igazságos és tényleges kártalanítás fizetését irányozzák elõ. Az ilyen kártalanítás összegének el kell érnie a beruházásnak azt a valóságos piaci értékét, amelyet az a tulajdonkorlátozás ismertté válását közvetlenül megelõzõen képviselt, és a kártalanítás indokolatlan késedelem nélkül fizetendõ és szabadon átváltható valutában átutalandó.

Késedelem esetén a kártalanításnak kamatot is kell tartalmaznia.

2. Mindkét Szerzõdõ Fél beruházóit, akiknek beruházásai a másik Szerzõdõ Fél területén háború vagy más fegyveres összeütközés, szükségállapot, felkelés vagy lázadás következtében kárt szenvednek, a másik Szerzõdõ Fél nem részesíti kedvezõtlenebb elbánásban, mint amelyet ez a Szerzõdõ Fél a saját beruházóinak vagy harmadik állam beruházóinak nyújt az ilyen kárral kapcsolatban hozott intézkedések tekintetében, bármelyik legyen is a kedvezõbb.

A Szerzõdõ Felek engedélyezik a beruházással kapcsolatos fizetések átutalását. Az átutalást szabadon átváltható valutában, indokolatlan korlátozás és késedelem nélkül kell teljesíteni.

Az ilyen átutalások magukban foglalják különösen, de nem kizárólag:

a) a beruházás teljes vagy részleges eladásából vagy felszámolásából származó bevételeket;

b) az olyan jövedelmet, mint a nyereség, a kamat, az osztalék, a jogdíjak vagy egyéb díjak;

c) beruházással kapcsolatos kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegeket.

Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél beruházójának beruházásait jogszabállyal létrehozott rendszer alapján nem-kereskedelmi kockázatok ellen biztosítják, az ilyen biztosítás feltételei értelmében az említett beruházó jogainak a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra való átszállását a másik Szerzõdõ Fél elismeri azzal a feltétellel, hogy a biztosító csak olyan jogok gyakorlására jogosult, mint amilyen jogok gyakorlására a beruházó jogosult lett volna.

Amennyiben bármelyik Szerzõdõ Fél jogszabályai vagy a Szerzõdõ Felek között a jövõben létrehozandó bármely megállapodás a jelen Megállapodáson túlmenõ, a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezõbb elbánásban részesítõ, általános vagy különös szabályokat tartalmaznak, úgy ezek a szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál elõnyösebbek.

Bármelyik Szerzõdõ Fél javasolhatja másik Szerzõdõ Félnek, hogy a jelen Megállapodás érvényesülését érintõ bármely kérdésrõl tanácskozzanak. A másik Szerzõdõ Fél azzal szemben megértést tanúsít és megfelelõ alkalmat nyújt az ilyen tanácskozásra.

1. A Szerzõdõ Felek a bizalom és az együttmûködés szellemében gyors és méltányos megoldást keresnek a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban köztük felmerülõ viták rendezésére. Erre figyelemmel a Szerzõdõ Felek megegyeznek abban, hogy közvetlen és célravezetõ tárgyalásokat folytatnak ilyen megoldások elérése érdekében. Ha a Szerzõdõ Felek a vita keletkezésétõl számított hat hónapon belül nem tudnak egymással az említett eljárás útján megegyezni, a vitát, bármelyik Szerzõdõ Fél kérésére, egy háromtagú választottbíróság elé terjeszthetik.

2. A kérelem kézhezvételétõl számított két hónapon belül mindegyik Szerzõdõ Fél kijelöl egy választottbírót. A két választottbíró megválaszt egy harmadik választottbírót mint elnököt, aki egy harmadik állam állampolgára. Abban az esetben, ha az egyik Szerzõdõ Fél az elõírt határidõn belül elmulaszt kijelölni választottbírót, a másik Szerzõdõ Fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a kijelölés megtételére.

3. Ha a két választottbíró a kijelölésüktõl számított két hónapon belül nem tud megegyezni az elnök megválasztása tekintetében, az elnököt az egyik Szerzõdõ Fél kérésére a Nemzetközi Bíróság Elnöke jelöli ki.

4. Ha az e Cikk 2. és 3. bekezdésében említett esetekben a Nemzetközi Bíróság Elnöke akadályoztatva van ezen funkció ellátásában vagy ha bármelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, a kijelölést az Alelnök végzi, és ha az Alelnök akadályoztatva van az említett funkció ellátásában vagy ha bármelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, a kijelölést a Bíróságnak az a rangidõs tagja végzi, aki egyik Szerzõdõ Félnek sem állampolgára.

5. A választottbíróság az elnök megválasztásától számított három hónapon belül megegyezik a Megállapodás egyéb rendelkezéseivel összhangban álló eljárási szabályokban. Ilyen megegyezés hiányában a választottbíróság felkéri a Nemzetközi Bíróság Elnökét, hogy a nemzetközi választottbírósági eljárás általánosan elismert szabályainak figyelembevételével határozza meg az eljárási szabályokat.

6. Ellenkezõ megegyezés hiányában a harmadik választottbíró megválasztásának napjától számított nyolc hónapon belül minden periratot be kell nyújtani és minden meghallgatást le kell folytatni. A választottbíróság az utolsó perirat benyújtásának vagy a meghallgatások befejezésének idõpontja közül a késõbbitõl számított két hónapon belül hozza meg döntését. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntéseit, melyek véglegesek és kötelezõk.

7. Az elnök és a többi választottbíró költségeit és az eljárással kapcsolatos egyéb költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ arányban fizetik. Mindazonáltal a választottbíróság, belátása szerint, dönthet úgy, hogy a költségek magasabb hányadát az egyik Szerzõdõ Fél fizesse.

8. A vitát nem kell e Cikk rendelkezéseivel összhangban nemzetközi választottbíróság elé terjeszteni, ha ugyanazt a vitát a 10. Cikk rendelkezései értelmében már egy másik nemzetközi választottbíróság elé terjesztették és a bírósági eljárás még folyamatban van. Ez nem zárja ki a Szerzõdõ Felek közötti közvetlen és célravezetõ tárgyalásokra vonatkozó kötelezettséget.

1. Az egyik Szerzõdõ Fél és a másik Szerzõdõ Fél beruházója között annak beruházásával kapcsolatban felmerülõ vitáról a beruházó részletes tájékoztatást magában foglaló jelentést tesz a beruházást fogadó Szerzõdõ Félnek. A beruházó és az érintett Szerzõdõ Fél lehetõség szerint igyekszik a vitát tanácskozások és tárgyalások útján, a jóhiszemûség szellemében rendezni.

2. Amennyiben a vitát ilyen módon nem sikerül az 1. bekezdésben említett írásbeli jelentés idõpontját követõ hat hónapon belül rendezni, a vita a beruházó választása szerint

a) az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi és Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választottbírósági Eljárási Szabályzata szerint létrehozott ad hoc választottbíróság,

b) az "Államok és más Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezésérõl szóló Egyezmény" által létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID)

elé terjeszthetõ, feltéve, hogy az érintett beruházó a vitát a vitában álló Szerzõdõ Fél bírósága elé terjesztette és a végleges döntést 18 hónapon belül nem hozták meg.

3. A választottbíráskodás alapját

a) a Megállapodás rendelkezései;

b) annak a Szerzõdõ Félnek a belsõ jogszabályai és rendelkezései - beleértve a kolliziós szabályokat - képezik, amelyiknek a területén a beruházás létrejött.

4. A választottbírósági döntés a vitában álló minden félre nézve végleges és kötelezõ. Mindegyik Szerzõdõ Fél kötelezi magát arra, hogy a döntést belsõ törvényhozásával összhangban végrehajtja.

1. A jelen Megállapodás attól a naptól számított második hónap elsõ napján lép hatályba, amikor a Szerzõdõ Felek írásban értesítették egymást, hogy az országaikban a hatálybalépéshez szükséges alkotmányos eljárásnak eleget tettek, és 15 éves idõszakra marad hatályban.

2. A jelen Megállapodás hatálya további 10 éves idõszakokra hallgatólagosan meghosszabbodik, feltéve, hogy azt egyik Szerzõdõ Fél sem mondja fel a lejárat idõpontja elõtt legalább hat hónappal. Mindegyik Szerzõdõ Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy a 15 éves idõszak lejárta után a Megállapodást bármikor felmondhatja.

3. Azokra a beruházásokra, amelyeket a jelen Megállapodás hatályvesztésének idõpontja elõtt létesítettek, az elõzõ Cikkek ettõl az idõponttól számított további 10 éves idõszakra érvényben maradnak.

Készült két eredeti példányban Ankarában magyar, török és angol nyelven, 1992. január 14. napján.

Eltérõ értelmezés esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó.

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. november 1-tõl kell alkalmazni.