T/669/90.
módosító javaslat
dr. Áder János
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a szabálysértésekrõl szóló T./669. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
1. A törvényjavaslat 17.§ (1)bekezdése, (2) bekezdésének felvezetõ mondata, illetve (3) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki:
"(1) A pénzbírságot meg nem fizetés esetén - ha a közigazgatási végrehajtás általános szabályai szerint, illetõleg adók módjára nem hajtható be - közérdekû munkára lehet vagy elzárásra kell átváltoztatni.
(2) Nincs helye közérdekû munkára, illetve elzárásra átváltoztatásnak, ha az elkövetõ..."
"(3) Az átváltoztatás során ezer forinttól kétezer forintig terjedõ összeg helyett egy napi közérdekû munkát, illetve elzárást kell számítani. A pénzbírság helyébe lépõ közérdekû munka, illetve elzárás egy napnál rövidebb és hatvan napnál több nem lehet."
2. A törvényjavaslat 111.§ (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) Ha az adók módjára történõ behajtásra nincs lehetõség, vagy az aránytalanul hosszú idõvel járna, a pénzbírságot, illetõleg a helyszini bírságot közérdekû munkára lehet, illetve elzárásra kell átváltoztatni."
3. A törvényjavaslat 111.§-a új (5) bekezdéssel egészül ki, az (5),(6) és (7) bekezdések számozása értelemszerûen változik:
(5) A pénzbírság, illetve a helyszini bírság akkor változtatható át az a) -- d) pontokban foglalt szabályok alapján közérdekû munkára, ha ehhez az elkövetõ hozzájárul.
a) A közérdekû munkára kötelezett a bíróság határozatában elõírt munkát köteles végezni. Személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.
b) Közérdekû munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elkövetõ -figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - elõreláthatóan képes elvégezni.
c) A közérdekû munkát az elkövetõ - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenõnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi.
d) Ha a közérdekû munkára kötelezett a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekû munka, illetõleg ennek hátralévõ része helyébe elzárás lép. Egy napi közérdekû munkának, egy napi elzárás felel meg.
4. A törvényjavaslat 111.§.(6) bekezdésének számozása (7)-re változik, s felvezetõ szövege az alábbiak szerint egészül ki:
"(7) A közérdekû munkára, illetve az elzárásra átváltoztatásról az a helyi bíróság rendelkezik, ..."
5. A törvényjavaslat 111.§ (7) bekezdésének számozása (8)-ra változik, s az alábbiak szerint egészül ki:
"(8) A közérdekû munkára, illetve az elzárásra átváltoztatás szükségességének fölmerülése esetén a szabálysértési hatóság az ügy iratait haladéktalanul megküldi a [6](7) bekezdésben meghatározott bíróságnak."
6. A törvényjavaslat 112.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) A bíróság az elzárásra átváltoztatásról tizenöt napon belül, tárgyalás nélkül dönt, közérdekû munkára kötelezõ határozatot azonban csak az elkövetõ hozzájáruló nyilatkozata alapján hozhat.
Indokolás:
A közérdekú munkát a Btk a büntetések körében szabályozza. A szabálysértési jogban a pénzbírság tekinthetõ a leggyakrabban alkalmazott büntetésnek, ezért a közérdekû munka önálló büntetéskénti szabályozása -tekintettel a személyi szabadságot korlátozó jellegére is- indokolatlan, de átváltoztatás esetén is csak a bíróság hatásköre állapítható meg. A behajthatatlan pénzbírság átváltoztatásánek javasolt lehetõségét indokolja, hogy nagyon sok olyan nehéz anyagi körülmények között élõ munkanélküli, hajléktalan, nyugdíjas, alkalmi munkából élõ elkövetõ van, akiktõl reménytelen a pénzbírság behajtása, de közérdekû munka végzésére képesek és hajlandóak is. Az átváltoztatás fajtájáról a bíróság mérlegelési jogkõrben dönt, ha azonban a közmunkára történõ átváltoztatást tartja indokoltnak és lehetségesnek, köteles az elkövetõ nyilatkozatát beszerezni.
A javasolt szabályozás a Btk. 49-50.§-.ára alapozva, értelemszerû módosulásokkal határozza meg az eljárás menetét.
B u d a p e s t , 1999. március 24.
Csabai Lászlóné
MSZP