BELÜGYMINISZTER

J/682. számú

Beszámoló
az 1998. október 18-i helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek
általános választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról

1999. január

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 153. §-ának (3) bekezdésében foglalt kötelezettségemnek megfelelõen a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselõk és a polgármesterek 1998. október 18-án megtartott általános választása állami feladatainak megszervezésérõl és lebonyolításáról a következõkben számolok be:

1. A választások elõkészítésének és lebonyolításának jogi feltételeit a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapjaiban megteremtették. Ezen túl idõben elkészültek és kihirdetésre kerültek a törvény végrehajtását szolgáló belügyminiszteri rendeletek is, amelyek a részletszabályokat tartalmazzák a helyi, területi választási irodák részére.

2. A választások lebonyolítására a Kormány összesen 2,3 Mrd. forint felhasználását hagyta jóvá. A rendelkezésre bocsátott elõirányzat, valamint az 1998. májusi országgyûlési képviselõ-választások pénzügyi maradványa (226 601 Ft) a feladatok finanszírozására elégséges fedezetet nyújtott.

3. A választások elõkészítésének fontos állomása volt a 14 ezer köztisztviselõ és 60 ezer társadalmi munkás képzése és felkészítése a feladatokra. Az oktatás több lépcsõben történt: a területi választási irodáknak az Országos Választási Iroda, a területi választási irodák az adatfeldolgozó feladatokat ellátó városi választási irodáknak, ez utóbbiak pedig a vonzáskörzetükbe tartozó helyi választási irodáknak szerveztek értekezleteket. Ezek a szakmai tanfolyamok az alapfelkészültség biztosításán túl fontosak voltak a menetközben felvetõdõ problémák egységes jogértelmezésének kialakításához is. Az Országos Választási Iroda tájékoztató kiadványokkal (a Választási füzetek sorozat 10 kötetével) segítette a felkészülést. Az oktatás természetszerûleg nem volt mindenhol azonos színvonalú, de csak egy-két olyan esetrõl van tudomásunk, amikor a választási szervek által elkövetett hiba mennyiségileg több és pontosabb oktatással esetleg kiküszöbölhetõ lett volna.

4. Az önkormányzati választásokon a területi választási irodák dönthettek úgy, hogy a szavazólapok elõállítását önállóan szervezik meg, természetesen az Országos Választási Iroda által megadott paraméterek szerint és biztonsági követelmények betartása mellett. Ezzel a lehetõséggel 12 megye élt. Ennek is köszönhetõ, hogy a szavazólapok elõállítása terén a vártnál kevesebb probléma akadt, bár néhány szavazólapot újra kellett nyomni. Több helyen A/3-as, A/2-es szavazólapot kellett gyártani a sok jelölt miatt, ezeknek a kezelése gondot okozott a választópolgároknak is. Összesen 9611-féle szavazólapot kellett elkészíteni, ezen kívül a választásokra egyebek mellett mintegy 50 000 darab szavazóurnát és 152 538 méter nemzeti színû szalagot biztosított az Országos Választási Iroda.

5. A választások elõtt tovább folytatódott a közigazgatási informatikai hálózat korábban megkezdett fejlesztése, ennek eredményeként az országgyûlési választásokhoz képest további 34 város kapcsolódott be a hálózatba. A hálózat összesen már 183 várost foglal magába, lehetõvé téve a többcélú felhasználást is. E hálózat jó alapot teremt a nemzetközi követelményeknek megfelelõ okmánycsalád bevezetéséhez, illetõleg más minisztériumok és a rendvédelmi szervek tevékenységéhez is. Külön megemlítendõ Nógrád megye, ahol - elõször az országban - minden településen az országos hálózatba bekötött számítógép segítette a szavazatösszesítést és a választási eredmény megállapítását.

A különbözõ alkalmazások fejlesztése a finanszírozás kezdeti bizonytalanságai miatt késõn indult el, így egyes modulok fejlesztésére, tesztelésére kevés idõ maradt. Igen megfeszített munkát igényelt a programok telepítése, a próbák lebonyolítása, a rendszerek üzemeltetése.

Az informatikai rendszer az említett nehézségek ellenére képes volt kiszolgálni az igényeket: a parlamenti pártok, az írott és elektronikus sajtó, a hírügynökségek a számítógépes rendszer adataiból közvetlen tájékoztatást kaptak, így a választópolgárok folyamatosan tájékozódhattak a választások részeredményeirõl. Noha a tájékoztatási funkciók szûkebbek voltak mint az országgyûlési választások esetében, az Internet is megfelelõ tájékoztatási felületet nyújtott a hazai közvélemény és a világ minden országa számára.

6. Az 1998. október 18-án megtartott választáson 101 ezer jelölt küzdött 35 ezer mandátumért. A választásokon a részvételi arány meghaladta az 1990. és 1994. évi részvételt, 45,66 %-os volt. Külön örömünkre szolgál, hogy 1046 településen 1328 kisebbségi önkormányzati választásra is sor került.

7. A választásokra mintegy 80 nemzetközi megfigyelõ akkreditáltatta magát. A nemzetközi megfigyelõk jelentései egyöntetûen megállapították, hogy az önkormányzati választások törvényesen, a választópolgárok elég nagy érdeklõdése mellett, korszerû informatikai eszközök alkalmazásával zajlottak le. Még egy nyugat-európai országból érkezett megfigyelõ is követésre méltónak mondotta a választás számítástechnikai hátterét. Segítõ szándékú kritikai megjegyzésként említették a kisebbségi önkormányzati választási rendszer nehéz áttekinthetõségét, a mozgóurna igénybevételével kapcsolatos bizonytalanságokat (ki kérheti, milyen indokkal, visszautasítható-e a kérés stb.), valamint az ezekbõl eredhetõ visszaélési gyanút, a levélbeni szavazás bevezetésének szükségességét, a szavazási boríték takarékossági szempontból történõ esetleges elhagyását. E felvetéseket megfontoljuk és ez után döntünk azok hasznosításáról.

Összességében elmondható, hogy az egyik legbonyolultabb és legösszetettebb választást - az adott idõbeli, finanszírozási és jogszabályi környezetben - a köztisztviselõi kar a törvényeknek megfelelõen, szakszerûen bonyolította le. Külön is utalni kell arra: a választási irodák tagjai lelkiismeretes munkájukat - esküjükhöz híven - annak tudatában végezték, hogy tevékenységüket a költségvetés csak szerény mértékben tudja anyagilag is elismerni.

A Kormány megköszöni a szavazatszámláló bizottságok, a helyi, területi és az Országos Választási Bizottság tisztségviselõinek és tagjainak odaadó és lelkiismeretes tevékenységét.

Tájékoztatom Önöket, hogy a Belügyminisztérium már 1998-ban megkezdte a felkészülést a 13 kisebbségi országos önkormányzat megválasztására. A választások jelenleg zajlanak és e folyamat 1999. február 18-án zárul le.

Kérem, hogy beszámolómat szíveskedjenek elfogadni!

Budapest, 1999. január 26.