MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/ 685 számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között
a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapesten,
1994. december 7-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl
Elõadó: Járai Zsigmond
pénzügyminiszter
Budapest, 1999. január
1999. évi .............. törvény
a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között a
beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapesten,
1994. december 7-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl
1.§
Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1994. december 7-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1996. március 3-án megtörtént és a Megállapodás 1996. március 3-án hatályba lépett.)
2.§
A Megállapodás hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:
I N D O K O L Á S
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerzõdések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi elõírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelõen szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fûzõdõ érdekeket.
A Megállapodást az Országgyûlés 2/1996.(II.9.) számú határozatával megerõsítette.
"MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A
KAZAH KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRÕL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRÕL
A Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság (a továbbiakban "Szerzõdõ Felek"),
attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttmûködést mindkét Állam javára erõsítsék,
azzal a szándékkal, hogy kedvezõ feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Állam beruházóinak beruházásaihoz a másik Állam területén,
annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történõ elõmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen,
megállapodtak a következõkben:
1. Cikk
Meghatározások
A Megállapodás alkalmazásában:
1. A "beruházás" kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, melyet az egyik Szerzõdõ Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggõen fektetett be a másik Szerzõdõ Fél területén ez utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és különösen - de nem kizárólag - a következõket jelenti:
a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;
b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit;
c) olyan pénzköveteléseket, vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtásra vonatkozó követeléseket, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak;
d) a szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogokat, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzõi jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat, technológiákat, know-how-t, kereskedelmi titkokat, kereskedelmi neveket és a goodwill-t;
e) minden jogszabály vagy szerzõdés keretében biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti erõforrások kutatására, kitermelésére, mûvelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.
A vagyoni érték beruházási formájának késõbbi megváltozása nem érinti annak beruházás jellegét.
2. A "beruházó" kifejezés minden olyan természetes vagy jogi személyt jelent, aki a másik Szerzõdõ Fél területén beruházást eszközöl.
a) A "természetes személy" kifejezés azt a természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerzõdõ Fél állampolgára annak jogszabályai értelmében.
b) A "jogi személy" kifejezés, mindkét Szerzõdõ Fél tekintetében, mindazon jogalanyokat jelenti, amelyeket az adott Szerzõdõ Fél jogszabályaival összhangban alapítottak és jogi személynek ismernek el. A Magyar Köztársaság esetében ez a kifejezés vonatkozik minden olyan személyi egyesülésre is, mely nem rendelkezik jogi személyiséggel, de a magyar jogszabályok szerint társaságnak tekintendõ.
3. A "hozam" kifejezés a beruházásból pénzben vagy természetben származó értéket jelenti, és magában foglalja - különösen, de nem kizárólag - a nyereséget, kamatot, tõkenyereséget, részvényt, osztalékot, jogdíjakat vagy egyéb díjakat.
2. Cikk
A beruházások ösztönzése és védelme
1. Mindkét Szerzõdõ Fél ösztönzi és kedvezõ feltételeket biztosít a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára ahhoz, hogy területén beruházásokat eszközöljenek, és törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetõvé teszi az ilyen beruházások létrehozását.
2. Bármelyik Szerzõdõ Fél beruházója által eszközölt beruházások a másik Szerzõdõ Fél a területén igazságos és méltányos bánásmódban részesülnek, továbbá teljes körû védelmet és biztonságot élveznek.
3. Cikk
Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás
1. Mindkét Szerzõdõ Fél saját területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely igazságos és méltányos és nem kedvezõtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és hozamainak biztosított bánásmód közül a kedvezõbb.
2. Mindkét Szerzõdõ Fél saját területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóit olyan bánásmódban részesíti beruházásaik irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és méltányos és nem kedvezõtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármely harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód közül a kedvezõbb.
3. E Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetõk úgy, mintha az egyik Szerzõdõ Felet arra köteleznék, hogy a másik Szerzõdõ Fél beruházóira bármilyen olyan elbánásnak, preferenciának vagy kiváltságnak az elõnyeit kiterjessze, amelyet az elõbbi Szerzõdõ Fél a következõk alapján nyújthat:
a) hogy tagja vagy tagjává válik valamely vámuniónak, vagy szabadkereskedelmi övezetnek, vagy pénzügyi uniónak, vagy részese vagy részesévé válik az ilyen uniók, intézmények létrehozásához vezetõ hasonló nemzetközi megállapodásoknak, vagy a regionális együttmûködés más formáinak;
b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy fõként az adózással kapcsolatos.
4. Cikk
Kártalanítás veszteségekért
1. Ha bármelyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás, vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerzõdõ Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerzõdõ Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezõtlenebb annál, amelyet az utóbbi Szerzõdõ Fél saját beruházóinak vagy bármely harmadik állam beruházóinak biztosít.
2. Nem érintve a jelen Cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerzõdõ Fél azon beruházói számára, akik a fenti bekezdésben foglalt események kapcsán a másik Szerzõdõ Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag, hogy
a) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai igénybe vették,
b) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy szükséghelyzet miatt került sor,
igazságos és megfelelõ kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel idõszaka alatt elszenvedett vagy a tulajdon megsemmisülése következtében elõállt veszteségeikért. Az ezzel kapcsolatos kifizetéseket szabadon átváltható pénznemben szabadon és késedelem nélkül kell átutalni.
5. Cikk
Kisajátítás
1. Egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerzõdõ Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban "kisajátítás"), kivéve, ha az közérdekbõl történik. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektõl mentesen, megfelelõ törvényes eljárás keretében kell végrehajtani, és egyidejûleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelõ és tényleges kártalanítás megfizetésérõl. A kártalanításnak egyenértékûnek kell lennie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgõ kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelõzõ idõpontban érvényes piaci értékével, tartalmaznia kell a kisajátítás idõpontjától számított kamatokat, késedelem nélkül teljesítendõnek, továbbá ténylegesen hozzáférhetõnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie.
2. Az érintett beruházónak joga van az intézkedést hozó ezen Szerzõdõ Fél bírói vagy egyéb független hatósága által az ügyét, és beruházásának az e Cikkben rögzített elvekkel összhangban történõ értékelését haladéktalanul felülvizsgáltatni.
3. A jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is, amikor valamelyik Szerzõdõ Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amely ezen Szerzõdõ Fél területének bármely részén a hatályos jogszabályok alapján jött létre, illetve került bejegyzésre, és amelyben a másik Szerzõdõ Fél beruházói üzletrészekkel bírnak.
6. Cikk
Átutalások
1. A Szerzõdõ Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen - de nem kizárólag - a következõket foglalják magukban:
a) a tõkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket;
b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és más folyó jövedelmet;
c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket;
d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;
e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket;
f) a természetes személyek keresetét azon Szerzõdõ Fél jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelõen, amelyben a beruházás megvalósult.
2. A jelen Megállapodás alkalmazásában érvényes árfolyamnak - eltérõ megegyezés hiányában - az átutalás idõpontjában az adott ügyletekre vonatkozó hivatalos átváltási árfolyam tekintendõ.
7. Cikk
Jogutódlás
1. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerzõdõ Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerzõdõ Fél elismeri:
a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az elõbbi Szerzõdõ Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint
b) hogy az elõbbi Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.
2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.
8. Cikk
Az egyik Szerzõdõ Fél és a másik Szerzõdõ Fél beruházója közötti beruházási viták rendezése
1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti, az utóbbi Szerzõdõ Fél területén lévõ beruházással kapcsolatos vitákat a vitában álló feleknek tárgyalások útján kell egymással rendezniük.
2. Ha az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhetõ, az érintett beruházónak jogában áll az ügyet beterjeszteni:
a) a Washingtonban 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az Államok és Más Államok Természetes és Jogi Személyei Közötti Beruházási Vitákról szóló Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Szerzõdõ Fél részesévé vált az Egyezménynek,
b) vagy pedig olyan választottbíróhoz illetve olyan nemzetközi ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választottbírósági Szabályai szerint jött létre. A vitában álló felek írásban megegyezhetnek ezen Szabályok módosításában. A bírósági döntés végleges és kötelezõ a vitában résztvevõ mindkét fél számára.
9. Cikk
A Szerzõdõ Felek közötti viták rendezése
1. A Szerzõdõ Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült vitákat lehetõség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni.
2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhetõ, azt bármelyik Szerzõdõ Fél kérésére a jelen Cikk rendelkezései szerinti választottbíróság elé kell terjeszteni.
3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következõ módon kell megalakítani: A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétõl számított két hónapon belül mindkét Szerzõdõ Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik Állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a két Szerzõdõ Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé (a továbbiakban "elnök") kell kijelölni. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének idõpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni.
4. Amennyiben a jelen Cikk 3. bekezdésében meghatározott határidõkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy õ is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidõs tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerzõdõ Félnek sem állampolgára.
5. A választottbíróság döntését egyszerû szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés kötelezõ érvényû. Mindkét Szerzõdõ Fél viseli az általa választott bírónak, valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ arányban viselik. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg.
10. Cikk
Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása
1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét Szerzõdõ Fél részese, úgy ezen Megállapodás egyetlen rendelkezése nem akadályozhatja meg sem a Szerzõdõ Feleket, sem a másik Szerzõdõ Fél területén beruházással bíró beruházóikat abban, hogy az ügyükre nézve kedvezõbb szabályozás elõnyeit élvezzék.
2. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél törvényei és rendelkezései vagy más különleges szerzõdéses rendelkezései a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára kedvezõbb bánásmódot biztosítanak, mint a jelen Megállapodás, úgy a kedvezõbbet kell alkalmazni.
11. Cikk
A megállapodás hatálya
A jelen Megállapodás rendelkezései az egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak a másik Szerzõdõ Fél területén 1991. december 16-a után eszközölt beruházásaira érvényesek.
12. Cikk
Hatálybalépés, idõbeli hatály
1. A Szerzõdõ Felek értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. A Megállapodás a második értesítés idõpontjában lép hatályba.
2. Jelen Megállapodás tíz évig marad hatályban, és azt követõen is mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerzõdõ Fél az eredeti vagy bármelyik késõbbi idõszak lejárta elõtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a másikat arról a szándékáról, hogy a Megállapodást fel kívánja mondani.
3. A jelen Megállapodás felmondása elõtti idõszakban megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a felmondást követõ további tíz évig érvényben maradnak.
ENNEK HITELÉÜL a kellõ felhatalmazással rendelkezõ alulírottak a Megállapodást aláírták.
KÉSZÜLT két eredeti példányban, Budapesten, 1994. december 7. napján, magyar, kazah, orosz és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó.
|
A Magyar Köztársaság |
A Kazah Köztársaság |
3.§
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. március 3-tól kell alkalmazni.