a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság közötti
Szabadkereskedelmi Megállapodás megerõsítésérõl

1. megerõsíti a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodást;
1. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására.

 INDOKOLÁS

A Litván Köztársasággal létrehozott szabadkereskedelmi megállapodás (továbbiakban: Megállapodás) része azon magyar kormányzati törekvéseknek, amelyek a keleti piaci pozícióink erõsítésére irányulnak.

További szempontot jelentett a tárgyalások megkezdéséhez és lefolytatásukhoz az Európai Unió (továbbiakban: EU) elvárása. E szerint azokkal az országokkal, amelyek az Európai Megállapodás módosított származási szabályokat rögzítõ 4. sz. Jegyzõkönyvének elfogadásával a páneurópai kumulációs övezet részesei, de mi még nem kötöttünk velük szabadkereskedelmi megállapodást, tárgyalásokat kell kezdeni 1997. július 1., vagyis a páneurópai kumuláció szabályainak magyar részrõl történõ alkalmazásának megkezdése elõtt.

Litvánia gazdasági stratégiájában prioritást élvez az EU orientáció, a szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatok liberalizálása, valamint a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (az angol elnevezés rövidítése alapján a továbbiakban: CEFTA) való csatlakozása.

A Megállapodás alapelveinek és céljának kijelölése során abból a specifikus helyzetbõl kellett kiindulni, hogy Litvánia nem tagja még a Világkereskedelmi Szervezetnek (az angol elnevezés rövidítése alapján a továbbiakban: WTO), csatlakozása jövõ év elején várható. E helyzetbõl kiindulva a Megállapodás alapvetõ feltételének jelöltük meg az egyeztetett vámkedvezményeknek és a számunkra fontos termékek esetében meglévõ jelenlegi alacsony vámszintnek a WTO-csatlakozásukat követõ idõszakra történõ fenntartását.

A Megállapodás aláírására 1998. november 13-án került sor.

A Megállapodás alapelvei - amelyek hasonlóak az Európai Unióval kötött társulási megállapodásunkban és a CEFTA-megállapodásban foglaltakhoz - a következõkben foglalhatók össze:

• Az egyezmény hatálya kiterjed az ipari és mezõgazdasági termékekre.
• Az ipari termékekre vonatkozó valamennyi akadályt - az EU, az Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (az angol elnevezés rövidítése alapján a továbbiakban: EFTA) és CEFTA megállapodásainkban rögzített határidõvel azonosan - fokozatosan, legkésõbb 2000. december 31-ig megszüntetjük.
• A mezõgazdasági termékek esetében szelektív koncessziók nyújtására kerül sor.
• A liberalizáció menetrendje, a vámon kívüli akadályok lebontásának ütemezése és az általunk nyújtott koncessziók tartalma és mértéke is megfelel az EU, az EFTA és a CEFTA megállapodásainkban vállaltaknak.
• A Megállapodás védintézkedésekre vonatkozó tartalma (pl. horizontális piacvédelmi szabályai) összhangban van az EU-val, az EFTA-val és a CEFTA-val kötött szerzõdéseinkkel, így az abban foglaltakkal azonos védelmet tesznek lehetõvé a magyar termelés számára.

A vámok leépítését illetõen az ipari termékkörben az Európai Megállapodásban vállalt feltételrendszer alkalmazását vállaltuk, melynek alapján a magyar ipari kivételi terméklista alapvetõen az EU felé fenntartott kivételi listával azonos. A litván fél is kölcsönösségi alapon néhány termék esetében fokozatos vámlebontást vállalt.

Magyar részrõl a Megállapodás hatályba lépésétõl a litván ipari export 94%-a, míg a magyar export 97%-a válik vámmentessé. A kivételi listák esetében - a bázisként egyeztetett legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti vámtételeket figyelembe véve - az alábbi ütemezésû vámlebontásban állapodtunk meg:

Az alkalmazott vámok

1999. január 1-jétõl a bázisvám 30%-ára,

2000. január 1-jétõl a bázisvám 15%-ára,

2001. január 1-jétõl a bázisvám 0%-ára

csökkennek.

A litván fél elfogadta, hogy az aktuálisan hatályos import és export engedélyezési rendszerünket az átmeneti idõszak végéig feléjük is fenntartjuk. Magyar részrõl hozzájárultunk, hogy a litván fél három termék esetében 2001. január 1-jéig fenntartsa az exportvámjait.

A mezõgazdasági termékek vonatkozásában magyar részrõl a termékek egy részére kvótákkal behatárolt vámkoncessziókat nyújtunk (ezek megfelelnek az EU-val kötött megállapodásunknak).

A litván fél a jelenlegi exportunkban is fontos szerepet betöltõ termékek döntõ részére vámkoncessziót nyújt, további termékeknél pedig a jelenlegi alacsony vámszint lekötését vállalta. Így összességében Litvániába irányuló agrárexportunkra - WTO-csatlakozását követõen is - kedvezményes elbánást tudtunk elfogadtatni.

A két fél megállapodása értelmében a származási szabályokra vonatkozóan teljeskörûen az EU-val kötött Európai Megállapodásban foglalt szabályozást vettük át.

A Megállapodás aláírását követõen új fejlemény, hogy az Európai Unió módosítja a származási szabályokra vonatkozó megállapodást, amit kormány-felhatalmazás alapján levélváltás útján vezetünk át e Megállapodásban is.

A litván féllel megállapodtunk, hogy a Megállapodást annak hatályba lépésétõl alkalmazzuk. A Megállapodás a hatályba lépéshez szükséges belsõ jogi követelmények teljesítését megerõsítõ utolsó diplomáciai értesítés megérkezése napját követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba, és törvénnyel kerül kihirdetésre.